Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

4 Péntek, 19S8, ÉSZAKMAG YAROR3ZÁG Az 1958. évi tervfe!Juliitok megvalósítása további helytállást kíván Hoesod inegye építőmön kásái tói Tudósítás as építőipari aktívacrtekesletről Mint már előző számunkban közéltük, megyénk építő- és épitö- anyagiparában dolgozó kommunista gazdasági vezelgk, munkások, élen­járó pártonkívüli dolgozók kedden reggel a Szakszervezetek M?gyei Ta­nácsának székházában aktivaértekezletre jöttek össze. Az MSZMP Borsod megyei bizottsága által összehívott aktiva- ertekezleten megjelent T rautmann Rezső elvtárs, építésügyi mi­niszter, Pr leszól József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kaunitz Béla elv- tars, az MSZMP Központi Bizottsága ipari osztályának építőipari elő­adója, Kilián József elvtárs, az építésügyi miniszter helyettese, Gyopár János• elvtárs, az MSZMP Borsod megyei bizottságának tagja, az ipari osztály vezetője, Maiiák István elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára, az Építésügyi Minisztérium több vezetője, valamint számos megyei vezető. Az aktivaértekezletét Gyöngyösi István elvtárs, az Építő, Fa- és Epitöanyagipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei területi bizott­ságának elnöke nyitotta meg. A megnyitó után Prieszol József elvtárs tartott sbeszámolót. Péntek, 195S. június 13| Prieszol József elvtárs beszéde — Egy évvel ezelőtt ugyanezen a j zúzott kő helyett felhasználhatnánk, helyen tartottuk meg a megye első A kapitalistát világban minden fel­építőipari aktivaértekezletét, kezdte beszédét. — Az azóta eltelt idő alatt azt tapasztaltuk, hogy az akkor hozott határozatok végrehaj­tásával a megye építő- és építő­anyagipara tovább fejlődött. Bizo­nyítja ezt az is, hogy az elmúlt évi tervet a megye építőipara 106.2 szá­zalékban teljesítette. Gazdaságosság tekintetében majdnem minden vállalatunk nyereséggel zárt. Nem volt köny- nyű ezeket az eredményeket ab^ ban az időben elérni. Azok az elvtársak, akik az akkori akti- vaértekczlet határozatainak vég­rehajtásában résztvettek, derék, példamutató munkát végeztek. Az ellenforradalom után a pártveze­tésbe sok olyan vezető került, aki­nek nem volt megfelelő tapasztala­ta. Sókat kellett tanulniok, jó ta­pasztalatokat szerezniük, hogy minél nagyobb segítséget nyújthassanak a gazdasági vezetőknek. Ebben a munkában nagy segítsé­günkre volt a szakszervezet, amely az üzemi bizottságokon keresztül bi­zonyította be jó munkáját, segítette a politikai nevelést, a termelés nö­velését. De elmondhatjuk ezt‘ a mi­nisztérium munkájával kapcsolatban is. Az Építésügyi Minisztérium a területek felé sókkal nagyobb segít­séget nyújt, mint a korábbi évek­ben. örvendetesen fejlődtek az építő­ipari KISZ-szervezetek is. Az ellen­forradalom után a fiatalok hamar rátaláltak a helyes útra. A jó ered­mények elsősorban köszönhetők kor­mányunk helyes ^politikájának, ame­lyet az ellenforradalom óta folytat. Olyan szociális intézkedéseket ho­zott a kormány, amelyek ösztönzően, kedvezően hatottak az építőipar dolgozóira. Prieszol elvtárs ezután az egy főre jutó termelési érték alakulásáról be­szélt. Megemlítette többek között, hogy — 1955-höz viszonyítva — 1956- ban csökkent az egy főre jutó terme­lési érték, 1957-ben azonban az 1955-ös szintet is túlhaladta. Az el­múlt évi eredményeket értékelve megemlítette: helyes volt a pártnak az a törekvése, hogy a pártvezetők, pártonkívüliek figyelmét a termelés kérdései felé irányította. Helyes volt az a törekvés is, amely szerint a pártszervezetek nemcsak javaslato­kat tettek a gazdasági vezetők felé, hanem gyakorlatilag irányították a kommunistákat a legfontosabb teen­dők megoldására. A párt ellenőrző szerepe a termelésben új formában jelentkezik és ezt a segítséget a műszaki vezetők is örömmel fogad­ják. A beszámoló további részében a feladatokról beszélt Prieszol elvtárs. A következőket mondotta: A ml megyénkben igen nagyok az építési programok. Több lakó­ház és középület építését kell befelezni. Ezenkívül jelentős út­építési beruházásaink is lesznek. A hároméves terv során több új építkezést kell megkezdenünk. Éopen ezért az 1958. évben az elmúlt évekhez kénest lényege­sen jobb gazdasági és műszaki szervezéssel kell feladatainkat megoldani. A termelés helyes pártellenőrzésé­vel oda kell hatnunk, hogy minden becsületesen gondolkodó ember a gazda szemével nézze munkáját és úgy is bánjon a rábízott anyagokkal. Megyénk adottságait nézve, sok esetben látjuk, hogy a népgazdaság érdekét még a vezetők sem veszik minden esetben fontolóra: nem hasz­nálják ki a helyi anyagforrásokat. Pedig régen bebizonyosodott többek között, hogy a kohósalakot gazda­ságosan és minőségben is megfele­lően fel lehet használni — építésve­zetőink mégis, idegenkednek tőle! Más esetekben sokszor igen messzi­ről szállítjuk az építési anyagokat, holott a Hernád. a Bodrog parti a is tele van használható kaviccsal — kitermelése sem kerülne sokba, «mit például utak karbantartására lelhető anyagot felhasználtak az érkezéseknél. Nekünk, akik a dol­gozók államát, a szocializmust épít­jük, még inkább körültekintőnek kell lennünk. Minél takarékosabban építünk, annál több lakást tudunk biztosítani a rászorulóknak. — A munkafegyelemről, az anyag­pazarlásról már igen sok szó esett ■— mondotta a továbbiakban Prieszol elvtárs. Értünk is el eredményeket, de tovább kell folytatnunk a küz­delmet, mert ha a szigorú takaré­kosságot nem vezetjük be, nem dol­gozunk nagyobb tervszerűséggel — úgy a várt eredményeket nem fog­juk elérni. Arra kérjük a gazdasági és műszaki vezetőket, pártszerveze­teinket és mozgalmi szerveinket, hogy az egyik legfontosabb követel­ményként foglalkozzanak a munka­idő jobb kihasználásával és a taka­rékossággal. Végezzenek meggyőző, felvilágosító munkát, folytassanak meg nem alkuvó harcot a munkaidő maximális kihasználásáért. Maguk a becsületes építőmunkások követe­lik: szüntessük meg azt a gyakor­latot, amely szerint a szabadszom­bat előtti napon az előírtnál több órával előbb hagyják abba a mun­kát. Ne engedjük meg, hogy a népi demokrácia által nyújtott kedvezmé­nyekkel egyesek visszaéljenek! Helves az a törekvés — és ezt to­vábbra is folytatni kell —, hosrv a vázasatoknak minél nagyobb s*ámú törzsgárdája legyen. A törzsgárda tagjai, a vállalathoz ragaszkodó becsületes munkások sok segítséget tudnak nyújtani a munkafegyelem megszilárdításá­hoz. A pártszervezetek, a párt­tagok, a mozgalmi szervek tá­mogassák a rendet és a fegyel­met megkövetelő műszaki veze­tőket. A továbbiakban a továbbképzés helyzetéről beszélt. Hangsúlyozta: — Országunkban a minőségi munka előtérbe került. Nem végezhet az a dolgozó minőségileg kifogástalan munkát, aki szakmailag képzetlen, tudatlan. Sajnos, sokan nem szeret­nek tanulni, pedig ez a továbbfejlő­dés nélkülözhetetlen feltétele. Kü­lönösen az építőiparban fontos ez, ahol a felszabadulás óta forradalmi változások történtek. Uj stílusú, új szerkezetekből épülő házakat nem le­het régi módszerekkel építeni. Párt- szervezeteinken. üzemi bizottságain­kon a sor, hogy a műszaki vezetők segítségével értessék meg az embe­rekkel — de különösen a fiatalok­kal —, hogy ha ió életkörülmények között akarnak élni. akkor mester­séget, szakmát kell tanulniok. E kérdéshez tartozik a női dolgozók elhelyezése, képzése is. Az építőipar­ban számtalan munkaalkalom kínál­kozik a női dolgozók részére, ami testi erejükhöz megfelelő. Vannak igen jó női szobafestők, mázolók, burkolok, üvegezők, csempézők. sőt éoüleftvil lan vezéréi ők is, akik kivá­lóan megállják a helyüket. Lehetővé kell tenni, hogy a mérvében mester­séget tanulni akaró nők minél na­gyobb számkén sajátíthassák el eze­ket a szakmákat. Prieszol elvtárs a továbbiakban az építőipari pártszervezetek munkájá­ról beszélt. Elmondotta, hoffv ebben az évben is a legfőbb feladata a párt­szervezeteknek a termelés segítése, a tervcéliesftá-s biztosítása. A kommu­nisták egvik fontos politikai felelős­sége az. hory építkezéseinket olcsón, jó minőségben és határidőre készít­sék el. Főnek ellenkeznie nemcsak razdasá gilag. hanem politikailag is árt a párt és a szocializmus ügyé­nek. — A megyei pártbizottság számít az építőiparban dolgozó kommunis­ták példamutató munkáiéra és a nártonkívüli dolgozók lelkes támoga- ^á’cára, a műszakiak segítségére, Az 1958. évi magv feladatok csak így vezethetnek teiiec sikerhez — fejez­te be beszámolóját. Trautmann Rezső építésügyi miniszter hozzászólása A beszámoló után vita követke­zett. Igen sok hozzászóló beszélt a tervezés mai helyzetéről, a tervezők munkájáról, mivel a kivitelező vál­lalatok dolgozóit a nap minden órájában közvetlenül érinti a terve­ző intézetek jó vagy rossz munkája. A miniszter elvtárs éppen ezért — hozzászólásának nagyrészében a ter­vezésről beszélt. Elöljáróban megemlítette: igen örvendetes, hogy a Borsod megyei pártbizottság már második alkalom­mal hívott össze építőipari aktiva- ülést, melyhez hasonlót még nem rendezték az ország más megyéiében. Ezért a minisztérium jelenlévő kép­viselői napv érdeklődéssel hallgat­ták a hozzászólásokat, amelyek nagy segítséget jelentenek további mun­kájukhoz. Hozzászólását így folytat­ta a miniszter: — Az építőipar dolgozóinak régi kívánsága, hogy a terveket időben és minden részletében kapják meg. Jo­gos kívánság ez. Sajnos, eddig nem volt rá lehetőség, mivel az ország gazdasági helyzete nem engedhette a tervek teljes lebontását, tisztázá­sát. A 3 éves terv következő éveiben már kész tervek és ismert program alapján dolgozhatnak az építőipar dolgozói. Az Építésügyi Minisztérium mindent elkövet, hogy a kivitelező vállalatok dolgozói kimondottan a ki­vitelezéssel foglalkozzanak és ne le­gyen gondjuk a tervek hiánva miatt. A kivitelezéseknek még ma is sok az akadályozóia. A tervezést sok helyen nem végzik párhuza­mosan «a kivitelezéssel. A terve­ket gyakran változtatják. Ez abból adódik, bogv a beruházó vállalatok sem tudják, vagy döntik el ideiében, hogy tulaj­donképpen mit is akarnak. A jö­vőben az Országos Tervhivatal — a minisztériumok bevonásával — korábban akarja meghatároz­ni az évi programokat. Mindezeket figyelembevéve ezek a gondok még ma sem átmenetiek. Le­küzdésük elsőrendű politikai mun­ka. — Sok szó esett eddig az éoületek mai stílusáról, megjelenéséről. Az új irányzat, a modern építészet az egyik embernek tetszik, a másiknak nem. Az építésznek mind<»nképr>on az új felé haladó utat ken keresnie. A tervezőkkel szemben olvan kö­vetelményeket támasszunk, hogy mindig a célnak legmegfelelőbben tervezzenek. A jó ízléssel rendelkező tervező mindig megtalálja azt a for­mát, amely az adott környezetibe be­illeszkedik. — Az elvlársak szóvátették, hogy Miskolcon is folyik olyan építkezés, amely új stílusával rontja a kör­nyezetet. Véleményünk egyezik. Nem engedjük meg, hogy Sopron, vagy Miskolc műemléknegyedeibe olyan stílusú épületeket építsenek, amelyek nem illőek oda, Megköve­teljük viszont, hogy a műemlékek köré épített épület ne a régihez ha­sonlítson. hanem kövesse a modern irányzatot. — Egy épület 100 vagy érméi is több évig áll és sokkal magasabb színvonalat kell magán hordania, minit egy autónak, cipőnek, vagy ru­hának, amely helyett évenként, vagy tízévenként születik az új. A nyugati építészet másolása helytelen, mert értelemmel fel nem fogható irány­ban halad. Keressék tervezőink az új stílust, barátkozzunk meg vele. Bartók muzsikáját ezelőtt 20 évvel még igen kevesen szerették, ma százezrek kedvelik, szeretik, A miniszter elvtárs a következők­ben a kivitelezés részletkérdéseivel foglalkozott, majd befejezésül a kö­vetkezőket mondotta: — A3 éves tervben 100 ezer la­kás építését irányozta elő kor­mányunk. Ezt a számot az új módszerek és eljárások bevezeté­sével növelni kell. Nem lehet azonban változtatni a lakások méreteiben, mert akkor csak ke­vesebbet tudnánk építeni. Inkább ieeryenek a jövőben cniilő laká­sok is a mai méretű ekkel azo­nosak, bogv a lakáshiányban szenvedő emberek százezreit Is új lakásokhoz juttassuk. Első feladatunk minél több lakást építeni! Ez nem visszalépés, hanem a jelen körülmények között követel­mény. Aki eddig pincelakásban la­kott és új modern otthonba kerül nem a méreteket nézi, hanem az egészséges emberi környezetet. Ehhez a munkához kérem a borsodi építő­munkások, de a megve valamennyi dolgozóiénak segítségét. A miniszter elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után még hozzá­szólások következtek, majd az alkti- vaértekezlet résztvevői határozati javaslatot fogadtak el. szamaGvpRORSifíű I EL Járási sxpartakiád döntök Mezőcsátoi és Mezőkövesden Vasárnap, június. 8-án két járási székhelyen, Mezöcsáton és Mezőkö­vesden rendezték meg a falusi dol­gozik járási szpaxtakiádjának dön­tőit. A -községi sportvezetők és a KISZ-szervezetek mindkét járásban nagyszerűen mozgósították a falusi fiatalokat és meglepően nagyszámú fiatal kapcsolódott be a küzdelmek­be. Külön-külön ismertetjük a két járási szpartakiád eredményeit. Mezöcsáton A rendezöbizotlság nagy örömmel állapította meg, hogy a régi verse­nyekhez képest sokkal nagyobb volt a járási döntő iránti érdeklődés és ami külön örvendetes eseménynek számított: emelkedett a női verseny­zőik száma. Az újonnan kinevezett TST elnök, Kovács Gyula elv társ jó munkát végzett. Hiányosságként talán azt említ­hetjük meg. hogy szervezési hibák miatt több község nem tudott el­utazni a döntőkre. Otthon maradtak többek között a tiszakeszi fiatalok is — bár egy kis ügyességgel elin­tézhették volna, hogy ott legyenek a döntőn. Minden dicséretet megérde­melnek viszont a gelej i fiatalok, akik gyalog tették meg Mezőcsátig az utat, hogy a versenyen részt vegye­nek. Ez a sport iránti szeretetnek a legszebb megnyilvánulása volt. Tizenhat község 250 sportolója vett részt a döntőn. 166 férfi és 84 nő küzdött az elsőségért. Részletes eredmények a követke­zők: 100 m. síkfutás; 1. Tóth István (Tiszatarján). Női: 1. Varga Erzsébet (Tiszabábolma). 400 m. síkfutás férfi: Molnár Lajos (Hejőkeresztur). Női: Papp Julia (He jők eresz túr). 1000 m. siíkf. férfi: 1. Juhász Károly (Igrici). Távolugrás férfi: Danes Bertalan (Hejőszalonta). Női: Baratt Lidia (Tiszadorogma). Súlylökés férfi: Tóth János (Tiszadorogma). Női: Papp Julia (Hejőkeresztur). Magasugrás férfi: Fejes István (Mezőcsát). Női: Atkári Erzsébet (Ernőd). Kerékpár férfi 20 km.: 1. Petra Gyula (Gelej). Női 15 km.: 1. Kovács Zsuzsa (Igri­ci). Röplabda férfi: 1. Mezőcsát. 2. Tiszadorogma. 3 Gelej. Röplabda női: 1. Tiszadorogma. 2. Gelej. 3. Ároktő. Pontversenyben Tiszadorogma lett az első 67 ponttal. 2. Gelej 63 pont. 3. Mezőcsát 49 pont. 4. Hejő- keresztur 46 pont. 5. Igrici 28 pont. 6. Tiszabábolna 27 pont. összesen 16 község sportolói értek el pontokat a pontversenyben. Az egyéni versenyben a fér A mi^csnn&pi é szóról Tóth István, a nők közií^b hibákat, vis Juha szerepelt a legeredmér&aPriobb .£ ben. Az egyéni verseny első csak közös« lyezettjének értékes díjakat2. tette szükséggé míg a csapatverseny hely*» par-a&zKXK, er sportfelszereléseket kaptak. Zl^ru «mbw^ek, n Mindent egybevetve, megtan társadalmi t hatjuk, hogy a mezőcsát! járáí*22^ a közszolga takiád-verseny döntő kü^k munkáját, eredményesen zárultak. legalakult a népi ag. Tagjai többnyi Mezőkövesden . * , . Mi van a merk A kora reggeli orakban gy lek a falusi fiatalok a gim E hét elején égj zászlókkal díszített sporthdültünk el, hogy hogy bemutassák tudásukat é& környéken lévő vetélkedésben döntsék el, ki facon ellenőrzést fel legjobban a járási döwtőnú csoport vezető} A versenyezőmok folyalapkezelő; tagjai: követték egymást. A nézők Technikus, Jákob J gy elemmel kí sérték a k üzdelr»^ Kálmán vezető A össesen 3j ^ Min senyzQ indult. 1 , ’ Részletei eredmények « Muvek 1 2ők: Elsőnek a Béke i 100 m, síkfutás, férfi: 1. zer-Csemegeboltbs (Mezőnyárád). Női: 1. Fügédig előzékeny kií vesd). 400 m. síkfutás, férfi: «aj: ezt magunk kely (Mezőkövesd). Női: 1. «ár az üzlet szerrw (Mezőkövesd). 1000 m. síkfutáíUenőri beosztásún 1. Kolyvek (Mezőkövesd). Távilesztőt, zsírt, cuki férfi: 1. Herkely (Mezökövescatoja pontosan fe 1. Fügedi (Mezőkövesd). Magnón, csakhát..., j férfi: 1. Gulyás (Szentiatvángyőződtünk róla, 1 1. Csanádi (Tiboiödaróc). Sútanicli volt a a férfi: 1. Szolnoki (Mezőnyáráomely közel másfé Takácsné (Mezőkövesd). K«ó matematikusé férfi: 1. Siklósi (Mezőkövesdhogy havi 330 00 labda: 1. Mezőkövesd. ómnál mennyi p Az egyéni versenyben a -­eredményeket a férfi szár Hertkely (Mezőkövesd), míg ,Ha az e számokban Fügedi (Mezőkévé tek el. Ök voltak a szpartakij eredményesebb versenyzői. A verseny sikeres megrew kiválóan segítették azok a sp sak, akik az egyes községek v€ AKIK VÉC zőit hozták a járási székhelyrüeitre emlékezetes lön dicséret illeti Schumy Gézpad nézőterét. A nevelő tanárt, aki a ver&enybzében Josephine elnökeként végzett jó munlgott, énekelt, tánc verseny győztesei és helvezettjená 1 lás hős kator lékes jutalmakat kapták. eljes énekhangja * nus énje méltán Résének nyelvét A falusi, járási szpartakiád-^őadasmódjából nyék élő bizonyítékai annak, te> szavai eljutot a falusi fiatalok szeretik a benne. Nerr csak törődni kell velük. Megfogja elfelejt« adni részükre a megfelelő tágyérmékéiről és e tá®t, így a falusi tömegsport^ emberek nem dése által újabb és újabb tehen€ a világ” Jos< kerülnek felszínre akik a szocmint ^de^ütt sport kiválóságai lehetnek, ooo­Mati két lépésben Mai rovatunkban a kétlépéses fel­adványok birodalmába vezetjük ol­vasóinkat. Kalauzolásra felkérjük Apró Lászlót, ag Európa-hírű felad­ványszerzőt, akinek versenyeredmé­nyei az utóbbi két évben egészen kiválóak voltak. Hogy csak a fonto­sabbakat említsük, 1956-ban első díjat nyert a zágrábi és berlini nem­zetközi versenyen. 1957-ben első lett helsinki és koppenhágai, második az Egyesült Államok, harmadik a prágai, s negyedik a római nemzet­közi versenyeken. Ezenkívül még versenybíró is volt egy madridi és három koppenhágai versenyen. Bemutatjuk Apró László megjegy­zéseivel az alábbi szép feladványt. APRÓ LÁSZLÓ prágai nemzetközi verseny III. díj. Világos: Ká5, Vá8, Fc8, Hel, He2, gy: d4, f2 (7). Sötét: Ke4, Vg2. Bg3, Bh4, Kh2, gy: a3, d5, f4, h3, h6 (10). Matt kettő lépésben. A régebbi feladványokat a meg­fejtés nehézsége jellemezte. Mint a modern feladványoknak, úgy ennek a feladványnak is a főelőnye és a szépsége a megfejtés előtti játék. Nagy a téves fejtés lehetősége. Kezd­jük sorban. Úgy néz ki, hogy Vá7 a jó megfejtés, mert fenyeget Ve7 matt, Hf3-ra Hc3 matt és Hg4-re Vh7 matt. De a Bh5 lépés mindent véd. Vá6-ra Hf3 vagy Hg4 után tényleg matt van Vd3, illetve Vd6 lépésekkel, de a Bh5 lépés újra mindent véd. Próbáljuk Vb7-él kezde­ni. Most Hf3-ra Vbl, Hg4-re Vh7 matt, de Bh5-re megint nincs matt. Vc6 után a huszárlépésekre c2 és g6-on matt van, de a Bh5 lépés is­mét mindent ment. Ezek után már könnyű megtalálni a helyes Vb8 lé­pést, ezután a lépés után sötét sem­vizsgázott mi n t i rendnek. A MŰSOR tötték ki. Kár, h< miféle ellenlépésére nem v«e! maradt a vend- matt. Ugye mennyi minden töiBéteés András és egy mai modern feladványbantári színpadon r tiAKKHIRFK adtaik emlékczet( sAKtVrllKfetv az agyoncsépelt A megyei sakkszövetség jzetője ízetlennek 15-én, vasárnap reggel fél 9 óraA Kelényi táncz dettel Miskolc-Tapolcán a Lenisét Horváth Ti\ hászati Művek üdülőjében r,nöséigében remél Miskolc város 1958. évi egyéni ÖSSZEGEI iámversenyét. Nevezni a gephine Baker r lehet. Az első hat helyezett éi ajándéktárgyban részesül. Befejeződött a II. Rákóczi F ••••••••••••••* megyei könyvtár szakszervezel zottsága által rendezett felszá lási emlékverseny. A versenyr ^rXT/-*c kES newtós érkezett Első lett: JV0LT°ttemne Jozset Ózd, második: Szonyi n w Miskolc, harmadik: Szabó wMrteésekkek tárgyban és ^lé,daP »«tol részesültek. Fabian B próbáltatásokb6 SPORTHÍR ki. DVTK labdarugó csapata Apró napló} kezdte a felkészülést a bajnoki dóm, hogy ma kőzéseikre. Szombaton délután 12 órakor érk órakor a diósgyőri stadionban a komisz, huieg t gótairjárni Bányásszal ménkőzi Igen, téliesre DVTK. Fél 4 óraikor az MV a »komisz, hid DVTK úttörő csapata játszik zetembe idézi < mérkőzést. *melV 1946 A Palóczy utcai iskolában me sarnapjan jei£ tolták a házi úszóbajnóksógot Népszavában > verseny győztesei: 50 m-es g Életem öt pun úszásban: Czakó VIIb. 39.4, 25 nitettem fel eb gyorsúszósban: Kórodi VI/á- 19. közülök így hí m-es mellúszásban: Nová-k \ BEREGSZÁl 48.7, 25 m-es mellúszásban: Ki VASÁRNAP Jé VI/á. 22.8, 50 m-es hátuszáflban: Ezen a mp0 bó Vll/b. 49.8. ^ lágy árból a be Országos I. osztályú teniszvei j^j^tciriszágiba. kezdődik csütörtökön a diósgyor Az én lkis 1É niszpályákon. A versenyen irde ^ egyeben m a Budapesti Vasas, Budapesti a váiroSlt elözrf véd és a Borsod megyei versen; kat/0na között Csütörtökön és pénteken déluta runk-kelünk, órakor kezdődnek a versenyék, s' Az greg fjük. baton és vasárnap reggeltől g0k. Különöse tartanak. magyar paras Budapesten rendezték meg a szótlanlkc éven aluliak teniszversenyét. A je torki lógató jellegű versenyt Kádár Ei vaiámi a DVTK versenyzője nyerte I szomorú száll Párosban második lett a Ká ^ mily-em tá Tröfler nár, Kádár ezzel a győzé, személyi vei a Romániában megrendez kat -^g a té; kerülő Gáli a Kupa nemzetközi ték. _ nem n iszversenyre bebiztosította rés váltás fehém telét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom