Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

Világ proletárjai egf ráüljetek l A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Őszutó XIV. évfolyam 246. szám Ára 50 fillér íi t l,l„N'ág X1T«; • v?> 1958 október 18, szombat Az oktatásügy fejlődése Miskolcon tanácsrendszerünkben Újabb angol terrorintézkedések Ciprusban Ciprusion az angol hatóságok újabb szigorú intézkedéseket jelentettek be. Az új intézkedések következtében a ciprusi angol kormányzatnak jogá­ban áll bevezetni a postai cenzúrát, a hatóságok bizonyos területeket »■veszélyes övezetté« nyilváníthatnak, ahol »-a biztonsági erők habozás nél­kül fegyverüket fogják használni azok ellen, akik engedély nélkül ott tartózkodnak, vagy oda belépnek«. Tiltakozó nagygyűlés Miskolcon Kezdetét vette a nemzetközi munkásszolidaritási hét A MAGYAR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRT művelődési politikájának irányelvei meggyőző érvekkel, ada­tokkal és tényekkel sorakoztatják fel a kulturális forradalom nagy eredményeit. A történelmi jelentő­ségű dokumentum aláhúzza, hogy »a szocialista művelődéspolitika kibon­takozására csak a proletárdiktatúra megvalósulása után kerülhetett sor«. Nagy vívmányaként megvalósult az egységes alapműveltséget adó álta­lános iskolák rendszere, nagy fordu­latot jelentett iskolarendszerünkben a nyolcosztályos kötelező általános iskola megteremtése. Aligha szorul bizonyításra, milyen nagy feladatot rótt Miskolc város fiatal tanácsszerveire is az általános iskolai munka anyagi és személyi feltételeinek biztosítása. A város la­kosságának rohamos növekedése, a ■beiskolázandó tanulók számának sza­kadatlan emelkedése új meg új is­kola létesítését tette szükségessé. 1950-ben 216 tanteremben tanult az általános iskolai ifjúság. Ekkor kez­dődött meg a József Attila úti négy- tantermes és a Ságvári úti tíztamter- mes általános iskola építése. 1954- ben fogtunk hozzá a Miklós-utcai általános iskola építéséhez. Ez' az új ■iskolánk tíz tanteremmel 1956-ban nyílt meg. Két tanteremmel bővítet­tük a MÁV-telepi iskolát. Négy tan­teremmel, szertárhelyiségekkel gaz­dagodott a Maiiinovszki j -utcai álta­lános iskola. ŰttörőottJhon épült a Kossuth-utcai iskolában és Pereces- bányatelepen. Jelenleg bővítik a diós- győrvasgyári leányiskolát. Az 1958— 59. tanévben 251 tanterem áll az általános iskoláik rendelkezésére. Jól­lehet, 1950-től 35 új általános iskolai tantereim ‘létesült ■— és bízvást mond­hatjuk, hogy ilyen iramú iskolaépí­tésre a Hortihy-rendszerben, vagy az azt megelőző évtizedekben soha nem volt példa —, mégis nehézségekkel küzdünk az általános iskolai tanulók elhelyezése terén. A városi tanács végrehajtóbizottságának tervei és határozata szerint a Miskolci Nem­zeti Színház felépítése után a kultu­rális beruházási összegek jelentékeny részét iskolaépítésre fordítjuk és így a helyzet további számottevő ja­vulása várható; Miskolcon az általános iskolákban működő nevelők száma 1950-ben 545 volt, számuk 1958-ig 633-ra emelkedett. A színvonalas alsótago­zati oktatás mellett csaknem száz­százalékosan biztosítani' tudtuk a szaktanári ellátást a felső tagozat­ban. FIGYELEMREMÉLTÓ számada­tok tanúskodnak arról, milyen nagy gonddal kezeli ■ demokratikus rend­szerünk, milyen tekintélyes összegek­kel segíti tanácsunk a legkisebbeket nevelő szervezeteket: az óvodákat. Ezeket a fontos intézményeket a fel- szabadulás előtt elhanyagolták, nem fejlesztették. Ugyan 'ki törődött volna a Horthy-rendszer tanügyigazgatás! szerveiben a dolgozó családok kicsi­nyeivel? A városi tanács nyolc év alatt 12 új óvodát szervezett, úgy hogy jelenleg a városban 20 tanácsi hatáskörbe tartozó és öt üzemi óvoda működik. Valamennyi napköziottho­nos óvoda. Ebben az esztendőben kezdték el új óvodák építését Pere­cesen és Majláthon. Az óvodába járó gyermekek száma az 1950. évi 1025- röl 1612-re emelkedett. 78 szakkép­zett óvónő foglalkozik velük. A városi tanács az óvodák és álta­lános iskolák hálózatának fejleszté­sében szem előtt tartja, hogy Miskol­con az új bérházak építésével új ne­gyedek alakulnak, amelyekben nagy­számú tanköteles gyermek iskolázta­tásáról kell gondoskodni. Az iskola- építési terveket minden esetben ösz- szehangoljuk a városfejlesztési ter­vekkel. Ezzel kaipcsolat^bain sok érté­kes javaslatot továbbítottak tanács- szerveinkhez a tanácstagok, akik fogadóórájukon, beszámolóikban so­kat foglalkoznak az iskolák problé­máival, az oktató, nevelőmunka kér­déseivel. Tanácsrendszerünk demok­ratizmusa tehát állandó eleven kap­csolatot teremt a dolgozók és a mű­velődésügy városi vezetőszervei kö­zött. Az egykor uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának meg­szűnéséről tanúskodik az a tény, hogy középiskoláinkban immár meg­felelő arányban foglalnak helyet a munkások és dolgozó parasztok gyer­mekei. Ismeretes, hogy a szocialista építés távlatában szerepel többek között a kötelező középiskolai okta­tás bevezetése. Elmondhatjuk, hogy városunkban az elmúlt esztendők­ben máris nagy lépésekkel haladtunk e cél felé. A nagyarányú érdeklődés kielégítésére a Földes Ferenc, Kilián György és Zrínyi Ilona gimnázium mellett megszerveztük a Kossuth Lajos és a Herman Ottó leánygim­náziumot. A SZAKEMBERKÉPZÉST szolgál­ják a technikumok. A város számot­tevő iparához méltóan, évről-évre jól felkészült szaikkádereket bocsát ki falai közül a Bányaipari, Kohóipari, Villamosipari, Gépipari és a két Köz- gazdasági Technikum. A gimnáziu­mokban kellőszámú nevelő biztosítja a tantervek megszabta követelmé­nyek teljesítését. A felsorolás nem lenne teljes, ha nem említenénk a város sokszínű iskolaképéhez szerve­sen hozzátartozó zenei gimnáziumot, zeneművészeti szakiskolát, zeneisko­lákat és természetesen az országos jelentőségű Nehézipari Műszaki Egyetemet; A városi tanács igen sokat tett a felnőtt oktatás fejlesztéséért. Évről évre többszáz miskolci dolgozó tanul az általános és középiskolák levelező tanfolyamain, esti előadásain és szerzi meg a szakképesítést, vagy az érettségi' bizonyítványt. Igen értékes fejlődés mutatkozik iskoláinknál a könyvtárak, szertárak gyarapodásában. Az állami költség­vetésben évről-évre tekintélyes ösz- gzegek jutnák a szemléltető eszközök gyarapítására. Űj műszaki eszközö­ket, technikai felszereléseket, bioló­giai anyagokat, térképeket kapnak iskoláink. A nagyüzemek már emlí­tett segítségadása kiterjed a kémia- oktatás támogatására, — vegyianya­gok juttatásával. A politechnikai oktatási mind­inkább tért hódít a miskolci isko­lákban. A Kilián gimnáziumban or­szágosan is kimagasló, jól felszerelt , politechnikai műhely is működik. Pompás tanműhelyek biztosítják a gyakorlati oktatást a technikumok­ban. Ebben az évben kilenc általá­nos iskolánkban rendes tantárgy­ként vezették be a gyakorlati mun­kát. A TANÁCSRENDSZER ELŐNYEI nemcsak az iskolahálózat fejlődésé­ben tükröződnek, hanem az ofctató- nevelőmunka színvonalának emel­kedésében is. A végrehajtóbizottság tagjai szoros kapcsolatot tartanak az iskolai élettel, rendszeresen láto­gatják a tanítási órákat, megjelen­nek az iskolai rendezvényeken, ün­nepélyeken, állandó figyelemmel kí­sérik iskoláink tevékenységét. A mű­velődésügyi állandóbizottság ülésein megbeszélik az oktató-nevelőmunka időszerű- kérdéseit, erősítik az iskola és a családi otthon kapcsolatait, moz­gósítják a társadalmi erőket az isko­lák segítésére. A miskolci iskolák életéről, fejlő­déséről tanúskodó számadatok és közvetlen benyomások, tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy a tanács- rendszer ereje, belső demokratizmusa nagyszerűen elősegítette a szocialista iskolarendszer szilárd alapjainak le­rakását. Nem kétséges, hogy a to­vábbiakban is fontos tényezője ma­rad a szocialista iskola szakadatlan emelkedésének, hogy iskoláink miné] sikeresebben oldhassák meg a kultu­rális forradalmunkban reájuk háruló feladatokat* TÓTH MÁRIA, a miskolci városi tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője Tegnap délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában — több mint nyolcszáz dolgozó részvé­telével — nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartottak. A gyűlésen a diósgyőri gyárak, miskolci üzemek, hivatalok, vállalatok küldöttei vettek részt. A nagy előadóterem és a tágas lépcsőház zsúfolásig megtelt, amikor Gyöngyösi István elvtáns, az SZMT elnöke megnyitotta a nagygyűlést, melynek előadója, VasrWitteg Mik­lós, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának alelnöke volt. Előadásában elmondotta, hogy a Szakszervezeti Világszövetség berlini konferenciájának hatá­rozata alapján a világ dolgozói, de főképpen az európai orszá­gokban október 15-től 22-ig a nemzetközi munkás szolidaritási hét keretében — akciót indíta­nak a békéért, a lefegyverzésért, az életért, a boldog jövőért, az emberért. — Ha a világ dolgozói—a 100 mil­liós szervezett munkásszív összefog — mondotta többek között —, akkor a béke ügye győzni fog. Európában, a szocialista áHámokban, de elsősor­ban a Szovjetunióban megindult egy folyamat, amely meg kívánja akadá­lyozni a háborút és biztosítani a bé­két. . A világ minden dolgozójának látni kell a veszélyt, amely a bókét fenyegeti, és azt is látni kell; hogy honnan fenyegeti. — A tőkés országok urai látják azt a veszélyt, amely a tőkés társadalmi rendet fenyegeti, érzik hatalmuk végének közeledését és hátborzomgva gondolnak arra, hogy a dolgozók fel­világosodása, osztálytudata elsöpri őket. Felismerték a szocialista gon­dolat vonzóerejét, ezzel szemben ér­zik saját tehetetlenségüket és ennek következtében ostoba, gonosz módon iparkodnak életüket meghosszabbí­tani. Ezután így folytatta: — Mi magyarok is csak úgy tud­juk népünk jólétét gyorsabb ütem­ben fejleszteni, ha békében élhetünk, dolgozhatunk, ha nem robban bomba országunk területén, ha nemzeti jö­vedelmünkből nem kell kiszakíta­nunk egy részt, értékeket, embert pusztító fegyverkezésre. A magyar nép — élén a munkás-paraszt kor­mánnyal — ott akar dolgozni, har­colni, ahol a világ népének boldo­gabb jövője épül. A tiltakozó nagygyűlésen részt- vett és felszólalt Lazaró Pena, a Szakszervezeti Világszövetség titkára, aki a következőket mondotta: mutatta be Miskolcon is új műsorát az Országos Rendező Iroda »0, meg Mi« címmel. Az»ö, meg Mi« cím az egész műsorra vonatkoztatva azt kí­vánta jelezni, hogy a műsorban fel­lép a nagy ő, Honthy Hanna és mel­lette futnak még néhányan. Értelmi­leg hasonló módon magyarázta a cí­met a konferanszié tisztét betöltő Rácz György is. Maga a műsor alaposan rácáfolt er­re a feltevésre, mert akármerről is nézzük, a műsornak az a része volt a jobb, értékesebb és már bizonyos értelemben nevelő hatású is, amely­ben nem ö, hanem mások léptek pó­diumra. A műsor első részében egy kétrészes, két-szereplős, kis színpadi játékot kaptunk, Bánky Zsuzsa és Horváth Tivadar felléptével, amely­ben szép számmal hallottuk Shakes­peare, Petrarca, Cyrano és más hal­— A világ népeinek össze kell fogni és tisztázni kell a vitás kérdé­seket, hogy a közös ügy a béke ügye az egész világon győzedelmeskedjen. Ezért a nemes célért össze kell fogni az erőket, legyenek azok európaiak, ázsiaiak, afrikaiak, vagy a földkerek­ség bármely országának népe, — füg­getlenül attól, milyen meggyőződé- süek, a béke szolgálatába kell áll­mok. Hozzászólása további részében a latin-amerikai országok népeinek életéről beszélt, majd így folytatta: — Megtisztelve érzem magam — mondotta —, hogy résztvehetek egy olyan nép tiltakozó nagygyűlésén, amely szíwel-lélekkel a béketábor mellett áll és sikeresen építi hazájá­ban a szocializmust. A latin-amerikai országok népei tudják azt, hogy a magyar nép azon az úton halad, amely felemelkedésének, a békének egyik legszebb útja. A mi népünk azokra az országokra veti szemét, ahol egy magasabbrendű élet kezd kibontakozni. A magyar nép igen szerencsés, hogy ahhoz a táborhoz tartozik, amelynek módjában áll az egyetlen, helye© utón haladni. A kapitalista országokban élő munkásokra nagy hatással van, hogy a Magyar Népköztársaság egyre erősebbé válik a hatalmas béketábor oldalán. A mi óha­júnk, — mondotta befejezésül —, hogy a magyar nép eredménye egyre szebben csillogjon a szocia­lizmust építő országok között. A csehszlovák delegáció nevében Pavel Pastarek elvtárs szólt a nagy­gyűlés részvevőihez. Párizs (MTI) A Demokratikus Erők Uniója, amely a Mendes-Franee-ot követő radikálisokból, a Guy Mollet-féle szocialista pártból kivált autonóm szocialisták és más kisebb baloldali csoportok tömörüléséből jött létre, nyilatkozatot adott ki De Gaulle tábornok legutóbbi Algériára vonat­kozó utasításaival kapcsolatban. A nyilatkozat szerint a Demokra­tikus Erők Uniója »-Elégtétellel veszi tudomásul a Sálán tábornoknak adott instrukciókat. A katonatiszteknek a közüdv-bizottsógokból való kivonásét előíró intézkedés jelentse azt a szán­dékot, hogy helyreállítják a hagyo­mányos kapcsolatokat a hadsereg és a polgári hatalom között. Az így ki­hatatlanok örökéletű sorait és kitűnő előadásban. Ezt a megnyilvánulást örömmel üdvözöltük és üdvözöljük, örülünk annak, hogy a könnyű mű­faj színpadáról is ilyen értékeket kapunk és pusztán azt kérjük, hogy tegye ezt az Országos Rendező Iroda máskor merészebb módon. Ne szé- gyellje, hogy értéket is ad, hirdesse azt meg előre és a jövőben legyen több a halhatatlanok műveinek idé­zete és legyen valamivel kevesebb a helyenként erőszakoltnak ható keret- játék, jelen esetben Rácz György műve. A műsor második részében szok­vány esztrád-műsort kaptunk és an­nak keretében lépett színpadra két ízben Honthy Hanna isi Igaz, nem takarékoskodott a műsorával és az idejévelf de szerettünk volna tőle va­lami újat is hallani és azt is el kell mondanunk —r a második száma kap­— A szocialista tábor nem úgy harcol a békéért, mintha a háborútól félnénk, — mondotta többek között* — Van elég erőnk arra, hogy ha si­kerülne a provokátoroknak új hábo­rút kirobbantani, vissza tudunk ütni; Tudjuk jól, hogy mi a háború; Mi nem akarunk síró anyákat és felesé­geket látni. Ezért emeljük fel sza­vunkat bátran és merészen a hábo­rúra spekulálók ellen. Ma más idő­ket élünk. A munkásosztály hatal­mas erővel rendelkezik, amely meg­fékezi a nép ellen irányuló gonosz szándékokat. A csehszlovák nép jó szomszédja a magyar népnek. Közös a célunk: testvéri összefogással küzdeni a béke megvédéséért, a szocializmus felépí­téséért. A nagygyűlés résztvevői a hozzá­szólásokat nagy tapssal helyeselték* majd tiltakozó táviratokat juttattak el a magyar és a csehszlovák szak- szervezetekhez, a budapesti amerikai követséghez, és a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának, Prágá­ba. Az utóbbi táviratban, hangsúlyoz­ták: -— a miskolci nagygyűlés résztve­vői biztosítják a Szakszervezeti Világszövetséget arról, hogy á magyar és a csehszlovák dolgo­zók gondjai, célkitűzései közösek az emberiséget érintő kérdések­ben. a béke megvédésében.' Követeljük: — hangoztatja a távirat — a nagyhatalmak szüntessék meg a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteket, az emberiség békéjének, boldogulásának biztosítására.. alakuló algériai helyzet és az algé­riai nemzeti felszabadítási front ve­zetőinek magatartása új légkört teremt. Ezt ki kell használni az al­gériai probléma békés megoldásápak kérdésére, különösen tárgyalások út­ján. Hogy az algériai választásoknak értékük és értelmük legyen, elenged­hetetlenül szükségesek az új intézke­dések a tájékoztatás szabadságának, a személyes szabadságnak és a szer­vezkedési szabadságnak a biztosítá­sára. A Demokratikus Erők Uniója éberen figyeli a helyzet alakulását és magatartása éppen olyan távol lesz az egy emberhez való feltétel nélküli hűségtől, mint a minden áron. való knitizálás szellemétől-« — mondja a nyilatkozat. * 1 - , csán —, hogy Miskolcon a Bajadér című operettel önellátó módon va­gyunk ellátva, importra nem szoru­lunk. A műsornak ez a második ré­sze semmivel nem vitte előre a tar- ka műsorok minőségi javulásának ügyét (két szereplő, az Állami Opera­ház két szólótáncosa, a plakáttal el­lentétesen, nem érkezett meg; vagy az autóbuszba nem fért, vagy a költ­ségkeretbe) és jelentős mértékben le- hervasztotta azt a reményt, amit —- a tarka műsorok minőségi javulását, maradandóbb emlékűvé válását, ille­tően — a műsor első része — hibái ellenére is — nyújtott. MERÉSZEBBEN, BÁTRABBAN kell a műsorban az értékesnek is he­lyet adni. A tarka műsorok javulá­sának csak egy útja lehet: mind több művészi érték és mína kevesebb rossz értelemben vett esztrád. ' \benedek) Már jelentkezik a jobb, f r de merészebben kellene csinálni — még az „O meg Mi“-ben >s NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT A Demokratikus Erők Uniója helyesel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom