Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

4 I2SZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1958. október 17. . Gyorsítsuk meg az őszi mezőgazdasági munkákat! Az őszi mezőgazdasági feladatok elég sokrétű és nehéz munkát igé­nyelnek a mezőgazdasági dolgozóktól. Az őszi munkák során sokféle ter­ményt kell betakarítani; ősszel kell elvégezni a következő év termelését biztosító talajmunkákat is. Az őszi időszak munkájától, ütemétől és mi­nőségétől függ a következő év. de sok esetben a következő évek jó, vagy rossz terméseredménye. Nem lehet tehát 6em a tsz-nek, sem az egyéni termelőnek közömbös, hogy ősszel hogyan, mi módon végzik el a munkát. Á gazdák általában tisztában vannak az őszi munkák jelentősé­gével. végezték el az egyéniek. Ez káros, hiszen a búza nem érett, ülepedett magágyba fog kerülni. Nem akarják megérteni a gazdák a minőségi ve­tőmagcsere jelentőségét sem. így adódik az, hogy a megyében lévő mi­nőségi vetőmagnak csak a felét cse­rélték ki a termelők. Sajnálják a 10 százalék felárat a nemesített, szelektorozott vetőmag­ért, mely mázsánkint 1—2 mázsával több termést biztosít a szokvány ve­tőmagtól. Azt sem veszik figyelem­be, hogy ha a saját vetőmagjukat a törvényes rendelkezések szerint kitisztítják, a tisztítási veszteség és a tisztítás költsége több, mint a 10 százalék felár. Sajnos, jelen időben azonban azt tapasztalhatjuk megyeszerte, hogy a termelők nem fordítanak megfelelő gondot az őszi mun­kákra. Bár a legnagyobb területet elfoglaló kukorica betakarítása nem mond­ható rossznak, azonban a szárvágás és annak biztonságos tárolása nem halad kielégítően. Ez pedig komoly veszélyt rejt magában. Egyrészt a kukoricaszár későn betakarítva ér­téktelen takarmánnyá válik, másrészt hátráltatja a búza idejében való el­vetését. M agabiztos, nyugodt életet tük­röz a városunk utcáin sereglő emberek tömege. Az emberek jön­nek, mennek, tervezgetnek, Meg- megállnak a bő áruválasztékkal teli kirakatok előtt, s választanak, dön­tenek. hogy mit vesznek, mit fognak venni. Ez a kép, a növekvő kereskedelmi forgalom a megmondhatója a dolgos emberek szépülő életének. Megnyug­tató jelenünk, biztató holnapunk színfoltja. E pillanatképből sugárzik népünk, társadalmi életünk helyes politikai és gazdasági vonalvezetése, a békés alkotnivágyás, a népünk fo­kozódó igényeinek kielégítését szol­gáló teremtő munka. Magam is nézem a gazdag, szín­pompás kirakatokat, a vásárlókkal teli üzleteket, S gondolataimba me­rülve, önkénytelenül eszembe jut az alig két éve kirobbantott — és szét­vert — ellenforradalom utáni kép: a boltokból hiányzott az árukészlet, a kirakatok üresen tátongtak, s szá­zával álltak az üzletek előtt, sokan kétségbeeső aggodalommal — mi lesz itt? Ijesztően felködlött előttünk az in­fláció réme. az éhség, a nyomor der­mesztő kiáltása. Emellett vállukat súlyos teherként húzta lefelé a több mint 22 milliárdos — ellenforrada­lom okozta — anyagi kár is. Sokan kételkedtek még akkor a biztató szóban, a gyors talpraállásban. Ha visszagondolunk, — éles küzdelem folyt akkoriban az értelem megnye­réséért, az emberi létet jelentő mun­ka megindulásáért. Talán soha sem felejtem el az egyik párbeszédet, »melynek fültanúja voltam. Széleskörű ismeretterjesztő munka ellenére sem használják eléggé a termelők a műtrágyákat. Sem a péti­só, sem a szuperfoszfát, sem a kálisó nem fogy az fmsz-ektől a kívánt mértékben. Pedig ismert tény, hogy a foszfor és káli műtrágyákat teljes egészében a szántással egyidejűleg kell a földre kiszórni úgy az ősziek, mint a tavaszi vetésű növények alá. Előnyös az is, ha az őszi vetésekre a pétisó egy részét .is a vetéssel egy­idejűleg kiszórjuk, különösen ott, ahol régen volt istállótrágyázva, vagy nagymennyiségű gyökér- és tarlómaradvány kerül alástántásra. 1956. november vége felé az egyik üzemben a munka megindításáról volt szó. Az éretlen emberek, főleg a fiatalabbak, még heveskedtek: N em dolgozunk annyit! Minek! Hiszen megélünk mi kölcsö­nökből is — hangoskodtak a jóra- intő, útmutató szóval szemben. S egyszer csak egy érdes hang vegyült a hangoskodók közé. Egy idős la­katos, Simkó Feri bácsi szólt a fiú­hoz. — Tévedsz, fiatal barátom. A kölcsön nagy segítséget jelent most nekünk, de arra nem alapozhatunk örökké, azzal csak megindulni le­het. S így történt... A pártmutatta úton megindult a termelőmunka. Dolgozó népünk ezt választotta, emel­lett tett hitet. Ennek gyümölcse ha­marosan megérlelődött. Azóta alig két év telt el, s az aggodalmak szer­tefoszlottak. S most mégis, ennyi idő után is idéztem e párbeszédet. I déztem, mert ma sem haszon­talan. A szép, a biztató ered­mények még nem jelenthetnek meg­állást. Pártunk és kormányunk alap­vető célja a társadalom további anyagi és szellemi felemelkedése. Megnyugtató a jelen, de még job­ban is akarunk élni. Ezért pedig dolgozni kell, továbbra is odaadó munkával kell megteremteni a fel­tételeket a jövőhöz. Mert hát micsoda dolog is lenne, hogy arra várjunk: mások teremtsék meg a mi élet- színvonalunk emelkedésének gazda­sági alapját! Gondolkodjunk józanul, tudja meg pedig most volna a legalkalmasabb idő az alászántásra. Nagy a lemaradás úgy a. tsz., mint egyéni vonalon az őszi mélyszántás terén. Jól ismert tény, hogy az ide­jében és kellő mélyen végzett őszi mélyszántás szükséges a tavaszi ve­tésű növények jó fejlődéséhez és a terméshez. Az ez évi aszályos időjá­rás minden figyelmes gazda előtt bebizonyította, hogy az idejében végzett jó mélyszántás mennyire se­gített az aszály leküzdésében. Megyénk mezőgazdaságában indo­kolatlanul nagy a lemaradás minden őszi mezőgazdasági munkában és a szakszerűség is csak kismértékben biztosított. A jelenlegi munkák üte­me, szakszerűsége, a minőségi vető­magcsere, műtrágya felhasználás, vetőszántás, vetés, őszi mélyszántás, istállótrágyázás mellett sem a tsz-ek, sem az egyéni gazdák nem számít­hatnak jövőre olyan termésre sem, mint ez évben. Az őszi munkák jelenlegi állása egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a hároméves tervben a me­zőgazdaság elé állított feladato­kat sikereden megoldjuk. Minden tsz-nek. egyéni termelő­nek érdeke, ugyanakkor igen fontos népgazdasági érdek is, hogy az őszi munkákban mutatkozó lemaradást a legsürgősebben pótoljuk! Ehhez a lehetőségek megvannak, csak megér­tés, a jó gazda ?.<"■ ' -sága szükséges még. Fő feladata legyen most minden tsz-nek, egyéni dolgozó parasztnak, gépállomásnak és valamennyi mező- gazdasági szakembernek, hogy a mi­nőség szigorú betartása mellett a vetőszántást, az őszi búza vetését október 25-ig befejezzük. Cseréljék ki a termelők a TV. telepeken lévő minőségi vetőbúzát. Vásároljanak meg és szórjanak ki szakszerűen minden műtrágyát. Fejezzük be sür­gősen a betakarítást és minden ku­koricaszárat tároljunk szakszerű mó­don. A betakarítás és az őszi kenyér- gabonavetés befejeztéyel mielőbb hordjunk ki minden istállótrá­gyát és azt azonnal szántsuk is alá. Az árterületek kivételével november közepéig minden tavaszi vetésű nö­vény alá végezzük el a lehetősé­gekhez képese minél mélyebben az őszi mélyszántást. A soronlévő mun­kákhoz, elsősorban a szántáshoz ve­gyük igénybe a gépállomások segít­ségét és a vetőszántást, de különösen az őszi mélyszántást minél nagyobb területen még most, a kedvező időjá­rás idején végezzük el. A helyi szervek, gazdasági fel­ügyelők, fmsz., agronórnusok, állandó bizottságok, a párt, a Hazafias Nép­front, a KISZ mozgósítson, agitál­jon a termelők körében az őszi mun­kák sikeres, szakszerű elvégzése ér­dekében. Szakszerű és idejében vég­zett őszi mezőgazdasági munkával biztosítsuk a jövő évi bő termést, a több kenyeret, húst, zsírt., tejet, ipari nyersanyagot a dolgozó nép számára. F. Gy. az is, aki még nem érzi: a mi gazda­sági életünk helyreállításának egyik fontos záloga a dolgozó nép teremtő munkája volt s továbbra is csak sa­ját munkánkkal kell és lehet fellen­díteni életszínvonalunkat. Ez a feladata, érdeke minden be­csületes magyar dolgozónak. Mert hogy is mondja az öreg Simkó bácsi? — Ha azt akarjuk, hogy tele le­gyen a kamránk, legyen elég zsír- zónk, nekünk kell azt megtölteni. — Már pedig semmi kétség aziránt, hogy dolgozó népünk ezt akarja. Erre mutatnak az ellenforradalom óta eltelt alig két esztendő sikerei is. Pártunk az ellenforradalom súlyos zűrzavarában is felismerte a becsü­letes tömegek óhaját, azt, hogy mit parancsol a nép érdeke. S e néző­pontból kiindulva, mutatta .meg a káoszból kivezető utat. ^ épünk most választásokra ké- szül. Az emberek, mielőtt ál­lampolgári jogukkal élni fognak- minden bizonnyal mérlegelik ezt a megtett utat, az eredményeket, ame­lyeket rövid két év után elértünk, s amiket nem lehet letagadni. Nem vagyunk önteltek, de joggal mond­hatjuk, hogy van mire büszkélkedni. Az eddig megtett út helyes volt: pró­baköve a mának és a holnapnak is. Ehhez nincs mit hozzátenni. S ha a szavazóurnák elé járulunk, mindenekelőtt e helyes politika to­vábbfolytatása mellett fogunk hitet tenni, mely már eddig is kiállta a gyakorlat próbáját., s amely magában foglalja a még biztatóbb perspektí­vát, a szebb holnapot. Pál Lajos Érthetetlen, hogy elsősorban az egyéni termelők, akik egyenként kis területtel rendelkeznek, még alig vetettek őszi búzát. A 130 000 kh. szokásos búza vetés bői október 12-ig alig 30 000 kh-t vetettek el, pedig ismert dolog, hogy a búza legjobb vetési ideje Borsod megyében a szeptember és október. Veszélyes ez a lemaradás különösen azért, mert a vetőszántást is csak a fele területen A foszfor, kállsó, pétisó együttes és az eddigi szokástól eltérően nagyobb adagú használata a he­lyes talajmunka mellett a leg­főbb tényező a bő termés eléré­sében. Az istállótrágya kihordás és csak alászántás sem kielégítő. Még sok udvarban és a földek szélén, vagy a földön kupacokban áll a trágya, 55 Az iskolai közösségek kialakítása pályázat A megyei tanács művelődésügyi osztálya által a. Nevelés és Oktatás című kiadvány folyó év májusi szá­mában hirdetett »Az iskolai közös­ségeik kialakítása« Című pályázatra négy mű érkezett. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy a pályadíjakat nem osztja ki, hanem újra meghir­deti a pályázatot új feltételekkel. A bírálóbizottság a pályázati fel­hívásra érkezett írásokat értékesek­nek találta, noha azoknak egyike sem érte el a pályázati követelmé­nyeket, s mind a négyet pénzjuta­lomban részesítette. Ezúton is kérjük az. «-Irodalom és Pedagógia« című dolgozat íróját, hogy pontos címét sürgősen közölje a megyed tanács művelődésügyi osztályával. Pályázati felhivás! A megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya pályázatot hirdet az iskolai közös­ségek kialakításával kapcsolatos pálya­mű megírásába. A pályázók foglalkozhat­nak a témához kapcsolódó részproblé­mákkal is. Pl. A nevelőtestület, mint a közösségi nevelés eszköze. A munkára va­ló nevelés a közösségi nevelés szolgála­tában. Az ifjúsági szervezetek és az is­kolaközösség kapcsolata. A jó osztálykö­zösség hogyan segítheti az iskolaközösség kialakítását. Az igazgató, az osztályfőnöki munkaközösségek feladata az iskolakö­zösség kialakításában stb. Követelmény, hogy az elvi megállapí­tásokat kövesse a gyakorlati életből vett sokoldalú tapasztalati tény, s esetleg a tapasztalatok alapján kialakult elképze­lés. Pályázhatnak: általános- és középiskolai felügyelők, igazgatók, osztályfőnökök és nevelők. Pályád!jak: I. díj: 1200, II. díj: 800, ül. díj 600, IV. díj: 400 forint* A jeligével ellátott pályaműveket 1958. december hó 10-ig kell beküldeni a me­gyei tanács vb. művelődésügyi osztályára. Eredményhirdetés 1958. december 20-án. Megyei tanács vb. művelődésügyi oszt. ---------------oOo------------­A MISKOLCI RADIO MAI 188 méteres hullámhosszon'; A nap eseményeiből. Dalold ifjúságunk. A megye térképe előtt. — Ipari jelek és amiről a jelek beszélnek. Kérem a panaszkönyvet. Az épülő Fáklya mozinál. Mit kedvelnek Szerencsen? — Ajándék muzsika. Hétköznapi pillanatkép tjlfíKtnflG VRRQRSJüt: A miskolci Műegyetem sportéletéből Az ország egyetemei közül talán a miskolci az egyedüli, amely eddig még nem ért el olyan kimagasló eredményeket. Az kétségtelen, hogy a miskolci egyetemen hosszú időn keresztül nem volt meg a feltétele anmaik, hogy az odakerült fiatalok minden zavar nélkül sportolhassa­nak. A sportpálya elkészülésének, valamint a vezetők kitartó jó mun­kájának köszönhető, hogy városunk egyetemistái között olyan egészségéé sportélet indult meg, mely a további fejlődések után sokat fog még hal­latni magáról. Ebben az évben — nagyon helye­sen — a tömegek sportja volt az első, hogy a sok versenyzőből kiválogat­hassák azokat az atlétákat, úszókat és a többi sportágból a legjobbakat, akik méltóan fogják képviselni nágy versenyeken az egyetem színeit. Serkentőleg hatott az indulókra az a körülmény, hogy a rektori tanács — dr. Petrich Géza elvtárs. a gépész­mérnöki kar dékánjának, a sportkör tanárelnökének kezdeményezésére — vándorkupát alapított. Ha a versenyen résztvevők számát megnézzük, azt láthatjuk, hogy' az összhallgatók mintegy ötyen száza­léka valamelyik sportágiban a »po­rondra« lép és küzd az elsőségért. Hírt adtunk már a jólsikerült úszó tömegversenyről, most a legutóbb befejezett atlétikai tömegversenyróz számolunk be röviden. Az atlétikai versenyeket három .részletben rendezték meg és a 100 méteres síkfutásban 351, míg a távol­ugrásban 308 versenyző jelentkezett indulásra. Ha az eredményeket vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy távoj- ugrásban 38-an ugrottak 5.30 fölött és Klie Csaba 6.04 m-rei nyerte a versenyt. Ugyancsak örvendetes, hogy a 100 méteres síkfutásban 34-en futottak 12.6 másodpercnél jobbat és a győztes Bornemisza Imre harmad­éves ideje az ellenszélben — -318-at futott —, igen figyelemreméltói Annak ellenére, hogy az első- és másodévesek az első zárthelyi vizs­gáik előtt állottak, igen sportszerűen résztvettek a küzdelmekben. Jakab József testnevelő tanárral beszélgettünk a verseny véggm. Tőle tudtuk meg. hogy az úszás és atlé­tika után már a jövő hétep. megkez­dődnek a röplabda bajnokság, a tu­risztika és az asztalitenisz bajnok­ság küzdelmed. Figyelemmel fogjuk kísérni az egyetemisták további sporttevékenységét; szeretnénk, ha sok élsportoló kerülne ki a tömeg- versenyekből és szeretnénk, ha a miskolci egyetem sportolói sok sikert érnének el az elkövetkezendő idők­ben. ——ó. —*4, Ezt láttam a ka (Tudósítónktól.) Aki még nem látta a kassaiak ha­gyományos marathoni versenyét, az nem is tudja felmérni ennek a ver­senynek nagy jelentőségét. Külső­ségeiben és belső tartalmában is jelentős az évenkint megismétlődő esemény. Ezúttal huszonnyolcadszor rendezték meg Kassán a ^Nemzet­közi Béke Marathoni Futóversenyt«. 11 ország 77 futója indult el a hár­mas ágyúdörrenésre a zsúfolásig megtelt kassai stadionból. A pályán belül 10 000 néző szo­rongott, hogy tanúja legyen a nagy eseménynek. Végig az út­vonalon mintegy 100 000 ember biztatta a verseny résztvevőit. A verseny hű maradt hagyomá­nyaihoz. A több mint 42 kilométeres távon igen izgalmas és változatos küzdelem alakult ki. A. táv első fe­lében mindenki azt hitte, högy a hollandok reménysége, a félszemű Bleeker nyeri a versenyt, hiszen az első 20. kilométert mintegy* nyolc- százméteres előnnyel* egyedül futot­ta végig. 35 kilométer után a fiatal német Beckert került az élre. Mögötte a csehszlovák .dr, Kantorek. Az utolsó kilométereken drámai küzdelem in­dult meg a két versenyző között. A kassai dómnál Kantorek befogta a német versenyzőt. Utána mintegy 900 méteren keresztül egymás mel­lett futottak. A stadionba egy lépés előnnyel a német versenyző futott be. 150 méter lefutása után a né­met versenyző gyomorgörcsöt ka­pott és majdnem leállt. Kantorek a nézők hatalmas buzdítása közepet­te mintegy 20 méteres előnyt szer­zett. Az utolsó 400 méteren ismét ma­gához tért a német versenyző, hihetetlen gyors hajrát kezdett és mintegV 6 méterre megkőze­ssai marathonin lítette a célban a győztes Aiw Kantoreket. A hatalmas nézősereg nagy ünnep­lésben részesítette a győztesként be­futó csehszlovák versenyzőt. A sportbeli sikerek mellett óriási jelentőségű a kassaiak versenye. A világ minden tájáról idesereglenek a versenyzők, hogy a béke gondo­lata mellett foglaljanak állást. Az a nyugati versenyző, aki elindul a ma­rathoni versenyen, — a békéért har­col. A kassaiak nagy ünneplésben részesítették Hirosimát, a japánok képviselőjét, aki tizediknek ért cél­ba, de a kassaiak szerint első helyen áll a japán békeharcosok között; Nem kis jelentőségű dolog, hogy $gy versenyző ezer kilométereket utazik, három hetet tölt az úton, hogy el­indulhasson a »Béke Marathoni' Fu­tóversenyen«. A belga, holland, finn és angol versenyzők, az osztrák Grub$r szinte törzsvendégnek számítanak Kassán; Megbecsülés, szeretet övezi ' őket kassai tartózkodásuk alatt. És a versenyen részt vett nyugati ver­senyzők, vezetők azzal a jóleső értés­sel távozhattak az ősi város falai közül, hogy itt nagyra értékelik a béke ügyét, harcolnak érte és megbe­csülik azokat a nyugati sport­embereket, akik támogatják rész­vételükkel a békéért folyó kö­vetkezetes liarcot. Kassa város sportvezetői szinte egymással versenyeztek azárt, hogy vendégeik jól érezzék magukat. Szin­te lesték a résztvevő vendégek gon­dolatait. Gondoskodtak szórakoztatá­sukról. Felejthetetlenné tették' a verseny napjait. Ez a nagy szeretet hozza évről-évre ide a világ min­den tájáról a versenyzőket, sport­vezetőket. Ez teszi igazán naggyá, értékessé a kassai marathoni t. (Nemet) A Sakk éki A hálás A XIV. magyar sakkbajnokság középdöntőjében igen jól szerepeli Bakos Sándor, az MMTE fiatal mes- terjelöltje. A’ lehetséges 14 pontból 8 pontot szerzett s ezzel ötödik lett és megelőzte többek között Szöllősi, Tipary, Hajtun, Sebestyén mestere­ket. E versenyen játszotta a követ­kező érdekes játszmát: Világos: Bakos Sándor. Sötét: Pet­ri Tibor. 1. d4, Hí6, 2. c4, g6, 3. Hc3, Fg7, 4. e4, d6 (a király indiai védelem), 5. i3 (az igen éles Sämisch. változat). e5! 6. dö, Hh5, 7. Fe3, Í5 (ez a rendszer a Sämisch-változat komoly ellenszere), 8. Vd2, 0—0. 9. 0—0—0, a6 (jobb f4, mint ahogy az Ilivickij—Barcza- játszmában a szov­jet—magyar csapatversenyen történt 1955-ben), 10. exf5 (kétélű játékra vezet. A modern kezelési módnak Hge2—Kbl—Hcl—Hd3 terv feleli volna meg c5 előkészítésével), gxfő 11. Fd3 (Fg5 az előbb említett csa­patverseny Szabó—Bronstein játsz­májában nem vált be, 11 .........Ve812. H h3, Hd7. 13. g4, fxg, 14. fxg. Hf4! 15. He4, bo! miatt (Hd7?). Jelentős pozíciós hiba! Hátránya a 15. lépés után látható.'A helyes folytatás HM! g-vonal és 12. Fxf4-re exf4, 13. Vxf4, bő! jó játékkal.) 12. Fxf5!, Bxf5, 13. g4, Bf4, 14. gxh5, Bxc4, 15. Hge2 (Már lát­ható a 11. lépés hátránya: kinyílt a g-vonal!) Ff6, 16. Bhgl+KhS, 17. Hg3, Hc5, 18. h6!, Ha4 (szemre tet­szetős támadás, csak a támadó erő kevés hozzá, így világos előbb jön), 19. Vd3, bő. 20. Hh5!, Hxc3, 21. bxc3, e4 (döntő erősnek látszik, de...). 22. Vxc4ü, bxc4, 23. Hxf6 (...után lát­ható, hogy a hálás g-vpnal műkö­désbe lép s a világos tisztek öeszjá­téka erősebb a vezérnél! Most Bg7 fenyeget), 23..., Ff5, 24. Fd4, Fg6, 25. f4! c6!) (az egyetlen halvány re­mény), 26. dxc6, Va5, 27. c7!! (és a remény csak remény marad, a bó*tya neun támogathatja a vezért!) Vxa2 (az erősnek tűnő Vf5-re, 28. Hd5+, Kg8, 29. He7-f- nyer), 28. f5, e3! (örökös sakkal fenyeget,* de vi-lágos rcsen van), 29. He4-f-. Kg8, 30. Fxe3, Va3-K 31. Kd2, d5. 32. Sbl!, Va2-f, 33. Kel, Vxh2, 34. fxgő, hxg6, 35. Bxg6-K Kf7. 36. Bg7+, Ke6, 37. Bb6+. Ke5, 38. Bb7-h Kf5, 39. BÍ6-K Ká$, 40. Ba74- ás sötét föladta, meri Kh5-re Bf5-f, míg Kh4’-re Ff2 f matthoz vezet. Szigcthy M*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom