Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l ’, ffc'í'c'Ar vi Ä'-.-T IOK*/ Puszit kérek A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XÍF. évfolyam 224. szám Ara 50 fillér 1958 szeptember 23, kedd fiz amerikai kormány visszaküldte Hruscsov elvtársnak az amerikai elnökhöz intézett levelét Moszkva (TASZSZ) Mint ismeretes, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke szeptember 19-én üzenetet in­tézett Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez, a Tajvan térsé­gében kialakult helyzettel kapcsolat­ban. A szovjet kormányfőt, amikor az Amerikai Egyesült Államok el­nökéhez fordult, az a komoly aggo­dalom vezette, hogy a távol-keleti feszültség kiéleződése a békét fenye­geti. A távol-keleti feszültség az amerikai kormányköröknek a tajva­ni-szorosban végrehajtott agresszív cselekményei következtében vált sú­lyossá. A szovjet kormányfő üzenetét a közvélemény mindenütt úgy fo­gadta, mint a Szovjetunió újabb fontos kezdeményezését a világ békéjének fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott kö­vetkezetes harcában. Másként reagáltak Hruscsov üze­netére azok, akik közvetlenül fele­lősek a béke fenntartását fenyegető Tajvan-körzetében kialakult hely­zetért. A TASZSZ előtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége szeptember 21-én az amerikai kormány megbí­zásából, mint állítólag elfogadhatat- laret, visszaküldte Hrusesovnak, az amerikai elnökhöz intézett üzenetét. Az Egyesült Államoknak ezt a lé­pését nehezen lehet másként felfog­ni, mint annak bizonyítékát, hogy az amerikai vezető körök nem óhajtanak a józan ész szavára hallgatni: mint újabb példát arra, milyen ke- % véssé számolnak ezek a körök a né- t pék azon követeléseivel, hogy hagy- i ják abba azt a kardcsörtető politi- 5 kát, amely a háború szakadékénak % szélére sodorta a világot és lépjenek * a megoldatlan nemzetközi kérdések békés rendezésének útjára. Ez a vá­lasz újból megerősíti, hogy az emlí­tett körök képviselőinek »-szúrja a szemét az igazság«. Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány továbbra is tevé­kenyen és következetesen védelmez­ni fogja a béke fenntartásának ügyét és megmondja az igazságot, tekintet nélkül arra, tetszik-e az azoknak, akiknek politikája állandóan komoly nemzetközi konfliktusok gócát ala­kítja ki a földkerekségnek hol az egyik, hol a másik térségében. Hruscsov elvtárs nyilatkozata a Pravdában a franciaországi helyzetről ményre is — folytatja N. Sz. Hrus­csov —, hogy az utóbbi napokban Párizsban erősen szítják a szovjetellenes kampányt, amely a francia ha­tóságok tudtával és helyeslésével folyik teljesen összhangban az amerikai jelszavakkal. Hruscsov befejezésül hangsúlyoz­za: „Reméljük, hogy a francia nem­zetet jellemző józan gondolkodás végülis diadalmaskodni fog. Ami a szovjet népet illeti, a szovjet nép a békeszerető francia nép hű barátja volt és az is marad. Kívánja, hogy a francia nép becsülettel kerüljön ki azokból a nehéz megpróbáltatások­ból, amelyek élé Franciaország most került. A szovjet dolgozók azt kíván­ják, hogy Franciaország a nemzetkö­zi küzdőtéren foglalja el egy demok­ratikus nagyhatalom őt megillető he­lyét, olymódon, hogy független poli­tikát folytat a béke és a nemzetkö­zi együttműködés megszilárdítása érdekében. (MTI) ■OOO" Kiéleződik a helyzet Libanonban Beirut (TASZSZ) Az elmúlt két nap alatt Libanon­ban ismét kiéleződött a helyzet. A libanoni falangisták, a „Nemzeti Fel- szabadítási Párt” tagjai és más reak­ciós elemek minden eszközzel igye­keznek megnehezíteni az újonnan megválasztott Sehab elnök előtt ál­ló feladatok végrehajtását, köztük az amerikai csapatok Libanonból való kivonását. A libanoni falangisták pártja fel­hívást adott ki, hogy szeptember 22-én rendezzenek sztrájkot azon a címen, hogy az ellenzék állítólag el­fogta és nem bocsátja szabadon az A1 Amal című lap Haddad nevű munkatársát. A reakciós elemek fokozni akar­ják a nyugtalanságot a libanoni la­kosság körében, s ezért az utóbbi időben egyre több fegyveres provo­kációt hajtanak végre. A falangisták és a „Nemzeti Szocialista Párt” tag­jai az ellenzék több hívét elhurcol­ták. A reakciós erők igyekeznek nyo­mást gyakorolni Sehab elnökre, hogy nekik tetsző új kormány alakuljon Libanonban. Az ellenzék és a népi ellenállási mozgalom parancsnoksága — az AFP jelentése szerint — ugyanakkor kiált­ványban szólította fel az ország' la­kosságát, hogy a csődbejutott rend­szer végnapjain tartózkodjék örömé­nek minden kinyilvánításától. ..Mindaddig nem ülünk ünnepet — hangoztatja a kiáltvány —, amíg az utolsó idegen katona is el nem hagy­ja Libanon földjét”. A beiruti politikai feszültség fo­kozódása és Sehab elnök küszöbön- álló hivatalbalépése következtében a libanoni amerikai parancsnokság újabb biztonsági intézkedésekhez folyamodott. Az amerikai nagykövet­ség őrségét megerősítették és az épü­let elé egy harckocsit, valamint két nagyobb páncélkocsdt vezényeltek. (MTI) K BÁNYÁSZHÍRADÓ K Bentonit szigeteléssel zárják el a víz útját a lyukói Skip-aknában A Borsodi Szénbányászati Tröszt lyukói bányaüzemének termelése a hároméves terv végére napi 100 va­gonra emelkedik. Ennek a szénmeny- nyiségnek felszínre szállítására már nem alkalmas a 30 éve létesített ka- sos-akna. Ezért a bánya adriányi szintjén három évvel ezelőtt kezdték meg a korszerű Skip-akna építését, amelyet a Duclos bányagépgyár ké­szített. A mintegy 330 méter mélységű Skip-akna vízdús, úszóhomokos réte­gen halad keresztül. Az építésnél is, de az egy hónapig tartó próbaüze­melésnél is a függőakna falazatán keresztül szivárgott a víz. A Skip- akna zavartalan munkájának biztosí­tására az aknaépítő tröszt most kezd­te meg a bentonittal való injektálást. A függőakna falazata mögött bento- nit bepréseléssel zárják a víz útját. Ezt az eljárást a perkupái gipszbá­nyánál már jó eredménnyel alkal­mazták. A bentonit szigeteléssel az év vé­gére készülnek el, s erre a célra kö­zel 1 millió forintot fordítanak. A Skip-aknávai az üzemszerű szállí­tást jövő év elején kezdik meg. Hétkilométeres drótkötélpálya épül Lyukóbánya és Berente között A perecesi és a lyukói bányaüzem­ben termeit szenet elsősorban a diós­győri Lenin Kohászati Művekben használták fel a generátorok fűtésé­re. A Miskolc környéki bányák sze­nét is a keskeny-nyomtávú iparvas- úton szállították a vasgyárig, ahol normál vasúti kocsikba rakták át. Ez a szállítás tonnánként mintegy 7 forinttal emelte a szén önköltségét. Most, hogy a Romániából Tiszapalko- nyára érkező földgázmennyiség egy- részét csővezetéken a Lenin Kohá­szati Művek kemencéinek fűtésére is felhasználják, a kohászat szénigénye csökkent. Ezért határozna el a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt, hogy a bányák széntermelését a berentei központi szénosztályozóban osztá­Baj van a körgáttal Tokajban a vállalat nem jó munkát végzett. Az árvizek megron­gálták, szétszaggatták a gá­takat, a sok víz pedig mind ott maradt az árterületeken. Még a nyár folyamán is Moszkva (TASZSZ) A Pravda szerkesztősége kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, hogy mondja el véleményét a franciaor­szági helyzetről. Hruscsov a Pravda hétfői számában válaszolt a kérdés­re. A többi között kijelentette: — Most, amikor küszöbön áll a népszavazás az új alkotmány terve­zetéről, kettőzött erőfeszítések tör­ténnek arra, hogy a törvényesség lát­szatát adják a Franciaországban ké­szülő rendszerváltozásnak. Ez azért történik, hogy megkönnyítsék igen messzemenő terveik megvalósítását, azok számára, akik megadták a jelt e május 18-i algériai lázadásra. A francia reakció a fasiszta rend­szert, a törvényesség zászlaja alatt és De Gaulle tábornok tekintélyét felhasználva szeretnék megvalósíta­ni. Ebben a vonatkozásban nem ere­deti. Ugyan így jártak el a Ruhr-vi- déki acélkirályok is, amikor a Reichstagot, valamint az országában bizonyos népszerűségnek örvendő Hindenburg tábornokot, az akkori köztársasági elnököt használták fel arra, hogy a fasiszták kezére játszák a teljhatalmat. Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy személyi diktatúra bevezetésé­nek terve az új alkotmány alap­ján, a parlament szerepének semmibe vétele, a legszigorúbb rendőrterror rendszerének meg­valósítása, egyes helyeken pedig, például Algériában a hitleri módszereket másoló terror beve­zetése, az állam kulcspozícióinak, a ka­tonai klikk kezére juttatása, a bur- zsoá demokrácia által adott szabad­ságjogok fokozatos megszüntetése, az a veszély, hogy megfosztják a munkásosztályt szociális vívmányai­tól és merényleteket követnek el de­mokratikus szervezetei ellen, mind­ez akaratlanul az 1933-ban Német­országban lezajlott eseményekre emlékeztet bennünket, ezért teljes joggal elmondhatjuk, hogy Francia- ország felett megjelent a fasizmus veszélye. Hruscsov a továbbiakban bírálta a Francia Szocialista Párt magatartá­sát. Visszataszítónak nevezte azt az álláspontot, amelyre a párt vezető­sége és különösen Guy Mollet, a párt főtitkára helyezkedett. Mint mondotta, Guy Mollet, ugyanazon a szégyenletes utón járt, amelyen a Né­met Szociáldemokrata Párt vezetői jártak, akik 1933 tragikus napjaiban Hitler uralomrajutása idején meg­osztották a német munkásosztályt, s nem voltak hajlandók egységfrontot alakítani a kommunistákkal. Hruscsov ezután arról szólt, hogy Ilyen körülmények között figyelmet keltenek a francia kormányfő kísér­letei a nyugatnémetországi milita­ristákkal való megegyezésre és közös külpolitikai platform kialakítására. Hruscsov megemlíti az Adenauer és De Gaulle találkozóról kiadott híva ■balos közleménynek art a részét amely hangoztatja, hogy „a legna gyobb számban kell felvenni a: európai államokat az európai közös­ségbe”. A francia külügyminiszte: *— fűzi hozzá Hruscsov — megma gya rázta, hogy ezen a kelet-euróoa országok bevonását is kell érteni. Fe leéli hívni a figyelmet arra a körül s, i maraa lyozzák. Ezzel elkerülik az igen drá­ga átrakást. A szén szállítására Lyukóbánya és Berente között drótkötélpályát építe­nek. A berendezést a Német Demok­ratikus Köztársaság szállítja, s az 1960-ban lép üzembe. Naponta mint­egy 1500 tonna szenet küldenek majd a drótkötélpályán a központi osztá- lyozóra. Az építkezésre kereken 30 millió forintot fordítanak. Ez a jelen­tős beruházás azonban mintegy 10 év alatt megtérül. A hét kilométeres drótkötélpálya Kondó és Berente közötti szakaszán a tartóoszlopokat már felállították. A 3 éves tervben 220 millió forintot fordítanak a bányaüzemek rekonstruálására A Borsodi Szénbányászati Tröszti nél korábban végzett gazdaságossági számítások alapján megállapították, hogy a 40 vagonon felüli termelésű bányák adják legolcsóbban a szenet. Éppen ezért g 3 éves tervben az új aknák mélyítése helyett elsősorban a meglévő bányaüzemeket rekon- struálják, s ezen növelik termelésü­ket. Jelenleg három boi'sodi bánya rekonstrukcióját végzik. Emellett további hat bányaüzem korszerűsíté­sének terveit most készítik. A há­roméves tervben így 220 millió fo- rintos költséggel modem, biztonsá­gos és gazdaságosan termelő bá­nyákká alakítják át a kis aknákat. A korszerűsített bányaüzemek napi termelési kapacitását így összesen 1200 tonnával növelik. Az év elejéhez viszonyítva csaknem a felére csökkent a balesetek száma Az év elején még a Borsodi Szén- bányászati Tröszt üzemeiben történt a legtöbb baleset országos viszony­latban. Sok volt az új bányász, akik nem tartották be a biztonsági elő­írásokat, sokan pedig saját nemtö- rődömségükkel okozzák a sérülést. Különösen a 3—8 napos balesetek száma volt tu! magas, főként a ta­vaszi hónapokban. A szénbányászati tröszt vezetősége az üzemi baleseti megbízottakkal kö­zösen erélyesen fellépett az »öncson- kitókkal« szemben. Részükre egy­hetes külön oktatást rendeztek és könnyebb külszíni munkára osztot­ták be őket. Az üzemekben rendsze­resítették a balesetbiztonsági elő­adásokat, filmvetítéseket tartottak. Szigorúan megkövetelték a munka- védelmi eszközök használatát. Ezek­re az idén is mintegy 2 millió forin­tot költöttek. Az intézkedésekkel elérték, hogy szeptemberben csaknem felére csök­kent a balesetek száma januárhoz viszonyítva. Kertészeti szakcsoportok alakultak a bányászközségek zöldségellátására A borsodi bányavidék Szuha- és Sajóvölgyében fekvő bányatelepein sok volt a panasz, hogy ezeket nem látták el megfelelően friss zöldség­félékkel. A Borsodi Szénbányászati Tröszt az edelényi járási földműves- szövetkezettel szerződést kötött, vala­mint tíz bányászközségben zöldség- termelő szakcsoportot alakított. A szakcsoportok területét tartalékföl­dekből adták, a tröszt pedig az ön­tözéses kertészethez szükséges vi­zet, szivattyúkat biztosította. A zöldségtermelő szakcsoportok hozzáláttak a kertészkedés feltételei­nek megteremtéséhez s tavasszal már összesen 150 hold földön ter­melnek majd zöldségféléket. így el­látják a mintegy 2000 családdal meg­növekedett szuha- és sajóvölgyi bá- lyászközségek szükségletéi* I Furcsa elnevezésű vál­lalat ütött tanyát nemrégi- (ben Tokaj közelében a Ti- | sza partján és pedig a Víz- , ügyi N agylétes ítmény beru- l házó Kirendeltség, am^lv­1i a központja Budapesten a Haris közben székel. Könnyen érthetőnek és egyszerűnek éppen nem mond­ható neve ellenére is nagy örömmel fogadták annak­idején a Tisza és Bodrog mentén lakó parasztemberek, hiszen nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy a vállalat egy hatalmas körgátat épít és ennek segítségé- vei kordában lehet majd tartani a két rakoncátlan I folyót. Megkezdődött a munka. Zúgtak, berregtek a gé- Pek, zuhogtak, zakatoltak a földgyaluk, exkavátorok, szorgalmatoskodtak a munkások. Ezidén el is készült a <> körgát, egy helyszíni szemle során át is akarta adni most a vállalat a tokaji tanácsnak. És ékkor kezdődött a baj. A végrehajtóbizottság elnökségével együtt sok dolgozó paraszt is megjelent a helyszínen, akik már l előzőleg is behatóan tanulmányozták a körgát műkö- , dését, és most egyértelműen kijelentették, hogy nem kell a gát. Mondanunk sem kell. hogy nagyot néztek i erre a vállalat emberei. Hümmögtek, dühösködtek, de i minden hiábavaló volt, mert az érdekelt dolgozó pa­rasztok, tsz-tagok és egyéniek egyaránt hajthatatlanok i maradtak: „Ilyen gát nem kell?* i — Hogy miért nem kell nekünk az új gát? — emeli i fel a hangját Hornyák János elvtárs, a végrehajtóbi- i zottsáig elnökhelyettese —, egyszerűen azért, mert nem i jó. Sok millió forintot beleöltek az építésébe, és semmi- I vei sem kedvezőbb a helyzet árvíz esetén, mint i azelőtt volt. A gátrendszernek az lenne a hivatása, hogy i zsilipek segítségével átengedje áradáskor a vizet a fo- 1 lyókból az ártelületre, de úgy, hogy az árvíz elmultá- i val vissza lehessen vezetni az árterületről a mederbe. Már az idei tavaszi áradások alkalmával kiderült tv-v«v nagykiterjedésű tavak fénylettek a Tisza—Bodrog-zúg ’ mentén. Sok ezer holdnyi rét, kaszáló és szántóterület volt víz alatt, felbecsülhetetlen kárt okozva Tokai Bodrogkeresztúr, Szegi, Zaikod, Viss, Olaszliszka dolgozó parasztjainak. — A legnagyobb hibát azzal követte el a vállalat, hogy nem az eredeti terv szerint építette meg a kör-1 gátat. Az érdekelt parasztemberek, akiknek évtizedes! tapasztalataik, helyi ismereteik vannak a Tisza és a, Bodrog szeszélyes viselkedésével kapcsolatban, szíve-, sen segítettek volna. A vállalatiak azonban egyáltalán, nem vették figyelembe a falusiak jószándékú tanácsait., Hogy ki a hibás, azt derítse ki a felsőbb hatóság, és, kényszerítse rá a vállalatot, hogy hozza helyre a mu- , lasztásokat, mert ilyen állapotban semmi körülmé­nyek között sem vagyunk hajlandók átvenni a kör­gátat. Pedig—amint az elnökhelyettes további szavaiból, kivettük — már együtt lenne az érdekelt községek víz­szabályozási társulata is. amely azzal a céllal alakulna meg, hogy használatra, gondozásra átvegye, és termé­szetesen annak fenntartásán kívül további csatornázá­sokról is gondoskodjék. Ezt vállalják is örömmel a1 dolgozó parasztok, hiszen tudják, a saját hasznukra1 cselekszenek vele. Ezzel a rosszul megépített körgáttal * azonban csak a bajuk gyűlne meg, ezért nem haj lan- < dók semmi körülmények között sem átvenni addig, < amíg a vállalat becsületesen eleget nem tesz kötele- < zettségének. < Ez a legkevesebb, amit a Tokaj-kömyékI dolgozó < parasztok élvártn+n-sk ( fU.)t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom