Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

2 GSZARMAGTARORSZÁG Szombat, 1958. augusztus l. Kádár János elvtárs látogatása a munkásőrség parancsnoki kiképző táborában Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bisziku Béla elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, belügyminiszter és Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja pén­teken meglátogatta a munkásőrség parancsnoki kiképző táborát, A ven­dégek megismerkedtek a tábor la­kóinak életével, munkájával. Kádár péntekén ülést tartott az Országház vadásztermében. Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke számolt be a nőmozgalom egyéves munkájá­ról és feladatairól. Megállapíthatjuk —- mondotta megnövekedett a hők érdeklődése a politikai és gazda­sági kérdések iránt. Munkásas&zo- nyok, parasztasszonyok és értelmi­ségi pályán dolgozó nők egyaránt legjobb tudásukkal vesznek részt a jobb életet jelentő szocialista társa- dalorft építésében. A magyar nőmozgalom egészsége­sen fejlődik. 2689 helyi nőtanács, köztük 2500 falusi és városi, 22 bu­dapesti kerületi, 118 járási és 19 me­gyei nőtanács működik. Az üzemek és hivatalok többségében is megala­kultak a szakszervezeti nőbizottsá­gok, a földművesszövetkezeteik mel­lett 2400 nőbizottság tevékenykedik. A nemzetközi kérdések iránt eddig még soha nem tapasztalt érdeklődést tanúsítanak a nők. A nőtanácsok többszáz bókegyülést, békebeszélge­tést és találkozót rendeztek, ismer­tették a moszkvai békekiáltványt. Különösen fontos állomása volt en­nek a munkának felkészülés a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusára: csaknem 1 mil­lió aláírást és üzenetet gyűjtöttek és juttattak el a kongresszusra. A nőmozgalom másik fontos fel­adata a párt- és a kormányhatároza­tok ismertetése, és végrehajtásuk támogatása, ezért az üzemekben megbeszélték, hogy a jobb élet meg­teremtésének fontos eszköze a munkafegyelem, s a takarékosság. A nőtanács országos takarékossági bizottsága most dolgozta ki a nő- mozgalomra váró feladatokat az eredményesebb takarékosságért. — A falusi nőtanácsok és a föld- művesszövetkezeti nőbizottságok a párt és a kormány mezőgazdasági politikáját, a termelés növelését és a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését segítik. Iemertették a párt ag­rártéziseit és az ezekből a nőkre há­ruló tennivalókat. A közeljövőben jós elvtárs, a munkásőrség országos parancsnoka mondott köszönetét az üdvözlő szavakért és a látogatásért. Délután Kádár János. Biszku Béla és Sándor József elvtársak a Sza­Az elmúlt napokban — gondatlan­széles körben ismertetjük a termelő­szövetkezetek asszonyainak jogait. Ezért vándor jogi bizottságokat ala­kítunk. Mindent megteszünk azért is, hogy a termelőszövetkezetekben a szociális alapok helyes felhasználá­sával, bölcsődékkel, napköziottho­nokkal. mosodákkal, közös étkezte­téssel könnyítsük meg a dolgozó asz- szonyók munkáját. A közeljövőben összehívják a termelőszövetkezeti nők országos tanácsát. Nagyon kevés még mindig a női vezető. Itt most a tettek idejének kell elkövetkeznie. Meg kell néznünk, kik alkalmasak a vezetésre és har­colnunk kell, hogy mind az állami, mind a gazdasági vezetésben helyet foglalhassanak a rátermett nők. Er­re kötelez a pártíkonferencia határo­zata is! A továbbiakban foglalkozott a szü­lői munkaközösségek és a nőtaná­csok kapcsolatával, majd hangoztat­ta, hogy a nőtanácsok a gyermek és ifjúságvédelmi tanáccsal együtt dol­goznak és különösen szép eredmé­nyeket értek el az államilag gondo­zott gyermekek oatrornálásában. va­lamint a gyermekvárosért akcióban, amelynek során 4 millió forint gyűlt össze. « A felszólalásokra Erdei Lászlóné válaszolt, majd a beszámoló elfoga­dása után megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsában megüre­sedett helyekre az új tanácstagokat. A tanácsülés az elnöklő Péter Já- nosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa alelnökének zárószavával ért véget. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Az Ob diesel-elektromos hajó több mint negyvennégyezer mérföld- nyi utat tett meg tizhónapi kutató­munkája alatt a harmadik szovjet déli-sarkvidéki expedíció keretében. A hajó rendkívül érdekes útjáról V. Kort professzor, az expedíció vezető­bolcs-Szatmár megyei pártbizottság­ra látogattak el és hosszasan beszél­gettek Benkei András elvtárs me­gyei első titkárral és a pártbizottság többi munkatársával. (MTI) gcs Tűzrendészed Parancsnoksága felhívja a mezőgazdasági dolgozókat, hogy' fokozottabb gondot fordítsanak a tűzvédelemre. A cséplés megkez­dése előtt az erőgépkezelők győződ­jenek meg a szükséges védelmi fel­szerelések ottlétéről, a tűztávolságok betartásáról, valamint arról, hogy az erőgép szikrafogója megfelel-e a követelményeknek. Gondoskodj anak arról, hogy a cséplőcsapat minden egyes tagja ismerje a tűzvédelem­mel kapcsolatos feladatokat. A ter­ménytulajdonosok gondoskodjanak arról, hogy az esetleges tűz eloltásá­hoz a közelben megfelelő mennyi­ségű vizet tároljanak, s hogy a vé­delmi felszerelések az asztagok mel­lett állandóan készenlétben legye­nek. Ahol közös szérűre hordanak, meg kell szervezni az asztagok. őrzését és a cséplés befejezéséig biztosítani kell a szérű állandó felügyeletét. (MTI) -----ooo-----­A budapesti dolgozók béke-nagygyűlése A Hazafias Népfront budapesti bi­zottsága pénteken délután béke- nagygyűlést rendezett az Állami Operaház margitszigeti szabadtéri színpadán. A nagygyűlést Surányi Ibolya előadóművésznő szavalata vezette be, majd Pesta László, a bu­dapesti bókebizottság elnöke mon­dott megnyitót. Ezután Szafkasits Ár­pád. az Országos Béketanács al- elnöke, a Béke-Világtanács irodájá­nak tagja, a stockholmi békekong- resszuson résztvett magyar küldött­ség tagja tájékoztatta a hallgatósá­got a stockholmi tanácskozásról, az ott hozott nagyjelentőségű határoza­tokról. A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló után a vasas szakszervezet köz­ponti énék- és táncegyüttese adott műsort. (MTI) je számol be a Vodnij Transzport (Vízi közlekedés) c. lapban. A tudományos kutatók a hajón útközben, valamint tudományos ku­tatóállomásokon egyaránt igen érté­kes munkát végeztek. Az expedíció jelentősen hozzájárult a nemzetközi geofizikai év program­jának megvalósításához. (MTI) DÉZSI LAJOS: AZ OLYMPUS HARAQSZIK János elvtárs meleg szavakkal üd­vözölte az egybegyült lelkes mun­kásőrséget. A munkásőrök nevében Halas La­sag. a megelőző tűzrendészed előírá­sok be nem tartása következtében — cséplés közben több helyen volt tűz. A további tüzek megelőzése érde­A Magyar Nők Országos Tanácsának ülése A Magyar Nők Országos Tanácsa ■—----------------------ooo-------------------------­A Országos Tüzrendészeti Parancsnokság felhívása kében a Belügyminisztérium Orszá­Hazatért a harmadik szovjet déli-sarkvidéki expedíció EJej, de könnyű dolguk volt ré­xx gén az isteneknek! Az Olym- puson laktak, nektárt és ambróziát ittak-ettek, övék volt a világ minden szépsége és az emberek is csak köny- nyű játékszerek voltak a kezükben. Senki sem szállhatott velük szembe és ha néha-néha az ember jellázadt Önkényeskedéseik ellen, akkor ha­ragjukban mennykővel, - tűzzel, jég­veréssel sújtották. Bezzeg, azóta nagyot fordult a vi­lág! Ambróziát és nektárt ma már sehol sem találnak. (Nektár sört igen, de ennek nem sok köze van az istenek italához.) A világot a földi halandók rendezték be hajlékuknak, sőt még az Olympust is megmászták a szentségtörők és kiűzték otthonuk­ból az isteneket. Az ember ma már az istenek haragját, büntetését sem tartja félelmetesnek. Mert ugyan miért is tartaná an­nak? Képzeljük el, hogy az istenek fejedelme, Zeus, ''valamilyen 'oknál fogva végzetesen megharagszik Ko­vács Bálint földművesre és elhatá­rozza, hogy méltóképpen megbünte­ti. Egy reggel megrázza bozontos üs­tökét és dörgő hangon idézi maga elé a szárnyas Hermes istent, minden tolvajok védőszentjét, az istenek hírhozóját, kémjét. — Eredj a földre — mondja —, mert szörnyen megharagított ez az ember! Tudd meg, hogy miféle-ki- féle, hogyan él és mivel büntethe­tem meg legjobban, hogy ' bünteté­sem hosszú időkig ki ne heverje. TJ érmés pedig nem rest. Sirr­■ x surr! suhognak szárnyai és rövid idő múlva, mint vándor tér be Kovács Bálinthoz, hogy '■dolgait ki­tudja. A földműves szívesen fogadja a „vándort”. Eteti-itatja és minden dolgát kibeszéli, hisz nincs neki el­hallgatni való ‘titka. Délután is bele­telik, mire Hermes egy kicsit fárad­tan, egy kicsit kótyagosan (mert erős borok azok a magyar borok) megtér az istenek székhelyére. Zeus már várja nagyon, de nemcsak ő, hanem a többi istenek is, hiszen az egek ura isteni tanácsot hívott ösz- sze hamarjában. Mikor az istenek helyetfoglalnak az égi bársonyszé­kekben, megszólal Zeus: — No mondd, fiam, Hermes, hogy I él. mint él ez az ember? És Hermes mesélni kezd. Elmond- ja, hogy Kovács Bálint jól él, van háza, földje, szőlője, csinos felesége, gyermekei. Zeus összevont szemöl­dökkel hallgatja a beszámolót, aztán dörgő hangon megszólal: — Szóval van háza. földje, vagyo­na — akkor van mit veszítenie! Könnyű lesz megbüntetni. Mars, a hadisten vág közbe patto­gó hangon: — Zeus, én nem sokat teketóriáz­nék. Sújts rá a villámaiddal. — Ügy van, úgy van — helyesel az isteni kórus —, égesd fel a házát, tedd szerencsétlenné, földönfutóvá. — Azt hiszem, igazatok van — vá­laszolja Zeus elgondolkodva. És már kezébe is veszi a villámokat. Ebben a pillanatban Hermes szólal meg bátortalanul. — Bocsánat, atyám, de én nem tartom a villámcsapást célravezető­nek. — Miért? — kérdezi csodálkozva Zeus. — Azért, mert ha leég az ember háza, a többiek pénzt adnak neki és abból ugyanoly at építhet magának. í^sodálkozó moraj fut végig az ^ isteni gyülekezeten. Zeus összeráncolja homlokát. — Hermes, akkor terád vár a bün­tetés feladata. Szabadítsd rá a tolva­jokat, hadd rabolják el a vagyonát. Hermes azonban erre is csak fity­máló arcot vágott. — Ez sem jó, az ellopott jószágai­nak árát megtérítik és a pénzből mindent megvehet. Zeus arca töprengővé válik. Hara­gosan kiáltja: — Kenyér nélkül ő sem élhet! Megindítom viharfelhőimet és bor­zasztó jégveréssel tönkreteszem a vetését. Ez ellen nem védekezhet. — De bizony — mond ellen Her­mes. — A jég ugyan elveri vetését, de neki is lesz kenyere, mintha sem­mi baj nem érte volna. JyYre aztán már igazán felhör- ■*"' dűlt Zeus és az isteni gyüle­kezet. Egymást érik a különböző büntetési javaslatok, de Hermes mindenre csak a fejét rázza, kiderül, hogy nincs olyan csapás, ami a szó- banforgó embert nyomorba taszíta­ná. Az olympusi hatalmasságok ta­nácstalanul ülnek és nem értik, mi­ként lehet, hogy Kovács Bálint fe­lett nincs hatalmuk. Hosszú hallga­tás után Zeus töri meg a csendet. — Mondd, fiam, Hermes, hogy le­het az, hogy ott azon a vidéken min­den bajban segítségére sietnek en­nek az embernek? Hát olyan jólelkű, jószívű népek laknak arrafelé? Hermes tagadóan rázza fejét. — Ezt én sem értem egészen. Azon a vidéken az emberek valamiféle szerződést kötnek egymással. Bizto­sításnak hívják. Minden hónapban befizetnek némi aprópénzt és ha va- lamelyikiiket baj éri, az így össze­gyűlt pénzből megtérítik kárát. A z istenek mérhetetlenül cső- dálkoznak, mert ilyenről so­sem hallottak. De hát ha így van, mit tehetnek. A nagy tanács ered­ménytelenül oszlik fel. Szerencsére az egyiküknek sem jutoű eszébe, hogy Kovács Bálintnak felesége i$ van, méghozzá csinos, jóképű felesé­ge, akinek útjába lehetett volna ve­zényelni egy széparcú férfiistent. És könnyen lehet, hogy az égi követ büntetésből” elhódította volna Ko­vács Bálinttól asszonykáját. Mert ez ellen nincs biztosítás!... TUDOMÁNY cs TECHNIKA KONYHASÓ RAKÉTA — BIZTOS ESŐ Angol-Kelet-Afrikában is sikere­sen kísérleteznek az esőcsinálással. Brazell és Taylor, két amerikai tech­nikus különleges rakétalövedéket konstruált, amelyet finomra őrölt konyhasó porral töltenek meg. Ha a rakétát fellövik, a finom sószemcsék telítik a levegőben található vízpárát és esőt okoznak. Harminc kísérlet alapján kitűnt, hogy a sórakéták 9 percen belül kiadós esőt váltanak ki. Ha ezek a rakéták a Szaharában is beválnak, akkor új szakaszt nyit­nak meg a sivatagok történetében. KOPONYALÉKELÉS A KŐKOR­SZAKBAN Svájci szakemberek véleménye szerint már - kőkorszakban ismer­ték és gyakorolták a koponya mű té­teket. Néhány kőkorszakbeli lelet azt tanúsítja, hogy abban az időben már koponyalékeléseket is végeztek. A »•történelemelőtti« kopomyalékelóst különben ma is gyakorolják Óceánia egyes szigetein. A HANGYA MINT HŐMÉRŐ Egy spanyol tudós megfigyelte, hogy a hangyák mozgásának sebes­sége egyenes arányban növekszik a környezet hőmérsékletével. Állítása szerint ez az arány annyira állandó, hogy a hangyák mozgási sebességé­ből pontosan következtetni lehet a környező levegő hőmérsékletére. SZILÁRD BENZIN ÉS OLAJ Borisz Loszev professzor, a Szov­jet Tudományos Akadémia egyik la­boratóriumának vezetője büszkén mutatja be a laboratórium legújabb készítményét, a szilárd benzin és olaj tömböt. A sárgásfehér benzin »anyag« késsel könnyen elvágható, a szürke olaj tömböt pedig törni is lehet. Milyen előnyökkel rendelkeznek ezek az anyagok? A benzin- és olajtömbök éppen úgy szállíthatók, mint a tűzifa. De míg például a vizes fa nem gyullad meg, addig a szilárd benzint akár vízber is tárolhatjuk, mégsem veszíti el gyúlékonyságát. A szilárd benzin jó tulajdonságai­ról számoltak be nemrégiben az an­tarktiszi »Vosztok-l« kutatóállomás munkatársai. A sarkvidéki viszonyok közepette a szilárd benzin rendkívül jó fütő- és üzemanyagnak bizonyult Olyan gépet is szerkesztettek, amely egyik végén felszeleteli a benzintom- böket, a másik végén már a gépkocsi tartályába önti a folyékony üzem­anyagot. DINAMOSZKOP Szovjet tudósok nemrégiben olyan távirányítható műszert szerkesztet­tek, amellyel többezer méterrel a föld alatt figyelemmel kisérhetik az ólaj-furótornyok munkáját. Ezt a berendezést »Dinamoszkóp«-nak ne­vezték el. Az új készülék előnye abban rej­lik, hogy a diszpécsernek nem kell leállítani a fúrót és a szivattyút, ha képet akar kapni a fúrás mélységéről és minőségéről. A »D in a m oszk ó p« gombnyomásra, automatikusan vá­laszt ad a következő kérdésekre: mű­ködnek-e a fúrótornyok, milyen mé­lyen dolgozik a fúró, milyen sebes­séggel halad előre, milyen megter­heléssel dolgoznak a szivattyúk? UJ KÉSZÜLÉK ÉGÉSI SEBEK GYÓGYÍTÁSÁRA Az egyik moszkvai orvostudomá­nyi kísérleti intézetben eredeti ké­szüléket szerkesztettek égési sebek gyógyítására. A szerkezetet gumitömlőkkel oxi­gén-palackhoz csatolják. Az oxigén nyomására a berendezés tartályából különleges gyógyoldat szóródik a megégett testrészre. Ez az oldat vér­plazmát. különféle antibiotikumot, novokaint és A-vitamint tartalmaz. A vérplazma vékony fedőréteggel borítja a sebet. Az antibiotikumok és a vitamin meggyorsítják a szöve­tek újjáéledését, a novokain pedig csökkenti a fájdalmat. Az új szerkezetet először kliniká­kon próbálják ki, csak azután kezdik meg a sorozatgyártást. HÁROM AGGYAL SZÜLETETT CSECSEMŐ Egy középkorú athéni asszony kü­lönös torzszülött gyermeknek adott életet. A csecsemőnek rendkívül nagy a feje és az orvosok megállapí­tották, hogy három agya van. Orvosok véleménye szerint nincs kizárva, hogy életben tartható. Hangverseny nevelő célzattal Josef Haydn, aki na­gyon szerette az ötle­tes zenei tréfákat amilcor gróf Eszterházy szolgálatából kivált, megkomponálta híres »Búcsúszimfóniáját«. Ennek zárótételét a zenészek nem egyszer­re, hanem egymás után fejezik be. Amikor az egyik zenész a maga részével végez, kioltja a kottatartóián elhe­lyezett gyertyát, veszi a kottát, hangszerét és távozik; a végén már csak a zenekar egyet­len tagja marad ülve. Ez a mű ihlette meg az egyik philadelphiai szimfonikus zenekar karnagyát, aki elhatá­rozta, hogy megneveli a későnjáró, illetőleg korán távozó hangver­senyközönséget. A ze­nei idény legutolsó hangversenyén a pon­tosan érkező hallgatók nagyon csodálkoztak, amikor észrevették, hogy a hangversenyre látszólag nem készül­tek fel: a teremben csak néhány lámpa égett, a dobogón sem kottatartókat, sem hangszereket, de még zenészeket sem lehe­tett látni. A hangver­seny azzal kezdődött, hogy a teremszolgák nagy tempósan egy zongorát kezdtek be­hurcolni, majd lassan felállították a kotta tar­tókat, erre ráhelyezték a kottákat és jó időbe tellett, míg végre két zenész megjelent és hangolni kezdte hege­dűjét. Néhány perc múlva ismét két ze­nész jött fel a dobogó­ra. Az érkező muzsi­kusok köhécseltek, be­lebotlottak a hangsze­rekbe és a székekbe, szóval úgy viselkedtek, mintha nem előadók volnának, hanem a kedves közönséghez tartoznának. A közön­ség csak akkor ébredt tudatára a tréfának, amikor már az utolsó későn jövő is elhelyez­kedett. A hölgyek is csak mosolyogtak, bár érezték, hogy az ő megleckéztetésükről van szó. Hasonlóan rendezték meg az elő­adók a hangverseny végét is, amikor a ze­nekar amerikai stílus­ban »búcsúszimfóniát« játszott. A »nevelő hangverseny« egyéb­ként rendkívüli sikert aratott. ■ooo Borsod megye békebizottságai tiltakozó gyűléseket tartanak a közel­és közép-keleti imperialista agresszió ellen A borsodi iparvidék számos üze­mében a dolgozók ezrei emelték fel tiltakozó szavukat az amerikai és angol imperialista agresszió ellen. A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekben például csaknem tizenhét­ezer dolgozó beszélte meg a közel- és közép-keleti eseményeket. A békevédelmi mozgalom naprcjl- napra erősödik a borsodi falvakban is. A Hazafias Népfront, a nőtaná­csok és a békebizottságok tagjai azon fáradoznak, hogy a legkisebb falu lakói is megismerjék a közel­és közép-keleti helyzetet, az impe­rialista agresszió okait, a Szovjet­unió békepolitikáját. A békebizott­ságok eddigi munkájáról és a továb­bi feladatokról Kállai László, a Ha­zafias Népfront Borsod megyei bi­zottságának titkára elmondotta: — Az elmúlt hónapokban igen eredményes munkát végeztek a köz­ségi békebizottsá.gok. Egyik legfon­tosabb feladatuknak tekintették a kül- és. belpolitikai helyzet ismerte­tését és.a dolgozók fokozottabb moz­gósítását a béke megvédésére. En­nek érdekében — különösen a népek barátsága hónapjában — több száz falugyűlést, tanyázóestét és kapu­beszélgetést tartottak. A nagy mun­kában több mint hatezer békehar­cos vett részt. A megerősödött békebizottságok a magyar békekongresszus után fokoz­ták tevékenységüket. A kongresszus borsodi küldöttei eddig több mint kétszáz falugyűlésen számoltak be élményeikről és ismertették a kon­gresszus határozatait. Ezeken a köz­vetlen hangú beszélgetéseiken igen sok szó esett az amerikai és angol imperializmus háborús készülődésé­ről, a Szovjetunió békepolitikájáról. Békebizottságaink ezekben a na­pokban már a stockholmi Béke- Világkongresszus határozatairól szá­molnak be és tiltakozó gyűléseket tartanak a közel- és közép-keleti imperialista agresszió ellen. Legkö­zelebbi tervünk, hogy a dolgozók a megye minden községében rendez­zenek ilyen tiltakozó falugyűléseket. Emellett a békebizottságok aláíráso­kat is gyűjtenek: követelve az impe­rialista agresszió beszüntetését és a nagyhatalmak államfőinek mielóbbi találkozóját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom