Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

*95$. szép íemfcér % ESZAKMAGYARÖRSZAG íXOHÓK ÁRNYÉKÁBAN TISZTÍTÓM GHELY. Helytelen iaagyarsájgigal azelőtt „öntvénykiké- ezítÓnek” nevezték ezt a műhelyt, amely ott épült a Lenin Kohászati Művekben, az acél ön tödé és az elektróacélmü mellett. Ma már így f&mlegetik: Tisztítómühely. Á kívülről jött látogatónak szó­lta tlan az itteni éles, emberi fülnek szinte kibírhatatlan zaj. talán még a kohóknál sincs ilyen. Fent a magasban az üzem vasszer­kezeti teteje alatt egymás után húz­nak el a daruk, csikorogva, csöröm­pölő láncokkal hordják a különböző acélöntvényeket. Az egyiket az acél­öntődéből, a másikat már a légkala­pácsok alá ,vagy a kész darabokat a vasúti kocsikba, elszállításra. Igen, a légkalapácsok! Ezek azok, ame­lyek az emberi dobhártyát megpró­bálják átszakítani. Igaz. a kohászat­ban nem ismerik a „síri csendet”, de itt a levegővel működtetett kala­pácsok olyan zenét csapnak, hogy... AZ ACÉLÖNTÖK leöntik ugyan Rz öntvényeket, de hát amikor ki­szedik a formákból, azon különféle ^elöntések, fölösleges szél-dara bök maradnak. Ezeket el kell távolítani, hogy a megmunkáló üzemek, a raj­zon feltüntetett öntvényt pontosan, méret&zerint kapják meg. Az eltávo­lítás egyrészt oxigénnel történik, másrészt légkalapáccsal. Tehát ezt végzik a tisztítómühely dolgozói és nem is akárhogyan. Hazánk legnagyobb acélöntödéje Diósgyőrben van. Ebből következő­leg a tisztítóműhely is a legnagyobb, s ez nemcsak területi nagyságot je­lent. hanem azt is, hogy itt készül­nek a legnagyobb és legkomplikál­tabb öntvények. Jelenleg például a kínai csőgyár több tonnás darabjai, vagy a Lengyel Népköztársaság ré­szére készült turbina öntvényei a legnagyobbak és a legtöbb munkát igénylők. Készült itt már Indiának, Egyiptomnak, Csehszlovákiának, Ar­gentínának öntvény, világszerte is­merik a diósgyőri öntvényeket. Az csak természetes, hogy a Lenin Ko­hászati Művek öntvényeit is ők gyártják és tisztítják. Miből áll az öntvény tiszti tők mun­kája? Molnár Sándor hűségpénze Áruházi és vásári tolvajbanda lelett ítélkezett a miskolci járásbíróság Illés SgncLorné büntetett előéletű bánrévei lakos, börtömviselt társai­val szervezetten fosztogatta az állami és szövetkezeti boltokat, továbbá a magánszemélyéket. Illés Sándorné határozta meg az elkövetés időpont­ját és helyét, amiben társai támo­gatták őt. A banda egyik tagja, Schulcz Béláné ózdi lakos például azt a feladatot kapta, hogy a naptá­rakból és a hirdetményekből álla­pítsa meg, hogy hol tartanak vásá­rokat. A lopásra kiszemelt vásárok­ba részben vasúton, részben gépko­csin utaztak. A banda tagjai állan­dóan együtt jelentek meg az elkö­vetés helyén is, de igyekeztek magu­kat úgy feltüntetni, mintha nem is ismernék egymást. A lopások elkö­vetője túlnyomórészt Illésné volt, társai pedig igyekezték őt a bolti eladó és a vásárló közönség elől el­takarni. Amikor pedig Illésné a lo­pásra kiszemelt árut megszerezte, társai azt tőle nyomban átvették, még az üzletben és a helyszínről gyorsan eltávoztak. Túlnyomórészt ruhaneműeket loptak, amelyekből a rendőrség az eljárás során majdnem egy teherautónyit foglalt le. Cselek­ményeiket legnagyobbrészt Miskol­con, Ózdon, Salgótarjánban, Egerben és Pétervásáron követték el. A miskolci járásbíróság Illés Sán- dorriét négy évi börtönre. Oláh Ber­talanná ózdi lakost, kettő évi börtön­re, Csakmag Józsefné ózdi lakost 3 évi börtönre, Tóth Jánosné hódos- csépányi lakost kettő évi és hat hó­napi börtönre, Kollár Dénesné hó- doscsépányi lakost kettő évi börtön­re. Schulcz Béláné ózdi lakost kettő évi börtönre, Jessek Pálné sajószent- péteri lakost egy évi börtönre, Czé- ber Istvánná ózdi lakost 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A putnoki járásbíróság Karniezki József hevesi lakost lopás bűntette miatt egy évi börtönre ítélte. A vád­lott lopás miatt már korábban is volt büntetve. A vádlott Kazincbar­cikán dolgozott és a munkahelyén egyik munkatársának a munkásszál­láson lévő szekrényét feltörte, ahon­nan 200 forintot lopott el és azt ital­ra elköltötte. Ezt követően a vádlott a munkásszállóban lakó egy másik munkatársától lopott el egy pénz­tárcát. 46? forinttal. ELŐSZÖR IS HOMOKOLÓ szer­számokkal és homokoló gépekkel megtisztítják az öntvényeket; Majd a felöntéseket, fölösleges darabokat oxigénnel levágják, utána követke­zik a hőkezelés, lágyítás. Mikor mindezzel készen vannak, az öntvé­nyek felületén lévő, öntésből eredő hibákat légkalapáccsal kifaragják, és villanyhegesztéssel feltöltik. Az így kijavított öntvényt pádon kiegyen­getik és rajztáblán mégegyszer fe­lülvizsgálják. Ha a minőségi ellen­őr nem talál benne hibát, a daru a vasúti kocsiba emeli, hogy elvigyék a megmunkáló üzemekbe. Aztán kezdődik minden elölről. Dehát ez nagyon unalmas lehet, mondhatná valaki. — Nem unalmas — válaszolják rögtön az itt dolgozó emberek —, mert a fizikai munka mellett mi so­kat töprengünk. Egy ilyen hosszú töprengésnek az eredménye, hogy megoldottuk a gázkemencék előme­legítéséhez szükséges rekuperátorok acélöntvényből való gyártását. Ezt eddig Nyugat-Németországból sze­gezték be, drága devizaforintért, vagy meg kellett elégedni a vasönt­vényből készült rekuperátorokkal, amelynek élettartama viszont jóval kisebb. Ma már a durvahengermű és a kovácsmű kemencéinél az ál­taluk gyártott rekuperátorokat. sze­relték fel, és fokozatosan átépítik az ország többi kemencéit is. A TISZTÍTÓMÜHELY dolgozói vidéki emberek. Az üzem 75 száza­léka faluról jár be, és bizony évekig nagyon sok baj volt a munkafegye­lemmel. Az idén azonban a kimara- dozók száma a múlt évekhez viszo­nyítva egész alacsonyra csökkent. A műszaki és fizikai dolgozóik kö­zött nagyon jó az együttműködés. Ezt talán legjobban bizonyítja a terv hónapról-hónapra való teljesí­tése. s a túlteljesítésért kifizetett prémium. A homok, amivel dolgoznak, a szi­likózis veszélyét hordja magában. | Ezért kérik már több éve a 3 nap pótszabadságot. A szilikózis meg­előzésére egy nagynyomású vízsugár homokoló építését kezdték meg. Én­nek a munkálatai, pénzügyi fedezet híján, jelenleg szünetelnek, de 1959- ben befejezik. A portalanítást addig is locsolással, ventilátorral oldják mes. a lehetőséghez kénest. MINDENT EGYBEVETVE: a tisz­títóműhely fontos és érdekes üzem­rész. I | (hj) Tizennyolcadik éve vágja a szenet a kuri­tyáni bányában Mol­nár Sándor. Az egyik legjobb bányászként emlegetik az üzemnél. Az is ő, pedig valaha pásztorkodással kezdte az életét. Tizennégy éves volt és már nagy- kepén aratott, szedte a markot gróf Batthyány István földbirtokán. Aztán a sors idevetette a kurityáni bányához. Jó munkás, az ered­ményei bizonyítják. A felszabadulás óta 100 százalékon alul egyet­len hónapban sem ter­melt. Évi átlagteljesít­ménye jelenleg is 155.1 százalék. Kiváló mun­kájáért nem egyszer részesítették jutalom­ban, kitüntetésben. A készeres sztahanovista és a kétszeres kiváló bányász jelvény mel­lett ott van a Magyar Népköztársaság érdem­érem arany fokozata is. Most. az idei bá­nyásznapon újra a szakma kiváló dolgo- zója jelvénnyel és az ezzel járó pénzösszeg­gel tüntetik ki. A bá­nyaüzemnél ö kapja a legtöbb hűségpénzi, 7700 forintot. Molnár Sándor, mint mondják, nem ismer nehézséget. Néhány év­vel ezelőtt történt. Éj­szakás műszakban dol­gozott. Cimborájával már a 26-ik csillét rakták, amikor az ácso­lásnál körülbelül öt mázsa föld, rászakadt. A lábában megrepedt a csont, de még ekkor sem magával törődött, hanem azzal, hogy mi­előbb be legyen ácsol­va. Molnár Sándort az elmúlt napokban köze­lebbről is megismer­tem. Beszélgettünk sok mindenről, s megmu­tatta, mennyi mindent vettek már mióta meghúzásodon. Üj bú­torok, rádió, süppedő szőnyegek, szép lakás, mindent meg lehet ta* lálni náluk. — Most mit vásároU nak a húségpénzből? — Nemcsak a hűség-*, pénzt kapom meg, ha­nem a kiváló dolgozó jelvénnyel járó kétheti fizetést és a rendes havi keresetemet is, amely összesen lesz vagy 12.000 forint. Je­lenleg 10.000 forint megtakarított pénzünk is van. — Meg is van már ennek a helye — szóit közbe Molnámé. —» Több mint 12.000 fo­rintba kerül a kombi- náltszekrény. A fér­jemnek bőrkabátot veszünk. A többi pénzt pedig a takarékba tesszük, mert motort akarunk vásárolni. A kurityáni bányaw üzemnél sok ilyen de-* rék bányász dolgoziké mint Molnár Sándor. Bizonyítja ezt az is, hogy éliizem lett a bánya. « TÖRÖK Uiiáalakítva adták át rendeltetésének Miskolc legrégibb gyógyszertárát Béke-téri piac mellett, az Ady | a-l itrahfln Ír íir» naná! írntf an * Endre-u teában kedden ünnepélyesen adták át rendeltetésének Miskolc legrégibb gyógyszertárát, melyet 100 ezer forintos költséggel most korsze­rűsítettek. Az egykori Fekete Sas gyógyszertárat kereken 200 évvel ez­előtt alapították, s a megye külön­böző részéből piacra bejárók kedvelt patikája volt. ahol vásári és piaci napokon többszáz gyógyulni akaró beteg szerezte be a gyógyszereket. A nagy forgalomnak a régi patika már nem felelt meg. Éppen ezért gondoskodtak az egészségügy vezetői, hogy a város egyik legforgalmasabb helyén a korszerű követelményeknek megfelelő gyógyszertár létesüljön. A hónapokig tartó átalakítási munka során érintetlenül hagyták a 200 éves gyógyszertár batlnás berende­zését —, de korszerűsítették azokat a helyiségeket, ahol előkészítik, ösz- szeállitják a különböző gyógyszer- készítményeket. Az újjáalakított gyógyszertár keddi megnyitásán megjelent Fekete László, a megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Hoffmann Ferenc, a megye főorvosa, dr. Illés Béla, a vá­rosi tanács főorvosa, valamint az egészségügyi szervek több más kép­viselője is. Fógl Antal, a gyógyszertár köz­pont vezetője méltatta az újjáalakí­tott gyógyszertár jelentőségét, mely a vidékről érkezők érdekében, a többi gyógyszertárnái korábbi idő­ben nyit majd. Dr. Hoffmann Ferenc megye1 főorvos a gyógyszerészek jelentőségét és szerepét méltatta a betegellátásban, majd dr. Grigássy Pálné, a gyógyszertár dolgozói revé­ben átvette az átalakított gyógyszer­tárat, s ígéretet tett. hogy a gyógyu­lást kereső betegeket mindenkor a lehető legjobban elégítik ki. Miskolc patinás öreg patikája most már újjáalakítva áll a gyógyulást keresők rendelkezésére. III. ELLEN0EN MOSZKVA történelme közelebbi nációt is megcsúfolt már. S hogy ez ne legyen egyhamar a múl­té, azt illusztrálták a moszkvaiak azok­kal az egyik Gorkij utcai lakóház al­só részét burkoló gránitkövekkel, ame­lyeket a németek gyűjtöttek össze, hogy győzelmi denkmalt emeljenek belőlük Moszkvában. A győzelmi em­lékmű azonban a berlini Treptowra került — a szovjet nép emelte a ha­záért meghalt fiai emlékére. Moszkvában se szeri, se száma a színházaknak, moziknak. A Szverd- lovszk téren három színház is áh- a Gyermekszínház 1925-ben épült, Le­nin kezdeményezésére; a Kis Drámai Színházzal szemben a Nagy Színház uralja a teret, amelyben egykor Sal- japin hódította meg a moszkvai kö­zönséget — ma nem kevesebb siker­rel nyeri meg tetszésüket Uljanova és Mihajlov..: A kultúrált ízléssel kiképzett Majakovszkij téren áll a világhírű Csajkovszkij hangverseny- terem, vele átellenben a nem kevés­bé híres Obrazcov bábszínház. A tér felett itt a 33 emeletes Peking szálló dominál. • MOSZKVA LEGÉRDEKESEBB mozija a Panoráma Filmszínház. A 3000 személyt befogadó épület a ró­mai Circus Maximusra emlékeztet, persze modern kivitelezésben. A ho­morú, óriási vászonra egyszerre há­rom gépből vetítenek és egy kis opti­kai «-csalással« azt az érzést keltik a nézőben, hogy mellette száguld el a TU 104-es, a Dinamó hátvédje pont felé rúgja a labdát vagy éppen a gyöngyhalásszal együtt merül a mély­be. . • Mindemellett fáradtan hagytuk ott a Panoráma mozit és azt volt a vélé- méftyünk, hogy ennek a mozinak nincs jövője. A «-Drága föld, szülőha­zámnak földje« című színes, a Szov­jetunió tájait bemutató filmet vetí­tették. Káprázatos technikai, opera­tőri bravúrok. A városok, építkezé­sek, tájak bemutatása igen hatásos és egyideig gyönyörködtető is. Gyö­nyörködésünket azonban zavarta egyrészt a szokatlanság, másrészt a vetített kép szélessége, nagysága. Egyszóval, míg a szélesvászon még növeli a filmművészet lehetőségeit, addig a panoráma már nem fokoz­za ezeket a lehetőségeket, csupán fá­rasztóbb a néző számára. Kuriózum­nak olykor-olykor még elmenne, de az állandó panoráma műsor? ;; j Márpedig ez az impozánsan modern épület külső-belső kiképzésében a panorámához igazodik* s:; Mit zsúfolhatnánk még össze e szűk helyen? Hiszen rengeteget be­szélhetnek a kesztyűben dolgozó moszkvai utcaseprőtől kezdve, a 3000 kiszolgálóval dolgozó GUM áruházig; az Ukrajna szálló csinos liftkezelő­jének angol nyelvtudásától a Lenin múzeumban nézdegélő, elérzékenyült öreg bolsevikig; Rettenetes Iván erőd­jétől a nagyszerű Lenin stadionig — sok mindenről. Mit adhatnánk még e fejezetben? Legfeljebb egy taná­csot: tessék pénzt gyűjteni és mi­előbb megnézni Moszkvát! Mert tény az; bár egyszerűen, szerényen öltöz­ködnek a moszkvaiak és gyakran le­mondtak a pillanatnyi, átlagértelem­ben vett, életélvezetről, de olyan technikát alkottak és a fejlesztés s fejlődés, a kultúrforradalom és épít­kezés, az alkotás és áldoznitudás oly magas iskoláját statuálták négy év­tized alatt, amely félreérthetetlenül mutatja a szocializmus magasabb- rendüségét az eddigi társadalmi for­mációk feletti A TURISTA NÉZI, csodálja az impozáns, modem épületeket, az építkezések gyorsaságát. Az új alko­tásokat és a gondosan rendbent ár­tott régi értékeket. A számunkra szokatlan bizánci — szláv stílusban épített székesegyházakat. Aztán, hogy több ideje marad az alaposabb szemlélődésre, nézi az utcát, nézi az most ismerkednek a mi mai diva­tunkkal. Eddig nem volt idejük — építkeztek. Ez nem túlzás. Mindenki láthatja, tessék megnézni! Ha már az öltözködésről beszé­lünk, hadd mondjunk el egy jellemző esetet. Székesegyházakat, műemlé­keket nézegettünk. Mindig volt ve­lünk idegenvezető — ezúttal is. Je­len esetben, egy fiatalasszony vállal­kozott kalauzolásunkra. Nem a leg­újabb divat szerint öltözködött. Fi­gyeltük egy-két »polgártárs« arc­játékát — ilyenek is voltak közöt­tünk. Megbocsátó mosoly.;: Igen, igen, én jobban öltözködöm, mondta a mosoly. Aztán megszólalt az ide­genvezetőnk: — Ki beszél Önök kö­zül angolul? — És angolul beszélt. Aztán azt kérdezte, hogy ki beszél németül. És németül beszélt. A »pol­gártársak« elfelejtették, hogy jobban öltözködnek, mint fiatal idegenveze­tőnk* A Nagy Színház embereket.- Csalk nézi. nem beszél velük, nem érti a nyelvüket. Az első benyomása: a moszkvaiak keveseb­bet adnak a ruházkodásra. Jól öltöz­ködnek, hisz az áruházak tömve ruhaneműekkel. — de eddig nem sokat adtak a divatra. Most már többet adnak erre is. Természetesen, a kispolgárok »nagy ügyet« csinál­nak ebből, és tetszelegnek is egyben: lám. mi ízlésesebben öltözködünk 1 Ez eddig rendjén is van: mi ízlése­sebben öltözködünk és a moszkvaiak MAR EMLÍTETTÜK, hogy a szov­jet városokban nem láttunk kocsmá­kat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a szovjet városoknak nincs éjszakai élete — pesti értelemben. Mégis mi­lyen a moszkvai éjszaka? Kíváncsiak voltunk. Négyen nekivágtunk a moszkvai éjszakának. Az Ukrajna bárjában lehet táncolni — mondták. A Moszkva szállóban laktunk és állí­tólag közel volt hozzánk a legna­gyobb moszkvai szálló, az Ukrajna. A 29. emeleten a bár, Remek kilátás Feltétlenül menjünk el. Elindultunk. Csakhát külföldiek lévén, tájékozat­lan kóboroltunk. Egy külvárosféle részbe tévedtünk. Az egyik háziból harmonikaszó hallatszott, énekeltek; Egyikünk jól értette az orosz nyel­vet. Itt lakodalom van! Menjünk be!' Ott álltunk az ablak alatt. Tanakod­tunk. Bemenjürnk. ne menjünk? To­vábbmentünk. Sietnünk kellett, hisz itt az éjszaka. Fél 12-re értünk a szállóhoz. Ott azt mondták, hogy már nem érdemes felmenniünk. nem sokára záróra. Mit kellene csinál­nunk? Most már valóban szomjasak voltunk. Üljünk be egy taxiba, majd a sofőr megmondja, hol lehet még szórakozni És a sofőr mondta: — Az Amerikai Házban. Menjünk oda! Mit tudtuk mi, mi az az Amerikai Ház. Ott voltunk. A ház előtt szolgálatot teljesítő rendőr mosolyogva köszöntött bennünket, tisztelgett és mi bementünk. A te­remben vadütemű amerikai dzsessz, gépzene, automata lemezváltó őt rock and roll és tangó, de amerikai módra. Olykor robbanékonyán gyors, olykor lassú, széles mozdulatok. Asz­talhoz ültünk. Vártuk a pincért. Nem jött. Kénytelenek voltunk a pulthoz menni. Ketten mentünk Edittel, mert ő jól beszélt oroszul. Beszélt is. Beszélhetett. Egy jól meg­termett amerikai fiatalember neve­tett rá. meglehetősen kaján modor­ban. Még gúnyorosabb volt. amikor karszéttárva köszöntötte Editet: Helló, Baby! — és nagyon nevetett hozzá. A fiatalember nem értetté Edit oros? mondatait, csak angolul beszélt. Jött aztán egy másik pincér, aki beszélt oroszul. Igen csodálko­zott. Hogy kerülhettünk mi, magyar turisták, az Amerikai Házba?! No. igen, mert a ház az amerikai ée nyugati diplomaták számára van fenntartva. Zavarban voltunk, sőt igen kínosan éreztük magunkat mert hát úgy néztek ránk. mini. messziről odacseppent nem várt ván­dorokra. Mindenesetre, ha már itt vagyunk, tessünk rendelni — mondta a pincér. Hát rendeltünk S miközben fogyasztottunk, azon tanakodtunk, hogy most ki van inkább zavarban, mi-e. vagy vendéglátóink, a táncölő diplomaták? MERT OLYAN gyanús samjA« néztek ránk;*. (FolytatjukJ íőaCx- UűytJ-Nacft Moszkvai jegyzetek (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom