Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-30 / 230. szám
Kedd, 1958. szeptember SO. ESZAKMAGYARORSZÄG sf :ítí) A* rt vre-s > y* W- í>% . Nem lesz könnyű a zsűri dolga Misfél ezer mű érkezeit a I/. M.slo;ci Országos Képzőmű/észeti Kiállításra Miskolc október elején ismét országos képzőművészeti esemény színhelye lesz. A negyedik itt rendezendő országos kiállításra szánt művek tömegesen jutottak be az ország minden részéből és már szombaton mintegy két-háromszáz mű — képek, grafikák, szobrok — regisztrálása kezdődött meg a Herman Ottó múzeum kiállítási helyiségeiben. Ezek nagyrészt a vidéki városokból és a borsodi művészektől érkeztek be, de még hátra volt a főváros és a miskolci Művésztelep anyaga. A fővárosból az előzetes jelzések szerint mintegy 1200 mű érkezik — mondották. Ügy látszik, ezúttal a tavalyinál is nagyobb az érdeklődés a budapesti művészek részéről a miskolci nagy reprezentáció iránt. Tekintve, hogy a múzeum kiállítási termeinek és folyosójának befogadóképessége a legjobb esetben sem teszi lehetővé 280—300-nál több műtárgy kiállítását, a zsűri-bizottságnak nem lesz könnyű a feladata ezt a legjobb anyagot kiválasztani az ötször annyi beküldött műből. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly óta művészeink nagyrésze újabb fejlődési fokozaton jutott keresztüli az útkeresések sokaknál a maguk útjának megtalálásához, bizonyos lehiggadáshoz vezettek. No de ez majd akkor derül ki teljes világossággal, ha a beküldött tárlati anyag majd együtt lesz. illetve a közönség együtt láthatja majd a kiállításra ■ kerülő műveket. A múzeum egyik termében falnak fordítva már nagy tömeg kép sorakozik, más és más városok, más és más művészek beküldött képei, amikor felkukkantok érdeklődni. Palcsó Dezsőt, a veteránt, Imreh Zsigmondit és Ficzere Lászlót, továbbá néhány fiatal művészt találók ott. Beszélgetnek, a kísérő cédulákat ra- gasztgatják képeikre. — Ficzerének a leglzönnyebb á dolga: a múzeum közvetlen szomszédságában van a lakása, könnyű felhordania a képeit ide. Sokat dolgozott a nyáron Tokajban, de előbb sem pihent. És sokat fejlődött, előnyére — ez tűnik ki festményeiből, grafikáiból. Imreh Zsig- mond is bő választékkal jött. A maga kitaposott útját járó művész ugyancsak gondot okoz majd, hogy pasz- telljeiből melyikeket ítéljék a legjobbaknak. A miskolci művészek szereplésében döntő lesz, milyen művekkel áll ki a Művésztelep. A művésztelepiek együtt szállítják be kiállításra szánt műveiket, de még mielőtt ez megtörtént volna, alkalmam volt betekinteni műtermeikbe. Azt mondhatnám, mindenkit lázas munkában találtam, az utolsó »simításokat« végezték egyik-másik kiállítandó képükön, amelyek egyrésze a .fel- szabadulással, vagy a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójával kapcsolatos pályamű. Csabai Kálmán műtermében négy nagy óbb szabású kompozíció áll készen, csak egyiken akad még egy kis pingálnivaló. Vati József három kompozícióval rukkol elő. Feledy Gyulát is itt találom, amint együtt szemlélődnek a kész műveken. Némán. hosszan nézik az egyiket, én is hozzájuk szegődöm a nagy szevjdélő- désben. Nem árulom el itt témáikat, majd meglátja a közönség a kiállításon, — már amelyiket megláthatja, merthiszen úgy látszik, hogy maguk a miskolciak is meg tudnák tölteni a kiállítási termeket jó anyaggal, ha minden beküldött értékes mű helyet kaphatna. Feledy Gyula, aki három évig élvezte a Derkovits ösztöndíjat, óriási Az automata szerszámgépektől az automata szerszámgyárakig A Szovjetunió Országos Ipari Kiállításának a szerszámgépgyártást bemutató pavilonjában ebben az évben rengeteg automata szerszámgépet. gépsort és automatikai eszközt állítottak ki. ■t A kiállított gépek közül figyelmet 'érdemel egy menetvágó esztergapad: “az IK62A típus, a moszkvai „Vörös 'proletár” szerszámgépgyár sorozatgyártmánya. A gép különböző görgők és egyéb géprészek esztergálá- sára szolgál. Mellette mutatják be működés közben a TG—2 horizontál-frézoló gépet. Ez a gép a legmodernebb pneumatikus és elektromos berendezésekkel van ellátva. A gépet nem szükséges esetenként beállítani, magától végzi a legkülönbözőbb felületű munkadarabok automatikus csi- szolási folyamatát. A gépet kezelő munkás termelékenysége ezáltal tíz-, szeresére növekszik és talán mondani sem kell, hogy a megmunkálás hajszálpontosságú. Ugyancsak ebben a pavilonban állították ki azt a vcrtikál-gyalút, amely 5 mikronos pontossággal munkálja meg a legbonyolultabb felületű munkadarabokat. Itt láthatunk egy különleges automata csiszológépet is, több más — automata ciklusban működő — szerszámgép társaságában. A gépgyártás technológiájának pavilonja belülről egy hatalmas gyár gépterméhez hasonlít. Nyílegyenes sorban sorakoznak a csillogó nikkellel bevont gépegységek. Ez az automata gépsor bordástengelyek meg- fríütikálásáía használható. Itt minden művelet automatikusan történik, csak a munkás szeme vigyázza a gépsor munkáját. A gépsor, amely évente 300 ezer tengelyt képes megmunkálni, a legkülönbözőbb gyártási viszonyoknak megfelelően állítható be. Automata szerszámgépekről áttérnek az automata gépsorokra — a szovjet gépgyártás automatizálásának ez az egyik útja. A Szovjetunióban már néhányszáz automata gépsor működik, ebből több mint ötven a gépkocsi- és a traktoriparban. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA; 189 méteres hullámhosszon; Köznapi krónika. Ahol a város ügyelt intézik. Hanglemezparódé. Munkásszállóban lakunk .. * Levelekre válaszolunk. Mezőgazdasági híradó. munkát végzett ezidő aHatt. Nála találom a legtöbb látnivalót, pedig grafikai műveinek nagyrésze közbén már állami tulajdonba került, másik része — 18 illusztrációja — pesti kiállításon van, több grafikai műve meg a moszkvai blennálén fog kiállításra kerülni. Ezeket nem mutathatja meg. De itt áll az állványon a felszabadulási pályaműve és mappáiból megszámlálhatatlan rajz, metszet tárul elém: kész müvek,, tanulmány- vázlatok, érdekes újszerű kísérletek kész eredményei. De még vázlatai is kis remekművek a maguk nemében. Ennyi értékes és érdekes anyag birtokában miért nem csinál már egy önálló gyűjteményes kiállítást Miskolcon? — kérdezem. ígéri, hogy tavasszal megcsinálja. No ez derék dolog! Ezt várja a miskolci közönség már régen a miskolci művészektől. Tóth Imre is szorgalmasan dolgozott, olaj és grafikai kompozíciók sorakoznak fel műtermében, azzal az igénnyel, hogy az országos kiállítás alkalmával országos kritikai visszhangra találnak. Lukovszky László, Papp László is kompozícióknak feküdtek neki. De kisebb műveik is arról taniiskodnak, hogy a kiállítás megmozgatta munkakedvüket. Egyik műteremben élénk beszélgetés fejlődik ki, á miskolci és általában a vidéken élő művészek sok problémájáról esik szó. Művészeink várakozással tekintenek az újjáalakulj szövetség, a Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége munkája elé. Sokat várnak a párt művelődés- politikai irányelveinek megvalósításától, ami természetesen rájuk is igen komoly feladatokat ró. Különösen fontos feladat a vidéki kulturális központok megerősítése, ami ősz- szefügg nagyobb önállóságuk megalapozásával. Problémáink a képző- művészeti élet megelevenedése, a művészi értékek értékesítése tekintetében szorosan összefügg egész kulturális életünk egyenesbelendítésé- vei, és azokkal a nehézségekkel, amelyeket az ellenforradalom gazdasági és kulturális kártevése képző- művészetünk rovására is okozott. De amint a beszélgetésekből ki- csendült, művészeink nagy bizalommal tekintenek az eljövendő észtén- dők elé, amelyek számúkra is igén gyümölcsözőek lesznek, mind az erkölcsi, mind az anyagi megbecsülés szempontjából. Az október elején megnyíló országos kiállítás olyan seregszemlének ígérkezik, amely sok, a képzőművészekkel szemben felvetett kérdésre ad választ. Tudjuk, hogy az irányelvek nyilvánosságra kerülését már hosszas viták előzték meg, s ezek kiterjedtek a képzőművészeti élei visszás vagy tisztázatlan kérdéseire is. Nem. várjuk, hogy az irányelvek' hatása közrebocsátásuk után pár héttel már világosan, félreérthetetlenül megnyilatkozzék képzőművészeink egész munkásságában, de mert sok kérdés tisztázására már előbb sor került, úgy véljük, hogy a tavalyi kiállítás sok zavaros tünetével már nem fogunk találkozni ezen a kiállításon. A kiállítás mindenképpen alkalmat szolgáltat arra, hogy meglássuk benne képzőművészeink haladásának útját és megvitassuk, meddig jutottak előre, hogyan fejlesztik a kor.unk követelte újat. Ezért várjuk kíváncsian a kiállítás október eleji megnyitását. (hb) JUdiuupi b&r fú' a iLOiiLáukba % Hetek vannak még hátra Hegyalján a szüretnek, ennek a kedves őszi munkának a megkezdéséig, különösen, ha a közeledő vénasz- szonyok nyara az eddiginél bőségesebben csorgatja melegét a kövér tőkékre. De azért már az udvarokon, meg a borházak környékén dongnak a hordók, csörrennek a kádak, mossák, kénezik a szüretelő edényeket. A szüreti készülődésnek egyik nagyon fontos része a hordó- hitelesítés. Minden új hordót hitelesíttetni kell, a régieket pedig két évenként, mert az Állami Pincegazdaság csakis ilyen esetben veszi át mérés nélkül a bort, mustot. Egyébként a régebbi hitelesítésű hordókban beszállított borból vagy mustból — a rendelkezéseknek megfelelően — néhány százalékot le kell vonnia az átvevőnek. Az 5—10 hektoliteres transzporthordókat és a 10—100 hektós ászokhordókat 10 évenként tartoznak hitelesíttetni az érdekelt gazdaságok, vállalatok. A hordóhitelesítés a régi-régi foglalkozások közé tartozik. Tokaj- hegyalján. Talán egyidős magával a bortermeléssel. Rokon mesterség a bognársággal, ezért legtöbbször egy- egy ügyes bognármesterből lett a kellő vizsgák letétele után az állami hordójelző állomás vezetője. Így történt ez Varga Gyula esetében is. aki 18 évig volt bognár, néhány év óta pedig egész Tokajhegyaljára kiterjedő érvényességgel végzi a nagymultú borvidéken a hordók hitelesítését. Sárospatakon az ódon házacskákból álló Szemere- utcában vari a hordójelző állomás hivatalos helyisége, felszerelve a vályúk, hordókorcsolyák, betűégető eszközök és egyéb szerszámok sokaságával. S ilyenkor, a szüret előtti hetekben a hosz- szú rudallós szekerek egész sora gördül be helyből és a környezd hegyaljai községekből a rázós, macskaköves utcácskába, hogy a szürethez szükséges hordókra ráüttessék a szőlősgazdák a hivatalos adatokat: a hordó súlyát, űrtartalmát, a hitelesítés évét és az állomás jelzőszámát. Nem fiatal ember már Varga Gyula, de munkáját korát meg- hazuatotó gyorsaságom végzi. Legelőször megvizsgálja, hogy a hordó töltőképes állapotban van-e, abroncsai feszesre vannak-e húzva. Azután az üres, majd a vízzel színig t<ö.í hordó súlyát megméri, és hogy a liter és kilogramm közötti különbség kiegyenlítődjék, egy százaléktáblázac- alapján az évszak figyelembevételével 1—2 liter vizet, úgynevezett adalékot ad még hozza Ebből a bruttó súlybó levonva az üres hordó súlyát, megkapjuk annak az űrtartalmát. Így kerül aztán a hordó aljára a beégetett fekete szám, amely megmutatja, hány liter tokaji tölthető majd a hordóba. Ma még üresen dongnak a hitelesítésre hozott hordók a jelzőállo- más udvarán. De néhány hét múlva már csurran a prés alól a mézédes must, és a hasas hordókat egymás után gurítják a sok-* ágú, mohos pincékbe, hogy ott. borrá éredjen majd Tokaj szőlővesz- szejének drága kincse, tüzes, zamatos nektárja, (h. í) A borsodiak egészségéért niHllllHHiinilllHMIIIHIMWIIIllllll1IHIWIIIItWHWHIllllllllllllllllUHIIIIHIiminnilHlllllllllllllHlllllllHlllHlirnillinilummmiiiimnimtm.inunM.Mjp Hogyan termeljünk tiszta tejet? HOGY A TEJ TISZTA-E, vagy szennyezett, esetleg fertőzött-e, az sokakat közelről érint. Elsősorban a tej termelőit, a tehenész gazdát, vagy , brigádvezetőt, a fejőgulyásokat és a tej ház-kezelőt. Utóbbiaknak azt is pontosan tudniok kell, hogyan lehet megelőzni a tejet a termelés közben adódható mindennemű fertőzéstől. És be kell tartaniok a tisztaság elemi szabályait, hasonlóan a tejipari vállalat dolgozóihoz és mindazokhoz, akik a tejet eljuttatják a fogyasztóhoz. Nem hanyagolható el a kan- naszáliító kocsik vezetőinek, vagy kocsisainak szerepe sem. , De a fejőgulyások kézmosása sem volt mindig tökéletes, ami pedig kézifejésnél elengedhetetlen. Legjobb, s nagyobb tehenészetnél ezt keli beszerezni, a íoly,óvizes kézmosó berendezés. Ha ez nincs, akkor tiszta lavórnak, melegvíznek, szappannak, tiszta törülközőnek és körömkefének kell a fejők rendelkezésére állniok. Fehér köpeny, fehér sapka (női fejőknek fityula) és tiszta tőgytörlő is biztosítandó. A kéz alapos mosását a legnagyobb gonddal kell eszközölni, s ezt a brigádvezetőnek minden egyes fejéskor ellenőriznie kell. Kézmosás előtt be kell öltözniük a tiszta köpenybe, fel kell termi a sapkát, fel kell csatolni a fejőszéket. Alapos bemosakodás után szabad csak hozzákezdeni ä fejéshez. A négylábú széken való fejés nem megbízható, mert lábánál fogva viszik egyik tehéntől a másikhoz. Márpedig tiszta, trágyamentes széklábat még egyetlen tehenészetben sem találtunk. FEJÉSKÖZTI IDŐBEN A KÖPENYT, sapkát, fítyulát, törülközőt és tőgy törlőt jól záró szekrényben kell tartani, mert ellenkező esetben a felkavart por és a légy szennyezi, sokszor valóságos bacilusteleppé piszkálja. Nincs^ undorítóbb és veszélyesebb a szurtos, ragadós fejőköpenynél. Legkevésbé szabad az istálló ágasára akasztott ellető kötényben fejni. Ma már csak szórványosan fordul elő, régebben szinte általános volt a tejjel, mint élelmiszerrel foglalkozók alaptörvényének mellőzése. S ez így hangzik: tejtermelőnek és tejipari dolgozónak csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki az előzetes orvosi vizsgálaton átesett. S miért hívjuk fel e kifejezett szakmai kérdésekre olvasóink figyelmét? Mert minden olvasónk családjában akad tej, vagy tejtermék, (tejszín, vaj, sajt) fogyasztó. S így a tej tisztasága minden tejfogyasztót közelről érdekel. Megyei Közegészségügyi-Járványügyi Allomái. A Népfront elnökség néhány tagjával ülünk a tanácsháza egyik helyiségében és a nemrégiben megalakult hegyközség terveiről, problémáiról beszélgetünk. Alig néhány perce még a tanácstagjelöltekről, a választási előkészületekről vitázott az elnökség, de mert odakint csapkod az őszi eső, meg amúgyis alko- nyatfelé már az idő, ki-ki ráér még félórácskát. Annál is inkább, mert a beszédtéma — mármint á hegyközségi szervezet ügye — mindenkit érint, akinek csak szőlője, földje van a hegyen. S a községben kevés az olyan gazdálkodó ember, akinek nincs legalább félholdnyi. Nem közömbös hát se Tóth Pista bácsi, se Komáromi Béni bácsi számára, hogy miként dolgozik, mit végez majd ez az új szervezet, ami csak felépítésében, elgondolásában új, hiszen évtizedekkel ezelőtt is volt, ahogv volt. De ami most van — mert megalakult néhány napja ötvennyolc taggal — az mégis merőben más, mint a hajdani, amit a jegyző és bíró urak is- tápoltak, úgy a maguk kedve-mód- ia szerint. És éppen ezen a különbségen fordul néhány nania a községben, s most itt, a tanácsházán a szó. Akik azt mondták: jó dolog ez! Tóth Pista bácsi szerint már hamarabb kellett volna valami ha- •onló szervezkedés, akkor több világai? bort teremne e Kopasz több- ezerholdas lejtője. Az a véleménye, i— sok más gazdának is —, hogy pontosan úgy jó ez a hegyközség, AZ ELSŐ LÉPÉS UTAM larcali jegyzet olyan szervezésben,, ahogy néhány napja meg is alakult, megtette áz első lépést. — Ha megerősödünk ilyen formában, akár már ez őszi szüretre is rendbehozhatnánk közösen az utakat. Ami meg a borok értékesítését, érlelését illeti, ezzel a jövőben sokat nyerhetünk majd, ha sikerül. Ez a »ha« sajnos nemcsak Tóth Pista bácsi aggályoskodása. Mert ahogy a beszélgetésből kiderül, sok gazda nem értette meg egészen a szervezet lényegét, de annál inkább hisz az olyan mendemondának, amelyek ijesztgetni igyekeznek még azokat is, akik különben már határoztak a hegyközség mellett. — Az a baj, hogy vannak, akik hisznek az ilyen haszontalan szóbeszédnek. — így Tóth Pista bácsi, s igv még jónéhány népfron-bizottsági, elnökségi tag, akik készek és tudnak előre nézni. Akik könnyen megértik, mit jelentene, ha nem csupán az utak rendbehozását, víztárolók építését. permetezőanyagok beszerzését, a szükséges gépek megvásárlását végezné együtt mindenki, akinek szőlője van, hanem messzebb mennének. egészen a táblás művelésig, telepítésig, mert ezzel megteremtenék a valóban jó és egyminőségű bor nagybani termelését. Mert az ilyen borért jelentősen többet fizet a küt■ •.*?>■■ «*&• • - * föld ... Igen ám, de ennyire előre és minden előítélet, naív hitetlenkedés nélkül, még elég kevesen gondolkodnak. Az első lépés után most pillanatnyilag szinte megállították a fejlődést az aggályoskodók ! A népfrontbizottság elnöke, a tanács vezetői és mások beszélik, hogy valaki, vagy valakik , ijesztgetni próbálják a hegyközséggel szimpatizáló dolgozó parasztokat Tarcalon, sőt Hegyalja más községeiben is. Nem tudni, mennyi ebben az ellenlábasok, azaz a rendszerrel egyet nem értők közreműködése, s mennyi a tisztán nem látás. Egy bizonyos: olyasféle hangok keringenek, hogy: ->Tud;átok mi lesz az a hegyközség? Termelő- szövetkezet! Azért szervezi a földművesszövetkezet.-« Sajnos, van, aki még mindig hisz az ilyen mendemondáknak. Ahelyett, hogy ott és azokkal beszélné meg Problémáját, akik erre a legilletéké- sebbek, akik örömmel segítenének, Inkább a mendemonda alapján következtet.. Más kérdés azután. ho$y b;zony a felvilágosítás, a megmagyarázás valahogy elhanyagolt dolog a helyi párttagság, a népfrontbizottság részéről. Az ággálybskodók tehát elsősorban attól tartanak, hogy nem hegyközségbe lépnek, hanem termelőszövetkezetbe, azaz közösen kell majd műveljék az egész szőlőhegyet. A valóságban ez a közös telepítés, művelés jelentené az igazi hasznot, fellendülést minden szőlőtermelőnek és az egész Tokaj-Hegyaljának. Hiszen a most nálunk járt külföldi nagy bortermelők közül például a franciák elmondották, hogy náluk — kapitalista országban — már csak így közösen telepítenek, s művelnek szőlőt. Természetesen gépi műveléssel. Mert csak így lehet igazán keresni, állandó jó és állandó minőségű bort termelni Exportra redig csak az ilyen és nagymennyisében termelt borok használhatók fel jó haszonnal. Hogy ez mennvire így van, mennyivel könnvobb a nrmka, szebb a termes a tábiá« és géni művelésű szőlőkben, azt a t«roaliak minden nap látják az állami ***'z'*a- ság és a kísérleti-telep szőlőiben. Ez jelentené az igazi hasznot. Arról van szó, hogy olyan egvsé- ges szervezet — ha szervezetnek lehet nevezni — jöjjön létre Tokaj- Hegyalja községeiben, amely segíti a szőlőhegyek rendbehozását, a tokaj-hegyaljai rekonstrukciót. a jobbminőségű borok megtermelését, a védekezést külpnböző szőlőbetegségek ellen és ugyanakkor könnyebbé teszi a munkát, növeli a termelők és az állam hasznát egyaránt. S hogy miért jó, ha a földműve«szövetkezet segít, szervez, mert a szövetkezeten belül könnyebb a munkagépek, permetező- és építőanyagok gyors, olcsó beszerzése, s ha arról van szó: a termés értékesítése is. Ezt különben számos tapasztalat bizonyítja Tarcalon. Tervek.. • A hegyközség intézőbizottsága és a legaktívabb tagok már komolyan munkához láttak — a mendemondák ellenére is — bár hivatalosan csak január 1-én kezdi meg működését a közösség. A tervek szerin4 tavasszal már komoly munka indul a hegyen a hegyközség szervezésében. Elsősorban az utak rendbehozásával, esetleg víztárolók, vízfogók éoítésé- veí. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy egy-eev dülőrészben a tagok száma nv»gfcniadja legalább az ötven százalékot. Ha a N^front elnökségének taglal, Tóth ^ista bf esi, meg a több:ek úgy segítelek I fe!vil ágosításban, szervezésben, ahogy a beszélgetés folyamán mondották, bizonyosan meglesz az #z ötven százalék. Ehhez elsősorban az kell, hogy leleplezzék a mendemondát és világosan megmagyarázzák, kínek-kinek miért jó és miért szükséges a hegyközség megerősítése. Barcsa Sándor
