Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

Vasárnap, 1958; szeptember 14.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

7

HETI f

ilmjegyzeiek

A HÍVOTT SZÁMOK MÖGÖTT...

SÓBÁLVÁNY

Magyar film

is, hogy a bérlő maga kapcsolhassa Szegedet, Pestet és más városokat. A tervezés még folyik és — reméljük — a kivitelezés sem fog sokáig váratni magára.

Ji'rdekes, izgalmas problémát döl- ^ gőz fel az új magyar film, a Karlovy-Vary-i filmfesztivál harmadik díját nyert Sóbálvány. Azt igyekszik ábrázolni, hogyan találták és találják meg a régi értelmiség becsületes tagjai helyüket az új társadalomban. A történet az ostromlott Budapesten, a felszabadulás előtti napokban indul, majd a felszabadulás utáni első időkbe húzódik át. A film alkotói a ma szemével vizsgálták meg a film hőse, Mohay sebész- főorvos figuráját, a helyezkedő Si- mics doktort és a többi szereplőket. Thurzó Gábor forgatókönyvének az a legfőbb problémája, hogy lehet-e és miként a 13 év előtti alakokkal, a történelmi helyzet hűségének csorbítása nélkül, a mához szóló filmet alkotni.

A dícséretreméttó vállalkozást nem koronázta teljes értékű siker. A film látszólag leegyszerűsített válaszút elé állítja értelmiségi figuráit, megmaradnak-e a közöny, a »nem politizálás« álláspontján, avagy szembenéznek az élet fényeivel és odaáll- nak szilárdan a haladás, a szocialista építés oldalára. Az út, amely a két megoldás közül, a két életszemlélet közül a jobbikhoz, a szocialista építés oldalára való álláshoz vezet, a lelkiismeret tisztítótüzén keresztül jut az új társadalomba való beilleszkedésig.

. ... A- Sóbálvány. mondanivalója.össze-, tett, irodalmi, intellektuális jellegű. Nagyon nehéz a mondanivalónak ezt a teljes bonyolultságát játékfilm keretein belül, mindvégig a film képnyelvén tolmácsolni. A cselekménybe épített szimbólumokra van szükség, amelyek segítik a mondanivaló művészi tömörítését. Kár, és alapvetően helytelen, hogy a becsületesen gondolkodó értelmiségit, a film az »úri« osztályhoz sorolja, ugyanakkor valósággal kivonja őket a társadalom egyéb osztályaiból és rétegeiből, azokat a fűmben jóformán nem is szerepelteti.. Nem ábrázolja a film megfelelően a felszabadulás utáni történelmi hátteret; a cselekmény szinte tértől és majdnem időtől függetlennek hat. A forgató- könyv a film számos alakjára sem fordított elég gondot. Egyes alakok rajza elnagyolt, a fősúlyt Mohai sebészfőorvosra fektette a forgató- könyv írója. Páger Antal nagyszerű művészi eszközökkel ábrázolja a lelkiismeretével küzdő sebészfőorvost, bár játékán a Páger-i modorosság erősen érezhető. Alakításának különös hitelt ad, hogy az alakító művésznek is magánéletében minden bizonnyal meg kellett küzdenie hasonló lelkiismereti problémákkal. A film többi szereplői közül Tőkés Anna Margittainéja és Ladányi Ferenc Simics doktora érdemel említést. A hiányos forgatókönyvi jellemrajz következtében a többi szereplők halvány figurákat nyújtanak, még az egyébként kitűnő Ruttkai Éva és Gábor Miklós alakítás is sablonosnak, szürkének mondható.

Várkonyi Zoltán rendező látszólag nem -tudott megbirkózni az vntellek-. tuális probléma megfelelő képnyelvi ábrázolásával, a forgatókönyv gyengéit nem tudta áthidalni, a cselekményt nem egyenletesen bonyolítja. — A Sóbálvány fesztiváli díjnyertessége ellenére sem sorolható a jobban sikerült filmjeink közé.

Az országúton

Olasz film

J\/t egrázó történetet ábrázol a film. A történet hőse az együgyű, magános Gelsomina, aki szomorú életébein csak néhány pillanatra találkozik a boldogsággal, amikor megértésre, barátságra talál a »Bo- lond«-nak nevezett kötéltámcosmál. Gelisominát nyomorúságban élő anyja tízezer líráért eladja Zampanó cirkuszi mutatványosnak; Zampanó erőművész, télen-nyáron az országúton vándorol, mutatványával falu- ről-faiura jár. Gelsomina hamarosan rájön, hogy a durva és fukar Zampanó mellett nem vidám az élet, keményen kell dolgoznia, és a férfi nem is veszi őt emberszámba; Keserű ez a kitaszítottság, az egy- ügyűen naiv Gelsomina számára, Később találkozik a már említett ikötéitáncossal. akt Zampanó bosszúból megöl. Gelsomina tanúja a rettentő jelenetnek, s rémületében idegrohamot kap. Zampainónak terhére válik az idegrohamos lány, az úi- szélén magára hagyja és csak évek múlva döbben, rá, amikor Geüsomina halálhírét hallja, hogy mit is jelentett számára az együgyű, de nagyon kedves partner;

Giuitetta Masina élményt Mentő efekítással hozza elénk Gelsominát.

Arcának egy-egy mozdulatával. tekintetével, egy-egy apró . gesztussal jellemzi az együgyű lányt és ki tudja fejezni legapróbb érzéseit, ölömét, félelmét, bánatát. Nagyszerű alakítást nyújt Anthony Quinn Zampanó szerepében és Richard Basebart a Bolond alakításában.

Az országúton megrázó erejű filmalkotás. Éles vonósokkal rajzolja meg azt a kapitalista társadalmat, amelyben mód nyílik a szegénycsaládok gyermekeinek testestől, lelkestől való áruba bocsátására, az emberi méltóság végletekig való megalázására. és amelyben lehetőség nyílik arra az életmódra, amelyet Zampanó folytat. A társadalom-rajz mellett az emberi érzésvilág gyönyörű ábrázolásával is találkozunk e filmben. Vitatható, hogy Az országúton megalkotása jelentős lépése a neorealizmus lassan megfenekiő útján; ennek eldöntése meghaladja e szűkszavú film jegyzet kereteit: Itt csak arra szorítkozhatunk, hogy megállapítsuk: Frederico FéHimi rendező ezzel az alkotásával is kitűnő művet alkotott, amely méltán nyerte él több művészi filmverseny díját.

Műszerekkel állapítják meg, hogy hol történt a hiba a vonalon. Agócs Lászlóné a felügyelet dolgozója munka közben.

ógy-két csomag, távirat kihordásában már ki is merült a postáról alkotott. fogalma. Ez a felületes ismeretség onnét van, hogy a postai sor- banállásnál az ablakon át csupán a stemplizőket és táviratfelvevőket látjuk. És még a telefonnál is találkozunk mindennap a postával. Ha a hívott szám foglalt, akkor őket szidjuk

Ismerkedjünk meg közelebbről a

központban:

— Halló, itt a hármas bejelentő ..; Tessék diktálni.

Avender Zsuzsanna naponta 1500 —1600 távolsági beszélgetést jegyez

Közvetlen Budapesttől kérünk engedélyt a felvigyázó központba való belépésre. Amíg az engedélyt megkapjuk, egy kiváló dolgozó nővel ismerkedünk meg. Szabados Jolán, az országos távirdász-versenyben a harmadik helyezést, érte el. Nemcsak ió távirdász, de mint ember is szerény. Külön megkért bennünket, hogy a nevét nehogy kiírjuk az újságba.

A felvigyázó központban tett látogatásunkról fényképpel számolunk be.

»

A »betegeskedő« telefonok »gy ágyházában« közelebbről megismerkedünk a telefonok belsejével. (Itt fogadtunk meg, hogy többet nem csapjuk le a hallgatót, s a készüléket sem dobjuk a papírkosárba, ha a hívott szám nem jelentkezik!)

— A telefonhibásodás 80—90 százaléka sajnos a bérlők hibájából történik — jegyzi meg az egyik ott dolgozó. — Különösen sok baj van az utcai telefonokkal. Alkatrészeket lopnak el belőle. vagy elrontják. Peri éve javítja már a telefonokat Sas Pál elvtárs. 38 éve ugyanezen a helyen*

— Itt a 03 hibabejelentő beszél..<

postai dolgozók munkájával. Különösen azokkal a »számokkal«, amelyeket mindennap tárcsázunk, érdeklődünk náluk és bejelentést teszünk hozzájuk;

■

** Halló, T5-222?

— Igen. Tudakozó . « 8 M-214 * . . Kéremszépen; : a

Csinos fiatalasszony ül a széles ikapcsolótábla előtt..: Soldos Sán. dorné, a délelőtti ügyeletes. A tej- színű gombocskák közül az egyiket sárgás fény önti el. Egy újabb érdeklődő;.:

— Széchenyi-utca 33. a s Kéremfel. A kéréseket gumiszalagon a hosz- szú asztal mellett ülő telefonosok között. osztjuk szét. A fiatal, csinos lányok nyolc órán ’ át »hallóznak«.

dig nem veszik hasznát az elvitt aU

katrésznek isi '

Hallattuk, hogy Pécsett az utcai telefonfülkékben a beszerelt telefoPár perc alatt öt-hat tudakozó jelentkezik. Majd minden kérdésre fejből válaszol. Többszáz telefonszámot ismer kívülről. Ez már a gyakorlottság eredménye.

— Ház- és telefonszámokon kívül mi után érdeklődnek még?

— »Háziasszonyoknak beszegődött« szalmaözvegy férfiak főzési szaktanácsokat kérnek..; A humor is megvan a tudakozókban: van, aki megkérdezi, hogy egy kiló gombostű hány darab. Persze az ilyen kérdéBemutatjuk Soldos Sándornét a „15—222”-ot.

Nemcsak Pesttel, Péccsel, Szolnokkal. de Moszkvával, Párizzsal, Londonnal, sőt a tengerentúl Newyork- kal is érintkezésbe lépnek telefonon. Az asztal túlsó sarkán, az egyik telefonos kislány éppen Pilsent hívja:

nők megvédése érdekében automatikusan bezáródó ajtókat szereltek fel. Ha valaki megsérti a készüléket, az ajtó bezáródik és csak a központból kijövő szerelő szabadítja ki a károkozót. Ezt a miskolciak figyelmébe ajánljuk! Érdemes lenne bevezetni városunkban is ezt a módszert. S ha ez megtörténik, erről úgy fogjuk értesíteni kedves olvasóinkat, hogy az első bennmaradtat megnyilatkoztat* juk«

A javítóműhely vezetője elmondta ~ s ennek a felvilágosításnak sokan fognak örülni, — hogy a hivatalok és magánházakban felszerelt telefon- bérlők csak 50 fillért kérhetnek egy telefonálásért. Ugyanis a gyakorlatban mindig 60 fillért fizetünk!.*

Halló Pilsen! Itt Miskolc, Miskolc beszél,

sekre nem tudunk választ adni. De a totó- és lottóeredményt szívesen megmondjak. Az ötezer telefonbérlő

Kísérőnk — Horváth Dezső elvtárs — a jövő terveiről beszél. Szeretnék megvalósítani itt Miskolcon

Az első postásnap alkalmával a borsodi és Heves megyei postaigazgatóság kollektívájából 45 dolgozót kiváló oklevéllel és jelvénnyel tüntetnek ki, 7-en miniszteri kitüntetést kapnak és 46.000 forint pénzjutalmat osztanak szét. A postásnap tiszteletére indított versenyben a fenntartási üzem bizonyult a legjobbnak s elnyerte az élüzem címet. Hét fiókposta »kiváló hivatal1« címet nyert: A vasárnapi programról külön tájékoztatjuk olvasóinkat. A postás dolgozóknak ezúton is kellemes szórakozást kivárnunk.Baráth Lajos, Gutassy Béla és ~ Martinecz György képesriportja,

leözött sok a kíváncsi. — s ezeknek mindenkor rendelkezésére áll a 15-222. *

Egy ajtóval odább, az interurbán

Lefogadom, hogy ön is, éppen úgy mint én, a posta munkáját a bélyegek stemplizésében, újságok és levelek kézbesítésében látja. Esetleg