Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-06 / 210. szám

Szombat, W5& szeptember 6. A pártegységről Az atombomba robbanása után 1956 NOVEMBERE ÓTA, de kü Ionoséin pártunk tavaly júniusi or­szágos értekezlete óta komoly sike rek jelzik a pártegység megszilárdí fásáért folyó harcot. Egyre jobban tudatosodik egész párttagságunk ban, hogy továbbfejlődésünk, szo­cialista jövőnk biztosítéka a párt szilárd, megbonthatatlan egysége. A kommunista pártok fennállása óta soha egy percre sem szűnt meg az egységbontás veszélye. A pártegy ségért vívott harc ugyanis a tőkések és a kizsákmányoltak közötti harc megnyilvánulása a párton belül — csak más eszközökkel. A nemzetközi burzsoázia nem mond le róla, hogy ne támadja a munkásosztály vezér karát, élcsapatát, a kommunista pár­tot. Az a cél vezérli, hogy belülről mintegy ötödik hadoszlopot hozzon létre a párton belül. Jelenleg a nemzetközi reakció ilyen Ötödik hadoszlopa a revizionizmus Ez képezi a fő veszélyt a nemzetközi kommunista mozgalomban. Olyan politikai arculatról van szó, amely teljesen behódol az imperializmus­nak és nagyon körmönfont módon a marxizmus-leninizmus revízióját megváltoztatását tűzi ki célul. S en­nek az az oka, hogy ma már a szo­cialista rendszer, az egyes szocialista és szocializmust építő országok pél­dája bizonyítja, hogy csak a marxiz­mus-leninizmus talaján győzhet szocializmus. Ezért támadják a revi­zionisták, ezt akarják megtorpedózni. Igaz, nem mindig lépnek fel nyíltan szocializmusellenes jelszavakkal, de annál veszélyesebbek, mert nehezebb felismerni és harcolni ellenük. A leleplezett Najgy Imre-féle cso­port; nem állt ki nyíltan, hogy: le a szocializmussal, hanem „nemzeti kommunizmust”, „értelmiség vezető szerepét”, „semlegességet”, „varsói szerződés felbontását” stb. követelt és ez lett az ellenforradalom „eszmét tartalma — a hazafiak, becsületes kommunistáik elleni terror és gyilkos­ság pedig a módszere. Ezért kell a marxizmus revizionistáival szemben mint ellenséggel szemben harcolni és kizárni őket a pártból! Ugyancsak beláthatatlan károkat okoz a pártnak az egységet veszé­lyeztető szaktásság. Egyik legfonto­sabb éltető elemétől, a tömegekkel való kapcsolattól fosztja meg a pár­tot. Módszereit tekintve más, mint a revizionizmus, de következményeit tekintve igen . veszélyes. A párt ugyanis nem tudja megvalósítani magasztos célkitűzéseit a tömegek aktív támogatása nélkül, ök — a szektások — abban a dicsfényben akarnak tündökölni, hogy — Le­nin elvtárs szerint „forradalmibbak” (négy r-rel) — a pártnál. Pedig, „aki a pártnál forradalmibb, az csal!”. HA A SZEKTASOK (vagy balol­daliak) nézeteit végiggondoljuk —, hogy értelmiség-ellenesek, lebecsülik a pártonkívüli tömegeket, azok rend­kívül fontos szervezeteit, fittyet- hánynak a felvilágosító tömegpoliti­kai munkának és mindent intézkedé­sekkel akarnak elérni, — látjuk, hogy a baloldaliság nem nagy dicsőség. Mert elég kétes dicsőség a pártegy- sógbontó ténykedés, álláspont. Ezért kell a revizionizmus ellen és szekta- rianizmus ellen két fronton hadakoz­ni továbbra is, mert ez a feltétele az egység megóvásának és megszilárdí­tásának. . Vannak azonban még más olyan fényezők is, amelyeket figyelembe kell venni, mert elhanyagolásuk bajt csinál. Ezek olvan dolgok, melyek a párt napi harcaival — a pártmunká­sok magatartásával kapcsolatosak és szorosan összefüggnek a pártegység kérdésével. A kommunista pártokban rendkí­vül nagy szerepük van a határoza­toknak. Ezeket nagyon alapos mun­ka. előtanulmányok, viták előzik meg. A vitában mindenki bátran el­mondhatja kifogásait, javaslatait. Ezek után születik meg a határozat, amin tovább nem lehet vitatkozni, hanem meg kell valósítani (akkor is, ha valakinek esetleg más az egyéni véleménye). Ezt a pártfegyelem kö­veteli meg. amit minden párttag ön­kéntesen vállal magára, amikor a pártba lép. Egységes határozat, en­nek önzetlen, maradéktalan megvaló­sítása — a pártegység egyik legfé­nyesebb bizonyítéka. Elmondhat­juk-e azonban, hogy a „gyakorlati” megvalósítás során már minden rendben van? Talán nem. Nem, mert még előfordul, hogy ha tetszik egy határozat, azt szíwel-lélekkel valósítják meg, ha viszont nem, ak­kor nem megy a munka. Ez a válo­gatás a határozatokban, összeegyez­tethetetlen a párttagsággal. Még olyan eset is előfordult, hogy az egyik városi pártbizottság határoza­tát az alapszervezet megvitatta, el­vetette és mást határozott el. Ezek a dolgok rendkívül sokat ártanak a pártegységnek, mert így nem lehet Egyöntetűen dolgozni, mindenki másfelé húz és mindenfelé „hala­dunk” ==! csak előre nem. VANNAK PÁRTTAGOK, akik rendkívül sok kárt tesznek azzal, hogy lejáratják a vezetőket. Öntu­datos dolgozók előtt már teljesen is­mert, hogy a személyi kultusz meny nyíre hibás és összeegyeztethetetlen a marxizmussal. De a vezetőségről és a vezetőkről való felelőtlen, rossz­indulatú fecsegés és céltudatos lejá­ratásuk is! Nagyon sokan azért, hogy jólértesültnek tűnjenek, személyes ellentétük van valakivel, sértődöt­tek, bosszúállók — minden esetben egyéni érdekből — fecsegnek a ve­zetőkről. A jót a rossztól válasszuk el: jó és szükséges a bírálat, a hibák feltárása. A vezetők örömmel kell, hogy fogadják. Azonban rossz és tűr­hetetlen a felelőtlen fecsegés! A Nagy Imre-féle csoport módszerei­hez tartozott, hogy elvtársakról az utcán, eszpresszóban és néhol ma­gánlakásokon tárgyaltak. Ez ma már nem állja ki a bírálatot, mert csak arra jó, hogy a vezetőt elszigeteljék, lejárassák, következésképpen az egy­séges cselekvést gátolják. Ezzel kapcsolatos és ha szórványo­san is, de előforduló jelenség, a vá­lasztott vezető szervek és pártappa­rátusok kapcsolata. A választott ve­zető szervek vezetnek, határozatot hoznak, ellenőrzik, segítik ennek a helyszínen való minél színvonala­sabb és jobb megoldását. Ebben a segítő, ellenőrző munkában van na­gyon jelentős szerepe az apparátus­nak. Az apparátus azonban nem vezet! A vezető szerv vezet! Még sok helyen fellelhető a párt­egységet veszélyeztető emberi tulaj­donság, a karrierizmus, amelynek nagyon alapos jellemzését adta Liu Sao-csi elvtárs „Hogyan legyünk jó kommunisták” című könyvében. Eb­ben leírja, hogy a karrieristáknak legelső szempont a pártban betöl­tött pozíciójuk”. Szeretnek felvágni és megkívánják, hogy mások is hí­zelegjenek nekik és csodálják őket... Telve vannak hiúsággal..-. fennhé­jázok. Ha valami kis eredményt már elértek, roppant el'bizakodókká és gőgössé válnak, mintha hozzájuk ha­sonló ember nem is létezne a földön. Arra törekednek, hogy másokat el­homályosítsanak, nem tudnak má­sokkal egyenrangúan, szerényen és udvariasan bánni. Önhittek, és sze­retnek másokat kioktatni, utasítgat- ni és irányítani. Minduntalan meg­kísérlik, hogy a többiek fölé ka­paszkodjanak, nem fogadnak el má­soktól utasításokat, nem hajlandók másoktól, különösen a tömegektől szerényen tanulni s bírálatot sem fo­gadnak el másoktól. Szeretik, ha előtérbe állítják őket, de nem tud­ják elviselni a háttérbeszorítást. Csak „szép időben” tudnak dolgoz­ni, de „viharban” már nem... Nem tudtak még megszabadulni mélyen gyökerező „dicsőségvágyuktól”, s megpróbálják magukat a kommu­nista mozgalom nagy embereinek, hőseinek kijátszani, sőt gátlástala­nul felhasználnak minden eszközt vá­gyaik kielégítésére. Ilyen emberék vannak még itt, a mi megyénkben is. Azért veszélyesek, mert egyéni, ki­csinyes érdekeiket a párt érdekei fölé helyezik, a maguk útját járják. Pedig a pártvezette úton, a párttal együtt az egyén is megtalálja a ma­ga boldogságát. Ha valaki más úton jár, az a párttól elvezet, és minden olyan út, ami a párttól elvezet, az az ellenséghez vezet. Az ugyanis, aki annyira romlott, hogy egyéni érde­keit a párt, a dolgozó nép érdekei fölé képes emelni, csakhogy ő érvé­nyesüljön, az ugyanezért az ellenség előtt is meghajol. Harmadik út nincs! harmadik út „politikája” már ré­gen a történelem (szemétdombjára került. Igaz, a fenti idézetben arról van szó, hogy a „pártban”, de itt most persze nemcsak a szó szorosan vett értelmezéséről van szó. A pártegy­ség — a párt politikája megvalósí­tása szempontjából semmivel sem jobbak a más területen — állami, gazdasági, tömegszervezeti stb. — dolgozó funkcionáriusok, ha ilyen rothadt tulajdonságokkal rendelkez­nek. Ezeket el kell távolítani, mert senki, egyetlen személy kedvéért sem lehet a munkásosztály, a dolgo­zók érdekeit feláldozni! Ez az a típus, amely háború esetén felmentésért szaladgál és míg más a vérét ontja a hazáért, ő kereskedik és jól él... .,Megtalálja számításait”. Most ugyan nincs háborús helyzet, de az osztály­harc, a szocializmusért vívott harc folyik. Építő munka folyik. Ebben a' karrierista azit mondja, mint a köz­mondás, hogy „fogjuk meg és vi­gyék!” Ha eltávolítják őket beosztá­sukból, jobb lesz a helyzet. Megvál­tozik a munkamorál. A becsületes vezető, az egyszerű, szerény funkcio­nárius a dolgozókkal együtt nagy eredményeket tud elérni! A HARCBAN AZ ELLENSÉG a parancsnokot igyekszik először kilő­ni, mert akkor az egység megbomlik és veszít harci erejéből; könnyebb felmorzsolni. Ez a politikai harcban is érvényes szabály. Legalábbis az ellenforradalom példája ezt mutatta. Ezt nagyon sok elvtárs még nem is­merte fel, mert másképpen érthetet­len lenne, hogy miért folyik vádas­kodás, intrika még most is. Ezzel ugyanis akarva, nem akarva, az el­lenség malmára hajtják a vizet. Vagy mondhatnánk, hogy míg a kommunisták egymást marják, a harmadik — persze az ellenség — nevet. Vannak, akik... szívesen lát­ják a pártban a híresztelések ter­jesztését. szeretnek rosszat beszélni másokról, hátuk mögött és azon mesterkednek, hogy éket verjenek az elvtársak közé. Szeretnek résztvenni a párton belül folyó minden elvtelen vitában és minden „ellentét” iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. Kü­lönösen, amikor a párt nehéz hely­zetben van, maguk is létrehoznak ilyen ellentéteket a pártban s igye­keznek azokat elmérgesíteni. Rövi­den szólva, ezek teljesen romlott és egyáltalán nem tisztességes emberek, j Mintha nem is 1939-ben Kínában mondta volna ezt Liu Sao-csi elvtárs, hanem a „mi” intrikusainkat jelle­mezné. Ez egyébként csak aláhúzza, hogy a pártegységért vívott harcnak is vannak közös törvényszerűségei. Nem szorul részletesebb indokolásra, hogy hová vezet, ha a szocializmus ellenségei elleni harc helyett a pár­ton belül, egymás ellen folyik a harc. Ez az ellenség körmönfont módsze­re, aminek áldozatul eshet sóik kiváló elvtársunk. Ezt pedig a párt nem engedheti meg. Veszélyes még a pártegységre néz­ve a párttagok, vagy különösen cso­portok, elvtelen barátsága. Ha elv­társiam jó a kapcsolat, ez motor le­het a munkában, de ha nem érvé­nyesül az elVszerűség, egymás hibái­nak bátor bírálata, ha felüti fejét a liberalizmus, a pajtáskodás, — ez már a pártellenes csoportosulás melegágya! Ilyenkor elvész a józan ítélőképesség egymással szemben és az egymás funkcióba emelgetése. talpnyalás, egymást ünneplő sógor­koma rendszer uralkodik, ami telje­sen idegen a párttól. TEHÁT NEMCSAK a revizioniz­mus és szektarianizmus, hanem még sok más veszély fenyegeti a párt­egységet, amelyből csak néhányat emeltünk ki. Ezek ellen küzdeni kell a pártmunkában! Ügy kell vezetni, vagyis a helyze­tet felmérni, határozatot hozni, en­nek végrehajtását megszervezni és a helyszínen segíteni és ellenőrizni, hogy a fefiti hibák ne forduljanak elő. Ehhez járul még a kommunista bírálat — ömbírálat kibontakoztatá­sa, ahol meg kell mutatni a hiba gyökereit és a kijavítás módját is, hogy segítsük az illető elvtársat. A bírálatnak különösen akkor van óriási szerepe. ha még korán észre­vesszük a bajt valakinél. Nagyon türelmesen, ha kell, több alkalommal foglalkozzunk egy-egy^ elvtárssal, és kapjon maximális segítséget! A pártoktatás — egyáltalán a ta­nulás, a hibák elkövetése megelőzé­sének másik előfeltétele. A marxis­ta műveltség állandó bővítése megóv bennünket nagyon sok hibától. Aki jól megérti, hogy milyen mérhetet­len kárt okoz a tömegektől való el­zárkózás. nem fog azzal dicsekedni, hogy milyen balos, hanem másnak is megmutatja ennek veszélyessé­gét. De ha valakinél olyanok a hibák, hogy már nem sokat ér a nevelés, a bírálat, a tanítás, akkor a legradiká­lisabb eszközt is igénybe kell venni az egység megóvása érdekében, fe­gyelmi eljárást kell indítani és alkal­mazni a legszigorúbb büntetést, a kizárást is. Hiszaiko Nogata kislány volt, ami­kor Nagaszaki felett felrobbant az atombomba. A kis japán lánykát su- gárzásos betegség fertőzte meg. A betegség különösen a torkán jelent­kezett. A műtét nem hozott Hiszakó- nak teljes gyógyulást és most Moszk­vába utazott gyógykezelésre. A be­teget az orr-, fül-, gégészeti intézet­ben helyezték el. Itt új műtétnek vetik majd alá. Az új beteget gondos­kodással és figyelemmel veszik kö­rül. A fiatal japán lánynak ismerő­sök és ismeretlen barátok írnak gyó­gyulást kívánva. A képen: Hiszako Nogata és az öt gyógyító G. P. Szcsasztlivova orvos­nő. 4 112 bál n a A »Szlava« szovjet bálnavadász- flottilla hazaérkezett az ogyesszai ki­kötőbe. Nyolc hónapon át szelte a nagy vizek, — három óceán és 14 tenger hullámait; akkora utat tett meg, hogy az egyenlítő mentén két­szer körüljárhatta volna a világot. Ezen az útján csúcseredményt ért el: 4112 bálnát ejtett. A szovjet bál­navadászok ismét — immár harmad­szor — megszerezték a jelképes baj­noki kék szalagot. A »Szlava« legénysége sok egyéb munkát is elvégez a Nemzetközi Geo­fizikai év programja keretében. A képen: a »Szlava« fogadtatása az ogyesszai kikötőben. A leghosszabb sebességi távrepülés „ A mi pártunk egyszer már nagyon drága árat fizetett amiatt, hogy a pártegységet időnként ünnepélyesen kinyilatkoztatta, de a valójában nem óvta, erősítette úgy, ahogy ezt Le­nin tanácsolta a bolsevikoknak. Töb­bek között ez vezetett az ellenforra­dalomra. AZ EGÉSZ NEMZETKÖZI kom­munista mozgalom okul tapasztala­tunkon. Mi is számtalanszor kinyi­latkoztattuk, hogy mégegyszer nem lesz hazánkban ellenforradalom, tö­retlenül haladunk előre, de akkor szívleljük meg azt a tanulságot is. hogy ennek előfeltétele pártunk sziklaszilárd egysége! Röviddel a repülőnap előtt, amelyen a híres „TU” gépek is részt vettek, egy „TU—114D” utasszállító repülőgép igen nagy távolságú, nagy- sebességű repülést végzett. Három leszállással 34.400 kilométeres utat tett meg és az ország mind a 15 köztársaságának fővárosa fölött elhaladt. 710 kilométeres óránkénti átlagsebességgel haladva, a repülőgép 48 óra 30 percet töltött a levegőben. 10—12 ezer méter magasságban repült s ezalatt jóval nagyobb távolságot tett meg, mintha a Moszkván áthaladó szélességi körön körülrepülte volna a földet, ; C. Makarov felvétele ----------------------------ooo-------------------------­1 80 új lakás építését kezdték meg Diósgyőrben Miskolcon, a diósgyőri Kilián gim­názium környékén épül fel a város egyik legszebb és legkorszerűbb la­kótelepe. A Borsod megyei Építő­ipari Vállalat dolgozóinak jó mun­kája nyomán az új lakótelepen már csaknem 800 család talált kényelmes otthonra és szeptember végére újabb 74 lakás készül el. A nagyarányú építkezést az őszi hónapokban tovább folytatják. A napokban három »L««- alakú lakótömbben 180 új lakás épí­tését kezdték meg. A munkát a jövő évben fejezik be és akkor adják át a lakótelep ezredik lakását is.-ooo­Egy hónap alatt 110 ezer forint megtakarítás Borsodnádasdon A borsodnádasdi hengermű dolgo­zói 95 tonna alapanyagot takarítottak meg augusztusban. Az egy mázsa félkész hengerelt acélra eső alap­anyag felhasználásában elérték a 126 kilogrammot. Ilyen anyagtakarékos­sági eredményre nem emlékeznek a gyár legidősebb dolgozói sem. Az------- — OOO -- J " — • • f KONYVUJDONSAGOK a megye könyvesboltjaiban UWWMAAAA/WVUUWU\AA/Wv|v/WVWUVVVMAA | lAAAnAAAAAAA. I inAAAAAA/WUVlAAAAA/VWVVU egyhavi megtakarítás értéke megha­ladja a 110 ezer forintot. A henge­részbrigádok között Kurtán Imre KISZ-brigádja lett az első, az anyag­normát tonnánként 45 kilogrammal csökkentették, s így 10 500 forintot takarítottak meg. A tankönyvvásár lezajlása után ismét megélénkült a könyvforgalom könyvesboltokban. Kiemelkedő új­donság Baktay Ervin, a hírneves In- diakutató India művészete című ké­pekkel gazdagon illusztrált albuma, mely India képzőművészetéről és építészetéről ad számot képben és írásban. Uj kiadásban látott napvilá­got Bronte Üvöltő szelek című re­mekműve és Leszkov Kisvárosi Lady Macbeth-je. Mikszáth Kálmán Művei akadémiai sorozatának új kötete a Két választás Magyarországon című felejthetetlen szatírát tartalmazza, gazdag jegyzetanyaggal együtt. A nyolcszirmú lótusz címmel tibeti le­gendák és mesék jelentek meg a Né­pek meséi sorozatban. A Magvető adta közre Román György festőmű­latok címmel G. B. Shaw önéletrajzi jellegű jegyzeteit. írásait jelentette meg a Bibliotheca. Az Európa újdon­sága Constant Adolphe című regé­nye. Pedagógusok és pszihológusok szá­mára érdekes Vallon A gyermek lel­ki fejlődése című tanulmánykötete. Az Elet és Tudomány népszerű ro­vatában megjelent feladatokat gyűjti egybe Bizám György és Herczeg Já­nos Logar Miska feladatai c. könyve Életképek a reformkor irodalmából címmel gyűjtemény jelent meg az első magyar újságtáróa-kísérletek- ből. Uj ifjúsági könyv Lofting Dr. Dolittle és az állatok című kalandos regénye. Uj kiadásban jelent meg az Ellenforradalom Magyarországon c. nagysikerű tanulmánygyűjtemény vész-író Liliputok lázadása című no- J első kötete. Beszámolót adtak közre velláskönyvét. Vélemények. Gondo- * A Komszomol XIII. kongresszusáról,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom