Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-17 / 219. szám

S*erda, J958, .szeptember 17. ÉSZAKMAGYAROBSZAG 3 LVASOINK, LEVELEZŐINK ÍRJAK Uj színfolt JVÍisLolc kulturális életében Egy régi álom valóra válik Ináncs község Csabád és Hernád- szentandrás között épült, mindkét község vasúti megállóhelyétől 5—<6 kilométer távolságra. Sáros, fagyos vagy szeles időben többszáz dolgozó igyekezett, hogy mielőbb elérje a megállót. Minden álmuk, vágyuk az volt, hogy ettől a mindennapi hosszú gyaloglástól, a fárasztó úttól megsza­baduljanak. Az idő telt, a kérelmek meghallgatás nélkül maradtak, a hosszú út tovább fárasztotta a piac- ra, gyárba vagy iskolába menő dol­gozókat és diákokat. Hivatkoztak, érveltek, de megoldás nem történt. Ez év tavaszán Ináncs községben is megalakult a Hazafias Népfront­bizottság, melynek kezdeményezésére a tanáccsal karöltve hozzáfogtak a nagy terv megvalósításához. Szak­emberekkel megbeszélték a munkát és annak értékét, melyet 140 000 fo­rintban állapították meg, E nagy összegtől és a sok munkától először egy kicsit visszariadtak a dolgozók, azonban az érvelés, a jó tanács ha­tott a kétkedőkre is, és vállalták, hogy becsületesen elvégzik a mun­kát, saját érdekükben. A mezőgazda- sági munka legnehezebb időszaká­ban, a hordáskor is volt mindig fo- gatos és gyalogmunkás. Csákányoz­ták a földet, egyengették a vasúti töltést. A sok becsületes munkát végzők között is kiemelkedik Péderi István, aki a fogatosok példaképe, vagy Dubabér Veronika, aki fogat­tal és gyalogmunkával járul hozzá az építkezés mielőbbi befejezéséhez. Dicséret illeti még F. Boda József vb. elnökhelyettest, aki az építkezés fáradhatatlan szervezője, valamint Kobza Lajos cipészmestert. Befejezéshez közeledik a megálló építése, már a község utcáira hord­ják a követ, hogy rendes, kövezet útja legyen Ináncs községnek. Ez is bizonyítéka annak, milyen nagy erőt jelent, ha a dolgozóklcal megértetik, hogy csakis közös erővel és egy akarattal építhetjük szebbé városainkat, falvainkat. KALAPOS OTTÓ Hazafias Népfront járási titkára-ooo­Eredményes tanfolyam Szikszón Az elmúlt napokban fejeződött be a szikszói Mesterséges Termékenyítő Főállomáson az idei inseminátor- képző tánfolyam. 32 hallgatóból 30 eredményesen vizsgázott. Ezzel me­zőgazdaságunk újabb lépéssel haladt előre, mert az új inseminátorok csaknem az egész megye területén működhetnek majd. Dütőutakat, víztárolót építenek a hercegkúti hegyközség tagjai Egy hónappal ezelőtt alakult megyénk első hegyközsége Herceg- kúton. Nyolcvannyolc dolgozó pa­raszt írta alá a belépési nyilatkoza­tot. Ma már több mint 100 tagot számlálnak, mely bizonyítja, hogy nagy az érdeklődés a hegyközség működése iránt, különösen, amióta eredményeket érnek el. Alkalmaztak két hegyőrt, s munkájukat a vezető­ség rendszeresen ellenőrzi. A legutóbbi gyűlésen elhatározták, hogy a „Gomboshegy” dűlőben víztá­rolót építenek. Ez nagy segítséget je­lent, a permetezések idején nem kell majd vízszállítással vesződniük. ’[Sor került a régebben elhanyagolt dülőutak rendbehozására is. Nem­csak tervben gazdagok, hanem ered­ményekben is. Van rá eset, amikor 15—20 dolgozó is résztvesz az útépí­tésben. A további eredményes mun­ka érdekében már a közös alap lét­rehozásáról tárgyalnak. Biztosra vesszük, hogy közös munkájuk, erő­feszítésük nem lesz hiábavaló, (t. b.) Hazánk szarvasmarhaállományá­nak ezirányú minőségi és mennyiségi megjavításáért elsősorban dicséret illeti Kovács József igazgató állator­vost, ak#nagy hozzáértéssel és szor­galommal vezette a tanfolyamot, va­lamint Turányi János állatorvost, aki a gyakorlati oktatást vezette. Köszönetét kell mondani a megyei tanács mezőgazdasági osztályának azért, hogy lehetővé tette e díjtalan tanfolyam megrendezését. Mi pedig további munkánkkal igyekszünk be­bizonyítani, hogy nem veszett kárba az a pénz, amit ránk költöttek, ka­matoztatva visszaadjuk államunknak munkánkon keresztül. Osvay László, Tállya Fiatal szerkesztőknek gratulálunk A DIMÁVAG kábelszerkesztésé­nek fiatal technikus gárdája öröm­mel számolt be első önálló konstruk­ciójáról. A megszűnt KGMTI helyébe alig másfél évvel ezelőtt hívta életre a minisztérium ezt a csoportot. Ed­dig még önálló konstrukciót nem al­kottak, de ez az első máris igen nagy hiányt akar bepótolni a hajszál-drót- húzógép tervezésével. Eddig ezt a gépet csak külföldön készítették, de azok nincsenek ilyen modern burko­lattal ellátva. Az MKH 19-es hajszál- dráthúzógép 0.02 mm vékony drótot-000­Egy feltételes megállóhelyet kérünk Örömmel olvasom a lapban a lakosság érdekében írt észrevételeket, s azok jó vagy rossz hatását. Ezért írom meg én is javaslatomat, remél­ve,'hogy illetékes helyén az meghallgatásra talál. Közel két éve majd mindennap utazom az autóbuszon, és sokszor ta­pasztalom a közlekedési vállalat dolgozóinak figyelmességét, megértését, melyből az tűnik ki: tudják, hogy ők vannak az utazóközönségért. Elő­zékenyen megállnak az autóbuszok a feltételes külteleki megállóknál, egy le- vagy felszálló utasért is. -Ugyanakkor tapasztalhatjuk, hogy a na­gyobb kultúr- és sportrendezvényeket is figyelemmel kísérik és gondol­nak a nagyobb forgalomra. Az lenne a kérésem: létesítsenek feltételes buszmegállót a vasgyári kultúrháznál is, hogy a színházi évad megkez­désével ne csak az előadás végén jöhessünk el kényelmesen a busszal, hanem odamenet is leszállhassunk a kultúrháznál. Dr. Kiss Zoltán, Miskolc készít, réz-, vas-, acél-, alumínium- fonalból. Nagysága és külső formája íróasztalra emlékeztet. Súlya a kül­földi 1200—1300 kilogrammal szem­ben csak 1000 kilogramm lett. Tehát a fiatal műszaki gárda az anyagmeg­takarítást is szemelőtt tartotta a ter­vezésnél. Másodpercenként 27 méter huzalt készít az automatikus vezér­lésű csévélő berendezés. A gép tel- sen síma, egyszerűi, modem vonalú. Minden alkatrésze beépített, <s így munkavédelmi szempontból is na­gyon előnyös. A húzás munkaterét átlátszó burkolattal látták el, így a gép munkája bármely pillanatban ellenőrizhető, amellett védi a dol­gozó szervezetét a felszálló portól. Jászói Sándor csoportvezető és tár­sai: Gammvölgyi Tivadar, Zsóka Zoltán, Rém János, Király Iajosné, Tóth Árpád, Bátori Ilona és Lipcsei István örömmel számoltak be arról is, hogy a főkonstruktőr segítségével a szeptember 30-ra megállapított ha­táridőt sikerült 15 nappal előbbre hozni. A munka mennyiségét mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a szer­kesztők 150 darab A. 1-es formátu­mot készítettek el, mire teljesen késznek mondhatták ezt a dicséren­dő, önálló kezdetném i°zést. BOLLOBÁSNÉ—HALÁSZNÉ Hétfőn, szeptember 15-én írók tar­tották szerzői estjüket az Értelmiségi Klubban, olyan műfajú írók, akik színészi segédlet és zenei aláfestés nélkül is megélnek — sőt!..; A zenei aláfestést a borsodi táj és ember ra­jongó szeretetétől fűtött lelkűk pótol­ta. A közelmúltban megjelent Bor­sodi Földrajzi Évkönyv írói álltak a közönség elé. hogy ismertessék mun­kásságukat, az évkönyvben napvilá­got látott cikkeikből adtak ízelítőt. Miskolc kulturális élete új szín­folttal gazdagodott a TIT kebelén belül tavaly május 29-ém alakult földrajz-geológiai szakosztállyal. A Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat tevékenysége a szakosztály létre­jöttével kiegészült, az ismeretter­jesztő munka így az életnek és ter­mészetnek minden területére bevilá­gít a hozzáértő, szakterületüket nemcsak értő. de rajongásig szerető emberek áldásos közreműködésével. Ilyen rendezvény az országban is párját ritkítja. Elsőnek dr. Peja Győző Kossuth- díjas gimnáziumi igazgató ismertette az évkönyvben megjelent »A válto­zatos és gazdag Zempléni-hegység« című cikkét. A cikk Borsod egyik legszebb tájegységének földtörténeti ismertetése mellett foglalkozik a táj emberével, a települési viszonyokkal és az éghajlati adottságokkal. X cikk hasznos ismereteket közöl a zemp­léni hegységről, e vidék lakói sokat megtudhatnak belőle szülőföldjük­ről. Marjalaki Kiss Lajos, a »Szocia­lista Kultúráért« érdemérem tulaj­donosa Miskolc iparának múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. A leg­idősebb borsodi tudományos kutató ma sem lankadó szorgalommal ku­tatja szűkebb hazáank történeti emlé­keit. Szabó Béla »Miskolc éghajlata<* című cikkét ismertette. A meteoro­lógiai tudomány fontosságáról be­szélt. Ma már a modem ipari és mezőgazdasági termelés tervezéséből a meteorológiát sem lehet kifelej­teni. A borsodi üzemek, gyakran kémek a miskolci állomástól a szél­járásra, napfényerősségre, csapadék­ra vonatkozó adatokat. Az időjárási rendelllenességek nemcsak az embert, a gépeket is megviselik. Dr. Kiséry László a Bodrogközről beszélt nagy lelkesedéssel és szere­tettel, mint megyénk leglátványo­sabb vidékéről. A több mint kétórás előadássoro­zatot Frisnyák Sándor tanár, a szak­osztály titkára látta el összekötő szö­veggel, ismertette az író-tudományos kutatók munkásságát, a földrajz­tudományban elért eredményeiket. A Borsodi Földrajzi Évkönyv tudo­mányos színvonalon megírt cikkeit nem csak a szakmabeliek, a földrajz­tudományt hivatásszerűen űző peda­gógusok hasznosíthatják, hanem a leírt tájak emberei is. Csepregi Já­nosnak a Hernádvölgy mezőgazdasá­gáról írott cikke komoly segítséget nyújthat a mezőgazdasági termelést tudományos alapokra helyező szak­embereknek és földműveseknek. A Borsodi Földrajzi Évkönyv írói tudományos munkásságuk eredmé­nyét letették asztalunkra. Vegyük kezűnkbe, olvassuk, sok olyat tud­hatunk meg belőle, mely hasznunkra válik. (G. M.) George Skibine új balettjei George Skibine balettmester két táncjátékot tanít be a párizsi vígope­rában: Kiirt. Weill és Berthold Brecht: »A hét főbűn«, valamint Henri Sauguet »A magány« című balettjeit. Az Edinbonough-i feszti­válra Maurice Jarre »Kellemetlen találkozások« című balettjét készíti elő; decemberben André Joli vet »Concerto«-iát viszi színre a chica­gói operában; ő maga is táncol a be- -----------o----------­H AJÓTÖRÉST SZENVEDETT A »KON-TIKI« UTÓDA A »Tahiti-Nui 2« nevű tutaj, amely a »Kon-tiki« mintájára a délameri- kai partokról indult el Polinéziába, a Cool: szigeteknél hajótörést, szen­vedett. A szerencsétlenség alkalmá­ból Eric de Bisshop, 66 éves francia tudós halálát lelte. Az expedíció négy másik tagját megmentették. A tutaj, amely április 23-án indult el Limá­ból, korálizátonyra futott és széttöre­dezett. mutatásra kerülő »Kaméliás hölgy« című balettben.--------o-------­T IT.Hl RE K Rádió és televízió címmel szeptember 17-én este 6 órai kezdettel Szalontai Ka­roly egyetemi adjunktus tart előadást a Lenin Kohászati Müvek vízmüveinél. Földünk a világmindenségben címmel szeptember 17-én este 7 órai kezdettel Kálmán József igazgató tart előadást a csillagászati hét keretében a megyei ta­nács dísztermében. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Dr. Kulin György „A csillagos ég me* chanikája” címmel tart előadást szeptem­ber 18-án este 7 órai kezdettel a me­gyei tanács dísztermében. Minden érdek­lődőt szívesen lát a TIT csillagászati szak­osztálya. Az Anna- és Mártabányai telepen diósáén készpénzért kapható r EGY KOLLEKTÍV TESTÜLET •munkája, a kitűzött feladatok sike­res végrehajtása elsősorban tagjain —- jelen esetben harmincegy embe­ren — múlik. A sátoraljaújhelyi já­rás pártbizottsága azok közé a vezető testületek közé tartozik, melyekben megvan a munkára sarkalló közszel- iem. Negyedévenként rendszeresen megtartják a pártbizottság üléseit, amelyen a bizottság tagjai beszámol­nak végzett munkájúikról, az adott terület problémáiról, egyben meg­beszélik a sorankövetJkező feladato­kat is. Megtárgyalják a »központi anyagot« napirend szerint, de — mert az élet programon kívül is szül problémákat — gyakran terítékre kerül napirenden kívüli téma is. Ebből az következik, hogy a sátor­aljaújhelyi járási pártbizottság tagjai jól ismerik területüket, hisz másként nem is végezhetnének jó munkát. A járási pártbizottság az adott terület legfelsőbb pártszerve. E pártszerv tehát kollektive és egyénenként fele­lős végzett munkájáért és elsősorban a választóknak, a párttagoknak fele­lős. E cikknek nem feladata elemezni a járási pártbizottság, a bizottság tagjainak feladatait. Munkaközben mutatunk be két elvtársat. Mert, mint ahogy a közösség munkája hat az egyénére, az egyes ember mun­kája is mutatja, jelzi a közösségét. * A SÁTORALJAÚJHELYI járási pártbizottság tagjai közt veteránként emlegetik az 51 éves Hatrán József elvtársat. Évei számát hallva csodál­koztam, hisz 51 év fiatal még a vete­rán jelzőre. Aztán találkoztam vele. A Tolcsva alatti malomiban kerestük, mert — úgy mondták — annak a ve­zetője. Idős, teljesen ősz bácsit talál­tunk a malom udvarán. — Hatrán József elvtársat keres­sük, nem ismeri véletlenül? — Ismerni éppen ismerem már jó régóta, majdnem ötvenegy éve... — Kitűnt, hogy őt magát. Hatrán elv­társat szólítottuk meg az őszhajú ember személyében. Az irodába men­Az élet edzette őket tünk beszélgetni, mert malomközei­ben elnyeli a hangot a zugas. Egyen­letesen zúg, halkan zakatol a malom. Néhány évvel ezelőtt Princz Alfonz­nak zakatoltak ezek a gépek. Szép jövedelmet zakatoltak össze, amiért — úgy gondoljuk — maga a malom­tulajdonos nem is igen haragudott. Csak a munkások, meg a szegény­parasztok gondoltak ama, hogy nem ártana egy keveset lecsípni a malom­tulajdonos, meg a többiek jövedel­méből. Lecsíptünk. Államosítottuk a malmot és most, az 1919-es Tanács- köztársaság tolcsvai népbiztosának a fia igazgatja. Nem tudjuk, él-e még valahol a volt malomtulajdonos. Azt sem, hogy a nagystílű lókötő. népnyúzó család­jába tartozott-e, vagy a kisebbekébe, de elképzeljük, miként elmélkedik valahol a világról. Hogy változnak az idők. — gondolliatja ez a »jó­ember« és lehet, hogy meg is ható­dik közben és könny tolul a szemé­be. mert eszébe jut, hogy milyen szép élettől esett el ő. meg a többiek, a nálánál is úribb urak. Furcsán hangzik talán, de ehhez a világválto­záshoz önakaratukon kívül ezek az urak is hozzájárultak. Sok mai ve­zetőnket az ő kegyetlenségük nevelt kommunistává, az ő embertelenségük acélozta meg hitüket, hogy változ­tatni kell a világon. Kell! Mert ha­tártalan volt ezeknek az uraknak az embertelensége. Hatrán József teljes ősz haja is erről beszél. Családja állandó bizonytalanságban élt. A Ta­nácsköztársaság bui'Hsa után az édes­apja emigrált és amikor 1927-ben hazajött, mindennap jelentkeznie kellett a c&endőrségen; EZEKUTÁN ÜGY HISSZÜK, nem szorul különösebben magyarázatra, ■hogv 1945-ben miért kezdett elsőnek a kommunista párt megszervezéséhez Hatrán József. Hót községben «szer­vezte a pártot. Akkor még megye- központ volt Sátoraljaújhely. Hatrán elv táns tagja volt a megyei pártbi­zottságnak. majd — amikor egyesült a három megye — a járási párt- bizottság tagja lett. Azóta is az. Lan­kadatlan erővel dolgozik. Sok a munkája. Amellett, hogy tagja a já­rási bizottságnak, párttitkár Tolcs- ván, tagja a községi tanács végre­hajtóbizottságának. elnöke a falusi takarékszövetkezetnek (Tolcsván ala­kult. az első az országban) és mint nevetve mondja, mellesleg malom- igazgató is. Kemény akaratú ember. Igaz, tavaly betegeskedett. Egyideig a balatonfüredi szívkórházban fe­küdt. — Nem baj. már egészséges va­gyok. Egészségesnek kell lennem. —- Kell! Ez az őszhajú ember tudja, mit jelent ez a kurta szó. A kommunista vezetőnek tanulnia kell! Hatrán József két évvel ezelőtt végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Most a malomipari tech­nikum másodéves tanulója. 51 éves ősz fejjél! (Tessék akaraterőt tanulni, fiatalok!) És mindezt miért? Talán pénzért? Jelenleg 1900 forint a havi fizetése. Pár évvel ezelőtt 800 forint volt. — akkor sem dolgozott kisebb lendülettel, akarással. Miért? Kom­munista. Forradalmár. Élete a szo­cializmus sorsa. Bár évei után nem mondhatnánk fiatalnak, de ő úgy véle­kedik. hogy az újon való munkálko­dás megújítja, megfiatalítja az em­bert, Hallgatom Hatrán József elvtársat és arra gondolok, hogy az ellenforra­dalom szennyes árja Ikígyót-békát összehordott a kommunista funkcio­náriusokra. Eltúlozták a meglévő hibákat, hogy lejárassák a funkcio­náriusokat, a pártot. Szeretném, ha azok, akik annakidején hittek az ellenforradalmi demagógiában, lát­nák Hatrán Józsefet, a kommunista veteránt, amint könyveit forgatja és tanul, hogy méltó legyen a bizalom­ra. hogy jobb vezető legyen, többet adhasson a szocializmusnak. A SÁTORALJAÚJHELYI járási pártbizottság másik veteránja Sas­vári Árpád elvtárs, a sárospataki szeszfőzde igazgatója, őrá valóban ráillik a veterán jelző. A felszaba­dulás előtt a diósgyőri hadianyag- gyárban dolgozott 25 évig. Szervezett munkás volt. a vas- és fémipari szakszervezetben tevékenykedett. A jobboldali szociáldemokrata vezetők­kel való összeütközéseire olyan fris­sen emlékezik vissza, mintha tegnap történt volna. Pedig nem tegnap volt, amikor a taggyűlésen »odamondott« a jobboldali vezetőknek:. Egyik ilyen jobboldali szociál­demokrata vezető, egy bizonyos Csacsovszki locsogása és leszerelő taktikája különösen nem tetszett Sasvári Árpádnak. Akikor még 28 éves volt. s ha tűzbe jött, nem nagyon válogatta a szavakat. Egy szakszer­vezeti gyűlésen végleg kifakadt Csa­csovszki ellen. csolatban és könnyen elvitethetnek. Mert a Horthy-csendőnség legmeg­bízhatóbb besúgói a jobboldali szoc.- demek voltak. Az eset után azt ta­nácsolták az elvtánsaim. hogy jobb lesz. ha egyideig csendben maradok, mert bajba keverhetem őket. is. így aztán Diósgyőrből Miskolcra jártam be, ahol Rónai Sándor elvtárs irá­nyításával baloldalibb légkör uralko­dott a szociáldemokrata pártszerve­zetben. Sasvári elvtárs a felszabaduláskor a Mókán Komité tagja volt. Sáros­patakon ólt akkor. Itt- szervezte a kommunista pártot, és azóta is Pata­kon él. Itt meg a kisgazdáikkal volt bajban 1945-ben. A képviselőtestületi ülésen felszólalt és kifogásolta, hogy a sárospataki angol internátusbán csak a dzsentrik csemetéi kapnak helyet. Ezért a felszólalásáért a kép­viselőtestület kisgazdapárti elnöke megvonta tőle a szót. Errefeü azon­ban. az összes baloldali párt beli ek otthagyták az ülést és végül az elnök kénytelen volt visszakozni. NYUGTALAN. IZGÁGA termé­szetűnek mondták a múltban Sasvári Árpádot. Nyugtalan természetű, amennyiben nem hagyja szónélkül az igazságtalanságot. Most is egye­nes szókimondásáért becsülik leg­inkább munkatársat Elmondja, hogy öröm volt nézni, milyen szépen, len­dülettel dolgoztak az ellenforradalom után a pártszervezetek, a kommu­nisták. Most is tartani keli a lendü­letet. Csakhogy egyeseik már hajla­nak a lagymatagságra. Levertük az ellenforradalmat, konszolidálódott a proletárhatalom, most már pihenhe­tünk egy kicsit, — így gondolkodnak ezek. Sasvári elvtárs nagyon helye­sen megmagyarázza ezeknek a »nyu- galomba vonulóknak«, (nem öregek­ről van szó), hogy a kommunistáknak nemcsak addig kell dolgozniok. meg­nyerni a tömegeket, míg a hatalom­ért harcolnak, de azután is. És ezt Sasvári Árpád nemcsak magyarázza, de önmaga is így dolgozik. NAGY ZOLT ' * — Hogy dy gozom mint .ib. tag? . : : Sok esi«k egy emberre. A falubelied sok apró-cseprő bajjal fordulnak hozzá. Segíteni kell. Az emberek, a párttf^ók előtt főleg akkor van te­kintélye a pártfunkcionáriusnak, ha ügyes-bajos dolgaikban is segíti őket. A tömegkapcsolatok ápolására sokat kell adni. Mert sokat ártottak a múltban s szektás hibák. — Másnap behívattak a szakszer­vezeti irodába. Csacsovszki fogadott. Tudja ő — mondta —. hogy kiftkel vagyok én kapcsolatban. Én nem tudtam miről van szó. A többiek figyelmeztettek később, hogy vigyáz­zak. mert ezek arra gondolnak, hogy én a kommunistákkal vagyok kan-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom