Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

r Vasárnap, 1958. szeptember 14. ESZAKMAGYARORSZÄG Érdekes bejelentések a genii atombékeértekealet pénteki napján Befejezte munkáját az értekezlet Genf (MTI) A genfi atombékeértekezlet pén­teki ülésén elsősorban a rádióaktív hulladék tárolásának problémájával foglalkoztak. Köztudomású, hogy az atomreakto­rok elmaradhatatlan mellékterméke a rádióaktív hulladék, amely nem­különben velejárója az atomenergia ipari és kutatási célokra történő fel- használásának is.. Ez a rádióaktív hulladék veszélyessége tekintetében igen sokféle lehet. Egyes esetekben perceken belül veszélytelenné válik, más esetekben viszont évszázadokon át is halálos lehet az emberi szerve­zetre. L. A. Lieberman, az atomerőbizott- ság tagja, felszólalásában hangoz­tatta, hogy véleménye szerint tovább­ra is legcélszerűbb földalatti tartá­lyokban elraktározni a rádióaktív hulladékot. Az Egyesült Államok — mondotta — eddig nem kevesebb, mint 65 millió dollárt fordított ilyen földalatti tartályokra. Ugyanakkor mintegy 10 ezer Curie (mint ismere­tes, a Curie rádióaktív egységet je­lent) hulladékanyagot szórtak az At­lanti-óceánba és ennél kisebb meny- nyiséget a Csendes-óceánba. (A csütörtöki ülésen szovjet tudó­sok hangsúlyozták: rádióaktív hulla­dékanyagoknak az óceán mélyébe süllyesztése azt eredményezi, hogy a halak és a hajókon tartózkodó tenge­részek rádióaktív fertőzésnek vannak kitéve.) L. C. Watson kanadai tudós érde­kes megoldást javasolt, indítványoz­ta. hogy üvegtáblákból készített pin­cékben tárolják a rádióaktív hulla­dékot, ahol az évszázadokon át eltá­rolható anélkül, hogy a legkisebb mértékben is veszélyes lenne. Boer professzor, a holland küldöttség ve­zetője sürgette, hogy nemzetközi rendszabályokkal biztosítsák Nyugat- Európát a rádióaktív fertőződés ve­szélye ellen. Dr. H. L. Reynolds, a californiai egyetem professzora bejelentette, hogy az Egyesült Államokban az idén ősszel kísérleteket végeznek majd atommeghajtású űrrakéták és repülő­gépek előállítására. Svéd tudósok bejelentették, hogy sugárzási módszerrel hét éven át , folytatott kutatásaik eredményeként megtalálták a módját a különböző ■ növények, terméshozama .növelésének, Gustavsson stockholmi professzor áz izotópok mezőgazdasági felhaszná­lásának kérdésével foglalkozó szek­ció ülésén felolvasta tanulmányát, amely kifejti: az általánosságban is­mert árpafajtának rádióaktív sugár­zással történő kezelése nyomán, új, nagyterméshozamú árpafajtákat le­het kialakítani. Gustavsson szerint ionizáló sugárzás segítségével más gabonaneműek és zöldségfélék új, nagyterméshozamú fajtái is kialakít­hatók. Az értekezlet munkáját össze­foglalva, érdekes ' be jelentéseket tett a pénteki ülésen sir John Cockroff, ismert angol atomfizikus. A többi között hangoztatta: 1. Az eddig üzembehelyezett atom­erőművek »engedelmeseknek-« mu­tatkoznak és eddig kevés baleset tör­tént reaktorokban. 2. 1063—1973-ig a különböző or­szágokban — adottságaiktól függően — az atomerőművek gazdaságilag azonos költségekkel dolgoznak majd. mint a hagyományos energiatermelő üzemek, 1975-re az új erőművek nagy többsége már atomerőmű lesz.. 3. Valószínűleg 20 évre van szük­ség, amíg meg lehet állapítani, hogy a gyakorlatban megvalósítható-e a hidrogénbomba reakcióján alapuló fúzió erőmű. 4. Már léteznek, vagy építés alatt állnak atommeghajtású hajók, de még korai megjósolni, hogy gazda­ságilag valóban lehetséges-e a keres­kedelmi hajózás átállítása atomha­jókra. A jövő évben vízrebocsátandó szovjet atom jégtörő gyakorlatilag korlátlan ideig tartózkodhat a tenge­ren és megteheti amire egyetlen más hajó sem képes — megnyithat­ja a Szovjetuniótól északra húzódó 6 ezer mérföldes tengeri utat. 5. A jelenlegi geológiai adatok és az elmúlt 10 esztendő tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a világ valószínűleg mintegy 10 millió ton­na urániumkészlettel rendelkezik. Genfben tartották utolsó tanácsko­zásaikat az atomerő békés felhasz­nálásának lehetőségével foglalkozó tudósok. A két hétig tartó értekezleten 69 ország mintegy 5 ezer atomszakértője 77 ülésen vett részt, s több mint 2000 előadás hangzott el az atomerő békés felhasználásának legújabb módjairól. Becslések szerint körülbelül 100 ezer látogatója volt annak a kiállí­tásnak, amelyen az értekezlettel egyidejűleg----húsz ország mutatta b e legkorszerűbb atomberendezéseit. (MTI)-000­& it un tét esek a termelőszövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezeti mozgalom tíz éves évfordulója alkalmából a ter­melőszövetkezeti. mozgalom fejlesz­tése érdekében kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül a »Szocialis­ta Munkáért« érdemérem kitüntetést adományozta többek között: Antal Simonnak, a mezőkövesdi járási ta­nács végrehajtóbizottsága elnök­helyettesének. id. Cseh Sándornak, a szentistváni Béke Tsz tagjának. özv. Simon Gábornénak, a szentist- váni Béke Tsz munkacsapatvezetőjé­nek. id. Sepsi Imrének, a mezőke­resztesi Táncsics Tsz raktárosának, Oravecz Andrásnak, a mezőkeresz­tesi Táncsics Tsz sertésgondozójámak, Hornyák Jánosnak, az abaujalpári Szabadság Tsz tagjának. Lukács Jánosnak, a mezőcsáti Dózsa Tsz tagjának. Izsó Elemérnek, a mező­ikeresztesi Vörös Csillag Tsz tagjá­nak, Tóth Istvánnénak, az afoa/uj- szántói Petőfi Tsz tagjának. A kitüntetéseket Dobi látván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délelőtt az Or­szágház kupolacsarnokában nyújtot­ta át. A kitüntetések átadásakor je­len volt dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Dögéi Im­re, földművelésügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Tisza József, a Ter­melőszövetkezeti Tanács titkára, Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgató­ságának elnöke, Keresztes Mihály és Szőke Mátyás földművelésügyi mi­niszterhelyettes. A kitüntetettek nevében Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke mondott köszö­netét. (MTI)-ooo­Három óriáskémány tűstől már Tiszapalkonyán Begyújtották az etőmü ötödik kazánját A Tiszapalkonyai Hőerőmű cseh­szlovák és magyar szerelői közös ösz- szefogással, éjjel-nappal azon fára­doznak, hogy a harmadik gépegység októberben már villamosenergiát termeljen az országos hálózatba. Csütörtökön délután a harmadik 120 méter magas kéményből szürke füstfelhő gomolygott a kék ég felé, jelezve, hogy begyújtották az erőmű ötödik kazánját. A nagyszerű győz?l- met gondos munka előzte meg. Az új kazán mintegy 39 kilométer hosszú — különböző méretű — csőrendsze­rét 60 tonna előkészített tápvízzel töl­tötték fel. Ezt a vizet a már üzemelő kazánok gőzével előmelegítették. A kellő hőfok elérése után begyújtot­ták az olajégőket, majd szénporbefu- vással hevítették a tüzet. A nyomást 90 légkörig fokozták és a termelt gőzzel kifuvatták a csővezetéket. Ezt a műveletet még négyszer megismét­lik s előreláthatólag hétfőn délben az ötös kazánban termelt gőzzel meg­pörgetik a harmadik 50 megawattos turbinát. Tájékoztató a lottó nyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság tájékoztató jelentése szerint a lottó 37-ik játékhetére 2 470 368 szel­vényt küldtek be a fogadók. így egy- egy nyerőosztályra mintegy 926 382 forint jut. Telitalálatos szelvény ez­úttal sem akadt, ezért a szerencsés mégytalálatosok között ismét két osz­tályra jutó nyereményt osztanak ki. Négyes találatot 23 fogadó ért el, nyereményük egyenként 80 555 fo­rint. Három találatot 2606 fogadó ért él, nyereményük egyenként 3é5 fo­rint. A 69 670 kéttalálay^s. szelvény­re egyenként 13,30 forintot fizetnek. (MTI) — Emeletes, új iskola épült Takta- harkány községben. Az iskola 6 tan­teremből, előadótermekből és igazga­tói lakásból áll. A munkálatok a be­fejezéshez közelednek, így a tanítás néhány nap múlva már az új iskolá­ban folytatódik. A FORRÁS VIZE TISZTA TJalk zizzenés a születése. Bölcső- J"L jét fák lombja védi, naptól- vésztől. Aztán, hogy nő, járni tanul, ti ínak indul vékony érben. Száradt levelek alatt bizonytalanul kezdi út­ját. Fölszippanthatná sok ellensége. Tovább táplálja éltető anyja, a hegy. Szalad a völgynek, indul a rétnek. Messzi viszi vándor természete. Ha tudná, hová kerül... Folyóba, ten­gerbe? Nem tudja. Vidáman éli gyermeknapjait. Játszadozik. Körül­— Mondja Bandika, nem fordítaná erre a fejét? Na, próbálja! gyöngyözi az öreg tölgy messzeágazó gyökereit, lágyan simítja a sziklák ol­dalához bújt zöld moha bársonyát. Ezüstösön kéklik a zöld bujaság­ban. Tovább suhan. Tovább és to­vább. Madár röppen fölötte. Vad csörtet át testén, őz szökken. Kar­csú őzek... Kicsinyek. Egy közülük olyan gyámoltalan. Asszony hozza mindig és simogatja. — Bandika vnni, inni. —# Az asz- szony Bandikénak szólítja d kis há­rom hónapos Őzet. Az erdőben talál­ták. Elpusztult áz anyja. Néha ketten jönnek Bandikéval. A döngőléptű ember jön előbb, utá­na az asszony. És furcsán beszélnek. Az ember Renéenek szólítja az asz- szonyt, de ezt már nem érti a forrás. Idegen számára a nyelv. A könnyedléptű asszony nemrég került a forrás mellé. Három éve. Messziről jött. A forrás csodálkozott Renée szavain és Renée csodálkozott a forrás láttán. De még sok minden máson is csodálkozott. Még nem élt erdőben. Napokat barangolt eleinte. Czép, szép — mondta kezdetben, ^ de hogy mi szép, azt nem tud­ta elmondani. Azelőtt Liliében élt. 13 éves kora óta textilgyárban dol­gozott. Renée nem szerette a gépe­ket. Nagyon korán megismerkedett velük. Most, az erdőben újra gyer­mekké lett. — Minden-minden szép . -.. Tiszta. Rengeteg zöld... — Kinn áll kis há­zuk udvarán. Tekintetével öleli a sejtelmesen vonzó Bükköt. — Hahó! Hahó!... ' A Jávorkút környéki hegyek vissz­hangoznak. — Hahó! Hahó!... Az asszony nem a hegyek válaszát várja, férje hangját akarja hallani. Akarja, de tudja, hogy nem hallja meg. A férj messzire jár. Vadőr, a távqli erdö­meg a szokásos kőrútról. Lent volt az etetőknél. — Itt az idény. Már bőg a bika. Nemsokára jönnek a külföldi vadá­szok — idejönnek vadászni az őszön is, akik tavaly is itt voltak. Vissza­hívja őket a Bükk. — Meg gazdag vadállomány. Rengeteg a vad az idén. — A főmér­nök panaszkodik, hogy a fiatal, egy­két éves fenyőfákat tönkreteszik. Erdei est. Csend és mozdulatlan­ság. Szellő sem su­sog. A vadőr szo­bájában a petró­leumlámpa homá­lyos fénye hada­kozol a sötétség­gel. A vadőr szá­jában pipa és azt mondja, hogy nem magyar az anya- nyelve. Pedig Gyémánt János­nak hívják. Ke­resve semsf találsz ennél magyaro­sabb nevet. — Hát hogy történt? Franciaország­ban éltem. 1922- ben kerültem ki, hároméves korom­ban. — Tehát 1919- ben született? — Akkor... — A vadőr szűksza­vú, szavanként adja gondolatát. — Apámnak emigrálnia kellett. — Az apa forra­dalmár volt 19- ben. Emigrált és három évvel ké­sőbb követte fele­sége, fia. Francia- országba kerültek, ott dolgozott az öreg, majd felser­dült fia szintén. — Öntödében dolgoztam... — Ha­nem 1940-ben a németek lerohanták Franciaországot. Gyémánt János 21 éves volt és a partizánokhoz csatla­Vacsora után .. 4 kozott. ; Az apa forradalmár volt., A forrás vize tiszta maradt., s — Miket csináltak? Igen, biztos lélekjelenlét kell, ha jön a vad. — Mégis...? — A tarkóját simo­gatja. Az ember nem beszélhet, ha jön a vad. Mozdulatlannak kell ma­radnia. A vad az etetőhöz jön. Biz­tosan kell lőni, jól célozni. —: Champagne-ban, ott volt jó ese­tünk ...A főnökünk (a partizáncso­port vezetője) megbízott bennünket, hogy robbantsuk fel a martinkemen­cét ... Felrobbantottuk... — Hogyan?... Ha a vad elesett, utána a késnek jön dolga. Az igazi vadász a puska, meg a kés nyelvén ért. — A portán megkötöztük a kapust, németbarát volt. Jöttek a németek. Mi a főbejáratnál időztünk. Ekkor­ra időzítettük a robbanást. A néme­tek a főbejárattól a kemencék felé igyekeztek. Mi meglógtunk a kocsi­jukon. — Még más eset is volt? — Volt. Az FTPF partizánjai so­kat ártottak a megszállóknak. Nem minden francia partizán volt egy el­ven. Háromféle partizáncsoport har­colt a háborúban: a De Gaulle-pár- tiak •— ez volt az MLN, az angol­párti, a WO, de legtöbben az FTPF- ben voltak. Ezt a kommunisták ve­zették. — A megszállás alatt egyikünk sem nézte, ki melyik csoporthoz tar­tozik. Most igen. A tábornok-minisz­terelnök az FTPF-belieket nem is­meri el partizánoknak. Pedig az FT­PF dolgozott a legtöbbet. Az erdei ember valamikor nyugta­lanabb természetű lehetett, mint most. Gyorsabban járhatott a keze. — Nem úgy van. Akkor legyen gyors a kéz, amikor szükség van a gyorsaságra. A vadőr az 1956-os el­lenforradalom után a karhatalom­ban szolgált. Beszélgetünk és Renée közben be­hozza a szobába Bandikat. Bandi­ka és Tacsi (a ku­tya), szaglássák egymást. Két ku­tya is van a ház­nál. Társaság... A férj sokáig jár tá­vol. Gyalog járja az erdőt. Nincs lo­va. (Erdőgazda­ság! A környéken lakó vadőröknek van.) Gyémánt Já­nos nem bánja. Nincs, hát nincs! ö nem beszél, leg­feljebb továbbáll. A vadőr szerényen él, elégedett. (Pe­dig többet érdé- meine, hisz több­re képes. Egyesek talán jobban ked­velik és támogat­ják a máselvű em­bert?) m De most jön az idény. Nemsokára megérkeznek a vadászok, külföld­ről is, belföldről is. Milyen hiszé­kenyek ezek a vadászok! (Azt hi­szik, kedvükre csőre vehetik bárme­lyik vadat.) Pedig nem így van. Azt a vadőr dönti el, ő kalauzolja a va­dászt. Ő dönti el, melyik vadat lőj je le. De ez már titok és ezt a vadászok egy­általán ne vegyék komolyan. És azt is mondja a vadőr, hogy ismeri és számontartja a terület minden ál­latját. Már Gyémánt János is ismeri, — így állítja, vadőrök között szé­gyenné is, ha nem így volna —, aki 55-től van itt Jávorkúton. (1948-ban jöttek vissza Magyarországra. Az öreg Gyémánt küldte őlcet. Menjetek! Már felszabadult Magyarország. Vé­ge az emigrációnak.) Bandikát nem zavarja a társaság. Szaglássza a szobát. Renée a fejét simogatja. — Nő a szarva. Lesz szarv, nem lesz suta. Felnő és elmegy. Ha suta, akkor visszajönne — inkább vissza­jönne. — Renée nehézkesen ejti a magyar szavakat. N\ mit mosolyognak? Csak nem mondtam valami szamársá­got?.., Juj!... NAGY ZOLTÁN- De ugye, mi megértjük egymást? (Fotó: Martinecz György) ben van dolga. Sokszor az éjszaka —Sok mindent... — Az erdei em- veti haza. Ma este is az imént tért berniek nyugodt a kezejárása. — Uj szőlészeti szakcsoport alakult Tokajban. A csoportnak 11 tagja van, s 25 holdon kezdik meg a társasgaz­dálkodás egyszerűbb formáját. Mun­kájukban Tóth Ferenc agronómus se­gíti az új szakcsoport tagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom