Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

Kedd, 1958. augusztus 19. északmagyarország 5 Tokajhegyalja, mint ismeretes, már évszáza­dok óta az igen jóminő- ségű boráról híres. Ezt az egyedüli hírnevet azonban napjainkban igen komoly »veszély fenyegeti«. Amint a hí­rek, tervezgetések kon­statálják, új »sztár« elő­készülete van megszüle­tőben. Azért kell ilyen nyakatekerten kifejezni, mert valahogy ilyen nyakatekert ez az egész dolog, legalábbis mind a mai napig. Bár ne volna az! Valószínűleg tetszettek már hallani még az el­múlt esztendő vége felé, hogy a Tokaji hegy, a »Kopasz« ötszáztizenhat­méteres csúcsán televí­ziós adó, illetve erősítő állomás megépítését ter­vezik. Sőt mitöbb, a do­log annyira előrehaladt, hogy a Hajdu-Bihar me­gyei tanács — az eszmé­nek szinte szülőanyja — 200.000 forintot már meg is szavazott az állomás megépítésére. Namost! Az eszme ki­tűnő. Jobb helyet el sem lehetne képzelni, mint a Kopasz csúcsa. Ha az B&t és t&mvzié Vagy csak az előbbi ? erősítőt itt megépítenék, az egész Tiszántúl, Cseh­szlovákia és Románia egyrésze, az Alföld, le egészen a Déli Kárpáto­kig foghatná nemcsak a budapesti, de más orszá­gok adóinak műsorát is. Ezren és ezren vásárol­nának vevőkészüléket és végre-valahára a már meglévő miskolci készü­lékeken is lehetne fogni valamit, nemcsak a gom­bot és örök alkonyi ho­mályt. Csakis ennek a nagy érdeklődésnek, az eszme kitűnőségének tudható be, hogy napon­ta nem egy, de száz és száz ember beszél arról, hogy hajlandó lenne tár­sadalmi munkát is vé­gezni, csakhogy előre­lépne valamit a mi vidé­künk is a technikát ille­tően. S hogy hányán érdeklődnek: mikor lesz már valami ebből a tele­víziós dologból — azt nemigey, tudná az ember megszámlálni. Csak­hogy ... az adó dolga az eszménél mindmáig nem lépett előbbre. A hírek szerint más megyék — köztük Bor­sod megye is — nem szavazhattak meg sem­mit az adó építéséhez, mert nem volt rá keret. A Hajdu-Bihar megye által megszavazott összeg pedig vajmi kevés. S hogy mennyire kevés, az most derül ki, illetve most került napfényre — »szélesebb tömegek« elé, az Esti Hírlap hírei között —, mert hónapok óta nem olvashatott a tervről semmit az ember. Az Esti Hírlap hírecs- kéie azonban igen lehan­gol. Tokaihegyalja új és vagnon óhaHott sztár­jának megszületésére nézve. A televíziós erő­sítő-állomás megépítésé­nek tervei, a Hojdu-Bi- har mernie által tel aján­lott 200.000 forintja mel­lett ugyanis megemlíti, hogy az adó megépítése írd és mondd: 14 millió forintba kerülne ... »Phüj« rázza meg a fe­jét az olvasó. Tizennégy- millió forint, amelynek eddig ezek szerint csu­pán egyhetvened-része áll a televízió-barátok rendelkezésére? Bizony az nagyon kevés és ha így van, ha nincs segít­ség se jobbról, se balról, akkor... ... Akkor maradj csak nyugodtan, tokaji bor. Tokaji aszú! Maradj, mert te leszel továbbra is a »sztár« Tokajhegy- alján. Te drágaságod mellett is jóval olcsóbb vagy, mint az a televízió. S ha behúz valaki belő­led úgy másféllitemyit, talán érdekesebb lát­ványban van része — vagy a nézőknek —, mint amivel a televízió kecsegtet. De persze, mindezek ellenére is jó lenne ten­ni valamit. S alighanem menne is, ha ügyesen szervező, tervező embe­rek vennék kezükbe az ügyet! (harcsa) Háromezerbatszáz orsóval növelik a miskolci pamutíonó teljesítményét az idén Az ország egyik legkorszerűbb tex­tilipari üzemét, a miskolci pamutfo­nót az idén kilenc gyűrűsfonógéppel bővítik, ami további 3600 orsó mű­ködtetését teszi lehetővé. Ezzel az üzem az eddigi 33 ezer helyett 36.600 orsóval dolgozik majd és így a tel­jesítménye tíz százalékkal emelke­dik. A fonógépeket a Német Demo­kratikus Köztársaságból szállítják és azok az eddigieknél is korszerűbbek lesznek. Az új gépeken még az év utolsó negyedében megkezdik a ter­melő munkát. Ezenkívül az eddigi berendezés tökéletesítésére négy nyújtógépre még a napokban szalag- osztó berendezést szerelnek fel, amikkel a fonál minőségét javítják; Fütty-nyelv Újra él üzem lett a Miskolci Epüietaoyagluvarozé Vállalat REGGEL ÖT ÓRA VAN, mikor a Miskolci Épületanyagfuvarozó Válla­lat Tüzér utcai telepéhez érkeztünk. A bejárati kapu felett ott diszeleg kimagasló munkájuk jelképe az él­üzem jelvény. Egymás után érkez­nek a gépkocsivezetők, majd a ra­kodómunkások és mindenki a kocsi­jához siet. Harmincnál több kocsi kö­rül szorgoskodnak gazdáik, mégegy- szer átnézik a nagyszerű ZISZ ko­csikat, hogy minden fennakadás nél­kül indulhassanak munkába. Mor- gent János menetirányítóval és Pász­tor Lajos garázsmesterrel beszélget­tünk, amikor az első kocsi megállt a kapunál. — Fazekas Pál gépkocsivezető egyike a leg jobbjainknak, — mond­ta Pásztor elvtárs. Minden reggel ő az első, aki rakodómunkásaival kiin­dul a telepről, Példamutatóan dől«- gozik. Az Fi 983 forgalmi rendszá­mú pótkocsival ellátott teherautójá­val főjavítás óta közel 70 ezer kilo­métert ment már és több mint egy éve kimagasló eredményt ér el az üzemanyagmegtakarítás terén. Büsz­kék is vagyunk rá, mert — többek között — neki és társainak köszön­hetjük, hogy újra élüzem lett válla­latunk. A garázsmester elvtárs kiindulás előtt még egyszer átvizsgál minden kocsit, majd a menetirányító kiadja a menetlevelet és indulnak munkába a gépkocsik, A minden igényt kielé­gítő telepen mindenütt rend és tisz­taság van. Még csak hat óra múlt pár perccel, amikor az egyik műhely előtt beszélgető csoporthoz értünk. Miklós Imre elvtárs, a vállalat igaz­gatója, Bállá Béla forgalmi osztály- vezető és helyettese Szojka Mihály elvtársak Gerják István motorszere­lővel beszélgetnek. Gerják elvtárs — aki már kétszer is kapott kitüntetést jó munkájáért, — éppen azt magya­rázta, hogy az utóbbi időben a gép­kocsivezetők sokkal jobban vigyáz­nak a kocsijaikra, mint régebben. Nyolc éve dolgozik a vállalatnál, végzi a karburátorok karbantartá­sát és örömmel jelenti a jelenlevők­nek, hogy a karburátorok helyes be­állításával újabb üzemanyagcsök­kentést tudott elérni a gépkocsiknál. VÉGIGJÁRTUK A MŰHELYE­KET. Mindenütt jókedvvel, lelkesen dolgoznak a szerelők. Pedig hosszú időn keresztül nyomott volt itt a hangulat az ellenforradalom utáni időkben. Bár 1956 decemberében a kormány felhívására 30 gépkocsival és 100 rakodómunkással Budapestre siettek helyreállítási munkálatokat végezni, mégsem volt a vállalatnál zökkenésmentes a munka. A múlt év harmadik negyedében új vezetést kapott a vállalat és ettől az időtől kezdve jobb munkaszervezéssel, a fegyelem megszilárdításával hónap- ról-hónapra jobbak lettek az ered­mények. Ez év első félévében pedig olyan kimagasló teljesítményt értek el, hogy immár hetedszer tüntették ki őket az élüzem címmel. A mis­kolci központon kívül valamennyi kirendeltségük szinte hiba nélkül ol­dotta meg az épületanyagszállítás feladatait. — öt megye területén szállítjuk az épületanyagokat, — mondotta Mik­lós elvtárs. — A mostani időkben nehezebb körülmények között dolgo­zunk, mert nincsennek nagyobb be­ruházások. Megyénk területén főleg a bányászlakás építkezéseknél végzünk szállításokat, míg más megyékben az állami gazdaságok építkezéseit szolgáljuk ki. Már a múlt évben új szellemet és munkamódszert hono­sítottunk meg a vállalatnál és fára­dozásainknak ma már kézzelfogható eredményei vannak. Nagy öröm szá­munkra, hogy újból élüzem lettünk. Ezt annak köszönhetjük, hogy ter­vünket 111.7 százalékra teljesítettük, a béralapon belül gazdálkodtunk és igen jó eredményt értünk el az ön­költségcsökkentés terén. További cé­lunk az élüzem cím megtartása. RÖVID LÁTOGATÁSUNK ALATT meggyőződtünk arról, hogy ennél a vállalatnál a szellemi és fizikai dol­gozók egymást segítve végzik felada­taikat. Biztosak vagyunk benne, hogy céljaikat megvalósítják és él­üzem lesz nyolcadszor is a Miskolci Épületanyagfuvarozó Vállalat. <1—ó) TT omolv dolog a csép- lés. Alig várja a parasztember, hogy túl le­gyen rajta. Akkor biztos az évi kenyér, ha már zsákban az élet. amíg asztagban áll, ki van téve az elemek pusztító dühének. A falusi ta­nácselnökök a cséplési szezontól tartanak a legjobban. Népszerűtlen feladatok tömkelegével kell megbirkóz- niok. Az emberi kicsinyesség, az önzés, a vádaskodás tág teret kap a cséplési idényben. Mindenki azon van, hogy minél hamarább letudja a cséplési. Az egymást keresztező érdekek dzsungelében a tanácselnöknek ugyancsak a sarkára kell állnia; ahol nem használ a meggyőző szó, ott szigorúbb eszközöktől sem szabad visszariadnia. A közelmúlt egyik délelőttjén a putnoki tanács^ elnök cséplés-ellenőrző körútra indult. Alig kilépett a tanácsház kapuján, egy magából kikelt bácsi toppant eléje. — Jó, hogy jössz! Éppen hozzád indultam. — Minek, János bácsi? ■— Hát mert, hogy az isten... — replikázott az öreg, s az elnöknek nem kis fáradtságába került, amíg annyira lelohasztotta az atyafi haragját, hogy megtud­ta, honnan ez a nagy égi háború. János bácsinak bizony alapos oka volt arra, hogy kétségbevonja az isteni gondviselés igazságosságát. Rajta volt a cséplés sora. Komoly anyagi befektetése­ket kellett' eszközölnie, hogy méltóképp vendégelje meg a segítségül jött rokonságot, szomszédokat. És mi történt? A traktor-vontatta cséplőgép a kapujában nyögött egyet és leült a két mellső lábára, eltörött a tengelye. A traktoros körülmustrálta a beteg jószá­got és kinyilatkoztatta az eredményt: Bedöglött... T ános bácsit elfutotta a méreg, s megeresztett egy ** olyan ízes káromkodást, hogy a hívőbb lelkek az égre kapták tekintetüket, nem szakad-e le belőle egy darab. János bácsi nyakába szedte a lábát és ro­hant az elnökhöz, hogy tegyen igazságot, teremtsen elő neki — ha a föld alól is — egy cséplőgépet, mert (2s ép. /és i fő rf éttel már minden előkészületet megtettek a cséplésre. Sü­töttek-főztek, pálinkát, bort szereztek a por leöblíté­A világ legkülönösebb nyelvei közé tartozik a Kanári-szigetek bennszülötteinél ma is használatos «•fütty-nyelv-«. Ennek keletkezése a szigetek talajalakzatára vezethető vissza. Ha a sziget lakói az egyik falúból a másikba akarnak jutni, óriási hasadékokat, szurdokokat kell megkerülniök, mély völgykatlanba kell leszállniok, majd annak másik oldalán ismét felkapaszkodniok, pe­dig az egyes települések légvonalban nincsenek messze egymástól. Ezért vált szükségessé egy olyan érintke­zési forma, amely a szigetlakokat megkíméli a fáradságos hegymászás­sere. Az elnök méregette a dühtől (kipirult arcú öreget, s azon törte a fejét, hogy mit mondjon, mivel vigasz­talja meg nagy bajában. — És mondja csak, János bácsi, honnan szerez­zek én magának gépet, akasszam talán le a fogasról? — Nekem mindegy, hogy honnan, csak szerezz, vagy fizesd meg az ezer forintomat — ennyit költöt­tem az előkészületekre. Már kész van minden, hol­napra megromlik az étel. Neked módodbon áll gépet szerezni, hiszen te vagy az elnök. Állíttass le egy má­sikat, mert nekem ma el kell csépelni — dörögte. — Jól van már, jól — mosolyintotta el magát az elnök. Az öreg szinte a szájába adta a meggyőzés öt­letét. — Ezennel én magát kinevezem elnöknek, szerez­zen önmagának cséplőt. Menjen el valakihez, ahol ép­pen most csépelnek, és mondja meg neki. hogy állít­sa le a gépet, mert maga előbbre való. mint ő. Menjen, no, én addig pénz után nézek, gyűjtök a koporsójára, mert amit kapni fog, azt nem viszi el szárazon. János bácsi megint káromkodásra fogta a dolgot, majd amikor elcsitult lelkének háborgása, beletörődve hallgatta az elnök szavait. — Az ember mindig önmagából induljon ki, ami­kor másokról határoz. Saját érdekeinket össze kell tudnunk egyeztetni mások érdekeivel. Mit szólna ah­hoz, ha én beállítanék magához és leállítanám a csép­lőt, hogy máshová irányítsam? Nem esne jól magának. Menjen haza János bácsi és várja meg. amíg megja­vítják a cséplőt. TAA it volt mit tenni? János bácsi nagy búsan haza- felé indult, ahol is csakhamar felderült az arca, mert alig két óra alatt rend behozták a gépet. János bácsi még aznap elcsépelt. (GULYÁS) A MADARAK ÉRVERÉSE Minél nagyobb a melegvérű állat, annál kevesebb a percenkénti érve­rése. Az elefánt szíve például per­cenként kb. 46-ot ver, a lóé 55-öt, az emberé 76-ot, a kutyáé 120-at, a macskáé pedig 240-et. Meglepően gyors a madarak érverése. A zöldi­ke szíve percenként 700-at ver, a tengelicéé 750-et, a kék cinegéé 960-at, a széncinkéé 1040-et, Tehát a széncinke érverése tizenhétszer gyor­sabb. mint az emberé, 26-szor gyor­sabb, mint az elefánté. tol. Az említett ‘►fütty-nyelv-* a leg­különbözőbb modulációk egész ská­láját öleli fel. Minden egyes modu­láció egy-egy szónak felel meg. Rö­vidítéseket is használnak: egy rövi­den fütyült hangsorral egész monda­tokat fejeznek ki. \ MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA; 18.00: Egy nappal az ünnep előtt. 18.10: Frissen szelt kenyér. Irodalmi mű­sor. 18.30: Halló, itt IS—428! Kívánaáfműsor. Értesítjük a kisiparoso­kat, hogy a KIOSZ klubhelyiség megnyílt ahol könyvtár, olvasóte­rem, sakk várja a kisipa­rosokat és családtagjai­kat. A klubhelyiséget csak KIOSZ tagok láto­gathatják. Vásároljon a MISKOLCI RUHÁZATI BOLT pavilonjában Méterárú, női-, férfi- és gyermek konfekció, cipó, kötött- és divatáru a legnagyobb választékban! Az ünnepi vásár mindkét napján délután 5 órától pavilo nunknál Műsoros ruhabemutató ! Külön leértékelt- és maradékáru pavilon! Augusztus 19-én este 18 órakor a volt Aranycsillag újjáalakított helyiségeiben megnyílik a rnjycl 0 „Polonia"* Ktterem Sajátos lengyel konyhai Különleges hideg ételek! Kiváló lengyel italkülönlegességek! Zenét, a Belvárosi Sörkertből közismert Lengyel zenekap szolgáltatja PreMo! Fagylalt! Tánc/ Parfé! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy árukázunkat és fióküzleteinket augusztus 19-én és 20-án reggel 8 óráiéi délután 4 éráig tartjuk nyílva ÁLLAMI ÁRUHÁZ Szabadság lőzfiirdínket augusztus 21-tcl, csütörtöktől újra nyitva tartjuk Miskolci Vízművek és Fürdik A „FEDOSZ értesíti kedves megrendelőit, hogy az augusztus 19—20-i ÜNNEPI VÁSÁR tartama alatt reggel 8 órától este 6 óráig nyitva tprt. Az újonnan érkezett fehérnemű anyagokból megrendeléseket felveszünk! Készing kapható leértékelt áron 148 forint helyett 93.— és 98 forintért! Széchenyi utca 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom