Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-10 / 135. szám
Világ proletárjai egyeeiUjetek ! mmmitnm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 135. szám Ara 50 fillér 1958 június 10, kedd Ahogyan én láttam I így dolgoznak a perkupái pártszervezetben Mai jegyzetünk Mi ran a borítékban ? A népek becsülik egymást, békében és barátságban akarnak élni r . • • Az V. magyar békekongresszus küldöttei két napon át tárgyaltak az emberiséget és benne hazánkat is fenyegető veszélyekről és a tennivalókról. Újra meg újra felmerül ko- runk élet-halál kérdése: döntenünk kell, hogy a tudomány nagy vívmányai a békét szolgálják-e, vagy a háborút? A kongresszus küldöttei az egész békeszerető emberiséggel együtt az élet mellett szavaztak. Elmondották, hogy a mi népünk is jól tudja, kik erőltetik a fegyverkezési hajszát, kiknek érdeke a nemzetközi feszültség. Az imperialisták szítják a gyűlöletet és táplálják a háborús félelmet, mert nem tudnak megbékélni korunk nagy társadalmi változásaival, nem akarják tudomásul venni a népek függetlenségi vágyát, és a háborútól sem riadnak vissza. Pedig a ma háborúja nemcsak a katonák millióinak életét követelné, de atomhalállal fenyegetné a békés lakosságot is, hamuvá pori ásztaná az emberiség kultúrájának közös nagy kincseit. Bármily jelentős is azonban az imperialista körök hatalma, nagyobbak, hatalmasabbak a béke erői. Az emberek maguk és gyermekeik javára kívánják fordítani az emberi elme csodáját, a nukleáris erőt. Ä népek becsülik egymást, közelednek egymáshoz, békében és barátságban akarnak élni; Az emberiség túlnyomó többségének akaratát fejezi ki a békemozgalom, amely olyan hatalmas erőre támaszkodik, mint a szocialista országok Szovjetunió vezette tábora. Az V. magyar békekongresszus mélysé ges felelősségtudattal csatlakozott a népek többségi döntéséhez: a béke intézményes biztosítását választjuk és nem a hidrogénbombahalált; leszerelési egyezményt és nem fegy verkezési hajszát; a népek barátságát és nem az Európában leselkedő új fasizmus farkasainak acsarkodó sát, sem pedig a hidegháborús gyanakvást. Az emberiség többségével együtt követeljük, hogy minden nagyhatalom szüntesse meg a nukleáris kísérleteket, ahogyan a Szovjetunió tette. Jöjjön létre a csúcstalálkozó és vitassák ott meg a világpolitika legégetőbb kér déseit. E kérdéseikről fog tárgyalná és a megegyezés útjait, módjait keresni Stockholmban a leszerelési és együttműködési világkongresszus, »a népek csúcstalálkozója«. Ez a kon gresszus kiváló alkalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél fiai számára, hogy nézeteiket szabadon és őszintén kifejtsék és kicseréljék. Az V. magyar békekongresszus és az azt előkészítő gyűlések ezrei hozzájárultak ahhoz, hogy minden tiszta- szándékú magvar nő és férfi érezze stockholmi küldötteink az ő személyes megbízólevelét is magúkkal vi szik; M egnyi ilt a poznani nemzetközi vásár »Július 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor .ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 27. poznani nemzetközi vásár. Witold Trampzynski lengvel kér re&kedelemügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Felhívta a; figyelmet arra, hogy milyen fontossága van a poznani nemzetközi vásárnak a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztésében. A lengyel küldöttség ezután Go- mulka, Cyrankiewicz és Trampzynski vezetésével megtekintette^ a pavilonokat, köztük a Magyar Nép- köztársaság pavilonját. A magyar pavilonban a poznani nemzetközi vásárra érkezett magyar kormányküldöttség vezetője. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint a magyar küldöttség több tagja, s a magyar pavilon vezetősé. I ge fogadta a lengyel államférfiakat. Gomuika és Gyramkiewic?,, . valamint a lengyel küldöttség többi tagja hosszabb 'időt töltött a magyar- Medicor anyagvizsgáló röntgen-készüléknél és az Erosimat szikraforgácsoló gépnél, s'a kiállítási csarnok egész falát betöltő, a lengyel-magya kapcsolatokat jelképező. Szűcs Pál grafikusművész által készített pan no előtt. —• Kereskedelmi kapcsolatain^ elég erősek és a jövőben még eresebbek lesznek — mondotta Cyraij- kiewicz. A magyar pavilonj a legelső napon, amikor még csak a meghívott vendégek vehették részt a nemzetközi vásáron, többszázan látogatták meg; A vásár megnyitásának első napján a NIKEX magyar külkereskedelmi vállalat a lengyel POLIMEX külkereskedelmi vállalattól 220 ezer rubel értékű rendelést vett fel. (MTI)-oooNagygyűlés Szófiában Június 7-én este, a Szeptember 9-e téren nagygyűlés volt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának befejeződése alkalmából. Tódor Zsivkov beszámolt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának jelentőségéről. Ezután a hallgatók éljenzése közepette Hruscsov, az SZKP Központi •Bizottságának első titkára, az SZKP küldöttségének vezetője szólalt fel. A gyűlés résztvevői melegen fogadták a kínai, albán, olasz, argentin, szudáni kommunista párt küldöttsége vezetőjének felszólalását. A gyűlés a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép egységének, a testvéri kommunista és munkáspártokkal való barátságnak és egységnek nagyszabású kifejezése volt. Takarékossággal, jobb hozzáértéssel jelentős mértékben csökkenthető az állattenyésztés önköltsége Megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap értekezletre gyűltek össze a Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatóságához tartozó állami-, tan- és célgazdaságok vezetői, üzemi párttitkárai. Napirenden szerepelt az MSZMP Politikai Bizottságának határozata és értékelése az állami gazdaságok munkájáról, az állattenyésztés jövedelmezőségének . alakulásáról, jelenlegi helyzetéről, valamint az állami gazdaságok szerepéről a megye mező- gazdaságában. A megbeszélésen Romany Pál elvtárs igazgató és Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartottak előadást. Ismertetve a Politikai Bizottság határozatát, megállapították: megyénk állami gazdaságai jelentős sikereket értek el 1957-ben, azonban az állattenyésztés jobb jövedelmezőségének mielőbbi kialakítása, az önköltség csökkentése fokozott körültekintést igényel. Nagyobb szaktudást és lelkiismeretességet követel a gazdaságok igazgatóitól, párttitkáraitól, a szakemberektől. Példákkal illusztrálták, hogy sok állami gazdaságban Indokolatlanul magas az önköltség s gyakori eset, hogy üzemág vezetők nem ismerik a tervszámokat, gazdasági mutatókat, rosszul kalkulálnak. Népgazdaságunknak az állami gazdaságokkal szemben támasztott Igénye azt követeli, hogy a maga területén mindenki törekedjen a több, jobb, olcsóbb termelésre! (A megbeszélés lapzártakor tart és arra későbbi riportjainkban visszatérünk.) HOSOK EMLEKEZETERE 1944 ŐSZE. A cseperésző novemberi eső sártengerré változtatta az utakat. Az ágyúk, trénszekerek tengelyig süllyedtek a felázott föld- ulakon. A megyaszói dombokat lövészárkok hasogatták kér észt ül-kasul. s a lövészárkokból gyilkos fegyverek szórták a halált. Az élet minden kis moccanására felropogtak a gépfegyverek, aknák süvítettek át a völgyben megbújó falucska fölött, A lakóik pincékben, rögtönzött óvóhelyeken kerestek menedéket, onnan hallgatták a háború vad zenebonáját. A fasiszták makacsul tartották magukat, védelemre rendezkedtek be magaslati állásaikban. És egyszer csak felharsant. a hurrá, rohamra indultak a román csapatok. Golyózápor fogadta őket. de a megállíthatatlan erejű támadás megtörte a fasiszták ellenállását, hanyatt-homlok menekültek. Ezer- hatszáz román katona vére festette meg a megyaszói dombokat, ezer- hatszáz román hős alussza álmát a megyaszói dombok alatt. A világszabadságért vívott küzdelem magyarországi froniszakaszán haltak hősi halált.. .., 1958. JÚNIUS 8. Magyar és román nemzetiszínű zászlók lengedeznek a kis falu házain, román és magyar nyelvű feliratok éltetik a hősök emlékét. S a falu főterén zöld kerítéssel övezett kert közepén fe* hér lepellel fedett emlékmű áll. Délfelé jár az idő, amikor megérkeznek a testvéri román nép kiadottéi a szoboravató ünnepségre* Jan Popescut, a Román Népköztársaság nagykövetét és kíséretét for1IÍ zót gyújtogatják szerte a világom és szeretnék, ha a leis tüzek lángralob- bantanák a' harmadik világháború • i’ettenetes tűzvészét. Az i-mperialistáknak kárukra van a népek közötti barátság, mindig .is azon voltak, hogy a békétlenség táplálásával ellenségeskedést szítsanak a ' népek A MAGYAR ÉS ROMAN NÉP vérrel megpecsételt barátságát semmilyen erő szét nem szakíthatja! A magyar, földben, poriadé hősök drága emlékét szívébe zárta népünk; Ez a szobor hálánk és szeretetünk őszinteségéből fakadt. Deme elvtárs beszéde után került ....... ü Deme László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, ünnepi beszédet mond. között; Á Horthy-fasizmus negyed- százados uralma a féktelen uszítás megtestesülése volit; A magyarokat a szomszédos népek, így a román nép ellen is lazították; • Ez a világ már megszűnt; Magyarországot felszabadította az úri elnyomás alól a dicsőséges szovjet" hadsereg és a Jan Popescu elvtárs. a román ró szeretettel fogadja a falu népe. Díszbe öltözött úttörők sorfala között vonulnak a vendégek a szoborhoz, majd megkezdődik az ünnepség. A magyar és román himnusz elhangzása után szavalat következik, majd Deme László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese lép mikrofonhoz, hogy megtartsa ünnepi beszédét. Deme elvtárs a magyar és román nép barátságának történelmi gyökereiről beszélt. — NÉPEINK BARÁTSÁGA nem mai keletű — mondotta; — Az Erdélyben kirobbant első magyar job- bágyfelikelésiben román jobbágyok is részt vettek. Közös volt a nyomorúságuk, közös volt a harcuk — a földesúri elnyomás ellen támadtak fel az elnyomottak. És 1514-ben, a Dózsa-féle parasztlázadás idején is ott találjuk a román jobbágyokat, ezerszám vonultak Dózsa seregébe, hogy harcoljanak az urak ellen. Minden magyarországi népi mozdulás visszhangra talált a román nép között. Ma különösen időszerű a népek közötti barátság szent eszméjéről beszélni. Az imperialisták azon mesterkednek, hogy szembeállítsák egymással a népeket, hogy gonosz céljaik kivitelezéséhez használják fel a népmilliókat. De próbálkozásuk nem fog sikerrel járni, mert a legfontosabb kérdésben, a béke kérdésében minden nép egyetért velünk. Nincs a világnak egyetlen olyan népe sem, mely kívánná a háborút, a rombolást, minden nép békében, barátságban akar élni egymással. A háborús kalandorok a háború apró tüni nagykövetség vezetője, (középen.) testvéri népek hadseregei; A román nép is segítséget adott ahhoz,. hogy a magyar nép egyszensmiindenkorra kezébe vegye saját sorsának irányításiát. A román hadsereg magyair- országi véráldozata nem volt hiábavaló. sor a vörösmárváaiyibóJ készült szobor leleplezésére. Majd JAN POPESCU elvtárs szóit az ünneplő közönséghez: A román és magyar nép barátsága •—* mondotta mélyien: visszainyúlik a történelembe; Né* pedník kapcsolatának forradalmi hagyományai vannak.- Amikor már nagyon nehéz volt az- úri iga, né- peinlk fellázadtak* Kezet- fogtak.; <a közös ielüenségy a földesúri elnyomás ellen. Az Önök nagy Hunyadi -Jánosa- félig magyar,, fé&g neíaáí* volt. .Egyesíteni tudta á .magyal román ' jobbágyokat a törökök' Erniek a jobbágyi hadiseregnek nándorfehérvári^ diadalát zengi még ma is a déli harangszó. A nagy magyar költőik,'. Ady,. József Attila^ a magyar és román nép barátságáról énekeltek abban á korban, • amikor- a hivatalos hatalmasságok minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy el- .lenségeskedlést szítsanak népeink között;- »Dunának, Oltalak egy a hangja« - ■— írta Ady Endtre, és,így •fogalmazta , meg:a.két nép közötti szép viszonyt: »Anyám kun volt, apám félig székely* félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájáéból édes volt az étel. Apám szája* bél szép volt az igaz.« ■ A mi . barátságunk szép, népeink közös, emelkedését, békéjét szolgáld ja. Ez az 1600- román katona örökre összenőtt a magyar földdel« — És ez ■a mi barátságunkat is jelképezd; • Köszönöm népünk, kormányunk, pártunk nevében Megyaszó dolgozóinak, hogy ilyen szép emléket ál-» lítottak a román nép itt elesett fiainak. Hálával gondolnak önökre a Az elesett román hősök emlékére állított emlékmű a megkoszorúzás után. Magyarországon többé nincs helye azoknák, akik tudva, vagy tudatlanul ellentétet akarnak támasztani a szomszédos testvéri népek és közöttünk. Az ellenforradalom napjaiban megint igyekeztek felpiszkálni a nacionalizmus—sovinizmus nemtelen indulatait, s ha tovább tart az ellenforradalom tobzódása, Magyarországon háborús tűzfészket teremt a nacionalista, soviniszta uszítás. hősi halottak Romániában élő hozzátartozói is.:; Barátok vagyunk maradunk jóban-rosszban — mondotta befejezésül Jan Popescu elvtárs. Megyaszó dolgozó népe nevében Tóth Sándor tanácselnök vette át a szobrot. Ezután ikerült sor a. ko- szorúzási ünnepségre. AZ ÜNNEPSÉGET a honvédéit, munkásőrök és úttörők tisztelgő díszmenete zárta be. G. M.