Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

T \ Péntek, 1958. május 16. gSZAKMAGYARORSZAG Látogatása DIM.AVAG Gépgyárban Nemrégiben a Minisztertanács ha­tározatot fogqdott el az országos ta­karékossági mozgalomról. E határo­zat értelmében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a nép­gazdaság 1958. évi tervében előírt feladatok megvalósítása és a gazda­sági munka hatékonyságának eme­lése céljából — szükségesnek tartja, hogy a takarékosság a szocializmus építésének eddiginél jobban alkalma­zott módszerévé váljon a népgazda­ság egész területén. Ennek érdeké­ben indult meg az országos takaré­kossági mozgalom. A napokban felkerestük Havasi Béla főmérnök elvtársat és tőle meg­tudtuk, hogy a DIMÁVAG Gépgyár elsőként csatlakozott e mozgalomhoz. A vállalatvezetés értekezletet hívott össze, ahol a műszaki vezetők mellett jelen voltak az adminisztratív osz­tály felelős beosztásban lévő szemé­lyei, képviseltette magát a nagy­üzemi pártbizottság, az üzemi bizott­ság és a KISZ-szervezet. Az ered­mény nem maradt el. Kidolgozlak egy takarékossági intézkedési tervet, amely magában foglalja azokat a fel­lelhető műszaki és szervezési intéz­kedéséket, amelyek szükségszerű el­végzése biztosítékot nyújt a kor­mányhatározat elősegítésében. Az anyagnormák és beérkezett anyagok ellenőrzése Több cselben előfordult az elmúlt időkben, hogy nem az anyagnormá- ban előírt minőségű és mennyiségű anyagot használtak fel a termelő üzemek, s ez esetenként nemcsak anyagnorma túllépést jelentett, ha­nem emelte a gyártmányok önkölt­ségét. A jövőben az utókalkuláció a műszaki fejlesztési osztály kar­öltve, havonta ellenőrzi az anyag felhasználást és jelentést készít az esetleges hiányosságokról. A számlaellenőrzési osztály fel­adatul'kapta a nyersanyagot szállító cégektől beérkező számlák fokozot­tabb ellenőrzését, miért az elmúlt idő­ben előfordult az, hegy a cégek tör­vényellenes felárakkal megemelték a szerződésben megkötött egységára­kat, — mondja Mészáros Ferenc elv­társ, a takai'ékosisági mozgalom ve­zetője. Ugyancsak a műszáki fejlesztési osztály és a munkaszervezés alakított egy üzemmérnökökből álló brigádot. Feladatul tűzte ki a vállalat két leg­nagyobb veszteséges gyártmányának: a SE—1300 típusú síikeszfcergának és a RLO—2500 típusú lemezolló vesz­teséges okainak kivizsgálását úgy, hogy a fellelt hiányosságok főleg anyagigényesség szempontjából im­portanyag megtakarításon keresztül nyerjenek megoldást. v Precíziós-öntés, műanyagcsapágy és fémszórás Űj gyártmányként szerepel a DI- MÁVAG Gépgyárban a »'selyem­fonó«. A műszaki osztályon a rajzok és művelettervek alapján most vizs­gálják felül a technológiai eljáráso­kat. Céljuk az, hogy a lehetőségek­hez képest az elkövetkezendő időben minél több helyen alkalmazzák a precíziós-öntést, ezt az eddig eléggé mostohán kezelt korszerű és gazda­ságos gyártási eljárást. Import golyóscsapágyak helyett hazai gyártású, olcsó műanyag­csapágyak. — szinte hihetetlenül hangzik, de a gyár kollektívája . mái* több helyütt megoldotta ezt a kérdést — mondja Havasi Béla főmérnök elvtárs. így például a szállítószalagok gyártásá­nál már nem golyós, hanem mü- anyagcsapágyak nyernek beépítést, s a követelményeknek, az igényeknek teljes mértékben megfelelnek. De műanyagcsapágyakon forognak aPN- prések tengelyei is. Hogy egy számot eláruljunk; csupán ennél az egy gép­típusnál darabonikánt 2.4 kilogramm bronzot takarít meg a vállalat. • Nemcsak bosszúságot okoz a meg- -------------------------ooo m unkálásközbeni anygg&elejt, hanem igen tetemes összegű kárt is. így született meg az az elhatározás, hogy a jövőben az anyagselcjtcket — ahol a követelmények megenge­dik, — fényszórásos eljárással javítják s így nemcsak anyagot, hanem munkaidőt is nyernek. Ez csupán egy-két kiragadott in­tézkedés abból a tervből, amelyet a vállalat kollektívája kidolgozott a kormány felhívása nyomán. De so­rolhatnánk tovább azokat a jól meg­szervezett és gondosan előkészített anyagiak grékcssági intézkedéseket, melyek mind-mind azt hirdetik, hogy a DIMÁVAG Gépgyár jó úton ha­lad. S ebben a munkában igen nagy része van Pálmai József igazgató elv­társ szervezőkészségének, a DI.- MÁVAG Gépgyár pártbizottsága által nyújtott maximális támogatásnak és nem utolsósorban a Havasi Béla fő­mérnök vezette műszaki gárdának. Paulovits Ágoston TÁJÉKOZTATÓ a gyermek^szakrendelő intézet munkájáról Értesítjük Miskolc város lakossá­gát, hogy a városi gyermekkórház mellett gyermek-szakrendelő intéze­tet állítottunk fel. A gyermek ren­delőintézetben reggel 9 órától 18 óráig folyamatosan csecsemő és gyer­mek szakrendelés történik. A szakrendelések időpontja az alábbi: Csecsemő és gyermek 9—18 óráig. Fül, orr, gége: 10—12 óráig és 13— 17 óráig. Fogászat (hat éven aluli gyerme­kek számára) 8—11 óráig. Röntgen 11—17 óráig. Sebészet-ortihopédia kedd, csütöi*- tök 15—17 óráig, szombaton 13—15 óráig. Szemészet hétfő, kedd, csütörtök, péntek 12—13.30 óráig. Bőrgyógyászat hétfő, kedd, csütör­tök, péntek 10.30—14 óráig. Laboratórium 8—14 óráig. Anyák táppénzes ellenőrzése ugyanitt történik kedden és pénte­ken 9—11 óráig. A Tizeshonvéd-utcai és a Petőfi- utcai körzeti gyermekszakrendelés beolvad a gyermek rendelőintézetbe. Az egy éven aluli beteg csecsemő anyjának táppénzes állományba vé­tele a körzeti szakrendelések helyén marad. Ügyeleti szolgálatot minden nap, így munkaszüneti napokon is 16.30 órától 18 óráig tartunk, de csak a sürgős betegek ellátására. Itt anyák táppénzes állományba vétele nem történ iik. A városi tüdőbeteggondozó intézet feladata marad továbbra is a szűrő­vizsgálatok végzése, valamint a tüdő­beteg gyermekek és csecsemők gon­dozása és kezelése. Tájékoztatásul közöljük, hogy a megyei Semmelweis-kórház rendelő­intézete Miskolc város területéről járóképes gyermekbeteget már nem lát el. A gyermekrendelőintézet bejárata nem a gyermekkórház Petőfi-utca 23. szám alatti, hanem a Teleki-utcai oldalon van. Dr. Grigássy Pál kórházig, főorvos Dr. Illés Béla városi főorvos Pedagógusok figyelmébe: Eszperantó és a földrajztanítás Eredményes földrajztanítás csakis szemléltető oktatástól remélhető. En­nek egyik reális, minden iskola min­den diákja által elérhető eszköze a képes levelezőlapok gyűjtése. Egy- egy országról összeállított sorozat akár albumba ragasztva, akár fali­táblára kifüggesztve, hatásos és ma­radandó élményt jelent az érdekelt tanulóknak. Az eszperantó nyelv a világ min­den államában elterjedt. A kölcsö­nös érdeklődés és összetartás olyan segítőeszköz, mely lehetővé teszi az eszperantó nyelvet ismerő számára, hogy az egész világgal összeköttetés­be lépjen. Az eszperantisták közt kialakult közszellem biztosítók arra, hogy az elküldött levelekre válasz érkezik. A világ több millió eszpe- rantistája közt sok ezren vannak, akiik kölcsönösségi alapon szívesen foglalkoznak képeslapok cseréjével, gyűjtésével. Magyar képeslapokért szívesen küldenek saját hazájukról képeslapokat. Elegendő néhány nem­zetközileg elterjedt eszperantó folyó­iratban a levelezési szándékot, az érdeklődési témakört és a címet megírni és a levelező partnerek rövi­desen jelentkezni fognak. Az eszperantó a legkönnyebben megtanulható, területileg a legelter­jedtebb világnyelv. Vajon akad-e még egy nyelv a földkerekségen, melynek segítségével 1—2 hónapi ta­nulás után az egész világgal kapcso­latot. lehet teremteni? Aligha! Az eszperantó segítségével gyűjtött ké­peslapoknak: nemcsak földraj ztani- - - -- _ A harsak, fenyők úgy illatoznak, hogy az em- ** bernek kedve támad itt élni. A kisvasút ál­lomáson, Füzérkomlóson ilyen kora reggel még kevés utas várakozik. Aki it\ álldogál, az Sátoraljaújhelyre a piacra, vagy Pálházára igyekszik ügyes-bajos dol­gait intézni. Jómagam Rehó András, öreg postás bácsival be­szélgetek. Végig akarok utazni egészen Sárospatakig a célból, hogy megismerjem a kisvasút mintegy há­rom évtizedes érdekes történetét. András bácsi elbeszéléséből és az utasok jóízű adomáiból alakul ki előttem a korábbi kén. 1924-ben Károlyi gróf. Füzérradvány „örökös uratöbbezer holdas erdejéből a termelvényeket ezen a vonalon kezdte szállítani. Rájött 'arra — ami ugyan nem kí­vánt nagy elmét —, hogy sokkal kifizetőbb, gazdasá­gosabb lesz így a szállítás. Elgondolását tett követte: megépítette a fenyveserdőkkel borított tájak között vezető vágányokat. A környék lakossága azonban sem­milyen körülmények között nem használhatta a tech­nika új alkalmatosságát, mert ez a gróf gazdasági ér­dekeibe ütközött, volna. Mért a súlyos betegeket, is rá- z*s varasztsz^éren szállították az újhelvi kórházba. (Persze, a grófi uradalom. szórakozni vágyó hatalmas­sá mit külön személyszállító kocsik vitték a kisvasút melle*** nagyobb városokba.) JjHtársam, egy nancserzett arcú öreg parqszt- bácsi elmeséli, hogy eavszer, tavasszal, oya- lóg^ poroszkált a város felé. Mellette húzott ej. füstöt okádva ez a személv szállító vonat. Legnagyobb meg­lepetésére egyspercsak megállt a masina s valaki kissé borízű hangon odakurjantott neki: — Hallia ötég! Ha van pénze felszállhat, bevisz- szűk Ujhelybe. — Nagy kegy volt ez — emlékszik vissza utitár- sam —, de nem kértem belőle, annál is inkább, mert alig volt egy fia krajcár a zsebemben. Abbamarad a beszélgetés. Még az is elcsendese­dik, akt naponta, hetente járja a tájat. — Olyan cso­dás. olyan festői hazánknak ez a része. Pálháza után, Füzérradvány felé a távolban kirajzolódik a volt grófi tási jelentőségük van, hanem egyút­tal a diákok könnyen, szinte szóra­kozva megtanulnak egy világnyelvet is. Ezenkívül hazánkat megismerte­tik a külfölddel, ami fontos magyar kultúrmisszió. A levelezés iránti köz­érdeklődést a bélyeggyüjtési szenve­dély is fokozza. Egy-egy magyar képeslap és a to­vábbításához szükséges bélyeg együt­tes értéke alig tesz ki 2—3 forintot. Ha egy 30—40 fős osztály minden egyes diákja havonta csak egy lapra áldoz pénzt, akkor is ennek a csekély hozzájárulásnak segítségével az osz­tály havonta 30—40 képeslaphoz jut­hat. Ez pedig már jelentős eredmény. Egyetlen tanév alatt ezzel a mód­szerrel egy osztály 3—400 darab, egy iskola pedig több ezer darab tanítási segédeszközt tud szerezni. Az iskola székhelyén kívüli hazai képeslapok megszerzése az egyes vá­rosok iskoláinak segítségével, de még inkább közvetlenül a Képzőművé­szeti Alap képeslap kiadó szerveze­tének közreműködésével könnyen elérhető. Megfelelő kapcsolatok ki­építésével, jó szervezéssel az elkül­désre szánt hazai sorozatok könnyen beszerezhetők. Érdemes és hasznos tehát az esz­perantó nyelvet megtanulni és az általa nyújtott kiváló előnyöket fel­használni. Mindehhez jó eredményt kíván és az elért eredményekről szóló beszá­molót várja a Miskolci MÁV Igazgatóság eszperantó szakköre. é$ pénzügy'i osgtály, Miskolc.-« A bo­rítékra viszont ezt írták: -Ésgájk- magyarországi Lapkiadó VáJlájgí, Miskolc.-« Nem földrengető dologról van csak hanyagságról. Mi fuvarlevél híján nem tehetünk semmit, pedig a szövetkezetnek szüksége van tömbre, a fuvarosnak a pénzjre, a népnek meg az árura. A köbnek meg a figyelme­sebb mimikára. ___________ —ró — Háztartási fagylaltgépek gyártá­sát kezdte meg a győri Lakatos Kis­ipari Szövetkezet. A IémézKÖpenyés, fél óra alatt égy litér fagylaltot elő­állító gép eladási ára 97 forínt lesik Hernádvölgyi dalosok találkozói cl gárzó arccal, tiszta szivek rajongásá­val énekelték Tardos: Békét aka­runk ... kórusát. Meglepő és kiemelkedő műsort adtak az abaujszgntói földmüuesszö- vetkezet kórusa és a xniskolci Kl- SZÖV vegyeskara. A szántói kórus Bach: Hajibal kél vagy Sikorszky: Mazurka szó,ma kiemelkedik a szán­tói elszigeteltségből s nyugodtan megállja a helyét bármely hangver­senypódiumon. A kórus és vezetője: Bakonyi Béla évről-évre szebbet és jobbat nyújt a közönségnek. A KISZÖV kórusát nagyon ritkán I halljuk Miskolcon. Annál inkább meglepett, hogy ilyen szép hang­színnel, színes dinamikával és ki­forrott technikával rendelkezik ez az együttes, vezetőjük, Engi István karnagy munkáját dicséri. Legutoljára hagytuk a felnőtt kó­rusok közül a megyei pedagógus kórust, amelynek szervezése párat­lan az egész országban. A megye egész területéről a fiatal, jó hangú énektanárok havonta összegyűlnek, az előre megkapott anyag gyakorlá­sára, a megyei tanács művelődési osztályának zenei vezetője: Bartus András így egy csokorban sugározza a tapasztalatcsere áldásait a megye nyolcvan pontjára, ahová ezek a fia­talemberek stafétaszerűen viszik a lángot, ami a kiváló együttes telje­sítményéből árad. Felmérhetetlen és előre kiszámíthatatlan ennek a pe­dagógiai ereje s kívánunk hozzá min­den ségítséget, hogy ezt a gyönyörű kezdeményezést minél tovább foly­tassák s vigyék a megyébe zsinór- mértéket adva a Kodály: Huszt, Er­kel: Takarodó és egyéb kiváló kó­rusműveket, hogy Mezőkövesdtől Mogyoróskáig igya a kultúrára szom­jas magyar nép az örökszép dalla­mokat. Ennek a kórusnak a hatása már mutatkozik az utánpótlás nevelésé­nél, melyre példákat Bakonyi Béla mellett Szabó Sándor és Sotkó Jó­zsef adtak, akik az úttörő kórusokat vezették. A sok dicséret mellett nem kell azt gondolnunk, hogy már tennivaló ;nem akad és abszolút mértékkel mérve, minden kórus megütötte a mértéket. A zsűri bizottság a hang­verseny után egy óra hosszat ta­nácskozott a karnagyokkal, minden­kinek segítő kritikát mondva. Re­méljük, hogy ennek a hatására az elkövetkező serenszemléken ének­kari kultúránk nívója még jobban emelkedni fog. Igen nagy dicséret illeti meg Abaujszántó párt-, tanácsi, valamint kultúrotthonának vezetőit, akik min­den erejüket ennek a nagy megmoz­dulás sikerének szentelték s a ven­dégszerető gazda szorgalmával olyan jól ellátták ezt a nagy tömeg em­bert; külön dicséretet érdemel Aba­ujszántó kultúrmotorja: Bakonyi Bé­la és a megyei tanács zenei előadó­ja: Bartus András, a két „szárnyas karnagy”, kik motorjaikon, ha kell, 100 kilométereket is lefutnak egy- egy dalosért, hogy ne hiányozzék a kórusból, s akik ennek az ünnepség­nek a legnagyobb munkáját lebonyo­lították. Erdélyi Lászlóné ,,Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Dalosünnepek és Miskolci Zenei Na­pok — 1958” Ezt olvasom egy keskeny kis mű­sorfüzet tetején. „A sok ének egyet­len összhangba olvad,, Virulj föld, vetés és aratás gyönyörű tája” — mondja tovább egy Majakovszkij- idézet a füzet belsejében. Igen, ezt az összhangot érezzük ebben a most rendezett „dalos-zenei napokban” is, ahol először szerepel a megye és vá­ros kulturális vezetősége, a megye és q, város dalosai, művészei, növen­dékei együtt, egy műsorfüzetben. Ezt az összhangot sugározta a va­sárnap tartott első, megyei megnyitó ünnepély Abaújszántón: a „Hernád­völgyi dalosok találkozója” is, ahol 600 ember lépett egymás után a pó­diumra, őszülő fejű, örökifjú szívű férfiak és asszonyok, a földből alig látszó kis úttörők egumás után. A műsor a „Népek Barátsága Hónap * tiszteletére magyar, szovjet, lengyel, német, francia, szerzők műveit szó­laltatta meg. A vezénylő karnagyoké nak piros-babos szoknyás nőtanács­tagok színes tulipáficsokrokkal gra­tuláltak. Megható volt az a gondos előkészítés, ami a felvirágozott dia­dalkaputól kezdve a gondosan, a nagy meleg miatt kerthelyiségben felszolgált ebédig, mindenre kiter­jedt. A diadalkapun olvashattuk, hogy egyben bányászasszonyok talál­kozó is volt a községben, ennek kö­szönhető, hogy a sok dalos éneké­ben sok szép bányászasszony is gyönyörködhetett. Lázár Jenő elvtárs a járási tanács részéről köszöntötte a meg jelent ven­dégeket és dalosokat, a helybeli út­törők Kodály Köszöntőjével nyitot­ták meg a dalos-találkozót. Ezután sorra léptek fel Bocs, Mezőkeresztes, Abaujkér, Gönc, Mogyoróska, Aba­ujszántó kórusai és a miskolci KI­SZÖV és a megyei pedagógus férfi­kar külön-külön műsorral. A kilenc kórus mintegy 600 résztvevője egy­ben hatalmas hallgatóságot biztosí­tott az előadásnak. A karnagyok: Bakonyi Béla, Engi István, Bartus András, Szabó Sándor, Nagy Miklós, Nagy Dezső, Cotkó József legjobb tudásukkal készítették elő a kóruso­kat. A 380 lakosú Mogyoróska 42 tagú együttese bizonyíték arról, hogy a falu minden tizedik embere énekel, napbarnított, munkában keménye­déit kezű, drága magyar parasztarcok állnak egymás mellett s szinte áhí­tattal követik öreg karnagyuk nyu­godt mozdulatait. Mezőkeresztes igen jó kiállású csizmás, egyforma jel- vényű SZÖVOSZ Liszt Ferenc férfi­kara erőt sugároz már puszta meg­jelenésével is. Népdaléneklésükben éreztünk valami őserőt, ami az ének szárnyain tör fel ebből az áldozat­kész együttesből, amely a megye leg­távolabbi pontjáról jött önköltségén ilyen messzire, hogy halljanak más kórusokat is és hogy ők is adjanak valamit abból, amit szeretettel és nagy igyekezettel ki tudtak állítani. Ugyanezt az áldozatkész igyekezetei láttuk Bocs vegyeskaránál is, kik­nek karnagyuk megbetegedett, de Bartus Andrást kérték, hogy ne hagyja őket árván, mert szeretnének énekelni Szántón. El is jöttek és su­kastély körvonala, ahol most gyengetüdejű gyerme-í keket táplál a jó hegyi levegő. \ Mikóháza, Széphalom után Sátoraljaújhelyre érünk,* ahol áfszállunk arra a vonatra, amelyik Sárospatakra,\ utunk végcéljához visz bennünket. i A „madzagvasút” ma nagyjelentőségű népgaz-i das ági szempontból. Két irányból, Füzérkomlós és\ Zemplénagárd felől szállítja az erdők termein ényeit, il-t letve az élelmet. 4 A pálházai ipartelepről naponta szállítja a rönk-4 fát, tűzifát, bányafát A parketta-készítői üzemből lcét nagy vasúti kocsit megtelítő parkettát,} kaolint is szállít, naponta 5—600 tonnát. A másik\ irányból naponta 12—18 tonna tőzea és 3000 tonna bur-j nonya, gabona szállítását bonyolítják le az állam-i vasutak tulajdonában lévő keskenynvömközű ’vasúton. « Kellemes utazás után megérkeztünk Sárospatakra.* Az átrakóban iáén nagy a nyüzsgés. Verés Ferenc,l Plósz József és Vígh Bertalan átrakó brigádjai az or-l szág egyik éléskamrájából, a Bodrogközből érkezett pa-4 honát rakják át a ,.naayvasút” vagonjaiba. Minden di-\ cséretet me a érdemelnek ezek az átrakók, hiszen az át-* rakásokat kézi erővel vénzik. A munkával mindenkorJ időbén készen kell lenniük, hiszen kocsiállásnak nem* szabad előfordulnia. Veres Ferenc, brigádvezető elvtárs-\ tói megtudtuk. hogn főleg az őszi csúcsforgalom idején^ nőit itt inén nagy hajrá. Nagij mennyisénű cükorrévátl kell szállítaniuk a szerencsi cukorgyár részére. Felada-\ *vkat teljesítették — töbhezer tonna cukorrépát raktak* át a nany vagonokba, és határidő előtt téljesítették szál-\ lítási kötelezettségeiket. • A kisvasút a. MÁV-állomáshoz tartozik. A lenutób-* bt értékelések alánján Sárospatak áJ1omást ..filüzem” • címmel tüntettél-, ki. Mind a. nanváJlomó.snn. mind a! kisállomáson több vasutas d.olaozóval beszélgettünk, az az poiiönteHJ, véleméntfiik. homi az állomásokon ió a mymkatt>.nyelem. a dolnozók pontosan elvégzik mun-} kánt7--1 *»rnsZ"ri7 n rakodás. } T)'s?tor Zoltán áJlpmásfőnök elvtárs szerint m;n-} 1 den sárosnátaki vasutas becsülettel helytáll nj munkában. Nem■ mondják. mi tudjuk, homt ez ..ÉL< üzem1’ elmet meg akarják őrizni - LFSKÓ PÁL< A Gatfadna és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet Váradi Sándor és Dománné aláírással levelet küldött lapunk kiadóhivatalának. Lévén a kiadóhivatal olyan szerv, mely a la­pok terjesztésével foglalkozik, így nem tud eleget tenni a levélben! kérésnek. A kiadóhivatal a levelet el­juttatta szerkesztőségünkhöz. Mi sem sokat tudunk tenni, mivél a kérés így hangzik: »Alulírott megrende­lünk a Garadna és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet részére 3 tömb magánfuvarosok részére szükséges fuvardgazolást. A nyomtatványt pos­tán, utánvétellel-küldjék el.« A leiéi érdekessége -még az, hogy a cím rajta pontos: »MÉSZÖV terv­A címzett ismerős, de... HEGYKÖZTŐL — BODROGKÖZIG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom