Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

Csntörtófc, 1958. október f6. ESZAKMAGYARORSZÁG s BELGIQUE JOYEUSE a harangok is, különösen dallamta­lan, metsző kongásukkal. S mindezt a hangzavart mintegy megkoszorúz­za a szomszédunkban lévő repülőtér A szovjet pavilon főcsamoka. szám, annak napjai, történetei van- helikoptereinek állandó bugása, nak, arról nem lehet csak úgy be- Szóval: a Partie Modemeben is számolni, hogy ez, meg ez, meg ez található benne, arról külön króni­kát kellene vezetni, hogy hű képet alkothasson róla az olvasó. Mit is fed hát e varázsszó, „Joyeuse”? Mert valóban varázsszó, méghozzá nagyérejű varázsige, amelynek pusz­ta hallatára mosolyra derül minden arc, — melynek „megszentelt” kapu­it átlépve, maga mögött hagy min­den látogató társadalmi pozíció­okozta gátlást, komolyságot, szomo­rúságot, s felszabadultan kapcsoló­dik bele a Joyeuse vidám életébe. A Belgique Joyeuse, azaz „Vidám Belgium”, vagy *ahogy itt mindenki nevezi, egyszerűen: a Joyeuse, egy külön kis város, a kiállítás kereté­ben, amelynek polgármestere és pol­gárai, zenekara és különböző céhek­hez tartozó mesteremberei, kapu­őrei, piáéi árusai és vándorcirkuszo sai vannak, — mind korabeli jelmez­ben, korabeli színfalak között. Való­ban olyan az egész, mint egy ván- nagyon vidám az élet! Mégis, a rná doj-színész-társulat kulisszái. A fes- sik, a Partie Ancienne az igazi Joye után 4—5 zordon kapuőr kellőképp leellenőrizte a jegyeket), s derűs el­lentétként az Édes fogadtatás teré­re érünk, ahol vidáman zakatol az óriás malomkerék, folyton friss vi­zet adván a hosszúnyakú hattyúknak, melyek bizonyos ünnepélyes blazírt- sággal veszik tudomásul a látogatók fénykép-rohamait. A szamárhátú híd bölcs nyugalommal fogadja a lá­togatókat, szinte tudván, hogy az életben minden véges, és a vidámság napjai, meg az ő napjai is meg van­nak számlálva. A hídon túl már ka­nyarodik is az utcácska, melyben egymás hegyén-hátán szoronganak a kis házak, némelyik — már szinte nem férve a sorba, — kiugrik, nem törődve azzal, hogy előretörésével nagyon leszűkíti az utcát. Egyesek meg a magasba nyúlnak, a többiek feje fölé, szinte lenézve az apró há­zacskákat, mint amolyan sznobok. — Kicsit szigorúan, mereven, bizonyos ünnepélyességgel néznek ránk az Ostende utca faházikói, melyek a XVI. századbeli spanyol megszállást idézik, — az ember szinte kalapot emel előttük. Merevségüket alig oldja fel a kapualjakban függő csip­kés vasschildek, hangulatos utcai lámpák látványa. — Itt van aztán II. Brabanti Johann herceg „galamb­Modern kápolna a Belgique Joyeuse-ben. Nagy a tömeg a szovjet pavilon lépcsőjén. dúca” törésekkel, komoly várvéde­lemre berendezkedve. (Eredetije ma is %ll még Steenocherzeele-ben). — Aztán hirtelen kiszélesedik az utca, hogy a házakat még jobban egymás- razsúfalja. Ezm a térség a Till Ulen- spiegel nevét 'viseli, a rokonszenves népi hősét, aki a spanyol megszállás ideje alatt buzdította ellenállásra a flamandokat. Néhány forduló még, s a Grande Place-on vagyunk, mely tökéletes illúzióját kelti bármelyik régi város piacterének. Vidám, csi­kós emyőrengeteg, fellobogózott ab­lakok, mindenféle árusbódék; töké­letes környezet az esti színjátékok­hoz, melyek kissé bizonytalan, szin­te mágikus légkörben folynak, le. Innen rövidke átjáró vezet az 1900- as térre, melynek házikói a század- forduló nyárspoígári ízléstelenségé­nek iskolapéldái. Az előkelőséget a Place Dúcaié oszlopos olasz palotái képviselik. Nagyjából ezek a kulisszái a Jo­A praktikus pusz-pusz. tői kis városkában tarka össze-visz- szaságban, — ám mégis nagy har­móniában férnek meg egymás mel­lett a sötét középkort idéző komor épületek, a gótika, a reneszánsz, va­lamint az 1900-as évek „nudli” stí­lusában készült házacskákkal, vagy akár a modern rész mai épületeivel. Mert a Joyeuse két részből áll: a Partie Moderne, azaz modern rész­ből és a Partie Ancienne, azaz régi részből. A Partie Moderne fő objektumai: a kápolna, mely minden „igazhívőt” alaposan megdöbbent stílusával, szobraival, festményeivel: a kiállí­tási csarnok, amelyben látható töb­bek közt az ENSZ-palota számára készített hatalmas méretű, nagyon szép gobelin-képek, (a „többiek” pe­dig fantasztikus alakú szobrászati, vagy egyéb, a „modem művészet” gyűjtőnév keretébe illő alkotások) ■— az elegáns Martini club, mely a sztár-világ és csodálóik találkozóhe­lye: a Csárdás, vagy ahogy itt ejtik „Cardász”, — mely e vidám keret­ben öregbíti a magyar vendéglátás hírnevét; az Ostende város elhagya­tott étterme; és nem utolsó sorban a. harangjáték. Ez utóbbit a belgák büszkeséggel vegyes csodálattal áll­ják körül, valahányszor játszanak rajta, a kiállítás egész tartama alatt állandóan csak hangolták, a tökéle­tesítés legcsekélyebb sikere nélkül, így elképzelhető az a kakofónia, amikor teljes kapacitással megkez­dődik az esti élet: Philipsék minde­nütt sugározzák lemezeiket, tőlünk cigányzenét közvetít a hangszóró, a Martinuktól jazz bömböl, a kisebb kávéházakból gépzene szól, a hasbe­szélő mikrofonba mondja műsorát, az ajándékárusok reklámlemezeiket játszatják, e=s s ekkor megszólalnak use. Ide az íjászok kapujának felel- yeus^KLn folyó életnek. metes árkádjain át lépünk be, (mi- Pável Jánosi)é Vasárnap nyit a Mosoly Bábszínház A miskolci gyerekek nagyon meg­kedvelték a Kiskereskedelmi Vál­lalat ►»-Mosoly Bábszínpad« műsorát. Évek óta szórakoztatja, neveli a báb­színház a kiskorú ifjúságot. A közel­jövőben újra megnyitja kapuit a bábszínház^ Kedves műsorral mutatkozik be, s igyekszik jó szórakozást biztosítani a gyerekeknek a színház vezetősége. Október 19-én két előadást tartanak. Az első 3 órakor, míg a második előadás 5 órakor kezdődik. A követ­kező műsorsommal szerepelnek. «Kiskacsa-«, »A hiú kis malacok-« és a ►►Majomparádé-«. A rendezőség gondoskodott a jó műsorról, vasárnap a Debreczenyi utcai Mosoly Bábszínházban a gye­rekek is jól fogják érezni magukat. Mi a különbség a kapitalista és a szocialista biztosítás között ? A GONDOLAT, amit most pa­pírra vetek, sok embert foglalkoztat. Még ma is akadnak emberek, akik csak a cégtábla alapján mondanak véleményt, ha a biztosítás kerül szóba. Régen is volt, ma is van. Ép­pen ezért nézzük meg közelebbről, milyen volt a régi és milyen az új. A Horthy-Magyarországon több né­ven ismerték az emberek a külön­böző biztosító társulatokat, társasá­gokat. A házak falán még ma is lát­ható itt-ctt a »Duna Biztosító Tár­saság«, mely őrzi a szomorú emléke­ket. Volt egy másik, amit »korsze­rűsített« a Horthy-rezsim: a »Keresz­tény Biztosító Társaság«. A »Keresz­tény« szó rendkívül alkalmas volt arra, hogy a kevésbé tájékozott, be­csületes parasztokat meg lehessen vásárolni: vagyis a vallásos érzelmet üzleti célok érdekében használták fel. A hű egyházfiak egyre-másra sze­rezték a »kuncsaftokat«. Sok lakk­csizmás »kisgazda«, ügyvéd kufárko- dott, s nyúzta a parasztot úgy, ahogy tudta. Végül' elmondhatta a paraszt, ahogy a szóbeszéd tartja: se pénz, se posztó. Ha leégett a ház, kiszálltak a biz­tosító társaság megbízottai, ügynö­kei, a jogszakértők, s azon mester­kedtek, hogy minél kevesebb jus­son a parasztnak, annál több nekik. Különböző levonások címén úgy ki­fizették a parasztot, hogy alig ma­radt más, mint a hamu. A tőke mohó étvággyal, mindent megevett. Az ügyvédek és a rész­vénytulajdonosok zsirosodtak, a vál­lalat gazdagodott, gyarapodott a könnytől* szenvedéstől átitatott forin­tok összegéből. Hogy mégis biztosí­tottak az emberek? Féltették, ami­jük volt. S próbálkoztak, ahogy lehe­tett... A régit tehát ismerjük nagyjából, nézzük, mit nyújt az Állami Bizto­sító? Mindenek előtt le kell szögez­ni, hogy az Állami Biztosító nem a haszonszerzést tekinti céljának, ha­nem a bajbajutott embereken való segítést. Igazságos alapon dönteni, a gyors kármegállapítással könnyíte­ni a károsultak helyzetén — ez a célja. SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK új intézménye, az Állami Biztosító, Borsod megyében az elmúlt 10 év alatt 40 millió forintot fizetett ki: tűz-, jégkár, önkéntes temetkezési és baleset, állatelhullási és különbö­ző biztosítás és segély címén. Ebből az összegből húsz bérházat lehetne felépíteni. Néhány példát a gyakor­latból. Mindannyian jól emlékszünk még a pácini tűzre. Bizony, nagy szükség volt itt a segítségre, ^ mert közel félszáz lakóház, lakóépület, sok takarmány, állat lett a tűz mar­taléka. Az Állami Biztosító több mint félmillió forintot fizetett ki azok részére, akik annakidején éltek a biztosítás lehetőségével. Rudabá- nyácskán is 550 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Erdős Mi­hály rudabányácskai lakos a tűzkár miatt 67.600 forintot kapott. Ebből nemcsak az új házat, hanem a mel­léképületet is felépíthette. A sátor­aljaújhelyi földművesszövetkezet 250.300 forintot vett fel biztosítás cí­mén. A telkibányai gyümölcsterme­lő szakcsoport jégkár címen az utób­bi 2 évben 126 ezer forintot kapott; P. Riczu János, vizsolyi lakos tűzkár címén 30 ezer forintot, Érsek Lajos arlói lakos 28 ezer forinton felül, özv. Rozmann Pálné Szemere községben szintén több mint 24 ezer forintot kapott. "így segíti, védelmezi álla­munk a közös és a személyi tulaj­dont. Nézzük meg, a biztosítási díjak ho­gyan aránylanak a régihez. Az ért­hetőség kedvéért egy példát emlí­tünk. Egy 10 holdas középparaszt­nak van egy 2 szobás háza, a gazda­sági melléképületekkel. Van rétje, erdeje. Az évi biztosítási díja 180 fo­rint. Ezután az összeg után az Álla­mi Biztosító 163 ezer forint kötele­zettséget vállal tűzkár esetén. A ka­pitalista időben ugyanez a dolgozó paraszt 180 forint helyett 624 forin­tot fizetne. Még szembetűnőbb a kü­lönbség a zsuptetejű házak eseté­ben. Egy zsupos vagy mádfedeles falusi házért ma 70 forintot kell fi­zetni egy évre tűzbiztosítás címén. Ezért az Állami Biztosító 35 ezer fo­rintig vállal kötelezettséget. Ugyan­ennek a háznak a biztosítási díjasa kapitalista időben 562 forint volt. A szocialista állam biztosítási in­tézménye tehát nemcsak igazságos kártérítési rendszert alkalmaz, ha­nem megtakarítást eszközöl ügyfelei­nek. Nincs olyan biztosítási fajta a mi társadalmunkban, melyben feltű­nő módon ne lehetne érezni a ma már felsorolt kedvezményeket, illői­vé a kapitalista biztosítással szem­beni különbséget. ÉRDEMES MEGEMLÍTENI, hogy az Állami Biztosító, mely a mi szo­cialista rendszerünknek egy fontos intézménye, milyen módon segíti még a falu lakosságát. Az állatelhúl- lás, különösen a lábas jószágoknál mindig nagy veszteséget okoz egy paraszti gazdaságban. Az elmúlt idő­szakban az Állami Biztosító ezen a címen 9 millió forinttal sietett a falu népének megsegítésére. Az Állami Biztosító jégkár miatt megyénk­ben hét és fél millió forint kár­térítést fizetett. Az önkéntes te­metkezés és életbiztosítás címén 5.5 millió forint összeget juttatott. Ez kü­lönösen jelentős, mert ezen az össze­gen kívül a dolgozók még az SZTK járulékot is megkapják. Úgy gondoljuk, most már tisz­tábban láthatja mindenki a különb­séget a kapitalista, illetve a szocia­lista biztosítás között, Bíró Péter a. i ■ — 000— mmmmmrmmm A Szakszervezett Világszövetség főtitkára Miskolcon A szakszervezetek által rendezendő akció-hét keretében, október 17-én délután 3 órakor az SZMT rendezésében szakszei-vezeti nagygyű­lés lescz a SZOT megyei székházában. A nagygyűlés előadója Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, hozzászól Lazaró Pen ja, a Szakszervezeti Világ­szövetség főtitkára. A beszámoló elsősorban a béke védelmével, a nyugatnémet hadse­reg revams-feladatával és az atommentes övezett problémáival foglalko­zik az európai munkáskonferencia határozata alapján. A nagygyűlésen a baráti Csehszlovák Köztársaság munkásküldött­sége is részt vesz. A nagygyűlés után kultúrműsort tartanak. Tíz év a szocialista kereskedelem szolgálatában FÜGEDI KÁROLYNÉ MAYER ERZSÉBET a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál 10 éve dolgozik, mint könyve­lési csoportvezető. Munkáját becsületesen és lelkiismeretesen végzi, a határidős munkáikat mindig időben elkészíti. Mun­katársai szeretik, mert minden esetben kész az elvtársi segítségre. 1948 óta dolgozik a kereskedelemben* Mint pénztárkezeld kezdte munkáját, majd iskolára került és 1951-től a Mis­kolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat­nál, mint fűszerboltvezető dolgozik. Lel­tárhiánya még nem volt, az üzletet min­dig megfelelően rendben és tisztán tartja. Tervteljesítését általában 100 százalékon felül végzi. Bolti munkáján kívül részt- vesz mozgalmi tevékenységekben is, párt és szakszervezeti vonalon, valamint a vállalati egyeztető bizottság munkájában is tevékenykedik. r *,Lű Joyeuse C’est un numéro” — mondják sokat sejtető mosollyal aj­kuk körül a „jóltájekozotiak”. Vagy­is: a Belgique Joyeuse az egy külön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom