Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

A ru da bányai vasércdúsítómű Rudabányán a vasércbánya szom­szédságában a 3 éves terv során mint­egy 190 millió forintos költséggel to­vább építik a korszerű vasércdusító művet. Képünk a pörkölő kemencét és az adagoló épületet ábrázolja. MIT KAP MEGYÉNK IT ét évvel ezelőtt nagy megrázkódtatás érte hazánkat. Külső és bsl­-*** ső ellenségeink ellenforradalmat robbantottak ki, — üzemeink­ben, bányáinkban az alkotó munka ritmusa halálritmussá változott, hábrakapott az esztelen sztrájk, az ország ellenségei teli torokkal szid­ták a népi rendszert, elvtársaink legjobbjait. Vérzett az ország, veszély­ben volt a néphatalom, az elmúlt 13 év vívmánya. Ezekben a vérgőzös napokban még a legőerülátóbbak sem hittek a gyors konszolidációban, abban, hogy Magyarország egyhamar kiheveri a megrázkódtatást, a 22 milliárd forintos gazdasági kárt. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a kommunisták új párt­jának vezetésével, — a Szovjetunió és a népi demokratikus országok se­gítségével — dolgozó népünk csodát művelt. Két évre az ellenforradalom után ma már azt mondhatjuk: lalpraálltunk, begyógyítottuk országunk sebeit, s újra a szebb, boldogabb jövő felé vivő úton járunk. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja második hároméves tervünk, amelynek nagyszerű célkitűzései valamennyiünket csodálattal töltenek el. Új gyár- óriások, a bérházak új sorai, a szociális és kulturális létesítmények soka­sága valósul meg a terv 36 hónapja alatt. A második hároméves tervről bátran mondhatjuk: olyan célkitűzé­seket tartalmaz, amelyek elősegítik a termelő erők fejlesztését, a szód­Uj gyáróriás épül a Tisza partján Ott, alhol a szőke Tisza elválasztja Borsodol Hajdú megyétől, 1952 nya­rán nagy munka indult. A baráti Csehszlovákia segítségével magyar mérnökök százai, a dolgozók ezrei kezdték meg egy új gyáróriás első egységének, a Tiszapalkoinyai Hőerő­műnek építését. • Az elmúlt ihat esztendőben az épí­tők és a szerelők közös összefogás­sá], — sok esetben hősi munkával — számos nehéz feladatot oldottak meg sikeresen. Elkészült a. vizkivételi mű, a szű- rőház, a vízlágyító és a rekupe- rációs-mü. Ezeket az üzemré­szeket csaknem 1 kilométer hosz- szú, négyszelvényű csatornarend- . szerrel kötötték össze, amelyben óránként 40 ezer köbméter vizet továbbítanak a folyamból az erőműbe és onnan vissza a Tiszába. Befejezték a széntároló és szállító- berendezés építését és az előregyár­tott elemekből összeszerelt 200 méter hosszú üzemi épületben mái* öt ka­zánban termelt gőzzel három 50 me­gawattos turbinát működtetnek. Az ország legnagyobb erőművének építését és szerelését a hároméves tervben 165 millió forintos beruhá­zással teljesen befejezik. Jövőre kez­di meg munkáját az utolsó 50 mega­wattos gépegység, amelyet — magyar mérnökök tervei alapján — a buda­pesti Láng-gépgyárban készítenek. Az új »áram,gyár« dolgozói részé­re a hároméves tervben mint­egy 20 millió forint költséggel korszerű, 88 lakásból álló ké­szenléti lakótelepet építenek. A központi fűtésű lakásokban hideg­meleg folyóvíz szolgálja a dolgozók kényelmét. Eddig 3 kétemeletes — egyenként 12 lakásos — lakótömb­be és négy földszintes ikerház nyolc háromszobás lakásába költöztek be a családok. Az év végéig to­vábbi 14 ikerházat, 50 férőhelyes óvodát és bölcsödét, valamint egy korszerű üzletházat adnak át. Az új lakótelep utolsó háromemeletes, 16 lakásos épülete — amelybe postát és orvosi rendelőt is helyeznek — jö­vőre készül el. Az erőmű szomszédságában, a há­roméves terv második esztendejében — szovjet tervek alapján >— kezdik meg az ország legnagyobb szerves vegyiipari üzemének, a Tiszavidéki Vegyikombinátnak építését. Az új gyáróriásban a Román Népköztársaságból érkező föld­gáz felbontásával és különböző csoportosításával műtrágyát, ma­rónátront, alkoholt, valamint orlont és PVC termékeket állíta­nak elő. A kombinát területén az eddig fel­épült épületekben helyezik el a Bu­dapestre tervezett lakkfestékgyárat, amely 1959-ben már próbaüzemei. A vegyikombinát területén jelenleg a román földgáz fogadására készül­nek. Épül a fogadóállomás és a gömb­alakú 4000 köbméteres gáztartály. A munkákat az év végére feje­zik be, s jövőre már innen ada­golják a borsodi szénnél négy­szerié magasabb kalóriájú föld­gázt a tiszapalkonyai erőműbe és a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe. Az olcsó földgázt a vegyikombimát felépítéséig a kazánok és a martin- kemencék fűtésére hasznosítják. A vegy ikombinátot gyönyörű erdő­sáv választja el a már épülő új vá­rostól. Az új város eddig elkészült lakásaiban az erőmű dolgozói, vala­mint a kombinát építői találtak ké­nyelmes otthonra. 75 millió forint árvízvédelemre, folyók szabályozására rintos költséggel töltést építenek. A a Szuha patakot is, amely kiülöwöeen hároméves terv során szabályozzák a bányákat veszélyezteti.-----------------------ooo----------------------­H uszonnégy kultúrotthon épül A felszabadulás óta egyre több pénzt fordítanak árvízvédelmi, bel­vízrendezési és folyó szabályozási munikák elvégzésére. Megyénkben a Vízügyi Igazgatóság évente 25 millió forintot fordít munkákra. A három­éves tervben. 75 millió forintot tesz M az az összeg, amelyből — hogy csak a legfontosabbat említsük <— felújítják a Hernád folyó töltését, rendezik a Tiszatarján-Ortói gázlót. Kesznyétennél egymillió 500 ezer fő­zi felszabadulás előtt kultúrotthon, ■mint intézmény, nem létezett me­gyénkben. Egy-két kultúrterem mű­ködött mindössze, azok is különféle szervezetek »gondozásé ban«. Kultúrotthonok létesítésére 1949- ben hozott határozatot kormányunk. 1949 végére 14 kultúrotthon, műkö­dött megyénkben, 1956 december Sí­re pedig ez a szám 132-re emelkedett. A hároméves terv keretében befe­jezik a már épülő 98 kultúrotthon bővítését, felújítását és további 24 új kultúrotthont építenek. Háromszázmillió forint a vasút korszerűsítésére A miskolci MÁV területén a 3 éves terv 36 hónapjában mintegy 300 mil­lió forintot használnak fel. Legjelen­tősebb a Hatvan-Miskolc közötti szakasz villamosítása, amely 1960-ra Füzesabonyig elkészül. A nagyarányú munkára 125 millió forintot fordít kormányzatunk. A miskolci MÁV üzemi,vízellátás problémájának meg­oldására 3.6 millió forintért új víz­müvet létesítenék. Füzesabony állo­mást 14.1 millió forinttal bővítik. Káikápolna állomást is korszerűsítik. A sajóvölgyi szénmedence termelé­sének biztosítása érdekében mintegy 14.2 millió forintot költenek a Szu- hakálló-Mucsony állomás bővítésére. Felsőzsolcánál .átépítik a Sajó hidat. Hernádnémetinél pedig a Hernád hídját. Több állomást biztosító bérén-! dezéssei látnak el. Korszerű váltó-' tornyokat építenek. Ezenkívül egyj sor áruraktár, váróhelyiség, műhe-« lyék épülnek: < A dolgozók szociális körülményei-J nek javítására is gondolnak. Meg-<-ooo­Munka után jólesik a pihenés 1960>től 1956-ig megyénkben egészségügyi célokra mintegy 30 millió forintot for­dítottak. A 3 éves tervben további 50 millió forintot költenek erre a célra. Miskol­con a Sfcentpéteri kapuban megalakul az új kórház, — a rendelőintézeti szakorvosi óraszámokat 132-vel emelik.. Jelentős összeget fordítanak a gyárak dolgozóinak •gészségirédelmére. Képünk a Lenin Kohászati Művek éjjeli szanatóriumát l.; vy ábrázolja. oldják a Pereces-Lyukó-i alagút szel­lőzését. A miskolci Járműjavítónál 4.4 millió forintos költséggel új öltö­zőt, mosdót építenek; Borsod megye rendkívül fontos helyet foglal el hazánk gazdasági életében. Az ország iparának jelen­tős része ebben a megyében van — több mint 90 ezer ipari munkást foglalkoztat az üzemekben, bányák­ban. Több olyan gyárral dicseked­hetünk, amelyben több mint tíz­ezer dolgozó keresi kenyerét. Ter­mészetesen e gyárak — jelentősé­güknél fogva — igen komoly részt kapnak a hároméves terv beruhá­zási összegéből. A Lenin Kohászati Művekre, az Ózdi Kohászati Üze­mekre, a Diósgyőri Gépgyárra és a Borsodnádasdi Lemezgyárra 450 millió forintot költenek a tervidő­szak alatt. Lenin Kohászati Müvek Nehéziparunk legjelentősebb fel­legvárát, a Lenin Kohászati Műve­ket a hároméves terv során 164 millió forinttal fejlesztik. íme né­hány példa a beruházásokból: a hengerművek korszerűsítésére 60 millió forintot irányoztak elő. A korszerűsítés célja a blokksor ka­pacitásának növelése, a trió-, a ge­rendasor és a kikészítő jobb ki­használása. A termelés növelése mellett lehetővé válik, hogy a fí- nomhengermű értékesebb ötvözött anyagokat is gyárthat. A henger­soron áttérnek a vízkenésű, mű­gyanta-csapágyak bevezetésére. Ez­zel több millió forint értékű im­portált színesfémet takarítanak meg. Üzembe helyezik a középhen­germű kikészítőjét. 45 ezer hektoliteres teljesítményű szikvízgyár épül Miskolc lakóinak a nyári hónapok­ban 25-30 ezer liter szódavíz a napi igénye. Ezt azonban a három régi, el­avult szikvízüzem nem tudja ellátni, így az illetékesek elhatározták: a há­roméves tervben 2 millió 600 ezer fo­rintos beruházással új szikvízgyárat kap Miskolc. Az új gyár építését 1959-ben kezdik el, s úgy tervezik,-----------------------ooo­1 960-ra már üzemelni is fog. Az új gyár az ország legkorszerűbb szik- vízüzeme lesz, — évente 45 ezer hek­toliter szódavizet fog termelni. A szódavíz gyártása mellett még védő- és üdítőitalokat is fog készíte­ni az üzem. A védőitalok a meleg- üzem dolgozói számára készülnek majd.­Miskolci bútort a miskolciaknak Bútorból ma még nem áll megfe­lelő mennyiség a miskolciak rendel­kezésére. A bútorgyárak nem tud­nak lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A városi tanács a hároméves terv készítésénél ügyelemibe vette ezt, s úgy határozott: Miskolcon bútorgyá­rat létesítenek. Az új bútorgyár ide­iglenesen — Tapolcán — már meg is kezdte a munkát és ezévben 150 gar­nitúra négy és félezer forintos »-Er­zsébet hálót« bocsátanak a vásárlók rendelkezésére. A bútorgyár végleges helye a volt honvédségi épület lesz, amelynek átalakítása most folyik, fél­millió forintos költséggel. A bútor­gyár végleges helyén a jövő évben 800, 1960-ban pedig már 15000 garni­túra szobabútort fog gyártani; Épül az ózdi rendelőintézet Ózd város szakorvosi ellátásának érdekében 1956-ban megkezdték az új, modern rendelőintézet építését. Úgy tervezik, az új intézményt 1959-ben adják át rendel­tetésének. A beruházás összege meghaladja a 8 millió forintot. Négy gyár fejlesztésére A kovácsművet tovább bővítik, dieselesítik. Erre a célra közel 40 millió forintot fordítanak. A terme­lés minőségi javítása érdekében modern kiszolgáló berendezést épí­tenek. Tágasabb, szellősebb lesz az üzem. A vasöntödében befejezik a homokelőkészítő művet és korszerű porelszívó berendezést szerelnek fel. Ezzel lehetőség nyílik a reku- perátor-öntvények hazai gyártásá­ra, sőt exportra is tudnak majd termelni. A román földgáz bevezetésére 38 millió forintot fordítanak. A mar­tin, a keleti erőmű ízzítókemencéit generátor és pakura helyett föld­gázzal fűtik, amely jelentős szén­megtakarítást eredményez. A ko­hók levegőellátásának biztosítására mintegy 6 millió forint értékben üzembehelyezik a 3. számú turbó­fúvót. A hároméves tervben azonban nemcsak az üzemeket korszerűsí­tik, hanem gondoskodnak az embe­rekről is. Munkavédelmi célra több mint 7,5 millió forintot fordítanak. A gyári öltözők és mosdók ivóvíz- ellátását is ebből fedezik. A dolo­mitbánya dolgozói részére melege­dőt, öltözőt és mosdót építenek, öltözőt és mosdót kapnak a salak­feldolgozó üzem munkásai is. Meg­oldják a mészkőbánya ivóvízellátá­sát, valamint tízmillió forintot for­dítanak kimondottan gyári lakások építésére. Ózdi Kohászati Üzemek . A kohászat másik fellegvárában, az Ózdi Kohászati Üzemekben is a reális adottságokat figyelembevéve készült el a hároméves terv. A fel­adat nagyságát többek között mu­tatja, hogy a tervidőszakban a há­rom kohóval csaknem annyi nyers­vasat kell termelni, mint korábban négy kohóval. A hengerel táru-ter- melés is jócskán emelkedik. Hogy a megnövekedett termelési feladatokat megoldhassák, egy sor beruházást kell eszközölni. A há­roméves terv alatt az Ózdi Kohá­szati Üzemekre összesen 218 millió forintot fordítanak. Legjelentősebb beruházás az acélmű rekonstrukci­ója, amely 211 millió forintba ke­rül. Ezen felül oxigéngyár és elekt­romos gáztisztító üzem létesül. Át­építik a VI. sz. mélykemencét, a III. és a IV-es számú kemencék turbófúvóját is elkészítik. Három év alatt 40 új önürítős talbot kocsit kap a gyár. Különösen nagy örömmel fogadják a portala- nító berendezés felszerelését az érctömörítőre. Az érctömörítőből ugyanis állandó troszka porfelleg szállt a városra. A hároméves terv után további 1 millió 200 ezer fo­rintot fordítanak az érctömörítő portalanító berendezésének befeje­zésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom