Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 195S június 24. 1 smmaü vmoRSZfíG Óriási küzdelem és pontosztozkodás a rangadón Miskolci VSC—Deb receni VSC 0:0 Az »időjárásfelelősök« nem vették kegyeikbe a miskolci szurkolókat: vasárnap hajnaltól • vigasztalanul szakadt az eső. A délelőtt folyamán is játszottak már a pályán, sőt a »hősiesen-« küzdő öregfiúk csapata is igen sáros pályán játszotta mérkőzé­sét. Az elömérkőzés résztvevői bi­zonygatták, hogy nem is olyan öre­gek azok a bizonyos csontok. Lát­tunk tőlük szép megmozdulásokat, szép húzásokat! de voltak kedélyes jelenetek is, melyeken jót derült a gyülekező közönség. A mérkőzés kez­detére elállt-ugyan az eső, de víztó­csák borították a pályát, amikor 16 ezer néző előtt Hernádi játékvezető vezetésével kifutott a rangadó két csapata. MYSC: Károlyi, — Buna, Siklósi, Péter, — Zoller, Kovács — Simon, Csorba, Tiba, Nyíri, Gyetván. Edző: Sztrá- nyai József. DVSC: Papp I, — Molnár, Domán, Ko­vács, — Simonyi, Móré I, — Kom- Jóssy, Csüllögh, Asbóth, Móré II, Papp II. Edző: Móré János. Zúgott a »Hajrá Miskolc-«, amikor Asbóth elindította 90 perces útjára a bőrlabdát. A miskolci fiúk óriási lendülettel vetették magukat a küz­delembe és egymás után két szögle­tet harcoltak ki. Az első szögletet könnyen tisztázzák a védők, a má­sodiknál Simon szögletét Gyetván kapura fejeli, de Papp I. védi a fe­jest. A 7. percben igen nagy helyzet adódik a vendégcsapat kapuja előtt, de Tiba éles lövését a ka­pus szögletre üti. Ellentámadás során Zoller szögletre ment. Komlóssy szögleténél Károlyit nyomják. Az MVSC van fölényben, a hátvédhármas a félpályán tartóz­kodik. A 13. percben egy előrevágott labdát az elcsúszó Siklósi nem tud elrúgni. Papp II 'kiugrik és teljesen tisztán fut a kapu felé. Károlyi kifut kapujából és a kapura tartó lövést reflexszerű mozdulattal kiüti a jobb­oldalra. Komlóssy ott-terem, veszé­lyesen középre ível, de Károlyi ragyogóan lehúzza a veszélyes labdát. Nagyon feljön a hazai csapat. A két fedezet tömi labdákkal a csatársort, de a DVSC védelme szervezetten védekezve igen jól áll a lábán. Nviri lövését védi Papp. majd for­más Kovács—Csorba—Tiba támadás után Tiba 14 méterről élesen kapura lő és a labda a baloldali kapufát sú­rolva, mellé, csúszik. • Kovács lövése mellé, Csorba szabadrúgása fölé megy. A 23. percben Tiba a sorfal felett átemeli szabadrúgásnál a lab­dát, de a kapus biztosan védi a lö­vést. A 30. percben Nyíri—Tiba— Csorba összjáték után az utóbbi lö­vése mellé megy. Majd Simon lövé­sét védi Papp. Hiába játszik nagy fölényben az MVSC, gólt nem sikerül elérnie. Szünetben mindkét öltözőben a ne­héz talajra panaszkodnak a játéko­sok. Az edzők utasításait csendbep hallgatják. A DVSC öltözőben na­gyon bizakodnak mindkét pont meg­szerzésében, hiszen abban az eset­ben még bajnokok lehetnek. Az MVSC öltözőben Sztrányav József felhívja a játékosok a figyelmét az »egyből« való játékra. A második félidőt is MVSC táma­dások vezetik be. Hiába ostromol­ják a zöld-fehér csatárok a debre­ceni kaput, azt nem sikerül bevenni. A DVSC ritkábban, de veszélyesen támad. Formás támadásaikban nincs erő. Az erőtlen debreceni csatárok lövéseit Károlyi biztosan hárítia. A 60. percben Nyíri elfut a hal­szélen. beadását Gyetván a felső kapufára lövi, a lenatt^nó labdát Sim^n a tömörülő védők mel­lett a kapu meUé rúgja. A 76. percben szabadrúgáshoz jut a DVSC. Simonyi 25 méteres nagy­erei ű szabadrúgását Károlvi^ a léc alól szögletre üti. (Pazar védés volt.) A szabadrúgás után a DVSC veszé­lyeztet, de csatárai -mindent túlkom­binálnak és a feljavult és biztosan játszó hazai védők hárítják a táma­dásokat. A 79. nercben Nyíri elfut és a balösszekötő helyéről, mintegy tíz méterről rálövi a labdát, de a lö­vést Papp I. biztosan védi. Fúentá- madás során Komlóssy hibáz jó helyzetben. Az utolsó nercekben igen fel­jött az MVSC. Fölénybe kerüH és több alkalommal is veszé­lyeztette a DVSC kanuját. Tiba lőtt mellé, maid a ÍR méteres szabadrúgáshoz is ő állt, neki. A sor­fal felett ívelte át a labdát. d° lövését Papp I. kivédte. A 85. nercben Ko­vács vezette fel a labdát. Tihához játszott, aki egyből Oyetvánhoz emelt. Gyetván fejesét Papp I. ki­védte; Gólnélküli döntetlenül végződött tehát a rangadó. A mérkőzés végén az MVSC játékosok összeölelkezve futottak az állóhely, majd aa^ülőhely felé, megköszönve a közönség buzdí­tását. Ezzel a győzelemmel a csa­pat csoportelső lett az NB II. Keleti csoportjában. t. Egyénileg bírálva a teljesítménye­ket, megállapíthatjuk, hogy az MV­SC minden játékosa a szörnyű talaj ellenéi-e megtette a kötelességét. Károlyi két biztos góltól mentet­té meg hálóját. Nagyszerű telje­sítményt nyújtott ezen a mérkő­zésen. A hátvédhármasban Péter volt ez­úttal a legjobb, Komlóssyt semlege­síteni tudta. Buna végig megbízha­tóan játszott. Siklósinak nem »fe­küdt« a talaj és bizony két alkalom­mal majdnem baj lett — hibájából! Szünet után kissé feljött. A két fede­zet óriási munkát végzett. Az első félidő nagy irama azonban sokat »ki­vett* belőlük és a II. félidőben né­hányszor követtek el hibát. Ennek ellenéi-e Kovács és Zoller a mezőny legjobbjai voltak. A csatársorban Gyetván volt ezúttal a legjobb. Nyí­ritől is láttunk jó megmozdulásokat. Tiba igyekezett, de a lövésekkel nem volt szerencséje. Csorba elől, hátul küzdött, igyekezett jó labdákat lead­ni, de neki sem volt szerencséje a lövésekkel. Simont nagyon fogták, de minden dicséretet megérdemel ügyes játékáért. A debreceni csapatból Kovács tet­szett a legjobban. Rajta kívül Do­mán. Molnár, Papp I.. Móré I. és Papp II. játszott az átlagosnál jobban. Hernádi játékvezető kitünően ve­zette a mérkőzést. A mérkőzés végén mindkét csapat egy-egy vezetőjével beszélgettünk Megkérdeztük, mi a véleménye a lá­tottakról? Sztrányay József: Az MVSC végig bírta a hatalmas iramot. Igen boldog vagyok, hogy tavaszt ragyogó szerep­lésünkkel olyan hatalmas sikert ér­tünk el, amilyenre az MVSC 47 éves történetében nem volt példa. Mind egyik játékost dicséret illeti küzdő­szelleméért, lelkesedéséért. Faragó Sándor DVSC szakosztály- vezető: Az egyik szemem sír, a má­sik nevet. Mint vasutas örülök a test­vércsapat bajnokságának, viszont fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy ezt a bajnokságot mi Debrecenben el­szenvedett vereségekkel vesztettük el. Sikeres szereplést kívánok az MVSC minden játékosának, vezetőjé­nek. szurkolójának az NB I-es sze repléshez. A csapatodat nagy tömeg várta a mérkőzés végén az öltöző előtt. A DVSC játékosokat megtapsolták a né­zők, az MVSC játékosokat pedig for­ró szeretettel ünnepelték, mini az NB. II. Keleti csoportjának bajno­kát. Leskó Pál Iskolajátékot mutatott a Csepel Autó Csepel Autó—Perecesi TK 3:0 (1:0) Pereces, 1500 néző. Vezette: Szen­tesi. Pereces: Krajnyák—Bartos, Mierz- va, Pál—Miskovits, Polc—Uliász, Herei, Cseh, Fischer. # Futó. Edző: Mágori József. A kedvezőtlen időjárás ellenére is szép számú közönség gyűlt össze a pályán s a mérkőzés szép és időn­ként színvonalas játékot hozott. Kezdés után a Csepel Autó magá­hoz ragadta a játék irányítását és szép, lapos keresztlabdákból álló tá­madásokkal közelíti meg a bányász együttes kapuját. Nagy nyomás ne­hezedik Krajnyák kapujára, de a perecesi védelem jól tömörül s így a csepeli csatárok csak a 16-osig jutnak el. A 30. percben jobboldali támadás gördül a pályán, a labdát Szigetvári hozza fel. majd ügyesen Nagyhoz játszik a jobbösszekötő egy pár lépést tesz vele, utána beível Halásznak, s a jő ütemben érkező szélső védhetetlenül a hálóba lő. 1:0 a Csepel Autó javára. Kezdés után a hazai csapat percei következnék. Futó nagy lövése száll el a bal kapufa mellett, majd Fischer lövését védi a vendégcsapat kapusa. A második félidőben továbbra is a Csepel Autó irányítja a mérkőzést. A 60. percben veszélytelennek lát­szó baloldali adogatás során a kö­zépre húzódó Halász csípi el a lab­dát, egyet igazít rajta és utána mintegy 12 méterről nagy erővel a hálóba lő. 2:0. A PTK védelmére nagy nyomás nehezedik, s csak a jól védő Krajnyáknak köszönhető, hogy a csepeli csatároknak nem sikerül újabb gólokat elérni. A 88. percben Kiss hozza fel a labdát, ’két perecesi védőjátékost ki­cselez, ügyesen Kreiszhez játszik, a középcsatár maga elé teszi a labdát és nagy lelkinyugalommal beállítja, a végeredményt. 3:0. A forduló egyik legszebb mérkő­zését játszotta a két együttes. Külö­nösen a Csepel Autó játszott szemre is tetszetősen és emellett eredmé­nyesen, Csak a jól záró perecesi vé­delemnek köszönhető, hogy nagyobb gólarányú győzelmet nem tudtak el­érni. A perecesi csapatból ezúttal Kraj­nyák megbízhatóan védett, a hátvéd­hármasból Mierzva és Pál játszott jól. A fedezetek inkább a védeke­zésben, mint a támadásban vették ki részüket. A csatársorban egyedül Futó V. nyújtott elfogadható telje­sítményt. Paulovits Valóban irányítja-e területének kultúrpolitikáját a tanács ? Négy nagy rédelim tiba — négy gól Egri SC—Bükkaljai Bányász 4:2 (2:1) Eger, 4000 néző. Vezette: Szabó S. A Bükkaljai Bányász a következő összeállításban vette fel a küzdel­met: M arczimskó—Nuszbaum, Benkő, Czékmány—Szedunka, Sztibor—Bárá­ny i, Colitkó, Kankulya II., Kanku- lya I., Újházi. Edző: Mező Jenő. Igen nagy iramot diktál a Bányász, de támadásaikat a jól tömörülő egri védelem visszaveri. A 17. percben egy előrevágott labdára az egri jobbszélső ráfut és Marczínaskó hasa alatt egé­szen reménytelennek látszó hely­zetből a hálóba kotorja a labdát. 1:0. Hiába támad a Bükkalja, újból az egriék érnek el gólt. A 23. percben Marczineskó fölöslegesen kijön a ka­pujából, a labda mellé üt és a kö­zépcsatár az üres kapuba helyezi a második hazai gólt. 2:0. A 32. percben formás támadás után Golitkó helyez az egri ka­puba. 2:1. A második félidőben is a vendég­csapat kezdeményez többet és az 55. percben Kankulya II. kiegyenlít. 2:2. Öt perc múlva Benkő a félpályá­nál elhibáz egy labdát.' Az egri kö­zépcsatár megindul a kapu felé. Nuszbaum és Czékány „dis^kisérete” mellett hálóba lövi a labdát. 3:2. A 65. percben az egriek jobbfe­dezete 35 méterről szabadrúgást ível a Bányász-kapu felé. Mar- czinaskó és Nuszbaum nem is próbálnak beleavatkozni — s a hálóban táncol a negyedik gól. 4:2. Hiába támad a hátralévő időben nagy erővel a Bükkalja, a határta­lan lelkesedéssel játszó egri védelem megakadályozza a góllövést. Marczínaskó egészen gyengén vé­dett. Nuszbaum sók hibát követett el. Benkő sokat bizonytalankodott, messze elmaradt előző heti jó telje­sítményétől. A két fedezet megtette kötelességét, nem rajtuk múlott a csapat veresége. A csatársor ezen a mérkőzésen is jól játszott, annak el­lenére, hogy vereséget szenvedett a Bükkalja. Gyors, korszerű támadá­sokat vezettek. Baranyi a második félidőben játszott jobban. Golitkó sokat épített, Kankulya II. nagy erő­bedobással küzdött és Kankulya I. a kezdeti bizonytalanság után erő­sen feljött, jobbnál-jobb labdákat adott társainak. Újházi szünet után egészen jól játszott. A játékvezető téves ítéletek soro­zatával sújtotta a Bükkaljai Bá­nyász csapatát. (ő—ő) Nagy fölényben volt az Ózdi Vasas, mégis... Ózdi Vasas—Bp. Előre 0:0 Ózdon 3000 néző előtt Siklási já­tékvezető sípjelére így állt fel a ha­zai csapat: Tengely—Kovács I.. Róth. Hajner —Borbás I., Derenkó—Pál II., Ham- kó, Siska, Kismarton, Szkladán. Ed­ző: Szabó Géza. Az első félidőben kiegyenlítettebb volt a játék. Mindkét kapu előtt adó­dott gólhelyzet, de a csatárok sorra elügyetlenkedték azokat. A második félidőben igen feljött a hazai csa­pat. Valósággal kapujához szögezte ellenfelét, de az Előre kapusának ezen a mérkőzésen szinte nem lehe­tett gólt lőni. Szőke, az Előre kapu­sa a bravúros védések sorozatát mu­tatta be. A hazai csapatból Róth, Borbás, Derenkó és Siska játszott jobban az átlagosnál, I _____________ K ULTURÁLIS FORRADALMUNK sikeres megvívása, a legszélesebb tö­megeknek a szocialista kultúra tábo­rába való megnyerése érdekében folytatott országos jellegű mozgal­munknak fő mozgatói, "irányítói az államhatalom helyi szervei, a taná­csok kell legyenek. A megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok mű­velődésügyi osztályai kell, hogy irá­nyítsák területük kultúrpolitikáját, koordinálják a különböző kulturális szervek munkáját, hogy azok össz- működésükben a szocialista kultúra építését, a megye, illetve a város la­kosságának kulturális felemelkedését és az emberek gondolkodásának szo­cialista szemléletűvé való formálását szolgálják. A tanácsok művelődés- ügyi osztályai a lehetőségeken belül igyekeznek ezt a feladatot végrehaj­tani; megpróbálják, hogy tevékeny­ségükkel valóban a szocialista kultú­rát építsék, területük lakosságának művészit, szépet és szocialistát, vagy szocializmusra nevelőt adjanak, azon­ban különböző körülmények oly mértékben gátolják e tevékenységük­ben, hogy azt mondhatjuk, a taná­csok művelődésügyi osztályai nem urai egészében területük kultúrába életének, és a terület kultúrpolitiká­ját csak részben, helyenként csak ki­sebb részben irányítják. A sok gátló körülmény közül két momentumot szeretnénk megemlíte­ni. Az egyik: az állami kultúrmunka és a szakszervezeti kultúrmunka ket­tőssége, a másik pedig a hivatásos művészeknek műsoros rendezvénye­ken való foglalkoztatása, illetve kü­lönféle művészegyütteseknek a me­gye, vagy város területén való ven­dégszereplése. Az elsőként említett szakszervezeti kultúrmunka nem tartozik a tanácsi művelődésügyi osztály felügyelete, vagy ellenőrzése alá, szakmai irányí­tást az üzemi kultúrotthonoknak nem adhatnak, esetleges helytelen tevékenységüket nem gátolhatják. A megye számos helyén jó a viszony az üzemi kultúrotthon és az állami mű­velődésügyi szervek között, meghall­gatják egymás véleményét és közös jó munkájukkal segítik területük, vagy üzemük kulturális életét, azon­ban ezek a jó esetek a személyi jó kapcsolatokra épülnek elsősorban és nem alkotmányos alapra. Van, saj­nos, olyan eset is, ahol ennek a sze­mélyes jókapcsolatnak hiányában például a községi kultúrotthon és az üzemi kultúrotthon eltérő tevékeny­séget folytat, vagy ahol a területen működő üzemi kultúrotthonok mun­kájáról az állami művelődésügyi szervek semmi közelebbit nem tud­nak. így természetesen az érdekelt járás, vagy község kulturális életéről sem alkothatnak hiteles összképet. Az üzemi kultúrotthonoknak a ta­nács irányítása alól való kivonásával a megye és Miskolc város kulturális életének nagyon jelentős hányada esik ki a terület kultúrális életéért felelős és elvben azt irányító tanácsi művelődésügyi szervek hatásköréből. A SZAKSZERVEZETI KULTUR- MUNKA különállása — bár egész­ségtelen — mégsem jelenti a terüle­ten folyó kultúrális munka szétzilált- ságának legfőbb veszélyét, hanem a fentebb már említett műsoros ren­dezvények. művészhaknik, főleg pe­dig a vendéglátóiparon belül folyó »kulturális« tevékenység jelentik a főveszélyt. Mielőtt gondolatainkban tovább­mennénk, utalnunk kell a művelő­désügyi miniszter 1/1958. MM. számú rendeletére, amely a műsoros előadá­sokról szóló 1958. évi 3. sz. törvény­erejű rendelet végrehajtásáról intéz­kedik. Ez a rendelet pontosan körül­határolja, hogy kik rendezhetnek műsoros előadást, mi a műsoros elő­adás, és mik a rendezésnek a körül­ményei. Részletesen intézkedik a hi­vatásos előadóművész közreműködé­sével rendezett műsoros előadásokról, külön a kizárólagosan kultúrcsoport közreműködésével rendezett műso­rokról. Bár a rendelkezés nem első­sorban kultúrpolitikai célzatú, hanem adminisztratív rendelkezéseket tar­talmaz, mégis jelentékeny szerepet biztosít a művelődésüsrvi osztályok­nak, a műsorok engedélyezésében és ezen keresztül a tanácsi terület kul­túrális életének irányításában; SAJNOS, A RENDELET utolsó. »Vegves rendelkezések« című feje­zete felsorolja azokat a kivételeket, amelyek a tanács egészséges kultúr­politikai munkáját gátolják, sőt, he­lyenként lehetetlenné teszik. El­mondja ugyanis ez a fejezet, hogy nincs szükség a művelődésügyi osz­tály műsorengedélyére — többek kö­zött — a színházak tájelőadásaihoz, az Országos Rendező Iroda műsoros előadásaihoz, olyan rendezőszervek és hivatásos együttesek műsoros elő­adásaihoz, amelyeket az Állami Hangverseny és Műsorigazgatóság az engedélyezési eljárás alól felment, valamint a Magyar Rádió nyilváno­san rendezett műsoros előadásaihoz. Mindössze jelenteni tartoznak ezek a szervek a megyei, illetve megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztá­lyának, hogy a területen ilyen, vagy olyan műsor megrendezésére készül­nek. A rendelet utolsó, 22. paragra­fusa pedig minden indokolás nélkül a következőket mondja: »A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a vendéglátóipari üzemek által az üzem működése körében rendezett műso­rokra.« Kérdésként adódik, hogy a rende­letben foglalt fenti engedmények mennyiben gátolják a tanácsi műve­lődésügyi osztályok ..helyes kultúr­politikai munkáját. A rendelet élet­belépése óta eltelt öt hónap, sajnos, sok szomorú példát szolgáltatott arra, hogy a tanács tehetetlen — éppen az előbb említett rendeleti engedmények folytán — a megye területén folyó, sok esetben kaotikus kultúrális tevé­kenységgel szemben. A vidékre lelá­togató budapesti művészegyüttesek, akik valamely állami kultúrális szerv zászlaja alatt jönnek, csak bejelentik műsorukat, s az akár találkozik a ta­nácsi szervek tetszésével, akár nem, sz^riaelőadásban kerül a megye kö­zönsége elé. így járta végig megyén­ket például a Csókos asszony című operett, az Iglói diákok, vagy akár a Férjek papucsban című vígjáték, amelyekről lapunkban már korábban is tettünk említést. A gyakorlat azt bizonyítja, amennyiben a megyei ta­nács erélyes tiltakozására a községek ezeket a műsorokat nem fogadják, a községi, kultúrotthonok igazgatói nem adnak helyet a darab előadásának, a rendező szervek ügyes akvizi torai felkeresik a legközelebbi szakszerve­zeti kultúrotthont, és ott, a megyei tanács hatásköre alól kivont terüle­ten, tartják meg előadásukat, illetve előadásaikat, MÉG ERŐSEBBEN MEGMUTAT­KOZIK a rendeleti-engedménynek a hátránya a vendéglátóiparban. A vendéglátóiparon belül rendezett mű­sorok végleg kiésnek mindenféle ta­nácsi ellenőrzés, vagy kultúrpolitikai irányítás alól és a gyakorlat szerint, a nem kívánatos kulturális megnyil­vánulások bevehetetlennek látszó fellegváraivá válnak. Olyan alkalmi­lag összeverődött művészegyüttesek, amelyek a tanácsi szervek tiltakozá­sa folytán máshol nem jutnak pódi­umhoz, otthont találnak a vendég­látóipar dobogóján, és végzik a ma­guk »kulturális« tevékenységét. Ilyen körülmények között, a kü­lönböző rendezvények koordinálása is nehéz, és nem egyszer fonák hely­zetet szül. Például a közelmúltban Miskolcon, a városi tanács illetékes művelődésügyi dolgozója csak akkor szerzett tudomást az egyik vendég­látóipari üzemben folyó »művészi« műsorról, amikor a közeli szabadtéri színpadra — ahol egy világhírű mű­vésznő műsorát láthattuk — a ven­déglői műsor jazzmuzsikája behallat­szott. Ugyancsak utólag, csak a pla­kátról értesült az egyik vidékiáró művészegyüttes miskolci szereplésé­ről. PÉLDÁK HOSSZÚ SORÁT említ­hetnénk fel annak igazolására, hogy ilyen körülmények között a tanácsi művelődésügyi szervek nem irányít­hatják a területükön folyó kultúrális életet, ily irányú tevékenységük — önhibájukon kívül — erősen lekorlá­tozódik. Semmiképpen nem szolgálja a kultúrális élet megjavítását, a szo­cialista kultúra megteremtését és a legszélesebb tömegekkel való meg­szerettetését a kulturális élet irányí­tásának sokkezűsége. Az idézett mi­niszteri rendelet egyes rendelkezései a gj^akorlati életben ezt a hibát bizo­nyos fokig hatványozzák. A tanácsok az államhatalom helyi szervei. Azok kell, hogy legyenek a kultúrális élet térén is. Meg kell adni a tanácsok­nak a módot és a jogot arra, hogy területük életét, kultúrpolitikáját — pártunk és kormányunk kultúrpoliti­kájának szellemében — a megyében, illetve a városban maguk irányítsák. Benedek Miki>$ *ooo­Öregfi uk-mérkőzés MVSC öregfiúk—MMTE öregfiúk 2:2 (0:0). A két csapat összeállítása a következő volt: MVSC: Mikulás —1 Simonyi M., Farkas L., Budavári —- Virágh, Si­monyi Gy. — Balajti, Regőczi, Bi­hari, Kassai, Kerekes. MMTjE* Molnár Gy. — Siklósi, Molnár L„ Glatz — Csorba, Morgent — Varga M., Dobó, Kovács (Csanya), Földi, Vékony, __ V oltak a mérkőzésnek olyan részei is, amikor egészen jól mozogtak a két csapat tagjai. Góllővök: Kdssai (2), illetve Földi, Dobó. To tóered menyek Az 1996 június 22-i 25. heti totó- eredmények a következők: x, 2, 1, 2, 2, x, 2,- 1. x, 2. 1, Xi .(MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom