Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

f CSZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1958. május 16. Szerencsi gépállomás: 104 °|o I m A szereaic&i gépállomás kollektí­vája 104.lö százalékra teljesítette ta­vaszi idény tervét. Hogyan csinálták? — ez a kérdés vitt a koraireggeli órákban a gépállomás rezidenciájára: megnézni, kikutatni, milyen módsze­reik vannak, hadd tanulnának, okul­nának a gondokkal küzdő gépállomá­sok. Azonban már jóelőre el kell árulnom, erre gondoltam is a kez­det kezdetén: nincsenek különleges módszereik. Még olyan előnyük sincs, hogy talán könnyen végrehajt­ható, erejükkel, adottságukkal nem reálisan párhuzamos tervet készítet­tek volna. És mindjárt ideírom, hogy éves tervük 42.000 normálhold. (Nem laza terv!) Tavaszi idény tervük pedig 10.400 normálihold volt. Hogy miben rejMik mégis a 104 százalékos szép eredmény? Egyedül abban, hogy be­csülettel dolgoznak. Ésszerűség, fegyelem! Mindjárt azzal kezdeném, hogy nem tudtam eléggé korán érkezni a gépállomás rezidenciájára ahhoz, hogy megfigyeljem, ki hogyan kezd munkához. A hetet még nem ütötte el az óra, de már dolgozott mindenki, még az irodában is. Papp igazgató elvtárs már a műhelyeket járta a mérnökkel egyetemben. Serfőző elv­társ, vezető-mezőgazdász pedig a vontatók napi munkáját intézte, S mire leülhettünk beszélgetni a mun­káról, a módszerekről, mái* végétért egy rövid megbeszélés a takarékos­ságot illetően, bent járt legalább hat- nyolc vontatós, szerelő, brigádvezető. Egy-egy percre csak. Ennyi elegendő, hogy frappánsan, de pontosan szót értsenek egymással azok, akik dol­goznak és azok, akik irányítanak. És, ahogy beszélgettünk az eredmények­ről, tervekről, végig ez a határozott­ság, ésszerűség, fegyelem domboro­dott ki az egész kollektíva-végezte munkát illetően. A »miért« kérdésre természetesen Papp elvtárs. a fiatal, katonatisztből lett igazgató válaszolt. Bevonulása előtt a megye gépállomásain dolgo­zott mint technikus. Természetesen sem ő, sem Serfőző elvtárs a közép­korú, nyugodt munkatempójú mező­gazdász nem tudtak különleges mód­szerekkel, »csodákkal« előrukkolni. Viszont elmondták, hogy milyen ná­luk a munkaszervezés, hogyan bizto­sították a munkát a traktorosok szá­mára és hogyan gondoskodtak -arról, hogy az el is legyen végezve. A szerződéskötés mindenki ügye volt! Mióta a gépállomások önállóak — jó dolog ez — saját zsebük érdeke, hogy biztosítsák a munkát. És a íeg- több gépállomáson ebben van hiány, a végzendő munkában. Az év elején ugyanis a falusi földművesszövet­kezetek vették át a szerződések meg­kötését a dolgozó parasztokkal. A Hősi emlékmű épül Me gyászon Azt szokták mondani, hogy az idő elmossa a sírhalmokat évek múltán, az emlékezés mind kevesebb ember­nek a szívében él tovább. Csak a legközelebbi hozzátartozók áldoznak az elhunyt emlékének, aki néhány évvel, hónappal ezelőtt még szere­tett hitves, apa vagy gyermek volt. Különösen hamar elfelejtik az em­berek a katonasírokat. Mindenkinek van pedig katonahalottja, akinek ta­lán nem is ismerik örök pihenési he­lyét. Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor országunkból a fasizmus hadszíntért csinált, amikor elkeseredett harcok dúltuk megyénk területén is, Megy- aszón másfélezer román harcos vesz­tette életét. Értünk küzdöttek a fel­szabadító szovjet csapatokkal együtt, szabadságot, békét hoztak népünk­nek. Közös sírban helyezték el őket, nagyritkán hoztak rá virágot. Hiába várták őket immár vissza a meleg családi tűzhelyek, gyermek, feleség, anya... itt haltak meg a messze ide­genben, még csak a sírjukat sem tudják felkeresni hozzátartozóik. Tavaly a megyaszói Kommunista Ifjúsági Szövetség rendbehozta a há­ború hősi román halottainak sírját. Kegyelettel és hálával emlékeztek meg róluk. A Kommunista If júsági Szövetség ezután elhatározta, hogy emlékművet állít a szabadság harcosainak. Az el­határozásból valóság lett. Már ké­szen áll az emlékmű tervrajza, és el­készült a vörös márvány alapon lát­ható dombormű: őrtálló román gép- pisztolyos harcos — Nagy Sándor szobrászművész munkája. A vörös- márvány alapot a Román Népköz- társaság küldte Megyaszó községnek. A községi tanács társadalmi munká­val járul hozzá a hősi emlékmű el­készítéséhez, amelyet még ez év jú­niusában lelepleznek. Fát ültettek a bekecsi úttörők A bekecsi hegy teteje olyan, mint q kopasz ember feje. Elhatároztuk hát, hogy kis ligetet varázsolunk ide, legyen a nagy melegben hol meg­pihenni. Ásóval, kapával felszerelve elindultunk, hogy elültessük a fa­csemetéket. A fürdőkertben, ahol meleg forrásvíz fakad, leteleped­tünk s a pihenés után munkához láttunk. Itt mindegyikünk elültetett két fát, meglocsoltuk forrásvízzel és elindultunk a kopasz hegy tetejere. Itt is minden pajtás egyenként há­rom fát ültetett el, majd a legköze­lebbi háztól vizet hoztunk és ezeket a csemetéket is jól megöntöztük. Út­ban hazafelé örültünk, hogy min­denki öt darab fát elültetett és így a bekecsi „Kopaszon” is „hajszálak” nőttek. Ha megöregszünk és kirán­dulunk ide, örömmel fogunk vissza­gondolni a terebélyes fák alatt arra, hogy mind-mind mi ültettük. Zavarkó Valéria Bekecs.------oOo----­— A Vasutas Szakszervezet területi bizottsága május 16-án délelőtt 9 órakor a SZOT-ban közönség­szervezők részére megbeszélést tart. Ekkor jutalmazzák meg a legjobb közönségszervezőket. ...........................»♦»♦♦••••••••« 1 C zubákné sohasem 2 várja be, amíg megkér- 2 dezik, mi újság. Magától 2 kezdi: 2 — Hát tegnap reggel 2 mi történt a bábonyi 2 ?rdőben! | — Hadd haliam, Czu­2 bökné lelkem! 2 — Nem hallotta? Hi­X izén az egész városban X beszélik. Az történt, X hogy Romantikovicsné 2 az erdőben gombát sze- $ dett a kislányával. Egy- 2 szercsak kukorékolást X hallott és a sűrűből elő- X kúszott egy hatalmas X kígyó, rátámadt az asz- X szonyra, kiszívta a vérét. 1 — Vér szopó kígyó |. volt? — Az. Olyan kövérre szívta magát, mint egy kisebbfajta hordó. — Mekkora kígyó volt? — Volt vagy másfél méter. Nem is másfél. Volt az két méter is. Tarajos kígyó. Még nem láttak olyat. — Szóval olyan sár- X hányféle. ♦ — A jó isten tudja. ^ Afféle lehetett. A kis­2 lány fellármázta a rend- | őrséget. Ki is vonult a ♦ rendőrség, katonaság, 2 tűzoltóság, körülfogták ♦ az erdőt, de a sárkányt Sz&ctyatfnas matyóit Uícs-zattyátat nem találták, eltűnt a ’öldalatti barlangjában. Egy szuszra elég eny- nyi. Hadd eméssze a hallgató a Hírt. Czubák- né kis szünetet tart, az- án megint kezdi: — Hát az este mi tör- ént a vasgyári troszka- legyen! — Ki vele drága Czu- oákné! Eszem a hírha- angját! — Képzelje lelkem, egy teljesen mezítelen érfi mászott a troszka- hegyre, ott táncolt, buk- encet hányt, kézen járt iz izzó, szúrós troszkán. — Nem utolsó szóra­kozás lehetett. Maga látta? — Saját szememmel. Nem mert senki hozzá közelíteni, azt mondták, közveszélyes őrült. — Badarság! Hát már íz is őrültség volna, ha valaki alkonyt szórako­zásképpen a troszkahe- gyen sportszerű jelmez­ben testedzési gyakorla­tot tart? Akkor maga, Czubákné lelkem, elfe­lejti, milyen őrültsége­ket csináltak Hitlerék meg a nyilasok. — Húszén igaz. De négis féltek tőle. — Kik féltek? — Akik látták. Tele volt a domb emberrel, uszonnyal. — Végül is hogy feje­ződött be a szenzáció? — Nem vártam ki a végit, mert az emberben van egy kis szemérem s. Majd leégett a ké­jemről a bőr. Most én kezdem: — Hát még mi történt izivem Czubákné ja? — Gomulyáéknál? — Miért éppen Gomu- yáéknál? Tán ők is fel­másztak valahová? — Fel ám, az asszony az ura képire, vitriollal. Ügy történt, hogy ami­kor az asszony elment hazulról, jött Gubinko- vicsné, akivel, mindenki ludja, régen folyik a tachtli-machtli. Gomu- lyáné azonban otthon relejtett valamit, vissza­ment. így esett meg a gépállomásnak maradtak a termelő­szövetkezetek. Viszont néhány ter­melőszövetkezet területe kisebb lett az ellenforradalom után, tehát a gép­állomások miinél több egyéni munka­végzésre kötöttek szerződést. A íöldművesszövetkezetek, mint e mun­kában új erők,. természetesen néhány helyen nem dolgoztak és nem is dol­gozhattak olyan eredményesen, hogy az a gépállomásokat munkával ki­elégíthette volna. A gépállomás kol­lektívája legtöbb esetben magukra hagyta őket. A szerencsi gépállomás körzetének földművesszövetkezetei azonban nem maradtak magukra. A brigád vezetők — öt hrigád vezető van — valamennyien, mint a földműves­szövetkezet megbízottai dolgoztak, kötötték a szerződéseket. Kántor elv­társ. Tőkés és Tóth elvtárs brigád­vezetők valamennyien jelentős meny- nyiségű talajmunkára kötöttek szer­ződést az egyéniekkel. De szereztek »pácienst« — hogy úgy mondjuk — maguk a traktorosok is. Tehát a munkabiztosítás érdekében dolgozott mindenki ott. ahol tudott és annyit, amennyi erejéből tellett. A termelőszövetkezetek — hét ter­melőszövetkezete van a gépállomás­nak — egytől-egyig idejében meg­egyeztek a gépállomás vezetőségével az elvégzendő talaj munkára. Illetve fordítva: a gépállomás igazgatója és mezőgazdásza kereste és keresi fel a termelőszövetkezeteket, megérdek­lődni, hogyan megy a munka, nincse- nek-e kifogásaik, s hogy biztosítot­ták-e a szerződésben rögzített felté­teleket? Mindezeken túl kikutatnak, megkeresnek minden olyan lehetősé­get. amellyel egyrészt segíthetnek a termelőszövetkezeteken vagy az egyé­nileg dolgozó parasztokon — a több- termelés érdekében, másrészt pedig növelhetik a munkalehetőségeket. Az összefogás erejével Papp elvtárs véleménye szerint különösen az utóbbi időben sokat se­gít a munka szervezésén, a fegyelem végleges kialakításán a pártszervezet és a nemrégen megalakult KISZ- szervezet. A kommunisták tanácsko­zásán, a vezetőségi üléseken egyre részletesebben és határozottabban esik szó a problémákról és azok meg­oldásáról. Egyre több a pártmegbiza- tásiként adott munka és ami a lényeg; egyre több az olyan párttagok száma, akik hozzászólnak mindenhez, bele­szólnak mindenbe. Beleszólnak töb­bek között a fegyelem kérdésébe, mert ez volt az elmúlt időben az egyik legfontosabb probléma a gép­állomáson. Sok a fiatal munkaerő — években fiatal. — Ez igen jó, amikor lendületről, munkáról van szó, azon­ban könnyebben akad fegyelemsértés is. Illetve akadt. Mert a pártszerve­zet, a vezetőség határozott intézke­dései és ma már a KISZ-szervezet tagsága is az öntudaton alapuló fe­gyelem megteremtését ta/rtja az egyik legfontosabb feladatnák. Nem félnek íelelősségrevonmi azt, aki hi­bát követ el. Volt, akit elbocsátottak a gépállomásról, mert visszaélt a pa­rasztok és á kollektíva bizalmával. És ez helyes dolog. Nem hiányzik persze a fegyelme­zés ellentéte, a dicséret, a jutalom sem. A vezetőség elkészítette a ter­vet a jutalmazásihoz szükséges felté­teleket illetően. S aki ezt teljesíti, az megkapja az őt megillető jutalmat, dicséretet. A traktoros, a szerelő is egyaránt... Barcsa Sándor baj. Azóta szét is men­tek. Szegény Gomulyá- nak a félarca oda. — Ügy kell neki! No­de mára már elég a jó­ból. Köszönöm Czubák­né. Elbúcsúzunk. A szer­kesztőség felé veszem utamat. Gomulyáék jön­nek szembe karonfogva, derűs arccal. A vitriol? — nézem — Gomulya arca simább, mint vala­ha. * Megfejtés: Tegnap reggel Romantikovicsnét yombaszedés közben megcsípte egy méh és ízt otthon elmesélte Nagy ilovicsné nak. Tegnap este a troszka- iegyen egy félmeztelen- e vetkőzött munkás a kiöntőnél troszkát lapá- olt. A hónap elején Gubin- covicsné, a pénzbeszedő Gomulyáékqál járt, mint minden hónapban egy­szer szaklap-előfizetési iíjért. De ezt a szomszédok lem hiszik. Czubákné viszont hasznos szolgálatot tesz szenzációéhes embe­reknek, mert amit hall, nem engedi el a füle mellett, ö aztán nem! (—u —a) m 'Ifí KIDUG vmoRSittG Röviden a TST munkájáról A Megyei Testnevelési és Sport Tanács megalakulása óta tevőlegesen irányítja megyéink sportját. Az elnökségi ülések és azok határozatai a sportfej lesz tés, a sport elöbbrevilelének céljait szolgálják. Jelenleg a szikszói járás kivételével, valamennyi járási tanács kinevezte a járási TST elnököket és a JTST tag­jait. Vannak járások, ahol már meg is tartot­ták a JTST alakuló üléseket. Az egyes járási TST elnököknek a következő elv­társak lettek kinevezve: Miskolci járás: Várhidi Csaba, Mezőcsá- ti járás: Kovács Gyula, Mezőkövesdi já­rás: Lőrincz József, Szerencsi járás: Ko­vács Károly, Abaujszán.tói járás: Király András, Sátoraljaújhelyi járás: Tiszolczi József, Ózdi járás: Gödrich Zoltán, Put- noki járás: Kiss Tamás, Edelényi járás: Együd Zoltán, Encsi járás: Csarni Endre. Miskolc város TST elnöke Havas Gyula elvtárs lett. A járásokban a TST elnöksége általá­ban 5 tagból áll, az alakuló üléseket má­jusban mindenütt megtartják. A TST-k megalakulásával kapcsolatban beszélgettünk Papp-Gazsi Imre elvtárssal, a megyei TST elnökével: — Most már szervezett formában irá­nyítjuk megyénk sportját. A járási TST-k megalakulása nagy segítséget jelent a já­rások és falvak további fokozottabb irá­nyítására és ellenőrzésére. Az utóbbi idő­ben megyénk sportkörei kissé elkényel- ----------------------------------OOO mesedtek és nem sokat törődték sport* létesítményeik fejlesztésével. Gondolod itt arra, hogy jó szervezéssel, társadain^ munkák segítségével nagyon sok új sport­telepet lehelne megyénkben létrehozni Vannak nagyszerű kezdeményezések! épültek sportpályáik társadalmi munkád val, de még többet is lehetne tenni. EJ* határoztuk, hogy a KlSZ-bizottsággal karöltve az MTST megszervezi a társadalmi munkával a pályaépítési mozgat mat. Ezzel elérnénk, hogy a nyár folyamán, főleg a falusi sportkörök a KISZ szerve­zet segítségével igen sok új pályát építe­nének, a meglévőket pedig rendbehoz­nák, fejezte be nyilatkozatát Papp-Gazs4 elvtárs. A lillafüredi sífelvonó és kis ugrósánc, a sátoraljaújhelyi sípálya, az MMTE és DVTK által épített kézilabda kispálya, az Előre labdarugó, kézilabda, röplabda, te­niszpálya, az MVSC kézilabda kispálya, Mezönyárádon a sportpálya bekerítése, az egyetem labdarugói, kézilabda, röplabda, futópálya építése mind-mind a társadalmi munkások, a sportszerető szurkolók se­gítségével jött létre. Hisszük, hogy a moz­galom eredményes lesz és az ősszel arról számolhatunk be, hogy megyénk minden pontján épülték sportpályák, amelyek a szocialista sport fejlődését vannak hivat­va szolgálni. Három új országos rekord 1950 óta Miskolcon is rendszeresen foglalkoznak az ejtőernyős ugrással. Az ejtőernyősugrás jelentőségével nem kívánunk külön foglalkozni, mindenesetre ez a nagyszerű honvé­delmi sport lehetőséget ad városunk fiataljainak e nemes sportág megis­merésére, elsajátítására. Kezdettől fogva az MHS—DVTK repülőklub- jának ejtőernyős szakosztálya több- száz ejtőernyőst képezett ki és to­vábbi célja: meg'kedvehetni a fiata­lokkal ezt a bátorságot, erős akara­tot és leleményességet igénylő sport­ágat. . „ A közelmúltban felavatott ejtőer­nyős ugrótorony nagy segítséget ad az oktatóknak a szakszerű kiképzés végrehajtásához. Az ugrótoronynak igen nagy sikere van. Nemcsak a »hivatásos« ejtőernyősök veszik bir­tokukba, hanem igen nagy azoknak a »civileknek« a száma, akik kedvte­lésből »használják« az ugrótornyot. Az MHS—DVTK ejtőernyős ver­senyzői elhatározták, hogy az eddig fennálló országos rekordoknak »ha­dat üzennek« és megdöntdk azokat. Elhatározásukat tett követte és 1958 május 18-án megtartott ejtőernyős célbaugró versenyen az alábbi ered­ményeket érték el. # A 600 méteres azonnali nyitású alapcsúcsot a délelőtt folyamán 24.11 méterre állították fel. De Martin Já­nos, Törőcsik Béla és Északi Gyula segédoktató elvtársak a sikeren fel­buzdulva a verseny délutánján meg­----------------------------------OOO k ísérelték az alapcsúcs megdöntését; Kísérletük teljes sikerrel járt és a 600 m. azonnali nyitású rekordot 13.93 méterre javították. Az 1000 méteres kombinált, ugrás­ban ugyancsak Martin János, Törő­csik Béla és Északi Gyula ért el nagyszerű alapcsúcs eredményt 44.93 méterrel. Az 1500 méteres kombinált ugrás­ban az országos csúcsot múlt év szep­temberében Kijevben megtartott ver­seny keretében állították fel. A mos­tani verseny alatt két alkalommal is megjavították a 18.50 méteres orszá­gos rekordot. Gyulai György érdemes sportoló, Sztankó László érdemes sportoló, Petőcz Gyula I. o. sportoló először 17.07-re majd a második kí­sérletnél 5.93 méterre javították meg az országos rekordot. Valamennyi új rekordot csoportos cél ugrásban döntötték meg. Az eredmények és az új rekordok elérésében igen nagy segítséget je­lentett az ejtőernyős szakosztálynak az a körülmény, hogy az országos elnökség ejtőernyős alosztálya szakí­tott eddigi elvével és nem Budapes­ten, hanem vidéken, Miskolcon tar­totta meg a rekord megdöntés! kísér­leteket. A MHS—DVTK repülőklubjának ejtőernyős szakosztálya minden di­cséretet megérdemel azért, hogy min­dent elkövet az ejtőernyős sport to­vábbfejlesztése érdekében: SPORTHÍREK Május 18-án, vasárnap délután fél 5 órakor a M. Kinizsi az Üveggyár­ral játszik bajnoki labdarugó mér­kőzést a népkerti sportpályán. Vasárnap, május 18-án tartja ala­kuló értekezletét a sátoraljaújhelyi Testnevelési és Sport Tanács. Nagysikerű tornaversenyt tartották Sátoraljaújhelyen. A versenyen Pö- cze Béla, Veres János, Balázs Olivér és Szerdahelyi János válogatott ke­rettagok vettek részt. Igen értékes Megyei II. oszt. bajnokság állása, Déli csoport: U 1 • XT “TrfOrí^QOQCti rr miilcim w ^ Z HCl V i ^ --------- -­♦ férfi és 25 női tornásza is. A torna­♦ bemutató alapja lehet Sátoraljauj­♦ helyen a tornasport fellendülésének. 2 Megyei I. osztályú bajnokság állása: 2 1. Somsály 23 17 4 2 75:16 38 ♦ 2. Edelény 23 15 5 3 65:16 35 t 3. Farkaslyuk 22 12 8 2 45:17 32 j 4. Rudabánya 23 10 9 4 36:25 29 2 5. Bánszállás 23 13 1 9 59:39 27 2 6. Hejőcsaba 23 12 3 8 35:39 27 2 7. Sárospatak 23 12 2 9 48:40 26 2 S. Szikszó 23 8 8 7 34:37 24 2 9. M. Erdész 23 7 9 7 24:25 23 ♦ 10. Felsőzsolca 22 9 2 11 31:31 20 x 11. Mezőcsát 23 7 6 10 27:43 20 2 12. Miskolci Előre *23 8 3 12 25:39 19 2 13. Alsózsolca 23 5 6 12 28:45 16 • 14. Szerencsi K. 23 5 4 14 32:54 14 2 15. Borsodvidéki V. 23 4 1 18 20:71 9 2 16. M. Honvéd 23 2 3 18 20:65 7 2 Megyei II. o. bajnokság ♦ Keleti csoport: állása, ♦ 1. Szerencsi MÁV 22 17 4 1 97:24 38 • 2. Taktaharkányi H. 22 16 2 4 56:25 34 * 3. Tokaji Építők 21 12 5 4 46:25 29 2 4. Tolcsvai Hunyadi 22 13 2 7 67:35 28 2 5. Tárcái 22 10 6 6 48:27 26 2 6. Mezőzombor 22 12 2 8 41:35 26 2 7. Pácin » 8. Kenézlői Dózsa 20 11 2 7 42:25 24 22 10 2 10 41:41 22 ♦ 9. Hidasnémeti V. 22 9 3 10 54:45 21 * 10. Gönci V. Meteor 22 7 4 11 35:56 18 2 11. Saujhelyi Postás 21 7 3 11 26:66 17 2 12. Pálházai Hunyadi 22 7 2 13 40:64 16 * 13. Bodrogkeresztur 2 14. Bodrogolaszi * 15. Karcsa 22 4 7 11 35:43 15 21 5 3 13 27:57 13 21 4 3 14 25:65 11 ♦ 16. Göncruszkai Rákóczi 22 3 X 17 14:60 8 1. Varbói Bányász 23 16 4 3 73:23 36 2. Tiszapalkonyai V. 23 14 5 4 58:21 33 3. Kazincbarcikai Ép. 23 15 3 5 52:32 33 4. Miskolci Kinizsi 23 15 1 7 66:34 31 5. Miskolci Üveggyár 23 10 8 5 43:24 28 6. Lillafüredi Petőfi 23 11 6 6 46:48 28 7. Ernőd 23 7 10 6 40:45 24 8. Nyékládháza 23 8 7 8 47:40 23 9. Szirmabesenyö 23 8 6 9 39:35 22 10. Mezőnyárád 23 9 3 11 31:41 21 11. Encsi Petőfi 23 8 4 11 46:42 20 12. Mezőkeresztes 22 9 2 11 38:51 20 13. Sajőbábonyi Lomb. 22 8 3 11 32:30 19 14. Hejőcsabai Egyet. 22 5 2 15 15:50 12 15. Tibolddaróci Rákóczi 22 3 2 17 23:75 8 16. Boldvai Traktor 23 2 2 19 31:91 6 Megyei II. o. bajnokság állása, Északi csoport: 1. Herbolyai Bányász 23 15 4 4 66:27 34 2. Járdánházai B. 23 16 2 5 72:36 34 3. Kurityáni B. 23 15 3 5 64:35 33 4. Felsőnyárádi B. 23 15 3 5 46:30 33 5. Izsófalvai B. 23 13 6 4 59:33 32 6. Sajókaza 23 14 3 6 62:39 31 7. Sajónémeti M. 23 11 5 7 52:42 27 8. Királdi B. 23 11 2 10 45:36 24 9. Alberttelepi B. 23 11 1 11 55:54 23 10. Csokvaomány 23 9 2 12 30:32 20 11. Szendrő 23 7 5 11 36:48 19 12. Rudolftelepi B. 23 7 4 12 35:50 18 13. Dédestapolcsány 23 5 2 16 33:78 12 14. Borsodbótai B. 23 2 8 13 22:61 12 15. Ózdi Építők 23 3 3 17 28:58 9 16. Borsodszirák 23 3 1 19 32:69 7 Megyei tanácstagok fogadóórái Május 17: Angyal András 14 óraikor Bod- roghalom, dr. Dienes Endre 18 órakor Koijijáti. Május 18: Berdár Vince reggel 8 órakor Felsővadász, Szaniszló Czene István reg­gel 8 órakor Dédestapolcsány, Vámos Bé­la délelőtt 10 órakor Hódoscsépány. Május 19: Név el ős László 13 órakor Hernádszentandrás. Május 20: Kiss Bertalan 15 órakor Me­zőkeresztes, Tóth Barnáné reggel 9 óra- kór Tokaj. Május 21: Juhász Sándor 11 órakor Kis­huta, 13 órakor Kovácsvágás. —-------- o— ---------­A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORAI 18.00: Hírek, riportok, tudósítások. 18.10: A kommunista kohászok aktivájfc készülnek. 18.14: Szűcs Lóránd zongorázik. 18.24: Móra Ferenc utolsó miskolci tar­tózkodása. 18.29: Kérem a panaszkönyvet. 18.33: Búcsúzik sárospataki Jónás Jan­csi és zenekara. 18.53: Borsodi kalendárium. Emlékezés Holló Barnabás szobrászművészre. 18.56: Sárospataki diákok Lillafüreden,

Next

/
Oldalképek
Tartalom