Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

4 ÉS ZA KM AG YARORSZÄG Péntek, 1958. Július H. TISZTUL A LÁTÓHATÁR Was ár nap a reggeli gyorssal v Budapestre utaztam. Füzes­abonyban mellém ült egy gazdálko­dó forma ember. Kérdezett, én kér­deztem, s már pár perc múlva nagy­jából ismertük egymást. Elmond­tam, hogy a Hazafias Népfront me­zőgazdasági értekezletére utazom, ő pedig az első unokája keresztelőjé­re szintén Budapestre. Néztük a vonat ablakából a gyor­san változó határt, s megindult kö­zöttünk a beszélgetés a mezőgaz­dálkodásról. Az elsuhanó kispa reel Iák és a nagy parcelláik szembetűnő kü­lönbségéről beszélgettünk. Elmon­dotta utitársam, hogy 14 kh- on gazdálkodik. Két jó lova van, két fejőstehene, egy növendék üszője, hússertés kocái és hízói. Rendben van a házatája, jó gazda hírében áll. Panaszkodott, hogy már nem bírják a munkát. Négy gyer­meke közül egy sem maradt otthon. Feleségével dolgoznak látástól-va- kuliásig. Ez így nem élet — mondot­ta. •— Lassan megszakadunk a munkában. A továbbiakban arról beszélt, hogy még 1939-ben elvégezte az ezüstkalászos tanfolyamot, azóta két ízben járt téli mezőgazdasági tanfolyamra, meghallgat minden szakelőadást, szaklapokat olvas és éppen ezért elégedetlen a gazdálko­dásával. Jók a lovai, de mégsem ké­Uj üzletek nyíltak a Rácz Adám utcai bérháztömb között Miskolc egyik új la kőház-tömb je a Sztálin út és a Rácz Adám utca között, a volt „Glósz kitérőben” épült. Az ottani bérházak lakóinak régi kívánsága, hogy bővítsék az üzlethálózatot, ne kelljen a távoli üz­letekben beszerezniük mindennapi legapróbb szükségleteiket is. Az ille­tékes tanócsszerv megértéssel fogadta a lakótelep több száz lakójának jogos kérését és pár héttel ezelőtt megnyitott az egyik bérház e célra épített földszinti üzlethelyiségében egy ízlésesen berendezett zöldség- és gyümölcsboltot. Most már kényelmesen szerezhetik itt be a háziasszo­nyok friss zöldség- és gyümölcsszükségleteiket. A napokban újabb, minden igényt kielégítő fűszer- és csemegeboltot nyitottak, amelyben minden élelmiszer kapható. A bolt vasárnap is kinyit, hogy a tejet és tejterméket megvásárolhassák a gyermekes anyáik. A bérháztömb gyermekserege most már egy újabb üzlet megnyi­tását várja türelmetlenül. Be-bekukucskálnak a kirakat ablakain, mikor készül el a nemsokára megnyitandó cukrászda berendezése, üzlethelyi­sége. A cukrászda kellemes találkozóhelye lesz nemcsak a fiatalságnak, hanem a felnőtteknek is. Aki egyébként régen járt e bérháztömb tájékán, ma már alig is­merne rá. Parkosították a környékét, belső területét. Üde gyepszőnyegek zöldellnek a házaik között, kényelmes padokon pihennek a lakók. Az uta­kat apró piros kövekkel borították be. A lakók igyekeznek tovább szé­píteni a házak táját, virágokkal ültetik be a gyepszőnyegek szegélyeit és arra nevelik a gyerekeket, hogy vigyázzanak rá, hiszen az nekik épül-szépül, az udvaron pedig nekik nőnek a fák. Igazán barátságos, kol­lektív otthonná vált az új lakótelep. —— ........................................................ S zínaranyat találtait a Békés-Povádon feltárt 'Írókban Á Békési Tangazdaság povádi rizstelepén kubikolás közben gazdag régészeti lelőhelyre bukkantak. A feltáráskor a talaj felső rétegében honfoglaláskori. alatta pedig a neo­lit korszakból való, többezeréves le­letek kerültek elő: cserépedény, em­bercsontváz, állati csont és abból csiszolt eszköz, lószerszám, lándzsa, nyilmaradvónyok, bronzbalta, sima és fonott ezüst- és bronzékszerek, pénzek. A honfoglaláskori sírokat megke­ményedett földpadló választotta el az alattuk levő neolit korszak beli rétegtől. A mélyebben fekvő sokezer éves település helyén zsugorított csontvázakra is bukkantak. A hon­foglaláskori temetőben két magyar harcos sírjában lókoponyát és ló Iábszárcsontokát, kengyel- és zabla-, kifeszített ij- és nyíl-maradványokat is találtak. Hat honfoglaláskori sírból szinarany hajkarikák kerültek nap­világra, összesen 17.5 gramm súly­ban. A mintegy ezeréves ékszereket a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum páncélszekrényében helyez­ték el. (MTI) pes 15-16 crxwiél mélyebb mag­ágyat készíteni. Pedig tudja, hogy a táblás gazdálkodásnál a gépi munkával 25-30 cm-es kitűnő mag­ágyat készítenek. <3 nem tud trak­torral szám tatai, mert szétszórtan, kis parcellákban vaimrnk a földjei. Tudja azt ás, hogy a talajbaktériu­mok száma megsokszorozódik a 25- 30 cm-es magágyban, nem mégegy- szer annyi, hanem százszor is több, mint a sekély magágynál. Ezért díszük olyan jól a nagytáblán ki­kelt növény és ezért fejlődik gyor­sabban. mint a kisparcellán. mert a zsenge gyökérzetet a jói elkészí­tett (helyesen trágyázott, szakszerű­en alkalmazott vetésforgó) mélyí­tett magágyban a talajbaktériumok milliárdjad táplálják. Tudja azt is, hogy a nagy táblákon az állandóan fejlődő agrotechnikai eljárások al­kalmazásával évről-évre fokozódik á terméseredmény. Azt is tudja, hogy az állattenyésztés igazi fejlesz­tésére, a belterjességre, csakis a nagyüzem képes, mert a nagyüzem tudja csak megtermelni az állatok takarmányszükségletét, szükséges tápértékek szerint. Beszélgettünk a világ mezőgaz­dasági helyzetéről: az amerikai far­merek tönikrejutásáról, a nyugat- európai mezógazdaségi válságról, a szocialista országok mezőgazdaságá­nak állandó fejlődéséről, a Szovjet­unió mezőgazdaságának rohamos fejlesztéséről, — a világpiaci árak­ról. A rról ás beszélgettünk, hogy milyen nagy áldozatot hoz kormányunk a tavalyi terményfel­vásárlási árak tartásával, amikor a világpiaci árak a mi felvásárlási árainknak mindössze 30 százaléka körül mozognak. Erre vonatkozóan szó esett arról, hogy egyetlen kiút van nálunk: a nagyüzemi termelés­re való áttérés, a kdsparcellák egye­sítése a termelőszövetkezetekben. Elmondotta útitársacm, hogy csak az a bizonyos »maradi vélemény« ne volna! »Ez elég nagy visszahúzó erő, — de vagyunk már a faluban egypáran jógazdák, akik elhatároz­tuk, hogy át fogjuk tömi ezt a vasfüggöny?.« Közben Budapeeitre értünk. Az­zal búcsúzott utdtársam,»jövő ilyen­kor látogasson meg«. »Akikor már kombájnnal fogunk araitni. Na Is­ten áldja, Hudák János vagyok Besenyőtelekről.« \/iszontlátásra Hudák barátom, v jövő ilyenkor találkozunk Besenyőteleken. NÉMETH IMRE a Hazafias Népfront megyei alelnöke Munkásőrök dicsőségkönyvébe í~1 ondok, bajok közepette mutat­'Jr kozik meg igazán, ki a becsü- letesszívü barát. Mert nem elég az, ha valaki csak szavakban barát... Ember- és társadalomformáló nap­jainkban ma már egyre több az olyan ember, aki kész sorsközössé­get vállalni embertársaival, aki igaz barát a jóban, s igaz segítőtárs a rosszban,. Aki nem sajnál sem fá­radtságot, sem anyagiakat, ha arról van szó, hogy bajbajutott emberek százain, ezrein kell segíteni. Ilyen emberbaráti szerétéiről, a nép iránti szerétéiről, igazán érző szívrőt, sení- tőkészségröl tett ele tanúbizonyságot az elmúlt napokban megyénk több járásának munkásőrei. A rendkívüli nyári esőzések az el­múlt hetekben megyeszerte megduz- zasztották a patakokat, a folyókat, különösen a Hernád völgyében. Encs, Gibárt térségében egyik napról a másikra, száz és száz holdnyi, verí­tékkel, fáradsággal megmunkált, be­vetett földet, többszáz lakóházat fenyegetett pusztulással az árvíz. Emberek kenyere, élete forgott ve­szélyben. Többezernyi öreg s gyerek szíve szorult össze az aggódástól, félelemtől, ahogy centiméterről-cen- timéterre emelkedett a szennyes ár. Volt már részük árvízben. Tudták; baj lesz most is, ha tovább árad a folyó és nem érkezik megfelelő segít­ség! De nem maradtak magukra. A veszély első híradására kék munka­ruhába öltözött, vöröscsillagos-sap- kás barátok jelentek meg: az enr.si és abaujszántói járás munkásőrei... JLfa, több nappal a veszély után, L1X sok hernádmenti község dol­gozóitól hallani, hogy talán sohase tudják meghálálni a munkásőröknek, amit értük, a faluért tettek. Szívesen elmondják a részleteket is. A részle­teket: hogyan álltak őrt már a ve­szély közeledtekor Görcsös Béla és Tóth Béla szakaszparancsnokok ve­zetésével az encsi, illetve abaujszán­tói járás münkásőrei. Őrködtek a gá­tak mellett a falu dolgozói helyett is. Mert voltak, akik lebecsülték a veszélyt, akik nyugodtan aludtak, míg a munkásőrszemek aggódva fi­gyelték, hogyan emelkedik a. víz fortyogó, kavargó szintje. S mikor kritikussá vált a helyzet, a munkás­őrök egy része lapáttal, munkaszer­számmal a kézben dolgozott, mások háztól-házig rohantak, riasztani min­denkit. Riasztani azokat is, akiknek sajátjuk védelmében elsősorban ott lett volna a helyük a gátakon! Az­után egyesült erővel láttak munká­hoz. Ott voltak, ahol a gátat kellett emelni, ótt, ahol a már rohanó ár elől értékeket, takarmányt, bútort, gazdasági felszerelést kellett meg­menteni. Később csatlakoztak hozzá­juk a határőrök s együttes erővel védtek meg, mentettek meg száz­ezreket a falu lakosságának. Varga István munkásőr — kőmű­ves az épülő falak mellől, — Polyecs- kó Imre munkásőr — kőbányász a bányábólr.— Kedves Zoltán munkás­őr szakaszparancsnok-helyettes az abaujszántói tanácselnöki székből sietett idegen, ismeretlen emberek termését, vagyonát megmenteni. Két nap, két éjjel nem aludtak. Két nap, két éjjel álltak őrt egyik kezükben fegyverrel, a másikban lapáttal, ásó­val. őrködtek, dolgoztak, míg el nem múlt a veszély. Miért tették? Mert esküvel tettek fogadalmat, hogy mindent megtesznek a haza, a nép védelmében? Ezért is! Mert párttagsági könyv van a zsebükben. Ezért is! — De ki lehet ezt fejezni és meg lehet indokolni sokkal egy­szerűbben: tették, mert nem tehettek másként, ők olyan emberek, akiknek nagy többségét kemény napok, nehéz napok neveltek kommunistává. Tet­ték, mert nevükben is ott hordoz­zák, hogy őrködniük kell munkás­módra az ország, a nép jóléte, bizton­sága felett, ■ 1 - ■ ■■■ J ehet, hogy valaki, akár félre- ^ értésből, akár rosszakaratból nagy szavaknak titulálja a fent le­írtakat. Azonban éppen maguk a té­nyek bizonyítják, hogy munkásőrsé­günk mindeddig ragyogóan megállta helyét, teljesítette vállalt kötelezett­ségét. Jól emlékszünk, hogy az ellen­forradalom leverése után nagy több­ségében mai munkásőrségünk al­kotta azt a karhatalmat, amely or­szágszerte lefegyverezte, méltó he­lyére juttatta az ellenforradalmáro­kat, meggyőzte tévedésükről az ellenforradalmárok befolyása alá ke­rült fiatalokat, ők voltak, akik ke­mény, igazságos kiállásukkal segítet­tek rendet teremteni, megerősíteni a proletárdiktatúra hatalmát. S a kon­szolidáció után jelentkeztek, esküt tettek, hogy munkautáni szabadide­jüket felhasználva őrködnek a népi demokrácia biztonsága felett, őrköd­nek, hogy senki meg ne zavarhassa a nép békés építőmunkáját, senki ne kezdeményezhessen és ne teremt­hessen a nép ellenségeivel szövet­kezve az 1956. októberihez hasonló veszélyes, népet, hazát, lelkedet rom­boló véres kalandot. A munkásőrök: Tóth. Görcsös elv­társ szakaszának munkásőrei, a Var­ga Istvánok, Polyecskó Imrék min­den bajban, minden veszélyben hű segítőtársai a népnek. Olyan segítő­társak, akik elsősorban a nép bizton­ságát, jólétét tartják szemelőtt, s ezért, ha kell, anyagi, erkölcsi, fizi- !<ai áldozatokat hoznak... éltán kerülhetnek piros betű­vel beírva ezek a tettek mun­kásőreink dicsőségkönyvébe, BARCSA SÁNDOR TIT HÍREK „Van-e rossz gyermek?” eím<m«fl Július 11-én, pénteken délután 5 ónad kezdettel a pedagógiai szakosztály előadást rendez a tapolcai Éjjeli Szanatóriumiban. Előadó: dr. Bognár József Járásbíró, a TIT peda­gógiai szialkoszitólyánattc eSnóke. A „Borsodi Szemle” előreüiáthaitóan jú­lius 15-én j elleniük meg, több mint 80 ol­dal térj ed elemiben. A folyóirat 15 cikket közöl, többeík között a diósgyőri várról, a múlt nyáron lezajlott gry enmekparaltzis járványról, az eflső borsodi \w*ámorról, a borsodi tájak kialakulásáról, az új bá­nyászlházjalkrőa és egyéb Időszerű kérdés­ről. A cikkeket és tanulmányokat szép fényképek és reprodukciók illusztrálják. A folyóirat ám mindössze 6 forint. Elő­fizethető a TIT megyei titkárságán (Mis­kolc, Széchenyi u. 16.). Egyes számok az utcai újság árusoknál kerülnek forga­lomba. T,átta már a Bttkkfennsik legszebb tá­jait? Ha nem, akkor vegyen részt a TIT és az IBUSZ július 20-i nagymezői autó- kirándulásán. A részvételi díj 24 forint. Jelentkezni lehet az IBUSZ menetjegy­irodában (Miskolc, Kazinczy u, 2.). ‘JlfíKmfíG VfífíORSlfíG A vidék egyik legjelentősebb atlé­tikai versenyét rendezik meg szom­baton és vasárnap délután a diós­győri stadionban. Tizenkilenc megye válogatott versenyzői vetélkednek majd egymással a vidék bajnoka címért. Az elsőségért vívott ver­senyben ott lesznek Borsod megye legjobbjai és ha sikerül a legjobb összeállításban kiállni, legyőzhetik a múlt évi győztes Győr—Sopron me­gye válogatottját. Legutóbb 1950-ben rendezték meg Diósgyőrött az or­szágos vidéki bajnokságot, akkor Borsod megye lett az első. Milyen összeállításban veszi lél a küzdelmet megyénk válogatottja? Férfi versenyszámok: 100 m síkfutás: Z. Kovács János DVTK. Nagy Ferenc DVTK, Óbort Ottó DVTK, Saranikó István MEAFC. 200 m síkfutás: Az előbbiek. 400 m: Nagy Ferenc, Szarka Gyula, Óbert Ottó DVTK, Straszburger László M. Pedagógus. 800 és 1500 m: Fazekas Miklós, Prak Géza DVTK, Szarka Gyula, Klekner László OVTK, 5000 m: Fazekas Miklós DVTK. Tóth Gyula OVTK. 3000 m akadály: Szarka Gyula OVTK, Tóth Gyula OVTK. 10.000 m: Fazekas Miklós DVTK, Tóth Gyula OVTK. 110 gát: Berzy Károly, Járdániházi Csaba DVTK, Szolnoki László DVTK. 200 gát: Berzy Károly DVTK, Balikó László Bükikaijai Bányász, Kiszty Je­nő DVTK, Járdánházi Csatba DVTK. 400 gát: Szarka Gyula OVTK, Bali­kó László Bükkaljai Bányász, Berzy Károly DVTK. Rúdugrás: Szakái Sándor DVTK, Dorogi Dénes ME­AFC, Csótay József DVTK. Magas­ugrás: Járdánházi Csaba DVTK, Szolnoki László DVTK, Ónody Ákos DVTK. — Távolugarás: Z; Kovács János DVTK, Kiszty Jenő DVTK, Oláh István DVTK. Hármasugrás: Berzy Károly, Járdán­házi Csaba, Oláh István DVTK. Súly­lökés: Kobold Károly, Kobold Ala­dár, Papp Gábor DVTK. Diszkoszve­tés: Kobold Károly, Kobold Aladár DVTK, Marczis József OVTK. Ge­relyvetés: Barcza Géza MEAFC, Szenite László MEAFC. Kalapácsve­tés: Mező Zoltán, Kobold Aladár DVTK. Női 100 ni: Skultéti Etelka, Kobold Aladárné, Tóth Emília, Bükkaljai Bányász. 200 m: Skultéty Etelka, Kobold Aladárné, Nagy Zsu­zsa DVTK. 400 m: Nagy Zsuzsa, Ne- mesánszky Edit DVTK, Papp Júlia Ormosbánya. 800 m: Ugyanezek. 80 gát: Nagy Zsuzsa. Távolugrás: Skul­téty Etelka, 'Kobold Aladárné, Ka­marás Istvánné DVTK. Magasugrás:- Kamarás Istvánné, Berzy Piroska, Kiskovics Edit DVTK. Súly lökés: Al- mási Vera DVTK. Diszikoszvetés: Kosi'k Len/ke DVTK. Gerelyvetés: Kamarás Istvánné DVTK. A megyei szövetség kéri a váloga­tott csapat tagjait, hogy mindkét versenynapon a verseny előtt 1 órá­val a stadionban jelenjenek meg; Versenykezdés: szombaton fél 4 óra, vasárnap délután fél 5 óra. Egyben kéri a megyei szövetség vezetősége mindazokat a versenybí­rákat, akik az atlétikai versenyen közreműködnek, szintén a fenti idő­pontban jelenjenek meg a verseny színhelyén. Lehetőleg mindén ver­senybíró vegye 'ki a részét a nagy­szabásúnak ígérkező verseny lebo­nyolításából. Üzemi sportünnepély az MVSC pályán A Miskolc személypályaudvar dol­gozói a napokban tartották meg üze­mi sportünnepélyüket. A személypá­lyaudvar szakszervezeti bizottsága a tömegsport támogatását figyelembe- véve rendezte meg az állomás dol­gozói részére a sportünnepélyt. Az állomás »szolgálaton kívüli« dolgo­zói közül több százan megjelentek a jelzett napon és időben, az MVSC pályán azzal a szándékkal, hogy sportolhassanak. Hiába volt meg bennük a jó szándék, a sport iránti szeretet, nem vehettek részt vala­mennyien a sportversenyeken, mert nem volt elég felszerelés. Mintegy 180 induló vett részt a küzdelmek­ben. Lévay Sándor elvtáns irányításá­val, — akinek Szendred Frigyes és Mezei István elvtársak segítettek, — elég gyorsan peregtek a számok. RészJletes eredmények a követke­zők: 100 méteres síkfutás: 1. Erdős Jó­zsef vonatfékező, 2. Tóth József rak- tárook, 3. Németh Károly vonatfé­kező. 400 m. síkfutás: 1. Erdős József vonatfékező, 2. Sz. Demeter István vonatfékező, 3. Berki János vonatfé­kező. Sulylöikés: 1. Benkő Kálmán külsős forg. sz. tevő. 2. Sz. Demeter István vonatfékező, 3. Czihai Gábor vonatvezető. Ugyanebben az időben úttörők ré­szére is rendeztek három számból álló atlétikai versenyt. 100 m. síkfutás: 1. Wágner Lajcs. 2. Hajdú Imre, 3. Szabó Tibor. 400 m. síkfutás: 1. Wágner Lajos, 2. Sza­bó Tábor, 3. Hajdú Imre. Sulylökés (4 kg-os súly): 1. Szabó Tibor, 2, Horváth István, 3. Wágner Lajos. Az atlétikai verseny befejezése után az állomás dolgozóinak két lab­darugó csapata barátságos mérkő­zést játszott egymással. Az eredmény nem volt fontos, csalk a jó kedély, melyben nem is' volt hiány. Bár vontatottan indult a sportün­nepély és a résztvevők száma is le­hetett volna -nagyobb, mégis meg kell állapítanunk, hogy 'helyes volt meg­rendelése. (— 1 —)-----------ooo----------­S PORTHÍREK A DVTK NB I-es labdarugó csa­patának következő ellenfele vasárnap a Vasas együttese lesz Budapesten. A mérkőzésre a Népstadionban ke­rül sor. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel játsszák le az MVSC sportpályán rz MVS‘C—DVTK NB I-es kispályás kézilabda mérkőzést. A bajnokság során ez a mérkőzés félbeszakadt, azért kell most újrajátszani. Vasárnap az NB III. északi cso­portjában és a megyei I. osztályban három—három elmaradt bajnoki mérkőzés lejátszására kerül sor. Az NB Ill-ban: Kazincbarcika—Zaeyva- pálfalva, Putnok—Sátoraljaújhely, Petőfibánya—Borsodnádasd, míg az I. o-ban Farkaslyuk—Felsőzsolca, Szikszó—Somsály és Alsózsolca—M. Honvéd mérkőzéseket tartják meg.­......—.... -uCO ..........- ■ — K ézilabda NB I. férfi Diósgyőri VTK—Elektromos 13:10 (4:3). A Diósgyőrben lejátszott mér­kőzésen a diósgyőri fiúk nagyszerű játékkal győzték le jónevű fővárosi ellenfelüket. Minden játékos tudása legjavát nyújtotta, mégis külön ki kell emelni Varga és Kovács játékát, akik valós ággal motorjai voltaik a győzelemnek. Bp. Vörös Meteor—Miskolci VSC 17:10 (7:5). Az MVSC pályán nagy érdeklődés mellett játszották le a mérkőzést. Az egyik legjobb ma­gyar kispályás csapat ellen jól tar­tották magukat a miskolciak. A VM ragyogó ossz játékot mutatott ezen a mérkőzésen, mely nagyiramú izgal­mas volt. Gyors indítások jellemez­ték a játékot. Az MVSC két büntetőt is kihagyott. Jók: Kőszegi (a mezőny legjobbja), Hajas, Csák, illetve Zsí­ros, Hoffman és Szabó.-Megrendelte a kereskedelem a konfekcióipartól a télikakátokat és a tél i ruhákat Két héten át tartottak a ruhagyá­rakban és a Ruhaipari Tervező Vál­lalatnál a kereskedelemmel folyta­tott tárgyalások, amelyeken kiválasz­tották és meghatározták hogy mi­lyen anyagokból, milyen szabással, mennyi ruhát gyártsanak az utolsó negyedévben. Négyszáz féle új mo­dellből válogathatták ki a legcsino- sabbakat. A konfekciógyárak egy- egy, különböző mintájú anyagokból készült, azonos fazonú ruhából 500- 600, sőt 300 ruha készítését is vál­lalták, tehát nagy lesz a választék. Külön érdekessége volt a tárgyalá­soknak, hogy azt, amit az egyik megye nagykereskedelmi vállalata rendelt, rendszerint nem kérte a má­sik, s így nem kell attól tartani, hogy az ország másik vidékén esel- I leg ugyanolyan ruhával találkoznak a nők, erre ugyanis csak ők kénye­sek. A gyárak külön felhívták a ke­reskedelem képviselőinek a figyel­mét, hogy többféle méretben hajlan­dók gyártani a ruhákat, kabátokat, csak rendeljék meg. A konfekció- áruk általában 21 méretben készül­hetnek, hogy minél több ember vá­sárolhasson testalkatának megfelelő öltözéket. A megrendelések alapján ez év utolsó három hónapjában 78 000 férfi kabátot, . 82 000 női kabátot, 84 000 női ruhát gyártanak. Készítenek 192 ezer férfi öltönyt, 306 ezer fiú ru­hát, 102 ezer gyermekkabátot. A kis­lányoknak 197 ezer ruíhát varrnak a konfekciógyárak, Borsodi atléták a vidéki atléták seregszemléjén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom