Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

Szombat, 1958. julius 5. északmagyarorszAg 5 A miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár továbbfejleszti tájismereti gyűjteményét A MEGYEI KÖNYVTÁRAKNAK nemcsak az a feladatuk, hogy közművelődési teendőket lássanak el és a könyvkiadás legújabb termé­keit rendelkezésére bocsássák az ol­vasóknak, hanem elsőrendű köteles­ségük az is, hogy összegyűl lseinek minden olyan nyomtatott és írott dokumentumot, mely a megye tör­ténelmi, társadalmi és gazdasági múltjával foglalkozik. A táj ismereti, vagy másnéven helyismereti anyag gyűjtésével a megyei könyvtárak mellett még két intézmény foglalko­zik hivatásszerűen: a múzeum és a levéltár. A könyvtár feladata min­den írott, nyomtatott, grafikai úton előállított helyi vonatkozású doku­mentum: könyv, folyóirat és egyéb időszakos nyomtatvány, plakát, apró­nyomtatvány, térkép, metszet, fény­kép stb. gyűjtése. A levéltárak álta­lában a kéziratos anyagot, a múzeu­mok pedig elsősorban a tárgyi emlé­keket, képanyagot, stb. gyűjtik. A miskolci II. Rákóczi Ferenc (megyei) Könyvtár a kölcsönzési és olvasótermi szolgálat ellátásán kívül elsőrendű feladatának tűzte ki a táj­jellegű kiadványok összegyűjtését Borsod-Abauj-Zemplén megyéről és Miskolc városról. A könyvtár ezzel a munkájával a helyi és országos tudományos intézmények, valamint a kutatók és a hivatalos szervek te­vékenységét segíti elő. A tájismereti anyag gyűjtését mind a Horthy- randszer alatt, mind a felszabadulás után — megyénk területén elhanya­golták — a helyi múzeum anyaga a tájjellegű dokumentumoknak csak egy töredékét tartalmazza, és a me­gyei könyvtár is csak 1953-tól gyűjti a tájanyagot, mivel az intézmény Kapertinói Szent János — meg az ejtőernyősök A ikár hiszi, kedves olvasó, akár nem. néhány nap óta már az ejtőernyősöknek is van védőszerit- jük. Méghozzá a Vatikán által kine­vezett, tehát nem imilyen-amolyan védőszentjük. Valószínűleg régen töprengenek már ezen a Vatikán­ban, — már ami a védőszent sze­mélyét illeti —, mert az bizonyos, hogy nem volt könnyű megfelelőt találni! De azért találtak Kapertinói Szent János személyében. S hogy végeredményben ki ez a Kapertinói Szent János? Hogyan kapcsolódik az ő szent élete az ejtőernyőhöz? A római és más olasz lapok, vala­mint a bibliához fűződő mende-mon- da szerint Kapertinói Szent János annyira belemerült olykor az imád­kozásba, hogy felemelkedett a leve­gőbe és ott lebegett hosiszú-liosszú ideig. Ső.t előfordult, hogy csak fel­jebbvalói, — rendfőnökei hosszas kö­nyörgésére volt hajlandó ismét le­ereszkedni, mivel szófogadó, rendes szerzetes volt a maga nemében. Ez az új védőszent rövid története, s ez a levegőbeemelkedés és lassú" biztos leereszkedés tette őt méltóvá, hogy a Vatikán közvetítésével és felavatá­sával az ejtőernyősök védőszent je legyen. Az ejtőernyősöknek Nyugaton most már sokkal könnyebb, bizto­sabb lesz az ugrás és leereszkedés. Mert abban a biztos tudatban ugor­hatnak, hogy Kapertinói Szent Já­nos őrzi minden ugrásukat, s ott le­beg mellettük rendületlenül. Hanem például De Gaulle és más ejtőernyős nagyságok, tábornokok szempontjá­ból azért mégis van itt egy bökkenő. Mert teszem azt, mi lesz, ha a védő­szent. ősi szokásához híven, túlzásba viszi a védelmet és mondjuk. De Gaulle ejtőernyősei egy algériaihoz hasonló offen zíva alkalmával egy- szercSak megállanak a levegőben és — se alá. se fel?! Akikor azután a feljebbvalók, már mint De Gaulle és társai mehetnek nekik könyörögni —. hogy szánjatok fiaim! Vagy azért ennyire komolyan még a Vatikánban sem veszik a védő­szentek hatalmát? p gy azonban bizonyos: most L már esetleges ejtőernyős bra­vúr, puccs, megszállás alkalmával lesz kinek a nevében megáldani az ejtőernyősöket a pápa részéről. — Ha ugyan sor kerül még valahol, va­lamikor ilyesmire! Barcsa Sándor FELHÍVÁS A Borsod megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztá­lya ►»■Balesetmentes hetet-« rendez 1958. július 7-én 0 órától 1958. július 13-án 24 óráig, a megye területén. A közlekedési osztály kéri a közieké- désben résztvevő gépjárművezetőket, motorkerékpárvezetőket, fogatolt járművezetőket, kerékpárral közle­kedőket, valamint gyalogosokat, hogy a megyénk területén megrendezendő »Balesetmentes hét« alkalmával az előírt közlekedési szabályok szigorú betartása mellett közlekedjenek. Ezen baleseti hét megrendezésének célja úgy a saját, mint embertársa­ink védelmét szolgálja és egyben a népvagyon fokozott védelmét is elő­segíti. Kérjük a megye lakosságát, hogy a »Balesetmentes hét« időtartama alatt figyelemmel kísérjék úgy a sajtó, mint a rádió közléseit, mert naponként adunk tájékoztatást a »Balesetmentes hét« eseményeiről. Borsod megyei Rendőrfőkapitányság 1952. évben alakult meg. Megyénk­ben a sárospataki Ref. Egyházkerü­let tudományos gyűjteménye ren­delkezik a leggazdagabb tájanyaggal és ez az intézmény tervszerűen és szakszerűéin végezte és folytatja je­lenleg is a gyűjtést. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár könyvállományá­ban jelenleg több mint ezer könyv található, mely megyei vonatkozású, vagy olyan szerzőktől származik, akik területünkön születtek, illetve huzamosabb ideig itt fejtettek ki iro­dalmi munkásságot. Ezekről a mü­vekről a könyvtárnak külön nyilván­tartásai vannak és a katalógusok szerzők szerint, helységek és nyom­dák, valamint egyes tudományágak szerint kimutatják a műveket. A könyvtár tájbibliográfiájában több­ezer karton van földrajzi helyek sze­rint csoportosítva, mely nemcsak a könyveket, hanem a folyóiratokban és szaklapokban megjelent cikkéket is feltárja a kutatóknak, természetesen azokat is. melyek nincsenek meg a könyvtár birtokában. A helyi nyom­dák termékeit a könyvtár 1955-től rendszeresen összegyűjti és 1956-tól tárgycikk-katalógust készít az orszá­gos és helyi sajtóban megjelent fon­tosabb cikkekről és riportokról. A TÁJISMERETI ANYAG gyűj­temény a miskolci II. Rákóczi Fe­renc könyvtárban most van kialaku­lóban. Természetesen a könyvtár fel­adata az, hogy lehetőleg minden helyi vonatkozású nyomdaterméket össze gyűjtsön megyénk területéről, nemcsak a tudományos és szépiro­dalmi műveket, hanem azokat a do­kumentumokat is, melyek nagy sza­badságmozgalmainkra, továbbá a munkásmozgalomra és a megye poli­tikai, kulturális és gazdasági törté­netére vonatkoznak. Az Országos Széchenyi Könyvtár nagy segítséget nyújtott ehhez a munkához, midőn duplum raktárai­ból többszáz kötet tájjellegű köny­vet ajándékozott a könyvtárnak. Ezenkívül intézmények és magáno­sok is többízben juttattak ajándékot. Az így összegyűjtött, valamint az antikváriumokból, vásárolt könyvek feldolgozása és katalogizálása már megtörtént. A KÖNYVTÁR CÉLKITŰZÉSE a jövőben most már az, hogy magáno­soktól vásárol helyi vonatkozású könyveket és egyéb nyomtatványo­kat, régi hírlapok teljes évfolyamait, valamint egyéb nyomdatermékeket. A megvételre felajánlott kiadványo­kat a II. Rákóczi Könyvtár az Or­szágos Széchenyi Könyvtár által megállapított becsárak szerint kész­pénzzel kifizeti. Felkérjük mindazo­kat. akiknek helyismereti vonatko­zású anyag van a birtokában, ajánl­ják fel megvételre a II. Rákóczi Könyvtárnak, hogy ezzel is gyara­podjon a már meglévő értékes gyűj­temény. Dr. Szőlőssy Tibor a II. Rákóczi Könyvtár munkatársa ■ A népművelést irányitó tanácsi munka néhány kérdéséről here. A büdös paraszt summásnak megy a gróf úrhoz. A melós az el­múlt évek során eleget mondta már, hogy; »mienk a gyár«. Hát el­vesszük tőle! — A malom újra Balázs úré lesz? — motyogta Vermes. — És én újra a jobbkeze? Hát odáig me­gyünk vissza? — Igen. Sőt még tovább is! Nos, Vermes választ szeretnék. — Én nem is tudom... Mindez olyan váratlanul jött... Vissza tíz­tizenöt évet! Ez nem megy simán! Ennek az útja könny, vér, pusztítás lesz. Miközben Balázs úr és pár­ezer társa a markába röhög, pisz­kos munkának látszik, ez kérem.'.. Én pedig nem szeretem a piszkos munkát. — Dehát Vermes!... így kell tennünk! Történelmet formálunk! — Történelmet? ... Hát engem alighanem ki kell hag'miok a for­málásból. — Vermes, figyelmeztetem..-. Jól gondolja meg a dolgot! — Mi ez, — fenyegetés? — Vegye, aminek akarja. Ha el- jártatja a száját, megvannak a le­hetőségeink, hogy elbánjunk magá­val! — Nem félek. Nem ijedtem meg! Én már sok mindent megértem és kibírtam... Mindenesetre afelől nyugodt lehet, Mándi úr, hogy erről a beszélgetésről nem szólok senki­nek. Jónapot! 1956 októbert írtak. A kisváros­ban alkonyodott. A főutcán egy férfi rohant. Ugyancsak szedte lá­bait. Arca halálsápadfr Hirtelen benyitott egy házhoz, megzörgette az ajtót. Nagysokára kinyílt. Szinte beesett az előszobá­ba. — Jóska! Vermes Jóska, te itt l&ksz? Vermes elcsodálkozott. «■- No, nézd csak. Ritka vendég. Kardos Károly . ; elvtárs. Mintha kergetnének... — Igen, üldöznek. Nem tudtam, hogy ez a te házad. — Az, enyém. A család nincs itt. Az asztalon bor, pálinka és — iszom. De hogy is mondtad? Üldöz­nek? És pont ide menekültél hoz­zám, az aljashoz, az utolsóhoz, a lezüllötthöz? Hozzám, akit egyszer te is kidobtál?! — Tudom, semmit sem várhatok tőled... Vermes szeme szikrázott. — De várhatsz! Nesze! Pofon csattant. Kardos lehajtotta fejét. — Tudod, miért volt? —kérdez­te Vermes. — Tudom. Bennünket most min­denki üt, rúg rajtunk egyet. — Nem, nem azért kaptad, mert kommunista vagy, hanem azért, mert önző, gerinctelen, gyengejel­lemű ember lettél! — Józsikám, felejtsd el, ami tör­tént ... Ments meg! A nyomomban vannak!.. — Mentselek meg! Emlékszel, egyszer én is azzal mentem hozzád, hogy ments meg. Azt mondtad, nem teheted. — Értem. Akkor hát megyek. — Várj! Te őrült. Pont közéjük? .. A gyonvernek. Menj át a másik szobába, öltözz át gyorsan. A pad­láson elrejtőzhetsz. Néhány hónap telt el. özvegy Galambosné háza csendes, mint máskor. De ez a csendesség csak látszólagos. Olykor-olykor heves szóváltásra kerül sor Galambosné és lánya között. Az idős asszony a lányát okolja a történtekért. A lá­nyai hibáztatja, amiért a két gye­rekkel otthagyta férjét s családi életük felbomlott. Lánya ilyenkor nem sokáig bírja a vitát. Sirva- fakad. Aztán újra csend lesz. Nyo­mott a hangulat a lakásban. Mint mindig, az utóbbi időben, Hirtelen robaj veri fel a lakás! csendjét. A két gyerek robogottJ haza iskolából. — Csókolom — köszöntek egy-*, szerre. ' Senki sem válaszolt. Nagymamá­juk szótlanul tett-vett a konyhá­ban, anyjuk szeme könnyes volt. Leültek előszedték könyveiket, de félszemmel hol anyjukra, hol nagymamájukra néztek. Imre, a nagyobbik fiú félve any­jához ment — Anyu — szólt halkan — éhe­sek vagyunk. Z Vermesné megtérített, majd szót nélkül hozta az ételt. S A gyerekek kanalazni kezdtek.t Bár éhesek voltak, sehogy sem ízlettl az étel. ♦ Egyszerre kopogtak az ajtón. | Senki sem válaszolt. 1 Üjabb kopogás, özvegy Galam-t bosné kissé ingerülten válaszolt: X — Szabad! Z Nyílt az ajtó. Vermes lépett be.Z Szótlanul megállt az ajtó előtt. ♦ — Jóska — szólt halkan az asz-Z szony. Z A két gyerek felállt az asztalt mellől. Galambosné is előkerült ai konyhából. I Vermes körülhordozta tekintetét.♦ — Én vagyok — mondotta végül.* — Eljöttem, értetek... ♦ — Értünk?... ♦ — Igen. Értetek. Klárikám. Tu-Z dód, tegnap behívtak a tanácshoz,Z a párttól is voltak ott. Beszélget-X tünk. Sokáig Sok mindenről. Klá-Z rikám, hétfőtől dolgozni fogok. Al Kossuth-utcai malomban, minit részlegvezető. Jaj, úgy izgulok,t menni fog-e még... Nem felejtet-Z tem-e annyi év alatt? Remélemt nem lesz semmi hiba. És... azt ivást is abbahagyom. Itt előfteteki fogadom. S ha... te is akarod.Z Klárikám, azt hiszem, mindent rendbe jön. | Az asszony férje vállára borult.* Arcán egy könnycsepp gurult végig **■ Vége. A proletariátus államának gazda­sági szervező és kulturális nevelő funkciói vannak. Annak ellenére, hogy a két funkció ellátása szorosan összefügg a tanácsi irányító munká­ban, az a tapasztalatunk, hogy ta­nácsaink számára az utóbbi nehe­zebb, nehezebben megfogható, las­súbb eredményeket hozó munka. Ép­pen ezért szeretnénk ezúton néhány tanáccsal szolgálni helyi tanácsszer­veinknek. Közismert dolog már, hogy a dol­gozók kulturális nevelésének sok­oldalú feladatát az állam színvona­las irányító munkája nélkül nem lehet megoldani. Központi szerepe van az ideológiai arculat kialakításá­ban. a kulturális szervezetek felépí­tésében és azok működtetésében. Ugyanígy van a művelődés anyagi alapjainak megteremtésében. Mindez indokolttá teszi, hogy a tanácsi fel­adatok végrehajtásával kapcsolatos legfőbb vonásokat külön hangsúlyoz­zuk. A népművelés eredményeinek alakulásában egyik legfőbb kér­dés az irányitó munka színvona­lának emelése. A művelődésügy irányításának jellemző vonásait e munka természete szabja meg. A politikai, a pedagógiai jelleg, a sok apró munkával létrejövő, vi­szonylag lassan kibontakozó eredmé­nyek, az emberi gondolkodás, érzés­világ, magatartás sajátosságai. Mind­ezek az irányító munkában is valami mást követelnek meg, mint az állam- igazgatás egyes területein. Azt a ta- nácsvezetöt. aki faluja művelődési életét úgy irányítja, mint a kereske­delmet. előbb-utóbb kudarc éri a művelődési területen és fordítva. Itt az irányítás sajátosságainak keresése nem azt jelenti, hogy kivételezést, rangsorolást, más területekkel szemben érdemi megkülönböztetést teszünk. Csak azt, amit a művelődésügy termé­szete követel. Ha valaki nem hallgat meg egy előadást vagy meghallgatja, de félre­magyarázza, az illetőt ezért nem le­het fenyíteni, büntetni, hátrányos helyzetbe hozni. A művelődésügy különböző területein is finom, irá­nyításbeli különbségek jelentkeznek, így például az iskola elvégzi a műm kaját, eléri célját akkor is, ha a helyi társadalom az erkölcsi támogatáson kívül mást nem ad. De az a kultúr­otthonigazgató, aki mindent maga végez, aki csak erkölcsi támogatást kap, egyedül lót-fut. eleve lehetet­lenné válik. Mi jellemezze tehát a népművelés irányítását? — A meggyőzés, a tár­sadalmi elismerés, a bölcs türelmes­ig- a rátermettség figyelembevétele, a pedagógiai tapintat, operatív kö­zösségek létrehozása, az érdekek és elképzelések égyeztetése, termékeny vitatkozás, a műveltség iránt érzett mély felelősség. Adminisztratív esz­közök alkalmazásának csak ott van helye, midőn arról van szó, hogy valaminek végrehajtása vagy elmu­lasztása ideológiai eredménnyel jár vagy ilyet von maga után. Mi ne jellemezze a népművelés irányítását? Az adminisztratív intéz­kedések nyakra-főre való alkalma­zása, a rideg bánásmód, a fölényes­kedés, a türelmetlenség, az ellenkező véleményen lévők hatalmi leroha- nása, hatásköri viták stb. f Természetes, az irányítás eredmé­nyét növeli a vezetők példaadása. Nem lehet ezt biztonságos távlatból nézegetni. A tanács vb. elnöke ne- csak a művelődési otthon igazgató­jától, a könyvtár vezetőjétől, a KISZ titkárától értesüljön a kulturális ese­ményekről, hanem a fontosabbakon maga is vegyen részt. Beszéljen az olvasóval, a meglátogatóval, azok­kal, akik résztvevői a művelődésnek. Sok helyen feltűnő, hogy a tanács­apparátus ^ milyen passzív az önmű­velés terén. Az ilyet a vezetőnek eszre kell venni és változtatni rajta. Az meg egyenesen visszataszító, ’ ha a vezető a hivatalos idő alatt a szo­cialista kultúra megvalósításáról szó­nokol, de munkaidő után csak nyu­gati kabaréfilmet néz meg vagy csak a könnyű műfajok előadásaira megy el, évekig egy könyvet el nem olvas Megdöbbentő néha, hogy a vezető 2 3 év eltelte után sem megy el fa­luja könyvtárába, kultúrotthonába. A munka hétköznapjain keressék fel e helyeket: amikor a könyvtár köl­csönöz, próbál, előadást tart a kul- Uirház, vezetőségi ülései^ varrnak A művelődési életet csak emberi közelséggel, cselekvő aktivitás­sal lehet jól irányítani. Ennek az emberi közelségnek alakítása különösen a tanácsvezetők és á kulturális munkások között fon­tos. Mit jelent ez? Megnyerő bánásmódot, a problémáikra való reagálást amelyből ők arról győződnek meg! hogy munkájuk fontos, személyük megbecsült. Az irányításban rendkívül fontos Szerepet töltenek be a vb. ülései. Légkörük, határozataik, a vb. tagság álláspontja (és sokszor álláspontjá­nak jelentkezési módja) hatásosan befolyásolják * ezt a munkát. Minél gyakrabban élni kell ezzel a lehető­séggel. De éppen, mert ilyen fontos, nagy gonddal, tervszerűséggel kell azt előkészíteni. A vb. ülés komoly­sága ne külsőségekben, főleg ne me­revségben, valamiféle »megidéző*' légkörben jusson kifejezésre. A lé­mát a szakigazgatási szerv (kultúr- otthonigazgató, népmüvelésügyi ve­zető) adja elő, ő készítse elő a hatá­rozati javaslatokat, mindenre kellő időt és segítséget adva. Rendszeresen hívjanak meg oda külső szakembe­reket. A hozott határozatok ne legye­nek semmitmondóak, felszíne­sek. Tartalmazzák azok a neve­lési célt, a megvalósítandó fel­adatot és annak eszközeit. Hely­telen, ha mindig csak általános­ságban vitatják meg a népműve­lés helyzetét. Többségét ilyen témák jelentsél:, midőn egy-e.gy részterületen vizsgá­lódnak. A művelődés irányításának vannak általános szabályai, amit a siker kockáztatása nélkül nem lehet megsérteni. Ilyen szabály a türel- messég, a fokozatosság. Ilyen szabály a kultúra biztonságos terjesztéséhez szükséges anyagi alapok megterem­tése is. Hacsak egy közepes falut vizsgálunk meg, azt látjuk, hogy a művelődés anyagi biztosítékai külön- j féle forrásokból fakadnak. Ad ilyent az állam, előteremtenek a tanácsok, ad a szakszervezet, a termelőszövet­kezet, a ktsz., a földművesszövetke­zet, van a kuLtúrháznak bevétele cs az egyes szervezeteknek is. A baj csak az, hogy az anyagi, eszközök gyakran elaprózódnak és néha a legszükségesebbre nem jut fedezek A tanácsnak itt is akad tennivalója. Az anyagi eszközök csoportosítása ésszerű és egyben takarékos is le­gyen, ami a legfőbb célok megvaló­sítását lehetővé teszi. Többször hangsúlyoztuk a tanácsi munkában oly fontos koordinálást. Ez abból adódik, hogy a népműve­lésit többféle szervezet látja el. Ezek néha féltéken ykednek, a közös cél szolgálata helyett hatáskört látnak és keresnek, a munkamegosztás és együttműködés helyére a torzsalko­dás lép. Tanácsaink feladata ilyen állapotoknak végetvetni. Az utóbbi időben egyre inkább tért hódít az a helyes nézet, hogy a tömegszervezetek végez­zék a népművelési tevékenysé­get, amelyet az állam elvileg, szakmailag és gazdaságilag tá­mogat. Ilymódon a tanácsi szerv valóban irányító, tanácsadó, ellenőrző tevé­kenységet folytathat. De ez az óhaj­tott állapot máról-holnapra nem ala­kul ki, létrejöttéig sok-sok tennivaló akad. A tanácsi művelődésügyi irányítás­nak csak néhány kérdését elemez­tük. Célunk, amint a bevezetőben is mondottam, a segítőszándék volt. hogy tanácsaink maradéktalanul be tudják tölteni a munkásfiatalom által rájukbízott igen fontos funk­ciót, a szocialista ember kiművelésé­nek feladatát. ' Szebeni Győző -------o—-----------------­T IT-HIREK »Atomfizika« címmel előadássoro­zatot indított a TIT fizikai szakosz­tálya az aibaújszántói Petőfi Műve­lődési Házban. A második előadásra július 7-én délután fél 5 órakor ke­rül sor. Előadó: Szalonjai Károly egyetemi adjunktus. »A hároméves terv távlatai« cím­mel több előadást rendez a politikai szakosztály. Július 7-én délután fél 3 órakor az Acélöntődé kultúrtermé­ben dr. Túrós Dezső társadalomtu­dományi szaktitkár, július 8-án a Le­nin Kohászati Művek vasszerkezeti üzemében Kilián Béla pártiskolai ta­nár ismerteti a hároméves terv táv­latait. különös tekintettel a megyei vonatkozású tervekre.----------oOo----------­R endőrségi felhívás A rendőrség felhívja mindazoikat, akik Bártfai Mihály Miskolc, Béke tér 12. sz. alatti lakosnál bútort ren­deltek és a készítéshez akár anyagot vagy pénzt adtak előlegként, és a bútort többszöri felszólításra mind a mai napig nem készítette el, úgy sa­ját érdekükben jelentsék Miskolc Városi Kapitányság Rudas László u. 101sz., földszint 17. szobában. Víztorony felépítését — rendelkezésre álló anyagból — soron kívül, kedvező kivitele­zési összegért vállalja a Sajó- szentpéteri Vegyesipari Ktsz. Víztorony magassága 24 méter, tartály űrtartalma 22 kohméler.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom