Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

ftSSAKMAGT^RORSZÄG

Csütörtök, 1958. november 27.

Nagy érdeklődés előzte meg az új országgyűlés első «ét

(Folytatás az 1. oldalról.)

esi Miklós, Gál Antal, Gyimóthi Dénes, Háner József, Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Hörömpő József, Ker- kai Andorné, Kiss Máté, Klujber László, Nagy József, .Nagy Józsefné, Papp Károly, Pioker Ignác, Prieszol József, Sályi István, Somoskői Lajos Árpád, Szurdi István, Turjánszki' Mihály, Varga István, Varga Jenőné, Zábráczki Géza.

Jogi és Igazságügyi bizottság:

Bakó Ágnes, dr. Barta- 'Tibor,- Boros Antal, Csajághy Károly, Csala László, Csamai Jusztina, Csikesz Józsefné, Dénes Sándor, Dinnyés Lajos, Erdei Lászlóné, dr. Hárrer Ferenc, Lombos Ferpnc, dr. Juhász Tm- réné, Kristóf István, Madarász Istvánná, Mándoki Sándor, dr. Molnár Erik. Nagy Zoltán, dr. Orbán László, dr. Pongrácz Kálmán,' Reszegí Ferenc, Schumeth János, dr. Tatár Kiss Lajos.

Kereskedelmi bizottság:

Balogh Ferenc, Berki Mihály né, Bi- ró N. István, dr. Bognár József, Friss István, Gém Ferenc, Gódor Ferenc, Gregor Sándor, Hunyadi Károly, Iván Istvánná, Katona Józsefné, Kozma József, Ligeti László, Nánási László, Nöhrer Árpád, Nyers Rezső, Papp Sándor. Pál János, Pála Ká- rolyné, Szijjártó Lajos. Szőllősi Ferenc, Takács József, Tóth Jánosné.

Kulturális bizottság:

Balogh Lajos, Bódi László, Csetér- ki Lajos, Darabos Iván, Darvas József, Gruber Erzsébet, Ilku Pál, Kelen Béla, Kukucska János, Major Tamás, Mesterházi Lajos, dr. Móricz Virág, Nagy Mária, dr. Ortutay Gyula, Peskó Livia, Rupf József, Straub Gyula, Szabó István, Szabó Pál, Urbán Ernő, Veres Péter, Vető Lajos, Vízi Ferenc.

Külügyi bizottság:

Barcs Sándor, Becseics Lyubomir, Bódi Sándor, dr. Germanus 'Gyula, Gosztonyi János, Hegyi Gyula, Járai Gézáné, Kiss Károly, Matécz János, Mázi József, Mihályfi Ernő, Molnár Frigyes, Nógrádi Sándor, Ognye- novics Milán, Oláh Imre, dr. Rus£J nyák István, Szábó Piroska. Síáka- sits Árpád, Szirmai. István, Tóth István, Ugrai Ferenc, Veres József, dr. Wild Frigyes.

Mezőgazdasági bizottság:

Dr. Baks-ay-Tóth Bertalan, Benkéi András, Boros Gergely, Farkas Já- Tios, Fehér Lajos, Fodor Imre, Galkó Lajos, Grescsák János, Gyeire József, Harmati Sándor, Hosnyánszki János,

Kaszapovics András, Kiss Ferenc,! Kiss János, Kovács Béla, Krizsanyik’ Jánosné, Lele Ferenc, Hodek József, Losonczi Pál, Mészöly Gyula, Nagy Antal, Z. Nagy Ferenc, Németh Károly, Ragó Antal, Sási János, Suszta Sándor, Takács András, Tisza József, dr. Zsigmond László.

Munkaügyi bizottság:

Achátz Imre, Berki Zoltán,, Blaha Béla. Bozsőki Ferenc, dr. Dezséri László, Fekete Pálné. Fekécs Margit, Fódróczi Lajos," Gásnár Sándor, Huber Lajos-, Kalmár Pálné, Lacsáh Mi- háíyné, Loy Árpád, „Martin Ferenc, Mu.sitz József, dr Nozzkoi Auréí. ökrös liléd, .Papp János, Pataki Mihály, Schuch manrt Zoltán, Tóth Anna, Vass Istvánná, Vida Miklós.

Szociális és egészségügyi bizottság:

Dr. Ábrányi István, Bak Béig, dr. Barczi Gusztáv, dr. Bene Zoltán, Bodonyí Pálné; Csikós József, ..Csornai Károly, dr. Kuth Tivadar. Kikil- lai Sándorné, Knyazovits András, Máté János, özv. Nagy Istvánná, ördög Ferenc, dr. Pesta László. Brandt- ner József, Sárfi Rózsi, dr. Sáró András. Sárosi György, dr. Stark Janka, Szabados Emil, Tugvi István, Varga Ferencné, Váczi Sándor.

Terv és költségvetési bizottság:

Bakos István, ' Balogh Józsefnél Barta János, Beresztóczi Miklós, dr. Bognár Rezső, Bódi Jánosné, Cser- venka Ferencné, dr. Dabronaki Gyula, Fekete Anna, Fock Jenő, Harustyák József, Horváth István, Iván István, Kiss István, Kiss Dezső, G. Kiss József, Kókai Jánosné, Kovács Gy. Pálné, Lekner Irén, Molnár Ernő, Móder Mártonné. Nagy Dániel, Nagy Károly, Nagy Károlyné, Oláh Jápos, Olt Károly, Putnoki László, Serégé- lyi József, Stozicski Ferencné, Szirmai Jenő, Varga Károly, Vaskó Mihály.

Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság:

Bakó Agnes, jSérkF Mihalyne, Bo- zsóki Ferenc., Győré József, 1 Katona Sándor, Martin Ferenc, dr. Ortutay Gyula; Prieszol. József. Sándor, József, Schumeth. János; Szabó ;Piroska.

Az alakuló , .ülésen- a -következő vezetőséget választották az egyeá bizottságok: - r’ ’!;

Jogi és igazságügyi bizottság:

Elnök: dr. Pongrácz Kálmán; ;

Elnökhelyettes: dr. Harrer Ferenc;

Titkár: dr. Orbán László; .

Külügyi bizottság:

Elnök: Kiss Károly.

Elnökhelyettes: Mihályfi Ernő. Titkár: Szirmai István.- Honvédelmi bizottság:

Elnök: Czinege Lajos. , Elnökhelyettes: Dapsi Károly. Titkár: Szomszéd. László.

Terv- és költségvetést bizottság:

Elnök: Ölt Károly.

Elnökhelyettes: JSÍagv Dániel. Titkár: dr. Dabronaki Gyula.

. Mezőgazdasági bizottság:

Elnök: Z. Nagy "Ferenc. 'Elnökhelyettes: Tisza József. Titkár: Németh Károly.

Ipari bizottság:

Elnök: dr. Sályi István. Elnökhelyettes: Herczegh Ferenc.

. Titkár: Horváth Ede.-'Kereskedelmi bizottság:

Elnök: Friss István.

Elnökhelyettes: Ligeti László.

. Titkár; Tóth Jánosné.

Kulturális bizottság:

Elnök: Darvas József. Elnökhelyettes: Ilku Pál.

Titkár: Kelen Béla.

Szociális és egészségügyi bizottság:

Elnök: Dr. Pesta László. Elnökhelyettes: Sárfi Rózsi.

Titkár: Dr. Bérezi Gusztáv.

Államigazgatási bizottság:

Elnök: Erdei Ferenc. Elnökhelyettes: Oláh György. Titkár: Maros Józsefné.

Építésügyi bizottság:

Elnök: BrutyŐ, János. Elnökhelyettes: Török István. Titkár: Szolbek András.

Munkaügyi bizottság:

Elnök: .Martin Ferenc.

' Elnölthelyette^;. Vida. lyrics. Titkár: Blaha Béla...... . ?

Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság:

Elnök: Sándor József. Elnökhelyettes: Dr. Ortutay Gyula. Titkár:. Bakó Ágnes.

Zorin sajtónyilatkozata

Newyork (TASZSZ)

V, A. Zorin, a szovjet ENSZ-kül- döttség vezetője kedden sajtóértekezletet tartott s nyilatkozatában mondta el, mit tett a szovjet küldöttség, hogy megkönnyítse a kozmikus térség békés használatára vonatkozó egyezmény megkötését.

Elmondotta, hogy a szovjet küldöttség tárgyalást kezdett az amerikai delegációval, hogy közös határozatot dolgozzanak ki, saját előterjesztését pedig több helyen gyökeresen módosította. Ezzel reális javaslatot telt a két álláspont közélebbho- zása, a további tárgyalások sikereinek biztosítása végett. így lehetővé vált volna, hogy az ENSZ keretén belül megalakuljon a kozmikus térség békés tanulmányozására és használatára alakuló nemzetközi bizottság. Az Egyesült Államok küldöttsége azonban lehetetlenné akarta tenni a megegyezést. Megszakította a tárgyalásokat és újabb határozati javaslatot terjesztett a politikai bizottság elé,, amely 18-ban állapította meg a szóbanforgó bizottság létszámát (eredetileg az amerikai fél 13, a Szovjetunió pedig 11 tagot javasolt, a bizottság összetételéről pedig már- már egyetértés alakult ki). Az Egyesült- Államok azt- javasolta, hogy a bizottság tagjai között 12 olyan ország legyen, amely amerikai katonai blokk tagja, s csupán három szocialista és három semleges ország felvételébe volt hajlandó beleegyezni.

Bár a politikai bizottságban 30 küldöttség nem szavazott az amerikai javaslatra, mégis sikerült megszavaztatni a szayazógépezetévei.

Zorin kijelentette, hogy ez elhibázott cselekedet volt a politikai bizottságtól, s lehetetlenné tett minden termékeny együttműködést ezen az igen fontos területen. Az ily módon létesített bizottság nem válhat az együttműködés eszközévé és m^Jdő- ségre van kárhoztatva, akárcsak az amerikai diktátum alakította többi ENSZ-bizottság.

Befejezésül hozzátette, hogy a kozmikus térség békés használatának kérdésében megnyilvánult amerikai álláspont ismételten bizonyítja az amerikai politika agresszív jelleget, aláássa az egyenjogúság alapján álló nemzetközi együttműködés lehetőségét A népek, mint eddig is.' ezután is elítélik ezt a politikát — mondotta. (MTI)

Sik Endre külügyminiszter részvéttávirata G. N. Zaburin külügyminiszterire yettes elhunyta alkalmából

Dr. Sik Endre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere részvéttáviratot küldött A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének G. N. Zaburin szovjet külügyminiszterhelyettes elhunyta alkalmából.

(MTI)

SSixon-ellenes tiltakozás Londonban

London (MTI) Miközben MacMillan és az angol politikai élet más vezető személyiségei fogadást adtak Nixon és felesége tiszteletére, a londoni utcákon tüntettek az amerikai alelnök ellen. A felvonulók „Nixon menjen haza” és

„Szüntessék meg az amerikai támaszpontokat!” feliratú táblákat vittek. Tizenkéttagú küldöttség az Egyesült Államok londoni nagykövetségén memorandumban követelte, hogy a háborús uszító Nixont hívják vissza az Egyesült Államokba.

A Finn Nép Demokratikus Szövetsége új kormányt követel

A parlamenti pártfrakciók kedden megvitatták az agráruniónak a kormányból való kiválásáról tett nyilatkozata miatt előálló helyzetet. A Finn Nép Demokratikus Szövetségének frakciója határozatban követelte, hogy a kormány haladéktalanul mondjon le és adja át a helyet egy valóban széles parlamenti alapokon nyugvó új kormánynak.

■oooAmerikai hajók behatónak Eszak-Korea vizeire

Fhenjaiv(Uj-Kfna) Kedden a koreai katonai fegyverszüneti bizottság ülésén Kong Szang Ho vezérőrnagy, a koreai—kínai fél főmegbizottja elítélte, hogy az amerikai hadihajók november 7-én behatoltak Eszak-Korea területi vizeire és így megsértették a f égy versz u neti egyezményt. Visszautasította áz amerikai vádat, hogy az észak-koreai hatóságok jogtalanul letartóztatták a demarkációs vonalat megsértő hajók 12 főnyi személyzetét. (MTI)

EZ EV TAVÁSZAN, április elején, amikor a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban járt, — már a látogatás ‘ végefelé &-Hruscsov

___________________

e

lvtárs a Tudományos Akadé- .. .. ' ' . < - ■ '

mián beszédet mondott a budapesti értelmiség élottf Ennek egyik részlete sokáig vissza-visszátérő motívuma volt a sajtópublicisztikának, politikai vitáknak. „Akiket nem győzött meg a marxizmus elméleti igazsága, a szocializmus felsőbbrendűsége a kapitalizmus fölött; úgy azok lássák majd a gyakorlatban. Az életben fogjuk bebizonyítani, hogy a kapitalizmus által kátyúba jutott haladást, anyagi életet és humánumot a marxizmus fogja továbbvinni a célig, a kommunizmusig” — mondotta akkor a Szovjetunió miniszterelnöke. Még azok is tapsoltak a gondolatnak, akik nem mondják magukat marxistáknak. Ez igen! Ez reálpolitika! így kell ezt csinálni! — így beszéltek róla. Voltak és vannak azonban ijedőstermészetű, kicsinyhitű emberek is, meg cinikusok is. Az előbbiek azt mondták: sok idő kell még ahhoz! Az utóbbiak gúnyosan mosolyogtak: szó, szó, szó ...

Most azért emlékeztetek minderre, mert a napokban adtak hírt az újságok a Szovjetunió 1959—1965. évi hétéves tervének ellenőrző számairól. És ez a már idézett hruscsovi gondolat megvalósításának konkrét programja. A hétéves terv megvalósítása során a Szovjetunió az első helyre lép Európában nemcsak az abszölut, de az egy főre eső termelés tekintetében is, megelőzve a legfejlettebb európai kapitalista államokat: Angliát és Nyugat-Németországot. „1965-ben a Szovjetunió egyes igen fontos termelési ágakban az abszolút termelés terén megelőzi, más ágakban megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Ugyanerre az időpontra a fontosabb mezőgazdasági termények termelése egészben véve és egy lakosra számítva meghaladja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát” — idézet a tézisekből. A .hétéves terv reális alapot ad ahhoz, hogy a tervet követő. öt esztendő platt a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja az Egyesült. Államok egy lakosra eső termelési szintjét. És mindehhez gondoljuk hozzá a különbséget a társadalmi formában. Míg Amerikában a „tőke a tőkéért” elv ural mindent* a Szovjetunióban, a szocializmusban az egész nép boldogulása, anyagi, szellemi felemelése a cél, a kommunizmusig.

Itt varinak előttem a tézisek. Első látásra nehéz olvasmánynak tűnik. Bevallom, nem sok érzékem van. a.gazdaságtanhoz, nem lelkesedem a statisztikáért. A mutatószámok birodalma számomra a sötét ismeretién. Azért átfyípm — gondoltam magamban... Egy-két bekezdés és azt veszem észre, hogy nevetnék rajtam a számok. Felejtem a közgazdaságtan száraznak tudott „tolvajnyelvét*’, — .mohón olvasok. S aki olvassa a téziseket, nem lehet, hogy ne érezze nagyságát, horderejét. Az építkezés soha nem látott kibontakozásának időszaka lesz az előttünk álló hét év a Szovjetunióban. „Az állami beruházások' volumene 1959—1965-ben 1.8-szer lesz nagyobb, mint. az előző hét évben és csaknem egyenlő lesz a szovjet hatalom egész időszakában végrehajtott nép- gazdasági befektetésekkel.”

A SZÁMOK BŰVÖLETÉBEN nézem tovább a pontokat, A 15 éves terv célkitűzéseit már korábbról ismerjük. A

Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ülésszakán fejtették ki. A távlati-terv azt a célt tűzi a szovjet népgazdaság, a szovjet emberek elé, hogy 15 év alatt a külön^ ^ző iparágak több mint két-háromszorosára növeljék termelésüket. Hogyan? Adva az alapanyag, az ásványok, a föld mélyének gazdagsága, mint. azt a legutóbbi geológiai kutatások bizonyítják. Az elmúlt években Nyugat-Szibéria, Déi-Jakutia, Észak-Kazahsztán óriási területein a vasérc- és szén tartalékok hatalmas mennyiségét tárták fel. Ez lehetővé teszi ezen'a területen a Szovjetunió harmadik kohászati központjának1 kiépítését, melyet tervbe is vettek a következő hét évré. S megint .a statisztika .,.,. Többek között ennek a kohászati központnak a megteremtésé segíti elő, hogy öntöttvasból 1965-ben 65—77 százalékkal, acélból 56---65 százalékkal többet állítsanak elő, mint 1958-ban.

Vagy itt van az ország egységes villamosításának programja, a lenini eszme megvalósulása. „1965-ben az ország villamosenergia termelése 50Q—520 milliárd kw/órára növekszik, vagyis 2—2.2-szeresére fokozódik, a villamos erőművek előirányzott kapacitása több mint kétszeresére növek- szik.” Ez ázt jelenti, hogy az ipar megnövekedett energia igénye mellett minden kolhozban lesz villany, ami alapfeltétele a mezőgazdasági munkák, különböző folyamatok további gépesítésének, az emberi munka könny ebbítésénék. Ezek az adatok önkéntelenül is újra emlékezetünkbe idézik Lenin elvtárs sokat emlegetett mondását: „A kommunizmus egyenlő szovjet hatalom plusz villamosítás.”

S mintegy láncreakcióban, a villany energia növeléséből következik a termelési folyamatok komplex gépesítése, automatizálása, mint ami a legfőbb biztosítéka a népgazdaságban a további technikai haladásnak, a munkatermelékenység ugrásszerű emelkedésének, az önköltség, csökkenésének. A villamosenergia-termelés növeléséből következik továbbá a vasúti közlekedés technikai rekonstruálása. 1965- ben a vasúti teherforgalom 85—87 százaléka villany- és dieséi-mozdonnyal bonyolítódik le az 1958. évi 26 százalékkal szemben. A technikai haladás — jelenlegi ismereteink birtokában — szinte elképzelhetetlen előrelépését hordozza magában az atomenergia békés célokra való felhasználásának tervé.- A Szovjetunióban 1954 óta működik a yilág elsőatonr- erőműve. Ez évben helyezték üzembe a világ legnagyobb, 600 ezer kw. kapacitású atomerőművének első 100 e2er ki* lowatt teljesítőképességű részlegét N . •

A fejlődés űjább távlatát' nyitja meg a terv a szovjet mezőgazdaság előtt is. A mezőgazdaság vonatkozásában, mint már említettük, az a célkitűzés, hogy hét év alatt a Szovjetunió túlszárnyalja Amerikát, mind a mezőgazdaság abszolút termelése, mind az egy főre jutó termelés tekintetében. Ezt elősegítendő, az ipar hét év alatt több mint egymillió traktort, 400 ezer gépkombájnt, egyéb nagymennyiségű gépet és berendezést bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Azáltal, hogy a mezőgazdaság átszervezése hruscsovi programjának megvalósítása óta mintegy 30 millió hektár szűzföld és ugar megművelésével birkóztak meg á szovjet emberek — megteremtve ezzel a hatalmas keleti gabonabázist —, létrejött annak lehetősége, hogy rátérjenek a mezőgazdasági termelés körzetenkénti szakosítására, ami magában hordozza a mezőgazdasági technika hallatlanmérvu emelkedését.

MINDEZ TERMÉSZETESEN az emberért!... A nehézipar termelésének növekedése maga után vonja a közszükségleti cikkek termelésének további emelkedését. Mint a tézisekben olvashatjuk: a nemzeti jövedelem 1965-ben 62—65 százalékkal lesz magasabb az 1958. évinél. „A nemzeti jövedelem emelkedése alapján tovább emelkedik az országos fogyasztás. A fogyasztási alap 7 év alatt 60—63 százalékkal növekszik. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme egy dolgozóra számítva átlag 40 százalékkal emelkedik.” Ugyanígy növekszik a kolhozparasztok reáljövedelme. Ami a — jelenleg a Szovjetunióban sem ismeretlen — lakásprobléma megoldását illeti, a következő hét év alatt 15 millió lakás épül fel a szovjet városokban, plusz hétmillió család tház a falvakban. A hatalmas, lakásépítési program nemcsa jftyő a Szovjetunióban, de már jelen is. Ezt tapasztalhatták azok, akik a közelmúltban, kintjártak Moszkvában; a vnuKo- vói repülőtérről a központ felé menet gombamódra pőnek a házak, a délnyugati területen pedig teljesen új városrész épül.

Említhetnénk még a tézisék kulturális célkitűzéseit is. A hétéves tervben minden köztársaságban, ipari központban létesülnek televízió-adóállomások. 1965. év végéig 110—115 ezerre emelkedik a filmvetítő berendezések száma. Többek között ez azt jelenti, hogy minden kolhoznak, szovhoznak saját vetítőberendezése lesz. 30 millióra emelkedik a rádió,

12.5 millióra a televízió-vevőkészülékek száma. A Szovjetunió kulturális programjának alapja azonban az alsó-, közép- és a felsőoktatás reformja, bővítése és közelebbvitele az élethez, a termelő munkához, amit az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának külön tézisei taglalnak részletesen.

MINDEZT AZ EMBERÉRT, — mondtuk az előbb. — Hozzátehetjük: az emberiségért. Ha eddig — mint nem vitatható — világhatalmi, pontosabban világformáló tényező Volt a Szovjetunió, a hétéves terv teljesítésével méginkább növekszik e szerepe. A Szovjetunió világformáló szerepéről van szó? Afroi, de elsősorban a marxizmuséról. A Szovjetunió léte, eredményé, továbbépülése, a marxizmus igazságának igazolása. Mert Engels szerint: minden elmélet annyit ér, amennyi megvalósítható belőle a gyakorlatban. S a hétéves terv, a marxizmus-leninizmus, — az elmélet — megvalósításának betetőzése a kommunizmus kibővített, meggyorsított építésének korszaka. S ha ez megvalósul — mint megvalósult sok minden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta — a szocializmus, a kommunizmus vonzása a jobb, kulturáltabb, a kapitalizmust minden vonatkozásban túlszárnyaló élet vonzása is lesz egyben. Nagy Zoltán

Az élet fogja bebizonyítani