Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

2 fiSZAKMAGYARORSZÄC Csütörtök, 1958. június 2S. ÉRDEKES I Fagyasztott űrhajósok Hal a szárazon ., « Ceylon szigetén található a világ legfurcsább hala. Latin neve: anabas scandens. hossza 30 centiméter. A hal tíz napig is elél a szárazföldön; a tudomány szerint az egyetlen hal­fajta, amely elhagyja a tavakat vagy folyókat és hosszú utakat tesz meg szárazföldön, míg újabb vízre nem lel, ami jobban tetszik neki. Vízben oldódó zsírok Dr. Erwin Schauenstein, a grazi egyetem fizikai-vegytan tanára az Osztrák Tudományos Akadémia Wegscheider-díját kapta azokért a kutatásaiért és felfedezéseiért, ame­lyekkel sikerült neki telítetlen zsí­rokat és olajokat vízben oldhatóvá tenni. Ezzel óriási lépés történt a zsíranyagcsere folyamat megismeré­se irályában. Az állatokon végzett kísérletek alapján megállapította, hogy a lét­fontosságú, úgynevezett F-aktív-zsí- rok új, vízben oldható formájukban erősen befolyásolják az élő sejtek anyagcseréjét. Rendkívüli módon meggyorsul a zsírfeldolgozás. Mivel a ráksejtben éppen a zsír biológiai oxidációja nem működik normáli­san, Schauenstein professzor kísér­letei és eredményei megadják a ve­gyi előfeltételét olyan biológiai és sejtfiziológiai kísérleteknek, ame­lyekkel ismét meg lehet indítani a ráksejtek hiányos, vagy egyáltalán nem működő zsíroxidációját. . A helyreállított tengeri szörny A harwardi egyetem zoológusai 26 évi munka után elkészítették a százmillió évvel ezelőtt élt krono- szaurusz amely a világon valaha élő tengeri állatok között nagyság szerint a második — csontváz-után­zatát. A kronoszaurusz lábnyomait 1931-ben egy amerikai expedíció tagjai fedezték fel az ausztráliai North-Queehslandban. A hatalmas kőtömböt, amelyben a nyomok meg­maradtak, a csontváz utánzása cél­jából 1932-ben szállították át Ame­rikába. A tengeri szörny csontváza több mint hét méter hosszú. Dr. Sydney Bausor, a creightoni egyetem biológia-tanára különös ja­vaslattal állt elő. Egyes bolygók oly nagy távolságra vannak a Földtől, hogy az űrutazás odáig évszázadok­ba kerülne, óránként 40.000 kilomé­ter sebességgel is. Bausor dr. úgy képzeli, hogy az űrhajó utasai fa­gyasztott állapotban életben megér­kezhetnének a távoli bolygókra, s ott fel lehetne éleszteni fizikai funk­cióikat a halálhoz hasonló álom ál­lapotából. Bausor dr. szerint ennek az elgon­dolásnak nincsenek kivihetetlen akadályai. Az első lépés az anyag­csere megállítása volna, vegyi eszkö­zökkel. Azután a testet fokozatosan lehűtenék és fagyasztott állapotba hoznák. Megtalálták az elveszett bolygót A sonnenbergi obszervatórium fényképészeti égboltfigyelő szolgála­tának 1957 július 3-i és 5-i lemezén dr. Schubart, egy 11-es nagyságren­dű objektumot talált, amely az álló csillagok előtt rendkívül gyorsan mozgott és naponta 1.25 fokot tett meg. Azt.' a feltevést, hogy az úgyne­vezett Albert—A inda-csoport egyik kis bolygójára bukkant, két továb­bi felvétel megerősítette. Ezek a bolygócsikák parányi testek, amelyek napközelségük idején a Föld pályá­jához nagyon közel kerülnek, nap­távolságukkor azonban, messze a Mars pólyáján túlhaladnak. Megfi­gyelésük csupán a napközelség ide­jén lehetséges, amikor a Földtől a legkisebb távolságra vannak. Schu­bart. a július 18-án, augusztus 1-én és 8-án végzett megfigyelései alap­ján meghatározta a bolygócska pá­lyáját. Ez bizonyossá tette, hogy ismét a kis, 1929 SH-jelzésű bolygót találták meg, amelyet 1934-ben E. Hertzsprung fedezett fel négy, 1929- ben Johannesburgban felvett leme­zen. A bolygót azóta nem látták vi­szont, úgy. hogy elveszettnek tekin­tették. Keringésének ideje mintegy 2.4 év. 000­Börtönbüntetésre ítélték a miskolci Autóműszaki Intézet korrupt vezetőjét és társait A gépjárművek vezetésére jogosító igazolványokat csak meghatározott előfeltételek esetében, egy bizottság előtt' tett vizsga alapján lehet kiadni. A jogosítványok iránti nagy érdek­lődést kihasználva a miskolci Autó­műszaki Tanintézet vezetője: Dorogi Miklós miskolci lakos és a vizsga- bizottság több tagja kötelességüket megszegve, felháborító módon né- hányszáz forintért vizsga nélkül is kiadták a vizsga letételét igazoló bizonyítványt és ezek alapján olyan személyek is kaphattak gépjármű- vezetői jogosítványt, akiknél a szük­séges előfeltételek hiányoztak. Do­rogi Miklós sógora, Braun László miskolci lakos. Kasza László ózdi cipész, Harangi József mezőkövesdi lakos felhajtóként szerepeltek és is­meretségük folytán kieszközölték a vizsgabizottságnál a hamis igazolvá­nyok kiadását. A miskolci járásbíróság Dorogi Miklóst 1 évi és 8 hónapi, Braun Lászlót 1 évi, Migend Rudolfot 1 évi, Ferenczl Imrét 8 hónapi, dr. Körösi Ferencet 6 hónapi, Kasza Lászlót 3 hónapi, Veress Lászlót 8 hónapi, Pácza Sándort 1 évi és Harangi Jó­zsefet 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért fellebbezett. Értelmiségi ankét a szikszói járásban A szikszói járási pórt és tanács “ végrehajtóbizottsága és a Ha­zafias Népfront régi adósságot tör­lesztett, amikor a napokban össze­hívta a járás oktatási, népművelési, egészségügyi, mezőgazdasági és igaz­gatási értelmiségét, hogy megtanács­kozzák az értelmiség szerepét a so- ronlévő feladatok végrehajtásában. Dobozi Erzsébet országgyűlési kép­viselő, járási párt-vb. tag, Simon Ferenc járási párttikár megnyitója után mondotta el vitaindító beszá­molóját, amit termékeny vita köve­tett. Általános volt a megállapítás, hogy az ellenforradalmat megelőző időben túlbecsültük az értelmiség bizonyos »felső« rétegét a többség rovására. Éppen ezek a dédelgetett egyének (Aczél, Déry, Mérai. sül.) fordultak a néphatalom ellen. Csak a hibákról beszéltek, nem vették figyelembe a 12 év során elért ha­talmas eredményeket, Tetszetős jel­szavak mögé bújtatták restauráció», nacionalista célkitűzéseiket. Abban az időbein gyakran hangoztatták egyesek, hogy régen az értelmiség jobban élt, mint ma, mert saját autója, villája volt. külföldre akkor mehetett, amikor neki tetszett. Anyagi gondjai nem ^voltak. Az igaz, hogy az ‘értelmiség egy minimális hányada jobban élt, mint ma. azonban nem ez a mérvadó. Lát­nunk kell azt, hogy ma már nincse­nek állástalan diplomások, vagy egyetemet végzett hólapátolók. Ma már az értelmiség valamennyi becsü­letes tagja érzi a társadalom meg­becsülését. a munkája után. Szabó István elvtárs, a járási ta­nács vb. elnöke hangsúlyozta: — Mi az értelmiséget elsősorban munkája alapján értékeljük. Minden becsületes dolgozónak — így az ér­telmiséginek is — a szocializmus épí­tésén kell fáradoznia az egész nép, az értelmiség saját érdekében is. Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter itt Szikszón a szövetkezeti napon elmondta, hogy országos átlagban a termelőszövetkezetek holdanként 2 máZLsával több búzát termeltek, mint az egyéniek. Ha tehát az egész or­szágban szövetkezeti gazdálkodás volna, úgy 6 millió mázsa búzával többet takarítottunk volna be a múlt évben. Ez az ország évi szükségleté­nek több, mint egyharmadát fedezné. Ha ez így lenne, több kenyér, hús, iparcikk, kultúrcíkk jutna a lakos­ságnak. benne az értelmiségnek is. p zu tán a hozzászólók a jelen- leg meglévő hibákról beszél­tek. Gáspárfalvy László járási ügyész elmondta: hiba, hogy sokáig váratott magára ez az értekezlet, amelyen a járás szellemi munkásai, vitatják meg a soronlévő feladatokat. Véré»» elvtárs elmondta, hogy so­kat foglalkoztunk az értelmiség problémájával — az értelmiség nél­kül. Helyes, hogy most együtt vitat­juk meg a közös feladatokat. Szót értem csak úgy lehet, ha közösen bányjuk-vetjük meg a tennivalókat. Azt várjuk az értelmiségtől, hogy be­széljenek többet a pártról, a népről. Töltsék meg munkájukat politikai tartalommal. Szó esett arról, hogy egyes értel­miségiek elsősorban az iskolai vég­zettség alapján ítélik meg az embert, a vezetőt, s emiatt gyakran súrlódá­sok, összeütközések adódnak a helyi problémák megoldásának rovására. Az ilyen súrlódásokat elsősorban a műveltebb értelmiséginek kell meg­szüntetni, megfelelő tapintattal le­vezetni. » Szabó István vb. elnök kérte, hogy főleg a pedagógusok adjanak segít­séget ahhoz, hogy a községi funkcio­náriusok elvégezzék a 8 általános Iskolát, vagy a gimnáziumot. Hédervári Ferenc tanulmányi fel­ügyelő szóvá tet te, hogy az érte lmi­ségiek között akad olyan, aki lebe­csüli a pedagógus munkáját, s úgy nyilatkozik: »leadja a napi 4—5 órá­ját, s utána szabad«. Nem veszik figyelembe, hogy a tanítási idő alatt munkája telje» összpontosított figyel­met kíván. Ezén túlmenően az órák­ra megfelelően fel is kell készülni. Q eszéltek arról is. hogy az ér- telmlség között nem "-dívik« a bírálat. Ennek következménye a tespedtség. Ha elvétve mégis bírál­nak, azt a legtöbben személyeskedés­nek veszik. Mások távoltartják ma­gukat a vezető beosztásban lévő nem értelmiségi dolgozóktól, ezzel mint­egy mesterséges válaszfalat húznak maguk körül. Ez mindenképpen egészségtelen jelenség és nem vezet­het jóra. Krajnyák László alsóvadászi neve­lő kért« kartársait, hogy igényesebb társadalmi munka végzését tűzzék maguk elé célul. A párt és tanácsi vezetőket pedig kérte, hogy »testhez álló« társadalmi munkával bízzák meg őket. A vita jórészét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében előttünk álló feladatok megtárgyalása töltötte ki. Ezzel kapcsolatban H. Nagy La­jos szikszói vb. elnök kérte, hogy #z értelmiség tudáséval, tekintély évéi győzze meg hozzátartozóit, környeze­tét a szocialista mezőgazdaság elő­nyeiről, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének szükségszerűségéről. Kalapos Ottó, a járási Hazafias Népfront titkára elmondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése szükségszerű feladat, melyet a mai fejlődé», az igények növekedése követelőén ír elő. Ez mindannyiunk problémája kell legyen, miután mindannyiunk életszínvonala, kultu­rális felemelkedése függ e kérdés megoldásától. A mintegy 160 fő részvételével ^ tartott értekezlet Simon Fe­renc párttitkár zárószavaival ért véget. Simon elvtárs elmondta, hogy a tanácskozás hasznos volt, mert nyílt, őszinte vita alakult ki, mely­ből sokat tanult a párt-végrehajtó­bizottság is. Fődolog az, hogy őszin­ték legyünk egymáshoz, mert csak így tudjuk megérteni egymást, s így tudjuk a hibákat időben kijavítani. Hangsúlyozta, hogv »ki mennyit ad a szocialista társadalom építéséhez, annyira fogjuk megbecsülni«. Végül ígéretet tett, hogy évente kétszer rendszeresen összehívja a párt végrehajtóbizottsága a járás valamennyi, értelmiségi dolgozóját közös tanácskozásra. Sz. Tóth András vb. elnökhelyettes Az őszi hónapokban már villamosenergiát termel a Tiszapaikonyai Hőerőmű harmadik 50 megawattos gépegysége Tiszapalkonya község határában 6 esztendővel ezelőtt kezdték meg az ország legnagyobb hőerőművének építését. Azóta a csehszlovák és ma­gyar dolgozók kölcsönösen megis­merték és megbecsülték egymás munkáját. A közös összefogás ered­ménye. hogy a még épülő erőmű két gépegysége ma már 100 megawatt villamosenergiát termel, a harmadik szerelését pedig gyors ütemben vég­zik. A két baráti ország szerelői az el­múlt napokban nagyszerű győzelmet értek el az 5-ös kazánon. Határidőre befejezték a kazán hidegnyomás-pró- báját. A mintegy 39 kilométer hosz- szú csővezetéket 70 tonna vízzel töl­tötték fel és a nyomást 153 légkörig fokozták. A sikeres próba után meg­kezdték az óriásikázán falazását, hogy az szeptember 15-re gőzt termel­jen. A 6-os kazánom is meggyorsult a munka. 225 tonna súlyú tartószer­kezetébe jelenleg a különböző mére­tű csővezetékek elhelyezését végzik. A csehszlovák vezető szerelők irá­nyításával az Április 4 Gépgyár dol- ---------------­go zói eddig már mintegy 30 ezer mé­ter hosszú csővezetéket szerelteik és hegesztettek össze. A hegesztéseik mi­nőségét röntgen- és izotóp-vizsgála­tokkal ellenőrzik. A dolgozók azon fáradoznak, hogy a kazán hidegnyo- más-próbáját július 15-e körül meg­tarthassák. A két kazán mellett jó ütemben, halad a Ill-as számú turbina szere­lése is. A csehszlovák és a budapesti Láng Gépgyár dolgozói az elmúlt hé­ten elvégezték a kondenzátor nyo­máspróbáját, a turbinaház és a for­górész beállítását. Jelenleg a csővezetéket szerelik és a jövő hó­napban megtörténik a turbinákáz végleges lezárása. A Tiszapaikonyai Hőerőmű harma­dik, 50 megawattos gépegysége —- amennyiben a Vertex rövid idő alatt növeli szakmunkásainak létszámát — előreláthatólag szeptember végén, Október elején már villamosenergiát termek A Diósgyőri Papírgyárban a% idén a tavaly inál száz tonnával több különleges papirt gyártanak exportra A 176 éves Diósgyőri Papírgyárban a hazai szükségleten felül — közvet­ve — exportra is gyártanak külön­leges papírokat. így az offset- és kór- tyapapírból az idén a tavalyinál 100 tonnával adnak többet a feldolgozó üzemeknek, illetve exportáló szer­veknek, Eddig ezekből a papírfaj­tákból mintegy hatvan tonna hagyta el a gyárat, A termelőszövetkezeti gazdaság alapvető vonásai IIL Jelenleg abban a periódusban élünk, amikor a két szocialista szek­tor jó viszonya még nem alakult ki megfelelően. Az átmenet a régiből az újba nem megy ^öleken őm e ntesen. E rázós útat megnehezítette az el­lenforradalom, amely nem csak a te rmelőszö vetkezet ekben tett nagy kárt, hanem a gépállomásokat is je­lentős mértékben sújtotta. Az ellen- forradalom hatásaként csak 1957 első két hónapjában megyénkben .jogtalanul kifizettek javítási béralap címén mintegy 1 200 000 forintot. A feloszlott termelőszövetkezetek miatt csökkentek a gépállomások munkalehetőségei. A gépállomások többsége azonban az 1957. évi tava­szi kampány végére felül tudtak ke­rekedni az ellenforradalom által oko­zott politikai, gazdasági ziláltságon. Eddigi munkájuk alapján jelentő­sen javult gazdálkodásuk, nőtt a munka termelékenysége és csökkent az önköltség. A megye gépállomásai az 1957. évi tervezett 3 642 300 forint nyereséggel szemben 6 942 300 forim tot értek el; Nyereségrészesedést mintegy 900 ezer forint értékben fi­zettek a dolgozóknak. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az önálló gazdálkodásuk követ­keztében a gépállomáson javult a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelme, takarékosab­ban gazdálkodtak a rendelkezé­sükre bocsátott anyagi eszközök­kel. Sokat javult a kapcsolat a gépál­lomások és a termelőszövetkezetek között. Van több gépállomásunk, amelyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a termelőszö­vetkezet munkáját. Ilyen a mező- nyárádi, mérai, hejőpapi gépállomás is. Nagyon lelkiismeretesen foglal­koznak a termelőszövetkezetek ügyei­vel Krajnyák János igazgató, Pető Márton, Bárdos István agronómusok és Juhász József főmérnök. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a kapcsolat még tovább erősödjön és kiszélesedjen minden gépállomás­ra, termelőszövetkezetre. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert még van fogyatékosság. A gépállomások és termelőszövetkezetek egy részé­nél még nem alakult ki normális kapcsolat, csak ügyfelet látnak egy­másban. A gépállomás vezetőinek egy része nem látogatja a termelő- szövetkezetek közgyűléseit, igen ke­vés szakmai és politikai segítséget nyújtanak. Másrészt: a termelőszö­vetkezetek egy része igyekszik távol tartani magát a gépállomástól. Ta­lán a jövedelmüket féltik? Meg kell állapítani, hogy a kapcsolat e két szektor között — bár lassan —, de egészségesen feílődik. ami különösen ez évi tavaszi munkák elvégzésében nyilvánult meg. Vitás üffveiket is több esetben egymás között intézik el. kevésbé van szükség külön be­avatkozásra. A termelőszövetkezetek társadalmi termékeinek elosztása: Az összes termelt termék tulaj­donosa az adott termelőszövetkezet. A termék tehát nem állami, hanem taz tulajdona. De ugyanakkor a megtermelt termékek létreho­zásából nem csak a termelőszö­vetkezetek veszik ki részüket, hanem a gépállomás is jelentős mértékben hozzájárul azok elő­állításához. Ezért a termelőszövetkezetek termé­keinek egyrésze az államhoz kerül, ami nem Ölt áruformát. Ahogyan nem lehet a társadalom össztermékét szétosztani levonás nélkül a terme­lők között, úgy nem lehet a termelő­szövetkezetben sem. A termelőszö­vetkezetek a társadalom egy részét alkotják s élvezik a társadalom által nyújtott lehetőségeket. Mint a többi népgazdesági ágak, úgy a termelő­szövetkezetnek is hozzá kell járulni az újratermelés bővítéséhez. Továb­bá hozzá kell járulni a honvédelem, igazgatás, szociális, kulturális ügyek kiadásának fedezéséhez; Hogyan történik az elosztás? A termelőszövetkezetek elsősorban teljesítik az állam iránti kötelezett­ségüket. A termelőszövetkezetek is fizetnek adót, valamint a termelési szerződéseket teljesítik az állammal szemben. Ugyanakkor természetben visszatérítik a veiőmagkölesönt, ki­fizetik a gépállomás által végzett munkák díját. A termelőszövetkezet jelenleg még jelentős mértékben igényli az állam által nyújtott hitelt gazdálkodásának fejlesztéséhez. Job­ból következően mindaddig, amíg tartozása van a tsz-nek, az elosztás­nál számolni kell az esedékes hitel visszatérítésével. Fontos figyelembe venni a terme­lőszövetkezetek mintaalapszabályzata 39. pontjának tartalmát, amely meg­határozza többek között, hogy a fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fo­kozása érdekében állandóan nö­velni kell. A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni többek között a termelőszövetkezet termeléséből származó összes pénzjövedelem 10-15 százalékát, amelybe- be kell számí­tani a saját erőforrásból származó haszon, a tagok munkájából évköz­ben végzett beruházások, illetve be­szerzések értékét is. A jövedelemből fedezik az Összes gazdasági szükségleteiket (pl. vető­magalap, takarmányalap.) A mintaalapszabálv szerint elő­irt szociális, kulturális alap a rokkantak, aggok és átmenetileg munkaképtelenek számára van fenntartva. Valószínű, hogy változás lesz e*te­kintetben, mert mint ismeretes, ma már rendes nyugdíj jár a kiöregedett termelőszövetkezeti tagoknak. A ter­melőszövetkezeteknek ezek után nyugdíj járulékot kell fizetni, amit a jövedelem elosztásánál természete­sen figyelembe kell venni. A termé­kek bizonyos részét az államnak ad­ják felvásárlás útján és a szabad­piacon, az eladásból, a szerződéses termelésből a termelőszövetkezetéi? pén/jövedelemre tesznek szert. A termelőszövetkezetek kiegészítik a fel nem osztható szövetkezeti ala­pot (pl. jószág vétel, építőanyagba szerzés, a termelőeszközök bővítése stb.) Ezek pótlólagos felújítása egyik alapvető forrása a bővített új­ratermelésnek. Mindezek levonása után kerül sor a természetbeni és pénzben! jövedelem felosztására a termelőszövetkezeti tagok között. A termelőszövetkezeti tagok jöve­delme a közös gazdaság egész évi munkájának eredményétől függ. In­nen származik a szocialista gazdaság egyik új kategóriája, a munkaegy­ség. Mi a munkaegység? A munkaegység a termelőszövet­kezeti tagok munkájának és a levo­nások után fennmaradó szövetkezeti jövedelem elosztásának mértékegy­sége. A munkát nem lehet egysze­rűen munkaidővel mérni. Valamennyi mezőgazdaság! mun­kára tel.jesítménynormát kell megállapítani, természetesen fi­gyelembe véve a tájegységeket és a helyi viszonyokat, valamint a munka minőségét, mennyisé­gét és bonyolultságát. Az egy munkaegység nagyságát mindig az évvégi jövedelem határoz­za meg. Minél nagyobb a szövetke­zeti gazdaság egész évi jövedelme, annál nagyobb az egy munkaegység értéke. Ezek után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a termelőszövet­kezetekben első és legfontosabb a mintaalapszpbály betartása, vala­mint az, hogy a tagság egésze meg­értse: a termelőszövetkezeti tagok jövedelmeinek Lő forrása a köz.ífc gazdaság; Szcmán *» Vége

Next

/
Oldalképek
Tartalom