Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
<fesänrap, W5R. szeptember-21, ÉSZAKMAGYARORSZAG •> / síkhoz. Mennek, mennek másfél órán keresztül és jóformán semmi nem történik közben. Azaz mégis történik, mert hol egy rendőrt ütnek le, hol meg a nyomukba szegődött kutyákat kergetik el, hol pedig egy kis bisztró tulajdonosát ijesztik halálra. A két francia közül az egyik állás- nélküli taxisofőr, aki a mindennapi kenyér gondjai miatt kényszerül fe- ketézésben való közreműködésre, a másik pedig jómódú és jónevű festőművész, aki unalmában, úri passióként vesz részt ebben a kalandos vállalkozásban... És amikor a film végén véletlenül elfogják őket a németek, a festőművészt szabadon en- Í5zUk„ a szegény taxisofőr pedig deportálásra kerül. Az utolsó fümkoc- WlfcoB ágra összetalálkoznak, amikortik a nézőben, hogy a náci megszállásról és a francia népnek a megszállókkal szembeni magatartásáról fog valamit látni; ehelyett két feketézőnek az éjszakai sétáját szemlélheti másfél órán keresztül. Vérszegény, unalmas a filmtörténet és ezen még az sem segít, hogy a két éjszakai vándort olyan neves művészek alakítják, mint Jean Gabin és Bourvil. Egy- egy jelenetben felvillan Jean Gabin művészi tehetsége, Bourvil humora, egyébként a film egészében mindketten rendkívül kényelmetlenül mozognák rosszul szabott szerepükben. Megdöbbenve áil fel a néző a film végén. A téma méltatlan a filmre- vitelre, méltatlan a két főszereplőhöz és méltatlan a francia filmgyártáshoz. (bm) A gyermekes látogatók zavartalan szórakozását biztosítja a gyermek-megőrző- hely. Valóságos gyermekparadicsom ez. Játszótér és a legkülönbözőbb játékok nyújtanak örömet a kicsinyeknek. Velence No, nem az olasz város, hanem me a neve az EMAG gyár hatalmas, ezüstszínű kombájnjának. A legkorszerűbb gyártási elvek szerint készített gép máris egyike a legkeresettebb magyar exportcikkeknek. (Balra) Illatos a levegő... . a bugaci csárda környékén. Fő a jó halászlé. (Lent jobbra) ^ ^ ^ ■ f ilmj egy z el eh Csendes Don Solohov világhírű regényéből készült filmtrilógia első része Képes tudósítás * a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárról varázsolja a néző elé Grigorij és Ak- szinya szenvedélyes, fojró szerelmét, Grigorij szerencsétlen házasságát Na- taljával, a Melehov-család sorsába pillantva a Don-menti kozákság életét és a változást, amelyet a háború vihara hozott magával. Életrekelnek az olvasók millióinak kedvenc alakjai, a Csendes Don hősei. Ilyennek képzeltük őket, a szilaj kozákokat, a szélesen hömpölygő Dont, a végtelen sztyeppét. A forgatókönyvíró-rendező az epizódok megkurtításával a cselekmény főszálát Grigorij, Akszinya és Natal ja hármasának történetére tömörítetté. A regény egyéb epizódjai egy-egy képben villannak fel előttünk és tökéletes hátterét adják Grigorij históriájának, élénk színekkel érzékelÁTKELÉS PÁRIZSON Francia film A német megszállás alatt nyögő francia fővárosban vagyunk. Német katonai egységek parádéznák a Diadalív alatt, német járőrök cirkálnak az éjszakában. A sötét éjszakában két francia férfi baktat Párizs egyik végéből a másikba, gyalog. Négy bőröndöt cipelnek, amiben egy feketén vágott sertés tetemét szállítják egyik feketéző hentestől a máízzik a kozákságot megrázó, történelmet formáló vihar előszele. Pjotr Glebov Grigorij szerepében mind külsejével, mind jellemábrázolásával hiteles alakot formál. Jeléna Biszt- rickája, Akszinya alakítója nemcsak szép, hanem nagyszerű játékával is feltűnést kelt. Kár, hogy a film szinkronhangja helyenként gyenge, s ez erősen zavarja a film élvezetét. Aki olvasta a Csendes Dont, a film vetítése után gazdagabbnak érzi magát: a regény alakjai, a Don-menti tájak örökre emlékezetébe vésődnek. Aki a filmet látta csak, bizonyára mielőbb igyekszik megismerni a világirodalom e nagyszerű alkotását. Geraszimov filmje méltó Solohov alkotásához. Érdeklődéssel várjuk a film második és harmadik részét is. a festőművész *=» az egyik fürdőhelyre utazva — beszáll az expressz luxuskocsijába és a csomagját cipelő hordárban felismeri egykori éjszakai partnerét Ennyi volna a film meséje. A néző türelmetlenül ül a nézőtéren és várja, hogy történjen valami. A film elején menetelő német katonák és a sötét, éjszakai képek azt a hitet helA zászlódíszbe öltöztetett magyar pavilon a kiállítás legszebb épülete. (Lent balra) Martinecz György Óriási feladatra vállalkozott Szer- gej Geraszimov, amikor Solohov regényóriását, a Csendes Dont filmre írta és rendezte. A hatalmas regény a maga ezernyi oldalágazatával, szélesen hömpölygő cselekménybonyolításával szinte megoldhatatlannak látszik képnyelvi fordításra. A forga- tókönyvíró-rendezőnek erősen meg kellett nyesegetni a regényt, kiválasztani a cselekményből azokat a momentumokat, amelyek képesek visszaadni Solohov művének nagy- szerűségét. A most bemutatott első rész arra enged következtetni, hogy Geraszimov sikerrel oldotta meg feladatát. A filmtrilógia első része valószerűen tetve az 1914-es háborút megelőző idők kozákságának az életét, problémáit, gondjait. Nagy segítségére volt a rendezőnek Rapaport operatőr kiváló művészi munkája, aki csodálatos kifejező képeivel keltette életre Solohov világát. A filmtrilógia első részében tulajdonképpen csak hatalmas méretű bevezetéssel találkozunk, amelyben a hősök érlelődnek és készülődnek további sorsukra. Még nincs szó forradalomról, polgárháborúról; Grigorij még nem az osztályok között, pusztán csak két asszony között őrlődik. Még nem tud bolsevikokról és fehérekről, forradalomról és ellenforradalomról, de már a film levegőjében Egy évszázad óta immáron hatvankettedszer nyitja meg kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Alkotó, formálódó szocialista társadalmi rendülik agrárpolitikájának hatalmas erőpróbája és egyben sikeres vizsgája is a mostani kiállítás. Soha még ilyen impozáns, ilyen gazdag, bő választékú vásár nem volt ebben az országban. Vajon ki gondolta volna akkor, hogy két évvel az ellenforradalom megrázó vihara után, a magyar munkás és dolgozó paraszt alkotókészsége ilyen demonstrációt tud produkálni! Magas terméseredmények, kiváló állatfajták egész sora igazolja itt a békéért és haladásért összefogó legszélesebb néptömegek erejét és öntudatát, szocialista agrárpolitikánk mindent elsöprő győzelmét. Harminc hektárnyi területen, hatalmas pavilonokban vagy apró sátrakban sokszáz termelő mutatja be termékeit. Százfajta, egyenként aranyéremmel kitüntetett magyar bor hirdeti mezőgazdaságunk nagy- szerűségét, a magyar dolgozó paraszt tudását, szakértelmét. A kiállítással egyidőben köszöntjük a jövő útját jelentő tízéves szövetkezeti mozgalmat és a világhírű, 60. születésnapját ünneplő Szőlészeti Kutató Intézetet. Mindkettő mezőgazdaságunk fejlődésének biztosítéka. A kiállítás látogatóinak kívánunk jó szórakozást, s hogy ezt megtalálják, arra biztosíték ez a gyönyörű, színes, gazdag vásár. A kiállítást mi is megtekintettük, s a virágos kertből apró csokorként itt nvűitunk át néhánv képet kedves olvasóinknak. A gyermek-megőrzőben Főbejárat Innen pillantja meg először naponta több tízezernyi látogató a kiállítást« Lánctalpas mint munkaeszköz A Vörös Csillag Traktorgyár DT—M Jelzésű .traktora osztatlan sikert-aratott a szakemberek előtt. Korlátlan munkavégző képessége, nagy lóereje máris a trak- tortlpusok élvonalába sorolja,
