Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

Csütörtök, 1958. szeptember 11. Eszakmagyarorszäg Ünnepi tanévnyitó a Nehézipari Műszaki Egyetemen SZEPTEMBER 9-ÉN — kedden délután — ünnepélyesen megnyitot­ták a Nehézipara Műszaki Egyetem tizedik tanévét. Az évnyitó alkalmából feldíszített aulát zsúfolásig megtöltötte az ün­nepi ruhába öltözött fiatalság. A vö­rös drapériával bevont emelvényen a következő elvtársak foglaltak he­lyet: Benke Valéria művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Borsod megyei pártbizottságának elsőtitkára, Koval Pél, az MSZMP Miskolc városi pártbizottságának elsőtitkára, dr. Sályi István, a Nehéz­ipari Műszaiki Egyetem Kossuth-díias rektora, Simon Sándor egyetemi do­cens, az MSZMP egyetemi pártbi­zottságának titkára, az egyetem több vezetője és több közéleti személyi­ség. A Himnusz elóneklése után dr. Sályi István, az egyetem Kossuth- díjas rektora üdvözölte a megjelent kedves vendégeket s a következő •mély ezeken a tanszékeken folyik, — mondta dr. Sályi István, majd rátért a mérnökképzés minőségi kö­vetelményeinek taglalására NÉHÁNY ÉV ÖT A az a törekvé­sünk, hogy a minőségi követelmé­nyek minél teljesebb mértékben ér­vényesüljenek. Ma már parancsolóan írja elő ezt számunkra a Politikai Bizottságnak az egyetemekre vonat­kozó határozata is. Oktatói gárdánk kezdettől fogva úgy vélte, hogy en­nek a fiatal intézménynek jó hír­nevét csak úgy lehet megalapozni, ha egyetemünkről valóban jólkép- zett, olyan mérnökök kerülnek ki, akik képességüket és tudásukat -lel­kesedéssel állítják a szocializmus építésének szolgálatába. Meg voltunk győződve arról is. hogy ennek a cél­nak a megvalósítása minden áldoza­tot megér. A tudományos munkáról szólva a következőiket mondotta: — Egészében nézve tiszteletre­méltó az a kép is, amelyet oktatóink tudományos munkássága mutat. Hu­"Valéria művelődésügyi min'szter dr. Sályi Istvánnal, az egyetem Kos- suth-díjas rektorával beszélget az ünnepélyes tanévnyitó előtt, szavakkal kezdte beszédét: — Tegnap kezdődött el a tizedik tanév a Nehézipari Műszaki Egye­temen. Mai ünnepélyünket tehát két nap szorgos munkája előzi már meg. Legyen ez annak szimbóluma, hogy előbbrevaló a*munka, a tett. a csele­kedet, mint a szó. A Nehézipari Műszaki Egyetem eddigi rövid tör­ténetét — mint valószínűleg minden más fiatal intézményét — a küzdel­mek és nehézségek szakadatlan sora jellemzi. Az első esztendőkben az volt a legnagyobb gondunk, hogy az évről évre növekvő hallgató-létszám mellett biztosítsuk az oktatás és ta­nulás legelemibb anyagi feltételeit, elhelyezzük a tanszékeket, íróasztalt adjunk oktatóinknak, rajzasztalt és fekvőhelyet diákjainknak. Oktatóink és hallgatóink ezekben az úttörő években néha — ma már hihetetlen­nek tűnő — áldozatokat hoztak, hogy becsülettel eleget, tegyenek a velük szemben támasztott követelmények­nek. — emlékezett vissza az egyetem Kossuth-díjas rektora a kezdeti évek nehézségeire, majd folytatta: — Nem felejtettem még el, hogy őszi, tavaszi esős időben naponta sártengeren keresztül gázoltunk át a diákotthonoktól a tanulmányi épü­letekbe. Emlékszem arra is. hány­szor folyt a tanszékeken az esti órák­ban gyertyavilágnál a munka, ami­kor a kezdetleges villamosberendezés felmondta a szolgálatot. Megbízha­tatlan, szeszélyes volt a fűtés is, de megtanultuk, hogy pokrócokba bur- kodódzva is lehet dolgozni, tanulni, írni, rajzolni. Bizony, a külső körül­ményeik azokban az időkben nem tették egyetemmé ezeket az épülete­ket. Mégis, mindenki, aki akkor itt élt, büszfkén és joggal vallhatja, hogy egyetem voltunk már akkor is, mert e. falakon belül folyó áldozatos mun­ka megütötte az egyetemi mértéket. MA MÁR MINDEZ A MÚLTÉ. Äz egykori sártenger helyén gondo­zott park terül el. amelynek — talán nem is olyan sok idő múlva — a tapolcai park mellett sem kell majd szégyenkeznie. Előbb diákotthonaink nyertek tetszetős külsőt, az idén pe­dig már fokozatosan fehér színbe öltözik a tanulmányi épület fő szár­nya is. Az energia-hálózat kibővíté­sével. az erőmű fokozatos felépítésé­vel gyakorlatilag megszűntek a vi­lágítás és fűtés rendellenességei is. Gazdasági apparátusunknak az egye­tem üzemeltetésében kifejtett körül­tekintő munkája ma már azt ered­ményezi, hogy az egyetemvárosban kultúrált élet folyhat. Az egyetem még nem épült ki teljesen. Főleg a ■gyakorlati oktatás feltételeit bizto­sító műhelycsarnok hiányát érezzük. Mégis, épületeink ma már általában a zavartalan, nem egy egyetemnél tágasabb és kényelmesebb környe­zetben folyó munka biztosítékai. Kohómérnöki karunk szaktanszékei számára ebben az évben már olyan elhelyezést lehetett biztosítani, amely méltó kerete annak a magasszín- vonalú tudományos munkának is. szónkét szaktanszékünk közel két­száz oktatója az elmúlt tanévben több mint száz tudományos kutatási témával foglalkozott. Több mint 150, közötte 34 idegennyelvű publikáció jelzi e munkásság kisebb-nagyobb eredményeit. Oktatóink tollából négy szakkönyv jelent meg vagy van sajtó alatt-. Megjelent egy tanköny­vünk és készülőben van további há­rom; Ezután az egyetem rektora kül­földi kapcsolataikról szólt. — Igen örvendetes, hogy az elmúlt tanévben jelentősen erősödött egye­temünk kapcsolata egyes külföldi felsőoktatási intézményekkel. Okta­tóink közül tizen jártaik—‘különböző — Szívből kívánom, hogy törek­vésünket, munkánkat egyetemünk, hazánk és dolgozó népünk javára siker koronázza. Fokozza, erősítse lelkesedésünket az a tudat is, hogy egy -év múlva valamennyim a be­csülettel végzett jó munka tudatában büszkén szeretnénk együtt ünnepelni egyetemünk alapításának tizedik év­fordulóját. AZ ÜNNEPI TANÉVNYITÓ be­széd után Simon Sándor docens, az egyetemi pártbizottság titkára emel­kedett szólásra. Az MSZMP egye­temi pártbizottsága nevében meleg szeretettel köszöntötte a kedves vendégeket, a tanárokat, diákokat és az egyetem minden dolgozóját. Méltatta a tizedik jubileumi tanév­nyitó nagy jelentőségét, néhány gon dolattal visszaemlékezett pártunk nagy harcaira, melyek győzelmei nyomán a Nehézipari Műszaki Egye­tem is megszületett, majd vázolta pártunk erőfeszítéseit a további sike­rek elérésének érdekében. Elmondta, hogy államunk az egyetem üzemel­tetésére évente mintegy 31 millió forintot fordít, mely összegből négy és félmillió forintot közvetlenül a hallgatóknak fizet ösztöndíj és .szo­ciális támogatás formájában. — Az egyetemi pártbizottság szi­lárd meggyőződése, hogy ez a tizedik tanulmányi év jelentősen előbbre­viszi majd az egyetemi ifjúság ma­gasfokú szakmai és politikai felké­szülésének ügyét, szocialista meg­győződésük megszilárdulását. — fe­jezte be felszólalását Simon Sándor docens. Ezután az évnyitó ünnepély ked­ves vendége. Benke Valéria művelő­désügyi miniszter elvtársinő üdvözölte az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a maga nevében az egyetem oktatói karát és hallgatóát. sok sikert kíván­va munkájukhoz. A MINISZTER ELVTÁRSNÖ sza­vai után Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára köszöntötte a megyei és városi pártbizottság nevé­ben az egyetem tanárait és diákjait. Emlékeztetett azokra a nehéz és szomorú évekre, amelyekben az ő ifjúsága teilt éL Áldozatot, céltuda­tos munkát kért az egyetem minden diákjától és oktatójától. Ezt követően dn Milasovszki Béla egyetemi tanár, a bánya- és föld­mérő mérnöki kar dékánhelyettese, dr. Horváth Zoltán, a kohómérnöki kar dékánja és dr. Petrich Géza, a gépészmérnöki kai’ dékánja köszön­tötte az elsőéves hallgatókat. A hagyományos ünnepélyes eskü- téted után a dékánok kézfogással fogadták az ezennel elsőéves hallga­tókká váló fiatalokat. A Koramupista Ifjúsági Szövetség nevében MUdra László ötödéves köhómémöfk hallgató üdvözölte az elsőéves hallgatóikat. A bányászhimnusz hangjai után dr. Horváth Zoltán, a kohómérnöki kar dékánja, az egyetem tanácsa ne­vében köszöntötte az arainydiplomá­OLVASÓINK, LEVELEZŐINK IRDÁK Jól sikerült a fegyveres erők találkozója Szikszón A szikszói járás munkásőr százada kezdeményezésére, a fegyve- rés erők találkoztak vasárnap a Hernád partján. A nagyszerű idő is a kirándulóknak kedvezett. A találkozó sikerét növelte, hogy a munkás­őrök, katonák, rendőrök és pénzügyőrök szinte kivétel nélkül megjeleni tek családjukkal együtt. A találkozón Simon Ferenc, az MSZMP járási titkára mondott baráti köszöntőt. Elmondta, hogy ez a találkozó is a mi erőnk növeke­dését jelenti azokkal szemben, akik még mindig ellenséges szemmel néz­nek derék munkásőreinkre, rendőreinkre. Elismerését fejezte ki a mun­kásőrök iránt, akik munkájuk mellett fáradságot nem ismerve vállaltálc a szolgálatot: szocialista rendünk védelmét. A köszöntő után kitűnő ebéd és jó zene fogadta a résztvevőket. A nagyszerűen sikerült találkozó hozzájárult a fegyveres erők közötti kapcsolat elmélyítéséhez és a barátság megbonthatatlan erejét sugározta. Szabó Gyula i Szikszó--------------------------ooo ----- ——— T anácskoztak az űzetni notanács tagjai (Tudósítónktól.) ^ A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a Borsod megyei szakszervezeti hét keretében tanácskozásra hívta ös>:e a szakszervezeti vezetőket és a nőta­nácsok vezetőit. Bugár Jánosné, SZOT titkára bevezető beszédében foglalkozott a dolgozó nők problé­máival és munkakörülményekkel. Beszélt arról, hogy hogyan lehetne megkönnyíteni a dolgozó nők helyze­tét. Hangsúlyozta, hogy a nők élet- körülményeinek megjavítása fontos társadalmi feladat. Faragó elvtársnő, a Lenin Kohászat nőfelelőse elmondotta; a nőket érintő problémák eléggé súlyosak az üze mekben, amire sürgősen orvoslás kémek. Az egészségügy kérdése i: megoldásra vár, mindössze hárorr üzemi orvos látja el azt a nagy gyá rat. A dolgozó nők a munjphelyükör megállják helyüket, példa erre: i Lenin kohászatban dolgozó négyezei nő közül hat női mérnök van, s eb ben a negyedévben 62 nő lett kivált dolgozó. A gyár vezetősége már ed' Rólunk sem feledkeztek meg Bennünket, a beren- tei szénosztályozó »ki­öregedett« munkásait is nagy öröm ért a bá­nyásznapon. A vállalat vezetősége nem felejt- kezett el rólunk sem, akik már nem tudunk a termelő munkában résztvenni. A kisebb- nagyobb ajándékok, melyekkel elhalmo2rtah bennünket, nagyon jól esett, hiszen ez is bizo­nyítéka annak, hogy a munkában elfáradt embereket megbecsüli társadalmunk.------------ooo ■ — Ezúton mondunk há­lás köszönetét a szén­osztályozó vezetőinek, akik figyelmességükkel nagy örömet szereztek mindannyiunknak. DUDIK ANDRÁS berentei szénosztá­lyozó Benke Valéria művelődésügyi miniszter az egyetem tanáraival beszélget. intézmények meghívására — külföl­dön. s oktatókból és hallgatókból álló csoportjaink több hétre a Szov­jetunióba és a Német Demokratikus köztársaságba látogattak el. Mi szovjet, lengyel, cseh és német ok­tatók és hallgatók csoportjait láttuk több héten át vendégül s több kül­földi tudósnak mutattuk be egyete­münket és munkásságunkat. Ezután az egyetem J£osisuth-díjas rektora arról az őszinte örömről szá­molt be, amelyet az egész Nehéz­ipari Műszaki Egyetem érzett dr. Geleji Sándor akadémikus, egyetemi tanár, a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel, dr. Verő József akadémikus, egyetemi tanár, Kossuth-díj második fokozatával, dr. Petrich Géza egye­temi tanár. Szocialista Munkáért Érdeméremmel. Szmola Imre tanár­segéd a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdeméremmel való kitüntetése al­kalmából, amely egyetemünk jó hí­rét és megbecsülését is öregbít* majd a kővetkező gondolatokkal zárta ünnepi beszédét. ____. i i ..______ K öszönjük, hogy eljöttek közénk Vasárnap Ónodon szerepelt a Szakszervezetek Borsod megyei Ta­nácsának kultúregyüttese. Az előadás eleinte nehezen indult. Ennek okát abban látjuk, hogy nemrégiben Ónodon járt egy pesti együttes, s gyenge műsorszámaikkal elvették a közönség kedvét a rendezvények látogatá­sától. Sajnos, ha a pesti együttesek lejönnek vidékre, azt gondolják, hogy a falusi emberek bármilyen gyenge, giccses műsorszámokkal megelé­gednek. Ma már a mi közönségünk is igényli a színvonalas műsorokat. A község tűzoltó egyesületének, valamint a szülői munkaiközösségnek színjátszói nívós műsorszámokkal szórakoztatják a közönséget, hozzá­járulnak a falu kultúrális felemelkedéséhez. A szakszervezet által adott kultúrműsor mind/mnyiunknak igen megnyerte a tetszését. Ügy vélekedtek, hogy már régen láttak ónodon ilyen színvonalas műsort. Élvezet volt hallgatni a szép zeneszámokat, melyet a Vadász prímás által vezényelt zenekar szolgáltatott. Akik az előadást látták, azok jó propagandistái lesznek a szakszervezeti együt­tesnek. Köszönjük, hogy eljöttek közénk, szívesen látjuk őket máskor is. Soltész András tanító l I Ónod-ooo­vai kitüntetett Balázs István okleve­les vaskohómémököt. Vankó Rezső okleveles vaskohómérnököt és Vécsei Béla okleveles vaskohómérnököt, a műszaki tudományok kandidátusát,' a Selmecbányái Alma Mater nevelt­jeit — ötvenesztendős tudományos, működésük alkalmából. — Az aranyoklevelek kiadásáról született rendelkezés, ezen a mai ünnepségen kiosztott aranyoklevelek annak bizonyítékai, hogy az értelmi­ségi munkát az utókor tisztelettel és megbecsüléssel jutalmazza — mond­ta, többek között dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár. A kitüntetettek nevében Vankó Rezső okleveles vaskohómérnök kö szönte meg a magas kitüntetést. A TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG az Internacionáléval ért véget, majd Benke Valéria miniszter elvtársinr végignézte a Nehézipari Műszaki Egyetem épületeit, egyes tanszékeit majd a tanári klubban elbeszélgetett az egyetem professzoraival, oktatói­val. A barátságos, meleghangú be­szélgetés az esti órákban ért véget. A fiatalság állandó olvasója a népkönyvtárnak Aki nyitott szemmel jár az em- ni. Dicséret illeti fáradhatatlan, ön­berek között, kénytelen elismerni a zetlen munkájáért Sotkó Jánosnét, a könyvbarátok pótolhatatlan fölényét járási könyvtár vezetőjét, aki igyek- a „nem-olvasók”-kal szemben. szik az olvasók által keresett köny­Ezt ismerték fel a neimesbikki véket beszerezni. Ezzel elérte, hogy KISZ-fiatalok is, s ma már a fiatal- a nyár folyamán sem csökkent az ság állandó olvasója a népkönyv- olvasók száma. tárnak. A kiolvasott könyveket nép- A KISZ vezetősége a dolgozók szerüsítik, ajánlják a dolgozóknak, nevében hálás köszönetét mond Sot- A tanács vezetősége a népkönyvtár kó Jánosnénak. állandó fejlesztésével igyekszik az Mátyus Sándor KISZ-titkár, egyre nagyobb igényeket kielégíte- Nemesbikk ■-------------------------OOO - -----------------------­F elejthetetlen két hét Bükkszentkereszten Két hetet töltöttek ezek a mosol vgósarcú kislányok Biikkszen Iker ész­tén. Meghízva, megerősödve, a jó levegőtől felfrissülve tértek haza szüleikhez, hogy újult erővel kezdjék meg a tanulást az uj tanévben. clik is sokat tett a nők munkájának megkönnyítésére, jelenleg egy köz­ponti mosodát létesítenek a közeljö­vőben. Oszip elvtársnő, a miskolci pamut- fonóból elmondotta: a felszabadulás óta nagyon sok nő került komoly po­litikai és gazdasági funkcióba, ahol megállták a helyüket. Néhol még jobban dolgoznak, mint a férfiak. 670 nődolgozója van a pamutfonónak, de nincs üzemi bölcsődéjük, sem napkö­zijük. Itt is sürgős segítségre van szükség. Oszip elvtársnő elmondotta, hogy a békéért folyó harcban is nagy feladat hárul a nőkre. Kostyó Sándorné a városi nőtanács részéről olyan javaslatot tett, hogy a feladatokat üzemenként kell meg­oldani. Csikós Sándorné, a megyei nőtanács titkára a lakáskérdéssel fog­lalkozott. Megdicsérte a Lenin Ko­hászat és az Állami Áruház nőtaná­csát, amelyek jól tevékenykednek. A tanácskozáson többen elmond­ták észrevételeiket, javaslataikat. Lang Kálmánné • *N - - —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom