Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

Világ proletárjai egyeeiUjetek ! mmmitnm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 135. szám Ara 50 fillér 1958 június 10, kedd Ahogyan én láttam I így dolgoznak a perkupái pártszervezetben Mai jegyzetünk Mi ran a borítékban ? A népek becsülik egymást, békében és barátságban akarnak élni r . • • Az V. magyar békekongresszus küldöttei két napon át tárgyaltak az emberiséget és benne hazánkat is fe­nyegető veszélyekről és a tenniva­lókról. Újra meg újra felmerül ko- runk élet-halál kérdése: döntenünk kell, hogy a tudomány nagy vívmá­nyai a békét szolgálják-e, vagy a há­borút? A kongresszus küldöttei az egész békeszerető emberiséggel együtt az élet mellett szavaztak. Elmondották, hogy a mi népünk is jól tudja, kik erőltetik a fegyverkezési hajszát, kiknek érdeke a nemzetközi feszült­ség. Az imperialisták szítják a gyű­löletet és táplálják a háborús félel­met, mert nem tudnak megbékélni korunk nagy társadalmi változásai­val, nem akarják tudomásul venni a népek függetlenségi vágyát, és a háborútól sem riadnak vissza. Pedig a ma háborúja nemcsak a katonák millióinak életét követelné, de atom­halállal fenyegetné a békés lakossá­got is, hamuvá pori ásztaná az embe­riség kultúrájának közös nagy kin­cseit. Bármily jelentős is azonban az imperialista körök hatalma, na­gyobbak, hatalmasabbak a béke erői. Az emberek maguk és gyer­mekeik javára kívánják fordíta­ni az emberi elme csodáját, a nukleáris erőt. Ä népek becsülik egymást, közeled­nek egymáshoz, békében és barát­ságban akarnak élni; Az emberiség túlnyomó többségé­nek akaratát fejezi ki a békemozga­lom, amely olyan hatalmas erőre tá­maszkodik, mint a szocialista orszá­gok Szovjetunió vezette tábora. Az V. magyar békekongresszus mélysé ges felelősségtudattal csatlakozott a népek többségi döntéséhez: a béke intézményes biztosítását választjuk és nem a hidrogénbombahalált; le­szerelési egyezményt és nem fegy verkezési hajszát; a népek barátsá­gát és nem az Európában leselkedő új fasizmus farkasainak acsarkodó sát, sem pedig a hidegháborús gya­nakvást. Az emberiség többségével együtt követeljük, hogy minden nagy­hatalom szüntesse meg a nukleá­ris kísérleteket, ahogyan a Szovjetunió tette. Jöjjön létre a csúcstalálkozó és vitassák ott meg a világpolitika legégetőbb kér déseit. E kérdéseikről fog tárgyalná és a megegyezés útjait, módjait keresni Stockholmban a leszerelési és együtt­működési világkongresszus, »a né­pek csúcstalálkozója«. Ez a kon gresszus kiváló alkalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél fiai számára, hogy nézeteiket szabadon és őszin­tén kifejtsék és kicseréljék. Az V. magyar békekongresszus és az azt előkészítő gyűlések ezrei hozzájá­rultak ahhoz, hogy minden tiszta- szándékú magvar nő és férfi érezze stockholmi küldötteink az ő szemé­lyes megbízólevelét is magúkkal vi szik; M egnyi ilt a poznani nemzetközi vásár »Július 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor .ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 27. poznani nemzetközi vásár. Witold Trampzynski lengvel kér re&kedelemügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Felhívta a; figyel­met arra, hogy milyen fontossága van a poznani nemzetközi vásárnak a kelet-nyugati kereskedelem fej­lesztésében. A lengyel küldöttség ezután Go- mulka, Cyrankiewicz és Tramp­zynski vezetésével megtekintette^ a pavilonokat, köztük a Magyar Nép- köztársaság pavilonját. A magyar pavilonban a poznani nemzetközi vásárra érkezett magyar kormányküldöttség vezetője. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Mu­lató János külkereskedelmi minisz­terhelyettes, Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint a magyar küldöttség több tagja, s a magyar pavilon vezetősé­. I ge fogadta a lengyel államférfiakat. Gomuika és Gyramkiewic?,, . vala­mint a lengyel küldöttség többi tag­ja hosszabb 'időt töltött a magyar- Medicor anyagvizsgáló röntgen-ké­szüléknél és az Erosimat szikrafor­gácsoló gépnél, s'a kiállítási csarnok egész falát betöltő, a lengyel-magya kapcsolatokat jelképező. Szűcs Pál grafikusművész által készített pan no előtt. —• Kereskedelmi kapcsolatain^ elég erősek és a jövőben még ere­sebbek lesznek — mondotta Cyraij- kiewicz. A magyar pavilonj a legelső napon, amikor még csak a meghívott vendé­gek vehették részt a nemzetközi vá­sáron, többszázan látogatták meg; A vásár megnyitásának első nap­ján a NIKEX magyar külkereske­delmi vállalat a lengyel POLIMEX külkereskedelmi vállalattól 220 ezer rubel értékű rendelést vett fel. (MTI)-ooo­Nagygyűlés Szófiában Június 7-én este, a Szeptember 9-e téren nagygyűlés volt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszu­sának befejeződése alkalmából. Tó­dor Zsivkov beszámolt a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusá­nak jelentőségéről. Ezután a hallgatók éljenzése köze­pette Hruscsov, az SZKP Központi •Bizottságának első titkára, az SZKP küldöttségének vezetője szólalt fel. A gyűlés résztvevői melegen fogad­ták a kínai, albán, olasz, argentin, szudáni kommunista párt küldöttsé­ge vezetőjének felszólalását. A gyűlés a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép egységének, a testvéri kommunista és munkáspár­tokkal való barátságnak és egység­nek nagyszabású kifejezése volt. Takarékossággal, jobb hozzáértéssel jelentős mértékben csökkenthető az állattenyésztés önköltsége Megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap értekezletre gyűltek össze a Borsod-Heves megyei Ál­lami Gazdaságok igazgatóságához tartozó állami-, tan- és célgazda­ságok vezetői, üzemi párttitká­rai. Napirenden szerepelt az MSZMP Politikai Bizottságának határozata és értékelése az álla­mi gazdaságok munkájáról, az ál­lattenyésztés jövedelmezőségének . alakulásáról, jelenlegi helyzeté­ről, valamint az állami gazda­ságok szerepéről a megye mező- gazdaságában. A megbeszélésen Romany Pál elvtárs igazgató és Kukucska János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára tartot­tak előadást. Ismertetve a Po­litikai Bizottság határozatát, meg­állapították: megyénk állami gaz­daságai jelentős sikereket értek el 1957-ben, azonban az állatte­nyésztés jobb jövedelmezőségé­nek mielőbbi kialakítása, az ön­költség csökkentése fokozott kö­rültekintést igényel. Nagyobb szaktudást és lelkiismeretességet követel a gazdaságok igazgatói­tól, párttitkáraitól, a szakembe­rektől. Példákkal illusztrálták, hogy sok állami gazdaságban In­dokolatlanul magas az önköltség s gyakori eset, hogy üzemág vezetők nem ismerik a tervszámokat, gaz­dasági mutatókat, rosszul kalku­lálnak. Népgazdaságunknak az állami gazdaságokkal szemben támasz­tott Igénye azt követeli, hogy a maga területén mindenki töreked­jen a több, jobb, olcsóbb terme­lésre! (A megbeszélés lapzártakor tart és arra későbbi riportjaink­ban visszatérünk.) HOSOK EMLEKEZETERE 1944 ŐSZE. A cseperésző novem­beri eső sártengerré változtatta az utakat. Az ágyúk, trénszekerek ten­gelyig süllyedtek a felázott föld- ulakon. A megyaszói dombokat lö­vészárkok hasogatták kér észt ül-ka­sul. s a lövészárkokból gyilkos fegyverek szórták a halált. Az élet minden kis moccanására felropog­tak a gépfegyverek, aknák süvítet­tek át a völgyben megbújó falucs­ka fölött, A lakóik pincékben, rög­tönzött óvóhelyeken kerestek mene­déket, onnan hallgatták a háború vad zenebonáját. A fasiszták maka­csul tartották magukat, védelemre rendezkedtek be magaslati állá­saikban. És egyszer csak felharsant. a hur­rá, rohamra indultak a román csa­patok. Golyózápor fogadta őket. de a megállíthatatlan erejű támadás megtörte a fasiszták ellenállását, hanyatt-homlok menekültek. Ezer- hatszáz román katona vére festet­te meg a megyaszói dombokat, ezer- hatszáz román hős alussza álmát a megyaszói dombok alatt. A világ­szabadságért vívott küzdelem ma­gyarországi froniszakaszán haltak hősi halált.. .., 1958. JÚNIUS 8. Magyar és ro­mán nemzetiszínű zászlók lenge­deznek a kis falu házain, román és magyar nyelvű feliratok éltetik a hősök emlékét. S a falu főterén zöld kerítéssel övezett kert közepén fe* hér lepellel fedett emlékmű áll. Délfelé jár az idő, amikor meg­érkeznek a testvéri román nép kia­dottéi a szoboravató ünnepségre* Jan Popescut, a Román Népköztár­saság nagykövetét és kíséretét for­1IÍ zót gyújtogatják szerte a világom és szeretnék, ha a leis tüzek lángralob- bantanák a' harmadik világháború • i’ettenetes tűzvészét. Az i-mperialis­táknak kárukra van a népek kö­zötti barátság, mindig .is azon vol­tak, hogy a békétlenség táplálásával ellenségeskedést szítsanak a ' népek A MAGYAR ÉS ROMAN NÉP vérrel megpecsételt barátságát sem­milyen erő szét nem szakíthatja! A magyar, földben, poriadé hősök drá­ga emlékét szívébe zárta népünk; Ez a szobor hálánk és szeretetünk őszinteségéből fakadt. Deme elvtárs beszéde után került ....... ü Deme László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, ünnepi beszédet mond. között; Á Horthy-fasizmus negyed- százados uralma a féktelen uszítás megtestesülése volit; A magyarokat a szomszédos népek, így a román nép ellen is lazították; • Ez a világ már megszűnt; Magyarországot fel­szabadította az úri elnyomás alól a dicsőséges szovjet" hadsereg és a Jan Popescu elvtárs. a román ró szeretettel fogadja a falu népe. Díszbe öltözött úttörők sorfala kö­zött vonulnak a vendégek a szo­borhoz, majd megkezdődik az ün­nepség. A magyar és román him­nusz elhangzása után szavalat kö­vetkezik, majd Deme László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese lép mikrofonhoz, hogy megtartsa ün­nepi beszédét. Deme elvtárs a magyar és román nép barátságának történelmi gyö­kereiről beszélt. — NÉPEINK BARÁTSÁGA nem mai keletű — mondotta; — Az Er­délyben kirobbant első magyar job- bágyfelikelésiben román jobbágyok is részt vettek. Közös volt a nyo­morúságuk, közös volt a harcuk — a földesúri elnyomás ellen támad­tak fel az elnyomottak. És 1514-ben, a Dózsa-féle parasztlázadás idején is ott találjuk a román jobbágyo­kat, ezerszám vonultak Dózsa sere­gébe, hogy harcoljanak az urak el­len. Minden magyarországi népi mozdulás visszhangra talált a ro­mán nép között. Ma különösen idő­szerű a népek közötti barátság szent eszméjéről beszélni. Az impe­rialisták azon mesterkednek, hogy szembeállítsák egymással a népe­ket, hogy gonosz céljaik kivitelezé­séhez használják fel a népmillió­kat. De próbálkozásuk nem fog si­kerrel járni, mert a legfontosabb kérdésben, a béke kérdésében min­den nép egyetért velünk. Nincs a világnak egyetlen olyan népe sem, mely kívánná a háborút, a rombo­lást, minden nép békében, barát­ságban akar élni egymással. A há­borús kalandorok a háború apró tü­ni nagykövetség vezetője, (középen.) testvéri népek hadseregei; A román nép is segítséget adott ahhoz,. hogy a magyar nép egyszensmiindenkorra kezébe vegye saját sorsának irányí­tásiát. A román hadsereg magyair- országi véráldozata nem volt hiába­való. sor a vörösmárváaiyibóJ készült szo­bor leleplezésére. Majd JAN PO­PESCU elvtárs szóit az ünneplő közönséghez: A román és magyar nép ba­rátsága •—* mondotta mélyien: visszainyúlik a történelembe; Né* pedník kapcsolatának forradalmi hagyományai vannak.- Amikor már nagyon nehéz volt az- úri iga, né- peinlk fellázadtak* Kezet- fogtak.; <a közös ielüenségy a földesúri elnyo­más ellen. Az Önök nagy Hunyadi -Jánosa- félig magyar,, fé&g neíaáí* volt. .Egyesíteni tudta á .magyal román ' jobbágyokat a törökök' Erniek a jobbágyi hadiseregnek nán­dorfehérvári^ diadalát zengi még ma is a déli harangszó. A nagy ma­gyar költőik,'. Ady,. József Attila^ a magyar és román nép barátságáról énekeltek abban á korban, • amikor- a hivatalos hatalmasságok minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy el- .lenségeskedlést szítsanak népeink között;- »Dunának, Oltalak egy a hangja« - ■— írta Ady Endtre, és,így •fogalmazta , meg:a.két nép közötti szép viszonyt: »Anyám kun volt, apám félig székely* félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájáé­ból édes volt az étel. Apám szája* bél szép volt az igaz.« ■ A mi . barátságunk szép, népeink közös, emelkedését, békéjét szolgáld ja. Ez az 1600- román katona örökre összenőtt a magyar földdel« — És ez ■a mi barátságunkat is jelképezd; • Köszönöm népünk, kormányunk, pártunk nevében Megyaszó dolgo­zóinak, hogy ilyen szép emléket ál-» lítottak a román nép itt elesett fiai­nak. Hálával gondolnak önökre a Az elesett román hősök emlékére állított emlékmű a megkoszorúzás után. Magyarországon többé nincs he­lye azoknák, akik tudva, vagy tu­datlanul ellentétet akarnak tá­masztani a szomszédos testvéri né­pek és közöttünk. Az ellenforrada­lom napjaiban megint igyekeztek felpiszkálni a nacionalizmus—sovi­nizmus nemtelen indulatait, s ha tovább tart az ellenforradalom tobzódása, Magyarországon háborús tűzfészket teremt a nacionalista, so­viniszta uszítás. hősi halottak Romániában élő hoz­zátartozói is.:; Barátok vagyunk maradunk jóban-rosszban — mon­dotta befejezésül Jan Popescu elv­társ. Megyaszó dolgozó népe nevében Tóth Sándor tanácselnök vette át a szobrot. Ezután ikerült sor a. ko- szorúzási ünnepségre. AZ ÜNNEPSÉGET a honvédéit, munkásőrök és úttörők tisztelgő díszmenete zárta be. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom