Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

AZ ESZ A K MAG YAROR SZA G IFJ USÁ Gl ROVATA r s ■i " Itt Lenin beszél A NAP ELMENT, magával vitte a világosságot. Jött az este s pihenni küldte az embereket. A moszkvai pártbizottság épületében csak a fiá­tól ügyeletes virrasztóit fáradtan, álmosan. Fél könyöke az asztalon, feje előrehullott nagy, kitárt tenye­rébe. Csend volt, mintha agyonütötték volna a világot. A bóbiskoló ügyeletessel szemben az asztal másik szélén, 1922-t muta­tott a naptár. Az az esztendő volt ez, amelyikben kilehelte utolsó páráját is a forradalmat felfalni vágyó inter­venciós fenevad. A-vész felhői azon­ban még mindig az új szovjet állam egén lebegtek. Sok, nagyon sok volt még a munka. A falióra sétálója unottan rótta megszokott útját, mintha csak lépe­getne, kopogott nyomában a tikk- taikk. Már a tizedik számot is el­hagyta a mutató, amikor hirtelen belesikoltotl a csendbe a telefon éles hangja. Az ügyeletes, széket döntve, kapott a hallgató után, és bekiáltott: — Halló! Moszkvai pártbizottság. Az ügyeletes jelentkezik. Csendes, szerény hang válaszolt. •— Itt Lenin beszél. — (?) — Kérem elvtárs, legyen szíves mondja meg, hol van a városi titkár? A FIÚ annyira meglepődött, hogy másodpercekig csak állt, kezében a hallgatóval, nem, tudott válaszolni. Igaz, nem is tudja pontosom, hol van a titkár, igy aztán, amikor visszatért a hangja, t csak annyit- mondott: —t Azonnal- -megkeresem., -Lenin elvtárs. Megmondom neki, hívja vissza Önt. — Igen. Feltétlen igyekezzék meg­találni — kérte ■—, nagyon fontos ügyben keresem. A derék ügyeletes izgatottan kezd­te tárcsázni a kerületet. Azután a moszkvai üzemet hívta: nem látták-e a párttitkárt. Mindenütt azt válaszol­ták: »Itt volt, de már elment.« Mit csináljon? Hívta a nyomdát. Hátha odament megnézni a másnapi | újságot. Hiába. Már félórája kínló­dott — reménytelenül. Egyre izga- tottabb lett, mert mindenáron telje­síteni akarta Lenin kérését. Egyórás sikertelen próbálkozás után, reménytelenül tette le a hall­gatót. Keze remegett, arcára térképet rajzolt a széttör ölt izzadtság. Zseb­kendő után nyúlt, hogy megtörülköz­zön és tovább folytassa a keresést. Keze elakadt félúton, mert ismét csengett a telefon. — Ügyeletes elvtárs? — Igen. — Itt Lenin beszél. Az ügyeletes kétségbeesve kereste a mentegetőző szavakat. Meg akarta mondani, hogy ő már mindent pró­bált, de sehogysem tud a párttitkár nyomára bukkanni. Hanem azért to­vább fogja keresni, mindaddig, amíg meg nem találja. LENIN nem hagyta szóhoz jutni. — Csak azért hívtam vissza — mondta megnyugtatóan —, hogy ne idegeskedjék. Ne keresse tovább a párttitkárt, mert én megtaláltam az egyik vasútállomáson. Viszonthal­lásra. Jó éjszakát. Ilyen volt ő, — egyszerű, kedves és figyelmes minden emberhez. Exportbrigádok Munkásifjúságunk körében' me­gyénk üzemeiben egyre szélesedik az exportbrigád-mozgalom. A harmadik negyedévben új ifjúsági brigádok jöttek létre a Könnyűgépgyárban, a Nehézszerszámgépgyárban. Mintegy 59 ifjúsági brigád, 436 fiatal verseny­zett egymással az első helyért. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a brigá­dok a termelési kérdéseken túlme­nően eredményesen foglalkoznak a dolgozó fiatalok segítésével és neve­lésével. Jó munkamódszerüket átad­ják, szakmai tanácsokkal látják el a brigádon kívülieket is. Erre minden lehetőségük megvan, hiszen ők ma­guk is állandóan tanulnak, munkáju­kat pedig példamutatóan és fegyel­mezetten végzik. Az 59 ifjúsági exportbrigád komoly mértékben hozzájárul az exporttelje­sítés sikeréhez. A második negyed­évben tervtúlteljesítés, anyag, szer­szám stbiT téren 908,872 forint értékű munkát- végeztek el, illetve takarítot­ták meg. a harmadik negyedévben pedig már 2. millió 290 ezer 437 forin­tot tudnak magukénak. A KISZ megyei végrehajtó bizott­sága széleskörű vizsgálat során dön­tötte el, hogy az 59 ifjúsági brigád közül Rásztóczky Gyula 9 fős szerelő­brigádja az első. Harmadik negyedévben tett vállalá­sukat túlteljesítették. A brigád min­den tagja aktívan résztvesz a KISZ- alapszervezet munkájában. Késést, kimaradást, se lej tét nem ismernek. Vállalták 50 db exportra készülő PN- 4-es bukóprés elkészítését, azonban 59 darabot készítettek és így 3>10.000 forint többtermelést értek el. Eb­ből egy főre 34.000 forint esik. A nemes versenyben másodiknak ítélték Szemán József 17 fős brigád­ját. A harmadik negyedév folyamán 1000 darab 8 tonnás autóemelő he­lyett 1228-at gyártottak. Többletter­melési értékük 228 000 forint. A harmadik helyezést a Lenin Ko­hászati Művekben dolgozó Nagy Gyu­la KISZ exportbrigádja érte el. Vál­lalták, hogy a III. negyedév folya­mán napi 14 tonna hajlítási tervüket 19 fontiár'á émölik, valamint az 1,5 százalék engedélyezett selejt alatt dolgoznak. A negyedév során végzett kiváló munkájuk eredménye, hogy terven felüli termelési értékük 103 950 forint és selejtmentes munka. A KISZ Borsod megyei végrehajtó bizottsága ezúton is köszönetét mond a lelkesen dolgozó ifjúsági brigádok­nak és további sok sikert kíván. Jól dolgoznak az ormosbányai fiolátok A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosbányai üzemegységében 516 fi­atal dolgozik és ebből 164 a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagja. A fiatalok tervteljesítése — az el­telt háromnegyedévet figyelembe véve ■— meghaladta a 129 százalékot. Végzett munkájuk mellett nagy gon­dot fordítanak a minőségre *s. f el­adatukat a kiadott technológiai uta­sításoknak megfelelően figyelmesen és odaadóan végzik. Különösen jó eredményeik születtek a takarékos­ság vonalán. Megmentettek egy 59 méter hosszú gumiszalagot, amely­nek értéke 27 990 forint. Munkájuk végzése közben megtakarítottak 27 köbméter bányafát és így sorolhat­nánk tovább. Eredményüket a ne­gyedik negyedévben fokozni akarják. A pamut fonóban . . . A fonoda, fonórészlegének átlagos életkora mindössze 24 év, a vállalaté pedig 27. Ez a gondolat indította a kiszistákat arra, hogy azt kérjék: nyilvánítsák a Miskolci Pamutfonót ifjúsági üzemmé. E cél elérése érdekében október elsején beindították a «-Szakma ifjú mestere« címért folyó ifjúsági ver­senyt, amelybe csak azok nevezhet­nek be, akiknek elméleti és gyakor­lati szaktudása eléri a kívánt mér­téket. November 7 tiszteletére azokat a szakmunkásokat, akik munkájukkal eddig is bebizonyították, hogy mél­tóak a bizalomra, felveszik a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai közé. Az ifjúsági munkaversenyben résztvevők a következő módszereket alkalmazzák és a következő íratlan törvényeket tartják be munkájuk­ban: A leggazdaságosabban takarékos- kodnak az importanyaggal. Takaré­koskodnak a hulladékkal, mivel az újra feldolgozható, vagy esetleg más gyárak részére még felhasználható. Betartják a technológiai fegyelmet. Egyedül a mulasztásokkal van baj a fonodában. Pedig egyetlen igazo­latlan mulasztás egyharmad, két iga­zolatlan nap meg már kétharmad részt csökkenti a kifizethető nyere­ségrészesedést. Bár komoly baleset nem volt, még­sem mehetünk el szó nélkül e tény mellett. A játékos meggondolatlan­ság, figyelmetlenség, vigyázatlanság előidézői a baleseteknek. Ifjú választók találkoztak a képviselőjelölttel Pénteken este Sajóvelezden mint­egy 150 KISZ-fiatal jött össze baráti beszélgetésre. A találkozón 78 először választó fiatalnak adták át a KISZ emléklapját. Tóth László járási KlSZ-titkár a választás jelentőségé­ről beszélt. Németh Imre képviselő-» jelölt pedig életrajzát mondotta el az ifjú választóinaik. Ezt követően több fiatal felszólalt és baráti, közvetlen hangulat alakult ki és a beszélgetés a késő éjszakai órákig elhúzódott. Szervezeti hírek — A harsányi KISZ-szervezet ok­tóber 29-én a Komszomol 40. év­fordulója alkalmából baráti talál­kozót szervezett a Pingyomon állo­másozó szovjet hadsereg komszomo- listáival. A találkozó meleg- baráti légkörben zajlott le. — A miskolci járás üzemi KISZ­szervezetének tagjai a III. negyedév során 1 millió 179 ezer forintot taka­rítottak meg. Ez az összeg anyag-, energia-, szerszámmegta karításból,. újításból, valamint vas-, fém- és pa­pírgyűjtésből származik. — A hejőpapi KISZ-fialalok a község csinosítása és szépítése érde­kében 570 óra társadalmi- munkát végeztek, 3628 forint értékben. — A Borsodnádasdi Lemezgyár há­rom ifjúsági brigádja — 45 fiatal — hazai anyag megtakarítása. révén 43 ezer forintot ért. el. A vasgyűjtés te­rületén a három ifjúsági brigád 220 társadalmi munkaórában 47,3 tonna hulladékvasat gyűjtött 7142 forint ér­tékben. — A farkaslyuki ifjúsági brigád —» 31-en — parkírozás, vasgyűjtés és egyéb társadalmi munkában 240 órát töltött el. Munkájuk- értéke 40 ezér forint. — A her nádkaki KISZ-szervezet tagjai az öregek megsegítése érdeké­ben 280 társadalmi munkaórát végez­ték. Munkájuk értéke 2800 forint* Ugyancsak ők gyűjtöttek össze 150 kilogramm papírt. — Az aggteleki KISZ-szervezet tagjai •-*- 24-err — 1020 társadalmi munkaórát végeztek a kultúrház ápí< tésén. Munkájuk értéke 20 ezer Ft. — Az ózdi Ifjúsági Akadémia aa elmúlt hét keddjén tartotta a máso­dik előadását. Előadó Gosztonyi Já­nos elvtárs, a KISZ Központi Bizott­ság titkára volt. A nagy érdeklődés­sel várt előadáson nyolcszázan jelen­tek meg. flyonyörű, 33 holdas őspark köze- pén húzódik meg a kis telepü­lés Megyaszó község határában. Haj­dan báró Harkányi u'Xidalmához tar­tozó egyik tanya volt, ahol pazar kastély és melléképületek egész sora szolgálta a báró és csatlósai kényel­mét. Ma 250 fiatal gyermeknek nyújt otthont. A régi épületek mellett új, modern épületek emelkednek, peda­gógus lakások, személyzeti lakások, IQAZI OTTHONRA LELTEK Megyaszói Állami Gyermekotthon, 1958 őszén a régi aszódi javítóintézet utóda, és a gyermekotthonban nevelőnek lenni nem büntetés. Nem mérték fel a je­lentőségét annak az óriási segítség­nek. amit az állam a gyermekotthon-ok Népfront helyi munkájában, vala­mint a községi, kultúrotthon rendsze­res tevékenységében. A most folyó választási munkálatok során példa­mutató módon veszik ki részüket. Számos kisgyűlést tartottak, külön­féle választási agitációs munkát vé­geznek és közülük egyet községi, egyet pedig járási tanácstagnak je­lölt a község dolgozóinak bizalma. nulatianság várt volna, ha népi álla­munk nem karolja fel őket és nem létesíti a megyaszói és hasonló gyer­mekotthonokat. Egy gyermek el­látása mintegy havi ezer forintba tünk. Reggelire tejeskávét kaptak « gyerekek kenyérrel, tízóraira zsem* lyét, ebédre tarhonyalevest, rántott sertéshúst burgonyával és csalamá* dévai, uzsonnára kekszet, vacsorára sajtot és teát. Az egyforma kék mackóruhába öU tözött gyerekek remekül érzik magú-* 1<at az otthonban. Vidáman játszat doznak a tanítási szünetekben az ud-* varon, élvezik a tornaterem felszere■» A példamutató pedagógiai és társadalmi munkát végző me­gyaszói nevelők elégedettek munká­jukkal, életükkel. Az otthon terüle­tén kényelmes szolgálati lakásokban laknak, élelmezésük központilag tör­ténik; általában az egész telepen való lakás úgy hat, mintha egy szé­pen rendezett nyaralótelepen élné­nek. Kettőjük most cserélte ki mo­torkerékpárját személyautóra és így mind közelebb kerül hozzájuk a vá­ros, a város adta kultúrálódási és szórakozási lehetőségek is. Or. Kövesdiné pedagógus vezetésével számtandolgozatot írnak a VIII. osztályos tanulók a gyermekotthon általános iskolájában, iskolai oktató termek, tornaterem és ki tudná még felsorolni, mi minden tarkítja a hatalmas parkot. Valami 6—7 évvel ezelőtt helyez­ték ide az állami gyermekotthont. A falu lakossága eleinte idegenkedve fogadta őket »Lenin-gyerekekének, meg javítóintézeti kölyköknek csú­folták a kisfiúkat, lenézték a neve­lőket. Pedagógus körökben is rossz híre volt a megyaszói gyermekotthon­nak: büntetőtábornak tartották. Ab­ban az időben a falu és a környék lakossága, de sokan a pedagógusok közül is nem értették meg, hogy a rászoruló gyermekek részére létesí­tett állami otthon semmiképpen nem fenntartásával nyújt. Az ellenforradalom leverése után gyökeresen megváltozott a helyzet; A megyaszói gyermekotthon pedagó­gusai, nevelői jórészt kicserélődtek, és ma Balogh József Kossuth-díjas igazgató vezetése alatt olyan nevelő- testület áll az intézet élén, akikre bizton bízhatjuk a jövő generáció nevelését és akikre büszkén tekint fel Megyaszó község és környéke társadalma. Az intézet nevelői nehéz, sok időt és fáradságot igénylő neve- .lőmunkájuk mellett, a község életé­ben is tevékenyen résztvesznek. Ak­tívan közreműleödnek a községi pártszervezet életében, a Hazafias Az otthonban jelenleg 250 gyer­mek van. Fiú valamennyi, hat éves­től 14 évesig. Egy-két kivétellel olya­nok, akiket csak az állam segítő keze nevelhet emberekké. Elhagyott gyer­mekek, teljes árvák, félárvák és né- hányan gyámhatósági határozattál beutaltak. Az említett 1—2 kivétel fizető-szülők gyermekeiből adódik, akik éppen azért adják gyermeküket a megyaszói gyermekotthonba, mert meggyőződtek róla, hogy ott olyan iskolai és iskolán kívüli nevelést kap, amelyet az életben majdan re­mekül hasznosíthat és amelyet a. szülői házban — mivel mindkét szülő dolgozik — esetleg nem tudná­nak biztosítani számára. A 250 gyer­mek otthoni nevelését 15 nevelő látja el, azonkívül tíz pedagógus foglalko­zik velük az otthonon belüli nyolc osztályos általános iskolában. A fizető szülők gyermekein kívül az otthon neveltjeinek legtöbbjére Mezőgazdasági munkagyakorlat a megyaszói gyermekotthon politechnikai kombinátjában. (Martinecz György felvételei.) kerül az államnak. Az otthon fenn­tartására évi 3 millió forintot fordí­tanák. Kitűnő nevelést kapnak a gyerme­kek az otthonbem. Dr. Kövesdi Gyu- láné, Tóth Imre, Ureczki Csaba pe­dagógusok Balogh József igazgatóval versengve mutatják be a gyönyörű új lakó- és iskolaépületet, a torna­termet, a »politechnikai kombinátot ahol gyakorlati mezőgazdasági mun­kára is oktatják a gyermekeket, a tantermeket, a remek iskolai felsze­relést és nem utolsó sorban a remek konyhát. Lejegyeztük annak a nap­nak az étrendjét, amikor kint je­lesét, komolykodó képpel végzik a politechnikai oktatáson belül a me­zőgazdasági munkákat, s amellett tanulnak is szorgalmasan. iyj ind nagyobb a fegyelem a gyermekek között az otthon­ban. Szinte napról napra érződik a fejlődés. A gyermekek érzik, hogy igazi otthonra találtak, érzik, hogy népi államunk édes gyermekei; a pedagógusok érzik a feléjük áradó megbecsülést, s azt mind a gyerme­kek, mind a pedagógusok szorgalom­mal, jó munkával hálálják. BENEDEK MIKLÖS

Next

/
Oldalképek
Tartalom