Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG 7 Rövid túra a cseppkőbarlangban p utnokról kanyargunk Aggtelek felé. Mindenütt erdő és csend. A szellő is csak félve rezegteti az öreg fák koronáját. Most napsü­tés van, nyár, nyugalom. A szellő szégyenkezve csúszik át a hegygerincen, messzibb völgyekbe bújik — nem szabad zavarni a nyári erdői. Az erdő­nek minden év e.gy élet. Nyáron olyan, mint a férfi élete derekán. Csend és erdő az itteni vidék. A csend sejtelmesen titokzatos, az erdő rejtelmes és végtelen. Enyhén emelkedő szerpentin, tető, aztán rá­bukunk egy kicsiny falura, A falu apró házai szinte érzik, hogy termé- . szetellenes a mélyzöldben az ő fehérségük, mert ijedten csodálkoznak a rájuk eső szerpentin útra. Különösen a régi cselédházak. Mint a riadtságá- ban, makaccsá lett árva butasággal várva várakozó kis borjú. Elülső lábát — a földet erősen előre tapodva — 7negfeszíti; füle, szeme csodál­kozik; gerince meg, hajlott. Hajlotthátú házak fogadják az idegent, a falu elején Kelemérben. Közeledünk Aggtelekhez. Az erdő megszakad. Emitt még fiatal pásztoriégényke legelteti juhnyáját füves domboldalon, arrébb kecske le­gelészi a karsztos ritkás termését. Meg-megtörik a természet harmóniája. A nyugalmat nyugtalanság váltja fel. A karsztos dombok jelzik: valami rendkívüli vár ránk. Aggteleket, a falut, a barlang bejáratát ezúttal csak éppen szem­ügyre vesszük. Célunk Jósvafö, a jósvaföi barlangbejáró, a Tengerszem szálló. Nem sokáig várat magára. Az aggteleki diszharmónia után itt me­gint csend és erdő. Rejtelem. A barlangbejárat előtt a természet csodá­ját látnivágyó kirándulók. Diáklányok. Már felkészültek a barlangtúrára. Berecz Lajos idegenvezető vállalja a lánycsapat kíváncsiságának kalau­zolását. Tartsunk velük. A barlangban vagyunk. A lányhangoskodás elhalkul. Az idegenve­zető szava hallatszik: 122 méteres mesterséges átjárón haladunk keresztül. A mesterséges átjáró Kaffka Péter mérnök munkája. 1928-ban készült el, A/j ögöttünk hagytuk a mesterséges bejárót, a cseppkő barlangban ha­x ladunk tovább. A tér összeszűkül: egy barlang, az idő kitágul: millió évek cseppkövekben, rétegződésekben. Ma 1958-at írunk. Csak pár éve látogatják a barlangot. Azelőtt néptelen volt. De mégsem! Annak­idején,jmár a jégkorszak végén, idehúzódott az ősember. Az idő vissza- hulláytizik a végtelenbe. A barlang keletkezése kétmillió évvel nyúlik visséa az időszámítás előttre. Folyók zúgtak, zuhogtak alá a barlangban... IttPnem malik az idő. A Baradla természetes üregét járjuk. Sziklaomladékhoz kanyarog az útunk. Ez az omladék az egész barlang legfiatalabb keletű felszakadása. Csak 10—15. ezer éves. A Baradla 2 millió éves életkorához viszonyítva csekélység. A jósvaföi rövid túra első nagyobb kibővülése, látványossága a Kaffka-terem. Cseppkövek ezernyi változata gyönyörködteti a látogatót. Az utókor képzelete különböző nevekkel ruházta fel a képződményeket: Zápfog, Cseppkőfüggöny, Buboskemence, Medúzák, Sziámi ikrek, Pálma­levelek ... Arrébb a természet újabb játékos csodáját figyelhetjük meg. Hentesüzletnek nevezik. Felül a háj, alatta lógnak a szalonnaoldalak. Jobbra nagy kőtömb — a tőke. Elől a pült, a pult előtt sztalagmit vásár­lók. A másik oldalon a Halászbástyát lopta, ide cseppkövekben a vélet­len. A lánycsapat némán csodálkozik. Az idegenvezető magyaráz. — Dudich Endre professzor kutatásai nyomán ma már tudjuk, hogy az öröksötét néma Baradlában 262 fajta állat él. A denevértől a csak mikroszkóppal látható tenyészetig titokzatos életét éli a barlang nedvei­ben a sejt, az élet. A következő barlangkibővülés a Szinpadterem. Előterében a sze­replők, hátrább statiszták. — Nem véletlen a terem elnevezése. A kirán­duló a cseppkövek, oszlopok, redők segítségével valóban egy színpadot fantáziálhat maga elé... A színpad a barlang legdúsabb képződményű terme, a következő, az Óriásoké pedig a legnagyobb méretű. Méretei­ben, látványosságában egyaránt óriás. 200 méter hosszú, 63 méter széles, magassága pedig 41 méter. Aki először járja a barlangot, itt megállapít­hatja: fölösleges voLt-.cd.dig csodálkoznia, álmélkodnia a, természet tüner- menyein. Ez egyetlen teremben ezer csodát produkál az idő és a vízcsepp. A kései korok látogatója itt is névvel ruházta fel a különböző képződ­ményeket, rájuk ruházta saját képzeletvilágát. Melyik mire hasonlít, azt « nevet kapta. zinte mellbevág a természet dúsgazdagsága. A Korinthosi osz- lop 8 méter sztalagmitja után a Pisai ferde-torony fogja meg a néző szemét. Nincs sok idő a csodálkozásra, máris a Kínai pagoda előtt alluKfi. Nem sorolom tovább a cseppkő csodákat. Szavakkal nem lehet versenyezni a természettel... Az idők változása itt esetleg az elnevezé­sek változásában mérhető. Amit egy pár évvel ezelőtt selyemharisnyának mondtak az idegenvezetők, az most nylon. Az anyósnyelv — egy nyelv­hez hasonló óriás cseppkőképződmény — neve viszont nem változik. J^9V kis ravaszság is kell az ilyen túrákhoz — így tartják az idegen- vezetők. Kiravaszkodták tehát, hogy az Óriások termében van a szere­lem kútja — tulajdonképpen ez az Ősember kútja. Ebből annyi az igaz­ság, hogy a jóvízű forrás valóban szomjat oltó kút volt valamikor, idejárt vízért az ősember. A mai kiránduló kis diáklányok azonban nem szom­jasak, de az idegenvezető egy kis vidámságot akar vegyíteni a túrába. Rá­fogja hát a forrásra: szerelem kútja. Nagy komolyan még történetet is ke­rekít hozzá. A diáklányok meg nevetnek a histórián, de azért mindnyájan isznak a Szerelem kút vizéből. Persze ők nem hisznek a históriának. Az Óriások termével végetér a jósvaföi rövid túra. A lányok visz- szaindulnak Jósvafőre. A rövid túra egijórás. A nagy, Aggtelekről indul es ötórás. A nagytúrán a barlang egészével megismerkedhet a kíváncsi idegen. Kedvére barangolhat a 22 kilométeres barlangban. A közeljövő- oen az a hétkilométeres szakasz is megnyílik a magyar idegenforgalom szamara, amely Csehszlovákia területén van. Braunstein János, a jósva- foi Tengerszem szálló vezetőjének tájékoztatása szerint nemsokára meg­nyílik a határ a barlangban. A megkötendő egyezség értelmében Cseh­szlovákiából átjöhetnek a barlang magyarországi részeibe és viszont, Ma­gyarországról át lehet menni a domicai barlangágba. Jjraunstein János elmondotta, hogy július hónapban elkészül a « . Tengerszem szálló is, melynek kétéve húzódik az átépítése. “•5 * mallio forint költséggel felújították, korszerűsítették a szállót Je­lenleg 150 személyes sátortábor áll a turisták rendelkezésére A^ ezévi forgalom így a Tengerszem szálló átépítése mellett is magasabb volt, mmt a múlt évek átlaga. Csak május hónapban 16 ezer látogató kereste fel hazank világhírű barlangját, a Baradlát. Nagy Zoltán A tervek megvalósulnak Befejeződtek a felvételi vizsgák a Nehézipari Műszaki Egyetemen Az elmúlt héten az egyetem nyári : szünet miatt már-már kihalt folyosói ismét megteltek zsivajgó fiatalokkal. Csak ezek a lányok és fiúk egy ki­csit megilletődöttebbek, félénkebbek voltak, mint az egyetem berkeit már jól ismerő diákok. A Nehézipari Műszaki Egyetem immár tizedszer tartott felvételi vizs­gákat, tizedszer készül kapuinak megnyitására. A jelöltek matemati- k-íjl'Jól, fizikáiból és rajzból írásbeli dolgozatokat írtak és matematika szóbeli vizsgán vettek részt. A csaknem 500 jelentkező a bá- nyamérnöki, kohómérnöki, gépész­mérnöki és földmérőmémöká karra pályázott. A vizsgabizottságok mun­káját most dolgozza fel a felvételi bizottság, s a közeljövőben történik döntés arról, ‘hogy kiket vettek fel az egyetemre. A jelöltek kiértesítése julius közepén várható. Előreláthatólag a bányamérnök! ée fóMmérómérnöki kar felvételi lét« számait betöltik, a kohómérnöki es gépészmérnöki karon viszont augusz tus folyamán pótfelvételi vizsgákra kerül sf>r. Vasárnapi térzene Ismét felcsendülnek a népszerű melódiák vasárnap délután 5 órai kezdettel a Szabadság tér hűs lomb­jai alatt. Reméljük, a hosszú esőzés után jó idő lesz és szép műsor fogad­ja majd a hallgatóságot. Ez alkalom­mal új vendégkarmestert köszönthe- tünlk, mert a filharmonikus zenekart Blum Tamás, a debreceni Csokonai Színház operatársulatának vezető karmestere vezényli. A térzene mű­során Bayer: Babatündérje, Bizet: Carmen egyvelege, Blantee: Vén ke­ringő je és Csajkovszkij: Virágkerin­gő je, továbbá Strauss: Denevér című operettjének egyvelege szerepel. Kí­vánunk hozzá jó időt és kellemes stórakozast* Nemrégiben, a miskolci építészeti kiállításon hallottam a következő megjegyzést: — Tervek, tervek, de mikor lesz ezekből valóság?! A fér­fi, aki ezeket a szavakat pesszimis­ta hangon elmondotta, a város új negyedének, a volt Selyemrétnek távlati tervét szemlélgette. A má­sik férfi, aki mellette állt, már de­rűlátóbban jegyezte meg: — Nem sok kell ahhoz. Egy-két év és ott is házak lesznek, ahol ma még kecs­kék és szamarak legelésznek. — Jó, jó, az útvonal mellett be is lehet építeni, de ez a belső utca, ez a hét bérház még több évet vesz igénybe, — mutatott ujjával a rajz egyik szélére. Ez a kis szóváltás eddig nem is- jutott eszembe. Most gondoLtam rá két nappal ezelőtt, amikor az emlí­tett terület építésvezetői irodájában isimét találkoztam ezzel a bizonyos »távlati« tervvel. Azon a helyen, ahol a vitás ház- . sor. húzódik, néhány nap óta gigán- ■ tikus erejű ekszkavátor tépi, marja a kavicsos földet. A Földmunkát Gépesítő Vállalat egyik m,unkabri­gád ja éjjel-nappal dolgozik. A gép — és a gyorsan mozgó dömperek segítségével — egyik napról a má­sikra készítik el egy új bérház pincegödrét. Hiába nőttek -ki ezév- ben is a Selyemréthez nem illő tüs­kés növények, hiába fészkelték be a száraz és zöld kórók közé magu­kat a szúnyogok, lepkék, rovarok — el kell hagyniok a gombamódra szaporodó bérházak környékét. Búvótanyajuk helyén otthonok épülnek. Egyszerre épül fel egy egész utca; kettőszázhetvenkét la­kásával. Csak dicsérni lehet az ilyen me­rész tervek kivitelezésének meg­rendelőit, — ez esetben a városi ta­nácsot —, amely »egy füst alatt« akarja beépíttetni a Bajcsy-Zsi- linszky út, a strand és a Szánva ál­tal határolt területet. A szakembe­rek tudják legjobban, mit jelent »egy füst alatt« több épületet fel­építeni. Ennek a módszernek mis­kolci viszonylatban kettős jelentő­sége van. Először a város szépítésé­hez, harmonikus összekapcsolásá­hoz, másodszor pedig az önköltség csökkentéséhez járul hozzá. Ha ki­számítanánk azt a rezsiköltséget, amely abból keletkezne, hogy a most épülő hét bérház csak kette­sével valósulna meg. úgy a kapott összegben néhány új lakás, árát taposnánk sárba! A tervek, amelyek eddig, valame­lyik irodaszekrényfoe helyezett dossziéban vártak további sorsúikra, most itt vannak előttünk az építés­vezető asztalán. — Mi már ismerjük őket, — mondja Turcsányi Pál építésvezető. — Sőt már &z$ is elmondhatom, hogy eleven valóság is látható be­lőlük. Két épület alapárkait kiás­tuk, hétfőn kezdjük meg a betono­zást. Ezután a kivitelezési tervekről és a számokról beszélgettünk. Mind­kettő érdekes. Több mint 10.000 köbméter földet kell megmozgatni. — Hogy hány tégla kell a hét bérházhoz? Ez is megvan. Kétmil- lióhatszázötvenezer darab! — Esetleg ezerrel több a törések miatt... — Lehet, ez a mályi téglagyáron múlik, — jegyzik meg mellettem. A téglához viszont más is kell. Abból még nem lesz ház. A más- fajtájú építőanyagok mennyisége szintén meglepő. Négyezer’ köbmé­ter kavics, kétezer köbméter ho­mok, 600 köbméter terméskő. 3600 köbméter salak, ami — figyelembe véve a fajsúlyát — igen nagy meny- nyiség. Ezenkívül 8500 mázsa ce­mentre, 1500 darab — egyenként ötméteres — födémgerendára és 8100 darab födémelemre lesz szük­ség. A felkészülés gondja már nagy­jából megoldódott. Idejében elké­szítették az organizációs tea-veket. A ma még feldúlt állapotú építke­zési területen már képzeletben el­készítették az érkező anyagok he­lyét. Meglepett, hogy kavicson kí­vül még nem találtunk más építő­anyagot a helyszínen. — Nem félünk az • anyaghiánytól. Az ÉPFU-gépkoesik biztos segítő­társaink. Csak akkor kezdődik meg az igazi »felfutás«, ha elrendezzük a terepet, elszállítjuk a felesleges lóid menny iséget, — válaszolja derű­látóan az építésvezető. — Egy pót­kocsis autó 2000 téglát szállít egy lord utóban. Ha az építkezés rendel- j kezésére bocsátanak nyolc ilyen i kocsit, iparkodmiok kell az építők- j nek, hogy a téglahalmazok maga­sabbra ne tornyosulj amak, mint az épülő falak. A gyors munkáról az úgynevezett kisgépek alkalmazáséval gondos­kodnak. Minden épületet -külön gé­pesítenek. Toronydarut ez alkalom­mal nem használnak, mivel a két és három lépcsőházból álló lakások ferde vonalban — egymást félig ta­karva — húzódnak. így épületen­ként a közikedvelt Brunn-darukat állítják fel. Ezenkívül födém-daruk és habarcsszivattyúk biztosítják a gyorsabb termelést. A lakások érdekessége lesz, hogy még a földszinti lakásokhoz is »hozzáragasztják« a nagyobbmére- tű erkélyeket. A keleti és nyugati irányba néző ablakok pedig az ed­dig alkalmazott méreteknél széle­sebbek lesznek. Az épületek külső megjelenése szinte meglepően al­kalmazkodik a modem belsőhöz. Ezekben a lakásokban ugyanis «■kí­sérleti« konyhák lesznek. Beépítik a konyhaszekrényeket, ezenkívül az előszobákban más tárgyak elhelye­zésére alkalmas szekrénykéket is beépítenek. A selyemréti .ú.i lakótelep ezév- ben Miskolc legnagyobb lakásépít­kezése lesz. Reméljük, az elkövet­kező években az eddigi »szétszórt« építkezések helyett — a városi ta­nács támogatásával — több hasonló merész terv valósul meg. Szarvas Miklós l Belts öregkor I Kormányunk con- ! docskodását bizo- | nyitja a termelö- szövetkezeti tagság | nyugdíjjogosuitsá- I ga is. — Gurzó 1 András 1952-ben kct hold földdel | lépett a nyiregy- | házi Dózsa Tsz-be. | A tsz-ben olyan I fehér hússertés | anyakocákat ne- I veit, hogy csodá- I jára jártak a kör- | nyékbeliek. Az 1957. évi zárszám- adáskor Gurzó András 439 mun­kaegységre mun­kaegységenként 85 forintot kapott. Most a több évti­zedes szorgalmas munka után hátra­levő éveit nyuga­lomban, pihenéssel tölti el. HETI fi e t A királyasszony lovagja — Francia film — N agy érdeklődéssel várta a mozilátogató közönség Vidor Hugo Ruy Bias drámájának filmváltozatát. A várakozás jogos és in­dokolt volt, mert a film alkotói között Jean Cocteau forgatókönyviró és Pierre Billon rendező nevével találkozunk, a főszereplők sorának élén pedig Danielle Darrieux és Jean Marais neve olvasható. A film történetének gerincében Ruy Bias, a szegény kóborló diák és a spanyol királynő tragikus végű szerelme áll. Vidor Hugo ennek a szerelemnek és hátterének ábrázolásával mulatta be a XVII. századvégi spanyol királyi udvar romlottságát, az udvari intrikát, az ország urainak önző kapzsiságát, gátlástalan aljasságát, amely a legnemesebb érzelmekre sem volt tekintettel sötét céljainak megvalósítása érdekében. A film al­kotói ezt a Hugo-i történetet fordították le a film képnyelvére, szélesített Úk azt a filmművészet adta lehetőségek magasfokú kihasználásával. Kár, hogy — bár kerek, mindvégig feszült, egyenletes sodrású fil­met adtak — a dráma eredeti mélységét, történelmi hátterének ábrázo­lását, az ábrázott időszak társadalomkritikáját nem tudták a műhöz és szerzőjéhez méltó módon visszaadni. A filmszerűségre törekvés jegyében megtűzdelték a történetet kalandortörténetekben gyakori mesterlovagolá- sokkal, akrobatikus virtuozitásokkal, párbajokkal és a szerelmi jelene­tekben túltengő érzelgősséggel. Mindezek a motívumok összességükben bizonyos fokig felhígítják a drámát, mélységét elsekélyesítik és a filmet az igazán művészi filmdráma kategóriájából a tartalmasabb. jobban si­került kalandorfilmek csoportjába sorolják. Kár volt Vidor Hugo drámá­ját ilyen formában megbontani. Az író eredeti mondanivalójának hűbb tolmácsolásával, annak a kép nyelvén való kifejezésével, bizonyára meg jobb lett volna. A film — az említett hibái ellenére — nagy sikerre számíthat. Pierre Billon rendező fordulatosán bonyolítja a cselekményt, bár ötletei, beállításai között — különösen a fentebb elmarasztalt motívumok eseté­ben — nem egy olyannal is találkozunk, amelyet már más filmekből ré­gen ismerünk. Danielle Darrieux a spanyol királynő szerepében szép, rendkívül dekoratív jelenség. Jean Marais kettős szerepe — Ruy Bias és Zaffari — a népszerű művész sokoldalúságának, magasfokú ember- és jeliemábrázoló tehetségének adta újabb bizonyítékát. (bm) A miskolci IBUSZ közleménye Miskolci és ujdiósgyőri IBUSZ: július 12—13—14-i Balaton-körüli j külön vonatára minden jegy elkelt. Az utasok f. hó 9-től vehetik át a szállás-utalványokat és a vasúti je­gyeket. Az utalványra és jegyre be nem váltott nyugtákkal utazni nem lehet. — Július 20-án különvonat in­dul Esztergomba. A részvételi díj 40.30 Ft. — Július 26-án a késő éj­szakai órákban egynapos különvonat indul Siófokra. Részvételi díj 45.90 Ft. — Július 27-én, kellő számú je­lentkező esetéin Saj ószent Péterről kü­lön von at indul Hajdúszoboszlóra 37.— Ft-os részvételi díjjal. Ebben a vasúti- és strandjegy ára van. A vo­natra Miskolcon is fel lehet szállni. Július 27-én különvonat indul Eger­be, 15.50 Ft. — Minden vasárnap in­dul az aggteleki külön-autóbusz 40.— Ft-os részvételi díjjal. — Július 18— 19—20-án Balaton-körüli autóbusz indul, kellő számú jelentkező esetén. Itt az útiköltség és a két éjszakai szállás 265,— Ft-ba kerül. Jelentkezés július 12-én délig lehetséges. == Jú­ius 25—26—27—28-án négynapos észak-dunántúli országjárásra indul egy IKARUS 55-ös autóbusszal az IBUSZ. Jelentkezés július 19-én délig lehetséges. Útiköltség: 215.— Ft. Szállásról a£ IBUSZ gondoskodik, de ennek költségei külön fizetendők. Az útvonal Budapesten át, Visegrád. Esztergom, Dobogókő, Tata, Győr— Pannonhalma, Zirc—Veszprém és Siófok érintésével az ország egyik legszebb és történelmi emlékekben gazdag vidékén vezet. — Szépnek ígérkezik a július 27-i Füzér-vári túra is, 70.— Ft-os részvételi díjjal, egy napra. — Távolabbi terve az IBUSZ- nak: augusztus 17—18—19—20-ám négy nap a Balaton-körül. Kib; 120.—« Ft-os költséggel, melyben az útditoölt* ségen kívül a 3 éjszakai szállás ü szerepel majd. — Külföldi társasuta^ zásokra, kisebb mértékben újabtf kontingenst kapott az iroda. Az érJ deklődők részletes felvilágosítást i | Kazinczy utca 2. e?-. alatti IBUSZ-* I irodában kaphatnak. Telefoni 16-440

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom