Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958. május 25. Nemcsak tanítják, az életre is nevelik növendékeiket a Földes Ferenc gimnázium pedagógusai „MEG KELL TANULNUNK DOLGOZNI KÉZZEL IS. FEJJEL IS..:.” mondotta Krupszkaja és ez a tanítás olvasható jelmondatként a miskolci Földes Ferenc gimnázium most megnyílt kiállításának poli­technikai részlegében is. A törekvés maga nem új, de a gyakorlati meg­valósítás bizony nem mindig a legjobb úton haladt. Iskoláink megis­mertették a növendékekkel a tantervben előírt különféle anyagokat, az . ismeretek elsajátításában elért eredményekről bizonyítványokat adtak, tanítottak, de az iskolák másik fontos funkciója, a nevelés, háttérbe szorult. Az utóbbi időkben — nagyon helyesen — előtérbe került az oktatás mellett a nevelés kérdése is, hogy a fiatalok az életet ismerő és abban becsülettel helytállni tudó emberekké váljanak. Ennek a célnak a Valóraváltását szolgálják — többek között — a gimnáziumokban ezidő- szerint nem kötelező ének-, zene-, rajzoktatások, a különböző szakkö­rökben végzett oktatási munkák és nem utolsó sorban az ifjúság poli­technikai nevelése. A politechnikai műhelyben Tok Miklós, a gimnázium igazgatója szólt néhány szót a politechnikai oktatás. egész életre kiható jelentősé­géről,. magáról az iskolában folyó, politechnikai munkáról, majd Törő . Gábor' szakfelügyelő a felügyeleti szervek nevében megnyitotta a ki­állítást. A két nagy termet megtöltő kiállítási anyag a tanulók ügyszere­tetéről, a gyakorlati munka iránti érdeklődéséről tanúskodik, de tanú- bizonyságot tesz amellett is, hogy a gimnázium tanárai között számo­sán vannak ? akik a rendes szaktárgyaik mellett, a tantervi anyagon fe­lül is szívesen foglalkoznak növendékeikkel, felkeltik bennük az ér- ! deklődést a gyakorlati élet iránt és ezzel szélesítik azt az ismerettáru­kat, .ániit a szorosan vett iskolai oktatás nyújtana nekik. Hozzá kell ■ tennünk- és "méltánylandó körülményként kell regisztrálnunk azt is, hogy a politechnikai munkákban résztvevő tanárak is pusztán ügysze­retetből foglalkoznak ezzel a —- számukra nagyon kedves — feladattal. Politechnikai szakoktató nincs az iskolában és így annál inkább dícsé­retét érdemelnek a kiállított tárgyak és készítőik. Remekbesikerült kisebb butordáraboik, lámpaernyők, különféle használati tárgyak, a papírmasé- Készítés, a kasírozás remekei dicsérik az ifjú ezermesterek buzgalmát, . .ügyességét, tanáraik ügyszerető, gondos, eredményes munkáját. A fizi- ; kai;szákkor kiállítási részlegében a különböző elektromos mérőműsze- ‘ r.ék,' a tanulóik odaadó érdeklődésének, szorgalmának és gyakorlati kész- ' segének bizonyítékai nyerik meg a látogatók tetszését. Nem áll módunk- ’ ban mindén egyes tanulót külön megdicsérni szorgalmas munkájáért, • pusztán a politechnikai munkákat vezető önzetlen tanárokról szólunk és tolmácsoljuk a szülők és az egész társadalom köszönőrdicséretét Bede Zoltán, Bóna Ervin, Kálmán László, Micska Szaniszló és Timon Tivadar nevelőknek, valamint Prókay László tanárnak, aki asztalos-brigádjával még az 1953—54-es tanévben megvetette a jelenlegi politechnikai mű­hely alapját. A fotó- és rajzszakkör kiállítást, amely a tanulók esztétikai ne­velése eredményességének adta bizonyítékát, Imreh Zsigmond festőmű­vész-rajztanár, szakfelügyelő nyitotta meg. (Ennek a kiállításnak a mél­tatására még visszatérünk.) A kis kiállítás ékes példa arra, hogy fel lehet kelteni a tanuló ifjúság érdeklődését a nem kötelező ismeretek iránt is, beléjük lehet • plántálni a munka megbecsülését és szeretetét, és -akikor a tanári kar és a szülői munkaközösség, az iskola és a szülői ház jó együttműködése az ifjúság oktatásában és életre nevelésében egyaránt gyümölcsözően ka­matozik; (benedek) •ooo­DALCSOKOR Ezzel a címmel lép a közönség elé május 26-án este az SZMT megyei kultúrótthonában az Avasaljai Da­losbarátok Köre. A nemrég alakult művészeti együttesnek ez lesz az első nyilvános bemutatkozása, amikor is a, népek barátságának hónapja kere­tében magyar népdalokat és a baráti ■népek dalait mutatják be Dévényi -Sándor né, Árvái András, Nagy Jó­zsef né, Varga Árpád, Varga Barna, Péter Béla énekesek, a kör népi zene- .karának tolmácsolásában. A jelenleg ■ 25 aktiv és 48 pártoló taggal működő kulturális, egyesülés dalkultúránk fejlesztése és terjesz­tése, a baráti népek dalainak meg­ismertetése terén figyelemreméltó munkát végez és ez első nyilvános szereplése is minden bizonnyal en­nek a jó munkának mérföldjelzője lesz, Az Avasaljal Dalosbarátok Köre új intézmény, új színfolt városunk kulturális életében. >— Érdeklődéssel várjuk bemutatkozását. A pártoktatás eredményei, tapasztalatai a szikszói járásban A járási pártbizottság tanácster­mében propagandisták ülték körül az asztalt. Siroiky György elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a gépállomás igazgatója tartott „számadást” az elmúlt pártoktatási év tapasztalatairól, a hallgatók ta­nulásáról,.. a propagandisták munká­járól. Nem könnyű feladat mérleget készíteni egy járás propaganda munkájának eredményéről, hatásá­ról, mert hiszen azt nem lehet mérő­eszközökkel mérni. Az értékelő be­számoló mégis képet adott arról, hogy miben mutatkozik a pártokta­tás eredménye. A pártpropaganda munka kollektív üggyé vált Az ellenforradalom által teremtett bonyolult politikai helyzet több elv­társ gondolkodását összekuszálta, számos revizionista, ellenforradalmi nézetet kellett leküzdeni, amely gá­tolta a járás pártszervezeteinek esz­mei, politikai és cselekvési egysé­gét. Emellett a propaganda munka segítségével le kellett küzdeni az itt-ott jelentkező elavult szokásokat, a pártmunkában fellelhető helytelen módszereket és a túlzó szektás szem­léleteket is, amelyek visszahúzták a pártszervezetek életének kibontako­zását. ........................... A járási párt-végrehajtóbizottság és a pártszervezetek többsége meg­értette, hogy a pártoktatási év nagy feladatokat tűz eléjük. Elmondhat­juk, hogy a pártpropaganda munka 'kollektív üggyé vált, nem értelmez­ték helytelenül a pártoktatás önkén­tességét — mert a pártmunkások megmagyarázták a Szervezeti Sza­bályzat követelményét, hogy minden párttag szakadatlanul fejlessze po­litikai és szakmai tudását. A járás párttagságának 70 százaléka tanult s ez igen szép eredmény. A pro­pagandamunka sikerét itt is az elő­adók felkészültsége döntötte el. A párt-végrehajtóbizottság és az alap- szervezetek a propagandisták kivá­logatásakor arra törekedtek, hogy a pártmunkában minél több tapasz­talt. pártiskolát végzett és értelmisé­gi elvtársat bízzanak meg. Ez a tö­rekvés eredménnyel járt. A propa­gandisták jó összetétele kedvező fel­tételeket biztosított arra, hogy —t az előző évekkel szemben — hatéko­nyabbá váljon a pártoktatási mun­ka színvonala, szervezetileg is meg­szilárduljon a pártoktatás. A járási párt-végrehajtóbizottság minden tagja végzett propagandamunkát Nagyrészük a falun vezetett poli­tikai foglalkozásokat, s ez a propa­gandamunka sikere mellett azt is A Borsod megyei képviselőcso­port és a választók között egyre köz­vetlenebb kapcsolat alakul ki. A barátság további „elmélyítésére, vala­mint az üzemek,, termelőszövetke­zetek és az intézmények megismeré­sére a képviselőcsoport elhatározta, hogy munkahelyükön keresi fel a megye dolgozóit. Eddig három lá­togatásra került sor: Rudabányán a A miskolci vasútiigazgatőség terü­letén az idén a miskolc—hatvani vasútvonal Hatvan—Hortcsány kö­zötti mintegy tíz kilométeres szaka­szon fektetik le az úgynevezett hé- zagnélküli vágányokat. -A sínvégző- déseket elékiír ódahegesztéssel össze - forrasztják és így azon a szerelvé­nyek zalkatolásmentesen közleked­nek; Á foézaginéiküli vágányfektetés A DIMÁVAG Gépgyárban kétszáz­ezer forintos ' költséggel korszerű krómozó berendezést létesítenek. A! berendezés segítségével a hibás mé­retű munkadarabokat, főként‘a vasúti kerékpártengelyeket javítják, illetve külszínen, Ormoson a föld alatt be­szélgettek a bányászokkal és a mű­szaki vezetőkkel. Az elmúlt napok­ban pedig a miskolci megyei Sem- melweis-kórházat keresték fel, ahol a. betegellátás és a gyógykezelés fe­lől tájékozódtak. A képviselőcsoport a nyári hónapokban a megye na­gyobb építkezéseivel és több terme­lőszövetkezettel ismerkedik meg. Hézagnélbüli vágány a mískololiatvam vasútvonalon előnye, hogy a pályafenntartási költ­ségek a felére csökkennek s ezen­felül kényelmesebb az utazás is. A Hatvan—Hortcsány közötti sza­kaszt június elején már átadják a forgalomnak. A tervek szerint az el­következő négy év alatt Hatvantól Miskolcig készül el a hézagnélküli vágányfektetés; Korszerű Krómozó berendezést létesítenek a DIMÁVflG-ban krómozással vastagítják a kívánt méretre. A számi tások szerint a berendezés költsége — 3. hibás darabök használ­hatóvá tételével — egy év alatt meg­térül. Ország gyűlési kép viselők látogatása a borsodi bányákban és a miskolci Semmelweis-kórházban Karcolatok az egyetemről Dr. Geleji Sándor akadémikusról T • pást tartson a rohamosain fejlődő J követelményekkel. Titkára a Magyar} Tudományos Akadémia műszaki tu-} dolmányok osztályának, főszerkesztője} az Acta Technikának, elnöke az As-} piráins Vizsgáztató Bizottságnak... —♦ s így sorolhatnám tovább a tudomá-* nyos és társadalmi szervéknél viselt} tisztségeit. } Közben miUldó más munkájával* egyidejűleg, készül egy 600 oldalas} könyve, amelyet még ezév folyamán* Berlinben adnak kii. Mint a Nehéz-} ipari Műszaki Egyetem kohógép tani* és képlékeny alakítástaini tanszéké-} nek vezetője, minden erejével azon} van, hogy az intézetet tovább fej-} lessze, a maga munkája vad is zárt} egységgé kovácsolja az egyetemet.} Mert a megbecsülést és az elismerést} az egyetem munkájáért csak mind-} annyiuk közös törekvése tudja ki-} vívni. } Tanszéke minden egyes tagjától,} munkatársaitól ugyanolyan magas-* fokú tiszteletét, becsületét kívánja* meg a munkának, mint saját maga-* tói. Segíti, ellenőrzi mindazokat,} akik vele együtt dolgoznak. } És mindemellett marad ideje a} mára is. Nem a társasági életre gon_l dolok. hanem fejlődő, lüktető, for-j rásban lévő korunk minden megnyil-* vaníliásának megfigyelésére, sajátos* módon való magyarázására, értéke-# lésére. • Hatvanadik születésnapján népköz-« társaságunk kormánya a Munka Vö-# rös Zászló Érdemrendjével tüntette# •ki. , | : * A két Kossuth-díj és számos masj ^ kitüntetés után ezzel az igen! * magas elismeréssel megbecsült tu-j , dóst sok sikert kívánva köszöntjükj ■ mi is. ] . Urban Nagy Rozália eredményezte, hogy a-párt-végrehaj­tóbizottság tagjai közelebb kerülték a járás párttagságához, és fordítva. Jobban megismerték egymás néze­teit, képességeit, a pártszervezetek életét, a napi problémákat. A propa­gandisták nagy többsége erőt nem kiméivé fáradozott a párt politiká­jának helyes megismertetéséért, a kommunisták eszmei neveléséért. Á legjobbak közé tartoznak G. Nagy Ferenc PTO vezető, Schrődli Károly tanító, akik Felsődobszán, illetve ócsanáloson vezették az időszerű kérdések tanfolyamát. Közöttük van Bőgős Antal is, aki a léhi állami gaz­daságban a niarxizmus-leninizmus tanfolyamán tanította a kommunis­tákat. A hallgatók nagy többsége befejezte az oktatási évet A két oktatási formában a járás területén 370-en vettek részt, közöt­tük 80 pártonkívüli hallgatóval. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a résztvevők szerették a foglalkozáso­kat, úgy érezték, hogy ott tanulnak, választ kapnak az előttük kevésbé világos kérdésekre. Rendszeres volt a a foglalkozások látogatottsága, álta­lában javult a hallgatók felkészülése, és az aktivitás. A hallgatók nagyrésze —-* annak ellenére, hogy megkezdődtek a tava­szi munkák, — jó elvtársi kollektívá­ban végig együtt maradtak, s nagy­részük eredményesen befejezte az oktatási évet. Egyes helyeken menet­közben is sokan érdeklődtek a tanu­lás iránt. Például Felsődobszán, ahol 11 fővel kezdték, az év végére 28-ra nőtt a hallgatók száma; Hatékonyabbá vált a propagandamunka A járásban, a multévi pántoktatás- nak egyik új vonása volt, hogy sokan olyanok is bekapcsolódtak az okta­tásba, akik először kezdték rendsze-* résén tanulmányozni pártunk politi­kájának eszmei alapjait. A másik: életszerűbbek voltak a foglalkozá­sok, közelebb kerültek a szocializ­mus építésének mindennapi gyakor­latához, s ez az eddigieknél sokkal jobban önálló gondolkozásra tanítot­ta a kommunistákat. A hallgatók hozzáférhetőbb formában ismerked­tek meg számos időszerű kérdéssel, a politikai helyzettel, a párt határoza­taival és a helyi feladatokkal. A párt demokratikus centralizmusáról szóló tanítások alaposabb megismerése fokozta a párttagság fegyelmét és kötelességérzetét, a járásban szilár­dult a szervezeti és a cselekvési egy^* ség. A propagandamunka pozitív ha­tása abban is mutatkozik, hogy a kommunisták képességeit magasabb színvonalra emelte, a politikai és gazdasági ismeretek mellett megtaní­totta őket a tényék marxista elem­zésére. Fegyvert adott a kezükbe ar­ra is, hogy időben felismerjék a marxista-ellenes nézeteket. Megta­nulták — amelyre egyébként az or­szágos pártkonferencia is figyelmez­tetett — hogy a kommunisták számára nincsenek és nem lehetnek kényes kérdések. Az oktatási év mozgósítot- ' ta a kommunistákat a soronlévő he- t lyi feladatokra. » A pártszervezetek munkájában • fontos üggyé .vált a társadalmi tulaj­* dón védelme, a népi ellenőrzés mun­• kája. Sokat javult a pártszervezetek • munkamódszere, a tömegszerveze­♦ te'kkel való foglalkozás, s az egyes »dolgozó rétegeikhez való viszonya. > Az agrártézisek megvitatása nyomán la járásban mintegy hat helyen tsz I előkészítő bizottság alakult. A hall- » gátak körében tisztázódtak fontos * időszerű eszmei, politikai kérdések. } A hibákat is látják, * s ebből levonták a tanulságokat ♦ A következő évben mindenekelőtt } nagy gondot kell fordítani a marxiz- } mus-leninizmus tanfolyamára jelent-. } kezett hallgatók kiválogatására. Javí- } tani keld a propagandamunka tartal- X mi és módszerbeli színvonalát, mert X a hallgatók minden téren nem kap- Xták meg azt, amit elvártak. Szü'ksé- } ges a pártoktatási munka menetköz­* beni hatékonyabb ellenőrzése. Hibák * mutatkoztak a propaganda-anyag el- } látása terén is. } Má.r most, az oktatás befejezésé- } vei egy időben hozzáláttak a jövő évi } párt oktatás előkészítéséhez. A párt- } végrehajt óbizottság intézkedési terve • alapján az új oktatási év kezdetéig } az időszerű kérdésekről pártnapokat | tartanak. Megkezdték a propagam- ■} diistáik kiválogatását — számbavettók: ♦ a muH év során eredményesen és ■* lelkiismeretesen dolgozó propagan- •* distáikat, sőt már el is beszélgették !} velük. } A pártszervezetek vezetőségi ülé- i} seiken a közeljövőben megtárgyalják; i} a jövő évi pártoktatás előkészítésével -* kapcsolatos tennivalókat, s azt a tag- :} gyűlés elé terjesztik jóváhagyás vé- } gebt; PÄL LAJOS képlékeny alakít.ássál foglalkozó könyvek nélkülözték az elméleti, tu­dományos alapot. Ha ez fel is lelhető egyikben-másikban, elszigetelt, szűk- körű és vitatható. Egyik külföldi kollégája szerint Geleji Sándor egyike azoknak a ke­vés tudósoknak, aki igyekezett az összes felmerülő problémákat egysé­ges, tudományos szemléletibe össze­foglalni. Legnagyobb érdemei közé sorolják az ő általa kidolgozott el­méleti képleteket, amelyek a maguk bonyolultságában is egyszerűek és áttekinthetők. Cikkei, elméleti eredményei, köny­vei után nem tér napirendre a meg­oldott problémák felett. Állandó fi­gyelemmel kíséri a tudomány és ezenfelül saját tudományága hihetet­lenül gyors fejlődését, és maga is hozzájárul ehhez a fejlődéshez. Még mindössze 8 éves gyakorlat tál rendelkező mérnök, amikor kemence- konstrukciója bejárja Európát, ö maga — Lengyelország kivételével, ahová ez év őszén utazik — az öreg kontinensein mindenhol tanulmá­nyozta már a kohászat, ezen belül a kohógéptan és a fémek képlékeny alakításának kérdéseit. A három évtized munkában telik el. — Megöregszem anélkül, hogy megismerném a kényelmes életet., — szokta mondogatni, de hiába is pró­bálta meg a könnyebbet, neki ez nem sikerülne. kAint egyetemi tanár, ő a magyar ' * kohómérnökképzés motorja, aki minden erejével azon van, hogy szakembereink képzése állandóan lé­nyei, hat évtized tapasztalatával, vi- 1 lághírnéwel, a Tudományért, ame- 1 lyet összekapcsol a legteljesebb Má- < val, a gyakorlati élettel, a szocialdz- « mus építésével. 1 1917-ben Geleji Sándort diákjai közé sorolja a budapesti Műegyetem. < Két év után otthagyja a tanulást és ’ 1922-ben kezdi el a kohómémöki kar i harmadik évét Sopronban. Ezek a i hivatalos tények. És mi van mögöt- ; tűk? ! A Tanácsiköztársaságban szerepet : játszó apát börtönbe vetik. A fiatal hallgató szökve jár az előadásokra. . Pénzt kell keresnie. Az öreg Bisicz pénzbeszedő halála árán szedi ő a pékmesterektől a tartozást, a soproni - Schwarcz Viktor gőzmalom alkalma- . zottjákéint. Vékony, csenevész fiúcs- ■ ka. Nem sokáig bírja ezt az erőlte­tett ütemet. Ekkor tanítványokat vállal, — nyolcat-tizet. 1926-ban, miután végzett, nem akarják felvenni a gyárba. Lei-omlott, fizikai állapotában nem bíznak a vállalkozók. Ki tudta, milyen kiváló értékeket rejt a külső? a Rézhengerművekben kezdi el ^ oi-szágunknak azóta nagy meg­becsülést hozó pályafutását. Dolgo­zik a csepeli Weiss Manfred gyár­ban, igazgatója a Csepeli Fémmű­veknek, egyetemi magántanár, majd egyetemi tanár. Sopron, Budapest, Miskolc az ál­landó helye, ahol mintegy 78 cikket ír magyar-német-orosz és cseh nyel­ven. Megírja 11 könyvét is. Ezek a könyvek felmérhetetlen jelentősé­gűek a kohászat számára. Előtte a # v '' A mäsfélárába beférő jelen, múlt . • és * jövő ' összekúszálódó szálai .csupán körvonalakat adnak, követ­keztetni engednék. Néhol. hamisain cséndül ki 3 söreik mögül még a va­lóság is.' Mert mást mond az elhang­zott szó annak, aki jegyzi, mást an­nak, akiről írják és akihez szól. Ahhoz, hogy Geleji Sándor aka­démikus gazdag életéből kiemeljünk •minden állomást, nem elég 3 sejtés; 'Azon, túlmeinőleg a sorok mögött ott .kell állnia a bizonyságnak is. De ké­pes-e az ember néhány negyedórába besűríteni hat évtizedet, ami elmúlt és még legalább hármat, ami követ­kezik, — anélkül, hogy valami hibát követne el? Mégis megpróbá­lom ezt a nehéz és bonyolult felada­tot. Próbálom átadni a nem minden­napi embert, aki a létet, az eiszálló éveket arra használja fél, hogy al­kosson valami maradandót a világ számára; « K ohómérnök; Tudományágának, a kdhógéptannak, a képlékeny alakításnak a területén ma már az egész világ által elismert-' tudósa és fejlesztője. Tanító, újságíró családból hozta magával univerzális érdeklődési kö­rét, örökké égő, kutató, csatázó jel­lemét. Apja tehetségét az úri világ korán sírbajuttatta. Mint annyi más igaz gondolkodó, nem érvényesülhe­tett ő sem. Ki szimpatizált volna a farikasvilágot erős gúny'ba mártott tollal bírálóval? És a fiú, akiinek minden oka meg lett volna a bánatra, az önmagába merülésre, elzárkózásra, — ifjúságá­nak friss szellemével robbant be az Életbe, Harcolt, küzdött és célt ért; Ma is tr^-ririigy csatázik, szívében ®z Ifjúság óriás-kincsével, a remény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom