Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

Kedd. 1958. július 29. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Fop! össze társadalmunk erkölcsi erejét! Társadalmi bizottság alakult qz ifjúság nevelésének segítésére A miskolci pedagógus pártszerve­zet kezdeményezésére 1958 július 2-án megalakult városunkban az ifjúság nevelését és védelmét segítő társadalmi bizottság, melynek pro­gramjáról a következőkben adok tájékoztatást. A program bevezető része az ifjúság nevelésének eredmé­nyeit, illetve hiányosságait elemzi a következőképpen : Népi államunk évről-évre többet áldoz az ifjúság nevelésének biztosí­tására. Új óvodák, általános és kö­zépiskolák, diákotthonok, valamint felsőfokú oktatási intézmények épí­tésének egész sora igazolja ezt. Az új oktatási, nevelési intézmények építése mellett rendszeresen bővítik, korszerűsítik a régieket, fokozatosan gyarapítják felszerelésüket, szertáru­kat. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek mindeniki által érzékel­hető javítása mellett a tartalmi munka fejlesztésére művelődésügyi szerveink a szocia­lista kultúrforradalmunk követelmé­nyeinek egyre jobban megfelelő tan- terveket és tankönyveket bocsátanak a pedagógusok, valamint a tanulók részére. A pedagógusok ideológiai és szakmai továbbképzésének ered­ményeképpen, a szocialista nevelési módszerek egyre nagyobb teret hó­dítanak iskoláinkban. Népi kormányzatunknak ezt a rend­kívül értékes, hazánk történetében páratlan támogatását pedagógusaink helyeslik és az ifjúság szocialista nevelése folyamán egyre eredmé­nyesebben gyümölcsöztetek. Álla­munk messzemenő támogatása pe­dagógusaink döntő többségének minden igyekezete ellenére — az értékes eredmények mellett — még­is sok hiányosság tapasztalható az ifjúság egy részének magatartását illetően. Ennek egyik döntő oka az, hogy az ifjúság nevelése még nem vált társadalmi üggyé A felnőtt lakosság egy része közö­nyösen szemléli az iskolák erőfeszí­téseit. Az oktatási-nevelési intézmé­nyek még eléggé magukra vannak 'hagyva; pedig az ifjúság szocialista nevelését az iskola egyedül nem ké- ’pés° megoldani. Ehhez á hatalmas feladathoz egész társadalmunk er­kölcsi támogatása szükséges. A gyermekeket az iskola nevelő hatásai mellett még sok más hatás, köztük romboló hatás is éri. Amit az iskolában felépítenek a nevelők délelőtt, azt délután, iskolán kívül lerombolhatják az iskoláéval ellen­tétes hatások. Az utca, a játszótér, a szórakozóhelyek nem minden eset­ben nyújtanak megfelelő nevelő ha­tásokat, sőt egyes esetekben károsan hatnak a fiatalokra. A szülői ház nevelése is sok esetben különbözik az iskola világnézeti, erkölcsi, politi­kai -nevelésétől. Ez a kettős nevelés rendkívül megzavarja a gyermekeket és fejlődésükre károsan hatnak. Ifjú­ságunk nem kis részének magatar­tásán meg is látszik a nevelő hatá­sok különbözőségének káros követ­kezménye. Cinikus, felnőttekkel szemben tiszteletlenül viselkedő, kultúrálatlan magatartású fiatalok­kal elég gyakran lehet találkozni még. Az ilyenek, amellett, hogy tisz­teletlen, fegyelmezetlen magatartá­sukkal sértik környezetüket, ráadá­sul még fertőzik a fegyelmezett magatartású, kultúráltan viselkedő fiatalokat. Feltétlen szükséges, hogy társadalmi méretekben meginduljon a harc e családi nevelés hiánya, vagy más körülmények folytán rossz hatásnak kitett, züllésnek induló fiatalok meg­növeléséért, megmentéséért. Ennek érdekében már eddig is igen komoly erőfeszítések történtek, az ifjúság védelmével foglalkozó szervek már eddig is igen sokat tettek az elha­gyott, elesett, csavargó, züllésnek in­duló bűnöző fiatalok megmentéséért. A fertőzés veszélyét jelentő gócokat ezonban nem tudták megszüntetni minden esetben, pedig ez igen lénye­ges. A most megalakított társadalmi bizottság feladata éppen az lesz vá­rosunkban, hogy társadalmi üggyé tegye az ifjúság nevelését és védel­mét, hogy így a széles társadalmi összefogás erkölcsi erejével segítse a szülőket, a nevelési intézményeket, valamint az igazságszolgáltatási szerveket a hiányos nevelésben ré­szesülő fiatalok megmentéséért, megneveléséért. A bizottság célja az. hogy városunk társadalmi szervei­nek, üzemeinek, hivatalainak és a jóindulatú — az ifjúság szocialista nevelését támogatni kívánó — lakos­ság segítségével a családokban, az utcán, a szórakozóhelyeken megnyil­vánuló esetekből kiindulva, eljusson a fertőzést végző részeges szülőig, a rossz barátig, stb., hogy az illetékes szervekkel közösen megszüntessék a további fertőzés veszélyét. Éppen ezért a társadalmi bizottság két főterületen kíván ténykedni: 1. Az első főfeladat a szülők, a fiatalok és az ifjúság nevelésével foglalkozó intézmények dolgozói ré­szére a nevelési tanácsadás megszervezése. E célból városunk legjobb pedagógu­saiból, bíróiból, orvosaiból, ügyészei­ből egy 60 tagú nevelési tanácsadó bizottságot szerveztünk. A tanács­adó bizottság 3—3 tagja a Nevelők Házában minden kedden 5-től 7-ig nevelési tanácsadást tart. Az első tanácsadás július 29-én — tehát ma — lesz megtartva s utána rendszere­sen minden kedden a fenti időben várjuk az érdeklődőiket. A nevelési tanácsadó bizottság vá­rosunk üzemeiben, vállalataiban, hi­vatalaiban, kerületi pártszervezetei­ben pedagógiai témájú előadásokat szervez, és a helyszínen a dolgozók kívánságára tanácsadással is szol­gálnak. A társadalmi bizottság a SZOT Borsod megyei bizottságának segít­ségével minden üzem, vállalat, hiva­tal szakszervezeti bizottsága mellett létrehoz egy 3—5 tagú köznevelési bizottságot, amelynek a nevelési ta­nácsadással kapcsolatos rendezvé­nyek szervezése, irányítása mellett, a családi nevelésben példamutató dolgozók népszerűsítése, a családi nevelést elhanyagoló szülők segítése, valamint a fiatalok nevelésében a KISZ-szervezetek támogatása lesz a feladata. 2. A második főterület az ifjúság védelmével kapcsolatos feladatokból áll. Itt elsősorban megint csak az üzemi köznevelési bizottságra kíván támaszkodni a társadalmi bizottság. Igen fontos, hogy az ifjúság védel­mét szolgáló törvények betartását saját területén az üzemi köznevelési bizottságok szorgalmazzák, ellen­őrizzék. Például: a vendéglátóipari üzemek dolgozói ne szolgáljanak ki 18 éven aluli fiataloknak szeszesitalt, vagy ne adjanak italt a részegség határát megközelítő felnőttnek, mert a ré­szeg, berúgott ember rendszerint kö­tekedik, családját üldözi és veszé­lyezteti környezetének nyugalmát, — ezzel rossz példát mutat és romboló- lag hat a fiatalokra; Minden felnőtt alkalmazkodjon az ifjúság nevelését és védelmét szolgáló rendszabályokhoz és személyes jó példájukkal nevel­jék, tanítsák a fiatalokat. A társadalmi bizottság a fentiek végrehajtását esetenkint a helyszí­nen is ellenőrzi majd, —erre a célra szervezett ellenőrző brigádok útján, — melyeknek megállapítását, észre­vételét, tapasztalatait a sajtón és rá­dión keresztül ismerteti városunk lakosságával. Az általános iskolák iskoláztatási feladatait is segíteni kívánja a bi­zottság, családlátogatás során meg­győzéssel, s ha ez nem használ, az idevonatkozó törvények érvényesíté­sével. Fontos feladatnak tartjuk a város peremvidékein előforduló is­kolakerülések, csavargások meg­szüntetését. Olyan családoktól, ahol az előzetes tájékozódás és a helyszíni környe­zettanulmányozás során megállapít­ható, hogy a gyermeknevelés felada­tait a szülők nem képesek ellátni, a tanács gyermekvédő szerveinek javasoljuk a gyermekek kiemelését és intézetben való elhelyezését. Röviden összefoglalva: ezeket a nehéz feladatokat akarja megoldani a társadalmi bizottság. Úgy érezzük, hogy a pártbizottság, a pártszerveze­tek, a tanács, a Hazafias Népfront, a SZOT, a közép- és nagyüzemek, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a gyámügyi hatóság, a KISZ, a hon­védség, a MÁV, a városi közleke­dési, vendéglátóipari, möziüzemi vállalatok, a sajtó és a rádió veze­tőiből, illetve megbízottáiból alakult társadalmi bizottság össze tudja majd fogni társadalmunk erkölcsi erőit és városunk összes felnőtt la­kosságának segítségével eredménye­sen tudja majd segíteni az ifjúság nevelésével és védelmével foglalkozó intézmények és szervek munkáját. KÁROLY ISTVÁN ált. isk. igazgató -------------oOo------------­M agyei tanácstagon fogadóórái Forgó János július 30-án reggel 8 óra­kor Komlóska, délelőtt 10 órakor Erdő­horváti, 13 órakor Háromhuta, Berta Ist­ván Julius 31-én 14 órakor Nyékládbáz^, Fetykó Bertalan július 31-én 14 órakor Sárospatak Kerámiaigyár irodaépület Forgó János július 31-én 17 órakor Olsasz- liszlta, Kovács József né július 31-én dél­előtt 9 órakor Mezőkövesd Polonyi Já­nos július 31-én 18 órakor Hemádcéce, Tóth István július 31-én 14—16 óráig Nyo­már. 16.30 órától Hangács. Bányásznap* készülődés A borsodiak Edelényben, az ózdiak Somsályon tartják a központi ünnepséget Tizenhétnapi tartózko• dás és huszonkét előadás után, hétfőn este utolszor harsant fel a Béke-téri cir­kuszsátorban, a budapesti jégszínházat vidéken helyet­tesítő alkalmatosságban, a „Csuszi... csuszi”, utolszor láncolta és dobálta a közönség közó a csokoládét Ko­vács Marietta és utolszor csattant ütemes tapsra a két­ezer néző tenyere az egyes számok, az egyes képek vé­gét jelző kavalkádok, színes, tarka, látványos finálék után. Közel félszázezer ember látta és még legalább ennyi kíváncsi volt rá, de vagy későn jutott eszébe meg­nézni, vagy más ok miatt, élményekben szegényebb lett a magyar jégrevű színes, látványos gyönyörködtető elő­adásának kedves emléke híján. (A képeket az ő ked­vükért is közöljük.) né igazgatója melyik kulié* rális szervhez tartozik. mert a produkciót, a jégrevűt ma­gát nem a Magyar Cirkusz és Varieté Igazgatóság irá­nyítja, hanem a Népstadion — Homródi Emil ügyintéző-titkár és más kiküldött munkatársai útján — és a nagyközönség a cirkuszsátrat, EPI LÓQUS a magyar jégrevű miskolci vendégszerepléséhez A hétfő esti búcsúelőadás után megkezdték az óriási sátor és a hatalmas tömbbé fagyott jégmező bontását és mire az olvasó e sorokat olvassa, már alig van vala­mi mutatóban a tegnap még gyönyörű, tiszta, rendezett sátor- és kocsivárosból. Csodás volt ez a kis tábor. Aki a miskolci Béke-teret hétköznapjaiban is ismeri, szinte el sem hitte, hogy az egyébként elhanyagolt térségen milyen rendet is lehet teremteni. A cirkuszkocsik köré­ben a hatalmas sátor, a műhelykocsik, a jéggyártó ko­csi összességében gondosan szervezett, jól rendezett, kényesen-tisztán tartott nagyüzemhez hasonlítható, amelyet szervez, vezet, irányít egy mindenhol jelenlévő zömök férfiú: Ács Sándor, a Magyar Cirkusz és Va­VIDA GÁBOR, a jégrevű legsokoldalúbb férfi tagja. a cirkuszkocsikat látva, a produkciót esetleg kizáró­lagosan a Magyar Cirkusz és Varieté Igazgatóság ren­dezvényének véli, s ezzel a Népstadiont bizonyosfokú erkölcsi sikertől érdemtelenül fosztja meg. Mindez azonban semmiképpen nem befolyásolja a produkció értékét (sőt, a cirkuszosok hosszú tapasztalatai csak ja­vára válnak a vidéki turnéknak) és a közönség minden­kor kedves emlékeként fogja emlegetni azokat a jég- revű-produkciókat, amelyeket a Béke-téren, a cirkusz­sátorban látott. SAÁRY ÉVA, aki a legkülönbözőbb számokban kápráztatott el. rieté Igazgatóság részéről kiküldött turné-igazgató. Azért tartottuk szükségesnek hangsúlyozni, hogy a tur­Mától újra csendes lesz a Béke-tér esténként. Nem hallatszik ki Magyari Péter zenéje, nem világítanak a színes fénycsóvák és nem ostromolják jegyekért (közte sokan mindenféle okkal ingyenes belépőkért) Ács Sán­dort, Homródi Emilt és a szervező titkárokat, de mi, miskolciak, mindig szívesen fogunk visszagondolni Vida Gáborra, Kovács Mariettára, Botond Györgyire, Nagy Mariannera, Rákosi Katira, Saáry Évára, a Peters— Tölgyesi párra és a többiekre, és ha majdan új műso­rukkal újra felkeresik Miskolcot, mindenkor szeretet­tel várjuk, szívesen látjuk őket. (benedek) Még egy jó hónap választja el bá­nyászainkat a nyolcadik bányász­naptól, de megyénk bányatelepein máris nagy a sürgés-forgás. Bányá­szaink méltóképpen kívánják ünne­pelni a nagy napot. A legtöbb üzem­ben* felajánlásokat tettek a dolgozók, amit teljesítenek is. A bányásznapi készülődés során fellendült a versenyszellem. Egy sor brigád, akna, bányaüzem ve­télkedik az elsőbbségért. Nagyon he­lyes az ózdvidéki szénbányászok cél­kitűzése: elhatározták, hogy a bá­nyásznapot a mennyiségi tervek tel­jesítése mellett, elsősorban a gazda­sági mutatók túlszárnyalásával kí­vánják köszönteni. A bányásznapi készülődés azon­ban nemcsak a jobb és eredménye­sebb munkában mutatkozik meg a borsodi szénmedence trösztjeinél. Mind a borsodi, mind az ózdi trösz­töknél lelkes munka folyik a bá­nyásznapi ünnepségek sikere érde­kében. Külön bányásznapi előkészítő bizottságok alakultak, ták, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek köz­ponti ünnepsége Edelényben lesz megtartva, központi előadóval. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt Somsályon rendezi meg a nyolcadik bányásznapot. Ezenkívül minden bá­nyatelepen házi bányászünnepsége­ket is rendeznek. A borsodi tröszt előkészítő bizottsága Edelényben a kastélykertben már ki is jelölte a dísztribün helyét s azt, hogy hol he­lyezzék el a bányásznapi vásár sát­rait. Az idei bányásznapon, amely 1958. szeptember 7-én lesz, mindkét szén­trösztnél jelentős hűségpénzt fizetnek ki a dolgozók között . A Borsodi Szénbányászati Tröszt dol­gozói több mint 30 millió, az Ózdvi­déki Szénbányászati Tröszt dolgozói között 16 és félmillió forintot oszta­nak ki. Ennyit még egyetlen bá­nyásznapon sem fizettek ki! A nyolcadik bányásznap sikere ér­dekében a kereskedelem is igyekszik mindent elkövetni. A bányatelepek üzleteit már jó előre ellátják a leg­különbözőbb dolgokkal. A bányásznapi vásárokon bő választék lesz, — elkölthetik a hűségpénzt. Értesü­léseink szerint a bányásznapi vásá­ron megyénkben többek között 300 különféle méretű és gyártmányú mo­torkerékpár, 530 mosógép, 3 millió forint értékű bútor, 53 elektromos hűtőgép, 260 bőrkabát, nagymennyi­ségű szőnyeg, karóra, aranyékszer, csipkefüggöny, gyapjúszövet, vil­lanytűzhely és számos más olyan közszükségleti cikk kerül eladásra, amelyeket a dolgozók szívesen vásá­rolnak. Nem hiányzik az idei bá­nyásznapról a jókedélyt biztosító to­kaji sem! ■OOO—---------------------------­Tí z méterrel több textiláruhoz elegendő fonal egy óra alatt a legilletékesebbek részvételével. Az előkészítő bizottság tagjai elmondot­Az ország legfiatalabb és legkor­szerűbb textilipari üzemének, a mis­Ahol gazdaságosan termelnek! A Miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat az év első hónapjaiban munkahiánnyal küzdött. Ennek első­sorban az volt az oka, hogy a be­ruházási tervek a cementiparban nem voltak ismeretesek, s így a vál­lalat kapacitását teljes egészében le­kötni nem tudták. A gyár műszaki dolgozói azon­ban elkészítették a beruházási terveket, ami részben lekötötte a vállalat szabad kapacitását. A hiányzó részt pedig a megye na­gyobb üzemeinek segítségével oldot­ták meg. A Lenin Kohászati Művek részére pernyeleválasztó, salakfel­vonó berendezést, tetőszerkezeteket és kisebb-nagyobb munkákat készí­tettek. Dolgoztak, illetve dolgoznak a Borsodi Hőerőmű és a December 4. Drótműveknek is. Most megelégedés­sel tapasztalják, hogy egyre több és több rendelés érkezik hozzájuk az ország különböző üzemeiből. A vállalat dicséretére válik, hogy az elmúlt félév alatt említésreméltó minőségi kifogás egyetlen rendelőtől sem érkezett. A fizikai dolgozókon kívül elismerés illeti ezért a műszaki ellenőrzési osztály (ismertebb nevén MEO) kollektíváját is. A gyár az első félévi termelési tervét 3-3 százalékkal teljesítette túl, az előírt bérgazdálkodás be­tartásával. Ezidő alatt a gazdaságosságot is szemelőtt tartották, s az első félévet 523 ezer forint nyereséggel zárták. Arra a kérdésre, hogy milyen ered­ményeket várnak a második félév­től, a gyár vezetői — Szakáfs János igazgató és Vízikeleti Béla a tervosz­tály vezetője — a következőket vá­laszolták’: — A lehető legjobbat! — Kapacitásunkat teljes egészében lekötöttük, így van munkánk. A terv teljesítéséhez minden feltétel biztosítottnak látszik. A versenymoz­galom kiszélesítése, fizikai, műszaki és adminisztraiiv dolgozóink szor­galma ebben a félévben is gyümöl­csözni foe! kolci pamutfonónak dolgozói az idén kettős cél eléréséért, a tavaly elsőiz- ben elnyert élüzem cím megtartá­sáért és a nyereségrészesedés biztosí­tásáért harcolnak. Az év első felének eredményei arról tanúskodnak, hogy ezekhez a célkitűzésekhez közelebb ke­rültek. A műszakonként! párosverseny, a technológiai fegyelem megtartása és nem utolsósorban a takarékos, szorgalmas munka eredményeként az év első hat hónapjában egy munkás egy óra alatt hatezer méter fonallal készített többet, mint tavaly. Ez a többletmennyiség átlagosan tíz mé­ter textiláru előállításához elegendő. Jelentősen javult — az elmúlt év­hez viszonyítva — a fonal minősége is. így értékesebb, magasabb árat biztosító árut adhatnak a feldolgozó vállalatoknak. Mindent összevéve az év első felében a vállalat kilenc- százezer forint megtakarítást ért el, ami kilenc napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést tesz lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom