Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

2 északmagyarorszAg Csütörtök, 1958. július 10. Veszteségmentes aratást! Megyerik kerületén a napokban sok helyen megpendült a kasza, az arató­gépek, kombájnok hozzákezdtek a munkához. Az őszi árpa, de néhol már a búza is kasza alá érett. Szor­galmas kezek vágják a rendet, arat­ják a. jövő év kenyerét. Ez az esztendő igen szeszélyes idő­járással sújtotta a. mezőgazdaságot. A száraz tavasz néni kedvezett a vetés­nek és bizony a kenyér- és takar­mánygabonából nem a legjobb lesz a termés, A száraz, meleg tavaszt jú­niusban szokatlanul csapadékos idő váltotta fel. Az aszálykárt jégkár, árvízkár tetőzte. Ezek a tények köteleznek min­den mezőgazdasági dolgozót arra, hogy az aratási munkát megfe­szített erővel — minden időt ki­használva — úgy végezzük el, hogy kalászosainkat a lehető leg­kisebb szemveszteséggel takarít­suk be. A még most is csapadékos idő kö­vetkeztében a ikalászszemek a szo­kottnál nagyobbak, a toklászból job­ban kiülnek. A további esőzések — ezzel számolni kell — és a napfény hatására a toklászok tovább nyílnak, s ha nem viaszérésben és nem a kora­hajnali és késő esti órákban, harma­tos időben végezzük az aratást, igen nagy szemveszteség érhet minden gazdát külön-külön, de különösen nagy kár éri a népgazdaságot. Fel kell számolnunk most azt a té­ves nézetet — ami sajnos eléggé el­terjedt — hogy ‘«'ih pereg, ahol van-«, s hogy »az ég.i madaraknak is kell enni«. Viaszérett állapotban, s harmattól aratva minimálisra csökkenthetjük a szemveszteséget. Megyénkben, ahol több mint 280 ezer kh. kalászost kell ’earatni, — ha az aratók munkája nyo­mán a holdankénti szemveszte- ség 10 kg-at csökken az elmúlt év aratási szemveszteségát’agá- nál, akkor 28 000 mázsa takar­mányt és kenyérgabonát men­tettünk meg a népgazdaság szá­mára! Ez forintértékben több mint 6 mil­lió forintot jelent. De jelenéi azt is, hogy 280 vagon gabonával kevesebb behozatalra szorul népgazdaságunk és csupán csak időben vészeit, lelki- ismeretes munka nyomán, többlet- munka nélkül 28 000 mázsa gaboná­val több jut a dolgozók asztalára. Megyénk dolgozó parasztsága min Ezerkétszáz tonna súlyú alkatrészt készítenek az idén a diósgyőri kohászatban a kínai csőgyir berendezéseihez Az ország több üzemének együtt­működésével az idén kezdték meg a Kínai Népköztársaság részére a cső­gyár! berendezés elkészítését. Az al­katrészek nagyrészének legyártásá­val a Lenin Kohászati Műveket bíz­ták meg. A gyárban az első fé'évben eddig négyszáz tonna kovácsolt- és öntvényárut készítettek el batáridő­re'és jó minőségben, s azokat már át is adták megmunkálásra a DIMÄ- VAG-nak. Az év hátralévő résziben még további nyolcszáz tonna súlyú különféle alkatrész készül el a gyár­ban. ■ooo Csaknem 40 tonaa vasszerkezet felhasználásával készül a Miskolci Nemzeti Színház forgosztnpada A százesztendős Miskolci Nemzeti Izínház átépítése során nemcsak új épületrészekkel — hanem korszerű orgószínpaddal és világítóberende- léssel is gazdagodik. A 12 méter szé- es köralakú forgószínpad elkészíté-. éré és felszerelésére —- az ésszerű akarékosságot szem előtt tartva [ Borsod megyei Építőipari Vállalat akatosüzemét kérték fel. Áz előzetes zámítások szerint ugyanis a színpad elkészítését házilag mintegy 300.000 orinttal végzik el olcsóbban a mis­kolciak — mint a fővárosi vállalatok. Jgyandkkor a szerelésen dolgozó tillönböző brigádok jól együttmű- zödve — kiváló minőségben biztosi­am tudják a határidők betartását. A lakatosműhely dolgozói a forgó- izínpad elkészítéséhez csaknem 40 onna vasszerkezetet használnak fel. 1 színpad forgatásához szükséges 60 larab — golyóscsapágyas — görgők •sztergálását a napokban kezdik meg. A több mint 700.000 forintos költséggel épülő korszerű berendezés helyszíni összeszerelésére és hegesz­tésére előreláthatólag szeptemberben kerül sor. ' — Három hamburgi iskolásgyerek­nél rádióaktív játékkorongokat talál­tak. Egyikük, két évvel ezelőtt kapta a korongokat egy angol tengerésztől. A hamburgi egyetemen megvizsgál­ták a tárgyakat és megállapították, hogy rádióaktív sugarakat bocsáta­nak ki, ami idővel súlyos sérüléseket okozhatott volna. — Tizenkétmillió forintot fordíta­nak a rudabányai vasércdúsítómű építésére. Az építők és szerelők azon fáradoznak, hogy a vasérc pörkölésé­hez szükséges üzemrészek 1960-ra el­készüljenek. dig, de különösen az utóbibi két év­ben becsülettel megállta helyét a termelő munkában. Bebizonyította, hogy hű a népi demokráciához, a munkásosztályhoz, hű a pártihoz, hű a munkás-paraszt kormányhoz. A munkásosztály, a párt és a kormány néhány igen jelentős segítséget nyúj­tott dolgozó parasztságunknak, me­lyen keresztül parasztságunk élete könnyebb, gazdagabb és biztonságo­sabb lett. Segítséget kapott gépekben nemesített ve t ő m a ev ákba n. szerző­dési elől egekben, kői cső nőikbe n s a helyes árpolitikában. Fokozott segítséget kapott és kap parasztságunk az államtól ah­hoz, hogy szocialista, korszerű mezőgazdaságokat létesítsen a’ml könnyebben, többet, jobbat, ol­csóbban termelhet és kultúrál- tabb életet biztosíthat magának. Ezt a segítséget ma úgy viszonoz­hatja legjobban minden termelőszö­vetkezet, minden egyéni gazda, min­den mezőgazdaság területén dolgozó ember — elsősorbpn a masa érde­kében — a nyári mezőgazdasági munkát és elsősorban áz aratási, be­takarítási munkát a leglelkiismere- t.esebben végzi el. Sürgősen be kell fejezni áz •’ őszi rpa aratását és behordását. A búza, tavaszi árpa arat.ása megkezdéséig, — amennyiben áz idő engedi — igyekezni kell a kapásokat gyom­mentessé tenni, s a- ta^apnányók második »gyapját« mielőbb betakarí­tani. A búza,, rozs. árpa aratását .viasz- érésben, késedelem nélkül, minden erő bevetésével, minimális szerní- veszteséggel kell elvégezni. Nagy gondot kell fordítani a ke­resztek jó összerakására, nehogy a csapadékos idő következtéén nagyobbmérvű csirásodás álljon elő. Igyekezzünk minden időt kihasznál­ni arra, hogy 3—4 napos kore=ztbpn való érés után a kepéket jól össze­rakott asztagokba hordjuk s így még inkább védve legyen terményünk a várható csanadékos időtől. Az aratási , és hordási munkák mellett ne, feledkezünk meg. a kö­vetkező gazdasági év előkészítéséről sem. Kövesse a kaszát a szakszerű tarlóhántás. Amennyire kedvezőtlen az időjárás az aratásra és a növény- áDolásra, annyira kedvező viszont- ahhoz, hogy tarlóvetésben minél több silókukoricát és-,-egyéb .nagytö­megű takarmánynövényt vessünk ■ hogy ezzel is pótoljuk a. tava^zV aszálykárok okozta .tepnéskk^ést. Kedvez az idő arra is, hogv a sző"- vesanyagban nagyon szegény tala­jainkat gazdagítsuk zöfldtrágyanö- vény termesztésével. Az a tudat, hogy az ország dolgo­zói bőséges' kenyérellátásának biztosításáról- van szó, parasztságunk és a mezőgazdaság valamennyi dol­gozója bizton, becsülettel helytáll az aratás, á kenyércsata frontján és veszteségmentesen betakarítják né­pünk egész' évi’ kényeiét. s F. Gy. ÉRDEKES gCimk TUTAJJAL A VILÁG KÖKÜL Jorgfen Glundal 53 éves dán állam­polgár hivatalosan bejelentette, hogy rövidesen feleségével együtt világkö­rüli útra indul — tutajjal. A tenger- áramlatok sokesztendős tanulmányo­zása meggyőzte őt arról, hogy négy esztendő elegendő a tervbevett útra. A tutajt fenyő törzsekből építi és kis motorral szereli fel. A REKORDER NAGYMAMA A Georgette Joly-Brémont asz- szony, egy calaisi dokkmunkás fele­sége 49 éves korára a maga nemé­ben ritka teljesítményt mutat fel. A fiatal nagymamának jelenleg 30 uno­kája van és 49 születésnapján 13 gyermeke ünnepélyesen ígéretet tett, hogy mindent elkövetnek, hogy to­vább javítsák a nagymama rekord­ját. EZ IS BRIGITTE BARDOTNAK KÖSZÖNHETŐ... Brigitte Bardot, az »atomikus« szépség, aki filmjéül bőkezűen muto­gatja bájait, kétségtelenül meghódí­totta az erősebb nemet. A nők ter­mészetesen szeretnének ugyanolyan csábító »eszközökkel« rendelkezni a férfiak meghódítására. No de a ter­mészet egyikkel-másikkal »szűkmar­kú« volt. Ä női leleményesség azon­ban igyekszik nótolni az anatómiai fogyatékosságokat. A felfújható gu- mimelítartó után most Newyo^kban a VanderbiK szalonban bemutatták afc úgyancsak kaucsukből készült és felfújható »hátsó domborulat "t«. A technika új vívmányának boldog tu­lajdonosa tehát az Imádott férfi gusztusa szerint szabályozhatja alak­ját. Igen ám, de mi történik ha...? A BÁRÁNY MEGÖLTE A FARKAST..: Salemo közelében egy parasztle- gény madarászni ment a falu határá­ba.. Kutyája a sűrű bozóttal benőtt területen keresgélt. majd hirtelen szűkölve visszafutott gazdájához. .A parasztiegériy lövésre készen tartott fegyverrel indult a bozót felé. ahol legnagyobb meglepetésére hatalmas farkassal találta magát szemközt. Bár fegyvere csali apró madársörét- re volt töltve, egyetlen jólsikerült lö­véssel sikerült'leterítenie a duvadat, á'mely több mint 70 kilót nyomott. A Htka ; vadászszerencse megdöntötte Aesopus híres ' állatmeséjét, mert a jelen esetben a bárány ölte meg a farkast, ugyanit a paraszt legényt Agnéllonaik (Bárány) hívják. A CSOMAGOLÁS LÉLEKTANA Egy angol reklámszakember véle­ménye szerint az árucikkek csoma­golásának színösszeállítása befolyá­solja a vevőt abban, hogy milyen márkát- válasszon. A tavasztalatok szerint a csokolá­dés keksz legjobban akkor fogy. ha skarlátvörös papírba csomagolva árusítják. Ugyanaz a -márka ezüst papírban jóval kevésbé kelendő. Cigarettáknál úgylátszik a kék és fehér csomagolás nyeri el leginkább a közönség tetszését. A cigaretta- gyárak megállapítása szerint az ilyen csomagolású cigarettafajták fogynak leginkább. Szappant aranyba csomagoljunk! Állítólag az átlátszó papírba csoma­golt szappanmárkák annyira nem kellenek a vevőnek, hogy a gyárak, sürgősen visszatérnek a fényűzőbb külsejű aranypapírra. A fogpasztát illetőleg kék, vörös és fehér színeket javasol a reklámszakértő. Az em­berek azokat a készítményeket vásá­rolják legszívesebben, amelyeknek tubusai tiszta világitó színekben pompáznak, nagybetűs felirattal. A kozmetikai szereknél is jó lesz vigyázni! A hölgyek csak a pasztell­színű csomagolást kedvelik, mert a nagyon élénk színek úgy látszik, a túlságosan kifestett kétes ízlésű höl­gyekre emlékeztetnek. KOMOLY ZENE ÉS SPORT A londoni Times apróhirdetés ro­vatában a napokban furcsa hirdetés jelent meg: »Meneghini Callas jú­nius 30-i hangversenyére érvényes két jegyemet elcserélném a wimble­doni teniszversenyekre szóló két jeggyel«. »IDEÁLIS« FELESÉG Észak-Karolina államban Durham városkában nem mindennapi »sport- eseménynek« lehettek tanúi az. ér­deklődők. A versenyen ugyanis kü­lönböző korú nők mérték össze .. 3 beszélőképességüket. A világbajnoki címet tavaly 53 órás és 11 perces tel­jesítménnyel hódította meg egy ka- rolinai asszony. Az idén Alice We- thington asszony játszi könnyedség­gel döntötte meg a tavalyi világ­csúcsot és amikor 54 óráig tartó sza­kadatlan beszéd után a zsűri félbe akarta szakítani, mondván, hogy megdöntötte a régi világrekordot, a2 uj bajnok felháborodottan kijelentet­te, hogy még nem fejezte be és tel­jesítményét 72 óra 3 percre emelte. Arról nem szól a krónika, hogy a vi­lágrekord hírét hogyan fogadta; az asszony férje. AKITŐL FÉLNEK A FÉRFIAK Chicagóban egy nagyszabású ver­senyen a »világ legerősebb asszonya« címet Joan Rhodes, egy csinos fiatal leány nyerte el. A bajnok dicsősége és öröme azonban néni Ricáig tártott, mert udvarlói hirtelen elmaradtak és a leány nem tud férjhezmenni. EGY FURCSA REMETE Az USA-beli Perwick városka kö­zelében egy Frank Gunnel nevű férfi már 28 éve egy fa tetején él. Remete életét egy macska és egy kutya osztja meg vele, szórakoztatá­sáról pedig egy rádiókészülék és két lemezjátszó gondoskodik. »Csodála­tos itt élni — jelentette ki az újság­íróknak —, egyáltalán nem érzem magam egyedül.« ♦»♦»»»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<♦♦♦< RÉGEBBEN, EZELŐTT 20-30 év-» vei könnyebb dolguk volt a vezetők.« nek, mint ma. Differenciálódott, bonyolultabbá vált az irányító mun­ka, mert a vezetetteknek ma már nemcsak kötelességeik, hanem jogaik is vannak. Nem vitatjuk, hogy a dolgozóknak a múltban is voltak bi­zonyos jogaik, de a jogok gyakorlá­sához hiányzott —• s különösen Ma­gyarországon hiányzott — a hata­lom. A hatalom a kizsákmányolok, a munkaadók kezében volt, ők diri­gáltak, s a munkásnak le kellett nyelnie a sérel'met, nem volt olyan fórum, ahol panaszát meghallgatták és orvosolták volna. A gyárigazga­tók feltételnélküli engedelmességet vártak és kaptak a kisebb beosztású vezetőktől, s ezek a kisebb beosz­tású vezetők, a kapitalista termelés hajcsárai hasonló irányitó elvek és •módszerek szellemében tevékeny­kedtek. Nem volt „visszapofázás” —- ahogy mondani szokták — $ aki mégis erre vetemedett, röpült a gyárból és mehetett a jóistenhez pu- riaszra. Nem volt akkor egyeztető bi­zottság, társadalmi bíróság, munka- törvénykönyv, a szakszervezet is csak papíron volt érdekvédelmi szerv. A munkás tehát össze szorítot­ta a fogát és hallgatott —, meri félt az elbocsátástól. A munkanélküliség réme tartotta sakkban a dolgozó em­bereket. Katonás, vakfegyelem ural­kodott a kapitalista gyárakban. Ez a helyzet gyökeresen megvál­tozott, A Magyarországon végbe­ment forradalmi rendszerváltozás törvényerőre emelte a dolgozó em­ber jogait. Ma már senki sem pac­kázhat a munkásokkal, s aki mégis tzt merészeli, előbb-utóbb pórul­jár. De a munkásoknak manapság nemcsak egyéni jogaik vannak, jo­gukban áll a vezetésbe is beleszólni, s akár egy gyárigazgatót is méglec­kéztethetnek, ha rosszul viszönylik a munkásokhoz, ha nem a népgaz­daság érdekeinek megfelelően irá■» Vezetés — régen és ma nyitja a rábízott gyárat. Bonyolul­tabbá vált az irányító munka, mert a vezetők és vezetettek közötti ka­pitalista alárendeltségi viszony meg­szűnt, új módon kell irányítani. Csak a tudatos vasfegyelemmel érünk célt, s aki feltételnélküli en­gedelmességet vár, aki a múlt vak­fegyelmezési eszközeihez nyúl, — az szembe találja magát a munkás­hatalommal! A szocialista vasfegyel­met tudatosítani kell; tehát a veze­tők mondjanak le a parancsolgatás ellentmondást nem tűrő álláspontjá­ról és értessék meg a dolgozókkal a fegyelem fontosságát, neveljék a dolgozókat. Ez nehéz feladat. A KÖZELMÚLTBAN az Özdi Kohászati Üzemekben jártam. Egy fegyelmi tárgyalásra csöppentem be. Vezető és vezetett dlH egymással szemben. „A vezető lejáratása” cí­men állítottak fegyelmi elé egy da­rukormányost. Az illető daruja el­romlott, egy másik darura irányítot­ták, amíg az övét rendbehozzák. A darukormányos megtagadta a „pa­rancsot”, mert nem értett ahhoz a másik daruhoz. Az üzemvezetőt el­futotta a méreg és meg nem enged­hető szavakat használt beosztottjá­val szemben, mire a darus is meg­mondta a magáét. Melyiknek volt igaza? Egyiknek sem. A fegyelmi bizottság mindkettőt elmarasztalta. A fegyelmi lezajlása után beszélget­tem a bizottság egyik tagjával és a „sértett” művezetővel. És sok min­dent felszínre hozott a rövid beszél­getés. A művezető elvtárs nem ép­pen újszerű vezetési elveket vall. A feltételnélküli engedelmesség, a vakfegyelem álláspontján van. Pél­dálóztunk. Ha egy darus azt a fel­adatot kapja, hogy meddőt zúzzon. — akkor csinálja még akkor is, ha semmire se megy vele, mert azt a bizonyos meddőt képtelenség daru­val összetörni? T-ehát mi a helyes?' A művezető szerint az, ha a darus szó nélkül egy álló műszakon ke­resztül püföli a medvét, anélkül, hogy szét tudná zúzni. Húsz énvei ezelőtt, a kapitalista világban, ami­kor a munkást parancsra mozgó gépembernek tekintették ■ és nem volt érdekelve a gazdaságos terme­lésben, csinálta is, legfeljebb az uta­sítást adó vezetőt kapták el érte. De ma a becsületes munkásemberi ha ilyen lehetetlen feladatot kap, • azt kérdezi magában: „Jó, jó, én csak megkapom érte a fizetésemet, de mit használok véle á népgazdaság­nak?” Bizony nem használ semmit, sót komoly károkat okoz. A munká­sok igazságérzete, termelésben való jártassága helyesbítheti és kell is helyesbítse a hibás utasításokat. De nem úgy, mint az illető darus tette, hogy makacskodott és egyszerűen megtagadta az utasítás végrehajtá­sát. Megvan annak az útja-módja, s ha az utasítást adó fölöttesét nem képes jobb belátásra bírni, még fö­lötte is áll valaki! A FEGYELMI ELÉ ÁLLÍTOTT darus »utolsó szó jogán« elmondott szavai bántóak voltak. Az. esetből ezt a következtetést vonta le: „El­megyek nemcsak Ózdon lehet élni, kapok én munkát másutt is, meg­élek én a két kezem után...« Per­gessük vissza az idő filmszalagját néhány évtizeddel ezelőttre. Akkor így válaszolt volna: „Az ég szerel­mére kérem, művezető úr, legyen irgalommal, családom van. Ha elbo­csátanak, éhen vesz a gyermekem...” Nem várta tőle senki, hogy térdre hullva könyörögjön bűnbocsánatért, de nem szabad visszaélni azzal, hogy Magyarországon ma van bő­ven munkalehetőség. Vállalnia kell mindenkinek a maga területén a harcot az újért, s a hétköznapi súrló­dások, apró kellemetlenségek nem szabad, hogy kedvét szegjék. A jogok túlzott ismerete és han­goztatása egyesekben elhomályosítja a kötelességtudatot. Magyarorszá­gon, mindenkinek joga van a mun­kához, de ha valaki munkát vállal, a jog . kötelességgé lesz: kötelessége legjobb tudása szerint elvégezni a rábízott feladatot. És a darusok kö­zött is akad egy-kettő, aki úgy véle­kedik, hogy bokros jogai mellett nem érheti meglepetés. Csak az a dolgozó hivatkozhat lelkiismeretfur- dalás nélkül jogaira, aki száz száza­lékos jogigény mellett kötelességeit is száz százalékra teljesíti. Az. elektrocsarnők darusai arra panaszkodnak, hogy egy idő óta minduntalan elviszik tőlük a váltót és így nem kapják meg a műszakon­kénti két óra pihenőt. 1945-ig végig kellett dolgozniuk a műszakot a gá­zos, fullasztóan forró csarnokban, a ■ felszabadulás juttatta őket ehhez az immár joggá lett kedvezményhez Nem szabad elvenni tőlük. De van olyan darus, aki túlsókat hiányzik, a munka viszont nem állhat meg, a. váltóval kell helyettesíteni a hiány ­zó embert, s így a többiek elesnek a pihenőtől. Jobban meg kellene nézni, hol van az illető darus. Nem akarjuk kétségbe vonni az orvosok erköldsösségét, de a kétlákiak „nyári betegsége” idején (Icapálási, aratási szezon) nagyon hajlamosak arra, hogy igazolással biztosítsák egye­seknek az otthonmaradást. Ennek aztán a többiek isszák meg a levét, az á túlnyomóan becsületes több­ség, amely példamutató módon dol­gozik, gépeit tisztán tartja és köte-. lességeit jogaival egyidőben emle-< geti. A VEZETÉS TÁRGYKÖRE neve­lési feladatokkal bővült. Az embe­rekkel való foglalkozás nem könnyű dolog manapság, mert nemcsak a termelés üzemi feladataival kell foglalkozniuk a vezetőknek, hanem a feladatokat végrehajtó beosztottak emberi problémáival is. A műszaki vezetők egy része már »átváltott« az újtípusú vezetési módszerek vá­gányára, egy része most próbáikon zik vele, mert rá van kényszerítve. Aki régimódian, parancsuralmi esz­közökkel kísérletezik, be kell látnia, hogy a munkások már a szocialista vezetési módszereket igénylik s nem hajlandók még vezetői eszközökben sem viszontlátni a múltat. Egyes műszaki vezetőknek az sem tetszik, hogy a munkások beleszól­nak az elméleti utasítások gyakor­lati kivitelezésébe, jelzéseket adnak, hogy ez itt nem jó, az meg olt nem jó. Felszisszennek, dühösködnek, ta­lán ki is fakadnak, mondván: „így nem lehet vezetni!”, s amikor ala­posabban utána néznek a dolognak, kiderül, hogy a munkásoknak volt igazuk. Természetesen fordítva is megtörténhet mindez, de üdvözlen­dő és nem elítélendő dolog az, ami­kor az egyszerű munkásember ma* gáénak. kezdi vallani a gyárat és fe­lelősséget érez ügyei iránt. Hatalmas erő rejtőzik a munkások termelés- ellenőrző igyekezetében, s a veze* tőknek arra kell törekedni, — s a javarésze arra is törekszik —, hogy szívós nevelőmunkával tudatosítsák, táplálják ezt az újfajta „kezdemé­nyezési. A „Miénk a gyár — mä* gunknak építjük” jelszó ma is idő­szerű, s igazi értelmet akkor ny*r, ha vezető és vezetett egyaránt ma* gáénak érzi munkahelyét, s úgy őfl ködik a termelés rendje felett, mint* ha közvetlenül az ö zsebét apasztó* nák a hibák. GULYÁS MIHÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom