Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1958. október i. i------------------------:----------------------­A TYUKTOLVAJ 2 Ä BÍRÓSÁGI tárgyaló teremben jól öltözött, 30 év körüli elegáns férfi ül a vádlottak padján. Kifogástalan ruházatán látni, nagy gonddal válo­gat ja meg öltözetét. Időnként idege­sen igazgatja nyakkendőjét, többször zavartan hátrafordul. Láthatóan ide­gesíti, hogy rajta kívül mások is ’ vannak a teremben, kíváncsiskodók, érdeklődök. Mögötte ül a sértett, ko­paszodó, már hízásnak induló, a negyvenen bizonyára túllévő személy. Gyűlöletes pillantásokkal méregeti a vádlottat. A bíróság tagjai közben elfoglalják helyüket, majd a tanácsvezető meg­nyitja a tárgyalást. Miután a sértett és a tanúk kimennek, bíró a vádlott­hoz fordulva a vádirat ismertetésébe kezd: »Az ügyészség vádolja magát betöréses lopás bűntettének kísérle­tével, mert N. T. miskolci lakos há­zának udvarába ezen és ezen a na­pon az esti órákban a kerítésen át­mászva behatolt és az ottlévő tyúk­ketrec tetejét felfeszítette, abból 'a célból, hogy onnan a sértett tulajdo­nát képező baromfit ellopja. A zajra a sértett felfigyelt és a nála éppen vendégségben lévő tanúk segítségé­vel tettcnérte és elfogta«. — Megértette a vádat? —• A vád­lott arca pirosra gyullad, alig hall­hatóan mondja: — Megértettem. — Bűnösnek érzi magát? — Arca még pirosabb szint ölt. Kétségbeesetten tekint hátra, majd a bíróságra, szája megmozdul, de hang nem jön ki a torkán. — Feleljen... bűnösnek érzi magát? — Halkan rebegi: — I-i-igen. Mondjon el mindent őszintén, úgy ahogy történt, a bíróság az őszinte beismerő vallomását enyhítő körül­ménynek veszi. Könnyítsen lelki- ismereten — figyelmezteti a bíró. A vádlott maga elé mered, látha­tóan küzd önmagával. — Nincs mit, elmondanom, minden úgy történt, ahogy a vádiratban van. így mondottam el a rendőrségen is. A TANÁCSVEZETÖT bosszantja á vádlott magatartása, cinizmus ez, vagy szégyenérzet. Oktató hangon szól mégis hozzá: — Az erkölcsi bizonyítványa sze­rint büntetlen előéletű, az hatokból pedig megállapítható, hogy jói kereső foglalkozása van. anyagi gondjai nin­csenek, amint látjuk, szépen öltöz­ködik. Mi vitte a bűn útjára, talán rossz társaságba keveredett, vagy pillanatnyi pénzzavar? Beszéljen hát!... A kérdések hallatára szája meg- vonaglik,- homlokán izzadtságcseppek jelennek meg, vívódik önmagával. Percekig tartó kínos csend, majd hir- teieax felemeli fejét. Határozottan néz a bíró szemébe és úgy mondja: — Nem bírom tovább, mindent el­mondok . ,; csak azt kérem, zárt tár­gyalást tessék elrendelni. A bíróság tagjai nem tudják mire vélni a dolgot, miért van szükség tyúklopásos ügyben zárt tárgyalásra. A vádlott határozott kérésére mégis zárt tárgyalást rendelnek el. Amikor a* hallgatóság kivonul a tárgyaló­teremből. nyugodt hangon kezdi val­lomását:, — Valóban bemásztam a kerítésen, az is igaz. hogy a tyúkketrecnél fog­tak el. Nem volt azonban szándé­komban tyúkot lopni. Angyali édes teremtés a sértett felesége, akivel rég­óta j óv iszonyban vagyok. Tetszenek tudni... nem jól élnek, mert nagy a korkülönbség köztük és a férj na­gyon házsártos, egy kicsit papucs is. Titokban szoktunk találkozni és arja a bizonyos napra is találkozót- be­széltünk meg. Azt ígérte az asszony, hogy valami ürüggyel otthon hagyja a férjét és eljön. Hiába vártam, nem jött el a megbeszélt időre. Már attól féltem, hogy a férje gyanút fo­gott, vagy valami más baj történt. Elsétáltam hát a házuk felé, gondol­tam. megtudok valamit. Hiába vár­tam, nem jött ki. Mivel az udvar felől láttam az ablakból világosságot és tudom, hogy kutyájuk nincs, be­másztam a kerítésen. Az ablakuk magasan van. ezért a földről nem láttam be jól a lakásba. Nem messze volt a tyúkketrec, így felálltam an­nak a tetejére, de az beszakadt alat­tam. A zajra kiszaladt a lakásból a férj, nyomában néhány személy, okik megtaláltak a ketrec mellett, mert már nem volt időm elmene­külni. A bíróság tagjainak arca fokozató- • san felderül, a »vádlott« podig foly­tatja: — Akkor tudtam meg. hogy az asszony azért nem tudott, eljönni, mert vendégeik voltak. Amikor el­fogtak és a férj meglátta a betört tetejű tyúkketrecet, mindjárt kiabál­ni kezdett, hogy »megvagy, te tyúk- tolvaj«. Mit tehettem egyebet — hogy a feleségét mentsem — Inkább vál­laltam a lopást. Rendőrt hívtak és átadtak annak. Ezért »ismertem be« a rendőrségen is a tyúklopást. Most pedig kérem, tessenek kihallgatni a sértett; feleségét. A bíróság eleget tesz a »vádlott« kérésének és behívják az asszony*. (Valóban fiatal és valóban, nagyon csinos.) A7. asszonyka önkéntelenül is a vádlottak padjához áll, huncut szemekkel néz a férfira. Szemében ott a kérdés: »... mindent elmond­tál?«. Amikor a választ kiolvassa, hozzásímul a vádlotthoz. A bíró sze­mét nem kerüli el. amikor az asz- szony keze a férfié felé nyúl és tit­kon megszorítja. Az asszony minden­ben igazolja vallomásában a történ­teket, A BÍRÓSÁG végül ítélethozatalra vonul vissza, hogy felmentő ítéletet hozzon bűncselekmény hiányéban a »tyúktolvajra«. Mit szól vajon az íté­lethez a harmadik, aki »sértett« és egyben férj is. Dózsa Ferenc A lottó nyerőszámai Ezen a héten ismét kettős sorsolást .rendezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A 40. játékhét sorsolá­sát és a szeptemberi tárgyjutalmak sorsolását október 3-án. pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Mátyásföl­dön, az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyár kulturális otthonában tar­tották meg. Először a 40. hét nyerő­számait sorsolták. Erre a hétre 2 422 432 szelvényt küldtek be a fo­gadók, egy-egy nyerőosztályra 908 412 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 4, 9, 23, 50, 83. Ezután a szeptemberi tárgyjutal­makat húzták. A sorsoláson a 39. hét szelvényei vettek részt. (MTI) Gyár a Bükk ölén MISKOLCITÓL délnyugatra, az egykor . Bikarét nek nevezett síksá­gon. a Bükk lábénál karcsú kémé­nyek merednek az ég felé. Északról a Szinva, nyugatról a Tatárdomb, délről a Ládi-erdő sűrűje őrködik a gyár felelt. Keletről tcslvérbátyja, a Lenin Kohászati Művek és a lakó­telep foglalja el szomszédságát. Az első világháború elején épült és az Új-gyár' neyet kapta. Azzal a céllal építették, hogy a germán hódítás ki­szolgálója legyen. Az alapítási szán­dék rányomta bélyegét a gyár ter- melvényeire. Kezdetben ágyú. majd később lőszergyártás volt a gyár profilja. A miJátarizált termelést 1944 decemberéig fokozták. Ekkor szaba­dult fel a gvár. Siralmas képet fes­tett az akkori kinézete: a hatalmas megmunkáló és szerelőcsarnok tető és ablak nélkül, romokban. A villa­mosközpont felrobbantva. A vörös hadsereg segítségével a gyár dolgozói elsőnek a romok el­takarításához fogtak hozzá. 1945 elején a vérkeringés megindí­tásához elengedhetetlenül szükséges volt a vasút helyreállítása. A DI.- MÁVAG munkásai segítettek. A vasút helyreállításában is és a Sa.ió- és a* Bodrog-híd építésénél is ők vé­gezték a szerelési munkálatokat. A vasszerkezeti • alkatrészek gyártása mellett az infláció leküzdésére szük­séges gazdasági eszközöket gyártot­tak. Az eke, borona, olajütő. mint árucsere-cikk a dolgozók élelmiszer- ellátását biztosította. 1946-ban egy drót húzó és egy re­szelővágó üzemet létesítettek. Mind­kettőre nagy szükség volt országunk fejlődő Iparában. Ebben az időben nem beszélhettünk még tervszerű gyártásról. 1946 augusztus elsején a forint megjelenésével, az infláció megszű­nésével új lendületet vett a munka menete. A munkás-paraszt szövetség jegyé­ben megindult a mezőgazdasági szer­számok nagymérvű gyártása. Még ez őszön a gyár bekapcsolódott a bánya­gépek, kaparóvályúk, csillék gyártá­sába, s ezzel segítették a szénbányá­szatunkat. AZ ELSŐ hároméves tervünk elő­készítésére megindult az ipari jellegű beruházás fejlesztése. A terv bein­dulásával pedig a tervgazdálkodás vette kezdetét a DIMÁVAG-ban is. E tervidőszak főleg e szocialista ipar alapjainak lerakását, és a mezőgaz­daság kisegítését tűzte ki célul. 1947_ ben a háztartási cikkek, bányagépek, mezőgazdasági felszerelések mellett, a gyár termel vény eiben megjelennek az ipari gépek. Ettől kezdve fokoza­tosan szélesedik a DIMÁVAG kül­kereskedelmi kapcsolata is. Új gépek jelennek meg: esztergapadok, kábel- sodró, drót-húzó. lemezolló. A három­éves terv célkitűzéseinek megvalósí­tását az államunk 52 millió forintos beruházással segíti elő. Az .52 millió forintot már nemcsak a gyár kor­szerűsítésére fordították, — közte 67 darab szerszámgép beszerzésére —, hanem szociális jellegű beruházások­ra is. Ebben az évben bontakozik ki a gyáron belül a szocialista munka­verseny, Verseriybrigádok alakulnak. 1948-ban a DIMÁVAG Gépgyárban 27 munkás nyerte, el az »élmunkás-« címet. 1949-ben több mint 1 millió forintot fordítanak szociális, kulturá­lis és egészségügyi intézmények fel­építésére. A DIMÁVAG Gépgyár az első hároméves tervét határidő előtt, 1949-ben fejezte be. Az első ötéves terv célkitűzései kö­zött szerepel a termelékenység foko­zása, a gyártási jelleg kidomborítása: újabb géptípusok gyártása, a. külke­reskedelmi kapcsolat továbbfejlesz­tése. Üj típusú kábelsodró. húzó. kábel-bevonó, esztergagépek, dönt­hető és merev állványú prések, lég- kalapácsok, lemezollók, a DIMÁVAG készítményei más országokban is kedveltek. A sorozata,vártmányú gé­pek mellett országos jelentőségű be­ruházások. gépi berendezések gyártá­sát is vállalja a DIMÁVAG. A cse­peli csőgyár, a Lenin Kohászati Mű­vek rekonstrukciója (nagykohó. kö­zéphengersor) itt készül. Ezeken kí­vül a DIMÁVAG-nak kellett elkészí­teni a Láng-turbinát és a Klement Gottwald Villamossági Gyár turbó generátorainak fontosabb alkatré­szeit. Országos viszonylatban egyedül a DIMÁVAG vasúti kerékpárüzemé- ben készítenek vasúti kerékpárokat, A vállalat kivette részét a magyar autógyártás fejlesztéséből is: a Cse­pel teherautó. Ikarusz-autóbuszok. Vörös Csillag-gyári traktorok ková­csolt alkatrészeit és rugóit nagyrész- ben innen szállították. Ebben az időben már Finnország­tól. Dél-Afrikáig Kínától Braziliáig. szerte a világon megtalálhatók a DIMÁVAG gyártmányai. AZ ÖTÉVES TERV folyamán 110 millió forint beruházást kapott a DIMÁVAG. 115 különféle szerszám­gépet. h eges/.tó- transzf orma toroka t. elektromotorokat. új darupályákat és darukat szereltek fel. A gyár köz­lekedési utalt betonnal burkolták be. Felépült a vasszerkezeti és a kovács­műhely, a rúgóüzem korszerű öltö­zőt és mosdót kapott, új garázs és egy négyemeletes hlvatalház épült. A szociális beruházások között szere­pel egy új napközi otthon — közvet­lenül a gyár mellett — és a jávor­kúti üdülő felépítése. Még az ötéves terv során kezdték meg az 1000 sze­mélyes modern konyha és étterem építését, -— amelyet ez évben be is fejeztek. A DIMÁVAG Gépgyár az ötéves terv alatt az ország legnagyobb gép­gyárává fejlődött. A tervfeladatok sikeres végrehaj­tásával segítették népgazdaságunk iparának fejlesztését. Hogy ez sike­rült, bizonyítja a kilencszer elnyert élüzem cím. Az 1956-OS ELLENFORRADA­LOM a gyár egyenletes fejlődését megtörte. Az évi tervből mintegy 20 millió forint esett ki és a termelé­kenység nagy mértékben visszaesett. 1957-ben a termelés újraindulásával a vállalat termelékenysége hónapról. hónapra emelkedett, s már augusz­tusban elérték. 6őt egyes területeken túlhaladták az ellenforradalom előtti szintet. A cél az. hogy a most be­indult hároméves terv időszakéban túlhaladják az 1956 előtti szintet. Komoly feladat vár a DIMÁVAG Gépgyár dolgozóira a most indult hároméves terv folyamán. Nemcsak mennyiségileg kell fokozni gépgyár­tásunkat, hanem új, eddig nem gyártott típusok gyártására is sor kerül. Az új típusú lemezolló, hidrau­likus és mechanikus kivitelben, na­gyobb teljesítményű dönthető és me­rev állványú prések prototípusai ké­szülnek el. Az ellenforradalom előtti­nek négyszeresére kell emelni a világviszonylatban keresett kábel, gyári gépek gyártását. Ezzel pár­huzamosan szélesíteni kell a gyár külkereskedelmi kapcsolatát. A DI­MÁVAG Gépgyár a hároméves tér/ ideje alatt egy csőgyár teljes gépi berendezését gyártja le a Kínai Nép- köztársaság részére. A terv során újabb 36 milhó forint beruházást kap a vállalat. Ebből mintegy 20 millió forintot gépek be­szerzésére, 13 millió forintot építke­zésre fordítanak majd. Egymillió fo­rintos költséggel korszerűsítik ivó­víz-hálózatát. Ezzel megoldódik az iparivíz használatának kiküszöbölése a fürdőből. 1.5 millió forint költség­gel új melegüzemi trafóállomást épí­tenek. A magyar—román gáz koope­ráció kiépítésére 3 millió forintot fordítanak. A nyugati viltamoserőmű rekonstrukciójának építkezési mun­kájára közel 5 millió forintot költe­nek. 1945-től a DIMÁVAG Gépgyár munkásaiból 185 vezető került ki: Több vállalati igazgató, gazdasági és pártvezető. Aki'k azelőtt a gyár mun­kásai voltak, ma országunk fonto­sabb iparágainak vezetői lettek. VÁZLATOS képet adtunk a Dl.- MÁVAG Gépgyár fejlődéséről, tér­veiről. Az elkövetkezendő időkben ipargazdaságunkban mind nagyobb teret kap a gépgyártás. Az üzem há­roméves tervét a DIMÁVAG Gép­gyár dolgozói, műszaki és társadalmi szervek vezetői állították össze. A terv reális, végrehajtható, e gépgyári munkások szívvel, lélekkel a szocia­lizmus' építése' mellett dolgoznak: Erre kötelezi őket a múlt emléke és a jövő, a természeti törvényen ala­puló fejlődés útja! BARÁTH LAJOS Ilyen emberek is vannak Október 2-án délelőtt váltottam meg korlátlan villamosbérletemet a vasgyári villamos-végállomáson, öt­ven forintossal fizettem, s mivel megszoktam, hogy máskor 30 forin­tot adok a jegj'ért, megfeledkeztem az 50 forintról. Mikor a 4 forint ap­rópénzt megkaptam, siettem felszáll­ni az éppen induló villamosra. Munkahelyemen vettem csak ész­re a rám nézve igen kellemetlen té­vedést. Azonnal visszasiettem a pénztárhoz, ahol Bodnár Józsefné pénztáros mosolyogva fogadott és a visszajáró 20 forintot ideadta. Igaz, a szabály azt mondja, hogy a pénztártól való távozás után fel­szólamlásnak helye nincs, a Miskolci Közlekedési Vállalat egyik becsüle­tes dolgozója nem élt vissza ezzel a lehetőséggel. Ezúton mondok köszönetét Bodnár J ózsef nének. Tátrai Jánosné Miskolc II., Mester u. 24, cAz £szakni(LaiFat'úrs z-'i(L -HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió 195J október 6-tól október 12-ig Hétfő, október 8. Kossuth rádió: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.10: Riportmüsor. 9.25: Népi hang- «zorszólók. 10.10: Óvodások műsora, 1Q.3Q; Szívesen hallgattuk. 12.10; Népi zene. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Heti zenés kalendárium. 14.15: A rádió operettjeiből. 14.45: Gondolatok október fl-án. 15 00; Utazás a világ körűi. lö.20; A* Ifjúsági Rádió műsora. 16.10; Lá­nyok. asszonyok. 10.25: Musszorgszkij; Egy kiállítás képei. 17.00: Reggel u mun­kásvonaton. 17.15: ötórai tea. 18.10: Ope­rettmuzsika. 18.45: Ifjúsági őrjárat, 19 00: Vécsey Ernő zongorázik. 1945: Népi zene. 20.10: Bartók Fesztivál 1958. 22.40: Könnyít zene, 23.30: Opeiarészietek. 040; Magyar nóták. Petőfi rádió: 14.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 14,40: Zenekari hangverseny. 15.40: Fivérek. Abház novella, 16.02; Könnyű fúvós muzsika. I6.f?0: Riporter- szemmel a világ körül. 16.40: operare«*- letek. 1740;'Hangverseny a rádióegyetem hallgatóinak. 1840: Versek. 18.21: Verbun­kosok. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- folyama. 1945: Szabó András hangver­senye. 20.00: Tánczene- 20.40: falurádió. 31.05: Legújabb lemezeink. 21.4.0: Gon­dolatok a „népi” irodalom vitájáról» 22.00: Magyar dalok és táncok. 22.30; Httndel: Utrechti Te Deum. Kedd, október T, Kossuth rádió: 840: Népi zene. 8.40: Szovjet kórusok. 9.00: Pataki Ferenc iej- számalóművész a mikrofon előtt. 940: A Cíycrmekrádió műsora. 9.40: Szórakozta­tó zene. 1040: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.25: Szimfonikus táncok. 11.00: El­beszélés. 11.20: Ajándékhangverseny házi­asszonyoknak. 12.10; Könnyű zene. 13.00: Versek. 1340: Operarészletek. 14.00: Szó.- takoztató zene. 14.45: Gyermekrádió. (5.05: A munkásmozgalom dalaiból. 15.23: Napirenden.,. 15 30: Egy falu — egy nó- ia. 1*40: Az Ifjúsági Rádió műsora. 1745: irancia népdalok. 18.10: Szív küldi. 18.40: i radio ■ ipari rovata. 19.00: Tréfás nép­dalkaltösök. 1010; Kilátó. 20.25; Tabányi zenekar játszik. 21.15: Gyermeknevelés. 21.30: A madarász. Részletek Zeller ope­rettjéből. 21.55: A szegény jobbágy. Arany János verse. 2245: Mai szemmel. Kom­mentár. 22.25: Kamarazene. 23.30: Könnyű zene. 040: Lukács István és Rácz Gyula cimbalmozik. Petőfi rádió: 14.20: Zenekari dalok. 14.40; Filmdalok, iő.oo: Versek. ,1543: Hangverseny. 15.50: Mi újság a nagyvi­lágban? 10.00: Részletek Csajkovszkij ope­ráiból. 10.45: Elbeszélés. 17.00: őszi séta. 17.30: Rádióegyetem, la.oo: Fúvós zene. 18.30: Népi zene. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 1945: Részletek Offen­bach operettjéből. 19.45: Egy szakszerve­zeti ügyész fogadónapja. 20.00: Részletek a zeneakadémiai Bartók hangversenyek­ből. 20.40: Falurádió. 2J.05: Magyar nó­ták. 21.35: Szentelek! Kornél, a vajdasá­gi magyar irodalom úttörője. 21.55: Tánc­zene. Szerda, október 8. Kossuth rádió: 8.10: Népszerű operarész­letek. 9.00: Rádióegyetem. 9.30: Népdal- kettősök. 1040: Gyermeknevelés. 10.30: Rádiószatira. 11.45: Könnyű zene. 1240: Tánczene, 13.00: Lányok, asszonyok. 13.15; Operettrészletek. UJ.48: Kritika Il­lés Endre novelláskötetéről- 14.00: Gyer­mekrádió. 14.25: Nótacsokor. 15.04: Ifjú­sági Rádió. 15.25: Könnyű dalok. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16 10: Napi­renden. 1645: Szív küldi, 17.00: Hazai kör­kép. 17-20: Gyurkovics Mária énekéi. 18.10: Népi zene. 18.45: Ankétműsor a szocialista országokkal folytatott külke­reskedelmünkről. 19.00: Operett és film­dalok. 19.25: Ifjúsági műsor. 19.45: A Ma­gyar Rádió gyermekkórusa. 20.20: Köny- nvűzenei hangverseny. 21,05: A világiro­dalom humora. 21,35: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 23.05: Népdalcsokor. ÍÜ40; Zenei műsor. 0.10: Könnyű zene. Petőfi rádió: 14.20: orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14.40: Fotoamatő- rök ötperce. 14.45: Zenekari hangverseny. 16.00: Operarészletek. 16.35: Nagy költők találkozása. 16.50; Könnyű hangszerszó­lók. 17.20: Budapest antik ékszere. 17,40: Tánczene, 18.20: Nagy magyar műfordí­tók, 18.50: Cyermekzene. 19.05: Az Ifjú­sági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Liszt és Erkel tanítványa volt. 20.00: Kama­razene. 20.40: Falurádió. 21.05: Népdalok. 21.45: Arcképek — rivaldafényben. 22.90: Zenés összeállítás. 22.48: Pat Boyn éne­kel. Csütörtök, október 9. Kossuth rádió: 840: Juliette Greco éne­kel. B.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Gyer­mek rádió, 9.40: Munkásmozgalom dalai­ból. 1040: Uj hajtás. 10.40: Brahms dalok, 11.00: Elbeszélés. 11.20: Népi zene. 1240: Népszerű melódiák. 1300: Versek. 13.i0: Operarcszletek. 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Madrigálok. 1340: Az Ifjúsági Rádió sportműsora. 15.20: A moszkvai VIT zenei műsorából. 15.35: Ifjúsági ri­portmüsor. 1640: Szórakoztató zenekari muzsika. 16.50; A rádió ipari rovata je­lenti. 1740: Az Állami Népi Együttes ze­nekara játszik, 17.30: Népszerű operett­melódiák. 1043: Antal István hangverse­nye. 18.45: Tudományos híradó. 19.00: Táncdaiok. 20.20: Közvetítés a Nyári Kör- színházból: Oedipusz király. 2245: Vidám zenés műsor. 23.05: Két Strauss-kerlngő. 23.17: Szimfónikus hangverseny. 0 10: Szlovák népi zene. Petőfi rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: . Opéra- rószletek. 1640: Jancsi és Juliska. Elbe­szélés. 18.40; Ifjúsági Rádió. 17.10: A marxizmus-leninizmus és az értelmiség. 17.25: Beethoven: Esz-dur quintett. 17.49: A dél boszorkánya. 1840: Gyermekrádió, 18.30: Szovjet szerzők operettjeiből 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 1945: Válaszolunk hallgatóinknak. 19 24: Film­zene. 19.45: Rólunk sem feledkeztek meg. 20.00: Tánczene. 20.40: Falurádió, 21.05: Könnyű melódiák. 21.50: A lélek gyógy­szerei. 22.00: Fuvószene. 22.25: Mai nóta­szerzők műveiből. 22.45: Részletek egy XII. századi vietnami hősi énekből. Péntek, október 10. Kossuth rádió: 8.10: Operettrészletek. 8 50: Uj anatómia. 9.00: Népi zene. 9.30: Könnyű melódiák. 9.50: Gyermekrádió. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Fuvószene. 11.00: Adám hol voltál? Regényrészlet. 11.30: Zongoraművek. 12.10: Négy vllágtáj dalaiból. 13.00: Merre tart a magyar me­zőgazdaság? 1345. Operarészletek. 14.10: Úttörő híradó. 14.45: Naptrenden. 14.50: Színes népi muzsika. 15.15: Szív küldi. 1640: Gyermekrádió. ifi.25: Korunk cso­dája: A mesterséges hold. 17.00: Egy ván­dorló dallam története. 17.30: A fiatalok tárlatának emlékkönyvébe. 1840: Tánc­zene. 18.40r Ifjú Figyelő. 19.00: Világhírű művészek Verdi hangversenye. 20.20: Ma­gyar népdalok. 20 40: Tréfás tánczene. 21.00: Uj népvándorlás. Irodalmi műsor Szibériáról. 21.30: Könnyű zene. 22-20: Bar­tók fesztivál. 1958. 040: Tánczene. Petőfi rádió: Zenekari hangverseny. 15,00: Miskolci stúdiónk műsora. 1545: Kórusok. 15,45: Akikről ritkán beszélünk. 13.55: Szvitorka zenekar játszik. 16.25: Könnyű dalok. 17.00: Népi zene. 17.20: A magyar irodalom története. 17.50: Mű­vészlemezek. 19.08: Tánczene. 20.40: Falu­rádió. 21.05: Operettmuzsika. 21.50: Moszk­vai tudósítónk jegyzete. 22.00: Népi zene. 22.20: Judy Garland énekel. Szombat, október 11. Kossuth rádió: 840: Zenekari hangver­seny. 9.00: Uttörő-hiradó: 9.35: Petress Zsuzsa énekel. 1040 • Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.20: Klasszikus operettek. 11.00: Elbeszélés. 11.20: Beethoven: C-dur vonósötös. 1240: Népi zene. 12.50: Mi új­ság a könyvesboltokban? 13.05: Népszerű operák nagy együttesei. 13.50: Tánczene. 14.10: Ifjúsági Rádió. 15.10: Időszerű nem­zetközi kérdések. 15.25: A Magyar Rádió énekkari hiradója- 1640: Elő szóval — muzsikával. 1845: Szív küldi. ÍP.OO: Opera és operett hangverseny. 20.25; Hel- ,tai Jenő kabaréest. 2245: Tánczene. Petőfi rádió: 14.20: Operakalauz. 15.20: Bélyeggyűjtők ötperce. 15.25; Tánczene. 16.00: Dankó nóták. 10.30: Zenekari hang­verseny., 17.S0: Előadás. 17.50: Sándor Re- née hangversenye. 1845: Lányok asszo­nyok. 18.20: Mario Lanza énekel. 18.45: If­júsági műsor. 10.05. Tánczene. 19.40: Fa­lurádió: 20.00: Salzburgi ünnepi játékok, 1P58. 21.35: Láttuk, hallottuk. Vasárnap, október 12. Kossuth rádió: 840: Falusi életképek. 8.20: Egy falu — egy nóta. 8.33: Édes anyanyelvűnk. 9.00* Uj zenei újság. 10.00; Vasárnapi versek. 1040: Vezényel a szerző. 10.30: Ifjúsági műsor. U.00: Szim­fonikus zene- 12.15: .ló ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 1 ”.00: Szív küldi. 13.30: Százados szenzációk. 14.00: Népszerű egyvelegek. 14.33: Hét nap a külpolitikában. 1540- Doric Günther Rüc­ker rádiójátéka. 16 00: Közvetítés bajnoki labdárugómérkőzésekröl. 16.50: Riport­műsor- 1740: Tizenkét nap a szovjet fő­városban. 18.10: Kmcses Kalendárium, 19.00: A Magyar Rádió tánczenekara. 20.10: Emberek között. 20.20: A denevér. Részletek. 21.10: Miért szép? József At­tila: Munkások. 21.30. Szimfónikus zene. 23.30: Magyar nóták. 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 8.00: Pécs! Sebestyén or­gonái. 8.30: A római katolikus egyház félórája. 9.00: Egy énekes, egy dal. 0.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi. 11.00: Mikrofonnal a föld körül, 11.40: Zenés vasárnap délelőtt. 12-20: Für­ge halak, jó halászok. 12 50: Művészleme­zek. 1445: Gyermekrádió. 14.55: Operett­dalok. 15.23: Merre tart a magyar mező­gazdaság? 16.00: Legszebb operaleme­zeinkből. 16.45: Tánczene. 17.50: Versek. 1840: Énekkari hangverseny. 19.00: Ak­tuális műsor. 19.10: Szülőföldem hangja zengett. 20.00: Schubert művek. 20.30: El­beszélés 21.10: Filmzene. 21.40: Rádiójá­ték. 22.13: Operettrészletek. (A Magyar Rádió a müsorvál- loztatás jogát fenntartja.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom