Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

Világ proletár jai egyesüljetek J ■saimmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 282. szám Ára 50 fillér 1958 november 29, szombat Kétféle rexeiétt Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Megfordult a szél R i o m u s o v IPARI HÍRADÓ j Harmincezer tonna szén terven felül A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosi bányaüzemének öt aknája közül eddig már két akna teljesítet­te egész évi tervét. A bányaüzem dolgozói december 31-ig még mint­egy 30 ezer tonna szenet termelnek terven felül. Az eredményben jelentős részük, van a bányában dolgozó KlSZ-fiata-; lóknak is. Az ormosi bányákban sze­neid munkahelyen négy KÍSZ-bri- gád dolgozik. Tagjai közül hetet ok­levéllel, ötöt pedig az üzem kiváló dolgozója jelvénnyel tüntettek ki. A termelő csapatok mellett a KISZ-fia­talok anyagtakarékossági brigádot is szerveztek. Az idén már csaknem 70 ezer forint értékű anyagot gyűj­töttek össze. ■' c • A KISZ-fiatalokkal rendszeresen foglalkoznak a műszakiak. Orosházi László bányamérnök és Gerlei Lő­rinc technikus a munkahelyen is gyakran felkeresik a fiatalokat fis ta­nácsokkal segítik munkájuk ered­ményesebbé, tételét. A KiSZ-fiatálok közül — tudásuk gyarapítására — negyvenen vájár­tanfolyamon és a bányaipari techni­kum levelező tagozatán tanulnak. A Borsodvidéki Gépgyár befejezte 1958. évi exporttervét A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói­nak a külkereskedelem kívánságára az idén több más kisebb külföldi rendelés mellett kilenc darab 200 tonna nyomóerejű műanyagsajtoló berendezést kellett az év végéig ké- szíteniök. A jugoszláv rendelésnek már korábban eleget tettek: négy darab sajtolót idejében átadtak a külkereskedelmi szerveknek. E hé­ten elkészült a csehszlovák exportra kerülő / másik öt 200 tonnás mű­anyagsajtoló berendezés is. Ezzel a gyár dolgozói novemberben teljesí­tették 1958. évi exportkötelezettségü­ket és ugyanakkor egy hónappal előbb eleget tettek a gépeket felhasz­náló szlovákiai érsekújvári Elektro- svit vállalat kérésének. A szlovákiai vállalat ugyanis levélben fordult a gyár dolgozóihoz, hogy a gépeket december végéig készítsék el. Ezzel segítsék őket 1959. évi termelésük jó megalapozásához, illetve beindu­lásához. Harminc millió forint korszerű biztosításra A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben négy éve kezdték meg a hosszú élettartamú vágatoknál a korszerű biztosítás alkalmazását. Azóta évről-évre több főszállító vágatot és légvágatot biztosítanak a faácsolatok helyett MOLD-ívvel; TH- gyűrűvel, valamint téglátalázással. Négy év alatt a korszerűen biztosí­tott vágatok hossza meghaladja á 200 kilométert, ami az összes vágatok­nak több mint egyharmada. A legtöbb korszerű biztosítást az idén építették be — csaknem 30 mil­lió fosránt értékben. A korszerű bizto­sítás beépítéskor többe kerül, mint a faácsolat. A számítások azonban bebizonyították, hogy az így biztosí­tott vágatok élettartama 10—15 év s a fenntartási költségek már 4—5 év alatt megtérülnek. Jövőre ennél is több Ikqr^erű biz­tosítás beépítését tervezik s ezzel el­férik, hogy a főszállítóvágatokban már nem lesz faácsolat. Egymillió forint értékű alapanyag-megtakaritás Borsodnádasdon A borsodnádasdi hengerészek alap- anyag takarékossági versenye ezév- ben felülmúlja az eddigi legjobb eredményeket is. Míg a legjobb év­nek számító 1955-ben mintegy há­romnegyedmillió forint értékű meg­takarítást értek el, ezév nem egészen 11 hónapja alatt az alapanyag-meg­takarítás értéke már meghaladja az egymillió forintot. A megtakarított anyagokból mintegy 700 tonna külön­böző minőségű hengereltáru finom- lemezt lehet gyártani, Időben felkészülnek A Lenin Kohászati Művekben nagy ütemben folyik az érctömörítő- mű építése. Az új üzem munkáibaállí- tása természetesen sok olyan problé­mát vet fel, amelyeknek megoldására már most fel kell készülni, A mun­kához a kohó vezetői hozzákezdtek. Nagy gondot okoz máris, hogy mibe engedjék majd le a tömörített anya­got. Ehhez megfelelő mennyiségű és űríiartalimú kocsit kell biztosítani. A másik dolog, hogy milyen, munka­beosztással dolgozzanak itt, emellett hogyan mérjék a teljesítményt és az elvégzett munkát. Egy sor technológiai változásra is szükség lesz. Más rend­szer szerint kell irányítani a forgal­mat, így egy sor átcsoportosításra lesz szükség. De a kohó vezetői biza­kodóak és úgy beszélnek, hogy mire indul az üzem, e feladatokat sikerrel megoldják. Javul a borsodi bányászok egészségügyi helyzete a bányásztelepeken. A megbetegedé­sek miatt műszakkiesés az utóbbi öt év átlagánál mintegy 40 százalékkal volt alacsonyabb. A borsodi szénmedence bányászaid nak egészségvédelmére az idén csak-* nem 8 millió forintot fordítottak. Eb­ből az összegből többek között három orvosi rendelőt készítettek, orvosa lakással együtt. Több üzemben üzem­orvosi rendelőt állítottak fel. A Me-♦ gyei Közegészségügyi és Járványügyi♦ Állomás felülvizsgálása nyomán, ahol* szükséges volt, egészséges munka- körülmények biztosítására ventiláto­rokat, valamint védőberendezéseket szereltek fel. Jelentős összegeket for­dítottak a tüdőszűrő vizsgálatokra. Az idén minden bányász kétszer ke­rül szűrővizsgálat alá s csaknem 10 ezer bányászról készítettek röntgen- felvételt. A betegellátás érdekében ebben az évben 8 új orvost kapott a bányavidék. Állandóan ellenőrzik a bányászlákótelepek ivóvizét, vala­mint az üzemi konyhákat és legény­szállókat, hogy azok az egészségügyit követelményeknek megfeleljenek. Mindezek az intézkedések javítót-* ták a borsodi szénmedence egészség- j ügyi helyzetét, ennek köszönhető, hogy semilyen járványos fertőzőt piegbetegedés nem lépett fel az idént fl szovjet kormány jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához a berlini ügyben A Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett jegyzék tar­talmából a TASZSZ jelentése alapján az alábbiakat közöljük: A szovjet jegyzék rámutat arra a nagy veszélyre, amelyet a jelenlegi helyzet az európai és a világbéke szempontjából magában rejt. Ezek- után kifejti: A szovjet kormány sík­ra száll azért, hogy Nyugat-Berlin szabad és demílitarizált státusú vá­rossá váljék, s e városnak saját kor­mánya és önkormányzati szervei le­gyenek. A jegyzék nyomatékosan hangsú­lyozza a következőket: — A szovjet kormány nem gon­dol arra, hogy Nyugat-Berlint az NDK-hoz kapcsolják, mint ahogyan saját maga sem törek­szik semmiféle területi vagy egyéb szerzeményre. A város két részének mechanikus egyesítéséről már csak azért sem lehet szó, mert a Brandenburgi ka­pu két oldalán két különböző rend­szer létezik; Kelet-Berlinben szocia­lista, Nyugat-Berlinben pedig ma­gántulajdonra épült rendszer. Más szóval: A Szovjetunió nem a kiala­kult rend megszüntetésére törekszik, hanem arra, hogy Nyugat-Berlin úgy éljen, ahogyan lakossága ezt kí­vánja. A Szovjetunió tiszteletben fogja tartani a szabad várost, füg­getlenül attól, hogy milyen az állami és társadalmi rendje. A jegyzék szerint a szovjet kormány hajlandó ke­zességet vállalni Nyugat-Berlin szabad város függetlenségéért, amelynek biztosításában az ENSZ is részt vehetne. Nyugat-Ber] innék viszont vállalnia kellene azt a kötelezettséget, hogy határain belül nem enged meg sem­A francia sajtó Hruscsov Berlinnel kapcsolatos javaslatáról Párizs (MTI) A francia polgári sajtó nem fogad­ja kedvezően Hruscsov Berlinnel kapcsolatos javaslatait. A szélső- jobboldali lapok hangja túltesz a hi­vatalos állásfoglaláson, Souslelle tá­jékoztatásügyi miniszter ugyanis csütörtökön a kabinet ülése után csupán annak közlésére szorítkozott, hogy a szovjet jegyzék „új helyze­tet teremt, amit nagy figyelemmel kell kisérni{’• A Figaro5’,,A szabad világ ellen in­tézett új kihívásról?* ír, a Pari$ Jour­nal főcíme: „Időzített Hruscsov- bombaA . szélsőjobboldali Aurore pedig sürgeti, hogy „d javaslatokra, amelyek Nyugat-Berlint ki akarják rekeszteni a Német Szövetségi Köz­társaságból, a nyugatiak válaszolja­nak nemmel”. A párizsi baloldali sajtó hosszan méltatja a szovjet kezdeményezést. A Liberation rámutat, hogy Hrus­csov javaslata meglepetést és ké­nyelmetlen érzést keltett a nyugati fővárosban. A haladó lap felhívja a figyelmet, hogy a négy nagyhatalom, a Bundes­wehr és a keletnémet csapatok kivonulása után Berlin kísérleti mintapéldányként szolgálhatna az Európa szívében létrejöhető atomfegyvermentes és fokozato­san demilitarizált övezet számá­ra is — amint ezt a Rapacki-terv előírja. Látnivaló tehát, milyen perspektí­vákat nyit meg a szovjet javaslat. Az Humanltében Yves Moreau megállapítja, hogy Hruscsov javas­lata nem ultimátum. A Szovjetunió kész számot vetni az esetleges nyu­gati ellenjavaslatokkal, hogy hat hónapon belül mindenki által elfo­gadott rendezés jöjjön létre. A Francia Kommunista Párt lap­jának hírmagyarázója rámutat, a Szovjetunió a béke jegyében akarja helyreállítani azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a nagyhatalmak között a náci Né­metország elleni háborúban jöt­tek létre. Kezdeményezése a szo­cialista világ döntően békés ter­mészetének új bizonyítéka. Az Humanité cikke aláhúzza hogy a szovjet javaslat mindezideig Bonnban részesült a legkedvezőtle­nebb fogadtatásban. Senki sem cso­dálkozik, hogy a revansra vágyókat düh tölti el a gondolatra, hogy Nyu­gat-Berlin nem maradna továbbra is előretolt állásuk. Franciaországnak nincs mit vár­nia a hidegháború súlyosbodásától. Létérdeke, hogy el lehessen majd mondani Berlinről: két világ talál­kozik itt, s ez a béke városa. (MTI) miféle felforgató tevékenységet azon állam ellen, amelynek területén fek­szik. A jegyzék hangoztatja: A szovjet kormány ünnepélyesen kijelenti: megtesz minden szüksége­set, hogy a szabad városnak bizto­sítsa azokat a feltételeket, amelyek önálló gazdasági szervezetként való normális létéhez szükségesek. A szovjet kormány nem látja semmi­féle nehézségét annak, hogy a sza­bad városnak olyan helyzetet te­remtsenek, amelyben e város gazda­sági élete szilárd és élénk lesz. A szovjet kormány szükség ese­tén kész arra, hogy elősegítse a nyugatberlim vállalatok teljes foglalkoztatottságát, a kereske­delmi alapon nyersanyagot és élelmiszert szállítson a városnak. A szovjet kormánynak az a kíván­sága, hogy árváltozás, amelynek so­rán Nyugat-Berlin szabad várossá lesz, hasznára .váljék a városnak, hogy Nyugat-Berlin szabadon keres­kedjék mindenkivel, akivel ezt elő­nyösnek látja, hogy fejlődjék a vá­ros nagyipara és kézműipara egya­ránt és kialakuljanak a foglalkozta­tottság és a jólét növekedésének feltételei. A szovjet kormány úgy véli: fél év elegendő ahhoz, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britap- nia és Franciaország megtalálják az egészséges alapot a változással kap­csolatos kérdések megoldásához, s elegendő ahhoz is, hogy a város két része, továbbá az NDK és az NSZK között a szükséges tárgyalásokat le­folytassák, A szovjet kormány nézete, szerint a jelenlegi berlini megszállási rend­szer megszüntetése nagy szolgálatot tenne a békének és a normális né­metországi helyzet kialakulásának.-ooo­A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli A kormány elnöke a Miniszterta­nács pénteki ülésén napirend előtt megemlékezett Georgij Damjanov, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnö­kének, a Bolgár Kommunista Párt politikai bizottsága tagjának halálá­ról. A Minisztertanács jegyzőkönyv­be foglalta mély együttérzését‘ amellyel osztozik a bolgár párt és nép gyászában. A kormány pénteki ülésén a napi­renden lévő folyó ügyeket tárgyal­ta. (MTI) Magyar katonai küldöttség utazott a Kinai Népköztársaságba délelőtt magyar katonai küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba. (MTI) Peng Tö-huaj marsall, kínai nem­zetvédelmi miniszter meghívására Révész Géza vezérezredes, honvédel­mi miniszter vezetésével pénteken *-------------------------ooa M egjelent a természetrajz* bélyegsorozat Gyufacímkék és papírszalvéták, szí­nészfotók, vagy éppen színes kövek helyett új, hasznos gyüjtőszenvedély- nek hódolhat most a tanulóifjúság. A Képzőművészeti Alap Képcsarno­ka természetrajzi bélyegsorozat ki­bocsátását kezdte meg. A sorozat 393 különböző bélyegből áll. Gondos kiválogatás előzte meg a Az érzékeny lelkű ősz siratja a nyarat. Eső­cseppek verődnek a vo­natablakhoz, amely pá­rás ábrázattál vaklál az elázott szántóföldekre. Dehát akárhogy sír oda­kint az ősz, idebent a vonatfülkében nagy a vigalom. Egy Miskolc környéki, Boldván lakó ember, aki előzőleg jól beszalonnázott, aztán fel­hajtott egy üveg bort, danolászik. Mondja neki a kalauz: ■— Ezen a vonaton nem szokás, kérem érte* kelni. I Az ember összecsapja a tenyerét és máris har­sog a jókedve. — Csak azt ne találja már ki, hogy itt a pa­A miskolci gyocsmolocoson... rasztembernek utazni is tilos. — Nem kérem, erről szó sincs, de az éneklés... — »Hajlik a jegenye, pereg a levele« — látja, ez az én nótám, ha akar velem inni, itt az üveg, tessék. Kezében a vonat rit­musára ing, jár az üveg, mintha ki akarná ejteni, ha a kalauz nem áll rá az invitációra. De az el­fordul és legyint. Hoz­zám fordul a nótás em-t bér és azt mondja: — Ez is olyan, mint az IBUSZ-ban a pénztár rosnő. Kértem tőle egy jegyet erre a motoros vonatra. Megnézett; fe­jemtől a talpamig és azt kérdezte: tudja azt, hogy ott csak gyorsvonat má­sodik osztályú jeggyel lehet utazni? Ilyet kér­dezni tőlem. Mondom neki: ide figyeljen, kinek készült az a motoros­vonat? Vissza nem szólt, csak azt mondta, kérek kilencvenhét negyvenet. Ennyibe kerül ezen a vonaton az út Miskolcig. Fizettem és itt vagyok. Akinek nem tetszik, néz-* zen másfelé. Magamban szidom a kalauzt, hogy miért nem bocsátotta meg a jóked­vét, hiszen ártatlan em­ber ez. Barátságos min­denkihez, mintha mindig ilyen előkelő vonaton utazott volna, olyan ott­honosan mozog. Ide-oda kacsingat a jókedve, hi- hetné bárki, hogy a vo­natban csak fiatal me­nyecske utazik, közben egy sincs a közelben. Minden utas, valamilyen tisztviselő, esetleg orvos, mérnök, de férfi. Külön­ben a danolászás miatt egyik sem szólt, mert a jókedvű Miskolc kör­nyéki egész szépen éne­kelget. De most már a kalauz megsértette és senki másnak nem éne­kel többé, nem kacsin­gat, láthatóan nem élvezi a Miskolc felé száguldó vonatkerék kattogását sem, hanem csak úgy befelé dudorász, hogy »Hajlik a jegenye ...« (g^s>) bélyegek összeállítását. A sorozatban a hazai környezetben előforduló min­den jelentős állat, madár és rovar képe szerepel, valamint egész sereg olyan állatbélyeggel is találkoznak majd a gyűjtők, amelyeknek erede­tije csak különböző külföldi orszá­gokban, gyakran egész más világré­szeken él. A bélyegeket gyüjtőlapokra keli «ragasztani — összesen 40 gyüjtőlap «kerül kibocsátásra — se lapok bé- «lyeggyüjtő-albumba illesztendők. A ♦gyüjtőlapon az odaragasztandó bé- ♦lyeg bekeretezett helye alatt szere­ppel a megfelelő állat magyar és latin ♦neve, valamint a bélyeg száma. A 393 ♦közül azonban 30 bélyeget szám nél- ♦kül bocsátanak ki. Az ezen a 30 bé- Plyegen szereplő állat nevét a tanuló­nak magának kell megfejtenie, s a gyűjtőlapok megfelelő helyére ra­gasztania. A természetrajzi bélyegsorozat |gondolata — Sólymos Béla pedagó­gus ötlete — mind a pedagógia szak- ♦embereinek, mind az Úttörő Szövet** ♦ség vezetőinek tetszésével találkozott. ♦Az a vélemény alakult ki, hogy ez a ♦sorozat hasznos irányba tereli a ta- ♦nulóifjúság gyüj tőszenvedélyét, s ♦ugyanakkor a szemléltető oktatásnak, |a játszva tanulásnak is jó módszere ♦lesz.' A legjobbnak minősülő bélyeg­♦ gyűjtemények helyet kapnak majd a ♦Magyar Úttörők Szövetsége és a Ma­♦ gyár Bélyeggyűjtők Szövetsége által t1959 április 3—6-án megrendezésre ♦ kerülő parafilatéliai kiállításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom