Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄC Szombat, 1958, július 19. Forrongó Közép-Kelet ŰJ SZELLEM, a nemzeti szabad­ság és függetlenség szelleme kerí­tette hatalmába az ázsiai népeket. A jnesés Kelet lassan elveszti a mesés $>roí it-lehetőségek varázsát az impe­rialisták előtt. A színesbőrűek is em­bernek kezdik magukat érezni és ki- «izállnak tenger fájdalmuk ellen, melyet a gyarmattartók zúdítottak rájuk. Üjabb és újabb tüzeket gyújt Századunk szelleme a keleti föld­tekén. Indonézia, Egyiptom, Szíria, Jemen már leszámolt a gyarmatosí­tókkal; Libanon népe két hónap óta vívja szabadságharcát az imiperialis- tabarát karmánmyal, mely a nép feltámadt haragja ellen most ameri­kai segítséget kért és kapott. És né­hány nappal ezelőtt új hír járta be a világot: Irakban pár óra leforgása alatt megdöntötték áz elavult király­ságot, köztársaságot kiáltottak ki, a Nyugatot kiszolgáló tömbpoiitika he­lyébe a pozitív semlegességet, a Közép-Keleten diadalmasan előnyo- muló új szellemet, az arab össze­fogás szellemét juttatták hatalomra. Ettől nagyobb meglepetésre ritkán Bdódik példa a történelemben. Az iraki királyi hatalom oly magabizto­san ült a nép nyakán, hogy Wash­ington és London Irakba vetette minden bizodalmát, politikai, gazda­sági érdekeinek közép-keleti oszlo­posát látták benne. És máról-holnap­ra a történelem szemétdombjára ke­rült az amerikai dolllármüliókkal, angol gyorstüzelő fegyverekkel meg­támogatott királyi hatalom. A Nyu­gat közép-keleti bástyája immár ro­mokban hever. A történelmi igazság- tevés feltartózhatatlanul dönti ha­lomra a gyarmatosítók civilizátort küldetéséről szóló hazug elmélete­ket, az ázsiai népek kezükbe akarják venni sorsuk irányítását. Az évszáza­dos imperialista gyámkodás ideje le­járt, a nép, melyet kiskorúsítottak az amerikai, angol olaj monopóliu­mok érdekei, felnőtt sorba lépett és visszanyert szabadságával élve ma­gáénak követeli azt, ami kizárólag az övé: mérhetetlen természeti kin­cseit. IRAK, KÖZÉP-KELET egyik leg­gazdagabb országa, két folyó, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál terül el. Területe közel ötszöröse hazánk területének: 433.500 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma viszont jóval kevesebb Magyarországénál, mind­össze 5,100.000 fő. Irakot elsősorban Közép-Kelet legnagyobb kincse, az olaj teszi gazdaggá, melyből 1956-ban több mint 30 millió tonnát termeltek ebben az országban. De ez a mér­hetetlen gazdagság nem trak népét gazdagítja, a jövedelmet az Iraki Olajtársaság nevű angol érdekeltségű monopólium urai vágják zsebre. A datolyapálma, melyből itt terem a legtöbb a világon, angol és amerikai ültetvényesek hasznára terem. Meg­terem a rizs. a búza, árpa, a vég­telen síkságokon kecskét, szarvas- marhát, lovat és juhot tenyésztenek. A természeti kincsekben és ültetve­Foníos tudnivalók, a termelői igazolványról Kockázatná Ikiiti sertéshistatás A -húsféleségek közül a magyar ember leginkább a disznóhúst ked­veli, 1957-ben 5 millió darab serté­sünk volt, s évente több millió ser­tést hizlalunk és vágunk le. Nem­csak falun tartják a sertést szívesen, hanem a vidéki városokban is. Ért­hető ez, mert a jóltartott sertés meg­hozza a család egész évi zsír-, sza- líwmaszükségletét és egyéb finom falatot is ad. Ha pedig eladásra, vagy szerződéses alapon hizlalják,- sok mindenre telik az árábóL De milyen gond, ha az állat meg­betegszik, elhullik, vagy kényszer- vágásra kerül. Kárbavé&z a hizlalás­ra fordított munka és a költség. Ez sajnos gyakran előfordul. A serté­seket sokféle betegség fenyegeti, ilyen például a fertőző gyomor- és bélgyulladás, a sertéspestis és orbánc, a fertőző sertésbénulás, tüdőgyulla­dás, szívhalál és amellett balesetek is történhetnek az állatokkal. Sok állattartó óhaja, hogy a hizla­lás kockázatmentes legyen és a ser­tés elhullása, vagy kényszervágás ne húzza keresztül számításukat. Ezért az Állami Biztosító a hizlalók kíván­ságára olcsó, rendkívül egyszerű fel­tételű hízósertésbiztosítást vezetett be. A biztosítási híj 4 havi tartamra sertésenként 44 forint, 6 hónapra 60 forint. Az állatorvosi vizsgálat nem szükséges. Ha ez idő alatt a sertés betegség, vagy baleset folytán elhul­lik, az Állami Biztosító az elhullás- kori élősúly után kilogrammonként 13 forint kártérítést fizet. Az újtípusú hízósertés-biztosítások felvételét, megkezdték. A hizlalók az Állami Biztosító helyi megbizottai- nál, körzetfelügyelőméi és járási fiókjainál jelenthetik be szándéku­kat. Az albán könyvkiadás fejlődéséről Albániában az ország felszabadu­lása óta ötszörannyi könyvet adtak ki, mint az albán könyvnyomtatás egész története folyamán. A kiadott kgnyvek között igen jelentős helyet foglal el az idegen nyelvekből fordí­tott irodalom. A más nyelvekből for­dított művek között tekintélyes számban van képviselve az orosz és a szovjet irodalom. A felszabadulás óta Albániában kb. 200 orosz és szovjet szépirodalmi művet adtak ki, összeseit csaknem másfélmillió pél­dányban.-----ooo----­— 40 tagú szovjet egyetemi kül­döttség kéthetes tanulmányútra ér­kezett Miskolcra. Most viszonozza a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem 40 tagú küldöttségének szovjet­unióbeli látogatását. nyékben gazdag ország népe azonban mérhetetlenül szegény. A bennszülött lakosság többsége primitív, nomád életmódot folytat, az ültetvények munkásai élibéren tengetik nyomo­rúságos életüket. A jobb megélhetést biztosító olajvállalatok bennszülötte­ket elvétve és csak olyan munkára alkalmaznak, amelyekre az Angliá­ból, Amerikából »importált-« fehér- bőrűek nem hajlandók. A nép kisem- mizettségét mi sem bizonyítja job­ban, mint ijesztő kulturális elmara­dottsága: a lakosság 75 százaléka írástudatlan. Irak az első világháború előtt hosszú ideig a török birodalom tar­tománya volt, majd az angolok tették rá a kezüket. Az angolok 1932-ben »függetlenítették* Irakot, s olyan ki­rályt ültettek trónra, aki mindenben kiszolgálta az olaj monopóliumok és ültetvények urait. A király jól tudta, hogy alattvalói fölötti uralmát csak az imperialisták támogatásával ké­pes fenntartani, s mihelyt ez a tá­mogatás megszűnik, oda van király­kodása. Fejszál király jól felszerelt hadsereggel rendelkezett, de ez a hadsereg — tisztikara révén — egyre jobban tolódott az arab szolidaritás gondolata felé és mind nagyobb elé­gedetlenséggel szemlélte a király üzelmeit, a gazdasági kiszolgáltatott­ság súlyos következményeit. A 23 ÉVES FEJSZÁL iraki király éppen Törökországba, a bagdadi paktum tagállamainak értekezletére indult, azonban a repülőtéren fönsé- ■ ges lábak alá terített bársonyszőnye­get vihették vissza, mert amikor a királynak meg kellett volna érkez­nie, már fogoly volt. az Iraki Király­ság pedig darabokra törve hevert a forradalom lába alatt. Kikiáltották a köztársaságot, s az Egyesült Arab Köztársasághoz fordultak, éltetvén Nasszert és az arab szolidaritás esz­méjét. Az iraki forradalom híre bénító hatással volt az angol és amerikai tőkésekre. Az imperialista közérzet­szeizmográf, a tőzsde szinte percek alatt reagált az 4 eseményekre. A newyorki tőzsdén pánikhangulat lett úrrá. Július 14-én általános eladási irányzat indult meg, az iraki olaj­ban és ültetvényekben érdekelt pénzemberek igyekeztek megszaba­dulni részvényeiktől, attól tartanak, hogy az újdonsült Iraki Köztársaság — miként az egyiptomiak a Szuezi- csatornával tették — államosítja a külföldi érdiek el tségeket. A jegyzett értékpapírok értékében végbement veszteséget két milliárd és nyolcszáz­millió dollárra becsülik. Az iraki forradalom egy újabb szög a gyarmattartó rendszer koporsójá­ba. A Közép-Kelet fellcbbanó sza- badságtüzéd e;gy velejéig romlott rendszert égetnek porrá, a népek függetlenségét semmiibevevő kapita­lista önzést, az imperialista gyarmati rendszert. MEGCSENDÜLT már a lélek­harang a gyarmatrendszer fölött, s elhallgattatná még a libanoni vizekre felvonultatott amerikai hadihajók sem tudják, mert maga a történelmi szükségszerűség húzza azt a -haran­got. Gulyás Mihály A termelői piacok rendjének biz­tosítása és a spekulációs tevékeny­ség kiküszöbölése érdekében a kor­mány rendeletet adott ki, amely sza­bályozza a mezőgazdasági termé­nyek, termékek és állatok termelői értékesítését. A rendelet szerint a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, termelőszö­vetkezeti csoport, termelői szakcso­port, szakszövetkezet, mezőgazdasá­gi társulás — mindezek tagjai — és az egyénileg gazdálkodó mezőgaz­dasági terményeit, termékeit és ál­latait — az egészségügyi és piacren­dészeti szabályok megtartásával — szabadon értékesítheti. Az árusításhoz termelői igazol­vány szükséges. Az élelmezésügyi miniszter rende­letben állapítja íheg, hogy mely pia­cokon, mely időponttól kezdve és mely mezőgazdasági termények, ter­mékek és állatok árusításához szük­séges termelői igazolvány. Az élel­mezésügyi miniszter a spekuláció kiküszöbölése érdekében elrendelhe­ti, hogy a kijelölt piacokon csak meghatározott távolságon belül lakó termelők árusíthatnak. A termelői igazolványt kérelemre ki kell adni a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, termelőszövetkeze­ti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások, ‘továbbá ezek tagjai, valamint az olyan egyéni gazdál­kodók részére, akik egy kát. hold, vagy ezt meghaladó szántóterületen, illetőleg 600 négyszögöl, vagy ezt meghaladó szőlő, gyümölcsös, kert területén gazdálkodnak. Az illetékes községi vagy városi tanács végrehaj­tóbizottsága azonban megtagadhatja a termelői igazolvány kiadását az olyan termelő részére, aki egy éven belül á piac rend­jét sértő cselekménye miatt két ízben szabálysértési eljárás so­rán pénzbírsággal sújtottak, vagy akit árdrágító visszaélés bűntette miatt öt éven belül a bíróság jogerősen elítélt. Azok részére, akik legfeljebb egy kát. hold szántó, illetőleg 600 négy­szögölet el nem érő szőlő, gyümöl­csös, kert területen gazdálkodnak, vagy egyéb mezőgazdasági művelés alatt álló területen folytatnak gaz­dálkodást, továbbá, akik mezőgaz­dasági művelés alá vont földterület­tel nem rendelkeznek, de állatte­nyésztéssel foglalkoznak, a termelői igazolványt csak abban az esetben szabad kiadni, ha ezek. hozama a piacon való értékesítést — a közös háztartásban élő családtagok számá­ra is tekintettel — indokolttá teszi. A termelői igazolvány egy nap­tári évre érvényes, s annak kiállításáért a termelő 20— 100 forint illetéket köteles leróni. (A rendelet a Magyar Közlöny jú­lius 5-i számában jelent meg.) Országos és havi vásárok jegyzéke Rövidítések: országos állat- és ki­rakodóvásár oák, havi állat- és ki­rakodóvásár hák. országos kirakodó- vásár ok. országos állatvágár oá, havi kirakodóvásár hk, havi állat­vásár há, szarvasmarha-vásár szm, sertésvásár se. • Vasárnap, július 20. Baja (Bács) oák, Cegléd (Pest) oák, Dévaványa (Békés) oá'k, Fülöpszál- lás (Bács) oák, Hatvan (Heves) oák, Heves (Heves) oák, Kistelek (Cson­grádi oák, Kondoros (Békés) oák, Lakitelek (Bács) oák, Mezőberény (Békés) oák, Romhány (Nógrád) oák, Szőreg (Csongrád) oák, Tokaj (Bor­sod) oák. Hétfő, július 21. Dombrád (Szabolcs) oák, Győr (Győr) oák, Hajdúböszörmény (Haj­dú) o^k. KöleseJSzabolcs) Kör­mend (Vas) oák, Mátészalka (Sza­bolcs) oák, Mohács (Baranya) oák, Nagyatád (Somogy) oák, Nógrád (Nógrád) oák, Paks (Tolna) oák? Sal­gótarján (Nógrád) oák, Szikszó (Bor­sod) oák, Szil (Győr) hák, Tiszatar- ján (Borsod) oák, Tüskevár (Vesz­prém) oák, Vámosmikola (Pest) oák, Verpelét (Heves) oák. Kedd, július 22. Fadd (Tolna) oák, Gödre (Bara­nya) oák, Jászfényszarú (Szolnok) oák. Szerda, július 23. Alsónémedi (Pest) oák, Bicske (Fejér) oák, Mike (Somogy) oák, Nyiradöny (Hajdú) oák. Nyirmada (Szabolcs) oák. Szentgotthárd (Vas) oák. Csütörtök, július 24. Magyarmecske (Baranya) oák, Püspökladány (Hajdú) oák, Söjtör (Zala) oáik. Péntek, július 25. Aszód (Pest) oák. Pusztamérges (Csongrád) oák, Véménd (Baranya) oák. Szombat, julvtfs 26: 5 Csókomyavisonta (Somogy) óáík, Iharosberény (Somogy) oák, Török- szentmiklós (Szolnok) oák, Tűrje (Zala) oák. A lengyel ellenállási mozgalom költészete Varsóban »Az ellenállási mozgalom könyvtára« sorozatban a közelmúlt­ban megjelent »A lengyel illegális költészet antológiája«. A kötet W. Broniewski 1939-ben írt »Feltűzni a szuronyt!« című versével kezdődik és E. Osmanezik 1945 áprilisában kelte­zett »Berlind levél« című versével zárul. Az antológia 120 'költő verseit és több névtelen partizán-költő műveit tartalmazza. A versek legnagyobb része a háború éveiben illegális folyóiratokban jelent meg. Az antológiába olyan költői művek is bekerültek, amelyeket szerzőik a háború idején Lengyelország hatá­rain túl írtak, de rendkívül népsze­rűek voltak Lengyelországban. 9 — 1 9 - ^ . HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió 1953 július 21-től iulius 27-ig Hétfő, július 21. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.10: Riportműsor. 9.25: Filmzene. Óvodások műsora. 10.'30: Szívesen hall­gattuk... 12.10: Népi muzsika. 13.00: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 13.15: Heti ze­nés kalendárium. 14.15: Operett részletek. 14.55: Napirenden... 15.00: A Gyermek- rádió műsora. 15.40: Népszínműveik ked­velt dalaiból. 16.10: Lányok, asszonyok. 16.’23: Szimfonikus zene. 17.02: öregek, fi­atalok. ■ Riportműsor. 17.17: ötórai tea. 18.10: Zongoramuzsika. 18.45: Ifjúsági őr­járat. 19.00: Régi magyat opereitekből. 20.30: Csermák élete és munkássága. Elő­adás. 21.00: Tudományos híradó. 21.15: Lengyel zened hét. 22.57: Tánczene. 0.10: Magyar nóták. Petőf i-rádió: 14.20: A Gyermekrádió műsora.; 14.40: Zenekari hangverseny. 15.40: Szendefi Árpád, az öreg tizenkilen- ces. 16.00: Népek balladái. 16.30: Külpoli­tikai kalauz. 16.40: Operarészletek. 17.10: David Ojsztrah Sosztakovics hegedűver­senyéről. 18.10: Versek. 18.25: A barátság hullámhosszán ... . 18.35: Verbunkosok, népdalok. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelv- tanfolyama. 19.15: Zenés műsor. 19.45: iBporthíradó. 20.00: Operarészletek. 20.40: Falurádió. 21.05: Könnyű zene. 21.40: Emlékezés Kilián Györgyre. 22 00: Ope­rettmuzsika. Kedd, július 22. Kossuth-rádió: 8.10: Népi muzsika. 8.40: A bolgár rádió kórusa énekel. 9.00: Urán­mezők felé. Ifjúsági rádiójáték. 9.40: Könnyű dalok. 10.10: Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.25: Szimfonikus táncok. 11.00: Gárdonyi Géza két karcolata. 11.20: Ver­bunkosok, magyar nóták. 12.10: Könnyű |ene. 13.00: Versek. 13.12: Operarészle’ek. 14.00: Szórakpztaitc muzsika. 14.45: A Gyermejcrádió műsora. 15.05: Alpár Gitta énekei. 15.25: Napirenden... 15.30: Egy falu — egy nóta. 16.10: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Irodalmi műsor.. 17.30: Népi mígzsika. 18.10: Szív küldi . . . 18.40: Gyári sziréna.,,. 19.00: FiLmdalok. 19.20: Nagy mesterek muzsikája, 20.30: Amikor nálunk kilencet üt az óra... 21.00: Az Ifjúsági Rádió expedíciója. 21.30: Bemu­tatjuk legújabb moszkvai lemezeinket. 22.20: Mai szemmel... 22.30: Korunk ze­néje. 0.15: Mary Ford énekel. * Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangver­seny. 14.40: Filmzene. 14.55: Cápauszo­nyok. Elbeszélés. 15.15: Bánki József és Molnár. Miklós hangversenye. 15.50: Mi történt a nagyvilágban? 16.00: Operett- részletek. 16.45: Alfréd. Elbeszélés. 17.00: Kamarazene. 17.30: A Rádió szabadegye­teme. 18.00: Granadai esték. 18.45: Fúvós­zene. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- folyama,. 19.15: Népdalok. 19.45: Mit kap á vasút a hároméves tervben? 20.00: Len­gyei zenei hét. 20.45: Versenyfutás a kin­cses szigetért. 21.05: Chopin-zongoraművek folytatása. 21.40: Népi muzsika. 22.20: Könnyű zene. Szerda, július 23. Kossuth-rádió: 8.1C: Népszerű opera­részletek. 9.00: A Rádió szabadegyeteme. 9.30: Népi muzsika. 10.10: A Gyermek- rádió műsora. 10.30: Kamarazene. 11.00: Könnyű zene Varsóból. 1140: Magyar szerzők kórusművei. 12.,10: Tánczene. 13.00: Lányok, asszonyok... 13.15: Ope­rettrészletek. 14.00: Népi muzsika. 14.40:, Iskolai kórusok énekelnek. 15.00: Diák­tarisznya. 15.25: Horváth Tivadar énekel. 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Napirenden... 16.15: Szív küldi... 17.00: Hazai körkép. 17.20: Tánczene. 18.10: Ope­rarészletek. 18.45: Uj gyártmányok éve a Győri Vagongyárban. 19.00: Népdalcsokor. 19.45: A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 20.30: Tánczene. 21.15: Szabadság, szerelem. A Rádió irodalmi folyóirata. 22.30: Wehner Tibor zongoraestje. 0.15: Verbunkos muzsika. •j Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió műsora. <4.40: Vadászok ötperce. 14.45: Szimfonikus zene. 16.00: Halló, itt Waldo- már 1. Színmű. 17.20: Szimfonikus hang­verseny. 18.20: Gyermeknevelés. 18.40: Dugonics András emlékezete. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.13: Klinda István Bach-művekét' orgonái. 20.00: Operarészietek. 20.40: Falurádió. 21.05: Lassus madrigáljaiból. 21.25: Köny- nyű zene. 22.25: Egy év a Rádiószínház- ban. Riport. 22.40: Lengyel zenei hét. Csütörtök, július 24. Kossuth-rádió: 8.Ív: Könnyű zene. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Ifjúsági műsor. 9.40: Tömegdalok. 10.10: Szolnoki képes­könyv. 10.45: Kühei Angéla zongerahang- versenye. 11.05: Fejes Endre novellás- kötetének ismertetése. 11.25: Népi mu­zsika. 12.10: Népszerű egyvelegek. 13.00: Emlékezés CsernSsevszkijre. 13.10: Opera- részletek. 14.20- Egy falu - egy nóta. 14.50: Részletek a zeneművészeti Főiskola hallgatóinak diplomahangversenyéről. 15.10: Sakk-matt. 15.20: A Gyermek-ódió műsora. 15.34: Ifjúsági műsor. 16.10: Z4- nés műsor. 16.50: Gyári sziréna. 17.10: Könnyűzenei híradó. 17.45: Egy régi sze­gedi irodalmi est. — 18.13: Magyar népdalok. — 18.45: Fórum. \ pro­tekcióról. 19.00:. Gounod: Faust. Opera öt felvonásban. 23.05: Tánezene. 23.40: Zene­kari hangverseny. 0.10: Népi muzsika. Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Lengyel zenei hét. 16.10: Az apostol. Petőfi Sán­dor elbeszéld költeménye. 16.47: Az Ifjú­sági Rádió műsora. 17.10: így jött létre a Harmadik Birodalom. Előadás. 17.25: Operettrészletek. 18.10: Liszt Ferenc pesti hangversenyei. Előadás. 19.0-5: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 19.25: Filmzene. 19.45: Riportműsor. 20.00: Könnyű zene 20.40: Falurád'ó. 21.05: Hangverseny Gershwin műveiből. 21.50: A szív újra do­bog. Előadás. 22.00: Fúvószene. 22.25: Nép­dalok. 22.45: Marc Alyn versei. Péntek, július 25. Kossuf^prádiő: 8.10: Mai magyar szer­zők o’xM-ettjeiből. 8.30: A megalázás fi­nomságai. Regényrészlet. 9.02: Tánczene. 9.30: Népi muzsika. 10.10: Óvodások mű­sora. 10.30: A pénzügy őrzenekar ját&z'k. 11.00: Könnyű melódiák. 11.25: Fónagy Lívia énelkel. Ambrózy Béla zongorázik. 12.10: Tánczene. 13.00: Merre tart a ma­gyar mezőgazdaság? 13.15: Operarészietek. 14.10: Uttörő-híradó. 14.35: Napirenden... 14.40: Színes népi muzsika. 15.15: A Gyer­mekrádió zenés műsora. 16.10: Szív küldi. 17.00: Harcok a zenetörténet fordulóin. 17.50: Magyar festők Velencében. 18.10: Könnyű zene. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Tengeren át. Zenés riport. 20.30: Operett­est. 21.05: Előadás. 21.15: Csárdások. 21.23: Szimfonikus zene. 23.15: Könnyű zene. 23.35: Prokofjev: II. vonósnégyes. 0.10: Magyar népdalok. Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangver­seny. 15.00: A keleti főcsatorna men­tén. 15.15: Szórakoztató zene. 15.50: Nyári foglalkozások: 16.00: Magyar nóták, csár­dások. 16.27: A kés. Rádiójáték. 16.57: Mesél a Vigadó..' 18.10: Szegedi művé­szek operahamgversenye. 19.03: Lengyel zened hét. 19.45: A barátság hullámhosz- szán. 20.00: Heti hangversenykalauz. 20.40: Falurádió. 21.05: Operettmuzsika. 21.40: Helyszíni közvetítés a birkózóvilágbaj­nokságról. 22.40: Tánezene. SZOMBAT, július 26. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.00: Az Ifjúsági Rádió sportműsora. 9.15: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Szó­rakoztató hegedűmuzsika. 10.10: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.20: Egy éj Ve­lencében. Strauss operettjéből. 11.00; Az aranyróká. Elbeszélés. 11.30: Dalok és hangszerszólók. 12.10: Népek zenéje. 12.50. Mi újság a könyvesboltokban? 13.C5: Ope­rarészletek. 13.50: Szív küldi ... 14.20: Odysseus kalandjai. 15.00: Hirdefőoszlop. 15.10: A kórusirodalom mesterei. 15.30: A nemzetközi munkásmozgalom ’dőszerü kérdései. 15.45: Vécsei Ernő zongorázik. 16.10: Élőszóval — muzsikával. 18.15: Né­pi muzsika. 19.00: Zenekari hangverseny. 20.35: ,,Az ócska Stradivári”. Operettmű­sor. 22.20: Helyszini közvetítés a birkózó- világ 5a j no ks ár ól. 22.40: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.30: Operakalauz. 15.20: SzobanÖvénykedvelők őt perce. 15.25: Lengyel zet ei hét. 15.45: zenekari hang­verseny. 16.30: Történetek nagy karmes­terekről. 17.30: Emlékezés Eötvös Lo­rándira. 17.50: Petri Endre zongoráit) ^ng- versenye. 18.15: Lányok, asszonyok. 18.30: Lucienne Boyer énekel. 18.45: Schumann: Házászaibályok. 19.05: Tánczene. 19 40: Lát­tuk, hallottuk. . . 20.00: Operahangver« seny. 20.40: Falurádió. 21.05: Katooadalok. 21.40: Zenekari hangverseny. VASÁRNAP, július 27. Kossuth-rádió: 8.10; Falusi életképek. 8.20: Egy falu — egy nóta. 8.35: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Zenerajongók. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: Kiváncsiak klub­ja. 10.50: Tánczene. 11.30: Magyar tájak. 12.15: Népi muzsika. 12.50: Hétvégi jegy­zetek. 13.00: Szív küldi... 13.30: Rádiiólexi- kon. 14.00: Zenekari hangverseny. 13.05: Hét nap a külpolitikában. 15 20: Balladák. 15.50: Hanglemezparádé. 16.45: A MOM Kultúrtermében. 18.00: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 18.30: Közvetítés bajnoki ilabdairugó-iménkőzésékről. 1j9.20: Moszkvai találkozás Aram Hacsaturján- nal. 20.20: Zenés riport külföldi turisták­kal. 21.10: Tompa Sándor j útadóm játéka* 21.40: Népi muzsika. 21.50: Köznapi dol­gokról. 22.10: Helyszíni közvetítés a bir­kózó világbajnokságról. 22.35: Vasárnap éji Rádiószínház. 23.17: Tánczene. Petőfi-rádió: 7.55: Gergely Ferenc or­gonái. 8.30: A római katolikus egyház félórája. 9.00: Vidám dallamok. 9.30: Mis­ka bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi... 11.00: Salzburgi Ünnepi Játékok. 1958. 12.40: Kedves dalaink. 13.00: Művészleme­zek. 14.10: Merre tart a magyar mező- gazdaság? 14.25: Vairázsszelence. Mesejá­ték. 15.11: Cornelius: A bagdadi borbély. Vígopera. 16.56: Könnyű melódiák. 17.20: Szimfonikus hangverseny. 17.50: Filmze­ne. 18.10: Lengyel zenei hét. 18.20: Mezei csokor. 19.00: A szakma művésze: A ti?4 ezredik műtét előtt. 19.10: Tánczene. 20.03: Schubert-művék. 20.30: Egy barcsi meg­hívó nyomában. 21.10: A Lipcsei Rádió esztrádzenekara játszik. 21.30: Hangver­seny hallgatóink kívánságára. 22.30: T^nc- zehé. A műsorváltoztatás jogit a Magyar Rádió fenntartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom