Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
2 északmagyarorszAg Síerda, 1058. október 1. (Folytatás az 1. oldalról.) Szünteti azokat. ígéretét azonban nem tartotta meg. Milyen igazság igazoüja a második világháború utáni amerikai kalandokat Kínában, a Fülöp-ßzigeteken? Kik voltak az első idegen katonák, akik Koreában harcba szálltak? Amerikaiak. És kik lesznek az utolsók, akik Koreát elhagyják? Amerikaiak. Idézzük emlékezetbe Amerika szerepét az 1954-es guatemalai eseményekben. Talán az amerikai történelemnek ezek a lapjai hiányoznak Lodge úr történelemikönyvéből? Ami pedig a jelenkori történelmet illeti, joggal írja az U. S. News Sík Endre beszéde az ENSZ-kőzgyűlés hétfői általános vitáján and World Report, hogy aki az úgynevezett szabadvilág térképének bár. melyik pontját megérinti, az Egyesült Államok valamelyik támaszpontját érinti. 49 országban 950 támaszpontból álló hálózaton legalább másfél millió katona tartózkodik Amerika határain kívül. Ha valaki ezt az erő jelének tartja, annak csupán azt mondhatom, hogy ez éppen a gyengeség jele, mert az igazság nem szorul ilyen jellegű védelemre. A népek igazsága pedig úgyis előbb- utóbb felszámolja ezeket a támaszpontokat. Ennek hatalmas jelei mutatkoznak már a Közép-Keleten is, éppen Libanonban is és méginkább a Távol-Keleten. A kihívás politikájának további jelszava a humanizmus A katonai bázisok rendszerének kiépítésénél, a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásnál a kihívás politikájának új jelszava a humanizmus védelme. Mit mondanak a tények? Egy olyan társadalom részéről. amelyben egy négert halálra lehet ítélni, mert néger létére nem egészen két dollárt eltulajdonított, nem nagyon illő a humanizmus magisztereként oktatni más országokat. A szocializmus humanizmusa ellen itt az amerikai és az angol felszólalás is a menekülteket igyekezett argumentumként felhozni. Legyünk reálisak, mi az igazság ezen a téren? A következők a kétségtelen tények. Ennek a századnak az első negyedében az akkori Magyarországról több mint másfélmillió ember vándorolt ki Amerikába. De ilyen volt az arány más közép- és kelet-európai országokat tekintve is — akkor pedig még nem volt szocialista rendszer azokban az országokban. A ki- vándorlási láz, a kalandos életlehetőség azóta sem csillapodott le sokakban. Van egy bizonyos belső vándorlás is az ottani országokban. Amint Angliában az észak-skóciai vidékről húzódik le a lakosság délre, úgy Németországban. Csehszlovákiában. Magyarországon a két világháború között is állandó volt a lakosság mozgása a mezőgazdasági •jellegű keleti vidékekről az ipari jellegű nyugati vidékek felé. Mindehhez jött két új tényező. A társadalmi és gazdasági élet közösségi átalakulása két új tényezőt hozott mozgásba. Az égjük az, hogy olyan elemek, akik jogtalan kiváltságokat vesztettek el, idegenkednek az átalakulástól és máshol akarják boldogulásukat megtalálni. A másik az, hogy az átalakuló új élet magas erkölcsi igényekkel lép fel az egyes emberrel szemben, s a könnyű fajsúlyú emberek menekülnek a közösség magasabb igénye elől. Mindehhez hozzájárul, hogy a kihívás politikájának propagandajelszavai az emberek legalacsonyabb rendű indulataira apellálnak és azokban is felkeltik a kalandos élet vágyát, akik egyébként hasznos tagjai lehetnének hazájuk társadalmának. Ami Németországot illeti, a fentiekhez szeretném hozzáfűzni: az ilyen vándorlásokat kiaknázó propagandisták arról nem szoktak tudomást venni, hogy csak a legutóbbi három év alatt is negyedmillió ember települt át a Német Szövetségi Köztársaságból a Német Demokratikus Köztársaságba. Magyarországot illetően pedig azt teszem hozzá az előbbi megállapításokhoz, hogy mi sajnálattal és részvéttel .gondolunk mindazokra, akik az 1956 ő#C. hisztérikus állapotban világgá sodródtak, sajnáljuk azokat, akik az otthontalanság hányódásai közepette erkölcsi és egzisztenciális válságokba kerültek. Szívesen fogadjuk vissza azokat, akik becsületesen, őszinte szándékkal akarnak hazatérni. Ugyanakkor örülünk azok boldogulásának, akik becsületes munkával új társadalmi környezetben megtalálták helyüket. Nem akarjuk viszont az ellenforradalmi események sodrán bűncselekményeket elkövetett fasiszta és a népre nézve eayéb kártékony elemek visszatérését. A kihívási politikának azt az úgynevezett humanizmusát, amely a menekültek ügyét a hidegháború eszközévé akarja tenni, esvenesen embertelenségnek tekintjük. Igyekszünk ezt a kérdést is, amely rendkívül bonyolult, telve mélységes emberi tragédiával a szocializmus leeteltos^bb humanizmusával kezelni. Egyébként különös dolog, hogy az új népi forradalmakon átment országoknak címezve olyanok hangoztatíák a humanizmus igényét, akik nagyon jól tudják, hogy a nyugati országok polgári forradalmai sokkal nagyobb, összehasonlíthatatlanul nagyobb emberi áldozatokkal jártak. A humanizmus legnagyobb szószólói pedig éppen azok, akik következetesen a gyarmati politika pártján szavaznak, valahányszor a népek szabadsága, vagy gyarmati rabsága forog kockán. Végül a kihivási politika jelszavai közzé tartozik az antikommunizmus. Mit mondanak a tények? A szuezi agresszió idején az angol-francia csapatok legázolták volna Egyiptomot, ha nincs a Szovjetunió. Az Iraki Köztársaság kikiáltása után a Libanonba és Jordániába szállított csapatok Irak ellen vonultak volna, ha nincs az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió. A Távol-Keleten még kihi- vóbbak lennének az amerikai csapatmozdulatok és egyidejűleg szilárd és hatékony szövetségesük, Csang Kaj-sek, ha nem lenne a Kínai Népköztársaság mellett a Szovjetunió. Mivel a mai helyzetben a kihívás politikájának érvényesülését legnagyobb mértékben a Szovjetunió gátolja. ezért az egéisz kihívási politika »szovjet imperializmusról«, a »nemzetközi kommunizmus aknamunkájáról« szóló mesékkel anti kommun ista hangulatokat igyekszik szítani és ezzel igazolni saját külpolitikájának kihívó jellegét. A tények azonban mit mutatnak? Azt. hogy idegen államokban nem a szocialista országok, hanem történetesen éppen az Amerikai Egyesült Államok szokása összeesküvéseket szervezni. Jól emlékszünk még. hogy mi történt például tavaly nyáron Szíriában. De lehet az ázsiai—-afrikai országokból is. a szocialista országokból is, újabb példákat hozni. Egyetlen szocialista országról sem mondható el, hogy bármely kapitalista országgal szemben kihívás céljából »el’enorgzágot« tartana fenn. A fentebb idézett előadásban viszont a State Department önmagáról vallja meg, hogy Csang Kai-«eket azért tartja fenn szövetségesként, mert ez kihívást, jelent a Kínai Népköztársaság ellen. Hogy milyen nevetséges ez az egész antikarpanunista hisztéria, azt éppen ezekben a napokban, éppen ebben az országban lehet legjobban látni. Az árkán sash kormányzó nyilatkozata szerint mindazokat a little rocki polgárokat, beleértve a papokat is. akik a fehérek és a négerek együttes oktatása mellett vannak, »kommunista fertőzés« érte. agymosáson mentek át. Végül is ez az egész antiikommunista kampány visszafelé sül el. mert a kihívási politika képviselői saját hatalmuk féltésében mindent a kommunizmus számlájára írnak, ami szép jó és igaz csak törtértik a haladás érdekében a világ bármely pontján. A helyset Magyarországon Ennek a kiihívási politikának a kártékony mivoltát a magyar nép a saját életében tapasztalta. Mivel ez a politika nem tud belenyugodni abba, hogy nem érhette el célját az eUemforradalommal. ezért ma is új,, meg új lehetőségeket keres, hogy a magyar nép életét zavarja. Ide tartozik az az aknamunka, amelynek leleplezéséről már szóltam, de ide tartozik az a törekvés is. amely az ENSZ-ben állandóan napirenden akarja tartani az úgynevezett magyar kérdést. Mindez azonban nem akadályozhatja meg a magyar népet abban, hogy a gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén teljes erővel és jókedvvel vegyen részt az alkotó munkában. Azok a károk, amelyeket az ellenforradalom okozott, már a múlté, s mindazok a személyi kérdések, amelyek az ellen- forradalommal függtek össze, végérvényesen lezárultak. Az ország normális életének számtalan jele között a legújabb az, hogy a múlt hét végén ülésezett a parlament s kimondotta feloszlatását, új választásokat írtak ki, amelyeket még most az ősszel megtartanak. Az új országgyűlési választások után áz új parlament még ebben az évben összeül. Előre tudom, hogy a kihivási politika képviselői és propagandaszervei azzal akarják majd a választások értékét kisebbíteni, hogy a képviselőjelöltek egységes, közös listái a alapján folyik a választás. Aki azonban jól megértette azt a történelmi tényt, hogy a mai változó világban két erő mérkőzik egymással: a haladás ts a reakció, az azt is megérti, hogy nálunk az új társadalom kiformálásában minden erőt egy frontba kell tömöríteni és a választóknak abban a kérdésben kell dön- teniök, hogy a haladást akarják-e vagy a reakciót. Minden haladó erő összefogása idején a választóknak arról kell titkos szavazás útján véleményt mondaniok, hogy helyesük-e az ország fejlődésének irányát és módszerét. Majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a választásnak az eredménye. Talán érdeklődésre tarthat számot, ha néhány összehasonlítással bemutatom a gazdasági és kulturális élet változásait. A lakosság jövedelme, amely 1956-ban cgybarmaddal haladta meg az 1949. évit, az elmúlt év folyamán igen nagy mértékben, 16 százalékkal nőtt és idén természetesen ugyancsak emelkedik. Ebben a többi között szerepet játszik az, hogy az ipari termelés, amelynek színvonala már 1956-ban több mint kétszerese volt az 1949 évinek, tavaly ugyancsak 16 százalékkal emelkedett. Egyre növekszik az országban épülő lakások száma. A tavaly elkészült lakások száma például 51 ezer. Ez több mint kétszerese a második világháborút megelőző nyolc év átlagában Magyarországon épült lakások számának. Engedjék meg, hogy hasonlóképpen összehasonlító adatot mondjak a kulturális élet területéről. A középiskolai tanulók száma 1938-tól. a második világháború előtti úgynevezett utolsó békeévtől számítva 1958-ig 53 ezerről 126 ezerre emelkedett. Ugyanezen idő alatt az, egyetem hallgatók száma 11.000-ről 40.000-re nőtt. Külföldről az a vád szokott érni minket, hogy az egyetemekre a régi értelmiségi és polgári családok gyermekeit nem vesszük fel. Ez nemcsak, hogy nem igaz, hanem egyenesen az ellenkezője az igazság, vagyis az igaz, hogy több, ilyen családokból származó diák jár ma egyetemre, mint a második világháború előtt. Az* egyetemi hallgatók száma majdnem megnégyszereződött,' viszont az új létszámnak csak a fele munkás-Raraszt származású. Tehát az egyéb családok gyermekeinek száma majdnem megkétszereződött ez egyetemeken. Az viszont igaz, hogy a munkás-paraszt családokat arra buzdítjuk, gyermekeiket minél nagyobb számban adják egyetemekre, főiskolákra. Most ezt megtehetik, a régi világban viszont erre nem volt lehetőségük. Elnézést kérek azért, hogy az ország belső ügyeinek ismertetésével foglalkoztatom Önöket, de úgy gondolom, hogy azután az érdeklődés után. amelyet itt sokan tanúsítottak Magyarország iránt, nem veszik rossz néven ezt az ismertetést. A kihívás politikája Magyarország szomszédságában mostanában főleg abban mutatja hatását, hogy zavaria Ausztria kapcsolatainak rendezését a vele szomszédos szocialista országokkal. A Magyar Népköztársaság kormányát Ausztriát illető politikájában az a szándék vezeti, hogy a különböző rendszerek békés egymás mellett élése és alkotó versenye elvének érvényesítésével alakítsa ki a szoros kapcsolatokban megmutatkozó jószomszédi viszonyt. Erre jó alapot nyújt a közös múlt sok jó és rossz, de egyaránt hasznos tanulsága, a Két ország népi és földrajzi összefüggései. E kapcsolatok jóirányú fejlődésének útjába sok zavaró akadály kerül. különösen az osztrák vezető kormányférfiak tavalyi amerikai hivatalos látogatása óta és az amerikai illegális szervezetek Ausztria területén való tevékenysége következtében. Most. amikor a müncheni egyezmény évfordulója alkalmából nemcsak az akkori Csehszlovák Köztársaság felmorzsolásáról esik szó, amivel akkor Hitler útját egyengették a Szovjetunió ellen, hanem az Anschlussról is. helyénvaló aggodalommal felfigyelni nemcsak erre az amerikai tevékenységre Ausztria területén. hanem a feltámadt német nehézipar tőkéjének Ausztria gazdasági és politikai életére való beszivárgására is. Óvni és védelmezni Ausztriát, a semlegességet vállalt Ausztriát az új Anschluss veszélvé- t.ől, nemcsak a középeurópai béke. hanem általában a nemzetközi béke érdeke. A leszerelés problémái és a csúcstalálkozó Befejezésül a leszerelés problémáihoz szeretnék még a magyar delegáció nevében hozzászólni. A Stat.9 Department kihívási politikája zsákutcába vitte az ENSZ-t a leszerelés és a csúcstalálkozó tekintetében is. Hogyan az egyik esetben és hogyan a másik esetben? Az évek hcsszú során át tartó leszerelési tárgyalások mit mutattak a szemlélőnek? Azt. hogy a kihívás politikájának a képviselői úgy érteíi- mezik a leszerelésre vonatkozó megegyezést. hogy a Szovjetunió adja ki kezéből az önvédelemhez szükséges fegyvereket, viszont a kihívás politikájának képviselői megtartják leghasználhatóbb fegyvereiket.. Ennek az elképzelésinek a szolgálatába állították az ENSZ 12. közgyűlését. Világos. hogy akár az ENSZ keretében, akár az ENSZ keretén kívül a leszerelés ügye csak úgy mozdulhat el a holtpontról, ha a kihívás politikájának képviselői végre kétségtelen biztosítékát szolgáltatják annak, hogy nem kihívó politikájukat akarják folytatni, hanem valóban meg akarnak egyezni a fokozatos ellenőrzött leszerelésben. A fegyverkezési verseny fenntartása és fokozása szerves része volt a kihívási politikának. Az volt a fel- tételezésük, hogy a fegyverkezési versennyel olyan terheket rónak a szocialista országokra, amelyek következtében ezekben az országokban megnehezül a gazdasági fejlődés és ez is elősegítené azt. hogy a fegyverkezési versenyből a nyugati nagyhatalmak kerüljenek ki győztesen, s zavartalanul érvényesíthetnék világuralomra törő szándékaikat. A Szovjetunió megnyerte a ráerőszakolt fegyverkezési verseny eddigi szakaszát és ha a kihívás politikájának gazdái továbbra is ragaszkodnak a fegyverkezési verseny fenntartásához, sőt fokozásához, a szocialista országok közös ereje a verseny további szakaszában sem biztatja előnyökkel a kihívás politikájának letéteményeseit. A szocialista országok azonban az egész emberiség érdekében őszintén a leszerelési megegyezés pártján állnak. Ha a nyugati hatalmak most komoly jelét akarják adni annak, hogy a kihívás politikájáról a megegyezés politikájára kívánnak áttérni. ezen a közgyűlésen új, komoly lehetőség van. A Szovjetunió javallatot terjesztett elő a nagyhatalmak katonai költségvetésének arányos csökkentésére arra, hogy az így megtakarított összegeknek egy részét az elmaradott országok fejlesztésére fordítsák. A világ békeszerető néptömegei érdeklődéssel várják, ho£v a kihívás hívei most milyen kibúvót találnak a fegyverkezés csökkentése és a segítségnyújtás alól. A csúcstalálkozót illetően is zsákutcába vitte az ENSZ-t a kihívás politikája. A közép-keleti válság kezdetén a Szovjetunió egészen addig egyetértett abban, hogy a Biztonsági Tanács előkészítésével tartsanak csúcstalálkozót, amíg az Egyesült Államok elnöke világossá nem tette, hogy olyan csúcstalálkozót akar, amelyen számíthat a Biztonsági Tanács szavazógépezetére, az amerikai—angol középkeleti katonai akció igazolása céljából. Egy ilyen hamis csúcstalálkozó a népek szemében csak kompromittálhatta volna az igazi csúcstalálkozót, azt a leleplezést, amelytől a népek joggal várják a megegyezést és a kibontakozást. Ennek a lehetőségét azonban az Egyesült Államok kihívó politikájának legutóbbi gesztusa rendkívül bizonytalanná tette. Ha nem a népek békéje forogna kockán, azt kellene mondani a kihívási politika n^akacs. elvakult irányítóinak, hogy ki mint vet, úgy arat. Hadd lássák meg elvakult tetteik következményeit. Tetteik következményei azonban nemcsak őket sújtanák, hanem a népek nasy tömegére hoznának súlyos szenvedéseket. az ártatlanok szenvednének a felelőtlen felelősök miatt. Éppen ezért a magyar delegáció csatlakozik számps delegátus ama felhívásához, hogy az Egyesült Államok vizsgálja feláll külpolitikáiét. Az egész világ békéje azt követeli, hogy az Egyesült Államok korpiánya. a kihívás politikáját félretéve, lépjen a megegyezés és béke útjára. Ez az út sokkal több megbecsülést fog szerezni az Egyesült Államoknak, mint a kihívás politikája, amely a számos eddigi részlet-kudarc i|t#n végülis teljes vereséget szenved. A kis országok és a széles néptömegek reménye az. hogy a kihívás politikáját felváltja a megegyezés, a béke politikája — fejezte be beszédét Sík Endre külügyminiszter, az Egyesült Nemzetek közgyűlése plenáris ülésének általános vitájában. (MTI) Október 3-án összeül a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága október 3-án a Párizs melletti Ivryben összeül. A Központi Bizottság ülésének napirendjén a népszavazás utáni politikai helyzet vizsgálata szerepel Marcel Servin referátuma alapján. A Francia Kommunista Párt Politikai Iroda fának közleménye Párizs (MTI) A Francia Kommunista Pórt Politikai Irodája a népszavazást követően nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintélyuralmi alkotmányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt magéban. mind a népképviseleti alkotmányos intézményeket, mind a szabadságjogokat illetően. A nyilatkozat rámutat arra, hogy Franciaországban a köztársaság hívei politikai változásra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erőinek megosztottsága következtében ki tudta használni. Pártunk — folytatja a nyilatkozat —, amely az alkotmány elfogadása ellen küzdött, tovább folytatja harcát a szabadságjogok védelmében. Az a 4 600 600 francia, aki ,.nem”-el szavazott, máris nagy erő és nagy ígéret a köztársaság híveinek feltétlenül szükséges tömörüléséhez. (MTI)-OO0A Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztériumának nyilatkozata Peking (Uj-Kína) A Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki arról, hogy a csaiig- kajsekista légierők az Egyesült Államok közvetlen ösztönzésére irányított lövedékeket használnak a Kínai Népköztársaság légierői elleni támadásaik közben. A nyilatkozat többek között megállapítja: — A csangkajsekista légierőknek ez az újabb fegyveres provokációja azután történt, hogy az Egyesült Államok F 86 és F 1Ó0 jelzésű »Sidewinder« tipusú irányított lövedékekkel és más korszerű fegyverekkel látta el a csangkajsekisía légierőket, és miután az Egyesült Államok és a csangkajsekista klikk katonai vezetői tanácskozást folytattak Tajpejbcn. A hon védelmi minisztérium szóvivőjét a következő ünnepélyes nyilatkozat tételére hatalmazták fel: A kínai népi felszabadító hadsereg ei van szánva arra, hogy ezért a gaztettért büntető csapásokat mérjen Csang Kaj-sek légierejére. (MTI)-------------•—oooA z ENSZ közgyűlésének hétlő délutáni ülése New York (Reuter) Behar Stylle albán külügyminiszter hangoztatta, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem tett •semmit az ENSZ augusztusi rendkívüli közgyűlésén a közép-keleti válság megoldására hozott határozat végrehajtására. A külügyminiszter kifejtette, hogy a kínaiakra tartozó kérdés, hogyan szabadítja fel Kína népe a partmenti szigeteket. Mint mondotta, Albánia teljes mértékben osztja Kínának azt a követelését, hogy mint egyetlen megoldást, azonnal vonják ki a Tajvanon és a többi partmenti szigete ken lévő idegen csapatokat. Ezután arról a képtelen helyzetrő beszélt, amely annak következmé nye, hogy az ENSZ-ben nincs jelei Kína képviselője. A következő felszólaló dr. Sik End re magyar külügyminiszter volt. Dr. Malik, libanoni ENSZ-küldötf az ENSZ közgyűlésének elnöke dr Sik Endre felszólalása után az ülés berekesztette. A közgyűlés kedder délelőtt 14.30 órakor folytat.* a nemzetközi kérdések általános vi tóját. (MTI)
