Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

Péntek, 1958. november 28. esZAKxMAGYARQltSZAG 5 Sárközi Sándor énekel Ezzel a felirattal olvasható egy kicsi táblácska a miskolci Béke étte­rem ablakában és a későesti órákban a zenekar dobogóján fel-felcsendül Sárközi Sándor, a Miskolci Nemzeti Színház tagjának tenorja. Vadász Gyula hangulatos népi muzsikája kí­séretében, gyors egymásutánban vált­ják egymást ajkán a »Fa leszek, ha fának vagy virága«, a legszebb Dan- kó-dalok, a »Lemondás«, az »Eltörött a hegedűm«, a »Szőke kislány, csitt, csitt, csitt«, a magyarnóta-kincs leg­szebb darabjai, ritkán tűzdelve egy- egy közkedvelt operett-melódiával. Számainak interpretálása jó hang­anyagról, magabiztos előadásmódja a közönséghez szokott színész jó gya­korlatáról tanúskodik. (Érdekes, a színházban általában prózai szere­pekben látjuk.) Énekszámaival mél­tán arat sikert és nyeri meg mind­inkább közönségének tetszését. •♦oo­Erdész Zsuzsa ária• és dalestje A miskolci Fiatal Muzsikusok. Klubjának rendezésében december 3-án, szerdán este hét órakor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrotthonában kerül sor Erdész Zsuzsa, az Állami Operaház fiatal énekművésznője ária- és dalestjére. Erdész Zsuzsa 1955-ben végezte a Zeneművészeti Főiskolát, majd ösztöndíjasként került az Állami Opera­házhoz; röviddel utána magánénekesként szerződtették. Már főiskolás ko­rában vendégszerepeit az Operaházban a Lammermoori Luciában, azóta — többek között — a Lakmé, a Hoffmann meséi, a Sába királynője, a Figaró házassága, a Farsangi lakodalom és természetesen Lucia szelepeinek ala­kításával aratott kimagasló sikereket. Miskolci ária és dalestjének mű­során Lotti, Mozart, Rossini, Schubert, Schumann, Brahms, Mendels­sohn, Rubinstein stb. művek szerepelnek. Az esten hegedűvel Hegymegi Ernő, a diósgyőrvasgyári zeneiskola tanára működik közre Vitali, Schubert, Wieniawsky, Kreisler stb. mű­vekkel. Zongorán kísér Szentimrey Magda és Krasznai János. A Fiatal Muzsikusok Klubja nemrégiben örvendeztette meg a miskolci zenekedvelőket Szendrey—Karper László nagysikerű gitár­estjével. A most megrendezendő est is igen művészinek és értékesnek ígérkezik.-O0O­Zempléni Kornél előadással egybekötött hangversenysorozata Ügy érzem, nem maradhat véka alatt, s nem lehet csupán a zenei intézményeink »magánügye« ez a re­mek* és nagyszabású kezdeményezés. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor tar­totta Zempléni Kornél az első más­félórás zenei matinéját. A hat elő­adásra tervezett sorozat első témája: »Az előadóművészetről általában. Előadói stílus. A hangszeres előadó­művészet kezdetei. A barokk zon­goramuzsika. Német, francia, olasz barokk. Bach, a nagy betetőző.« Szemléltető műsora: »Telemann: g- moli Fantázia. Händel: Passacaglia. Couperin: Két rondó, Scarlatti:..Két szonáta. Bach: Két- és háromszólamú invenciók. Preludium és fugák. B-dur partita« volt. Zempléni Kornél az NDK-tól Kí­náig világotjárt művész itt szövetke­zett Zempléni Kornéllal, a pedagó­gussal, a budapesti Zeneművészeti Szakiskola tanárával, aki az elmúlt évben a főváros zenetanárai részére már többször tartott sikeres pedagó­giai célzatú előadásokat. Ezeknek a sikere buzdította most arra, hogy a vidéki városokba is elvigye művésze­tét és kiváló nevelő előadásait, amely a tömegeket a zene megismerésére és szeretedére neveli. 'Budapest, Deb­recen mellett most már Miskolcon is folynak ezek a zenei matinék. Zempléni Kornélnak célja az elő­adói stílust a maga fejlődésében meg­ismertetni hallgatóságával. Ez alka­lommal a barakk kornak színességét, az egyes nemzetek szeaMnti változa­tosságát ecsetelte. Bemutatta a fej­lődést a cembalo-játék technikájától a kalapács-zongoráig. Színes és érdekes előadását — még bővebben — tovább is elhallgattuk volna. Szemléltető kis koncertjének kimagasló számai Scarlatti szonátái s főleg Bach Partitája voltak. Legközelebbi előadása december 7-én délelőtt fél 11 órakor a klasszi­kus mesterek előadó művészetét fogja boncolni. Saját bevallása sze-. rint minden további előadásánál bő­vül a szemléltető koncert anyaga. A romantikusokon, a forradalmi ro­mantikusokon, imlfjresszionizmuson keresztül, a végén valóságos Bartók- han.gversennyel zárul. Az óriási repertoárral rendelkező művész igen áldozatkész munkát vé­gez: egy félév alatt hat különböző stílusú hangversennyel szemléltetve, vagy — hogy az ő szavaival éljünk— »tolmácsolva« a zene nagyjait. Erdélyi Lászióné Mezőgazdasági termelőszövetkeze­teink új gazdasági évet kezdenek. Ennek során különféle termeltető vállalatok keresik fel az 1958—1959. gazdasági évre szóló termelési szerződések kötése céljából. Fog­lalkoznunk kell ezzel a kérdés­sel főként azért, mert a ter­melési szerződéseket kötő egyes vállalatok a kötés után nem segítik eléggé a termelőszövetkezeteket, holott a vonatkozó jogszabályok és az azok alapján készült szerződések feltételei ezt kötelezővé teszik; to­vábbá, mert a járási mezőgazdasági osztályok sem adnak következete­sen hathatós segítséget, végül pedig mert egyik-másik vonatkozó jogsza­bályunkban is olyan rendelkezések fedhetők fel, amelyek egy bizonyos mértékben nem elősegítik, hanem nehezítik a szerződéses termelési rendszer kívánt fejlődését. Ezért, valamint mert ' a szerződéses termelésre mind nagyobb feladatok várnak a me­zőgazdasági termelés növelése, az áruforgalom és a termelőszövet­kezeti tagság jövedelmének a fo­kozása, nem utolsósorban pedigv a szocialista mezősrazdaság meg­teremtése terén célszerűnek bi­zonyul ezúton is átfogó útbaiga­zítást adni ebben a kérdésben. Egyes termelőszövetkezeteink te­hát idegenkednek a termelési szer­ződések kötésétől. Ezt a magatartá­sukat azzal magyarázzák, hogy a vállalatok túlzott követelményekkel lépnek fel velük szemben. Ez tény! Termelőszövetkezeteink viszont ami­kor ilyképpen vélekednek, nem gon­dolnak arra, hogy államunk érde­kelt felsőbb szervei is magas köve­telményekkel lépnek fel a vállala­tokkal szemben. Nem gondolnak és nem számolnak azzal a jövedelmező­ségi kérdéssel sem, hogy pl. míg 1 mázsa étkezési burgonya ára a hely­beli piacokon csupán 80—100 forint, addig a továbbszaporításra, terme­lési szerződés alapján termelt korai burgonyafajták ára őszi átadás ese­tén 285 forint, tavaszi átadás esetén pedig 335 forint, lévén, hogy ter­melőszövetkezeteink tárolhatják is a vállalat részére szerződéses burgo­nya termésüket, ami végeredmény­ben újabb munkalehetőséget is je­lent számukra. A termelési szerződést még nem kötő termelőszövetkezeteink ide­genkednek a szerződéses termel­tetéstől azért is, mert tudomást szereznek a már szerződést kötött termelőszövetkezetektől olyan körülményekről, amelyek való tény, a termeltétő vállalatok ter­hére irhatők. így egyes termeltető vállalatok, — amint ezt panasz tárgyává tette ör­dög Ferenc elvtárs, a szentistváni Béke Tsz elnöke —, csak addig tartják fontosnak a szerződéses ter­meltetés kérdését, amíg a termelő- szövetkezetekkel a termelési szerző­JVfagy és meleg érdeklődés mel- ^ ’ lett tartotta meg városunk Zeneművészeti Szakiskolája buda­pesti hangversenyének bemutatóját. A szakiskola nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Teljesen érthető ez a nagy érdeklő­dés, hiszen nem mindennapi alkalom az ország első zenei intézményének pódiumán szerepelni. Kitüntetést, de egyben felelősséget és nagy művészi felkészülést igényel. A művészi fel­készülés Horváth Kiss László igazga­tása alatt már második éve folyik és szép eredmények születtek belőle. Számos alkalommal szóltunk elisme­rőleg arról a mind jobban kiterebé­lyesedő és magas művészi színvonalú kultúráról, amelyet énekkari vona­lon az intézmény elért (bár szólnunk kellene és szólunk is majd arról az árnyoldalról is, amelyet a hangszeres zene szempontjából jelent). A budapesti hangverseny az eddig tanultak nagyszabású bemutatója és keresztmetszete annak a munkának, amely szakiskolánkban folyik. A be­mutatott anyag nagyszabású és mű­vészi, alább majd szólunk részletesen róla. A hangverseny hallgatása köz­ben felmerült bennünk az a kérdés, hogy teljes-e a műsor, avagy még egy utolsó lehetőség arra, hogy újabb, nagyon szigorú és szeretetteljes bírá­lattal esetleg műsorszámok elmarad­janak belőle? Ha ez az első szem­pont vezette a művészi irányítókat, akkor élünk ezzel az alkalommal és föltétien a műsor rövidítését ajánl­juk, majd később még vázolandó mó­don. fia ellenben ez a műsor a teljes budapesti bemutatót jelentené, akkor föltétien fel kell hívni a figyelmet arra, hogy így, _ ebben a terjedelem­ben hosszú. Annak ellenére, hogy a műsor összeállítása magas művészi igényű és változatos, éppen a művek intenzitásánál fogva túlzottan igény* A Zeneművészeti Szakiskola budapesti műsorának bemutatója dést megköti. A szerződéskötés után semmi segítséget nem adnak, vagy alig adnak valami segítséget a ter­melőszövetkezeteknek, de a leszerző­dött növények tenyészidejének vége felé — enyhén szólva —, mint vala­miféle „előkelő idegenek” megjelen­nek a termelőszövetkezetekben, meg­állapítani, hogyan sikerült a termés és esetleg megbeszélni a termés el­szállításának a kérdését — pana­szolta Ördög Ferenc. A szerződő termelőszövetkezetek egyrésze egyetlen sikertelenség után is kedvüket vesztik és minden meg­fontolás nélkül kijelentik, hogy töb­bé vállalatokkal nem szerződnek. Nem számolnak azzal, hogy a siker­telenségért nem minden esetben a termeltető vállalatok, hanem talán a kedvezőtlen időjárás, vagy a vállala­tok által támasztott valamily agro­technikai követelmény meg nem tar­tása miatt éppen maguk a termelő- szövetkezetek okolhatók. A termelési szerződések tartal­mazzák mind a vállalatok, mind a termelőszövetkezetek jogait és köte­lességeit. A jogok között szerepel, hogy termelőszövetkezeteink mely esetekben léphetnek fel kötbér, ille­tőleg kárigénnyel a vállalatokkal szemben. Sajnos, bár sok esetben meglenne a kár-, és kötbérigény jog­alapja, ezek az igények nem érvé­nyesíthetők bíróságaink előtt, mert termelőszövetkezeteink a legele­mibb, preventív jellegű szerződéses feltételeket sem tartják meg. Pl. a vetőburgonya termelési szerződés szerint, hogy továbbra is a vetőbur­gonya termelésnél maradjak, a vállalat által mecrkü’döt* vető- gumóból. ennek érkezésétől szá­mított 24 órán belül, jogvesztés terhe mellett, két érdektelen h?- vatalos tanú előtt hiteles mintát kell venni és pecsételni, s a min­tavételről egyidejűleg jegyző­könyvet készíteni. Következésképpen tehát amely ter­melőszövetkezet a vetőgumó érkezé­sekor a mintavételt és pecsételést elmulasztja, semminemű igénnyel a vállalattal szemben nem léphet fel. A nemtörődömségnek a bizonyítéka, hogy bár termelőszövetkezeteink évek óta kötnek termelési szerződé­seket, mégis vetőburgonyatermelési szerződést kötő mintegy 10 termelő- szövetkezeteink közül az 1957—58. gazdasági évben az érkezett vetőgu- móból mintát csupán a kisrozvágyi Petőfi Tsz vett és pecsételt. Példaképpen mutassak rá most már legalább egy jogszabályi hibára is, amely szerintem, akadályozója a szerződéses termeltetésnek. A vető­gumó körüli minőségi kifogás ese­tén támadt vitákat a vonatkozó jog­szabály és a termelési szerződés ér­telmében az Országos Vetőmag­felügyelőség dönti el. A termelési szerződésnek, a termelőszövetkeze­tekre nézve éppen ez a feltétele a legveszélyesebb lévén, hogy a pecsé­beveszi a hallgatóságot. Inkább keve­sebbet és abszolút művészit, mint hosszabbat és esetleg kif ár osztással járható műsort. A műsorválasztásról néhány szót. A műsor első, súlyos részében szere­pel Bach III. Motettája. A nemes egyszerűségű korall, amely a töme­gek érzelmeit fejezi ki, grandiózus nagyszerűségű fúgává mágaslik e műben. Nagy munkát és nagy művé­szetet igényel megszólaltatása. Hor­váth Kiss László és az énekkar min­den tiszteletet megérdemel ezért a vállalkozásért. A Motetta megoldása művészileg szép. Hisszük, hogy a mis­kolci előadáson érezhető fáradtság és helyenként színtelen hangszín Buda­pesten feloldódik, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint Miskolc kultú­ráját méltóképpen képviselni. A rra is számítunk, hogy az elő- ^ adásból most hiányzó belső tűz Budapesten meglesz, ugyanígy melegebben fog szólni a zenekar a negyedik számú résznél, andante jel­zésnél. Hasonlóképpen a 9. rész Ada- giojánál összeszedettebb és elmélyül­tebb előadást fognak produkálni. Je­len előadáson legnagyobb gonddal megformóltnak a fugát találtuk. Nagyvonalú volt, szép és drámai erejű. A Motettában előforduló me* lizmatikus részek megoldása techni­kailag jó. Ügy érezzük, a nagy mű előadását még egy kicsit levegosebbé kell tenni azzal, hogy az előírt nyug­vópontot^ valóban nyugodtan tart­juk. Virág Endre orgonaművész nagy erőssége az előadásnak és hisszük, hogy Budapesten az egész fíitt meg fogja hozni a remélt és megérdemelt elismerést. A zenekar Haydn Medva szimfó­niájának előadásával készült. Élet­teljes vidámság, vaskos humor és jó­kedvű lendület jellemzi ezt a friss művet, dominál benne a népi jelleg. Megformálása nem könnyű, mert ’benne van a népi vaskos humor, jó­ízű pajzánság, de benne van a tán­cosság is. Az előadás megfelel ezek­nek az előírt követelményeknek azzal a kiegészítéssel, hogy az előadás megkezdése élőit föltétien pontosan hangoljon be a zenakar. A lelkes Gombás Ferenc elképzelése a műről jó. Az első tétel vivace tempója jó, de vigyázni kell arra, hogy ne szó­ródjanak el hangok a nagy tempó mellett. A második tétel népdal em­lékeztető témájába szeretnénk egy kicsit több melegséget. Általában azok a részek jobbak, amelyekben a zenekar nekieresztheti kamaszos len­dületét (hiszen kamaszokból áll). De Haydnnak nemcsak üde, józan pa­raszti derűje kell ide, hanem Haydn melegsége és szelleme is, ami mély­ségeket is jelent és ez helyenként hiányzik. Felhívjuk a figyelmet a vonóhúzások egyöntetűségére, ahol lehet. Még egy apró megjegyzés: a Ili tétéiben előforduló accentusok erősnek tűnnek és a tempólassítások szerintünk túlzottaknak. Az egész mű betanításán I4ts?ik a nagy gond és kidolgozottság. A szakiskola női kara nagyon könnyedén, üdén, szépen és tisztán szólt. Véleményünk szerint egy kiállásra sok-az előadott kórus­művek száma. Annak ellenére, hogy telt mintát annak az Országos Vető­magfelügyelőségnek kell megkülde- niök, amely a vetőburgonyát a föld­ből való felszedéskor továbbszapo­rításra alkalmasnak minősítette. Nem kívánok kételkedni minőség- vizsgáló szerveinkben és azok elfő- gulhatatlanságában, azonban ezt a rendelkezést, termelőszövetkezeteink véleményét is kifejezve, helytelennek tartom. Helyes lenne, ha ebben a vonatkozásban érdekelt legfelsőbb irányító szerveink jogszabályi mó­dosítást hajtanának végre. A mindenféle vetőmagból, (vető- gumóból) való mintavétel tehát kulcskérdése a szerződéses ter­melésnek. Ha ez igaz. már pedig ez igaz, de termelőszövetkeze­teink nem voltak annak teljes tudatában, hogy a mintavétel el­engedhetetlen követelménye esetleges igényeiknek érvényesí­tésére. járási tanácsaink mező- gazdasági osztálya és a vállalatok körzeti felügyelői miért nem vi­lágosították fel c tekintetben ter­melőszövetkezeteinket? Amikor azonban ilyen erős felté­telezéssel élek ebben a fontos kér­désben, egy pillanatig sem tévesztem szem elől, hogy az is igaz: termelő- szövetkezeteink sem teszik maguké­vá minden esetben a járási mező- gazdasági osztályoktól és a vállalatok körzeti felügyelőitől kapott útbaiga­zításokat, javaslatokat. Mégis sok esetben ebbeli hibáikat sem hajlan­dók elismerni, hanem a javaslatok be nem tartásából keletkezett siker­telenségekért is sok esetben, igen helytelenül, a szerződéses termeltetés rendszerét és a vállalatokat hibáz­tatják. Az időjárás okozta sikertelenségek esetén „jogorvoslatnak” helye nincs, kivéve azokat a terményeket, a e- lyeket biztosítani lehet. 1957—58. gazdasági év időjárási viszonyai nemcsak a szerződéses — minthogy az időjárás nem válogat —, hanem a legtöbb növényféleségek termeszté­sére hátrányos volt. így megyénkben mintegy 10 termelőszövetkezet szer­ződéses burgonyatermése nem járt sikerrel, s így ezek a termelőszövet­kezetek nem jutottak hozzá a várt magasabb bevételhez. A Földművelésügyi Minisztérium azonban segítségükre siet és áz említett okból károsodott terme­lőszövetkezeteket kártérítésben részesíteni szándékozik. A kár­térítés mérvének megállapítása most van folyamatban. Államunk tehát minden áldozatot meghoz a szerződéses termelés fej­lesztése érdekében és ebben a vonat­kozásban is a termelőszövetkezetek megsegítésére. Ezt az áldozatkész­séget viszonoznunk kell. Ezért bát­ran köttessünk és kössünk minél na­gyobb számban termelési szerződé­seket. A szerződéskötés viszont ter­melőszövetkezeteink életében ne csak annyit jelentsen, hogy tudják egyik ►vagy másik táblájukba mit vetettek, ►hanem a megkötött termelési szerző- ►déseket alaposan tanulmányozzák át tés azoknak minden feltételét tartsák ►meg. ► Dr. Kosztin Árpád > ► ----r------­» l Miskolcon épül [ az ország legkorszerűbb | automata sütödéje ► Miskolcon — a volt Szeles utcai »laktanya péküzemében — rendezik ►be az ország első automata sütödéjét. ►A gépi berendezések beszerzésére, s ►az átalakítási munkákra csaknem 2 [millió forintot fordítanak. ► A korszerű sütődében automata [kemencesort szerelnek fel, amelyet [a Német Demokratikus Köztársaság [dolgozói készítenek. Ezzel teljesen [gépesítik az eddigi nehéz fizikai [munkafolyamatokat. Az új kemen- [cesor első részében helyezik el a [nyersanyagot és ebből a különböző [automata berendezések segítségével [a kemence másik végén kész kenyér [kerül ki Az előzetes számítások sze- [rint az új kemencében naponta 150—1 [l60 mázsa kenyeret készítenek. [ A sütőüzem átalakítási munkáit [megkezdték. Szerelik a gázvezetéke­det. a gőzkazánházat és rövidesen tmegérkezik az automata kemence [gépi berendezése is. I Az ország első automata sütőt*? jmencéje 1959 első negyedében kest-í meg próbaüzemelését. k ---"OQO'v. ► — Évről-évre növekszik á földmű* Jvesszövetkezetek nyeresége. Míg az télmúlt évben a Borsod megyei fold- Eművesszövetkezetek tiszta nyeresége ti8.508.000 forint volt, addig ez év thárom negyedéve alatt 22 393.000 fo- trint volt. Ez a két szám is mutat)** [hogy az idén sokkal nagyobb tofft h szövetkezeti tagság részaseóe«" a Villa is nagyon szépen megoldott, « elhagyásra alkalmasnak találnánk, X ugyanígy a Bartók: Bánatot if, amely < minden szépsége mellett is soknak X látszik. A vegyeskar szereplése sok- « szór vívta ki elismerésünket. Ezúttal « azonban azt kell mondanunk, hogy« talán éppen a Bach: Motetta nagy { feladatot igénylő munkája miatt el- \ fáradt az énekkar. Most nem szólt J olyan meleg színekkel és olyan szívet X megfogó intenzitással, mint ahogy \ máskor megszoktuk. Inkább a rutint i éreztük most, mint az előadás költői- X ségét. De még így is nagyon szép * volt az öregek és a Szlovák nép-« dalok. A Szlovák népdalokba bát- 5 rabb zenekart kérünk, és melegebb « színeket, de kevesebb rézharsogást és 1 az énekkartól a szokott biztonságos, | magával ragadó éneklést; a Mónár 5 Anna előadását meggondolásra ajánl- i juk. ’v j Annák ellenére, hogy a1 fúvós í együttesek előadásai kielégíthetik a\ művészi igényeket, mutatják az ittX folyó magasrendű fúvós képzést, j mégis úgy találjuk, hogy az egész j műsor nagy zenekari és énekkari | légkörében, kis létszámuknál fogva { nem hatnak szerencsésen és esetleg j más alkalommal, következő buda- \ pesti szereplésnél képviselhetik mél- 1 tóan ilyen jellegű kultúránkat. De \ mellettünk szól még a műsor hosz- * szűsága is, amelyre az elején utal- • tunk és amelyet ezek a számok is \ hosszúvá tesznek. Hisszük, hogy a ' Zeneművészeti Szakiskola tanárai. \ nak, Horváth Kiss László igazgató- \ nak, Kardos Pál kórusvezetónek, « Gombás Ferenc zenekarvezetőnek, J Virágh Endre orgonaművésznek a * munkáját Budapesten elismeréssel X fogadják és mi is szívből kívánjuk « nekik: fáradságos és magasrendű« művészi munkájuk hozza meg az el- « ismerést. j V, ZALÁN IRÉN Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink termelési szerződéskötéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom