Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

Borion ISjual AZ ÉSZAKMAG FARORSZÁG IFJÚSÁGÉ ROVA1A Érdekes, színes programokat terveznek KISZ-alapszervezeteinkben a- lánytanácsok VÍG SZÜRET Aszniói fiatalok és idősebbek szüreti fehxmtiióéa Közel egy éve, hogy megkezdődött megyénkben a KISZ »Lányok és Fia­talasszonyok Tanácsainak a meg­alakítása. E munka az elmúlt év őszén és telén igen gyengén indult meg, mivel sok KISZ-alapszervi ve­zetőtől nem kapták meg lányköreink a kellő támogatást. Az 1958—59-es őszi—téli programok elkészítéséhez azonban már több segítséget adnak KISZ-alapszervezeteink is, de KISZ- bizottságaink is. így az elmúlt két hónapban min­den járási, városi KISZ-bizottság lánytanfolyamokat szervezett, mely tanfolyamokon lányfelelőseink az őszi, téli program elkészítéséhez kaptak elméleti és gyakorlati segít­séget. E tanfolyamokon készítették el az alapszervezetek lányfelelősei a terveiket. A tanfolyamokon több mint 300 leány és fiatalasszony vett részt, ezenkívül több mint 50 lány, fiatalasszony kapcsolódott be ezen az őszön a megyei, városi, járási lány­tanácsok munkájába. Mit terveznek alapszervi_ lányta­nácsaink az őszi-téli időszakra? Milyen tanulási, szórakozási le­hetőség vár lányainkra, fiatal- asszonyainkra a lány körökön belül? A KISZ-alapszervezetek lánytaná­csai igen érdekes, változatos progra­mokat készítettek. Egyforma sajátos­ságuk: nagy gondot fordítanak minden tervben a fiatal lányok, asszonyok politikai, kulturális, erkölcsi és esz­tétikai nevelésére. Emellett fő célki­tűzésük: lányainkban, fiatalasszo­nyainkban a női, főleg az anyai jel­lemvonások kialakítása. Ezenkívül foglalkoznak munka-, szakmai-, ér­dekvédelmi kérdésekkel, a KISZ elqjf álló fontos feladatok végrehaj­tásának segítségével. Igen nagy érdeklődést keltenek a különböző szakkörök, többek között a sütő-főző, szabó-varró, kézimunka szakkörök, amelyek egyrészét a nő­szövetséggel közösen szervezik meg lány tanácsaink. _ Egynéhány gondolat az elkészí­tett tervekről: A DIMAVAG Gépgyár lánytaná­csa többek között azt tervezi, hogy a hozzájuk tartozó női munkásszál­lást patronálják olyan formában, hogy gondoskodnak az ott élő lá­nyok, fiatalasszonyok neveléséről, helyes szórakozásáról. A Semmelweis kórház KISZ lány­köre műbőr maradékanyagból gyer­mekjátékokat készít a paralízis utó- kezélési részleg gyermekei szórakoz­tatására, gyógytorna elősegítésére. A perei községi KISZ lányköre előadássorozatot indít az ősz és tél folyamán a következő címekkel: »A párt harca a szocialista Magyar- ország megteremtéséért«, »Helyes öl­tözködés, illemtan«, »Kommunista női mártírok élete«, »Az élet ki­alakulása és fejlődése«, »Barátság, szerelem, házasság«. A vadnai KISZ-szervezet lányköre kézimunka szakkört indít, tervük, hogy kézimunkákat készítenek a KISZ-szervezet helyiségének csinosí­tása céljából. Ez általában minden KISZ lánykor tervében szerepel, ahol KISZ-szervezeteink rendelkez­nek helyiséggel. A miskolci 36-os autójavító KISZ lányköre levelezési kapcsolatot kíván létesíteni egy szovjet Komszomol- szervezet leányaival, ezenkívül véd­nökséget vállaltak az árva gyerme­kek felett. ♦ A Miskolci TÜZÉP Vállalat lány­köre — a KISZ-szervezettel közösen — az ellenforradalom idején hősi ha­lált halt Oprendek elvtárs családját látta el szénnel. A pénzt társadalmi munka útján szerezték a szénre. Ezenkívül tervük az, hogy a miskolci Gyermekotthon részére készítenek! Télapóra ajándékot. A tarcali KISZ-szervezet lányköre ; bekapcsolódik a tokajhegyaljai sző-! lészeti rekonstrukció építésébe. Ezenkívül igen sok érdekes dolgot terveznek a Télapó és Fenyőfa ünne­pekre, legtöbb tervben szerepel: az' árva és félárva gyermekek megáján-] dékozása. < A választási munkák előkészí­tésébe is bekapcsolódnak lány­köreink. A megyében öt helyen: Ózdon, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen, Mis­kolcon, a DIMÁVAG-ban — szervez­nek lányköreink beszélgetéseket az új választókkal, erre idősebb asszo­nyokat is meghívnak, akik elmond­ják, milyen volt a múltban az éle­tük. Ezenkívül több KISZ lánykör az új választók részére emlékszala­got készít »Első szavazásom emléké­re« felirattal. ? Igen sok, érdekes programot készí- z tettek lányköreink. Most arra van l szükség, hogy minden KISZ-alap- $ szervezetünkben hozzák létre a lány-1 köröket, készítsenek a fentiekhez ha- X sonló programot és vonják be lánya- i inkát, asszonyainkat e tervek végre- * hajtásába. Útra dolgozik a tokaji KIS-Z-szcrTezct A tokaji fiatalok KISZ-szervezete felbolygatott hangyaboly. Nagy a sürgés-forgás, készülődés. Szüretre készülnek. Ma pedig Tokajban ha­gyományos munkás-paraszt ifjúsági találkozón vesznek részt fiatalok és öregek egyaránt. Nem mindig dolgozott ilyen lelke­sen a tokaji KISZ-szervezet. A nyári hónapokban egyáltalán nem hallatott magáról. Helyiségükbe csak néha ve­tődött be egy-egy fiatal. Ennek okát a helytelen vezetésben találjuk meg és abban, hogy a többi társadalmi szervezet nem támogatta őket. Ez az ok ma már túlhaladott. Bán György KISZ-titkár vezeté­sével és több pedagógus hathatós támogatásával eleven, színes, sokrétű szervezeti élet folyik a KISZ-ben. A KISZ-tagok és a szervezeten kí­vüli fiatalok nagy örömmel fogadták a pártszervezetnek azt a javaslatát, hogy idős kommunista elvtársakat és pedagógusokat delegált az ifjúsági munka segítségére. A két idős elv­társ és az öt pedagógus munkája már meg is látszik. Elhatározták — és ezt rendszeresen be is tartják —, hogy hetenkint két alkalommal: hét­főn politikai, erkölcsi, illemtani, kulturális és tudományos kérdések­ről tartanak előadást, amin rendsze­resen 40—50 fiatal vesz részt. Pénte­ken pedig klubestéket rendeznek, amelyek mindeddig nagyon jól sike­rültek. Létrehoztak egy táncszakkört, amelyben hagyományos népi táncok­ra tanítják a fiatalokat. Megalakult a lánykör is, ahol a Iányqk kézimunkáznak és Sípos Zoltánná vezetésével különböző kis játékokat készítenek. A rádiószakkör különösen a fiatal fiúk körében örvend közszeretetnek. A jelenlegi eleven élet titka tehát a jó vezetés, a kölcsönös összefogás és nem utolsó sorban a pedagógusok részéről vállalt segítőkészség. (Együd István felvételei») O lyan, mint a többi. Sem- igű különleges történe­te, jelentősége nincs. Egy a falu többi házai közt. Csak éppen régebben épült fiatalabb szomszédainál is, ablakai is kisebbek, mint a többieké. A szürke falak határolta szobák­ban két család él: az idősebbek külön, a balszárnyon, a fia­talok a jobbszárny szobájában, ami konyha is egyben. A fia­tal családnak négy tagja van. Az apa — Országh András, — 30 éves, erős, egészséges fiatalember — a felesége — karcsú fiatalasszony, láthatóan nyugtalan természetű — és két ap­ró fiúgyermek. A nagyobbik négy éves lehet, a kisebb talán kettő. Egyiküknek Bandi a neve, mint az apjának. 1956 végén a ház szokott, békés életét megzavarta va­lami. A szomszédok esténkint gyakran látták a fiatalasszonyt a kapuban állni. Nyugtalanul nézett az emberekre. A falu­beliek nem tudták, mi történhetett. Karácsony napján is így volt. A fiatalasszony sütötte az ünnepi kalácsot, készítette az ünnepi vacsorát és közben ki-kiszaladt a kapuba. Csak egy pillanatra, mert nagyon akarta, hogy szépre sikerüljön a kalács, jóízű legyen a vacsora. Disznótoros vacsora készült — nemrégen vágtak. Bor is volt hozzá, természetesen. Erdő- bényén nemhogy ünnepen, de máskor sincsenek szűkében az ilyesminek. A vacsora szomorúan végződött. Az anya türelmetlenül ideges volt. A kicsinyek meg csak vártak. Nem értették tel­jesen, mi történhetett. Sírtak. Az anya nem vette észre, hogy sírnak körülötte, — másutt jártak a gondolatai. Köny- riyes vacsorája volt ezen a karácsony estén a ház lakóinak. Egész este hiába várták vissza az apát... M elyik család életének nincsenek zajos napjai? A boldog napokat az egyhangúbbak szürkítik, az egy­hangúságot meg gyakran nemkívánt vihar tarkítja. Akkor —1956 végén — egy decemberi napon Országh András vala­mi miatt összezördült a feleségével. A haragos . ember köny- nyen enged a meggondolatlanság ördögének. Ofizágh András azt mondta a feleségének, hogy elutazik a Dunántúlra, Ta­tabányán lakó nővéréhez. A feleség nem tartotta vissza. Az összezördülés miatt durcásan talán még azt is mondta: — Eredj, nem hiányzol senkinek! Mondta, de nem gondolta komolyan. Persze, hogy nem gondolt sokmindenre, ami később bekövetkezett. A haragos férj túl ment Tatabányán, Ausztriába került. Országh Andrásnak kevés szőlője, földje van Erdőbé- nyén. Majdnem semmi. Kétkeze munkájából élt, tartotta családját. Az állami gazdaságban dolgozott és emellett segí­tett az apjának. Cipészmesterek mindketten. Amikor Or­szágh András Tatabányáról elindult az országhatár felé, így gondolkozott: Mit veszthetnék? Amit itthon megkeres­tem, kint is biztosain megtalálom. A két kezem, erőm, egész­ségem mindenem. Kint is biztos szükség van rám, ott is van munka. Sőt, jobban keresek majd, mint Bényén, sok­kal jobban. Pénzem lesz. A rádió is így mondta, a Szabad Emberek, falvak, városok... Az apróablakos ház lélek. Dolgozni is tudott, csak. nem szeretett. Gyenge fiziku­mú gyerek volt, az is igaz. Legutóbb úgy hallottam: egy amerikai farmon dolgozik. Ná­lunk is peches ember volt, Nyugaton is az. A farmon dolgozni mindenesetre jó iskola. M. Jancsi viszont nagyobb kegyeltje a szerencsének. A Nyírségből került a pesti egyetemre. Onnan Kanadába sod­ródott. Úgy írja, ott nagyon becsülik a magyar egyetemet Történészkaron tanul ott is, és már az őrülésig visszavá­gyik, mert idegőrlő a kegyetlenül mechanizált tengerentúli élet és mindenekfölött a honvágy és a célvesztés. Mert mit kereshet egy magyar történész Kanadában! Másik kolle­gánk N. Miki a tengeren innen maradt. Ha jól emlékszem levelére, Hollandiában él. Változatos élete van — írta iró­niával. Az egyik szállodából a másikba kerül. Mosogatóle­gény. Miklós párttag volt az ellenforradalom előtt. Csak párttag. Ott, Nyugaton lett igazán kommunistává — írta — és mielőbb haza szeretne jönni... E rövid kitérő után hallgassuk újból Országh Andrást — 1957 áprilisáig tétlenkedtem az első lágerban. Áprilisban továbbvittek Schtockerauba. Az első ott töltött napon hallottam a következő esetet: egy fiatal fiú minden­áron haza akart jönni. Akkor már sokan voltak ilyenek. Nem engedték őket. Egy alkalommal a fiú kintsétált a Du- naparton. Magyar hajó húzott lefelé a Dunán... A fiú ott a parton szívenszurta magát... Négy hónapos tétlenség után végre munkát kaptak a lágerbeli szerencsésebbek. Országh parasztgazdákhoz került. ^ — 25—30 schillinget kaptam egy napra, meg kosztot. Ezért a pénzért egy jó vacsorát ehettem a városban. Később egy építőipari vállalathoz kerültem, ahol viszonylag többet kaptunk. De hogyan? Mi magyarok végeztük a legnehezebb fizikai munkákat, mégis nekünk 330 schilling előleget adtak, az osztrákoknak pedig ötszázat. Néha, különböző jogcímen a fizetésünk 25 százalékát is levonták. Tehették, nem beszél­tünk németül. Egyszer végképp elfogott a méreg. Követeltem, hogy ne fogjanak le jogtalanul a fizetésünkből. Erre azt mondták, hogy én kommunista vagyok és felmondtak. — Én csak azt mondhatom, amit tapasztaltam. Azt láttam Ausztriában, hogy amíg birod a karodat, jó vagv a kapitális­ának, ha nem, mehetsz... Ennél az építővállalatnál, amit már említettem, történt, hogy az egyik disszidenstársunknak i fejére esett a gerenda. Elment az orvoshoz. Betegszabadsá­got kért. Felmondtak neki. Táppénzért, segélyért hiába kö- lyörgött, semmit sem kapott. M indez már a múlté. A kétéves »kalandozás« már csak rossz álom Országh András számára. Megbánta a felelőtlen lépést. Hosszas utánajárás után az osztrák mene­kültügyi szervek nem tarthatták többé vissza. Most együtt ül a kis család. A kis Bandi az apja ölében mosolyog. A feleség vacsorát készít. És Örül, nagyon örül... Nagy Zoltán Európa, meg a többi. Téli estéken ábrándosán hallgatta ezeket az előadásokat. Fiatal munkások autót vehetnek!... Az ilyen előadások után keserűen káromkodott egyet. Ö csak házat akart, szőlőt, földet, _ jómódú életet. Hallott a koráb­ban kivándoroltaktól. Kerestek. Visszajöttek, vagyont vet­tek. Akik semmi nélkül jöttek vissza?!... Nekik nem sike­rült, nekem biztosan sikerül. Biztosan ... 1956 vflfcén nyugtalan nyüzsgés volt az osztrák—magyar határ. A benyei fiatalember egyedül ment és amikor túlju­tott a határon, egyetlen szót sem értett az idegen beszédből. Csak a magyar nyelvet ismerte. — 1956 december 27-én lágerbe kerültem. Addig már so­kan elhagytuk az országot, rengeteg magyarral találkoztam Ausztriában. Az első meglepetés itt ért a Schprzen-i láger­ban. Csüggedt arcokat láttam magam körül. Munkára vár­tunk mindnyájan és munka nem volt. Itt, ebben a lágerban ismertem meg igazában, hogy mi az idegesség. Egy esetben ötvenhatan kaptak ételmérgezést. (A Bécsi Híradó című disszidens magyar lap is megírta.) Állott húst kapott a láger. Munka nem volt és a láger nemhogy fogyott volna, de szaporodott. — Egyeseket közülünk egyáltalán nem izgatta a helyzet. Azt mondták: Nem azért jöttünk, hogy dolgozzunk... Meg­nézzük egy kicsit, milyen az alvilág Bécsben. Ha Bécset megunjuk, megyünk Párizsba. — Ezek között voltak olya­nok is, akiken még a csikós ruha is rajtuk volt. I tt, a többszólamúság kedvéért most megszakítom a riportot... Országh András és társai, a megtéved­tek nagyrésze csalódott a nyugati demokráciákban. A nyu­gati demokráciák a magyar disszidensek túlnyomó többsé­gének nem tudtak egzisztenciát, kenyérkeresetet biztosíta­ni. Ezeken kívül azonban vannak szerencsésebbek is, külö­nösen azok között, akik már a vándorlási hisztéria elején kijutottak. Volt egyetemista kollegáimat veszem most sorra. Ismerőseim közül öten még kint vannak, köztük jobbsorsra érdemesek is. M. Lacit említem elsőnek. Novellista ígéret­ként tartottuk számon. Meg kell adni, jófejű gyerek volt, de emellett erősen beképzelt. A bátrabbak közülünk anar­chista kispolgárnak mondták, mire Ő dührohamot kapott amit neuraszténiájával igazolt. Angliába került' egyetemre Sokat utazik. Jómódú rokonai vannak Olaszországban. Iro­dalmi munkásságát is folytatja, a disszidens lapoknak ír. A Szabad Európát sem veti meg. Levelében úgy írta, hogy a .""sabad Európánál harcol a jobboldal ellen. Itthon a balol­dal ellen harcolt. Ezt is lehet csinálni. A prostitúció kifizető foglalkozás konjunktúra idején. P. Jóskát magunk között csak Jimmynek emlegettük. Nem lehetett rá haragudni, ö volt a társaságban a bohém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom