Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

I Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV évfolyam 229 szám A f a S 60 fillér 1958 szeptember 28, vasárnap Köszöntjük a néphadsereg és határőrség tagjait Gyorslista az I. békekölcsön sorsolásáról A Kilián gimnázium életéből Borsodi toll •N A mi választásunk nyílt, őszinte véleménycsere az ország jövőjéről Az országgyűlés ülése Dr. Münnich Ferenc beszámolóját szünet követte, majd megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. A vitában elsőnek Marosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel: — Sok országgyűlés ült már össze ebben a teremben, sok oszlott szét, de egyik sem indulhatott új válasz­tási harcba a becsületes, jól végzett munkának azzal a megnyugtató tu­datával, mint a magyar nép küldöt­teinek ez a testületé — kezdte beszé­dét —, majd megállapította: Pártunk, amely a néphatalom vé­delméért és a nemzet felvirágoz­tatásáért folyó harc élén halad, emelt fővel állhat a választók elé. Tizenhárom esztendő óriási eredmé­nyei, forradalmi vívmányai, meg­dönthetetlen érvek a kezünkben. Dol­gozó népünk az ellenforradalom vad viharában, a külső és a belső bitan­goknak egyaránt megmutatta hűsé­gét a néphatalomhoz, a szocializmus­hoz, bizalmát pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt iránt. — Elért eredményeinknél is na­gyobb kincs számunkra a dolgozó nép bizalma. Erre építünk, kérjük és igényeljük a nép támogatását. Meg­győződésünk, hogy reményeinkben nem csalatkozunk, amint dolgozó né­pünk sem csalatkozott bennünk. Nem is csalatkozhat, mert pártunk egy a néppel, vér a vérből. Ha nem így Volna, nem teremthettük volna meg a legmagasabbfofcú de­mokráciát, a szocialista demokráciát — mondotta. Majd rámutatott: kik és miért támadták 1956-ban a nép ha­talmát és a. szocialista demokráciát. Párhuzamot von ezután Marosán elvtárs az úgynevezett polgári de­mokrácia választásai és a mi parla­menti rendszerünk közötti Ez a parlament a munkások, dol­gozó parasztok és haladó értel­miségiek parlamentje és még- inkább az lesz, folytatta. — Nincs okunk kétel­kedni, hogy népünk legjobb fiait küldi majd be az országgyűlésbe: azokat a munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, akik kitűntek a nép szolgálatában, akiknek forradalmi múltja, keménysége, elvi szilárdsága és harciassága biztosíték arra, hogy szívük minden dobbanásával népünk fejlődését, hazánk előrehaladását akarják és fogják szolgálni. — Milyen más nálunk egy válasz­tás, mint náluk! Mi nem kortesfogá­sokkal dolgozunk, világosan meg­mondjuk, mit tudunk és mit akarunk tenni, és erről tanácskozunk a nép­pel. A mi választásunk nyílt, őszinte véleménycsere az egész ország jövőjéről. A nép dönt és mi bát­ran állunk eléje, mert az elmúlt 23 hónapban népünk sok bizo­nyítékát adta, hogy felismerte politikánk helyességét és támo­gatja azt. Az elkövetkező parlamentre azok­nak a törvényeknek a meghozatala vár, amelyek magasabb színvonalra emelik hazánkban a szocialista for­radalmat, fokozzák a dolgozó töme­gek társadalmi aktivitását, hasznosí­tanak minden alkotó erőt és meg­gyorsítják a szocializmus építésének ütemét. Marosán György ezután emlékez­tetett arra, hogy a múlt rendszer­ben sok népellenes törvény született az országgyűlési teremben. Részlete­sen szólt a felszabadulás óta elért eredményekről is, életszínvonalunk emeléséről, megemlítve, hogy az egy főre jutó fogyasztásban Magyarország világviszonylatban az elsők közé verekedte fel ma­gát. Nálunk egy főre 3122 kalória jut, 6 ennél csak a gyarmatokat kizsák­mányoló Angliáé magasabb valami­vel, míg az Egyesült Államokat már magunk mögé utasítottuk, — A szavazás nem most kezdődik. Választási jelszavaink sem újak. A szocializmusért, a jobb életért, a ma­gasabb kultúráért és a béke megvé­déséért hívjuk harcba népünket. A magyar dolgozó nép, a kom­munisták, a pártonkívüli munká­sok, dolgozó parasztok és értel­miségiek mögött 23 hónapos ke­mény, szép és igaz harc van — folytatta Marosán György, majd részletesen elemezte ezt a harcot. Ez­után arról beszélt, mi várt volna a munkásra, dolgozó parasztra, ha az ellenforradalom győz. A továbbiakban felhívta a figyel­met, hogy most, amikor kilépünk a milliós tömegek elé és bizalmat ké­rünk, újból a nemzetközi élet közép­pontjába kerülünk. Számítunk arra, hogy ismét fokozottabb működésbe lép az imperialisták rezesbandája és harsogni fogják a régi nótát. De a mi új dalunk magasabbra szárnyad Egy ország népe énekli vidáman velünk a jövő dalát, amely azt zengi: »a hatalom egyedül a szo­cializmust építő dolgozó népé« és ezzel a dallal ajkunkon kitépjük a régi világ gyökereit. .*»• Szent bitem, hogy az ország népe a választások napján a párt és a kormány politikája mellett fog ismét állást foglalni és ezzel újból lesújt ellenségeinkre, a i külső és belső bitangokra. j A nép bizalma a párt politikája és vezetői iránt, a békéért folytatott harc eredményei, a Szovjetunió ve­zette szocialista világtábor ereje alá­támasztja azt a meggyőződést, hogy az új parlament új, szép és nagy fel­adatokat fog megoldani. Rámutatott az államminiszter, hogy ez a választás ideológiai, politi­kai és termelési harc lesz. Megtisztítani az emberek fejét, vilá­gosságot deríteni mindenütt. Emel­kedjen a termelés, hogy emelkedjen a dolgozó tömegek életszínvonala és emberi boldogsága. Az ellenség előveszi lomtárából minden eszmei fegyverét. Feleleveníti régi, elkopott módszereit, az uszítást, a rágalmazást, megpróbál háborús pánikot, bizalmatlanságot kelteni. De ma más, forradalmi tapasztalatokban gazdag népre, Öntudatos munkásosz­tályra, a néppel összeforrott pártra talál és ezért nem lesz sikere; Pártunk egysége jelenti a mun­kásosztály és az egész dolgozó nép egységét. Pártunk mély gyö­kereket ereszt a dolgozó milliók között. —- Feltehetik a kérdést, nem tér- hetnek-e vissza a régi hibák. Mi erre határozottan nemmel válaszolunk. A hibák nem a szocializmusból kelet­keztek. Emberek követték el és hogy ez mégegyszer meg ne történjen, erre biztosíték egész pártunk! Mi nem tegnap jöttünk a magyar történelembe, őseink nevét ugyan nem jegyezték fel, de bizonyos, hogy itt voltak, mint jobbágyok, mint dol­gozók, mint igazi államalapítók, mert nélkülünk, munkánk nélkül államot alapítani nem lehetett volna. Nem véletlen szült bennünket, hanem a törvényszerűség. Mi vagyunk a jövő! Ezért fordul felénk bizalommal az egész dolgozó nép, ezért járul majd a választás napján az urnák elé, hogy teljes bizalommal igent mondjon az igazságra, a becsületre, a haladásra, a szocializmusra, a békére, a nép er­kölcsi és politikai egységére. —- Menjünk tanácskozni a néppel és a nép józan gondolataitól megiz­mosodva, vágyaitól áthatva folytassa majd szocializmust építő nagy mun­káját új országgyűlésünk. Éljen a néphatalom és vezető ereje, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt! Vass Istvánná, a Hazafias Népfront tanácsának titkára megállapította: Az elmúl' két esztendő azt mutatja, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a munkás-paraszt kormány mindenben segíti a Hazafias Nép­front széleskörű kibontakozását. — Az emberek bizalommal tekin­tenek a jövőbe — folytatta — s en­nek a bizalomnak kettős alapja van. Az egyik a szó és a tett azonossága. A párt és a kormány vezetői nemcsak mondják, de tetteikkel is bizonyítják: akaratuk, céljuk és törekvésük egy a népével: szebbé, gazdagabbá tenni a dol­gozó nép életét. A másik: népünk meggyőződött ar­ról, hogy igaz hazafiság hatja át a párt és a munkás-paraszt kormány egész tevékenységét. A továbbiakban beszélt a népfront­mozgalom eredményeiről, tömegeket átfogó munkájáról. Beszédének második részében a nők helyzetéről szólott. — Bízom abban, hogy dolgozó né­pünk a nők munkáját azzal is elis­meri, hogy a nők legjobbjait megfe­lelő számban jelöli majd a tanácsok­ba és az országgyűlésbe. A kormány beszámolóját elfogadom — mondotta befejezésül Vass Istvánná. A következő felszólaló Darvas Jó­zsef képviselő volt. Az elmúlt két esztendőben kulturális téren végbe­ment fejlődésről, a művelődésügy különböző ágazatainak eredményei­ről és fogyatékosságairól szólott. Ki­emelte, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány működése alatt kulturális életünkben biztató fejlő­dést, kibontakozást figyelhettünk meg. Darvas József a továbbiakban rá­mutatott, hogy a párt művelődéspoli­tikai irányelvei nagy segítséget jelen­tenek a művelődésügy további fej­lesztéséhez, újabb eredmények eléré­séhez. Szólott a népi írók körüli vita kap­csán az íróknak, művészeknek, tudó­soknak a felelősségéről. Beszámolt közoktatásügyünk fejlődéséről, majd az irodalom és a művészet néhány kérdéséről beszélt. — Az elmúlt két esztendő egyik legnagyobb eredménye, hogy új, fia­tal tehetségek tűntek fel: olyanok, akik közül nem egy határozott világ­nézeti fegyverzettel rendelkezik — mondotta. Darvas József beszéde végén han­goztatta, hogy az elmúlt két esztendő eredményei és az előttünk álló távlatok iga­zolják a kormány politikájának helyességét, s arra mozgósítják népünket, hogy e politika mögé álljon. A Miniszter- tanács elnökének beszámolóját elfo­gadta. Kukucska János képviselő arról az osztatlan megelégedésről szólt, amely- lyel megyéjének lakossága, a borsodi dolgozók, a párt és a kormány több vezetőjének múlt heti borsodi látoga­tását fogadták. — Megyénk lakosságának, üzeme­ink dolgozóinak a párt és a kormány iránti bizalmáról tanúskodnak azok a szép eredmények, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban ebben az évben elértünk — mondotta. A forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmat még tovább szilárdítják azok a beru­házások, amelyek szociális, kultu­rális és más vonalon szolgálják a népjólét emelését. A múlt esz­tendőben például a megyében 3200 bányászlakás épült fel, több mint 40 millió forintos beruhá­zással Magyarország egyik leg­korszerűbb kórháza valósul meg Borsodban, s az idén 82 új tan­termet kapnak a megye iskolái. A kormány támogatásával újjáépül a miskolci színház. Ezenkívül jelentős ipari beruházások egész sora valósul meg a közeljövőben. Kukucska János felszólalása után az országgyűlés a Miniszter- tanács beszámolóját egyhangúlag jóváhagyta. majd áttért az országgyűlési képvise­lők, valamint a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A tör­vényjavaslatot dr. Pongrácz Kálmán, az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának előadója ismertette. — A kétféle választás egyidőben való megtartása egységes jogszabály­rendezést igényel — mondotta. — Az országgyűlési, illetve a tanácstagi yálasztásokat eddig külön-külön, más és más jogszabályok szabályozták. Meg kellett tehát vizsgálni, milyen módon lehetséges az érvényes jog­szabályok minél kisebb módosításá­val, a kétféle választás egyidőbéD való megtartását lehetővé tenni. # — A választásokra nem szükséges új törvényt hozni, mert az 1954. évi IX. törvény, mint sorrendben a leg­utolsó választójogi rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, megfelelő in­tézkedéseket foglal magában, ame­lyek az országgyűlési választásokra is alkalmazhatók. — A benyújtott törvényjavas­latnak az a célja, hogy elősegítse az országgyűlés és ä tanácsi vá­lasztások rendezésére vonatkozó jogszabályok összhangba hozata­lát, biztosítsa a választások tisz­taságát és gördülékeny lebonyo­lítását, tovább fokozva annak de­mokratizmusát. Pongrácz Kálmán a továbbiakban részleteiben foglalkozott a törvény- javaslattal, majd hangsúlyozta: az Elnöki Tanács által kibocsátandó hi­vatalos összeállítás és a kormány ál­tal kiadandó végrehajtási rendelet a törvényjavaslat alapján minden kér­dést rendezni fog, amely a választá­sok rendben történő, zökkenőmentes lebonyolításához szükséges. Az országgyűlés ezután elfogadta az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosításá­ról és kiegészítéséről szóló törvény- javaslatot. Az elnöklő Rónai Sándor ezután felolvasta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának levelét: „Az országgyűlés megbízatását az 1957. évi I. törvény 1959. május 17. napjáig meghosszabbította. Az or­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton délelőtt 9 órakor ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az országgyűlés 1958. szeptember 26-i ülésén hozott határozatot, s ennek megfelelően az országgyűlési képvi­selőknek és a tanácsok tagjainak ál­talános választását 1958. évi novem­ber 16. napjára tűzte ki. New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés péntek dél­utáni ülésének első felszólalója dr. Izmail Bin Dato Abdul Rahman, malájföldi tárcanélküli miniszter ki­jelentette, hogy Franciaország sajná­latos módon továbbra sem hajtja végre az ENSZ korábbi ülésszakának azt a határozatát, hogy tárgyalások útján igyekezzék megoldani Algéria problémáját. Sajnálatos az is, hogy Franciaország nem fogadta el Ma­rokkó és Tunézia felajánlott jószol­gálatait sem a viszály megoldására. Kuzma V. Kiszeljov, a Bjelorusz SZSZK külügyminiszter a távolke­leti helyzetről szólva kijelentette, a tajvani szorosban kínai ►►belviszá- lyokról« van szó és senkinek nincs joga ahhoz, hogy ebbe beavatkozzon. Mint mondotta, az Egyesült Államok ebben a kérdésben a zsarolás politikáját szággyűlés annakidején azért élt az alkotmány 18. paragrafusának 2. be­kezdésében biztosított jogával, és megbízatását azért hosszabbította meg, mert minden erőt az ellenfori radalom által okozott károk helyre* állítására kellett összpontosítani. Az elmúlt hónapok alatt dolgozó népünk jó munkája nyomán, a Ma* gyár Szocialista Munkáspárt vezeté­sével hazánkban a konszolidáció helyreállt. Szükségessé vált, hogy a Tiépi hatalom, a munkás-paraszt ál* lám további erősítése érdekében az államhatalom helyi szerveit: a ta-> nácsokat és az államhatalom leg* felsőbb szervét, az országgyűlést tör-* vényeink előírásának megfelelően újjáválasszuk. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Mun* káspárt, a Hazafias Népfront, a for* radalmi munkás-paraszt kormány együttes kezdeményezésére javasol* ja, hogy az országgyűlés jelen ülés* szakán mondja ki feloszlatását, melynek megtörténte után a Népközh társaság Elnöki Tanácsa az alkot* mány 20. paragrafusa lfa. pontjában megállapított hatáskörében az új vá* lasztásokat 1958. november 16-ra ki* tűzi. Budapest, 1958. szeptember 25. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára” • Az országgyűlés az Elnöki Tanác» átiratát, . illetve abban a feloszlásra tett javaslatot egyhangúlag elfogadta és a feloszlást kimondta. Rónai Sándor elnök zárószavábaa köszönetét mondott a képviselőknek áldpzatkész, odaadó munkájukért, amelyet az ország felvirágoztatásáért* a dolgozó nép jólétéért végeztek, (MTI) Az Elnöki Tanács ülése ........................—WW OOO--- ■ . » Az ENSZ közgyűlésének péntek délutáni ülése Az Elnöki Tanács egyidejűleg ha­tározatot hozott az országgyűlési vá­lasztásokra vonatkozó jogszabályok összeállításáról. A választási jogszabályok hivata­los összeállítása a Magyar Közlöny 1958. szeptember 27-i számában je­lent meg. (MTI) folytatja és kiemelte, hogy a csangkájsekista fegyveres erőket az Egyesült Államok utasítására helyezték készültségbe, Figyelmeztetett arra is, hogy ha a Kínai Népköztársaság ellen fegyveres támadást intéznek, a támadót vissza­verik, Dr. Vasco Viera Garin, Portugália ENSZ-küldötte hangoztatta, hogy he-« lyesli a Varsóban folyó tárgyaláso­kat, majd kifejtette, hogy a gazdasá­gilag elmaradott országok sorsuk ja­vulására várnak és egyre erősebben felismerik azt a tényt, hogy a fegy­verkezési verseny nagy terhet ró gazdasági életükre. Portugália kül­döttének felszólalása után a közgyük lés megszakította a nemzetközi kér­dések általános vitáját és elható* rozta, hogy a vitát hétfőn 14.30 óra* ikor folytaidat £MI3í

Next

/
Oldalképek
Tartalom