Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 180. szám Ára 50 fillér Az újítási teladattervek a gazdaságod termelés segítőeszközei 1958 augusztus I, péntek ÜZEMEINKBEN ma már megszo­kott dolog, hogy rendszeresen be­szélnek az újítómozgalomról, mint olyan tényezőről, ami munkánkat segíti. Pontosabban: a gazdaságos termelés nélkülözhetetlen eszköze­iként tartjuk nyilván. Egy évtized alatt, — amióta á munkások az üze­meik és gyárak gazdái lettek — fel­szabadult a dolgozókban rejlő aka­raterő, a találékonyság és kezdemé­nyező készség. Áz újítók új munka- erkölcsöt alkottak és a munkások­nak a termeléshez való új viszonyát teremtették meg. Üzemeinket járva, gyakran hall­juk, hogy X. Y. munkás vagy mérnök most ezen vagy azon töri a fejét, mert ennek a kérdésnek megoldása az adott üzemben régi gond. Máshol nem a munka könnyítésén fáradoz­nak, hanem azon, hogyan lehetne olcsóbban, többet, jobbat előállítani. Bármin törik is a fejüket derék újí­tóink, mindenképpen a gazdaságo­sabb termelést segítik, ök segítenék, de — rajtuk is segíteni kell! Ez a se­gítség azonban még gyakran elma­rad. A szakszervezetek a felszabadu­lás után következetesen harcoltak az újítások fokozottabb díjazásáért. Ké­sőbb csak az erkölcsi elismerés ke­rült előtérbe, s háttérbe szorult az újítók anyagi megbecsülése. MA — ÖRVENDETESEN — is­mét azt tapasztalhatjuk, hogy az anyagi megbecsülés is igyekszik lé­pést tartani az erkölcsi elismeréssel. Az újítók tanácskozásain igen sok szó esett erről a kérdésről. Őszintén be­szélték róla és ez ma minden terüle­ten érezteti hatását. A kibocsátott rendeletek kimondják, hogy a díja­zás nemcsak az egy üzemben elért, hanem a széleskörű alkalmazás ál­tal megtakarított összeg után fize­tendő ki. Ezenkívül a rendeletek sok­kal messzebbmenő védelmet biztosí­tanak az újítóknak. . Az újítók segítését, az újítók és az üzem együttműködését teszik lehetővé az egyre népszerűbbé váló újítási feladattervek is, amelyek ebben az évben még nagyobb tért hódítottak, mint a korábbi esztendőikben. Borsod megyében alig található olyan üzem, gyár, vagy nagyobb' vállalat, ahol ne ennek alapján dolgoznának az üzem újítói. Az újítási feladattervek létrehozása óta nemcsak tervszerűb­bé tették üzemeinkben az újító mun­kát, hanem azok nyilvánosságra ho­zásával sok olyan ötlet és jó újítás került beadásra, amelyeknek benyúj­tói a korábbi években nem jöttek rá maguktól arra, hogy „hol szorít a cipő”, hogyan lehet segíteni az üzemen. Nemrégiben egy igen kedves eset­nek voltunk szemtanúi. A Budapes­tig közlekedő gyorsvonatban az egyik mérnök olvasnivalót keresett tálká­jában. Ide-oda rakosgatta a nála lé­vő papírokat, végül rajta maradt a szeme a kezében lévő újítási fel­adatterven. Nézte, nézte, majd olva­sásába kezdett. Végül a többi papí­rokat visszahelyezte táskájába és csak a feladatterv kötötte le figyel­mét. Lehet, hogy az ötletek sokasá­ga késztette rá. vagy csupán időtöl­tésből vett. elő üres papírt és ceru­zát, de tény, hogy Budapestig jóné- hány vázlatszerű rajzot készített és igen sok számtani műveletet végzett el, majd a Keleti pályaudvarra ér­kezve — szinte magáról megfeled­kezve — a kiszállásra készülődő uta­sok sokasága között is tovább törte a fejét. A pillanatnyi ötletek rögzítése, ké­sőbbi felhasználása által már igen sok találmány, új eljárás született. AZ ÜJÍTÁSI feladáttervek akkor jók és ösztönzők az újítók számára, ha konkrétan megjelölik a gyakor­lati munka sok problémáját. Jó pél­da erre a Borsodmegyei Mélyépítő Vállalat újítási feladatterve, amely nemcsak a megoldásra váró felada­tokat rögzíti, hanem részletes ma­gyarázatot tartalmaz, ami közvetlen segítséget ad az újítóknak. Ilyennek tartjuk például a 4. számú felada­tot. amely a mészkipattogzás meg­akadályozására hívja fel az újítók figyelmét. „Az oltott mész kifogásol­ható minősége miatt a vakolatba ke­rült mészrögök bizonyos idő múlva kipattogzásakat okoznak a sima me­szelt falon.” A mészkipattogzás az új létesítmény használóinak bosszú­ságot, a kivitelező vállalatnak pedig utó javítás után újabb költségeket okoz. Éppen ezért a vállalat vezető­sége nyolcszáz forinttal jutalmazza — az újításért. Ötletért járó hivata­los összegen kívül — azt, aki megfe­lelő javaslatot nyújt be a hiba meg- szüiítetésére. Hasonló példákat talá­lunk még a feladattervben a faanyag gazdaságosabb felhasználására, he­lyettesítésére, kisebb munkák gépe­sítésére, a gépek élettartamának nö­velésére. Mindezek konkrétan meg­jelölik az újítók ezzel kapcsolatos feladatát. AZ ÚJÍTÓK MUNKÁJA tehát csak akkor teljes, ha az új eljárások kutatása, az új módszerek után való töprengés közös üggyé válik. A mi gazdasági rendszerünkben hatalmas tartalékok vannak. Megyénk üzemei, bányái és építkezései igen sok jó le­hetőséggel rendelkeznek a belső tar­talékok hasznosítására, felkutatásá­ra. Csak helyeselni lehet az olyan feladatterveket, amelyek buzdítanak és tanácsot adnak arra, hogy milyen problematikus kérdéseket kellene megoldani, melyek megoldása jelent leginkább hasznot a népgazdaság­nak. — Sz — M — Francia vélemény a csúcsértekezletről Franciaország továbbra sem he­lyesli, hogy a közép-keleti helyzet­tel foglalkozó csúcsértekezletet a Biztonsági Tanácsban tartsák. Ebben a tekintetben éles különbség mutatkozik a francia és az angol-amerikai ál­láspont között. A franciák álláspontját a szerdai De Gaulle elnökletével tartott, mi­nisztertanácson ismét megerősítet­ték. De Gaulle állhatatosan ellenzi a csúcsértekezletnek a Biztonsági Ta­nácsban való megtartását, mivel szerinte a Tanács nem „elég higgadt és tárgyilagos”. De Gaulle, mint is­meretes. azt javasolta, hogy a csúcs- értekezletet Európában, Genf ben tartsák. (MTI) Olaszország elismerte az iraki Köztársaságot Róma (AFP) Az olasz kormány elhatározta, hogy elismeri az új iraki kormányt — jelentették be a Chigi palotában. Olaszország bagdadi követét meg­bízták, hogy- közölje ezt a határoza­tot az iraki kormánnyal. Román gép — Kínának A rcsitai üzemekben Petre Paneu brigádja egy 3000 kW-os turbina tengelyét szereli, mely a Kínai Népköztársaság számára készül. A TASZSZ közleménye a bagdadi paktum országainak londoni tanácskozásairól LODZ Nagy a forgalom a Iodzl stadion előtt. Nemrégiben itt játszották a női kosár­labda Európa-bajnokságot, Moszkva (MTI) Szerdán este a Szovjetunió külügy­minisztériumában a külföldi újság­íróknak átnyújtották a TASZSZ köz­leményét a bagdadi paktum tagál­lamainak július 28—29. között Lon­donban megtartott tanácskozásáról. A közlemény leleplezi a tanács­kozás igazi célját és rámutat arra, hogy a bagdadi paktum tagállamai­nak ez a tanácskozása csupán egyet­len célt szolgált: az agresszió kiszé­lesítését a Közel- és Közép-Keleten. A TASZSZ közleménye hangsú­lyozza: az Amerikai Egyesült Álla­mok arra törekedve, hogy megment­se ezt a minden eresztékében recse­gő támadó tömböt, arra kényszerült, hogy levesse álarcát és kijelentse: kész teljesen magára vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek ebből a paktumból származnak. Mint isme­retes, az Egyesült Államok már hosszú idő óta közvetlenül részt vesz ennek a szervezetnek testületéiben, a legfőbb fegyverszállító a paktum tagállamai számára és viseli a pak­tum keretein beiül megvalósított katonai előkészflüetekkei összefüggő költségek túlnyomó részét. Az Egye­sült Államok már régóta a második helyre szorította vissza Angliát, amely annak idején arra számított, hogy a bagdadi paktum létrehozásá­val megerősítheti gyarmatosító sze­repét a Közel- és Közép-Keleten. Éppen az Egyesült Államok vezeti gya­korlatilag a bagdadi paktumot és irányítja minden tevékeny­ségét. Ha az Egyesült Államok a koráb­biakban a kulisszák mögül irányí­tott. most nyíltan, a gyarmatosítók érdekeinek szolgálatára létrehívott támadó tömb vezetőjének a szerepé­ben lépett fel. A tanácskozás eredményeként nyi­latkozatot tettek közzé, amelynek minden sora azt hangsúlyozza, a ta­nácskozás résztvevői csak azzal tö­rődtek, „hogy megerősítsék védelmü­ket”. „alátámasszák kollektív bizton­ságukat”, „ellentálljanak az agresz- sziónak”. Különösen hamisan csen­genek ezek a szavak a biztonságról és a védelemről a jelenlegi helyzet­ben, amikor az egész világ tanúja lett az „Egyesült Államok és Anglia libanoni és jordániai beavatkozásá­nak”. „A zárónyilatkozatban a tanácsko­zás résíztvevői nem átallották, hogy nyiltan helyeseljék az Egyesült Ál­lamok és Anglia Libanon és Jordá­nia elleni agresszióját és egyértelműen mindenkinek tu­domására hozták, hogy készek kiszélesíteni az agresszió kere- _ teit a Közel- és Közép-Keleten. JAbból a célból, hogy igazolják az Tintervenciót és az arab-kelet orszá­gainak belügyeibe történő beavat- ♦kozást. a londoni tanácskozás rész­tvevői úgy tüntetik fel Irak, Libanon ♦és Jordánia népének a nemzeti füg- t getlenségért vívott harcát, mint „közvetett” agressziót — bár a való­ságban csupán egyetlen közvetlen agresszióról van szó, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kezde­ményezett. Akaratlanul is felmerül a kérdés, tulajdonképpen ki ellen akarnak vé­dekezni a bagdadi paktum tagálla­mai és ki fenyegeti biztonságukat, függetlenségüket? Mi rejlik » kol­lektív biztonságról” történő lát^zó- igos gondoskodás mögött? Maguk az merikaiak is elismerik, hogy „az r 'rab hadseregek nem fenyegethetik »a paktum tagállamait”. * A közleménv a továbbiakban ♦hangsúlyozza: ..A tények nyilvánva­lóan bizonyítják, hogy | a londoni tanácskozás a gydkor- 5 latban nem volt más, mint az összeesküvők gyülekezete, akik új agressziós tevékenységeket terveztek a független fejlődés útjára nemrégen lépett arab ál­lamok, mindenekelőtt az Egye­sült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok és Anglia most a bagdadi paktumban résztve­vő szövetségeseikkel együtt az ag­resszió további kiszélesítésére ké­szülnek”. A közlemény a továbbiakban rész­letesen ismerteti az angol és ameri­kai haderő, továbbá a bagdadi pak­tum tagállamai hadseregének kato­nai manővereit s megállapítja: — Törökország vezető állami szemé­lyiségei még csak nem is takargat­ják, hogy intézkedéseiknek a célja Irak és az Egyesült Arab Köztársa­ság elleni támadás előkészítése. Iz­rael — amely támogatja a nyugati hatalmak agresszív intézkedéseit —, megengedte, hogy angol és amerikai csapatokat és hadianyagokat dobja­nak át területén, továbbá mozgósí­tási intézkedéseket tesz. A tények fényében világossá vá­lik, milyen nagy a Közel- és Közép- Kelet népeit fenyegető veszély és milyen érdekeket szolgálnak azok az ázsiai országok, amelyek tagjai en­nek a támadó tömbnek. Csak azok, akik elvesztették képességüket, hogy józanul értékeljék azt a helyzetet, — amely ma a Közel- és Közép-Ke­leten kialakul és nem akarnak szá­molni az idők szellemével — lép­hetnek a katonai kalandok és a nem­zeti felszabadító mozgalom ellen irányuló nyílt harc útjára — állapít­ja meg a nyilatkozat. »■Nem kétséges, hogyha a szabad­ságszerető iraki nép ellen — amely kitart igazságos ügye mellett — tá­madást követnének el. amelyet a bagdadi paktum képviselői készíte­nek elő — akkor más békeszerető országok az agresszió áldozatának a segítségére sietnének« — jelenti ki határozottan a TASZSZ közleményei A közlemény befejezésül hangsú­lyozza: Ugyanakkor, amikor a Szov­jetunió és más békeszerető országok minden erőfeszítésüket összpontosít­ják, hogy összehívják azt a csúcs* találkozót, amely azonnali intézkedé­seket fogadna el a Közel- és Közép- Kelet térségében létrejött válság békés megoldására, a londoni tanácskozás résztvevői — ahogy most teljességgel nyil­vánvaló — új agresszív intézke­déseket dolgoznak ki a katonai viszály további kiélesítésére. ' Ezzel kapcsolatban talán még vilá­gosabbá válik az Egyesült Államok és Anglia kormánya által jelenleg alkalmazott halogatás taktikájának valódi értelme. Ezek az országok el­zárkóznak a csúcstalálkozó haladék­talan összehívása elől, holott ez a világ népeinek határozott követelései A bagdadi paktum tagállamai kormányainak feltétlenül figyelmét kell fordítaniok arra, hogy az agresz- szió további kiszélesítéséből szárma­zó felelősség és az abból eredő vala­mennyi következmény az Egyesült Államok, Nagy-Brit,annia kormányá­ra és a bagdadi paktum tagállamai­nak vezető köreire hárul. (MTI) Hammarskjöld azt óhajtja, hogy a csúcsértekezletet Newyorkban tartsák Newyork (MTI) Az AP jelentése szerint Hammar­skjöld, az ENSZ főtitkára közölte a küldöttekkel, véleménye szerint a Közel-Kelet ügyében tartandó csúcs- értekezletet Newyorkban kellene megrendezni.. Számos küidött azt a nézetét fe­jezte ki, hogy a tervezett találkozót esetleg egy európai városban tart­ják. bár maga az értekezlet válami- lyen összefüggésben lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsával. Ügy vélekednek, hogy Eisenhower elnök és MacMillan miniszterelnök — aki Newyorkra szavaz — enged De Gaulle francia miniszterelnök­nek, aki azt szeretné, hogy Európá­ban kerüljön spr az értekezletre. Hammarskjöld elképzelése sze­rint a csúcsértekezletet a követke­zőképpen kellene összekapcsolni a Biztonsági Tanáccsal. A Biztonsági Tanácsnak előbb össze kell ülnie a szokásos nagyköveti szinten és hatá­rozatot kell elfogadnia, amely leszö­gezi, hogy bizonyos kormányfők ki­fejezték óhajukat a közel-keleti kér­dések megvitatására. Ezután a kormányfők magánjelle­gű eszmecserét folytatnának. Ezt követően jelentést tennének a Biz­tonsági Tanácsnak — talán Hammar­skjöld útján — se jelentésük már magában foglalhatja a döntésüket is. (MTI) A TASZSZ szemleírója az amerikai alomrobbantásokról Moszkva (TASZSZ) Igor Orlov, a TASZSZ szemleíró­ja foglalkozik az Egyesült Államok intenzív atomrobbantásaival. Megál­lapítja: Az a példátlan intenzitás, amellyel az Egyesült Államok atom­fegyver-kísérleteit végzi, felháborít­ja a világ közvéleményét. Ezt a fel­háborodást csak fokozza, hogy az amerikai katonai körölk a kísérletek időpontjául éppen azt az évszakot választották ki, amikor a légáramlás a Marstíall-szigetek felől Japán, Kí­na, Korea és a Szovjetunió felé so­dorja a rádióaktív anyagokat. A szemleíró ezután így folytatja cikkét: — Ha figyelembe vesszük azt az intenzitást, amellyel az Egyesült Ál­lamok a legutóbbi hónapokban atomkisérleteit végezte, fel kell té­teleznünk, hogy ezeknek a robbantásoknak több,, eddig fel nem derített áldozata van, mint ahogyan azt eddig '■ feltételezték. Hiszen a szovjet megfigyelő állomá­sok a legutóbbi négy hónap folya­mán 32 olyan robbantást észlelték:* amelyeket az Egyesült Államok a Marshall-szigetekpn végrehajtott. ' — Az eféle fékeveszett atomfegy­verkezés különlegesen baljóslatú jelleget ölt, ha tekintetbe vesszük az Egyesült Államok közel- és kö­zép-keleti politikáját, és azt, hogy az amerikai kormány nyiltan szabotálja azokat a szovjet ja- vasiatokat, amelyek a legmagasabb szintű érte­kezlet haladéktalan összehívására vonatkoznak — fejezi be cikk« a Pravda szemleírója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom