Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

Kedd, 1958. szeptember 9. fiSZAKMAGYARORSZAG 3 Tizennégy esztendeje szabad a Bolgár Népköztársaság dolgozó népe Harcos és győzelmes tizennégy esztendő A megváltozott feltételek közepette a bolgár földművesek új, boldogabb életet élnek. A bolgár szövetkezeti parasztok 1954-ben egy munkaegy­ségért átlagosan 8,55 lévát kaptak; ! 957-ben a munkaegység átlagos ér­téke már 17,44 lévára emelkedett. Szép számban vannak olyan szövet­kezetek, amelyekben a munkaegy­séget 30—40 lévával fizetik. dítva a vaskohászatra és a kémiai iparra. A harmadik ötéves terv so­rán a termelési eszközök termelésé­nek 77 százalékkal, a közszükségleti eszközök termelésének 50 százalékkal kell emelkednie. kratikus rendszer mind városon, mind falun egyazon gazdasági alap­ra, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épül, amely tulajdonnak! két formája van: állami tulajdon és I szövetkezeti tulajdon. A mezőgazda- [ ság szocialista átalakítása lehetővé I tette a termelés nagyarányú gépesí- ' tését, a legfejlettebb agrotechnikai j módszerek alkalmazását, aminek j eredményeképpen növekedett a ter­melés, megnőtt az ipar nyersanyag- bázisa és a közfogyasztásra szánt ter­mények mennyisége. Épülő modern lakóházak Szófiában. A harmadik ötéves terv végrehaj­tásának eredményeképpen a mező- gazdasági termelésnek 1957-hez ké­A Bolgár Kommunista Párt a Szov­jetunió önzetlen testvéri segítségére támaszkodva, szoros testvéri együtt­működésben a szocialista tábor or­szágaival, hatalmas szervező munkát végzett a bolgár nép körében, s ma­gabiztosan vezeti a szocialista fejlő­dés útján. Két sikeresen végrehajtott ötéves terv eredményeképpen Bulgária el­maradt mezőgazdasági országból ipa­ri-mezőgazdasági országgá fejlődött. A szocialista iparosítás jóvoltából a mezőgazdasági és az ipari termelés aránya az 1939. évi 68,3 :31,7-hoz ké­pest 1957 ben 24,8 : 75,2,2-re változott. A két ötéves terv alatt a szocializ­mus a mezőgazdaságban is döntő győzelmet aratott. Ma már a megmű­velhető föld több mint 92 százaléka termelőszövetkezetekben egyesült. A szocializmus a népgazdaság egyetlen és kizárólagos rendszerévé erősödött, azaz befejeződött a bolgár népgazdaság szocialista átalakítása. A Bolgár Kommunista Párt, ami­dőn kidolgozta az ország szocialista iparosításának programját, abból az álláspontból indult ki, hogy a Bolgár Ííepköztarsáság a szocialista világ- rendszer elválaszthatatlan része, hogy a bolgár ipar fejlődése a legszoro­sabb kapcsolatban van a szocialista tábor iparával, s elsősorban is a Szovjetunió iparával, A szocialista tábor nyersanyag-gazdagsága és ipari ereje, a szoros^gazdasági együttmű­ködés, és a nemzetközi szocialista munkamegosztás megóvta Bulgáriát attól, hogy túlzott ütemben erőltesse az iparfejlesztést, hogy a nehézipar valamennyi ágát kifejlessze, viszont lehetővé tette számára, hogy olyan termékek gyártásában specializálja magát, amelyeknek természeti és gazdasági feltételei kedvezőek. Az el­ért sikerek ékesen bizonyítják, hogy a párt által követett irányvonal he­lyes. 1957-ben az ipari termelés 1939-hez képest csaknem a nyolcszorosára nö­vekedett. Ma már a bolgár ipar két hónapnál kevesebb idő alatt ter­mel annyit, mint az 1939. egész évi. termelés. Az ipari fejlődés üteme Bulgáriában két-háromszor akkora, mint déli szomszédainak, Törökor­szág és Görögország ipari fejlődésé­nek üteme. A Bolgár Kommunista Párt hete­dik kongresszusa új távlatokat nyi­tott a szocialista ipar további fej­lődése elé. A harmadik ötéves terv alatt •— 1958—1962 között — az ipari termelésnek 1957-hez képest nem ke­vesebb, mint 60 százalékkal kell emelkednie. A harmadik ötéves terv fő feladata aziparban, hogy az eddigi ütemben jrjiessze tovább a villamos energia- termelést, a szénbányászatot, a szí­nesfémkohászatot, a gépgyártást és az építőipart, különös figyelmet for­.... , -ti - • „ Pest 35 százalékkal kell növekednie. A textilipar es az elelmiszenpar további fejlődésének eredményekép- Az ipari és mezőgazdasági terme- pen 1962-ben egy főre 26,2 m gya- lés számottevő növekedése érezhető- potszövet (1939-ben 5,4 m); 2,2 méter en emelte az életszinvonalat. 1957- gyapjúszövet (1939-ben 0,8 m>; 1,4 m selyemszö­vet (1939-ben 0,18 m); 5,9 kg sajtféleség (1939- ben 2,7 kg); 26.3 kg cu­kor (1939-ben 4 kg) stb. esik. A Bolgár Kommunista Párt a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában a lenini szövetkezeti tervet fogadta vezérfonalul, a bolgár feltételekhez ido­mítva azt. Konkrét al­kalmazása megteremtet­te a földműves termelő­szövetkezetet, mint azt a mezőgazdasági üzemfor­mát, amely a bolgár fel­tételek közepette a leg­alkalmasabb szocialista üzemforma. A mezőgaz­daságban véglegesen megszilárdultak a szo­cialista termelési viszo­nyok. Történelmi jelen­tőségű győzelem ez, a legnagyobb siker, ame­lyet a bolgár nép az utóbbi években a szocia- Szófia egyik legszebb épülete, lista építés során aratott. _ _ , . ^ ... . . A szövetkezeti berendezkedés győ- ben Bulgaria nemzeti jövedelme zelme a népgazdaság legelmaradot- 1939-hez képest 2,3-«zorosára, 1952- ta'bb ágában, a mezőgazdaságban is hoz képest 1,5-szörósére emelkedett. A Bolgár Kommunista Párt hetedik kongresszusának irányelveivel össz­hangban a nemzeti jövedelemnek harmadik ötéves terv végére mintegy 50 százalékkal kell felülmúlnia az 1957. évit. Az Áprilisi Plénum után végrehajtott intézkedések jóvoltából a munkások és alkalmazottak bére 26,5 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A harmadik ötéves terv a munkások és alkalmazottak reál­bérének további 30 százalékos növe­lését irányozza elő. Azok a sikerek, amelyeket a bol­gár népgazdaság az elmúlt tizennégy évben aratott, a szocialista társadal­mi berendezkedés sikerei, annak a szocialista berendezkedésnek a sike­rei, amely lelkes munkára serken­tette az egész népet, s megjelölte a helyét a szocializmus világrendszeré­ben. Éppen ezért a bolgár nép szün­telenül erősíti azt a barátságot, amely a szocialista országokhoz fűzi, mind­jobban szilárdítja és fejleszti az élet­adó bolgár—szovjet barátságot. Dimitrovgrád, utcarészlet. megszilárdította a népi demokratikus rendszer alapjait. Ma a népi demo­Egy új lakóház Plovdivban, I Bányásznapi képeslap Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság tagja ünnepi beszédét tartja Edelényben a Vili. bányásznapon. A csehszlovák bányászküldöttség vezetője üdvözli a bányásznap résztvevőit. A párt és a kormány vezetői az ünnepség után elbeszélgetnek a megjelent elvtársakkal. Alberttelepen ünnepélyes keretek között adták át a 3 millió forintos költséggel épült új üzletházat. Fotó: MarUnecz György 1944. szeptember 9-e a bolgár nép történetének emlékezetes napja: ez a nap nyitotta meg számára a szo­cialista fejlődés útját, azt az utat, amelyen mind a mai napig sikert «iker után aratva halad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom