Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-31 / 179. szám
4 fiSZAKMAGTARORSZÁO Csütörtök, 195«. július 51. A termelői piacokról általában Amit a piacról tudni kell A termelői piacok jelentősége Magyarországon — a piacokon értékesítő kisparaszti gazdaságok nagy száma miatt — mindig nagy volt. A hatóságok már a felszabadulás előtt nagy gondot fordítottak a termelői piacok rendjének biztosítására. Már 1895 óta községi, városi szabályrendeletek határozták meg a piacok idejét, helyét, az árusítók körét, a forgalomba hozott áruk minőségét és helyenként a helypénz mértékét. A piacok rendjének felszabadulás előtti szabályozása — néhány helyes vonástól eltekintve — a tőkések és kereskedők érdekeit védte, ami akkor egybeesett az állam érdekeivel. Némely helység piaci szabályrendelete korlátozta a piacra hozott áruk mennyiségét. A felszabadulás után a lakosság ellátását — alapvetően szolgáló cikkekben — a kötelező beadás rendszerével biztosította az állam. így az állam kívül maradt a piacon, mert az ott értékesítésre kerülő kis mennyiségű áru az ellátását döntően nem befolyásolta. A kötelező beadás megszüntetése után lényegesen megnőtt a termelői piacok jelentősége. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának mai rendszere biztosítja a paraszti értékesítés szabadságát. A múlt évben és az idén szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság élt is ezzel a jogával. A megyei piacokon a felhozatal az elmúlt 18 hónap alatt több mint más- félszerese volt a begyűjtési rendszer alatti utolsó 18 hónap piaci felhozatalának. A felhozatal emelkedése mellett az ellátatlan lakosság piaci vásárlása is megnövekedett. A fogyasztók közvetlen vásárlásai előnyösek az állam részére is. Jellemző, hogy például kenyérgabonából, éppen a fogyasztók közvetlen vásárlásai révén, az állami készlet az idei cséplés beindulásakor több mint kétszer akkora, mint a begyűjtés éveiben lenni szokott. Ez a mennyiség akkora, hogy a megye ellátását az akkor meglévő készletből több mint egy negyedévig meg lehet oldani a tartalékok átcsoportosítása nélkül. Míg a tőkés államban (felszabadulás előtti Magyarországon) a piaci forgalomra vonatkozó jogszabályok a tőkések és kereskedők érdekeit szolgálták, addig a mi piaci rendszabályaink az összlakosság érdekeit védelmezik. A piacot szabályozó tanácsi rendeletek a fogyasztók érdekeit védik, amikor kimondják, hogy a kereskedők a megye községeiben és városaiban általában 10, illetőleg 11 óra előtt nem vásárolhatnak. A fogyasztók érdekeit védi az állam, amikór például az alma legmagasabb árusítási árát 10 forintban szabta meg, valamint hogy a kereskedők magasabb áron, mint az állami ár, nem hozhatnak forgalomba burgonyát. . Hogy melyik termelő mennyi árut hozhat fel eladásra a piacra és azt kinek adhatja el, nem szabályozzák a tanácsi rendeletek. Minden termelő a saját maga által termelt árut szabadon felhozhatja a piacra és eladhatja. A spekuláció leküzdését kivéve, itt más rendszabályra nem is nagyon van szükség, mert a megtermelt áruból a termelői piacokon a fogyasztók felvétele kicsi, s így az állami felvásárlás a piaci árak tekintetében szilárd helyzetben van. Az állami felvásárlás sikere érdekében fontos feladat a piac rendjének és nyugalmának biztosítása, a spekulációs tevékenység visszaszorítása. Különösen fontos feladat az ún. álőstermelők és batyuzók tevékenységének megakadályozása anélkül, hogy a termelők szabadniaci értékésítésének jogát ez csorbítaná. A spekuláció elleni harc fontosságára tekintettel, egyes kormányhatározatok is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. így a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésére, valamint a gabona értékesítésére és felvásárlására vonatkozó kormányfelhívás kimondja, hogy az ország kenvérellátása és a na- rasztság érdeke egyaránt szükségessé teszi , az üzérkedés és spekulációs tevékenység minden eszközzel való megakadályozását. A piacokon a piac rendjének és nyugalmának biztosítására korlátozó intézkedések is vannak. A helyi szervek fontos feladata, hogy a niac nyugalmának biztosítása mellett leplezzék le a törvényekkel szemben álló kupecek és üzérek tevékenységét, akik munka nélkül, az üzérkedésből akarnak megélni. Azokkal szemben, akik a piac szabadságával visszaélnek, ku- peckednek és spekulálnak, nem szabad visszariadnunk a proletárdiktatúra ereiének alkalmazásától, a megérdemelt büntetéstől sem. Az ország élelmezésügyi helyzete nsyanis nem lehet a munkakerülő üzérek és spekulánsok játékszere! Az üzérek és spekulánsok leleplezése, tevékenységük megakadályozása minden becsületes magyar ember elsőrendű kötelessége. A kupe- cek és üzérek elleni küzdelem megkönnyítése érdekében jelenleg a piacon más korlátozó intézkedések is vannak. Egészségvédelmi intézkedés például, hogy a piacon csak húsvizsgálaton átesett füstölt húst. sózott és füstölt szalonnát szabad forgalomba hozni a saját háztartási szükségletre levágott hízottsertésből. Hurka- és kolbászféléket nem szabad árusítani. A közellátás érdekébén került kiadásra az a rendelkezés. ho«v zöldség- és gyümölcskiskereskedők a megyében vásárolhatnak csak eladásra árut, s nem mehetnek más megyébe vásárolni. A magánkiskereskedők piaci tevékenysége is ellenőrzésre szorul. Lét jogosultságaik a latna az. hogv az iparigazolvánvukba foglalt cikkből, a jogszabályok betartásóval. a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló árukészleteket bővítsék és ezzel javítsák az ellátást, valamint a választékot. A kiskereskedők ezen feladatával ellentétes, ha például a baromfi kereskedő bort. naposcsibét stb. vásárol, mert az utóbbiakkal spekulál. A piaci rendre és rtvugálomra elsősorban a helvi tanácsok szervei vigyáznak. Mellettük a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottságának tagjai, aktívái, a megyei fel- vásárlási operatív bizottság megbízott piaci ellenőrei és a rendőrség biztosítják a nyugodt piaci légkört. Szükséges, hogy rajtuk kívül a spekuláció elleni harcba minden becsületes ember bekapcsolódjon és a becsületes munkából való megélésre szorítsuk a megtévedt embereket. Fodor Géza A hírek szerint »beteg« cséplők érkeznek egyik-másik községbe. Előfordul, hogy nem órákat, de napokat kell várni, míg üzemképessé teszik a cséplőgépet, amelynek egyáltalán nem örülnek a községiben. Mezőceá- ton a napokban hiába akartak hozzálátná a csépiéihez. — rossz volt a gép! Még szerencse, hogy csupán néhány óra hosszat kellett bosszankodniuk a csépeltetőknek. mert a gépállomás rendbehozta, amit előbb elmulasztott. Tiszák arádon viszont már egészen más volt a helyzet. Ott; nem órák, hanem napok teltek el, míg az odaérkezett cséplő az első kévét '»bekebelezhette«. Tiszakarádon ugyanis az történt, hogy a gépet szívszakadva váró csépeltet ők előtt egyszerre csak megjelent nagy pöfögve, amire vártak, — azonban nem sokáig tartott az öröm. Kiderült, hogy előbb át keli szerelni, mert jelen pillanatban csak aprómag — lucerna, lóhere — csép- iésére alkalmas. Nem lehet mondani, hogy az elmúlt napokban sdk panaszt hallottunk a gépállomások általános munkáját illetően. Azonban most, amikor késett az aratás, késett a cséplés, bármily jó időt ígér i® a meteorológia. sietni kelL És sietni csak úgy lehet, ha rendben van minden gép a csépléshez. S hogy rendben legyen, ezéirt a gépállomások vezetői, szakemberei a felelőseik. (bs.) — Lyukóban a bányatelep területén nagy mennyiségben hevert — és még ma is található — hasznavehetetlenné vált gépalkatrész, elhasználódott kaparólánc, összegörbült TH- gyűrű és egyéb fémhulladék. A bányaüzem vasmunkásai elhatározták, hogy minden szombaton a déli óráktól vasgyüjtést szerveznek. Már eddig is nagymennyiségű ócskavasat gyűjtöttek össze, amelyet a Lenin Kohászati Műveknél értékesítenek. A Balti-tenger mellől üzenik; A HALÁSZ UNOKÁJA Cem a Dvina kék szalagját, sem a Balti-tenger szürke végtelenjét nem lehet látni Riga belvárosából. És mégis, van itt egy épület, amelynek tágas szobáiban állandóan a tenger közelségét érezni — talán a jeltűnő tengerész-tisztaság és rend, vagy az itt elfogadott tengerész kifejezések miatt (nem szoba, hanem kajüt, nem egyszerűen konyha, hanem hajókonyha), vagy talán amiatt, mert a ház valamennyi lakója tengerész-módra öltözködik és imbo- lyogva — »tengerész-járással« — megy. ... Szovjet Lettország határainak több mint egyharmadát mossa a Balti-tenger, a lett folyók széles deltáinak mintha a természettől kapott rendeltetésük lenne, hogy a halászhajóknak utat engedjenek és állomáshelyükül szolgáljanak. Sok-sok tengerész ismeri Rigát. Liepaját, Ventspilst, ezeket a tengeri kikötőket. Sokfajta feldolgozásra alkalmas halat kerítenek hálójukba a lett halászok. Amikor Lettországban még a burzsoázia volt hatalmon, erejük szétforgácsolódott, primitív felszerelésükkel, őskori, kis bárkákon indultak halászatra. Ilyen felszereléssel persze zsákmányuk is alig akadt! 1939-ben például 160.000 mázsa halnál többet alig tudtak kifogni. A halászok azóta szövetkezetek- be tömörültek. Az állam modern halászfelszereléssel és eszközökkel: kapronhálókkai, motorcsónakokkal, fenékhálóval felszerelt halászhajókkal sietett segítségükre. A közös gazdálkodás és az állam segítsége következtében megnyílt az út a nagyüzemi halászat előtt. Ettől kezdve már nemcsak a hazai partok mentén, hanem az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon is megfordultak a lelt halászok. A kifogott halmennyiség többszörösére növekedett. Tervbe vették, hogy 1960-ban el fogják érni az 2,500.000 mázsát. A szövetkezeti gazdaságok vagyona jelentősen megnőtt. A kilencven éves Janis Urbans, ^ aki valamikor zsákmányának felét a háló és a csónak tulajdonosának adta oda, másik felét pedig potom áron adta el a felvásárlónak, annak idején azt szokta mondogatni: — Nincs könnyű sora a halásznak... .—.. Alfred, Urbans tizenkét unokája közül a legfiatalabb, vastag tankönyvei mellől felállva, ma ezt mondja: — Nem könnyű halásszá válni! És igaza van: a mostani halász már nem hasonlítható össze a régivel. A fiataloknak először is széleskörű ismereteket kell szerezniök és csak azután mehetnek ki a tengerre. 9. számú Iparitanuló-iskola — ez áll annak a háznak a kapuján, amelyről cikkünk elején szóltunk. A tizenkilencéves Alfred, a kolhoz halászhajójának jövendő tisztje is itt tanul. Fegyelmezett és magabiztos fellépésű fiú, büszke választott hivatására. De amikor arról kezdünk beszélni, hogy milyen lehet a hajózás az Atlanti-óceán északi részén, arcán méltóságteljes és gyerekesen boldog mosoly fut végig. Gyakorló idejének egy részét a nyílt tengeren töltötte, megfordult a Faröer-szígeteknél és mostanában a lányok előtt a tapasztalt tengerészt adja, akinek jócskán lenne mit mesélni a vad elemekkel folytatott harcról. 11 ajózás és hajókormányzás, ten- gerhajózási csillagászat és meteorológia, óceanográfia és ichtiológia, angol nyelv és tengerészeti jog, s ezzel még nem soroltam fel minden tantárgyat, amit Jánis Urbans unokája tanul. Alfred és társai itt nemcsak ingyen tanulnak, hanem teljes államiellátásban is részesülnek. Hajóstisztek, hajógépészek, lakatosok, műszerészek, kormányosok, villanyszerelők kerülnek ki ennek az iskolának a falai közül. Az órákat szertárakban, műhelyekben és nyílt tengerre kifutó hajókon tartják meg. Az elméletet itt szorosan összekötötték a gyakorlattal. A tananyag nagy, a napi foglalkozásokat szinte percre beosztották. Amikor leszállt az est a város felett és az égen felragyognak a csillagok — a csillagászati szertárban levőkhöz hasonlóan, — harangnadrágban és matrózblúzban kemény- kötésű legények jelennek meg Riga utcáin. A tenger jövendő munkásai most pihenhetnek és szórakozhatnak. De sok csillagzat alatt fog még halászni az öreg Janis unokája! Szerencsés hajózást kívánunk neki és barátainak! IfíKtTWGVfWORSZQG Megyénkben utolsóként alakult meg a szikszói járás testnevelési és »párttanácsa. Az első tanácsülésre ellátogattunk, hogy megnézzük, milyen körülmények között indul el útjára a járásnak ez az igen fontos sportirányító szerve. Kis Benedek Tibor, a JTST elnöke fogad és még rajta kívül kilenc tanácstag. Valamennyien lelkes sportemberek, köztük nem egy olyan, aki már régóta tevékenykedik a falu sportja felemelkedéséért. ki-ki a maga posztján. Most szervezetten indulnak harcba az új bajnoki rendszer eredményes végrehajtásáért. Kár. hogy tíz tanácstag nem volt az első tanácskozáson, mert éppen a falu sportját érintő, főleg szervezési ügyeket tárgyaltak a résztvevők. Miről volt szó a közel két és félórás megbeszélésen? Elsősorban megismerték részleteiben is az új bajnoki rendszer szükségességét és felépítését. Szó volt a falusi sportvezető-képző tanfolyamról, a járási bajnokságok megszervezéséről, pályaépítési tervekről, az alkotmány ünnepe sportműsoráról. Elkészítették a harmadik negyedév részletes terveit. Jó és minden területre kiterjedő tervet készítettek. S ha az új JTST elnöknek még nincs is nagy gyakorlata a sportvezetésben, nem hiányzik belőle a lelkesedés és ott állnak mellette a tanács tagjai, köztük a volt JTSB elnök, Sztankovics József és olyan értékes társadalmi aktívák, mint Vajda István, B. Kiss József, Piskóti László, Hédervári Ferenc, Takács Balázs, Luterán István és a többiek, akik sokat, segíthetnek az új JTST elnöknek. Szó volt arról, hogy a járási labdarúgó bajnokság megszervezése igen komoly feladat elé állítja majd a járás sportvezetőit. Ősszel már több mint ’ 20 csapatot akarnak foglalkoztatni. Nehézséget csupán a játékvezetők kis létszáma okoz, de ezt is szeretnék új tanfolyam szervezésével megoldaná. Takác® Balázs selyebi tanácstag arról beszélt, hogy nemcsak beszélni kell a sportolás lehetőségeiről.- hanem alapot is kell biztosítani hozzá. A járásban sok helyen nem tudnak megindulni a sportélettel, pedig a fiatalok szeretnek sportolni de nem kapnak anyagi támogatást. Abau.i- szolnok és Nyésta községekben vélt sportpálya, de az ellenforradalom itt is szétzüllesztette a sportkört, most újból megindult a sportélet ebben a két községben is. A hernádkércsdek már nem talál’* 1 tak ilyen megértő támogatáséra. A tanács még a labdarúgópálya kapu- jához szükséges fa kiutalását sem intézte el. Panaszkodtak a járási sport tanács tagjai Siroki elvtársira, az alsóvadó* szí állami gazdaság igazgatójára, aki. amikor támogatást kértek tőle és a sportkör vezetőségébe akarták választani, azzal utasította el őket,, hogy »ő gyűlöli a sportot, nem akar résztvenni a sportkör munkájában* Biztosan azért akarják a vezetőségbe vonni, hogy így traktort biztosítsa- nak a sportolók szállítására«. Van sportélet Alsóvadászon nélküle is, de bizonyára még jobb lenne, ha ő is támogatná a falu sportjának feL emelkedését. Elismeréssel nyilatkoztak a járás vezetői a kiskinizsi községi tanács vezetőinek megértő támogatásáról Van is pezsdülő sportélet ebben a kis községben. De hajlandók áldozatot vállalni maguk a sportolók is. 300 facsemetét ültettek az idén a sportpálya körül. Most azt tervezik, hogy új öltözőépületet építenek a sportpályán. Vajda István arról beszélt, hogy necsak a labdarúgás jelentse a spor- tot a járás községeiben, hanem szervezzenek bajnokságot atlétikában« röplabdában, kézilabdában és asztalteniszben. sőt úszásban is, mert erre is van lehetőség. * Azzal az érzéssel távoztunk « szikszói járás sportvezetőinek tanácskozásáról, hogy az új bajnoki rendszer új és szép feladatot adott a járás sportvezetőinek kezébe. Nem könnyű e feladat. De éppen a múlt eredményei is igazolják, ha nem is találnak mindenütt megértő segítőtársakra, sok ember összefogása leküzdheti a legnagyobb nehézségeket is. Nemes P, Országos úszóterseny Tapolcán A Miskolci Vasútas Sportkör úszó- szakosztálya vasárnap rendezte meg országos jellegű úszóversenyét, ahol 11 egyesület versenyzői jelentek mzg a rajtnál. Az úszóversenyen részivétt Sárossy Imre mesteredző, a magyar úszóválogatott állami edzője is és nagysikerű úszóbemutatót tartott 5, 7 és 10 éves gyermekekkel. A budapesti VSC, FTC versenyzőin kívül Debrecen, Ózd, Jászberény, Farkaslyuk és Nagymiskolc úszói, — összesen 180 úszó részvételével kezdődtek meg a küzdelmek. A kiváló rendezésben lebonyolított verseny még a fővárosiak előtt is elismerést váltott ki. Meg kell említenünk az MVSC fiatal úszószakosztályát, melynek versenyzői több számban még a fővárosiakat is megelőzték. Igen értékes az MVSC 4X100 m-es férfi gyorsváltójának győzelme, az FTC és BVSC felett. Részletes eredmények a következők: 200 m ifjúsági fiú gyors: 1. Garai MVSC, 2.23.5 (új megyei ifi csúcs), 2. Bodóki DVSC. 2,26, 3. Elek FTC 400 m férfi gyors: 1. Pella ÓVTK* 5.21.5, 2. Körmendi FTC, 5.22.4, 3. Lassún ÓVTK 5.44.6. 100 m férfi hátúszás: 1. Kondás MVSC, 1.11.5, 2. Malyáta MVSC, 1.21, 3. Lakatos DVSC, 1.21.2. 100 m ifi leány gyors: Birinyi MVSC 1.20.9, 2. Senyessi BVSC, 1.20.9, 3. Üjfalusi Jászberény, 1.25.4. 100 m női mellúszás: 1. Nagy M* Előre, 1.28.2, 2. Török FTC, 1.35, 3* Szűcs FTC, 1.35. 100 m serdülő fiú mellúszás: I; Korompai BVSC, 1.22.2, 2. Szilágyi DVTK, 1.26.8, 3. Ferencsik FTC* 1.28.1. 100 m férfi mellúszás: 1. Grem- perger György FTC, 1.21.9, 2. Of«n váth MVSC, 1.22.1, 3. Stefanie* MVSC, 1.24.5. 4X100 m férfi gyorsváltó: 1. MVSC (Csathó, Király, Kondás, Garai) 4.25 p., 2. FTC 4.26.8 p., 3. BVSC 4.36.5 p. 4X100 m női vegyesváltó: 1. FTC* 2. Ózd. A vízüabdatoma végeredménye: 1. MVSC. 2. Ózd, 3. Jászberény. 2.27. r-i—) Budai József életéről és munkájáról könyvet írnak Borsod megyében Jövőre lesz húsz esztendeje, hogy 88 éves korában meghalt Budai József, Borsod megye nagy botanikusa és pomológusa. A tudós kutató, aki gimnáziumi tanár volt, 39 évig élt Miskolcon és az első világháború kitöréséig a botanikának szentelte életét. Szabod idejének nagy részét a Bükk-hegység erdeiben töltötte és számos — a múltban ismeretlen — növényt fedezett fel, amelyet róla neveztek el. Az első világháborút követő években abbahagyta a növénykutató munkát és minden tudását a gyümölcskertészet fejlesztésére fordította. Hihetetlen szorgalommal, rövid idő alatt 15-féle új gyümölcs- fajtát honosított meg. így például a »■budai domonkos« almát nemcsak hazánkban, de külföldön is szívesen termelik. 79 éves korában 3000 oltvánnyal faiskolát létesített a mai miskolci repülőtér környékén. Ebben az időben eredményeiről levélben számolt be Jávorka Sándor akadémikusnak. Levelében így ír: »■Elvem, munkámból nyerjen a köz. nyerjen a haza. És nyer is, mert felfedeztem egy olyan almafajt Hé- jőcsabán, amelynek óriási fája 35 deka legelsőrendű almát leád: súlyban kifejezve 5 múzsát. Ezt szaporítom és minden egyes almafa, amelyet e fajtából elültetnek, egy kis nemzeti tőkét jelent...* Faiskolája egyedülálló volt a vilár gon — a gyümölcsfákat ingyen adta a megye dolgozó parasztjainak. Igen boldog volt. amikor csemetekertjét megdézsmálták. A »fatolvajok« részére külön táblát helyezett el, ame- lyen felhívta figyelmüket: hogyan ültessék el és hogyan gondozzák tovább az újfajta gyümölcsöt termő fákat. A haladó szellemű nagy magyar tudós életéről és munkásságáról ff. Szabó Béla, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának mun» katársa — négy évi anyaggyűjtés után — most könyvet írt. A fényképekkel és a tudós eredeti leveleivel illusztrált tudományos könyv Budai József halálának huszadik évfordulójára jelenik meg. „Beteg“ cséplők Ne álljon a cséplés rossz gépek miatti Mánkéhoz látott a szikszói járás testnevelési és sporttanácsa is
