Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

Szombat, 19K*. September 13. ESZAKMAGYARORSZÁG 3 A 60 éves Szőlészeti Kutató Intézet vándorgyűlése Tohajhegyalján Fennállásának 60. évfordulóját ünnepli a- Szőlészeti Kutató Intézet, s ebből az alkalomból szeptember 10-19-ig jubileumi ünnepségeket ren­deznek a fővárosban és vidéken. Az ünnepélyes megnyitót Dögéi Imre földművelésügyi miniszter tartotta a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében. Ugyanott több előadás hangzik el a szőlészet és bo­rászat kérdéseiről, amelyeket neves magyar és külföldi tudósok, szakem­berek tartanak. A jubileumi ünnepségek során a részvevők tanulmányutak at is tesz­nek az ország történelmi borvidékei­re: Badacsonyba, Egerbe, az alföldi szőlőgazdaságokba és természetesen Tokajhegyaljára. Itt két napot fog­nak tölteni. Szeptember 15-ón T#r­■----------------------—ooo­c alon a Szőlészeti Kutató Intézet kí­sérleti telepét és pincészetét, majd a Tokaj hegyaljai és a Tolcsvai Állami Gazdaság szőlőföldjeit, pincészetét tekintik meg. Másnap, szeptember 16-án délelőtt 9 órai kezdettel jubileumi ülésnapot tartanak Sárospatakon a gimnázium­dísztermében. Ennek programján Irányos József tudományos munka­társnak a »Magyar szőlő-rekonstruk­ció elvi kérdéseiről« szóló előadása szerepel. Ezenkívül Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztés! igazgatósá­gának vezetője, Katona Zsi gmond egyetemi tanár. Ébényi Gyula tudo­mányos munkatárs és több külföldi tudós tart még előadást. ÉRDEKES KÖNYVŰJDONSÁGOK a megye könyvesboltjaiban Négy új verseskötet és öt szép­prózai mű jelent meg e héten ma­gyar írók tollából. Dsida Jenő már- már elfelejtett költeményei a Tóparti könyörgés című kötetben láttak nap­világot. Mátyás Ferenc húsz év ter­méséből válogatta össze Csönd és nyugtalanság című kötetének anya­gát. Szabó Magda Neszek című új versgyűjteményével jelentkezik. Tíz év verseiből került ki Takáts Gyula dunántúli költő Mézöntő című új kötete. Az annak, idején sokat vitatott Ve­szélyes művészet írója. Erdős László új regénye, a Lelkiismeret, kiegészí­tése előbbi művének, s valóságos lélekrajzát adja az illegális kommu­nista mozgalomnak. Urban Ernőnek az ellenforradalom idejéről írt kis­regényeit és új novelláit foglalja ma­gában a Forgószél című kötet. Ge­rencsér Miklós Ember a mezsgyén című új novelláskötete a város és falu mai problémáit tárja fel. Palo­tai Erzsi, az ismert előadóművésznő első regénye a kisvárosi környezet­ben játszódó Szerelem, fájdalom. Színes itáliai útirajz Berczeli A. Ká­roly Kék ég alatt című írása. A Magyar Klasszikusok sorozat új kö­tete Mikes Kelemen törökországi le­velei. XJj külföldi könyvek: Bertolt Brecht Kalendárium-a, a Koreai köl­tők antológiája, Lorca három szín­műve, Nerval francia író Sylvie című kisregénye kétnyelvű kiadásban, Kuprin Szulamit-jának új kiadása és Osborne angol író Dühöngő ifjúság című színműve. Lenin Művei sorozatának 36. köte­tében az 1899—1923. között írt szá­mos eddig kiadatlan levele, cikke és beszéde található. Megjelent Dobb angol közgazdász Politikai gazda­ságtan és kapitalizmus című mun­kája. Két hónap alatt 15 KíSZ-esküvőt tartottak Özdon Az elmúlt hetekben számos fiatal pár kereste fel az ózdi KlSZ-bizott- ságot, s kérte, hogy rendezze meg esküvőjüket. A fiatal jegyesek kí­vánságának eleget téve, a nagy ipar­városban két hónap alatt 15 KISZ- esiküvőt tartottak. Legutóbb például Pákó Lajos és Kiss Hona, a kohásza­ti" Üzemek két fiatal dolgozója mond­ta ki a boldogító igent a III. kerületi művelődési otthonban. A lakodal­masokat a feldíszített teremben út­törők harsonája és a gyári zenekar a Nászindulóval köszöntötte. A napok­ban újabb 5 ifjú jegyespár kérte fel a KISZ-bizottságot esküvőjük meg­rendezésére. 1 Tudnak a martinászok is... AUGUSZTUS 30. Hűvös, nyárvégi reggel. A munkába jövő kohászok a kemencék mellé húzódnak. Jól esik a meleg. Az 1-es kemence mellett néhányan beszélgetnek, illetve be­szélgetnének, de éppen rakodás van és a rakódaru rúdja alatt gyakran le kell hajtani a fejüket. Az 1-es ^kemence olvasztárja, Koncz Marci bácsi, ma szabadnapos. Frigyik Jóskát „ugratják”, aki he­lyettesíti. — Na, Józsikám! Itt a hónap vége, sok a lemaradásunk, mutasd meg. mit tudsz! Frigyik elvtárs, az »örök mosoly­gó«, csendesen válaszol: — Ne féljetek, én is megteszem azt, amit Marci bácsi. Meg is teszi! Nem azért olvasztár már 15 éve, hogy megijedjen a mun­kától. Meg aztán párttag is, no meg tartalékos tiszt... Körüljárja a kemencét, megnézi a »kezdést«: 5 órá 5 perc. Két óra alatt be kell rakni. Éppen a hat órát fújja, a rakóda­ruk rúdja szaporán jár ki, be a ke­mencék ajtaján. — Miska bátyám, milyen anyag van? Rövid, biztató a válasz: — Van. Rakjatok két daruval. Mertusz elvtárs, az acélgyártó fi­gyeli az anyag minőségét. — A 36/24-es lesz. Lemez. Meg legyen pontosan az ércmennyiség! Egy kis »tarkóvakarás« ... Nehéz lesz. Sínt könnyebb volna. Meglesz azért. Hét óra 20 perc. A berakás kész. Csaknem csupa fiatalok van­nak a brigádban. Szőke, mozgékony kis legény évődik Frigyik élvtárssal. — Na Jóska, »olvassz be«. NAGY A SÜRGÉS-FORGÁS a komence körül. Az olvasztárt figye­lik és minden utasítását szemrebbe­nés nélkül hajtják végre. Szó sem hallatszik versenyről, mégis valami versenyláz ül az arcokra; a kemence sarkánál megálló Gergely elytárs, a pérttiikár csarnokmester figyeli a fia­talok munkáját. Mertusszal beszél­get; — Tudnak ezek a fiúk;:. — Igen, és akarnak! A reggeli hűvösség felengedett, az arcok pirosak az izzadtságtól, de valami belső láz is hevíti. Lopva néznek az órára és mire az első pró­bát ikiveszik, mindenki biztos benne, hogy ma »jó napjuk lesz«, 9.30. Kész! Most már kevés szó hallatszik, csak a szemek rebbennek néha, ag­gódnak a vegyműhelyi eredmények­ért, szaporán lendülnek a lapátok, adagolják a kemencébe, amit meg­kíván. »Fűszerezik«, ahogy kohász­nyelven mondják. Megkönnyebbült sóhajjal hallgat­ják az egyes kemence csapolását jel­ző harangszót és tanakodnak: kész lesz-e a csarnok? KÉSZ LETT. Gergely elvtárs meg­magyarázta »lent«, hogy miről van szó. A csarnok sem aludt ezalatt. C. Tóth János és Nyeste brigádjai időre beállították a kokillákat. előkészí­tették a csapolást, őket is »elkapta« a kemencésiek láza. Szepesi Jóska és Körösi Józsi bácsi is időre megcsi­nálták az üstöket. Kész a csarnok, jö­het a csapolás! Már csörgedezik az acél. A csator­na kifolyónyílásán előbb kis kék lángocska vibrál, majd a csendesen meginduló kis acélér nyomában ha­talmasat lobbanva megindul a vasta­gon ömlő, millió szikrát , hányó ké­kesfehér színű élet: az acél. Győztek a fiatal kohászok! Hat óra 55 perces adagot csapoltak! Tizenegy óra 10 perc. Javítás után jöhet a következő adag rakása. Megy is. Míg az új adagot rakják, figyelik, jon-e már az öntéstől Mertusz Pista bácsi? Jön. Arca sugárzik. — Jó a kihozatal, 11 to/ó helyett 11.7 to/ó az eredmény. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói a nyári nagyjavítások idején mintegy 2 és fél millió forintos költséggel a répamosógéptől a répavágóig kor­szerűsítették üzemüket. A távlati fejlesztési tervet figyelembe véve, új bepárló testet és cukorfőző készüléket is felszereltek. A gyár korszerűsíté­sével biztonságosabb lesz a munka és már az idei kampányban bizo­nyos teljesítményemelkedés várha­tó. A nagy gondossággal végzett nagyjavítások és felújítások után az elmúlt héten tartották meg a gépi berendezések sikeres főpróbáit. A Szerencsi Cukorgyárban há­rom és fél hónap alatt 20 ezer vagon répát dolgoznak fel, s az első répá­— Nem fog »szakadni« hengerlés­nél? — Majd meglátjuk. Nem fog, úgy esi ti ciXt uk AZT IS MEGTUDTÁK MÁSNAP. Minden öntecset jól hengereltek. Egy sem szakadt, jól hengerelhető. Jó munkát végeztek a fiúk! A következő adag rakása is befe­jezéshez közeledik, mire az »ablés« jön. Örömmel hallják a délelőttösök jó eredményét. Nem szólnak semmit, de az arcukra rá van írva: »Mi is meg tudjuk mutatni.« Megmutatták, mert ők is 7 óra 30 perces adagot csapoltak, igaz, hogy két öntecs szakadt, de legközelebb majd jobb lesz. Kapusztik acélgyártó és Földes olvasztár elvtársak is meg tudják azt tenni, amit a többi. ök is jó munkát végeztek, hiszen ez a 7.30-as adag is 11 to/ó helyett 12.8 to/órás adag lett, sőt másnap folytatták, mert ismét csapoltak egy 6 óra 40 perces adagot, 12.1 to/órával. Nincs tehát ok az aggodalomra. Pótolni lehet a lemaradást. Csak persze törődni kell azzal, hogy a ver­senyláz tartós legyen. A termelést a martiniban sem lehet a véletlenre bízni. A martinban sok­ezer munkamozzanat szolgálja a kö­zös célt. a jóminőeégű acélt. Ehhez minden munkás kezére, eszére és val telt vasúti kocsik a napokban érkeztek be az üzem tárolőhelyére. Az idei cukorgyártás szeptember 16- án kezdődik meg. —------o—•—* A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: 188 méteres hullámhosszon; A nap eseményeiből. Régi utcák-régi házak. (Ható Eszter em­léke.) Néhány perc könyvekről. Jó estét! Eduard Wawrzynek és művészegyütte­se játszik a Polonia étteremből. akaratara szükség van. V. M. Húszezer vagon répa feldől gozására készülnek a korszerűsített Szerencsi Cukorgyárban Cőatc~ ULíjCé-Nafyf Ritáit A TIZENEGYEDIK NAP hajna­lán érkeztünk útiunk végcéljához — Kievbe. Hosszú út állt mögöttünk. Ezzel az úttal — Leningrádtói Uk­rajna fővárosáig — megközelítettük, vagy talán túl is haladtuk az ötezre­dik kilométert. Ez az utolsó »kiruc­canás« két éjt és egy napot vett igénybe. Természetesen hálókocsiban utaztunk. A Szovjetunióban ugyanis Nagyon, nagyon kedves ez a rég$ város. Egyik-másik részében mintha Budán volna az ember: lejtős utcák a dombokon, kétoldalt árnyékot vető fák .;. Régi épületeket, csak elvétve látni, hiszen a háború alatt csaknem egész Kiev romokban hevert. De az új Kiev csodálatos! A legenda szerint a VI. században alapította három testvér, a legidő­A Lenin utca = Kievben. hosszabb távon hálófülkés kocsik »szaladgálnak«. Egy fülkébe négy utas fér. A vagonok felszerelése pompás: kárpitozott oldalfalak, ol­vasólámpa, minden fülkében rádió — a lehető legkényelmesebbé teszik az utazást. De azért fáradtak voltunk. Az idő rövidsége viszont sürgetett: mind­össze egy napunk maradt, s azt Kiev megismerésével, azaz inkább csak látásával kívántuk eltölteni. így hát bármennyire is jólesett volna a szál­lodában belébújni a hófehér ágyba — gyorsan megtisztálkoditunk, be­kaptuk a bőséges reggelit és máris indultunk »városrtézni« az Inturiszt «utóján. siebbtől nyerte nevét is. A kievi her­cegség első fejedelme Vlagyimir volt, akinek uralkodása alatt — Marx szerint a XI. század elején — virág­korát élte a kievi állam. Vlagyimir felismerte kora történelmének ala­kulását, s tért engedett a keresztény­ség elterjedésének. Maga is keresz­tény nőt, a bizánci császár lányát vette feleségül. Az államalapító 20,5 méteres szobra — amely 1833-ban Klót, Demot és Malinovszkij terve szerint készült — ma is ott áll a Via. gyimir-hegy oldalán. Azt jelképezi, hogy alant a folyóban, a Dnyeper partján keresztelték az oroszokat a bizánci papok. A VÁROST A HATALMAS Dnye­per = nagyságában a Volga után következik — szeli ketté. Nyugati ol­dalán a régi — de újjáépített —, a keletin az új városrész áll. Hihetet­lenül gyorsan épül ez a város. Talán az egyetlen Európában, ahol nincs lakáshiány! A modem és gyönyörű házakkal egyidejűleg épülnek a sportcsarnokok, stadionok, parkok, hidak: Sőt a Metró sem marad el: 1960-ban már a Dnyeper alatt is ke­resztülhalad. Kiev főútvonala a Krescsjatik, ami keresztező utcát jelent. Sok utca nyílik belőle, mint valami folyó mel­lékágai. Ez a főutca a háború ide­jén teljesen rombadőlt, 1949-ben kezdték újjáépítését. A sok látnivaló közepett oly gyor­san haladt az idő, hogy mindenre jóformán csak egy szempillantást vethettünk. A zenekonzervatórium, a Filharmónia épülete, a Dinamó-sta­dion mellett elsuhantunk, a »Szere- lem-hídján« átrobogtunk, hogy egy- egy emlékművet, középületet — megállva előtte — jobban szemre- vehessümk. Először a Sefcsenko utcában lévő egyetem előtt álltunk meg. A hatal­mas iskolát 1846-ban építették, 1926- ban pedig két épületszámnyail tol­dották meg, amelyben a könyvtárat és a humán-tagozatot helyezték el. A régi hárommal szemben jelenleg tizenegy fakultása van az iskolának, termeiben tízezer diák tanul. Az egyetemet — akár az utcát és a közeli teret — Tárász Sefcsemkoról, a nagy ukrán költőről nevezték el, aki 1848-ban — befejezvén Péter- várott a művészeti akadémiát — idekerült tanárnak. Forradalmi ma­gatartásáért azonban rövidesen tíz évre száműzték Szibériába. A költő nagyon szerette Kievet. Egyik versé­ben végrendeletként azt írta meg, hogy odaitemessék, ahová vágyik: a Dnyeper partjára.. S most ott. nyug­szik a nagy költő a Dnyeper part ján, amelyről annyit pengette lantját. Sokan alusszák még itt örök álmu­kat. e lomhán hömpölygő víz mellett. Kievben és környékén rengeteg orosz katona halt hősi halált a hazáért; Az ő kegyelete» emlékezetükre állí­tották fel a Dnyeper melletti dom­bon a hatalmas obeliszket — az »Ismeretlen katona« elnevezést adva neki —, amelynek tövében a soha­sem hiányzó virágok között örök­mécses pislákol. S te idegen, aki valaha Kievben jársz, ne feledkezz meg róla, hogy egy- szál virágot tégy az ismeretlen katona sírjára, a hős­nek kijáró tisztelettel..: 5. . JÁRTUNK A HÍRES Lavrában is. A régi. 1050-ben épült kolostor több épületből áll. Nagyobbrósze megsérült vagy teljesen rommá dőlt a háború alatt. Restaurációra azon­ban már csak a világhírű Uszpenszki székesegyház vár. a többi kész. A Lavrában sok érdekességgel találko­zik az ember. Az eredeti okmányo­kon kívül — melyek a szerzetesrend életét örökítik meg — nagyon sok látnivaló van a vallásitörténeti mú­egy,házat is. A Szófia székesegyház Ukrajna történetéből komoly szere­pet játszott: a XVIII. századig Kiev központja vaLt; 1654-ben pedig, mi­után Bogdán fejedelem felszabadí­totta Ukrajnát a lengyelektől, ebben hirdették ki Oroszországgal történt egyesítését; AZ ÉJSZAKAI KIEVNEK tatón még nagyobb a világváros jellege. A fényesen kivilágított utcákon renge­teg ember sétál. Kievnek közel két­millió lakosa van. Az üzletek ki­rakata tömve árukkal, bent pedig a késő esti órákig nagy a forgalom. Kedvesek, közvetlenek az emberek — még vásárlás közben is. A »jó« szokás, a sorbanállás ott is divat, de ha észreveszik az idegent, maguk elé engedik. Sót, ha vásárlás közben szüksége van rá, még tanácsot is adnak neki. Ha nem ért oroszul, hát angolul, németül, vagy franciául. A kievi Pescserszkaja Lavra-múzeum látképe. zeumfoan. Orvostudományi szempont­ból pedig szinte kivételes »látvá­nyosság« az a néhány mumifikáció. amely az üvegek alatt áll. A holtak preparált bőrét nyolc évszázad alatt sem emésztette el az idő; egyik­másik múmiának még a haja is csaknem teljes épségben megmaradt. Hogy mi a mumifikáció »receptje« — annak titkát soha nem árulták el a szerzetesek, mint a fáraók testét borító balzsamok vegyi összetételét sem. A sok nevezetesség közül megláto­gattuk még a Bölcs Jaroszláv — Via. gyimir fia — által alapított székes­Feltűnően sok az idegen nyelvet be­szélő ember. ... Szép, nagyon szép város Kiev. Moszkva modern, Leningrád klasszÉ- kus. Kiev pedig bájos. Csak kevés egy nap a megismeré­séhez ... S mikor így útólag rendezi az ember a gondolatait, rádöbben, hogy összekeveri a látottakat; egy- egy élmény, kép, vagy épület csak homályosan dereng emlékezetében, s úgy gondol arra a két hétre, mint valami szép mesére. És vágyik rá, hogy mielőbb újból találkozzék véle. Mert bár az élmény feledésbe megy — a hatás, a tapasztalat maradandó. (Befejező rész következik.) •.. és végül Kiev

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom