Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

Tépték, 1958. szeptember 26. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Akik közéletünket irányítják \fan ugyan íróasztala, de ott a “ legritkábban találhatjuk. Ál­landóan kinn jár az üzemekben. A helyszínen gondoskodik az előfeltéte­lekről. Nagyon fontos anyagok ter­melését. vezeti, irányítja. Az iroda egyszerű, az íróasztalán rendelések tömegei, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük. — meg egy levelezőlap nagyságú fény­kép, amelyről két vidáman mosolygó kisfiú néz az apjára, ha az ott ül Velük szemben a széken. Tóth ^ándorék nagy családjában fel som vetődött a gondolat, hogy a négy polgári után tovább kellene tanulnia. Hogy is lehetett volna ezt a vágyat valóra válUni, amikor rajta kívül még nyolcán, várták, hogy az anyai kéz leszeljen a rozskenyérből. Amikor betöltötte tizenhatodik évét, felvettek ifjúmunkásnak a gyárba. Szorgalmas volt. söprögetett, a mes­tereknek ide-oda szaladgált, sohasem maradt ki a munkából. Soha nem feleselt vissza, szolid, csöndes gyerek volt. Azt a pár fillért, amit keresett, kéthetenkint letette otthon a családi asztalra, mint alá törleszteni akarja a szüleinek, amit azok eddig ráköl­töttek. Szórakozásra nemigen maradt ideje, de ereje sem, hiszen az estéket olvasással töltötte. Minden könyv, amihez hozzájuthatott abban az idő­ben — szakkönyvek, technikai leírá­sok — mind érdekelték, és nagyszerű eredménnyel szerezte meg a moz- donyfűtői vizsgabizonyítványt. ... És most kezdődött az élet. Munkájával mindenki meg van elé­gedve, a munkaidő legtöbbször 12 óra. a mozdonyok le vannak rongyo­lódva. Dehát ez a kenyérkereset, mert arra szükség van, ha családot akarunk alapítaná. Itt tárul ki előtte a világ, és telik meg tartalommal az élete. Felviláglik előtte, hogy tudni A borsodiak egészségéért Három járás és a? államvasutak tisztasági eredményei A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS legtisztább községed: Viss, Károly­iéivá! Alsóregmec és Lácac6éke. Leg­tisztább ipari üzeme: a hollóházai porcelángyár. A bányák közül a sá­rospataki malomkőgyár. Gépállomá­sokból a sárospataki. Az állami gaz­daságok közül a tolcsvai központi üzeme és a sárospataki halászhomoki üzeme. Legtisztább iskolák: a sáros­pataki Rákóczi gimnázium, a vámos­újfalui, cigándi régi és nagyroz­vágyi új általános iskola. Üzletek: a cigándi 1. sz., hollóházai, erdőhor­váti 4. sz., lácacsékei 2. sz. és a nagyrozvágyi 2. sz. vegyesboltok. Továbbá a cigándi 1. sz.. pálházai, vámosújfalui és olaszliszkai 1; sz. italboltok-. ..Tejgyújtőhelyek; a . zal- ikodi és a nagyrozvágyi. Legtisztább cigánytelepek: a kovácsvágási és a pácini. Sportpálya: a sárospataki. SZERENCSI JÁRÁS legtisztább községei: Tiszalúc, Monok és Me­gy aszó. Ipari üzemek: a szerencsi malom és a tállyai malom. Bánya­üzem: tokaji kőbánya, tállyai kő­bánya, bodrogkeresztúri kőbánya. Gépállomás: a takfcaharkányi. Állami gazdaság: a cukorgyári célgazdaság úrréti üzemegysége és a tarcali állami gazdaság. Iskolák: tokaji gim­názium, taktaharkányi és bodrog­keresztúri általános iskolák. Élelmi­szerüzletek: a tiszalúci 1. sz. földmű­vesszövetkezet, szerencsi 2. sz. föld­művesszövetkezet, tállyai 1. sz. föld­művesszövetkezet és a taktabáji szö­vetkezeti bolt, SZIKSZÓI JÁRÁS legtisztább községei: F elsődobsza. Kiskinizs, Homrogd, Monaj, Abaujszolnok és Tömör. Gépállomás: a csobádi. A lóhi állami gazdaság, de csak vi­szonylag, nem abszolút értelemben. Iskola: a szikszói új iskola, megyei viszonylatban is a legkorszerűbbek és a legtisztábbak élén jár. Élelmi­szerüzlet: a szikszói fűszer-csemege. Függelékképpen idecsatoljuk a MÁV TISZTASÁGI HÖNAP ered­ményeit. 62 állomáson és 80 megálló­helyen 295 WC-ét meszeltek ki és vizeldét fertőtlenítettek kátránnyal. 44 állomáson teljes »nagytakarítást« végeztek, 42 állomáson virágos ker­tet létesítettek és a vasút területén elültettek 25.000 facsemetét. A men­tőládákat minden szolgálati helyen feltöltöttek. Szolgáljon a legtisztáb- ba'k példája buzdításul a kevésbé tisztáknak. A tisztasági mozgalom tart; a legközelebbi számbavételig — november végéig — még sokan fel­sorakozhatnak a tiszták közé. Alikor az elmaradottakat is megnevezzük. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kell, mindig és még többet kell ta­nulni, mert a hatalom, azoknak a ké­zében. van, akiknek a kezében, a tu­dás. ;.. És folytatódik az élet. Munka után iskola, iskola után otthon a tan­anyag. A család, a két kicsi már ré­gen. alszik, csak ő van ébren egyedül. Az asztalnál, logarléccel a kezében. A kicsi, egy szobából álló összkom­fortban, az asztal felett egy kis lám­pa. az ernyője lehúzva, hogy az alvó­kat ne zavarja és már sokszor úgy érzi, hogy nem bírja tovább. Közben a termelési osztályra ke­rül. a hivatalház alapszervezetének tagja lesz. így éri az 1956. évi eüenforrada­lom. Egy percre sem enged elveiből és amikor november 4-én a Kádár-kor­mány kezébe veszi az ország irányí­tását és megindul a Magyar Szocia­lista Munkáspárt szervezése, ott van az elsők között. Magyaráz, agitál, mindig szívesen, türelemmel, hatal­mas felkészültséggel. Sok itt a probléma. Sokan megszé­dültek októberben és ki kell válo­gatni, hogy ki a tudatos ellenforra­dalmár és kik a megtévedtek, ö pe­dig gyomlál, kertészkedik. Az embe­rekkel tudni kell bánni, — mondo­gatja és a gárda, amelynek most ő a párttitkára, egyre jobban meg­becsüli. Az emberekről kérdezem. Aztán a legdöntőbb tényezőről, a munka­fegyelemről. Már annál sincs komolyabb baj. Nincsenek nagy Mesések. Késések is a legritkábban fordulnak elő. De még az utolsó percben való szalad­gálást nem tudták megszüntetni. Igaz, ebben a villamosnak és az autóbusznak is nagy szerepe van, de remélhető, hogy előbb-utóbb min­denki megérti, nem szép dolog az utolsó percbén indulni otthonról és a végén futva érkezni a Mekkorához, hogy el ne késsem Mert ez is egyik fontos feladata harcunknak. A jövő emberének for­málása, a pontosságra való szokta­tása és nemcsak nálunk, hanem túl Diósgyőr füstölgő kéményein, min­denütt, ahol a szocializmust, építik az emberek. t ?. És egyszerre a jövőt látjuk : . A szocializmus győzelme után a kommunizmus körvonalait. Szavai, bár halkan buggyannak elő, belső izzástól remegnek, szenve­délyesek. így csak a munkásosztály igaz fiai tudnak beszélni. Egyszerűek és szerények, mégis hozzáértők. Új­fajta ember szavai ezek. Tóth Sán­doré. a Lenin Kohászati Művek II. sz. hivatalházának alapszervi titká­ráé. (H. J.) ■-----------o-----------­U JRENDSZERŰ DEKORÁCIÓ Hollywoodban új divat kapott láb­ra. A bohémtanyák vendégei lepke­gyűjteményeket vásárolnak és a pil­langókat egyenként, tapétaszerűen kiragasztják törzskávéházuk falára. Uj iskolát avattak Nekézsenyben A KÖZELMÚLTBAN avatták fel Nekézseny község új négytantermes általános iskoláját. Az ünnepségen megjelentek a járás vezetői: a járási tanács elnökhelyettese Czéber elvtárs, a járási tanács tanulmányi fel­ügyelője Bolyky Ödön és Tóth János járási számadó. Az ünnepi be­szédet Eolyky Ödön tar­totta. Az új iskolát lglő István az általános is­kola igazgatója vette át. Visszaemlékezett ta múltra: — Valamikor egy tanteremben tanul­tak az összes iskolások és egy tanító volt a köz­ségben. Az új iskola megépítésével négyre bővült a tantermek, és hétre emelkedett a pe­dagógusok száma. Majd a község általános fejlő­déséről beszélt, elmon­dotta,, mit értek, el 1945 óta. Egy új létesítmény mindig díszére válik a községnek, városnak egy­aránt. Így vannak ezzel a nekézse­ny iek is, örülnek, boldogok, hogy Új iskolát kaptak. A NEKÉZSENY 1 iskolásoknak is jobb lesz, mint eddig volt. Jobb kö­rülmények között sajátíthatják el az élethez szükséges kultúrának, mű­veltségnek alapjait. A szép, új iskola, a kényelmes tantermek csak serken­tőleg hathatnak a tanulókra, nagyobb Bolyky Ödön tanulmányi felügyelő beszédet mond, kedvről, szorgalommal tanulhatnak. DÉDESI GYÖRGY, a községi ta-> nács elnöke az ünnepi vacsorán tar­tott pohárköszöntőjében arra tett ígéretet, hogy a községi tanács a jen vőben is minden segítséget megad. Már biztosították a szükséges anya­got az iskola kerítéséhez. Az avató ünnepség közös vacsorával, táncmu­latsággal folytatódott. PAMULA MIKLÓS tanár, Nekézseny Közös erővel a nagyobb eredményekért (Tudósítónktól.) A napokban az encsi földművesszövetkezet főkönyvelőjével beszél­gettünk. Megkérdeztük, hogyan vigyáz a szövetkezet tagsága a közös vagyonra. Válaszul a főkönyvelő egy dossziét tett elém. Az ellenőrző könyvből kivett lapokat találtuk benne. Nézegettük. íróik nehéz fizikai munkát végző emberek. Meglátszik a betűkön, hogy nem az írásból él­nek. Miről írnak, mit tartanak helyesnek, mit javasolnak, idézünk be­lőlük: „1958. VI. 12. Encsen az 1. számú italbolt előszobája nagyon elhanya­golt, nincs levakolva. Javasoljuk sürgős rendbehozását.” A javaslat alap­ján azóta az üzletet már rendbehozták. Nézzünk egy másik ellenőrző lapot. Az encsi körzeti földművesszövetkezethez tartozik Fancsal. A fel­ügyelői zottság tágjai ide is ellátogattak, észrevételeiket itt is megtették. Jelentésükben a következőket olvashatjuk: „Helytelennek tartjuk, hogy ilyen kisforgalmú üzletben 4000 forint értékű sallert tárolnak. A keres­lethez viszonyítva megfelelne 5—600 forint értékben is.” Ugyanaltkor ki­fogásolták a cukrászsütemények helytelen tárolását. A felügyelőbizott­ságnak úgyszólván mindenre kiterjed a figyelme. Megnézik mit, hogyan használnak fel. így történt, hogy nemrégen vizsgálatot tartottak az egyik vendéglőben. Az edényeket különböző vegyszerekkel tisztítják, s a mo­sogatólevet a hízók „kosztjához” keverik. A veszélyre figyelmeztettek, bejegyezték az ellenőrző könyvbe. így van ez rendjén. Magukénak érzik a szövetkezetei, vigyáznak minden kis értékre, mert tudják; közös erővel eredményesebben dolgoz­hatnak. i (tóth)-ooo­Megyei tanácstagok fogadóórái Benyhe Sándor szeptember 27-én 18 órakor Ózd, Kőaljai iskola. Polonyi Já­nos szeptember 27-én 18 órakor Boldog­kőváralja, Berdár Vince szeptember 28-án reggel 8 órakor Perkupa, Bialkó Gábor szeptember 28-án 15 órakor Éger­szög, Dobi Lajos szeptember 28-án 10 órakor Alsótelekes, 13 órakor Felsőtele- kés, Horváth János szeptember 28-án Me* zőcsát, Kiss Bertalan szeptember 28-án 20 órakor Mezőkeresztes I. kerület, Sza- niszló Czene István szeptember 28-án reggel 8 órakor Tardona. SZÖGLIGETI JEGYZET SZÖGLIGET MESSZE FENN van az edelényi járás északi csücskében,' a természeti szépségekben bizarrul gazdag Boldva-völgy után. közvetlen a csehszlovák határ szélén. És mert ilyen messze van, félreeső helyen, kiesik égy kissé az ország forgalmá­ból. Nemcsak ebből. Sok mindéin másból is. Fia egyedül álló. csak Szögligetre jellemző jelenségekről volna szó — még hagyhatnánk, megírni sem vol­na érdemes. Csakhogy nem így van. Ugyanezek a hibák, bajok több más helyen is felfedezhetők. Esetleg az a különbség, hogy itt, ebben a félre­eső faluban szélsőségesebben jelent­keznek a korrekcióra szoruló ha­nyagságok- Mert alapjában véve ez a bíáj Szögligeten. Kérdezősködsz a falu életéről a vezetőknél. Azt mondják: na igen. vannak hibák — hol nincsenek, ahol dolgoznak —. de alapjában véve csak a hírünk rossz nekünk. Miért? A környéken a legszorgalmasabb mun­kásokként. emlegetik a szögieket. A háború előtt mit nem vállaltak, csak pénzt kaphassanak! Most is ilyen * dolgosak. A háború előtti és- mai éle. tükrén azonban van egy alapvető különbség. Míg a felszabadulás előtt messze jártak, kevés pénzért, szor­galmuk sovány eredménnyel járt, ma 3000 forintokat keresnek a bányá­szok. és szem gyönyörködtető háza­kat építenek. Nem ilyen bíztatóan, dicsérő azonban a hír, ha a falu összefogása, a közös ügyért való munkálkodás kerül terítékre. Pél­dául: nincs a fajúban villany. A falu határához négy kilométerre van a vezeték. Már lett volna alkalom arra, hogy behozzák a faluba. Nem tették. Nem vállalták az áldozatot. Majd az állam. Jó. így is sor kerül majd rá. de csak később. Lehet, hogy három év múlva, lehet, hogy Öt év múlva. Pedig nem szegény a falu. A községi erdőben ott az oszlopugkvaló. A ha­tárőrség is vállalt volna társadalmi munkát. De nem. a falu nem ment bele. A másik: a kisparasztotkmaik talán seholsern volna olyan égetően szük­ségük a szövetkezésre, mint ilyen falvakban. A parasztság zöme. négy­öt holdon gazdálkodik. Rengeteget dolgoznak kevés földjükön. Kora reg­gel alig bújik elő a nap. már a ha­tárban vannak, és késő estig megy a munka, látástól-vakuiásig. Igen, mert ráadást is keli dolgozni. Ha­raszti László például 7 holdon gaz­dálkodik. Ez a hét hold legalább 15 darabban van. A barázdák maguk egy parcellát tesznek M. Az egész faluban így van. Szögliget határában holdakra menő területet foglalnak el a barázdák. És a gazdálkodási lehe­tőség a nadrágszíiinyi parcellákon? A múlt nyáron a határőrség tagjai segítkeztek az aratásnál. Miikor este visszajöttek az őrsre, parancsnokaik kérdezték, mit végeztek? — Dolgoz­tunk volna mi, de alig fordultunk egyet, tovább kellett állni, más par­cellára, — volt a válasz. Nem nehéz kiszámítani, mennyi fölösleges rá­adást igényel a szétaprózott határ,— emberi munkaerőben, igaerőben egy­aránt. A SZÖVETKEZÉS GONDOLATÁ­VAL kellene tehát megbarátkoztatni a falu közvéleményét. Ez nem éppen hálás feladat itt. Ha szóbakerül, el­hallgatnak az emberek — mondják a falu vezetői. Igaz. van gyümölcs- termelő szakcsoport is, Most cukor­répa termelő szakcsoportot akarnak életrehívni. Ez 6zép. Helyes, hogy tartják a fokozatot. Mégis, a falu szocialista jövőjének előkészítése alaposabb munkát igényel a községi pártszervezettől, a tanácstól, még a népfront-bizottságtól is. Az igazság az. hogy tulajdonkép­pen a népfront-bizottság munkájával való megismerkedés miatt kerültünk Szögligetre. Jó helyre. Itt ugyanis, csak formálisan, létezik népfront­bizottság. Valamikor megválasztot­ták, vagy kijelölték a népfront-bizott­ságot. elnökét is. titkárát is. A nép­front-bizottság pályafutása során egyetlenegyszer próbálkozott valamit csinálni, — az idei alkotmány ünnep­séget akarta megrendezni a faluban. Nem sikerült. Nem jöttek el az em­berek. Spisák József népfrontelnök tartotta volna az ünnepi beszédet. Állítólag ennek is köze van a siker­telenséghez. Spisák József népszerűt­len ember a faluban. Alikor miért ő a népfront-bizottság elnöke? Durván — őszintén így válaszolt erre valaki: — Be kellett fogni a száját, kellett néki egy funkció! — Tudom, ez a kifejezés bántó Spisák József szá­mára. Azonban igaz. mert többen így vélekedtek. És ezt kénytelenek va­gyunk megírni Először is. ha valakinek nagy a szája, nem úgy kell leszerelni, hogy azt mondjuk: adjunk neki egy funk­ciót. akkor majd csendben iparid, hanem meg kell nézni miben van igaza és miben nincs iga^a és esze­rint kell vele beszélni. Hát nem fura história az. ha valakiről tudjuk, hogy pozíc iáhaj hász és pozíciót adunk neki? MÁSODSZOR. TANULSÁGOS AZ ESET azért, mert a népfront le­becsülését mutatja. A községek vi­szonylatában néhol úgy vannak a népfrantfunkciók betöltésével, hogy aki már máshol nem állja meg a helyét, azt küldik a népfrontba, mert úgy gondolják, dolgozni ott nem kell, de funkciónak az is funkció. (Most né sértődjenek meg a jól dolgozó bizottsági tagok, elnökök és titkárok nem személyekről szóltunk, hanem a helyenként élő helytelen közszel­lemrőil. amelyet sürgősen korrigálni kell. Másrészt ne marasztaljon el az olvasó az egyoldalúságért. de ha a hibákat ostorozza valaki nem kell föltétien az eredmények barikádja mögé bújni, jobb azt 6zemtől-szembe csinálni. És a jószándékú embernek tudnia kell és tudja is, hogy a hibák ostorozása csak emeli eredményein« értékét.) A SZÖGLIGETI NÉPFRONT-BI­ZOTTSÁGBAN azonban nemcsak az elnököt illeti bírálat, A bizottság titkára Rusznyák elvtárs. a helybeli iskola igazgatója, perülve mondta el, hogy jóval »megválasztása« után tudta meg, hogy ő a népfront-titkár. Itt vagyunk a tanácsházán, a párt- titkár, a tanácselnök, a Hazafias Népfront járási titkára, a helyi nép­fronttitkár. Most éppen azon tanács­koznak, mikor is volt a választás. Miihalik elvtárs, a községi párttitkár mondja, hogy annak már lassan két éve. Rusznyák igazgató ijedten — humorral fogadja ezt a felfedezést: — Tehát ón már két éve vagyok itt népfronttitkár? — ezt már nehéz nevetés nélkül hallgatni. Csupán az menti Rusznyák igazgató elvtárs »jól tájékozottságát«, hogy kijelentésében elsősorban öniróniája Ihlette. Tisztes­ség ne essék szólván, a községi iskola igazgatójának, aki közéleti tényező egy ilyen kis faluban, — párttag is hozzá — mégiscsak illenék tájéko­zódni a faluban történtekről, illenék érdeklődni olykor-olykor a falu gondjáról-bajáról, sőt néha a jobb munkára sarkaló, segítő jótanács is elkelne. De ez esetben a szívből fakadt, tárgyilagos »elszólás« egy kicsit talál a falu egész vezetésére. A népfront históriája csak egyetlen eset, de mint a legtöbb »egyetlen« eset, jellemző még sok mindenre Szögligeten. (Az egyedi ugyanis nagyon ritkán egyedi, sok minden összefüggésből ered az, és mint ahogy az összkép jellemző a részletre, a részlet is jellemző az összképre.) Nézzük a pártszervezetek Megtörténhetik-e abban a faluban ilyesmi, ahol talpán áll a pártszer­vezet? Nemigen. Ezemégyszázan lakják Szögligetet. Tizenegyen van­nak párttagok a községi alaP&zerve- zetben. (Még több párttag is van a faluban, de más alapszervezetekhez tartoznak, — ki hol dolgozik. Ezek az elvtársak azonban mintha nem is Szögligeten élnének, nem érdeklőd­nek a falu közügyéi iránt. Igen rosz- szul teszik ezt, és ebből csak arra lehet következtetni, hogy ezek az elvtársak bizonyára rosszul gondolnak saját kommunistaságukról is.) Szög­liget adottságából, rétegződéséből következik, hogy a pártszervezetnek elsősorban a szegónyparasztok, kis- parasztok köréből kellene táplálkoz­nia. Mégis egyetlen egyénileg gazdál­kodó paraszt van a pártszervezetben. A többiek alkalmazottak. A párttit­kár. a falusi kocsmáros — ez megint megérdemelne egy külön misét, hogy általában helyes-e kocsmárost vá­lasztani párttitkámak? Persze ese- tenkint más és más a helyzet. — Ő maga látja a tennivalókat és lát iá a községi tanács elnöke is. Mégis keveset tesznek a hibák korrigálá­sára és láthatóan lassan tesznek valamit. Hajlanak a könnyebb meg­oldáshoz. Hangosabb ember valaki? Adjunk neki egy funkciót, majd el­hallgat! így nem lehet dolgozni A FALU KÖZVÉLEMÉNYE viszo. lyog a szövetkezéstől, a szocialista jövőtől — várjunk vele. burkoltab­ban beszéljünk róla —, az ilyen en­gedékeny. kompromisszumos politic zálásra igen hajlamosak a szögligeti elvtársak. Csakhogy az ilyen politi­zálás beteges valami, és főleg idegen a kommunistáktól. NAGY ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom