Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-02 / 232. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1958. október l. Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Klementinái Állami Gazdaságban épült „kukoricagyárat“ Tegnap délelőtt a Klementinái Állami Gazdaságban többszáz vendég állta körül csodálkozva az impozáns, háromemeletes, új épületet. Néhány hónappal ezelőtt ezen a területen még traktorok zúgtak, kukoricát, búzát termeltek, most meg új üzem emelkedik. Méghozzá olyan üzem, amelyből eddig mindössze hat van az országban. Az. üzem rendeltetése nem más, mint hogy néhány óra alatt megszárítsa, szelektálja, exportképessé tegye a hibridkukorica-vetőmagot. Az üzem felépítése mintegy lé millió forintba került, ez az összeg azonban néhány esztendő alatt búsá- san megtérül államunknak. Tizenegy óra felé a látogatók a hatalmas vasvázas raktárhelyiségben gyűltek össze, hogy meghallgassák az ünnepi beszédet, tanúi leqye- nek az üzem ünnepélyes átadásának. Az ünnepélyen jelen volt Herczeg Ferenc miniszterhelyettes elv^árs, Kukucska János elvtárs, az MSZMP megyei páftbizottságának titkára és számos gazdasági vállalat vezető szakembere. Az ünnepély megnyitása után Herczeg Ferenc miniszterhelyettes elvtárs mondott ünnepi beszédet. TISZTELT ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG! Tisztelt Elvtársak! A munkás-paraszt forradalmi kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt intézkedéseinek nyomán ünneplésre gyűltünk össze abból az alkalomból, hogy itt, a Klementinái Állami Gazdaságban egy új, jelentős létesítmény kezdi meg működését: a hibridkukorica-szárító üzem. Ezzel egyidejűleg az ország másik öt helyén is, Debrecenben, a Mezőgazda- sági Akadémia Tangazdaságában, másodikén a bajai és bolyl állami gazdaságokban, harmadikén pedig a Mezőhegyesi-Hidasháti Állami Gazdaságban avatnak ilyen üzemet — „kukoricagyárat” — a Földművelésügyi és az Építésügyi Minisztérium vezetői. Én magam a kohó- és gépipar területéről jöttem az avatáshoz azért, mert gépipari üzemeink munkája is hozzájárult ahhoz, hogy idejében elindulhat a munka ezekben az üzemekben. Ezeknek a létesítményeknek az építése is dokumentálja azt, hogy a munkások és parasztok, értelmiségiek szoros együttműködése nélkül nincs előrehaladás. Így válik szoros kapcsolattá a munkások jés parasztok megbonthatatlan barátsága és testvérisége. Ez a szárítóüzem és öt társa, mondhatni, rekord-idő alatt — öt hónap alatt — készült el. Voltak, akik kétságbevonták a megvalósítás reálitását, de a tervezők, az építőipari és .gépipari munkások, mérnökök összefogása bizonyítja, hogy^ ez a feladat is megvalósítható, ha átfűti munkánkat az a tudat, hogy, népünk jólétéért, a szocializmus építéséért harcolunk munkánkkal. Hogyan is függnek össze népünk Jólétével ezek az üzemek? Kísérletező tudósok Rájöttek, hogy megfelelő kukoricafajták keresztezésével, hibridációjával a terméshozam 25—30 százalékkal emelkedik. A hibridvetőmagot azonban mindig újbóli keresztezéssel kell megtermelni, mert a hibridmagból termelt nagyhozamú kukorica megfelelő utódot nem ad. A HIBRIDVETŐMAG IGEN ÉRZÉKENY a hidegre, és ha szokásos módon szárítanánk góréban, vagy padláson, úgy csíraképességét nagy százalékban veszítené el. Ezért kell a c hibrid vetőmagot ezekben aV. üzemekben, mesterségesen szárítani. A hat üzem közül kettőben a vetőmagok nagyság szerinti osztályozása folyik. Ez azért szükséges, hogy alkalmas vetőgép segítségével egy-egy fészekbe pontosan azonos mennyiségű magot lehessen vetni. Ilyen vetési módszerrel a vetőmag fele megtakarítható anélkül, hogy a terméseredményben csökkenés állna elő. A két osztályozó üzemmel szerzett tapasztalat alapján a többi szárítóban, tehát itt is meg fogjuk építeni az osztályozó, úgynevezett kalibráló üzemet is. Ez évben már 1600 kát holdon termeltünk hibridvetőmagot, ami kereken 200 ezer kát. hold bevetését teszi lehetővé hibridvetőmaeeal. Kormányzatunknak az a szándéka, hogy fokozatosan növelve a hibridvetö- mag mennyiségét, 1965-re eeész ku- (kortca-vetésterületünk 75 százalékát már így vessük be, aminek az eredménye. óvatosan számolva. 50 ezer vagon kukorica terméstöbblet lesz. Ebből már könnvű kiszámítani, bogy kereken egymillió sertéssel tudónk évente többet hizlalni, ami népünk jólétének emelkedésében már igen jelentős tényező. NEM SZABAD ARRÓL SEM ELFELEDKEZNI, hogy a hibridvetőmag keresett exportcikk és mivel hazánk éghajlata, talajviszonyai igen alkalmasak a kukoricatermelésre, kézenfekvő, hogy exportcélokra is kell hibridvetőmagot termelnünk, és ezen a téren komoly tényezővé küzd hetjük fel magunkat. A keresett ex portcikk eladása könnyű, jó árakat érhetünk el. azért nyersanyagot, iparcikket, műtrágyát stb.^ tudunl behozni és ismét csak népünk életszínvonalát tudjuk emelni. Államunk mintegy 50 millió forintot ruházott be eddig ezekbe az üzemekbe Azoknak, akik itt fognak dolgozni Jó munkával kell hozzájárulni ahhoz, hogy számításaink beváljanak és a befektetett nem kis összegek idejében megtérüljenek. Vigyázmok kell a fütő- és más üzemanyaggal, mert nem közömbös számunkra a termelés önköltsége sem. Nem közömbös* hc-gy mennyiért tudjuk a vetőmagot adni termelőszövetkezeteinknek, dolgozó parasztjainknak. A hibridvetőmag termelésének önköltsége magasabb, mint a közönséges vetőmagé, mert több munkát igényel, de ez sokszorosan megtérül a terméseredménynél. A sokszoros megtérülés mellett sem iszabad azért elhanyagolni az önköltség kérdését. Ma már azt hiszem 'mindenki tudja, hogy csak akkor tudunk olcsóbban termelni, ha módszeresen gondoskodunk a talajerő fenntartásáról, és a kézi munka gépi helyettesítéséről. A talajerő-felhasználás részben szintén gépi .kérdés, és ezárt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság gépesítésének van a legdöntőbb sze- reoe abban, hogy olcsón termelünk-e, vagy drágán. Kedves Elvtársak! MA MÁR NYUGODTAN ELMONDHATJUK, hogy a gabonatermelés komplex-gépesítését kialakítottuk. Van mór megfelelő szántó traktorunk, a D 514-es, vannak megfelelő ekéink, most már jó vetőgépet gyárt Mosonmagyaróvár, amelyből az idén 300 darabot bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére, vannak porozógépeink, állandóan fejlesztjük a gabonakombájnt, amelynek szemvesztesége nem nagyobb, mint a fejlett iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező országoké. A Magyar Szocialista Munkáspárt a mezőgazdasági gépiparnak, az ehhez kapcsolódó kutató és tervező intézeteknek feladatául tűzte ki, hogy a kukori ca term elés kom plex-gé pes í té- sét 1960-ig oldja meg* Ma a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó tudományos emberek, tervezőintézeti mérnökök, gyáraink mérnökei és munkásai lázas munkában vannak, hogy ezt a feladatot, a párt által meghatározott időre megoldják. A napokban voltam egy bemutatón. ahol négyfajta siló kukoricakombájn és kétfajta kukoricakombájn került bemutatásra. Ezekkel a gépekkel már az állami gazdaságok agronómusai is megelégedettek. Vannak még a gépeknek hibái, amelyek részben szerkezeti, részben minőségi okoknál fogva kifogásolhatók, de végeredményben a most folyó kísérletek a jelenlegi hibák kiküszöbölésével, a mezőgazdaságnak jó, használható gépeket adnak és így a magyar mezőgazdasági gépgyártás azt a feladatot, amelyet 1960-ra kapott, megoldja. Engedjék meg, hogy beszámoljak arról, hogy a kukorica termelésünk gépesítése jelenleg hogyan áll. Van megfelelő soros, vagy négyzetes vetéshez alkalmas vetőgépünk. A négyzetes vetést szabályozó bütyköshu- zal kezeléséhez eddig 7 ember kellett. Ki van már próbálva az a berendezés, amelynek segítségével a bütyköshuzal áthelyezését egy ember végezheti. Most. a hibridált. osztályozott vetőmagok elterjedésével egyidejűleg sürgős feladatunk, hogy megvalósítsuk a pontos, 2—3 szemenként vetni ?udó vetőgépet. Van traktorra függeszthető négy-, illetve hatsoros kukorica-kultivátorunk, amellyel körülbelül 60 centiméteres növénymagasságig kapálni tudunk. Vannak egészen könnyű kultiváló traktoraink is, rendelkezünk elegendő lókapával is, amellyel magas növényzetben lehet dolgozni. A legha- ladottabb termelési módszernek ma a négyzetes fészkes-vetés és művelés számít, mert ez biztosítani tudja a megfelelő katasztrális holdankénti növényszámot és a hossz-keresztirányú gépi megmunkálás lehetőségét. Ez a módszer újabban nemcsak Napirenden: fl megye állategészségügyi helyzete Részletes tudósítás a megyei tanács végrehajtóbazottságának üléséről magratermelt, hanem silókukoricánál is terjed. Hruscsov elvtárs ez év eleji magyarországi tartózkodása után ideküldött néhány gépet és Sef- csenkó agronómus elvtársat, hogy megmutassa a silókukorica-termelés négyzetes fészkes módszerét. Az eredményről, azt hiszem, hallgatóim közül sokan meggyőződhettek Karcagon, vagy bárhol másutt, ahol az üzemi kísérleti parcellák voltak. A silókukorica betakarításhoz is rendelkezünk gépekkel, ezekből azonban a régebbi évfolyamú gépeknél igen alacsony a kihasználási tényező a gyakori meghibásodás miatt. Az újabb kibocsátású gépek már jobbak és most kísérleti üzemekben próbálunk ki három olyan új típust, amelyektől az eddigi hibák megszűnését várjuk. A magkukorica betakarítással hosszú évek óta kísérletezünk. Olyan gépi megoldást keresünk, amely a kukoricacsöveket fosztva, de sérülés- mentesen letöri, a szárat felszecskázza és kocsiba rakja, míg a csöveket tartályba helyezi. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN MINTAPÉLDÁNYOKON 4—5 százaléknál kisebb magveszteséget nem sikerült elérni, ami azt hiszem, a gépesítés minden más előnye mellett sem engedhető meg. Most kísérlet alatt van olyan egysoros függesztett gép, amely a fenti feladatokat elvégzi és szemvesztesége gyakorlatilag nincs. Jövőre ez a gép kétsoros kivitelben is készül; A közeljövőben, még az ezévi kukoricaszüret ideje alatt, mutatjuk be a gépet a magvar mezőgazdaság szakembereinek. Úgy látszik, hogy sokéves munka után ez a probléma is megoldást nyer és a kukoricakombájnok nemsokára éppen olyan közkedvelt és nélkülözhetetlen gépei lesznek a magyar mezőgazdaságnak, mint a gabonakombájn. A kukoricakombájnok alkalmazása nagymértékben fogja csökkenteni az önköltséget és ezt is számításba kell vennünk " népütik' életszínvonalának alakulásánál, mert így nemcsak’ több, de olcsóbb kukoricánk, zsírunk, és húsunk lesz. De a kukorica- kombájnt is éppúgy, mint a gabona- kombájnt. csak nagyüzemi táblákon lehet jól felhasználni. Nem tudnak ezek a nagy gépek kis parcellákon forgolódni, amiből megint csak világosan következik, hogy olcsón termelni csak nagyüzemben, szövetkezésben lehet és így jobban élni is akkor tudunk, ha dolgozó parasztságunk tömegével lép a szövetkezés útjára, a nagyüzem útjára. Mi, gépészek, szeretnénk sok és jó gépet adni a mezőgazdaságnak, a parasztságnak, de szeretnénk azt is, hogy szövetkezve, jól használják fel azokat. Adják gépeinkhez mezőgazdasági szaktudásukat, lelkesedésüket és közös erejüket. ;l^y lesz a£ ország gazdag, népünk boldog."' Munkásosztályunk legfőbb. törekvése. hogy a dolgozó parasztsággal összefogva, minél előbb megvalósítsa a szocializmust és ezért tesz meg mindent a parasztság megsegítésére. Ebből a szándékból származik ez a hibridüzem is, amely mezőgazdaságunk fejlődése útján nagyjelentőségű állomást jelent. Jelenti egy új. fejlettebb. haladó módszer bevezetését a mezőgazdaságban, amely tudvalévőén többezeréves hagyományokkal rendelkezik és éppen ezért az új be vezetése mindig a legnehezebb. Mi ezen az állomáson csak rövid ideig időzünk. Jövőre újabb hibridüzemek készülnek. Készülnek már az új tervek az új gépekre, maguk az új gépek. Kedves Elv társak! A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS a népi demokratiikps államok között megosztotta az egye gépek kialakítását. A magyar ipar a gabona és kukorica komplex gépesítésének kialakítása mellett megkapta a szőlőtermelés gépeinek kialakítását is és ennek megoldásával szakembereink erőteliesen foglalkoznak. A cukorrépa- és burgonyatermelés gépesítését Csehszlovákia. Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság fejlesztik ki. Ez a népi demokratikus országok közötti szoros együttműködés szintén népünk jólétét — sőt kiterjesztve — népeink jólétét szolgálja. Ilyen ösz- szefogással hamarabb jutunk célhoz, módunk van erőinket jobban összpontosítani egy-egy témára. Az eredmények azután a baráti országok közkincsévé válnak. Ez az Összefogás kihat * a gépek árára is, azért, mert így tudunk nagyobb soro. Amint azt tegnapi lapszámunkban hírül adtuk, hétfőn reggel kilenc órai kezdettel ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága s mélyrehatóan elemezte a megye állategészségügyi helyzetét, valamint az állatorvosok tevékenységét. A beterjesztett előadmány felett nyitott vita során értékelték a végrehajtó bizottság tagjai az eddig elért eredményeket, s ugyanakkor éles bírálatban részesítették a hibák elkövetőit. Javult az állategészségügy A vita során szóba került, hogv a megye területén a felszabadulást megelőző években szám szerint 27 állatorvos volt, ezzel szemben 116 állatorvos és 12 áilategé^zségőr dolgozik. Ezek közül 100 állatorvos a tanácsapparátushoz tartozik, míg a. többiek állami-, cél gazdaságokban és az Élelmezésügyi Minisztérium kötelékében vannak. A felfejlesztés során a megye állategészségügyi helyzeté kedvezőre fordult, bizonyítja ezt az a tény, hogy ebb^n a fr^zda- sági évben a nagy kárt ck^zó heveny fertőző betegségek közül a sertéspestis és a baromfi nestis is csak egvre ritkábban fordul elő A néhány évvel ezelőtt még az egész kontinensre WteHedő széiés körömfá1 ás aVg. a fertőző se^s- bénulás pedig egvábalán nem fordult elő! A veszettség jelei ma már csak a megye északi. er^ős m ••'sálban elv^+ve, a rókák és macskák között találhatók. Amint, azt a végrehajtó bizottság megállapította: állatorvosaink derekas munkát vé«*ez*ök hogv elszigeteljék a hetedszerek járván'yszprű elteríodógét. AWg iqs*?. ban 62 község 235 udvarában állapítottak mea sertéspestist., ez évben eddig mindössze 9 község 28 udvarában fordult elő. Fontos feladat: a meddőség csökkentése A továbbiakban arról beszéltek a felszólaló elvtársak, hogv amié a korábban legelterjedtebb betegségekkel szemben (pestis, száj- és körömfájás, gümőkór, mételykor stb.) eredményesen harcolnak állatorvosaink, nem tettek meg és ma sem követnék el minden lehetőt a meddőség elkerülés érdekében. Uevancsak kívánni valót hagy masa után a baromfitífusz elleni védekezés is. Ismert dolog, hogy a baromfiból és annak termékeiből évről-évre ielen- tős bevételünk van. A keltető állomásokról kikerü'ő csibék elbukásának főoka azonban a fertő-ött tojás és ez fennáll mindaddig, amíg nagvüzemileg nem tudunk előállítani tiszta, fertőzésmentes tojásekat. A megyében működő állatorvosokat megbízta már a megvei tanács, hogy addifif is, amíg ezt el nem ér'ük, fokozott gondot fordítsanak a vérvizsgálatok elvégzésére és távolítsák el a fertőzött tyúkokat, de ahhoz', hogv ezt a feladatukat kellően el tudták látni, szükséges a lakosság segítsége is — amit ma még nem kannak meg minden esetben. Jóllehet ott, ahol megfelelő eredményt értek el állatorvosaink, igénylik az állattenyésztők a segítséget, több helvütt azonban még mindig dívik a félelem és a babona, amellyel nemcsak önmaguknak, hanem az egész népgazdaságnak ártanak. Szarvasmarha tenyésztésünkben évről-évre jelentős kárt okoz a meddőség, bár ennek káros ha+ását jelentős mértékben csökkentették már azokon a területeken, ahol intenzíven bevezették a mesterséges megtermékenyítést. A megye többi részén azonban ugyanaz a helyzet, mint a baromfitífusz elleni védekezéssel. A jószágtartó gazdák idegenkednek ettől és előfordul, hogy maguk az állatorvosok is. Ezért határozta el a megyei tanács végrehaitó bizottsága: utasítia a mezőgazdasági osztályt, hogy rövidesen szervezze és kezdje meg a tervbe vett tanfolyamokat., ahol a falun dolgozó állatorvosokkal és azokon a helyeken, ahol ez még ismeretlen, a jószágtartó gazdákkal is ismertesse a mesterséges megtermékenyítés eredményeit. Egyébként figyelemreméltó példa, hogy Forró, Szen^istvan és MezŐcsát községekben, ahof évek óta alkalmazzák ezt, a múlt évben például 76 százalékos eredményt értek el. A legeltetési bizottságok munkájáról Busznyák András elvtárs, mező- gazdasági osztályvezető elmondta, hogy amikor a megye állategészségügyi helyzetéről beszélünk, feltétlenül szólnunk kell a falun működő legeltetési bizottságokról is, mert munkájuk ma még nem kielégítő. Az egyik-másik helyen uralkodó felelőtlenség pedig azonnali adminisztratív intézkedést kíván. Többhelyütt kiderült, hogy az állami tartalékföldből rendelkezésre bocsátott területen termelt takarmányt ellopták és saját hasznukra értékesítették a legeltetési bizottságok, leromlottak az apaállatok, ki kellett azokat selejtezni és ez sokmillió forintos kárt okoz a megye költség- vetésében. Ebben az ügyben több legeltetési bizottsági elnököt már felelősségre vontak; volt, akit a bűne mértékének megfelelően az ügyészség börtönbe csukott, az illetékesek tovább folytatják a vizsgálót és ahol ez szükséges, átszervezik a legeltetési bizottságokat. A jó állategészségügyi szolgá’at biztosításához többek között az is szükséges, hogy ezek a bizottságok ne csak a legelőbér összegyűjtésével foglalkozzanak, hanem állandóan kísérjék figyelemmel a falu állatállományát és a betegség legkisebb jelének észlelésekor azonnal hívják az állatorvost. Különösen azokra a kisebb községekre vonatkozik ez, ahol körzeti állatorvos működik és nincs állandóan a helyszínen. A járási és községi tanácsok felelőssége A végrehajtó bizottság éles bírálatban részesítette azokat a járási és községi tanácsokat, amelyek tlzed- rangú kérdésként kezelik az állat- egészségügy helyzetét — következeképp nem tartják a kapcsolatot az állatorvosokkal, nem igénylik azok munkáját, de nem is adnak hozzá segítséget. A felszólaló elvtársak elr mondták: van olyan járási tanácsunk, ahol évekig nem számoltatják be végzett munkájáról a járási állatorvost. Természetesen ez tápot ad a felelőtlenségre, megalkuvásra, — arra, hogy a járási állatorvosok se kísérjék figyelemmel a községekben működő kollégáik munkáját. Ezen a tűrhetetlen helyzeten azonnal változtatni kell. Ezt kimondta és határozatba foglalta a végrehajtó bizottság. Fokozott gondot kell fordítani az állatorvosok továbbképzésére, a járási állatorvosok munkájának ellenőrzésére és általában az ellenőrzés megjavítására. Rövid időn belül el kell érni, hogy m°gfele ő mederbe jusson az orvostová*' képzés. A megyében működő állatorvosok lépjenek ki abból a bűvkörből, amelyben most élnek: járjanak többet a dolgozó parasztok között, végezzenek felvilágosító munkát. A megye állattenyésztésének megjavítása elsősorban az állategészségügy további javulásától függ, éj^ ebben csak akkor lehet hatékony eredményeket elérni, ha felszámoljuk az állattenyésztők körében még megtalálható félelmet és a babonát. A továbbiakban határozatot hozott a végrehajtó bizottság, majd következő napirendi pontként a lakosság téli ellátására való felkészüléséről beterjesztett jelentést tárgyalta meg, amelyet holnapi lapszámunkban ismertetünk. Onodvári Miklós zatokat. gazdaságosabban gyártani. Ennek az összefogásnak az eredménye az. hogy például Csehszlovákiát mi látjuk el gabonakombájnná] és az NDK-tól vásárolunk Maulwurf- traktorokat. A szocialista munka- megosztás országaink között tovább terjed, bizonyítva a népeink közötti mély barátságot és azt., hogy kezdünk megtanulni együtt dolgozni a közös célért. Kedves Elvtársak! Elnézést kell kérnem Önöktől, hogy a hibridüzem avatása alkalmából a mezőgazdaság gépesítésének néhány legfontosabb kérdésére is kitértem, de úgy gondolom, hogy ez mint a mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdése, érdekelte Öltöket, és maga a hibridüzem is szorosan összefügg a gépesítés kérdésével, éppen a termelés gazdaságosságának kérdésén keresztül. A termelés gazdaságosságának kérdése pedig egyben egész további fejlődésünk kérdése \9» KORMÁNYUNK NEVÉBEN abba«« a biztos tudatban adom át e nagy- jelentőségű üzemet., hogy nagymértékben. hozzá fog járulná mezőgazdasági termelésünk fejlődéséhez. Az üzem dolgozóit pedig arra kérem, hogy jól használják fel az újszülött üzemet céljaink eléréséhez. Végezetül is köszönetét mondofl* mindazoknak, akik ebben a munkában résztveítek: tervezőmérnököknek, építőknek, munkásoknak, a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat dolgozóinak, hogy jó munkájukkal ilyen rövid idő alatt megépítették és üzembeihelyezték Magyar- országon a hat hibridkukoricaüzemet, amely — mégegyszer hangsúlyoznom kell — hirdeti a munkás-paraszt összefogást. — feiezte be beszédét Herczeg Ferenc elvtárs, majd közel fél száz dolgozónak nyújtott, át kitüntetést és jutalmat.
