Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

ÉSZAKMAGYAROHSZAG Vasárnap, IMS. szeptember TfL UlRKttWC M Az 1958. évi járási bajnokságok szervezéséhez Az MTST-nek a bajnoki rendszer átszervezésére hozott határözata alap­ján kiírásra kerültek és kerülnek a járási bajnokságok. Több sportágban máris megalakultak a járási sport- szövetségek. A beinduló járási baj­nokságok sikere a járási sportszövet­ségek jó munkájától függ. Most, a kezdet kezdetén, igen fontos segíteni, támogatni a sportszövetségek mun­káját. A járási KISZ-bizottságok ré­szére sem lehet közömbös, hogy a sportszövetségek hogyan dolgoznak. A járási bajnokságok sikerének első feltétele: legyen erős járási sportszö­vetség, lelkes aktívák támogassák munkájukat és a KISZ segítségével minél jobbá tegyék a járás sportját, ingyen ezeknek a szövetségeknek megfelelő helyiségük, % hogy zavarta­lanul intézhessék a járás sportjának az ügyeit. A versenykiírásokra nevezés is kell, a nevezéshez pedig szakosztá­lyok. A sportkörök tehát feltétlenül szervezzenek szakosztályokat és azo­kat nevezzék be az egyes bajnoksá­gokba- Ne csak labdarúgó szakosz­tály működjék a sportkörnél, hanem más szakosztályokat is szervezzenek. Ebben a munkában is szükséges a KibZ^szervezetek segítsége. Milyen sportágakban rendezünk járási bajnokságokat.’ 1. Labdarúgás. A bajnokság ebben a sportágban már minden járásban megindult, őszi—tavaszi rendszer­ben bonyolítják le a bajnokságot. A járási bajnokok osztályozót ját­szanak a megyei bajnokságba való jutásért. A labdarúgó szakosztá­lyok szervezése általában köny- nyebb, mint a többi sportágé, ezért itt a bajnokság beindulása körül nem volt nehézség. 2. Röplabda. A járási bajnokságot ősá—tavaszi fordulóban rendez­zük meg. A falusi szpartakiádok tapasztalatai is azt mutatják, hogy azok a csapatok érnek el jó'ered­ményt, melyeket foglalkoztatnak. 8. Asztalitenisz. A csapatbajnokságot ebben a sportágban is őszi—tava­szi fordulóban rendezzük meg. Az egyéni bajnokságokat januárban rendezzük. A járási bajnokságokat január 10-én, a megyeit január 24—'25-én. 4, Sakk. A csapatbajnokságot ősszel, október—november hónapban ren­dezzük meg, míg az egyéni sakk­bajnokság 1059. februárban lesz. 8. Atlétika. A járási bajnokságokat csak 1959 szeptemberében rendez­zük; Meg kell azonban rendezni tavasszal a mezei bajnokságokat, a izpartakiád versenyeket és a sportegyesületi versenyeket. Fon­tos szempont, hogy egy versenyző egy évben legalább 15-—20 verse­nyen vegyen részt, ezért a sport­köröknek minél több versenyt kell rendezniük. 6, Kerékpár. A járási bajnokságokat ? 1959 tavaszán, közhasználatú gé­pekkel, országúton rendezzük meg. Ez a sportág is szerepel a szparta- kiád műsorán, itt is érvényes az a x szempont, hogy minél több ver­senyt keli rendezni, hogy a ver­senyzők jobban felkészüljenek. A versenyprogramot tehát a Me­gyei TST biztosította, most már csak az új szakosztályok létrehozására és a jó szervezésre van szükség, hogy minél több versenyző álljon rajthoz az egyes sportágakban. Ahhoz, hogy a szakosztályok ered­ményesen működhessenek, szükséges, hogy minden szakosztály elkészítse versenynaptárát. Ennek elkészítése után a sportkör vezetői, edzői, vala­mint versenyzői tervszerűen készül­hetnek a versenyekre és akkor nem marad el a siker. A járási bajnokságokat tehát csak akkor tudjuk sikeresen megrendezni, ha a járási sportszövetségek megerő­södnek, jó szervezőkészséggel ren­delkeznek és megkapják a helyi szervektől a megfelelő támogatást. A sportkörökben a lehetőséghez ké­pest meg kell alakítani — a felsorolt sportágakban — a szakosztályokat és a szakosztályok munkáját a KISZ- nek támogatnia kell. Ha a szakosztályokban rendszeres és tervszerű munka folyik, akkor si­kerülni fognak a járási bajnokságok küzdelmei. A járási bajnokságok sikere nem­csak a járási TST-n, a járási szövet­ségeken múlik, hanem a sportkörök vezetőinek és a KISZ-szervezetek ve­zetőinek közös munkáján is. A járási bajnokságok kiépítése, megerősítése fontos feladat minden szerv számá­ra, mért ez fogja képezni a magyar sport pillérét. Papp-Gazsi Imre megyei TST-elnök. •ooo­Megalakult az Ózdi Vasas intézőbizottsága (Tudósítónktól.) Felsőbb szervek intézkedése foly­tán az ideiglenes elnökség hatásköre megszűnt s helyette a sport vezetését a sportköri választásokig intézobi- zotteág vette át. Ez alkalomból gyűlt össze az elmúlt napokban az intéző­bizottság, hogy megtárgyalja az előt­tük álló feladatokat, Az ülésen Sza­mosi elvtárs, a kohász szakszerve­zet aportoaztályának vezetője üdvö­zölte Jónás József elvtáraat, az inté­zőbizottság elnökét, majd a bizottság tagjait: Felföldi Ferenc, Csépányi ű. József. Vámos József, Mester Gé­za, Szegőfi Pál, Poprócsi Vilmos, Rózsavölgyi István, Bajó Gyula, Spi- sák István, Kovács Károly é& Schmidt György elvtársakat. Ezután Jónás elvtára emelkedett szólásra és az ózdi Vasas elnöki tisztségét el­vállalta. Programjában mindenek előtt a párt és a szakszervezettel való szoros együttműködést tűzte ki cé­lul, Kihangsúlyozta, hogy az egysze­mélyi döntésnek helye nincs, min­denkor a kollektívának kell intézked­nie a határozat hozatalban és a vég­rehajtás ellenőrzésében. Ismertette az ülésrendet, mely szerint az intézőbi­zottság kéthetenként ülésezik és meghívják a beszámolóra a szakosz­tályvezetőket is, Javaslatot tett a „játékosvándorlás” megszüntetésére, elsősorban a politikai munka megja­vításával. Ismertette a labdarugó szakosz­tály helyzetét és bejelentette, hogy Szabó Géza edző tisztségéről lemon­dott, helyette új edzőről kellett gon­doskodni. Nagy András lett az edző. Befejezésül kérte az intézőbizottság tagjait, hogy akaratuk főleg tettek­ben nyilvánuljon meg és azon legye­nek, hogy felvirágoztassák az ózdi sportot. Hozzászólások során Poprócsi Vilmos elvtárs elmondotta, hogy 8 év alatt a sportmunka terén haladást nem lát, de hibának tartja azt is, hogy az illetékes vezető szervek nem ismerik fel a sportmunka nevelő ere­jét, amin sürgősen változtatni kell. Csépányi D. elv társ hangsúlyozta, hogy a párt politikai erejét minden­képpen hasznosítani kell a sportve­zetésben és a sportéletben egyaránt. Az üléseken minden intézőbizotteági tagnak pontosan meg kell jelennie és kollektív munkát kell végeznie. Balya Gyula elvtárs a labdarugó szakosztály problémáival foglalko­zott és egyetértett Szabó Géza edző lemondásának elfogadásával. Vala­mennyi hozzászólás általában a he­lyes irányelv megszabásával és a labdarugó szakosztály fellendítésével foglalkozott. Az ülés végén az intéző­bizottság több határozatot hozott. Ügy érezzük, az intézőbizottság új vérkeringést, friss erőt hoz az ózdi sport életébe. Az intézőbizottsági ta­gok személyében biztosítékot látunk arra, hogy a párt- és a szakszerve­zettel szoros együttműködésben, a kollektív munka jegében városunk sportélete megindul az egészséges felemelkedés útján. Ivánszki Árpád SPORTHÍREK A miskolci újságírók csapata hét­főn délután újabb erőpróba előtt áll. Ezúttal a Diósgyőri Élelmiszerkig- kér. Vállalat labdarugó csapatával játszik barátságos mérkőzést. A mis­kolci csapat vezetősége felkéri az alant felsorolt játékosokat, hogy hétfőn délután a diósgyőri stadionban jelenjenek meg: Gergely, Sír, Kaku- szi, Nagy, Farkaslyuki, Szotyori, Horváth, Paulovics, Majoros, Ba­rátit, Dragos, Körmöczi, Fekete és Németh. A mérkőzés lejátszására délután 4 órakor a Vörös Csillag-pá­lyán kerül sor. — Elkészült az MVSC-pályán az ülő- és állóhely közötti körlépcső. Ezzel mintegy 5000 nézővel bővült a nézőtér befogadóképessége. Az MVSC intéző bizottsága felhívja a sportsze­rető közönség figyelmét, hogy az álló­helyen a mérkőzés alatt ne üljenek le, mert igen sok nézőtől vonják el ezáltal a mérkőzés nyugodt nézésé­nek lehetőségét. — A LABDARUGÓ JÁTÉKVEZETŐI TA­NÁCS szeptember 23-én, hétfőn este 6 óra­kor a Postás Szakszervezet Széchenyi ut­cai helyiségében szabály magyarázó tag­gyűlést tart. A tagok megjelenése kőtele­ző. Elnökség. A BORSODIAK EGESZSEGEERT Az áprilisi tisztasági mozgalom az akkori időjárás miatt nem fejeződött be a naptári hónappal, hanem át­nyúlt májusra is. Ezután vettük számba, melyek a legtisztább és leg­elmaradottabb, vagy legkevésbé tisz­ta közületeink és üzemeink a tiszta­sági hónap tükrében. Reméljük, buz- ditólag fog hatni a legtisztábbak fel­sorolása. Legtisztább községek az abaúj- •fcántói járásban: Her nádszurdok, Vi­zsoly és Abaújszántó, Legtisztább ipari üzem az abaújszántói péküzem, Legtisztább bánya az aranyosi kőbá­nya. Mezőgazdasági üzemek közül az abaújszántói tangazdaság. Iskolák: gönci állami leánynevelő, hernád- szurdoki és vilmányi általános isko­lák- Élelmiszerüzletek: abaújszántói íöldmüvesszövetkezet és hernádszur- doki szövetkezeti bolt, Üdülők: tel­kibányai SZOT és a kékedi megyei tanácsi. Szórakozóhelyek: abaújszán­tói és gönci sörkertek és a kékedi italbolt. Edelényi járás: legtisztább közsé­gek: Bódvaszilas, Hídvégardó, Izsó- falva és Lak. Bányák: Rudabánya és Kurityán. Gépállomás: a szendrői, bár vízellátása és a dolgozók fürdési Ehetősége még megoldásra vár, Ál­lami gazdaság: abód—királykúti, bér nem mindegyik üzemegység. Élelmi­szerüzletek: ormosbényai és rudabá- nyai népbolt. szendrői földművesszö­vetkezet; Szórakozóhelyek: izsófalvl kisvendéglő, szendrői étterem és ede­lényi sörkert; Encsi járás: legtisztább községek: Garadna, Novajidrány és Baktakéki gazdaságok: a jánosvölgyi és Eddigi eredményeink kányi üzemrészlegek. Gépállomás: a mérai. Iskolák: Garadna, Encs, Krasznokvajda, Hernádpetri és For­ró. Szórakozóhelyek: fancsali és no- vajidrányi italbolt és az encsi cuk­rászda. A mezőcsáti járásban legtisztább községek: Hejőkeresztúr és Nagy- csécs. Ipari üzemek közül: a Tisza- palkonyai Erőmű. Gépállomások: a mezőcsáti és a hejőpapi. Állami gaz­daság: Igrici—keselyűhalmi. Iskolák: Hejőkeresztúr, Nagycsées és Mező- csát. Élelmiszerüzletek: tiszaszeder­kényi népbolt és földművesszövetke­zet, hejőpapi földművesszövetkezeti bolt. Szórakozóhelyek: tiszaszederké- nyi és tiszapalkonyai presszók és ugyanitteni italbolt. Legközelebb folytatjuk a felsoro­lást azzal, hogy év végén a legelma- radottabbakat is közölni fogjuk. Ad­dig van alkalmuk hibáik kiküszöbö­lésére, Reméljük, hogy a dicsérettel kiemeltek közül akkorra egyik sem esik vissza. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Eszperantó világkongresszus Varsóban Még alig pihente ki a Mainzban lezajlott 43. egyetemes eszperantó kongresszusnak az öt világrész min­den tájáról összesereglett több mint 2000 résztvevője az útifáradalmakat, máris megindultak az előkészületi munkák a 44, világkongresszusra. Ezt a kongresszust minden eddiginél na­gyobb méretűre és ünnepélyesebbre tervezik, hogy méltóképpen üljék meg a világ eszpenwtUtái a nyelv szerzője és a világbéke nagy harcosa születésének századik évfordulóját, abban a városban, ahol a nyelv esz­méje megfogant dr. Zamenhof agyá­ban és ahol nemcsak napvilágot lá­tott az első tankönyv, de ahonnan 30 éven át anyagi és szellemi erejének teljes feláldozásával irányította a szerény magocskdból ma már tere­bélyes iává izmosodott csemetéjének fejlődését A magyar eszperantisóéknak az elmúlt 20 év alatt nem volt lehető­ségttk, hogy nagyobb számmal vehes zenek részt ilyen kongresszusokon, Érthető tehát, hogy nagy buzgalom­mal készülnek a nagy napra, amikor a baráti Lengyelország szép főváro­sában, először találkozhatnak azokkal a barátaikkal, akiket eddig csak leve­leikből ismertek. Nehezen várják már azt a napot, amelyen meleg kézszorí­tással is megpecsételhetik azt a ba­rátságot, amelyet a közös cél, a vi­lágbékéért való együttes küzdelem hozott létre, Azok az új eszperantis- ták pedig, akik most kezdik a nyelv tanulását valamelyik tanfolyamon, Varsóban győződhetnek meg először arról, hogy az eszperantóban olyan segédeszközhöz jutnak, amely a nemzetközi élet minden területén eredményesen hasznosítható, Vámosunkban eszperantó nyelvtan- folyamok indulnak kezdők és hala­dók részére, külön a TIT-ben, a SZOT Kossuth utcai klubjában és a vasutasok Erkel Ferenc kuUúrottho- nábarii ÚTIKALAUZ XXIII. Vizsoly a Hernád völgyében A/flnden tájnak van valamilyen jellege, hangulata, egyéni va­rázsa. Különösen érezhető ez ott, ahol a jelen képe mögöit a történelem is érzékelhető. Az egyesített megye északi részén, a Hernád festői szép­ségű völgyében járunk. Itta természeti szépségek mellett nemzeti múltunk hősi csatáinak tanúi, a hegyeket ko­ronázó regécí s boldogkői vár romjai ragadják meg a képzeletet, A hegy­aljai felkelés színhelye volt ez a vi­dék. Esze Tamás talpasai, Rákóczi fejedelem katonái küzdöttek itt a né­pért, a szabadságért, Itt, ahol Ma­goska és a Gergelyhegy, valamint a Cserhát lankái zárják le a szemha- tárt lenn a völgyben húzódik Vi­zsoly község. A határában emelkedő dombról, a Dongóról áttekinthetjük az egész te­lepülést. Főutcája hosszan nyúlik észak felé. Ehhez csatlakoznak mel­lékutcái. Lakott hely volt már a bronzkor idején is, amint ezt a Don­gón a föld mélyéből előkerült régi emlékek igazolják. Határa évszáza­dok óta földművelés és állattenyész­tés céljára szolgál. Szőlőhegye pedig, ha nincs jégverés, bőven ad „vidd- mítót” a gazdák asztalára. Innen, a magasból látható, milyen változatos a határ képe. Legtermékenyebb ter­mőföldje a Hernád partján, az úgy­nevezett „iszapon” terül el. Amilyen hasznos ez a szelíden kanyargó folyó most, annyira veszélyes volt régente, Különösen a gátépítés előtt. Tavaszi áradás idején nem egyszer riasztotta fel álmukból az embereket a félre­vert harang ijesztő kongása. Ilyen­kor mindenki rohant „árkolni”. Sok család ingósága veszett ilyen alkal­makkor a falura zúduló árba. Nap­jainkban is olvadás vagy nagy esőzé­sek után apró őrtüzek égnek a gáton. Éberen vigyázzák az őrök a megdű- hödött Hernádot. 7/ izsoly régi történetére gon­r dolva kiderül, mennyire keve­set tiLdunk még róla. Először csak 1219-ben említik okleveleink, mint a királyné birtokát. Ekkor tíz német telepítésű faluból álló kerület köz­pontja. Jelentősége emelkedik a XVI. században, itt ítélkeznek nem egyszer a nádorok, sőt Drugeth Fü- Iöp nádor hat éven keresztül ide hívja közgyűlésbe az abauji nemes­séget. Lengyelország felé vezető for­galmas útvonal halad át Vizsolyon, vámja is van s kedvező földrajzi fekvése a Hernádon innen és túli falvaik természetszerű központjává teszi. Erzsébet királyné 1352-ben, Nagy Lajos pedig 1374-ben szállt meg itt. A század végére a Debrői- család Vizsoly birtokosa. A XV. szá­zad közepén okleveleink már „oppi- dum”-nák említik. 1562-ben vám- és harmincadhely, s szőlőműveléséről híres. Rákóczi Zsigmond, Báthory István birtoklása idején a reformá­ció egyik fő erőssége. Itt jelenik meg 1590-ben az első magyar nyelvű nyomtatott biblia, irodalmunk, nyel­vünk értékes dokumentuma. A szabadságmozgalmak idején szinte teljesen elnéptelenedik a köz­ség. Sok véráldozatot követelt Vi­zsolytól is a szenvedő haza. 1715-ben csupán 5 jobbágy háztartását írták össze. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen gondoljunk most csak arra, hogy 1697-ben is itt történt az egyik első összecsapás a kurucok és a la­bancok között, a hegyaljai felkelés idején. A XIX, század első évtizedei­ben 1302 lakosa van vendégfogadó­val, postaállomással. 1905-ben bor­zasztó erejű tűzvész pusztít, a kár mintegy 79 ezer korona volt. Lakói ezt Is átvészelték, újra felévitették házaikat, 1909. szeptember 30-án át­adják a Szerencs—Hidasnémeti kö­zött épült vasútvonalat, s a régi pos­taállomást ennek megállója cseréli fel. Tönkremegy a földbirtokos, Keg- levich gróf, az uradalom a bank ke­zére jut, majd a parcellázás után a lakosság osztozik rajta. Az első vi­lágháborút követő 25 év nyomasztó légkörétől megszabadulva, 1945-ben a fejlődés lehetőségei Vizsoly szá­mára is megnyíltak. Mai életét, értékeit legjobban ak­kor ismerhetjük meg, ha végigsétá­lunk utcáin. A Dongó áljában virá­gos ablakú házak sorakoznak egy­más mellett. Egyik-másik ablakon át rádiózene hangjai szűrődnek ki. Csi­nosan öltözött lányok sétálnak az utcán, az idősebbek a házuk előtti pádon üldögélnek. Beszélgetnek. Jó ez a kis pihenő vasárnap délutánon­ként. TJamarosan a magtár épülettö- megét pillantjuk meg, majd pedig Keglevich gróf egykori oszlo­pos nyaralója kelti fel az érdeklő­dést. Méteres falai, bolthajtásos szo­bit építészeti érdekességünk, Jelen­leg közcélokat szolgál. Az „alvégen” tovább haladva, a látogató a iközség legrégibb épületét látja maga előtt, az ősi templomot. Félköralakú szen- tély úgynevezett „apszis” a legré­gibb része. Ez román stílusban épült. Űl^r'n°is hfL\óia es tornya már gó­tikus Belépünk a vasalt kapun. Ev­s^jzadok értékeiről, hősi megpróbál- fásokkal teli múltjáról regélnek ezek a falak. A szentély freskóit mű- varázsolták elő eredeti hűségükben a vakolat alól. Ezek a freskók a Xí-XlI. századból szár- ^oznak. Itt állt a könyvnyomda, miután a reformáció elterjedése ide­jén protestáns kézre került a temp­lom. Itt nyomták a bibliát, amelyi­két a gönci lelkipásztor, Károli Gás­pár fordított magyarra. Nehéz idők­ben a, templom pincéjébe vitték le a műhelyt. Az öregek úgy tudják, hogy a pincét alagút kötötte össze a mai épületével, ahol a nyomdász, Mantskovit Bálint lakott. A hajóban « gyönyörű freskókat kísér tekinte­tünk. Ezek a XIV—XV. század ma­gyar festőművészeiét dicsérik. FeU megyünk g. toronyba. Nem minden* napi látvány tárul szemünk elé a magasból: Látjuk a változatos, ezer- színű táj üde szépségét. Csillogva ka* nyarog a Hernád, s fönt, a füzes irá­nyában tisztán kivehetők az új híd pillérei. Lefelé jövet nyikorog a szú* ette falépcső. A múltból mába veze­tő lépések a régi temető már jelte­len sírjai fölött dobognak. Kilépve a templomkertből, a mai Vizsoly pezsgő, vidám életforgataga ragad magával. Sokan a Pást felé igyekeznek, bár a futballmeccs a vé* géhez közeledik. Többen a szövetke•> zetben öblögetik habzó sörrel a tor kukat. Hajdanában a szomszéd tel­ken állott a postaállomás és vendég­fogadó, melynek helyiségében ugyan- ezt tették az átutazó urak. Immár válogatni lehet a szórakozási lehető­ségekben. A hét-nyolc éve létesült mozi állandóan telt házzal játszik. Kultúrcsoportjuk, melynek színját­szó-részlege több évtizedes hagyo­mányokra tekint vissza — többször nyert előkelő helyezéssel dijat a já­rási versenyeken. A tevékeny peda- gógusgk. önzetlen.segite.VdaJsarása jó talajra talál az ifjúság körében. (Tan nácsolnánk, hogy a helyi népdalokat, s a még egy-két idős bácsi által is­mert régi táncokat nagyobb gonddal kezeljék és terjesszék a kultúrcso- port tagjai.) természetesen, ahogy múlnak az évek, úgy tünedeznek el a régi szokások, hagyományok, hogy újaJo- nak adják át helyüket. Éppen ezért egyre sürgősebbé válik a még megm lévő szokások, gazdálkodási módok, köszöntők összegyűjtése, leírása. Fontos ez azért, hogy a Vizsolyt nép hagyományos öröksége megmarad­jon s egész népünk közkincsévé vál­jon. Gondoljunk csak a fonókra, a kukoricái osztó bohókás játélcaira, a lakodalom köszöntőkkel, vőfélyver­sekkel, régi dalokkal gazdag szoká­sokra! Már ezek is mennyi szép, megörökítésre váró értéket jelente­nek! Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket sétánk közben. De máris az iskola előtt állunk. Hány és hány meglett férfi, asszony gondol szíve­sen viasza arra a négy évre, amit itt töltött a régi kis és nagy iskolában! Ma is szívesen járnak a gyerekek a már nyolcosztályos iskolába. Azok­nak, akik látták ennek az iskolának növendékeit a megyei csillagtúrán, felesleges bizonygatni, milyen szel­lem dívik itt. Kitűntek valamennyi induló őrs közül katonás fegyelme­zettségükkel. Az Újsor csinos házai között hala­dunk. Az utóbbi években tapasztal­ható fellendülés nyomait viselik kül­sejükön. A kemény, de becsületes munka eredményei ezek. Bizonyíté­kai a dolgozó, kisföldü, felszabadulás előtt szegényesen élő emberek bőiden gulásának is. T assan lefelé megy a nap. A Hernádon túl az égbolt már vöröseskékben játszik. Bemennek a kispadokról a beszélgetők. Eleséget adnak a jószágnak. Sötétedik... Az­tán felragyognak a csillagok... $ mintha a hűvös északi szél hozná, énekszó hallatszik távolról, zsongó- an... Pihen a község, s derűs biza­kodással várja egy újabb dolgos hét kezdetét. Mádai Gyula, tanár — Miskolci MTE—Szegedi Vasutas 7:5. Az MMTE OB I-es sakkcsapata az elmúlt vasárnap az országos baj­nokságban erős küzdelem után győ­zött a szegediek ellen: Fábián, Bár- czay, Kolozs, dr. Csőváry, Raisz győ­zelmet szerzett, míg Bakos, Bokos# Bán és Király döntetlenül játszott*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom