Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! ■smmmmae A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az első antibiotikum gyár... XIV évfolyam 185. ssám Á t a 50 fillér 1958 augusztus 7, csütörtök fl békeszerető népek olyan békét akarnak amelyben a dolgozó emberek szabadságban élnek Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács szerdán délután a Parla­ment vadásztermében ülést tartott. Darvas József, az Országos Béketanács elnöke. a Béke-Világtanács tagja üdvözölte az ülésen megjelent Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját és Bourhan Drak Siba- je-t, a stockholmi békekongresszuson résztvett szír de­legáció tagját, majd emlékeztetett arra, hogy 13 esz­tendővel ezelőtt, augusztus 6-án hullott le az első atom­bomba Hirosimára. Tízezrek és tízezrek életét oltotta ki és az emberiség jövőjének szörnyű lehetőségét vil­lantotta fel! Azóta nagyot fejlődött a haditechnika, de nemcsak a veszedelem nőtt meg, hanem megerősödött az emberiség tiltakozása is! Megmozdult az emberiség lelkiismerete: mindent meg kell tenni, hogy az atom­bomba ne pusztítsa el az emberiséget. A dátum örök mementó mindenki számára: két út van az emberiség előtt, vagy a pusztulás útja, vagy pedig az, hogy az atomenergiát békés célokra, az emberiség jobb sorsára tudja fordítani az emberiség esze, szíve és lelkiisme­rete. A stockholmi tanácskozás is az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért és a kísérletek megszüntetéséért emelt szót. Minden felszólaló követelte, hogy a többi atonthatalom is kövesse a Szovjetunió példáját! Ezután a stockholmi Béke-Világkongresszuson résztvett magyar küldöttség nevében Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-Világtanács irodájának tagja mondott beszámolót. SZAK ÁSÍTS ÁRPÁD: Békesség, boldogság honoljon a földkerekségen mindenütt Bevezetőben á stockholmi béke- világkongresszust megelőző V. ma­gyar békekongresszusról szólt. Mind tartalmában, mind lefolyásában ki­emelkedő jelentőségre emelte a ma­gyar békemozgtalmat. s a jogos ön­bizalom tudatával ajándékozott meg bennünket. Hála érte azoknak a de­rék magyar békeharcosoknak, _ akik oly önfeláldozó buzgalommal álltak a béke egyetemes ügye mellé. Ez kétségkívül megerősítette a magyar békedelegációt. A továbbiakban Szakasits Árpád a stockholmi kongresszus munkájá­ról szólt. A kongresszus természete­sen nyomban, tárgysorozatba iktatta a libanoni és a jordánáai agressziót, hogy a drámai helyzetben megtalálja a kongresszus állásfoglalásának leg­hatékonyabb formáját* A kongresszus éles tiltakozását jelentette be az agresszió ellen és felhívta a világ népeit: erejük megfeszítésével, gyorsan csele­kedjenek, hogy sikerüljön meg­őrizni a békét a Közép-Keleten és az egész világon. Ez az állásfoglalás messze kiemel­kedő eseménye volt a kongresszus­nak! Azzá tette az a megragadó tény is. hogy Amerika. Anglia, Nyu~ gat-Németország delegátusai is élesen tiltakoztak az agresszió ellen. Egy másik kiemelkedő eseménye volt a kongresszusnak Joliot-Curie professzornak, a nagytekintélyű tu­dósnak. a Béke-Világtanács elnöké­nek beszámolója. Megrendítő sza­vakkal fordult szembe a világhírű tudós az atom- és hidrogénbomba robbantásokkal, amelyek még béke­időben is fenyegetik az egész embe­riséget. Számításba vettünk — folytatta Szakasits Árpád — utunk kapcsán bizonyos provokációkat és azt is. hogy a Nagy Imre-ügy a kongresz- szus vitájában hangot kap majd. Va­lóban ilyen szándékokkal találkoz­tunk is. Az lett volna csoda, hta a hidegháború vezérkari főnökei nem kísérelték volna meg a zavarkeltést. Más kérdés, hogy ez a kísérlet ku­darcba fúlt. A magyar delegációt ba­ráti légkör vette körül és ez nem­csak abban jutott kifejezésre, hogy sokan keresték fel a magyar küldöt­teket. hanem abban is, hogy a Világtanácsban elfoglalt tag­sági helyeken kívül a Béke-Vi­lágtanács irodájában, ahol eddig nem volt képviselet, szintén he­lyet kaptak a magyarok. <— összefoglalóan: A kongresszus nagyjelentőségű történelmi esemény volt, már annál fogva is. hogy olyan időben ült össze, amely sokáig emlé­kezetes marad az emberiség számára. A háború szakadékénak szélére ju­tottunk. a kongresszust akkor is össze kellett volna hívni, ha már elő­zetesen nem tűzték volna ki az idő- panjátj Értékelnünk kell a béke-világ­kongresszus ama szándékát is, amely a mozgalom kiszélesítésére, elmélyí­tésére és aktívabbá tevésére irányul. Igen pozitív vonása volt a komgresz- szusmak, hogy a nemzetközi együtt­működésre helyezte a hangsúlyt és különös nyomatékkai emelte ki Nyu- gat-Németország újrafelfegyverzésé- nek és atomfegyverekkel való felsze­relésének veszedelmét. A kongresszus legjellemzőbb voná­sai közé tartozott a rendkívül éles és aktív antikolonialista szellem. Külö­nösen Kuo Mo-zso, a kínai delegáció vezetője fejtette ki sokoldalúan ezt a tételt. A népek békéjének eszméje feltartóztathatatlanul halad a győzelem felé Felmerülhet és szükségképpen fel is merül a gondolat: nem' becsüljük-e túl ennék a mozgalomnak a jelentő­ségét? Hiszen bármekkora erőket mozgósít, s kétségtelenül képes még mozgósítani, arra aligha számítha­tunk. hogy egymagában megakadá­lyozhatja a háborút. De az is bizo­nyos, hogy ilyen erő sem az első világháborút megelőző időkben, sem a két világháború közötti korszakban nem létezett* Egészen új jelenség ez, a bókéért harcoló világmozgalom. S ebben rejlik a jövendőnek nagy ígé­rete: a népek békéjének, barátságá­nak, együttműködésének és szabad­ságának. ezeknek a nagy eszméknek minden eleme. A népek barátságát és együttmű­ködését szolgáljuk azzal is, ha a szomszéd testvéri népek nem­zeti ünnepei felé fordítjuk te­kintetünket, s ezeket a történel­mi fordulókat együtt ünnepeljük velük, közösen megszervezett ünnepsége­ken, találkozásokon. így például $ testvéri Románia augusztus 23-án ünnepli felszabadulásának 14. évfor­dulóját. Nemsokára ezután szeptem­ber 9-e, a testvéri bolgár nép hason­ló évfordulója következik. Igen, ezek az ünnepségek legyenek közösek, aminthogy közös ezeknek a népek­nek sorsa, célja, a szocializmusba ve­tett reménye is. De a barátság szálait fonhatjuk a többi népek felé is és kell is, hogy így cselekedjünk. Ebben á törekvésünkben odaadóan segítse­nek és segítenek is bennünket a többi társadalmi szervezetek, elsősorban is a ' szakszervezetek. Nemsokára elindulnak a békeha­jók,- a dunai népek barátságának szimbólumai. — Közeleg a békemozgalom decé- niuma is. A jövő tavasszal lesz 10 esztendeje annak, hogy nemzetközi méretekben kibontakozott a béke­mozgalom. Készüljünk a megünnep­lésére és pedig még jobb, még több, még odaadóbb munkával, hogy a jubileumi ünnep méltó legyen a ma­gyar békemozgalom eddigi sikerei­hez. A stockholmi leszerelési és nem­zetközi együttműködési kongresszus sok uj gondolatot s eszmét hozott felszínre, s ezzel gazdagította a moz­galmat. Mint minden nagy eszme, nagy igazság, a népek békéjének és barátságának eszméje is egyre gaz­dagodik tartalmában és feltartóztat­hatatlanul halad teljes győzelme fe­lé. Talán nem megpróbáltatások nél­kül és semmi esetre sem csak tu­lajdon sodrása erejével, de az emberi­ség legjobbjainak, legharcosabb ele­meinek önfeláldozó bátor küzdelme nyomán mégis elér az óhajtott cél­hoz: békesség, boldogság honoljon a földkerekségen mindenütt s virágozzék az emberi szeltem és minden nép béklyó nélkül élhes- (Folytatás a 2. oldalon.) ... Romániában. A Jasi-tartományban he­lyezték üzembe a Román Népköztársaság első antibiotikum gyárát. A képen a gyár fermentációs osztályát láthatjuk. Megoldódott az Iraki Köztársaság ENSZ képviseletének Í3|gye Newyork (AFP) Megoldódott végre Irak ENSZ kép­viseletének kérdése, főként a Biz­tonsági Tanácsban, ahol a legköze­lebbi ülésen Hasim Dzsavad foglal helyet az új bagdadi kormány kép­—— -------------—ooo­v iseletében* Jordánia küldötte hútífp®. az ügy jogi vonatkozásait is meg# oldotta, amikor tájékoztatta as ENSK8 főtitkárát az arab államszövetség feloszlatásáról. (MTI) Az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívásáról Newyork (Reuter) Az Egyesült Államok kedden este bejelentette, hogy az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésének összehívását fog­ja kérni a libanoni panasznak a meg­vitatására, amely szerint az Egyesült Arab Köztársaság »-beavatkozott Li­banon belügyeibe.« Valószínű, hogy az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülését néhány napon belül megtartják. A Biz­tonsági Tapács csütörtökön ül össze az előkészületek megvita­tására.' A Biztonsági'Tanács hét tagjá­nak szavazata elég ahhoz, hogy a rendkívüli közgyűlést összehívják. Bár a közgyűlés 24 órán belül össze­ülhet, ahol "tájékózot* körök szerint bizonyos késedelem várható, mert a küldöttek valószínűleg azt kíván­ják majd' hogy a tagállamokat a kül­ügyminiszterek, vágy magasabbran- gú miniszterek képviseljék. Washingtoni célzások arra mutat­nak, hogy esetleg Eisenhower is résztvesz a közgyűlésen. Washingtoni körök szerint lehet, hogy MacMillan angol miniszter- elnök, sőt maga Hruscsov is el­jön, valószínűbb azonban, hogy az angol és a szovjet kormányt Selwyn Lloyd angol külügymi­niszter, illetve Gromiko szovjet külügyminiszter képviseli majd. A nyugati hatalmak ma általában megbeszéléseket folytatnak a Bizton­sági Tanács ülésének előkészítésére* Az Egyesült Államoknak az a hatá­rozata, hogy a rendkívüli közgyűlói Összéhívását kérte, egyhangú támo­gatásra talált legközelebbi szövet** ségesei körében. A amerikai körök szerint áZ Bfye- sült Államok ragaszkodni fog ánfioz* hogy a rendkívüli közgyűlés a kő# zóp-keleti helyzet hosszúlejáratú még** oldását vitatja még- ne korlátozód­jék a legközelebbi jövőre; (MTI) • A TASZSZ szemleirójának cikke Dulles rio de janeiroi utazásáról Moszkva (TASZSZ) Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója a következőket írja: Dulles külügyminiszter rio de ja- neirói utazása ismét felhívja a fi­gyelmet az Egyesült Államoknak és déli szomszédainak viszonyára. ■ Dulles néhány nappal azután ér­kezett Lat i n - A merikába. hogy dr. Milton Eisenhower, az amerikai el­nök testvére hazatért onnan. Azelőtt Nixon alelnök tett igen nagy vissz­hangot keltő utazást ezekben az or­szágokban. Nixon fogadtatása any- nyira „meleg” volt, hogy életének megvédésére Washingtonnak ameri­kai tengerész gyalogsági egységeket kellett az alelnök után küldeni. Ezért feltételezhető, hogy az Egyesült Ál­lamok vezető államférfiainak a la­tinamerikai országok iránt tanúsított olvan nagv figyelmét nem a kölcsö­nös udvariaskodás tette váratlanul szükségessé. Inkább kézenfekvő az a' következ­tetés, hogy az Egyesült Államok kor­mánya, amely megrémült a Latin­Amerikában tapasztalható imperia­listaellenes hangulattól, az angol­amerikai imperialisták arabkeleti tá­madó tevékenységével kapcsolatban igyekszik lecsendesíteni déli hátor­szágát. Dulles, Nixon és Milton Ei­senhower szavai alapján jól ismeri* milyen erőt jelent Latin-Amerika felháborodott közvéleménye és meny­nyire növelheti ez a közvélemény imperialistaellenes nemzeti-felszaba­dító mozgalmat a világnak ezen a ré­szén. Dulles Rio de Janeiróba sietett* hogy az Egyesült Államok hagyo­mányos imperialista politikájának szellemében új nyomást gyakoroljon Braziliára. Ennek érdekében Dulíes valószínűleg ismét a régi fogást, „a kommunista veszélyről-« szóló kohol** mányokat alkalmazza. Valószínűleg itt is keresni fogja ~a közvetett ag­resszió« ismertetőjegyeit rfcbíiQtj'cpncdíílicpiic^lt^líoiioiic^iicDitiriDiicDiicbii^itCDiioiiCDiioiicbilc^rio Hon^noMcpnQMOMQucmcpnoManQiiahöiioiiábllc^Hgi A VASÚT BÜSZKESÉGEI BARCIKAI MIKLÓS tolatásvezető, Sárospatak^ SZABÓ BÉLA MÁV tanácsos, az igs III. ot vez. ERDÉLYI JÁNOS az ig. III. o. forg. csop. vezetője, BANYAI BÉLA főintéző, vonalcsomóponti pb, titkár. FENTOR JANOS a IX. sz. pályameste? szakasz vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom