Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
Géniek, 195*. juntas 6. £S ZARMAG YARORSZ A (j Kiegészítés „Ahol a vihamosenergia „születik“ című cikkünkhöz Az Északmagyarország 1958 június 1-i számában Baráth Lajos ujság- Tró' tollából »Ahol a villamösenergia születik”« címen cikket közöl a Borsodi Hőerőmű munkájáról. A „Mennyi villamosenergiát termel a kazincbarcikai hőerőmű, az ország legnagyobb energiaközpontja? Ha azt mondjuk, hogy ennyi megawatt és annyi watt a napi termelése, ebből legtöbb olvasónk nem tud többet, mint egy száraz számot. De ha azt írjuk, hogy a hőerőmű 350-szer annyi villamosenergiát fejleszthet naponta, mint amennyi Miskolc és környékének napi szükséglete, vagy azt, hogy egy százas égő közel 2 millió napig, 4750 évig éghetne, így már bárki sejtheti, hogy naponta milyen hatalmas mennyiségű energia áramlik ki az üzemből. Az erőmű egész Borsod megyét ellátja, sőt az országos hálózatnak is jut a napi 4.200.000 kilowattóra termelhetőségből. Ez az erőmű Európa legkorszerűbb erőművei közé sorolható. A hatalmas háromemeletes — 100 tonnás — kazánok sora közel napi 5.000 tonna szén eltüzelésére alkalmasak. A gőzt 75 atmoszféra nyomással vezetik át a turbinákba, ahol a feszítőerő átalakul mechanikai munkává. A turbinával összekapcsolt generátorokban a mechanikai munka elektromos erővé válik, ahonnan vezetékeken keresztül az országos és megyei hálózatba jut." Hcm alsóik a tisztes mólnál gek szerződéskötésében sem. A föld- művesszövetkezetak aktivistái fáradhatatlanul végigjárták a tagokat és megmagyarázták: mi az előnye a szerződéses termelésnek. UGYANCSAK JÓL DOLGOZIK a földművesszövetkezet termelési bizottsága is. Minden esetben megbeszélik a fontosabb feladatokat. Többek között megszervezték a rovarkártevők elleni védekezést is. Több községben és termelőszövetkezetben végeztek növényvédelmi munkát, porozást. A lényeg tehát, hogy munkájuk még jobb legyen, többet és jobban segítse őket a gépállomás vezetősége. Orosz Sándor igényelték a gépet. Nem jobb lenne, ha a mezőgazdász elv társ kint járna az emberek között és az igényeket, azok fontossági sorrendjét venné figyelembe a gépek irányításánál? A szerződéskötés hiányosságát tekintve pedig semmiként sem lesz helyes megoldás, ha az év végén majd keresik ki a hibás, amiért nem teljesítették a tervet. Ez nem viszi előbbre a falu fejlődésének ügyét, hanem inkább hátráltatja. A földművesszövetkezet panaszai helytállóak, s azt világosan bizonyítja, hogy más területen nincsenek hasonló hibák. A cukorrépa, tavaszi bükköny, lencse, borsó termelési szerződését túlteljesítették. Nem volt hiányosság a köles, a zöldségféleséj A FALU ZAVARTALAN ÁRU- ; | ELLÁTÁSA mellett napjainkban a ■ xfölöművesszövebkezetek legfontosabb | tfeladata a mezőgazdasági üzemágak zfejlesztése. Az üzemágak ugyanis a zfalu termelésének növekedését, a ’ {falu szocialista fejlődését, a termel- ' 1 vények értékesítését, közvetítését {szolgálják. Az ő feladatuk ma a különböző termelési szerződések megÍ •kötése, szakcsoportok létrehozása a nagy ü zemesí tés, a hozamnövelés érdekében. És ez év tavaszán már a földművesszövetkezetek mezőgazI dasági üzemágai végezték a gépállomások számára a gépi munkák szerződéskötését is. Az elmúlt napokban a mezőkövesdi termelőszövetkezetnél érdeklődtünk az üzemág munkája iránt. Pető Mihály elvtárs, a mezőgazda- sági üzemág vezetője. Magyar Balázs mezőgazdásszal egyetemiben, — ahogy az eredmények mutatják — ^megértették az üzem ág létrehozásáénak okait. Tudják és értik a feladatokat. És amennyire erejükből telik, J meg is teszik a magukét, ha nincse- tnek komoly akadályaik: Márpedig X náluk van ilyen akadály. ! A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET- JNEK ez évben tízezer hold gépi •munkára kellett volna szerződést •kötnie a dolgozó parasztokkal. Ezt Ja feladatot — az üzemág sokirányú •munkájával egyetemben — fel is •osztották földművessé vetkezeti tangók, társadalmi munkások között. 2 Mégsem tudtak megfelelő eredmé- Inyékét elérni. És ennek egyik legfőbb oka — vagy egyetlen oka? —, •hogy a gépállomástól nem kapták Imeg a kellő segítséget. Pedig talaj- Imunkában nem lenne hiány, hiszen la földmű vesszővé tfcezetnek hatezer J dolgozó paraszt tagia van, akiknek 2nyilvánvalóan jól jönne a becsülete- ísen elvégzett gépi munka. Azonban 2az elmúlt években a gépállomás nem I s ok időt töltött az egyéniek szerző- Jdéskötésével, így nem sok gazda Xtapasztalhatta a gépi munka előnyét 2a saját gyakorlatában. Szó ami szó, 2a fcldművesszövetkezet a gépállomás ^megfelelő segítsége nélkül nem tudta Ítélj esi term fontos feladatát. Lehet, ihogy nekik is többet kellett volna X tenni ük. Azonban elsősorban a gép- Jállomás vezetője, igazgatója a hibás. JÓ ugyanis elsősorban azt nézte, hogy: Ja földművesszövetkezet megkötötte' Xvelük a szerződést, hogy biztosítja' Ja tervezett területet. S ha nem biz-1 ttosítja? Esetleg kötbérezni lehet' főket. Márpedig ez helytelen, nézet.! J Hiszen a gépállomás dolgozói szá-I Jmára nem csupán a munka elvég-! Jzóse jelent feladatot, ök kötelezték! •magukat — és kötelességük is —.! [hogy a dolgozó parasztságnak be-! ► bizonyítják a gépi munka fölényét.! [Éppen ezért a gépállomás valameny-! rnyi dolgozójának és vezetőjének se-! [gítséget kellett volna, hogy adjon a! [f öldmüvesszövetkezet szerződéskötési! [ munkájához. | [ ARRA IS PANASZKODTAK aj »földművesszövetkezetnél, hogy a gé-J [pék irányítása sem jó. A gépállomás J t mezőgazdásza ugyanis bent az iro-J ►dában köt szerződéseket bizonyos \ ► munkálatokra, s mindjárt irányítja J ► is oda a gépeket. Tekintet nélkül \ ► arra, hogy esetleg mások a földmű-2 ‘ vesszövetkezeten keresztül már előbb • új jkotmyvíbik Henri Alleg: VALLATAS (Kossuth) A francia könyvpiac egyik eseménye volt Henri Alleg megrázó írásának megjelenése. Könyvét Párizsban úgyszólván percek alatt szétkapkodták, újabb kiadását a hatóságok betiltották. Alleg leírja Algériában történt megkínzatását. Raffinált szadista módszerekkel, villanyozással, „vízpróbával” gyötörték heteken át az újságírót, aki szót mert emelni az ejtőernyősök garázdálkodása, a francia militaristák gyarmati túlkapásai ellen. Leleplezéseit a legutóbbi algériai események és a francia- országi fasiszta puccs teljes mértékben igazolták. Találkozunk a könyvben a puccsista Jean Massu tábornokkal is s egyik terrorlegényével, aki magát büszkén SS-századosnak titulálta. Ez az írás megdöbbentő vádirat az éppen ez órákban hatalomra törő franciaországi új-fasizmus ellen. A Kossuth Kiadó jó szolgálatot tett e roppant időszerű könyv gyors közreadásával. Arthur Rimbaud: A RÉSZEG HAJÓ (Európa) Gyerekfejjel, anyja elől szökve viszi el Rimbaud, az esetlen, bájos, morcos és gőgös kamasz — a kölyök Shakespeare, ahogy Hugo nevezte — csodálatos verseit Párizsba, Verlaine-hez. Tizenhat éves és már mindent tud, amit egy érett, nagy költőnek tudnia kell. Verseiben a kor, a modern ember eszméinek, érzéseinek magasfeszültsége izzik. Egy mindenre fogékony ifjú mohó féktelenségével habzsolja a világot. Csodálatos látomásaival, ragyogó, nyers erejű képeivel, színeivel keresi a teljességet, a sokszor már kifejezhetetlen nagy mondanivalót. Rimbaud verseit legkiválóbb műfordítóink tolmácsolásában, Somlyó György bevezető tanulmányával, jegyzeteivel kapja kézhez az olvasó. Június: Termelőszövetkezeti hónap A mezőkövesdi földmüvesszövetkezet a mezőgazdaság fejlesztéséért • A MEGYEI TANÁCS végrehajtó- ! bizottságának elnöke, a megyei pártbizottsággal és a megyei tanács végbehajtóbizottságával egyetértésben a : mezőgazdasági termelőszövetkezeti ; mozgalom beindulásának 10. évfordulója tiszteletére 1958 június hó- ; napot termelőszövetkezeti hónappá /nyilvánította. A termelőszövetkezeli : hónapot a mezőkeresztesi termelő- szövetkezetek kezdeményezték, a mezőgazdasági szocialista átszervezés elősegítése, a meglévő termelőszövetkezetek termelési fölényének széles körben való ismertetése és az évforduló méltó megünneplése céljából. A megyei tanács magáévá tette a mezőkeresztesi termelőszövetkezetek kezdeményezését és segíteni kívánja, hogy ez a kezdeményezés minél szé- lesebbkörű mozgalommá váljék. A szövetkezeti hónap alkalmával a megyében 4 helyen szövetkezeti napot tartanak. A szövetkezeti napokon nagygyűlések lesznek, és különböző bemutatókkal, gazdanapokkal egybekötött termelőszövetkezeti látogatások. A SZÖVETKEZETI NAPOK az alábbi időpontokban és helyeken kerülnek megrendezésre: 1958 június 15-én Mezőkeresztesen és Szikszón, június 22-én Edelény- ben. június 29-én Cigándon. A mezőkeresztesi szövetkezeti napon a mezőkövesdi és mezőcsáti járás, a szikszói szövetkezeti napon a szikszói, encsá, abaujszántói, szerencsi és miskolci járás, az edelényi szövetkezeti napon az edelényi, put- noki és ózdi járás, a cigándi szövetkezeti napon a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezetei, termelőszövetkezeti csoportjai, szakcsoportjai és különféle társulásai és a járások egyénileg dolgozó parasztsága, valamint a környező üzemek munkásai vesznek részt. A nagygyűléseik előadójának Mezőkeresztesre: Erdei Ferenc, Szikszóra: Dögéi Imre. Ed edény be: Tömpe István, Cigándra: Tisza József elvtársakat hívták meg. A nagygyűlés után termelőszövetkezeti látogatások, kulturális rendezvények. sport és egyéb vidám bemutatók teszik változatossá a műsort. A szövetkezeti napokra a kereskedelem is készül. A vendéglátóipari vállalat ételek, italok ellátásáról gondoskodik. Mezőgazdasági gépek, szerszámok és egyéb felszerelések, kiállítására és értékesítésére is sor kerül. Magyar ás külföldi professzorok előadásai a debreceni Nyári Egyetemen Az idén a debreceni Nyári Egyetem 19. évfolyamába lép. A szervezési munkák már javában folynak s egyre több jelentkező van, belföldről és külföldről egyaránt. Legtöbben eddig Lengyelországból jelentkeztek. A debreceni egyetem szervező irodája már a különféle tanfolyamok tematikáját is kidolgozta. Most a vendég-professzoroknak küldtek meghívást. A tervek szerint magyar professzorokon kívül külföldi professzorok is tártanak előadásokat. Az előadások — a leginkább képviselt nyelveken — ismertetik majd a természettudományok legújabb eredményein kívül a magyar és világirodalom, a történelmi, a művészet, a zene, a néprajz, a technika fejlődését, a gazdasági élet helyzetét és távlatait. (MTI) Ot hónap alatt 20 millió tojás Az év első öt hónapjában 20 millió tojást vásároltak a Zala megyei földművesszövetkezetek. Ez a meny- nyiség a baromfiállomány nagyarányú szaporodására és a hozamok növekedésére mutat. 1957-ben ugyanis az egész esztendőben mindössze hétszázezerrel több tojást vásároltak, mint most, az első Öt hónapban. (MTI) \ Mert ezek ingyen vannak s csak az! észt dicsérik, amely igájába hajtja! a természet erőit. Lám csak, Dánia! és Hollandia elég modern ország, sj ott még manapság is dívik a szél-j malom-kultusz — nem azért, mintha! új Don Quijote-okra várnának a la-j pátok, hanem mert nem kerül pénz-! be. J A mikor a vízimalom fejlesztő-! séről volt szó, a községi ta-! nács ilyeténképp okoskodott s nem! sajnálta azt a párezer forintot, amit! ráköltött. Sőt, ha egy kicsit még! jobban szívén viseli «-az ajándékló-! sorsát, a fűrészmalommal is több! bevételre telhetne szert a tanács,! amelynek elnöke, Tóth elvtárs azt! mondta, hogy nem nagyon lehet! már fejleszteni a telepet, mert nem! elég erős a hajtóenetgia. De azért —J talán — csak ki lehetne még eszelni! valami furfangos dolgot. Például egy! nagyobb víztárolóval nevelni a haj-! tóenergiát... Nerr tudom. De azt hi-! szem, nem ártana, ha szakértőtől! kérnének véleményt. Ugyanis sok! az építkezés, keli az épületfa, a telepj pedig kicsi s az egyetlen szalag nem* képes megbirkózni a vastagabb tör-! zsekkel. • Hanem egy kissé elkalandoztam! Csrefkó Túszlótól. j Már pedig szívesen beszélnék még! róla, hiszen akárcsak jó apámat lát-! nám magam előtt a lisztesgúnyában.! így hát csak annyit még: hulljon a! fellegekből sok eső. növekedjék az! élet s legyen mit önteni a garatba* s ne legyen idejük alvásra a lisz- j tes molnároknak. És csörgedezzen a ! kácsi patak minél erősebben, hadd! forogjanak a kerekek, hadd egyenek j jó fehér kenyeret a jó kácsiak... ! Csata László « — S mi történik, ha mégis üzemzavar támad?... — Olyan nincs. Nem lehet. Nem állhat meg a munka folyamata. Hogy dicsekszem? Nem én! Ide figyeljen: látta, a határban még zöldéi a vetés, de mi már felkészültünk a nyári szezonra úgy, hogy a legnagyobb forgalom idején sem lehet zavar. A nagyjavítást megcsináltuk, a szitákba új selymet tettünk. Ná-. lünk már csak az okozhat meglepetést, ha a patak visszafelé folyna. Abból meg nem lesz semmi... — No, igen! De ha már a Kács a saját, illetve a község malmára oly buzgón hajtja a vizet, származik-e abból valami haszon? — Nem sok. évi 25—30,000 forint tiszta nyereséget ad. Meg aztán a pataktáplálta dinamó — itt van a mellettünk levő kis sufniban — ellátja villanyfénnyel a malmot, a tanácsházát, a földművesszövebkezetet és a kultúrotthont. Hát nem elég ez? Hozzászoktunk már a mamut.szá- mokhoz, a fejlődéssel járó megnövekedett kapacitáshoz, s szinte mosolyogni kellett rajta, amikor a lisztes molnár ígv dicsekedett: — A községi tanács malma, már mint ez, egy óra alatt 60 kilogramm gabonát és 2 mázsa kukoricát őröl. illetve megdarál. Nem illendőségből parancsoltam le arcomról a mosolyt, hanem azért, mert rájöttem annak a közmondásnak az igazságára, amely így mondja: »ajándék lónak ne nézd a fogát!« A meglévő nagyok mellett bárcsak több ilyen apró vízimalmunk lenne! félperc jutott a csendesebb beszédre is. Ilyenformán: — Nem értem a mai fiatalságot — mondta ez a harmincegynéhány éves »fehér« ember —, miért húzódozik annyira a molnárságtól. Nehéz mesterség, az igaz, de aki szereti a változatos munkát, ebben a szakmában módját leli. Aki egyszer megszokta, el sem tudja képzelni az életét zúgó kerekek, csattogó hajtószíjjak, édeskés lisztpor-illat és buzogány nélkül, amivel a darálókövet »fogazzuk«. Nemrégiben értekezleten voltam az István-malomban s itt beszéltünk róla, mi lesz, ha elapad az utánpótlás? Miből sütnek kenyeret? F eleletre azonban már nem volt ideje. Hirtelen csupa fül lett, bosszúsan dörmögött s egy pillanat alatt eltűnt a szemem elől a kerekek labirintusában. Amikor kisvártatva visszatért, így folytatta mondóik áj át: — Hanem azt is megírhatja, hogy aki egyszer ezt a szakmát választotta, jól tanulja meg a mesterségét. Nem hallotta az előbb? Nos, én meghallottam. Üres járattal forgott az egyik kerék... A molnár idegszálai össze vannak kötve a malom szerkezetével s minden zörejről azonnal fel kell ismernie, hol van és mi okozza a rendellenességet. Üjra őrölni nem lehet és sem a falu, sem a környező községekből idesereglő termelők nem tűrik a »selejtet«. A mi szakmánkban egy egyszerű csavarlazulás is olyan komplikációt okozhat, amelytől azonnal rendellenessé válik az őrlés vérkeringése. M i mindenre felhasználható a természetadta energia! Itt van mindjárt példának a kácsi patak, ez a szelíd, magát alig észrevétető, komor dombok között bujkáló ezüstkígyó. Lerohan a forrásától, játékosain megpörgeti a malom vízikerekét, meg a turbináját, s máris tpva- csörgedez. S a hatalmas erő, amit ez a »vékonydongájú legényke« kifejt, nem kerül egy fillérbe sem. A molnárok olykor megolajozzák a panaszosan nyikorgó kerekeket, amíg aztán jókedvre derülve, elégedetten forognak tovább. De ha már a molnárokról esett szó, — akikről oly keveset beszélünk, pedig minden karéj kenyér rájuk emlékeztet — hadd folytassuk velük leírásunkat, jobban mondva vele, Csrefkó Lászlóval, az »ab- Sézzal«, aki a délutáni műszakban egyedül vesződik a törpe-malomban. Valami furfangos ember valaha — ki tudná, mikor — kiagyalt egy nótát, amit a gazdaember dúdolgatolt e várakozás ráérő perceiben, siettetvén a lisztcsinálóját, eképen: »Ne aludj el, lisztes molnár, mert a garat üresen jár!« Csrefkó Lászlónak ■— a két molnár egyikének — nem hogy alvásra, de még »szusszantásra« is alig van ideje. Mert képzeljük csak: ha egy ember dirigálja az őrlőt, a darálót, a kendertörőt és a fűrészgépet —, bizony nincs megállása a lótás-futás közben! Velem is csak úgy tudott szót váltani, hogy megálltam a malmot és fűrésztelepet összkötő hídon, s így, túlkiabálva a vízikerék bordázatán átzúgó vizet, meg a fűrészek éles foga okozta si- valkodást, — próbáltuk megérteni egymást. No, persze, azért egy-egy cikkben egy-két helyen pomtatLar fogalmazás történt. A Borsodi Hőerőműtől kiegészítésül az alábbi levelet küldték szerkesztőségünknek: kint gazdasági szempontból is el- lenőrizniök kell. Az ellenőrzésnek k kell terjednie a jegynyilvántartások ra, a dolgozóknak kiadott jegyei árának beszedésére, az eladott jegyei árának a színház pénztárába történi befizetésére és a színházzal valc rendszeres elszámolásra. Az üzemi közönségszervezők munkájának megbecsülése és segítési érdekében a miniszteri rendelet értelmében a minisztérium a SZOT- tal együtt rendszeres időközönként megbeszéléseket tart a színházak vezetői és a szakszervezeti közönségszervezők között, a szervezőmunka tapasztalatainak kicserélésére. A színházak gondoskodnak arról, hogy az üzemi közönségszervezők maguk is előre megismerhessék az előadásra kerülő műveket (fontosabb darabok esetében esetleg egy-egy jelenetet is bemutatnak a színházak ismertető előadás keretében). A közvetlen kapcsolat elmélyítése céljából a legjobb közönségszervezők részére jútalomelőadásokat is lehet tartani, vagy kisebb ajándékkal is ki lehet nyílvánítani a közönségszervezők megbecsülését. A rendelet a továbbiakban gazdasági vonatkozású rendelkezéseket tartalmaz. * A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ az elmúlt időkben több közönségszervező értekezletet rendezett. A Vasutas Szakszervezet területi bizottságával tartott értekezleten a szakszervezet pénz- és könyvjutalomban részesítette a legjobb vasutas közönségszervezőket. 300 forint pénzjutalmat kapott Balogh Béla, a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozója, 200 forint pénzjutalmat kapott Pallai Vera, a diósgyőri fűtőház közönségszervezőié. Könyvjutalomban részesült Illés Mária, a személypályaudvar, Berike László, a MÁV Igazgatóság és Szombatfalvi Ferenc, a fűtőházfőnökség közönségszervezője. A színház a szezon végéig rendszeresíti a nagyobb üzemekben a közönségszervező értekezleteket. A KÖZÖNSÉGSZERVEZÉS CÉLJA, hogy a dolgozók szélesebb rétegeivel ismertesse meg a színházi kultúrát, színházi látogatásra nevelje azokat a dolgozókat is, akik a Horthy- világban színházba nem járhattak, felkeltse a közönség érdeklődését elsősorban olyan előadások iránt, amelyeknek mondanivalója, művészi színvonala a szocialista kultúra építését, a közönség gondolkodásmódjának szocialista szemléletűvé formálását szolgálja. Ezért a közönség- szervezés nem csupán a színházaik teendője, hanem társadalmi tevékenység is, amely a szakszervezetek kulturális feladatai közé tartozik. A Szakszervezetek Országos Tanácsa továbbra is a szakszervezetek egyik fontos kulturális feladatának tartja a közönségszervezés ellátását és ennek érdekében újból mozgósítani kívánja a szakszervezeti aktívákat az üzemi közönségszervezés megjavítására. Az üzemi közönség- szervezés megjavítása és hatéko- • nyabbá tétele céljából a művelődés- ügyi miniszter a közelmúltban rendeletet is kiadott. A miniszteri rendelet hangsúlyozza, hogy a színházaknak az eddiginél fokozottabban kell támaszkodnak a szakszervezeti közönségszervezőik tevékenységére és a közönségszervezési munkát döntően a szak- szervezetek közreműködésére kell építeni. A szakszervezeti közönség- szervezést önkéntes vállalkozás alapján, társadalmi munkában, az egyes üzemi bizottságok által megbízott dolgozók, az üzemi közönség- szervezők látják el az üzemi bizottság vezetője és az üzem vezetője által kiadott megbízólevél alapján. A megbízást vissza lelhet vonni, ha a közönségszervező hanyagul látja el q munkáját, vagy a munkaviszonya megszűnik. A megbízás visszavonásáról az érdékelt színházat (Miskolc esetében a Miskolci Nemzeti Színházat) haladéktalanul értesíteni kell. Az üzemi bizottságoknak és a szakszervezeti központoknak a közönségszervező munkáját időszakonA közönségszervezésről
