Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

Világ proletárjai egye »üljetek ! mmmmiíe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ' Wlc! i ai . X/F. évfolyam 258. szám Ára 50 fillér 1958 november 1, szombat Megfizetett tandíj FÉSZEKRAKOK Embcrmilliók átölellek Rádióműsor j Válságos a disszidált magyarok helyzete — Több lesz itthon a bútor — Nő a beruházás a könnyűiparban A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóérte­kezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és a külföldi tudósítók kérdé­seire. Arra a kérdésre, hogyan értékelik Magyarországén a lengyel párt- és kormányküldöttség látogatását — elmondotta: őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköz- társaság kapcsolata a Szovjetunió­val és a többi baráti szocialista or­szággal mind szorosabbá válik. A szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése és továbbfej­lesztése nemcsak minden egyes szo­cialista állam érdeke, hanem • elen­gedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további erősödésé­nek és a békének is. A szocializmus ellenségei napjainkban arra összpon­tosítják erőfeszítéseiket, hogy meg­bontsák a szocialista tábor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egysége napról-napra erősödik és a szocialista országok testvéri együtt­működése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. A Braziliába került magyarokról több ízben megjelent tudósításokkal kapcsolatban feltett kérdésre a szó­vivő elmondotta: Az egész nemzet­közi sajtót foglalkoztatta* azon ma­gyar családok kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát. Sorsukról a különböző nemzetközi szervekhez küldött leve­lek hű képet adnak. ÍJtik-verik, börtönnel fenyegetik a Ilraziliába disszidált magyarokat Gyáros László néhány szemelvényt felolvasott ezekből a levelekből. Egy — Lindthez, az ENSZ menekült- ügyi főbiztosához irt okt. 1-én kel­tezett levél így kezdődik: »Mélyen tisztelt elnök úr! E levél­ben több mint 700 személy, gyerek, asszony, férfi fordul Önhöz és Önön keresztül a magyar kormányhoz se­gítségért. Több mint 700, a nyugati propaganda által megtévesztett sze­mély. akiket mint rabszolgákat el­adtak és éhhalálra ítéltek. Nem tu­dunk máshová fordulni védelemért a »magyar komité«, a brazil hatóságok és az organizáció véres kegyetlen terrorja elől...« »A »magyar komité« vezetői — dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeve- rin páter és dr. Jancsó Albert volt hadbíró-százados — többmilliót sik­kasztottak a »menekültek« részére összegyűjtött pénzből. E hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van«. A levélíró a továbbiakban beszá­mol arról is, hogy ez év február 8- án Rio de Janeiroban, a virágok szi­getén több mint 230 személyt, 'közöt­tük sok gyereket, asszonyt, beteget és öreget véresre, kékre-zöldre ver­tek, majd erőszakkal elhurcolták őket az őserdő vidékére. A megkín­zott emberek közül többeket olyan nyilatkozat aláírására, vagy megírá­sára kónyszérí tették. mintha sorsuk­kal elégedettek lennének. A levél írója szerint dr. Alberto Gonzago Fernandhez. az ENSZ dél- amerikai menekültügyi megbízottja mindenben fedezi a ..magyar komi­té” üzeilmeit és az elégedetlenkedő­ket egyik legutóbbi látogatásakor súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem nyugszanak bele sor­sukba. Egy másik levél szintén azokról a nélkülözésekről és nyomorról beszél, amit már nem lehet bírni és rámu­tat: San Paoloban még hatszáz ma­gyar van, afkik haza akarnak men­ni. A levél közli kétszáz Rióban élő rútul becsapott, félrevezetett magyar Adatait és segítséget kér. — Könnyű volna most előszedni — mondotta Gyáros László — a Sza­bad Európa és társai különböző hát- borzongató rémmeséit a magyaror­szági állapotokról és szembeállítani azokat, a külföldre szökött magyarok tényleges helyzetével. Ehelyett in­kább azon vagyunk, hogy valami­lyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott hely­zetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az ille­tékes magyar hatóságok már több esetb en tárgy al ás o kát folv attak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy eddig nem sok lát­ható eredménnyel. Arra a kérdésre. ho°v mi a kor­mány szóvivőjének álláspontja az Egyesült Államok külüeyminisztéri­umának 1958. október 23-i nyilatko­zatával kapcsolatban, a kormán v szóvivője mcgjegj'ezte, nem ez az el­ső alkalom, hogy hasonló természetű kérdésire kémeik tőle választ és nem ez az első eset, hogy az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen ter­mészetű megnyilatkozása ugyanis csak azt bizonyítja, hogy az ameri­kai kormánykörök csökönyösen ra­gaszkodnak a más népek belügyedbe való durva beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. A magyar kormány ennek tudatában elítéli és visszauta­sítja az Egyesült Államok kormá­nyának ezt az újabb provokációját. A dunavíz energiájának hasznosí­tására létrejött magyar—csehszlovák megállapodással kapcsolatban a szó­vivő elmondotta;, hogy ez a: kérdés most már a megvalósulás stádiumá­ba került. A Minisztertanács októ­ber 23-i ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a közös érdekű Duna-sza- kasz vízenergiájának hasznosításá­ról szóló határozatot. A kétségkívül hatalmas jelentősé­gű közös erőmű-építkezési kiemelkedő példája a KGST-hez tartozó országok baráti együ ttműködésénék. békés tö­rekvéseinek, egyúttal pedig újabb hozzájárulás a magyar—csehszlovák gazdasági és politikai együttműkö­dés elmélyítéséhez és kiszélesítésé­hez. Külkereskedelmünk helyzetéről Gyáros László közölte a feltett kér­désekre: Nehézipari exportunk terén az a szándékunk, hogy a piaci igé­nyeknek megfelelően fokozzuk a komplett gyári berendezések, elsősorban a gyümölcs- és főze­lék, baromfi- és egyéb húsfeldol­gozó gyárberendezések, malmok, továbbá hűtőberendezések ex­portját. Világszerte elismert táv­közlési iparunk gyártmányainál korszerűsítéseket hajtunk végre. Például a Rotary-rendszeríí tele­fonközpontok mellett a Gross- bar-rendszerű telefonközponto­kat is rövidesen exportálni fog­juk. M ú szei i pa r i von a tkozásban ex por­tunk a Szovjetunió nagy rendelései eied menyeként át tud térni a tömeg- gyártásra. Több és jobb lesz a bú toréi látás a közeljövőben A lakosság közszükségleti iparcik­kekkel való ellátását, a választók bővítését részben a külkereskedelem útján valósítjuk meg. Közszükségleti importcikk-ellátottságunk ma már az 1954. évinek hatszorosára emelke­dett, Az 1959. évi behozatali program az import további fejlesztését, irá­nyozza elő. Tervbe vettük, hogy nem csupán az itt gyártott számos köz­szükségleti cikk alapanyagait impor­táljuk a baráti és tőkés országokból, hanem kész gyártmányokat is vásá­rolunk közvetlen fogyasztás céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a kö­vetkező időszakban nagy beruházá­sokat haj tűnik végre. Korszer-ű meg­munkáló gépeket állítunk be, de az eddiginél nagyobb mértékben ho­zunk majd be kész szobaberendezé­seket. vagy egyedi kisbútorokat is. A lakosság műanyagellátottsága jelentősen javulni fog és a ke­resett háztartási gépekben is na­gyobb lesz a választék. Gondos­kodni fogunk 195.9-ben a sze­mélygépjármű-import növelésé­ről, amennyiben biztosítjuk Moszkvics, Spartak, Wartburg és más kiskocsi-típusok behozata­lát. Külkereskedelmünk terveinek megvalósítását célzó külföldi tár­gyalásaink jó mederben folynak. Az idén a tőkés országokkal való külkereskedelmi forgalmunk is ked­vezően alakult. Kereskedelmi mér­legünk szeptember végével érdem­leges -aktívumot mutat. gazda­sági integrációs törekvések nö­vekedő feladatok elé állítják export- vállalatainkat. Ezek a nehézségek részben a piaci helyzettel, részben azonban egyes nyugati országok im­port-korlátozásaival függnek össze. Ezért; több nyugati országgal a so- ronlévő kereskedelmi tárgyalások keretében kell majd megvitatnunk olyan kereskedelempolitikai kérdé­seket, amelyek helyes rendezése elő­segíti a nyugati országokkal való, kölcsönös érdekeken nyugvó keres­kedelmi kapcsolataink fejlesztését is. Az amerikai imperialisták még mindig nem akarják lezárni a „magyar kérdést46 991 Az AP október 23-án Becsből azt jelentette, hogy ,,A kommunisták szerdán este az amerikai követség épü­lete előtt Mindszen.ty-ellenes tüntetést szervezték.” Ezzel a hírrel kapcsolat­ban feltett kérdésekre a szóvivő megjegyezte: Alig múlik el olyan hét. hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne költenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyeknek tojásain Buda­pesten tartózkodó nyugati urak kotlának, mielőtt azonban még a kiskacsák kikelnének, gyorsan átszállítják őket Bécsbe. Az AP egy másik híre — nehogy a torzszülött kacsa veleszületett vég- elfiveagülésben ayorsan kimúljon — arról számol be. hogy a budapesti amerikai követség egyik szóvivője kijelentette: „A követség amerikai személyzetét nem zavarták meg szer­dán este a követség körüli utcákból jelentett tüntetések.” A nemlétező tüntetések persze vajmi nehezen za­varhatják a követség beosztottjait. Ámde felvetődik a kérdés: miért nem tartotta szükségesnek az Egye­sült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcá­folja? Talán csak nem azért, mert a követség hosszantartó, vendégszere­tetét élvező Mindszent,y víziói a kö­vetség beosztottjaira is átragadtak és tüntető tömegnek néztek a békés járókelőket, vagy a követség előtti téren sétálgató szerelmes párokat...? A Mindszcnty ügyben történt amerikai-magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre a következő választ adta Gyáros László: A magyar kormány álláspontját Mindszenty bíboros ügyében szó­vivői értekezleteken már nem egy ízben leszögeztem. A kor­mány álláspontja nem változott. A jövő évi terv előkészítéséről a szóvivő kijelentette: végleges adato­kat még nem nyújthat, azért csak néhány fontosabb célkitűzésről ad­hat hozzávetőleges képet. Ismeretes, hogy idei eredménye­ink — a munkásosztály, a műszaki értelmiség áldozatos munkája, vala­mint a kormány céltudatos gazda­sági intézkedései következtében — jobbak a vártnál. Ezért a jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemel­hetjük. Ez elsősorban a beruházá­sokra vonatkozik. A beruházási több­letnek mintegy negyedét a lakás» építkezések meggyorsítására kíván­juk fordítani, A megmaradó összeg­ből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tisza vidéki Ve­gyikombinát építését akarjuk elöbb- rehozni. A hengermű elkészültével olyan hengereltárut tudunk majd az ipar rendelkezésére bocsátani, ame­lyet eddig legnagyobbrészt nyugati valutáért vásároltunk. A vegyikom- binátnak pedig egész ipari struktú­ránk átalakítása, egyebek közt mű­anyagellátottságunk szempont jóból van igen nagy jelentősége. Növeljük a beruházást — mégis ml az életszínvonal! A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az élet­színvonal és a fogyasztási színvo­nal csökkentését. Éppen ellenke­zőleg. 1959-ben a fogyasztási ala­pot csekély mértékben ugyan, kb. 1 százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához képest. Ezután a belterjesehb gazdálkodás megteremtését, a növénytermelés helyesebb szerkezetének kialakítá­sát. az állattenyésztés fejlesztését előmozdító intézkedésekről adott a szóvivő felvilágosítást. Majd arra a kérdésre, hogy 'most vizsgálják felül az úgynevezett működési engedélye­ket. jelenleg hány tagja van az ügy­védi kamarának, azaz hány ügyvéd­nek, van működési engedélye? — elmondotta: Amíg a panaszok felülvizsgálata folyik, részletes adatokkal nem szol­gálhat. Az előzetes adatok szerint azonban az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta, vagy a felülvizsgálat során megkapja mű­ködési engedélyét. A budapesti rádió nemrég beje­lentette, hogy két személyt. Méred Ferencet és Fekete Sándort államel- lenes bűncselekmények gyanúja mi­att letartóztatták. Mikor tárgyalják az ügyet és nyilvános lesz-e a tár­gyalás? — hangzott a következő kér­dés. Az ügyel a szükséges vizsgálat be­fejezése után tárgyaljaik. A tárgyalás módját a bíróság határozza meg — válaszolta Gyáros László; Majd a közelgő (november 16-i) választásokra vonatkozóan, kapott kérdésekre adott tájékoztatást. A jelölőgyűlések iránt érdeklődőiknek elmondotta: A nép rála«ttl. a nép érdekei érvényesülnek november 16-ún Nálunk a nép választ és a nép ér­dekei éi- vény esőinek a választáso­kon. A mi szocialista rendszerünk­ben a választás a nép ügye! Vajon melyik nyugati burzsoá-demokráci- ában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, hogy kiket látna szívesei* az államhatalomban, a par­lamentben? Egyikben sem, Magyar- országon viszont 107 ezer gyűlésen vitatták meg a választók, hogy kiket jelölnek a választási listákra. Ez ter­mészetes is. Nálunk népi hatalom van. S ez a népi hatalom nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg, ha­nem mindennap, tehát a választás előkészítésében is. A jelölőgyűlések a népi hatalom beszédes megnyilvánulási for­mái. A 107 ezer jelölőgyűlés ön­magában is szélesebbkorű. de­mokratikusabb megnyilvánulása a nép akaratának, mint egyes nyugati országok egész választási rendszere. A jelölőgyuléseken a nép saját soraiból választott je­lölteket: munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, a maga embe­reit. A jelölőgyuléseken a választóknak körülbelül a fele részt vett. Ezeken a gyűléseken a fővárosban csaknem 15 ezren szólaltak fel. Mindez nem­csak választási rendszerünk demok­ratizmusának bizonyítóka, hanem a politikai érdeklődést is mutatja, a dolgozók bizalmát a szocialista rend­szer, a párt és a kormány politikába iránt. A jelölőgyűlésekről készült jegy­zőkönyvek alapján a Hazafias Nép­front-bizottságok állították össze a jelölt-listákat, amelyeket végső fo­kon a választási elnökségek hagytak jóvá. A listákat november 5-én füg­gesztik ki. Arra a kérdésre: hogyan ellenőr­zik a választás törvényességét? — kifejtette a szóvivő; Helyi választásé elnökségek, vá­lasztókerületi bizottságok és az Or­szágos Választási Elnökség őrködik a választások törvényessége felett és ellenőrzi az előkészítő munkát. A legmesszebbmenően ügyelnek a sza­vazás titkosságára. A választási elnökségek, a vá­lasztókerületi bizottságok, a sza­vazatszedő bizottságok munkájá­ban 415 ezer választópolgár vesz részt. Ez világosan mutatja, hogy a választások törvényességének felügyelete, a szavazás levezetése Magyarországon a nép ellenőr­zése alatt áll. A nyugati propaganda bizonyos változásokat vár Magyarországon a választásokat követően. Mi erről a szóvivő véleménye? — kérdezték ez-1 után. A november 16-i választásokon a párt és a kormány a nép elé áll, s a népi demokratikus rendszer és az ellenforradalom óta követett politi­kai vonal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. Né­pünk helyesli ezt az utat, s bízunk benne, hogy a választásokon is emel­lett foglal majd állást. A helyes út­ról, amellyel a nép egyetért és ame­lyet jóvá fog hagyni, semmilyen irányban nem kanyarodunk el. Ami a kormányban „várható” változásokat illeti, meg kell mondanom: a meg­választandó országgyűlés szuverén joga, hogy milyen kormányra bízza az ország vezetését, de véleményem szerint nem lesz semmiféle változás az ország politikai vezetésében — mondotta befejezésiül a kormány, szóvivője. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom