Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

Csütörtök, 1958. október 9. ÉSZAKMAGTARORSZÁG 5 Jelölőgyűlések M-iskolc területén ».Olvasóink, levelezőink írjak A mi jelöltünk,.. A Hazafias Népfront városi bizott­sága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi időben és helyen lesznek vá­rosi és kerületi tanácstag jelölések: I. kerületben: Október hó 10-én 16.30-kor: A XI, sz. általános iskolában (Vörösmarty u. 28. sz.) a 14. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Vörösmarty u. 65— 79-ig, 68—132-ig és a Melinda u. A Bányaipari Technikum diákott­honában (Csabai kapu 20. sz.) a 25. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Csabai kapu 1—31-ig és 2—40-ig. Áz I. sz. általános iskolában (Nagy- váthy u. 1. sz.) a 46. számú kerületi körzet. Idetartozó utcák: Magdolna u., Ilona u., Teréz u., Aranka u., Ág­nes u. A IV. sz. általános iskolában (Sza­bó L. u. 7. sz.) 47. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Szabó Lajos u. pá­ros és páratlan oldala. •Á Gazdakör helyiségében (Major u. 2. sz.) az 52. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Toldi u. 9-től végig, Mátyás király u. A Bányaipari Technikumban (Dé­ryné u. 11. sz.) a 62. sz. kerületi kör­zet. Idetartozó utcák: Kazinczy u. és a Hősök tere. Az Élelmiszer kulturhelyiségben (Debreczenyi u. 16. sz.) a 63. sz. ke­rületi körzet. Idetartozó utcák: Deb­reczenyi u. és Horváth Lajos u. Az V. sz. általános iskolában (Jó­zsef A. u. 48. sz.) a 87. számú kerü­leti körzet. Idetartozó utcák: József A. telep, Üteg u.. Szekerész u. A Laborcz utcai napközi otthon­ban a 94. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: Bornemissza u., Visó u., Balaton u., Sió u., Koppány u., Ka­pos u. Szrog Sámuel u., Temes u., Kőrös u., Benkő Sámuel u., Bcd.og u. és Tarló utca. II. kerületben: 16 órakor: A Kara Jenő u. 5. sz. háznál a 7. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Nagylászlóhegy, Kis- lászlóhegy, Koncsorgó, Jónás hegy, Pünkösd hegy, Bakos hegy, Frenyő u., Csábi Lajos u.. Kara Jenő u., Jó- szerencse u., Petőfalvi Lajos u. A Testvériség u. 4. sz. alatti ház­nál a 17. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: Testvériség u., Marx Ká­roly u. 54—60-ig. A Marx Károly u. 32. sz. alatti I háznál a 24. sz. kerületi körzet. Ide-1 Megyénkben a hároméves terv­ben 53 millió forintot költenek új utak és járdák építésére, a régiek korszerűsítésére. Ebből az összegből tartozó utcák: Szamos u., Marx Ká­roly u. 32. sz. 16 óra 30-kor: A vasúti kultúrött- honban a 45. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Ruzsin u. 1—10-ig, 26 42-ig, Török u., Vasgyári állomás, Felsőruzsin. A Patyolat Vállalat helyiségében a 40. sz. kerületi Körzet. Idetartozó ut­cák: Aba u. Apaffy u., Klapka u., Vi­rág u., Herman Ottó u. 1—39-ig és 2—36-ig. Az Üveggyárban a 46. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Tatár u. 31-től végig, 26-tól végig. A tűzoltó laktanyában a 65. sz. ke­rületi körzet. Idetartozó utcák: Ró­zsa Ferenc u. 1—11-ig, 2—10-ig, Sza­bó Jenő u. A vasgyári tanulóvárosban a 69. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Mester u., Ó u., Tanulóváros, Tégla­gyári u. A Nyirjesi pártszervezet helyiségé­ben a 75. sz. kerületi körzet. Idetarto­zó ptcák: Gorkij telep. III. kerületben: 16.30 órakor: Bányászbérházak 1/9. előtt a 11. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: 1/8, 1/9, 1/10 bányászbér­házak. A Béke u. 1. sz. ház előtt a 36. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Bé­ke u.. Temető u., Vas Gereben u. A Piac téren a 38. sz. kerületi kör­zet. Idetartozó utcák: Kuruc u. pá­ros 12-től végig, páratlan 13-tól végig, Törökverő u., Bánki Donát u. IV. kerületben: 17 órakor: Az Akácos u. 10. sz. ház­ban a 64. sz. kerületi körzet. Idetarto­zó utcák: Akácos u., Kelet u. 18 órakor: A mésztelem sporthe­lyiségben a 31. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: 48-as utca, Mész­telep u. A mésztelepi sporthelyiségben a 32. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: mésztelepi munkáslakások. 17 órakor: A kazincbarcikai Hő­erőmű üdülőjében az 52. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Fenyő u., Brassói u. A Hazafias Népfront városi bizott­sága felkéri az érintett választóke­rületek választóit, hogy a megjelölt helyen és időben a jelölőgyűlésen teljes számban vegyenek részt. A Hazafias Népfront városi bizottsága. 70 kilométer hosszú új utat és mint­egy 90 kilométernek megfelelő járdát építenek, illetve hoznak rendbe. Lassan, vasárnapi ráéréssel gyü­lekeznek öregek, fiatalok a pányoki kulturházba. Kit a földmunka nem siettetett, a Felvégtől a Templomso­ron át az Újsorig mind eljöttek a já­rási tanácstag jelölőgyűlésre. Magas, barnaszemű ifjú ember emelkedik szólásra-. Répássy Berta­lan. Halk moraüás fut végig a ter­men. A lányok összesúgnak. — A KISZ bizottságon dolgozik, Mariska személyesen ismeri! Az asszonykendők is összehajol­nak. — Kovács Jancsit ő vitte Miskolc­ra az úttörők kitüntetésekor. Úgy vigyázott rá, hogy az apja se jobban! — Pataki János fiának, itt az Új­soron. kollégája. Tanító ő is! — Egyszerű parasztgyerek volt, is­mertem az édesanyját. Az ifjú beszél. A hallgatók egyre iobban odafigyelnek — hiszen ez a fiatalember a mi falunkról beszél! — Valóban úgv van, régen csak a boltosnak, pannak meg a tanítónak volt rádiója. Ma 40 előfizető van, — Az igaz, hogy mérnök, ten^ó, katonatiszt is csak 45 után került ki a községünkből, 4 polgárit se végzett azelőtt senki. Menvhárt néni még egv kicsit fel is áll, hogy jobban hallja, mit is mond az ő unokáiáról. Zoltánról, aki most végzett — tanár. — De hogv ismeri a falunkbelie- ket! — mondja szomszédasszonyá­nak. Az emberek is bólogatnak: — Szentigaz az új hid. i^en, kel­lett, na meg az n+nk jobbak, szó se róla, sokkal jobbak! Végül is felhangzik a taps, minte^v elégedettséget feiezve ki a jelölés eredményéről. Réoássy Bertalan elv­társat. mint járási tanácstag jelöltet elfogadták. Kora este végződött a gyűlés, de egyszerre ráér az etetés, itatás, min­denki áll csoportokba verődve, látni akarják még az új tanácstagjelöltet, akit ők választottak. Nem hiába, mert kezében van már a kis fekete notesz, s benne feketén az első kéré­sek: — Sürgetni a szövetkezet felépíté­sét. — Jó volna, ha a községbe állna be az autóbusz. A lányok is előálltak a nagy kérés­sel: — Szeretnénk meghívni a Szerencsi Cukorgyár fiataljait egy barátságos összejövetelre — segítsen hozzá ben­nünket. A párttítkár nézi a noteszt, s meg­jegyzi: Bensőséges ünnepség színhelye volt október 5-én a szirmabesenyöi művelődési otthon. A község dolgozói búcsúztatták nyugalomba vonuló orvosukat. Dr. Rácz Mihály 30 évvel ezelőtt került a községbe. mint körorvos. A három évtized alatt jóban, rosszban összeforrt a község népével. Ezt a szolgálatot köszönte meg Szirma- besenyő népe volt orvosának. A nő­tanács helyi szervezetének kezdemé­nyezésére rendezték meg az ünnep­séget, melyen megjelent a község apraja-nagyja. A község lakosságá­nak nevében Germuska Imréné, a nőtanács elnöke, a tanulóifjúság ne­vében Senviczki Gizella Vili. oszt. tanuló búcsúzott a távozó orvostól. — Feledhetetlen lesz községünk dolgozói számára, hogy nyugalomba vonuló orvosunk szinte éjjel-nappal a dolgozók szolgálatában állt. Ezt csak a végtelenül nagy hivatásszere­tettel és mély emberi érzéssel ren­A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei mellett lévő lakótelepek szo­ciális és kulturális beruházásaira, az ellenforradalom óta — az ország ne­héz gazdasági helyzetének ellenére is — csaknem 5 millió forintot for­dítottak. Ebből elsősorban a már év­tizedek óta sok nehézséget okozó egészséges ivóvíz-ellátást oldották meg. Perecesen, Szeles-aknán, Sajó- lászlófalván a Terv-tárón, valamint Parasznyán csaknem két millió fo­rint költséggel juttatták egészséges ivóvízhez a lakosságot. Az ormosi bányaüzemnél fürdőt és melegedőt, Felsőnyárádon orvosi ren­delőt és lakást létesítettek. A felső- nyárádi bányászoknak nem kell már 7 kilométert gyalogolniok, hogy be­tegség esetén orvosi ellátásban része­süljenek. A családjuktól távollévő delkező ember tudja megtenni — mondotta többek között Germuska Imréné. Az elhangzott búcsúszavakra dr. Rácz Mihály meghatódva válaszolt. Elmondotta, hogy nem szívesen megy nyugdíjba, mert annyira szívéhez nőttek az emberek, hogy tétlenül élni közöttük igen nehéz lesz. Kis műsorszámmal búcsúztatták volt orvosukat a fiatalok. Kedves száma volt a műsornak Tóth Jolán óvodás szavalata, valamint a Nagy László 111. oszt. tanuló által hegedűn előadott »Doktor úr« című zenedarab. Nagy Barnabás V. oszt. tanuló — szintén hegedűn — népdalcsokrot adott elő. A búcsúünnepély után még sokáig együtt maradtak a résztvevők és külön-külön jókívánságokkal búcsúz­tak el szeretett orvosuktól. bányászok részére Berentén másfél- millió forintos beruházással 204 sze­mélyes legényszállást rendezték be. Hz eleki román nemzetiségű együttes öt napig Borsod megyében verdégszerene! A Békés megyei, eleki román nem­zetiségű együttes, — amelynek tagjai a balatonfüredi táncfesztiválon nagy sikert értek el — ötnapos vendég- szereplésre Borsod megyébe látogat. A Borsod megyei tanács művelő­dési osztályának meghívására a ki­váló együttes Szirmabesenyőn. Aba- ujszántón, Encsen és Edelényben mutatja be a román—magyar népi táncokból, szólószámokból és énekek­ből álló műsorát. Az együttes vasár-> nap délután érkezik Miskolcra. *----------------------ooo—■ ■ " - ■ ■ A hároméves tervben 53 millió forintot fordítanak utak és járdák építésére megyénkben NAGY ANDRÁS művelődési otthon igazgató Az ellenforradalom óla csaknem 5 millió forintot költöttek a borsodi bányavidék szociális ellátottságának javítására FORRÓ SIKERŰ színházi bemu­tató színhelye volt az elmúlt vasár­napon a szerencsi kultúrotthon. Itt mutatta be a Miskolci Nemzeti Szín­ház Gabriela Zapolszka lengyel író­nő Dulszka asszony erkölcse című vígjátékát. Azóta estéről-estére más községben szereznek vele egy-egy kedves, sokáig emlékezetes színházi estét a megye lakosainak. Zapolszka víg játéka a század ele­jén 1910 körül játszódik egy lengyel városban. Középpontjában a »szigorú erkölcsű« Dulszka asszony áll, aki féltékenyen vigyáz kispolgári ottho­nának, családjának jóhírnevére és inkább segíti a legényfia és a cseléd­lány viszonyát, mintsem a fiú eljár­jon otthonról és költekezzen. Ám amikor a. leány teherbe esik, könyör­telenül kidobja házából, mert »meg­feledkezett az erkölcsről« és az ő tisztes otthonára rossz fényt vetne, ha ezt mások is megtudnák. A darab a csontig maró szatíra eszközeivel tárja fel az álszent és álerkölcsös kispolgári élet minden szennyesét, képmutatását, rothadtságát. Nevettet, remekül elszórakoztat, de gondolko­dóba is ejt. Szinte a mindent átvilá­gító röntgen-sugarak fényében mu­tatja be: íme. ilyen volt a száza dele n yengyel kispolqár a maga valóságá­ban. ilyen volt az otthonában, ami­kor levetette utcai ruháját és a má­sok előtt való képmutonatás helyett megmutatta a maga valódi arcát. Amíg a darabot nézzük, nevetjük és tapsoljuk, önkéntelenül is arra gondolunk: csak a századeleji len­gyel kispolgár volt ilyen? Nálunk, a mi polgárságunkban is megtalálha­tok a Dulszka asszonyok és a Dulszki családok. Tízezrével adódtak hasonló jelenségek, álszentek, ál­erkölcsösök. a cselédlányt legény- fiaik számára ki játszó nagyságák fis nem csak a század elején adódtak, de egészen a felszabadulásig minden­napos tömegesen adódó jelenség vol­tak. Ezrével adódtak hasonló jelen­ségek a polgárságon kívül a nagy- gazdák, kulákok családjaiban is, ahol még a közelmúltban is találkozhat­tunk hasonló esetekkel. — Ezek a jelenségek teszik ma, is időszerűvé a Dulszka asszony erkölcse bemuta­tását, Meg kell mutatni mindenki­nek: ilyen a kispolgári erkölcs, ilyen a mindig szentségei és erkölcsöt Dulszka asszony erkölcse G. Zapolszka víg játékával kezdte meg vidéki vendégszerepléseit a Miskolci Nemzeti Színház prédikáló, de velejéig romlott pol­gárasszony igazi erkölcse. Meg kell mutatni és ki kell nevettetni, meg kell gyűlöltetni ezt a rothadó élet­formát, ezt a nálunk végérvényesen letűnt világot. ILYEN ÉS. HASONLÓ gondolatok vezethették annakidején Zapolszkát a vígjáték megírásánál és ezeket a gondolatokat váltotta nagyszerűen valóra Nyilassy Judit rendező. A színház új, fiatal rendezője már nem ismeretlen előttünk. Az elmúlt évad­ban főiskolai vizsgadarabként ren­dezte Miskolcon a nagysikerű Sze­relmi házasság-ot. Mostani új — és egyben első önálló, végzett rendezői rendezésével — ismételten jól vizs­gázott. sikerrel mutatkozott, be. Si­került megteremtenie a századeleji lenayel város kispolgári otthonának fülledt atmoszféráját. Szinte árad az előadás minden jelenetében az az el­használt, romlott levegő, amely kis­polgári álerkölcs táptalaja volt és most kitárul a néző előtt, hogy ön­magát nevetségessé, sőt gyűlöletessé tegye. A rendező nagyszerűen moz­gatja n darab figuráit. Minden erryes szereplő a kornak, a kispolgári rétegnek egy-egy jellegzetes típusát jeleníti meg: az álszent polgárasz- szonyt. a már szótlanságba szokott napucs-fériet. a kacér, még az unoka- öccsével is kikezdő szépasszonyt, a kispolgári kötöttségek ellen, saját kényelmének bővítéséért, lázadozó, de akaratgyenge polaár-fiút, az öngyil­kosságba kerrretett asszonyt, a kis­polgári nevelésű gyermekeket, az úri népek előtt fejet hajtó mosónőt és végül a kisoolnári élet kisemmi­zettjét. a megcsiífolt, mengyalázott cselédlányt, aki a maga tisztaságá­ban — meggyalázva is — az urak fölé magasztosul. Ezek a figurák nagyszerűen fedik a szerzői elképze­léseket, a. szereplők hitelesen ábrá­zolják az említett típusokat. Ezt a sikeres ember- és jellemábrázolást is — az egyes szereplők művészi ala- kitókészsége mellett —■ a rendező Nyilassy Judit javára írhatjuk. Min­den egyes szereplőből, a szereplők összjátékából azt a kor- és jellem­ábrázolást hozta ki. amely összessé­gében — Zapolszka szövegkönyvé­nek holt betűit élő tartalommal meg­töltve — nagyon jó. élvezetes, egyen­letes iramú, eszmeileg és művészileg egyaránt jólsikerült előadést adott. A RENDEZŐ elképzeléseinek meg­valósítását nagyszerű szereplőgárda segítette. Dulszka asszony szerepé­ben a sokoldalú Nádassy Annát lát­juk. Olyan Dulszka asszonyt formál, akiről már első jeleneteiben érezzük, hogy ő az úr a családban, zsarnok és kényúr, garasos és önző, álszent és kerítő. Ennek a Dulszka asszonynak semmi jó tulajdonsága nincsen. Ná­dassy Anna Dulszkáiából suaárzik a kispolgári nagyságák minden er­kölcsi romlottsága. Önzése. Kitűnő művészi eszközökkel teszi szinte gyű­löletesen nevetségessé azt a kispol­gári Tnentálitást. ami a darabban Dulszka asszony alakjában csúcsoso­dik ki. Nádassv Anna alakítása is­mételten a kitűnő művésznő sok­oldalú tehetségéről győzött, men. A szegény. kisemmizett cselédlányt. Hankát Vargha Irén. formálja„ nagy­szerűen. Az 6 Bankája csendes és alkalmazkodó, szerető és ragaszkodó, Zbysek (Dulszka asszony legényfia) iránti szerelmében feloldódó, majd — amikor megalázva távozik a Dulszki-házból — a kisemmizett és már tudatosan gyűlölő nép szószó­lója, aki erkölcsi tisztaságban mesz- sze a kispolgárok fölé emelkedik. Hanka Vargha Irén alakításában a kispolgári vüág erkölcseinek áldo­zatul esett, hőssé magasztosul. Dúlsz- ka asszony legényfia. Zbysek. nehéz, sokrétű figura. Már szűk. kényel­metlen neki a kisnnlaári környezet, otthon. Szeretne kitörni a, fojtogató keretekből, lázadozik is ellene, de akaratgyenge. Nem látja, nem ismeri az utat a tisztább élet felé és láza- dozása inkább csak a. saját egyéni kényelmét korlátozó kispolgári kere­tekre szorítkozik. Az úrfi fennsőbb- ségévei fogadja Hanka alázatos sze­relmét, odaadását, de nem képes ki­tartani mellette, amikor baj van. Nemcsak az anyai tilalom tántorítja el Hankától, hanem a kispolgári jó­mód elvesztésének félelme is. Csiszár András helyes értelmezésben jelení­tette meg ezt a léha, könnyelmű és gyenge akaratú polgár-fiút. Izig- vérig kispolgárt formál a maga visz- szataszító valóságában. Júlia unoka- testvér szerepében új művésznő mu­tatkozott be: Fodor Teri. Első fel­lépésével bebizonyította, hogy a szín­padon nemcsak nagyon szép nő és dekoratív jelenség, hanem kitűnő jellemábrázoló művész is. Júliája azt a kacér kispolgári szépasszonyt ál­lítja elénk, aki mindent tud, tnin- denhol ott van, minden felett bírála­tot mond és közben maga sem jobb a Deákné vásznánál. Szereti a fül­ledt levegőjű, pletykákkal teli kis­polgári életet és el sem tudja kép­zelni, hogy más módon is lehet élni. Nagy tehetséget kívánó szerepének sikeres megoldásából arra következ­tethetünk, hogy Fodor Terit még sok szerep nagyon jó alakításaiban tap­solhatjuk. DULSZKA ASSZONY két kis­lányának szerepeiben Téby Katalint (Méla) és Vass Máriát (Henriette) látjuk. Téby Katalin Mélája csupa­szív. korához képest nagyonis gyer­meteg, gyengefizikumú, beteges kis­lányt ad aki a maga gyenge kis ere­jével, szívének minden rezdülésével a családi békét szeretné * szolgálni. Kedvesen gyermeteg, jó alakítás. Vass Mária a virgonc, eleven nővért alakítja több külsődleges játékkal, mint művészi átéléssel. Elsősorban a kislány szeleburdiságát hang­súlyozza. Alakításán még javítania kell. több lelket kell beleadnia, hogy Henriette-je hitelesebb, élőbb legyen. Nagyszerű ábrázolás Sárközi Sándor Dulszki-ia. Bár mindössze három szót szól, szerepe egyébként mind­végig néma, nagyon jó embérábrázo­lással jeleníti meg azt a mindenbe beletörődött papucs-férjet, akinek már arra sincsen kedve, hogy a szá­ját kinyissa az otthonában. Tipikus kispolgár, akit tökéletesen kielégít, ha megkapja a feleségétől a zseb­pénzt, felcsillan a szeme, ha meg­kapja a szivarját és délcegen kihúzza magát, ha sivár otthonából a kávé- házba menekülhet. Amikor pedig végre egyszer véleményét kérik, megvető hangon mondja ki a három szót: — Menjetek a fenébe! —, mint­ha azt mondaná, mi közöm nekem ahhoz, ami nem közvetlenül velem történik. A mindenbe belenyugvó kispolgár nagyszerű karikatúráját adja. Kis szerep a darabban az ön- gyilkosságba kergetett lakó szerepe, szinte csak illusztrációként szolgál Dulszka asszony jellemrajzához, de Márffy Vera ebben a kis szerepben is nagyon jót alkotott. Rövid jele­nete, egyszerű eszközökkel végzett emberábrázolása mögül egy megcsalt asszony szörnyű tragédiáját, magára- hagyatottságát és a társadalomból való kitaszítottságát érezzük ki. Tadrachné rövid szerepében Csanády Ila formálja nagyon jól azt a szc- gényember-típust, akit már lelkileg is ronccsá tett a jómódú polgárok világa, s ha ki-kitöme is belőle az igazság, az uraktól való félsz, egy pohár ital, vagy egy kis pénz bele­fojtja a szót. H. Mészáros Margit jelmezei ízlé- sesek, ügyesek, szépek, korhűek és nagyon jól segítik a darab mondania valóját. Az előadás diszletezésében Ütő Endre — úgy érezzük — alatta maradt a korábban önmaga állította mércének. EGÉSZÉBEN a Dulszka asszony erkölcse bemutatása hasznos, az elő­adás jólsikerült. Nagyon jól vizsgád zott a rendező és zömmel nagyon jól vizsgáztak a szereplők. A bemutató sikere biztosíték arra, hogy a további előddások során az egyes alakítások, az előadás összképe, még csiszolód­nak és mi Dulszka assxony erkölcse olyan előadás lesz, amely méltóan képviseli a Miskolci Nemzeti Szín­házat Borsod megye közönsége előtt és amely — a közeljövőbeni miskolci bemutató után — a miskolci közön- ség előtt is megérdemelten arat sikert. Benedek Miklós Harminc év Szirmabesenyő egészségügyi szolgálatában ki ha valamire rászánta magát, vég­hez is viszi. Tudták jól a kékediek, pányokiak, kit fogadtak el járási tanácstagjslölt- nek. Kugler Rezsőné ^ Pányok. — Nem lesz sokáig üres, elvtárs! összenéznek, tekintetük melegen Összefonódik. Legyen is kérés, közös gond! A megoldás problémája is kö­zös, de meglesz. Hogy is mondta az egyik felszólaló? — Répássy elvtárs az az ember,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom