Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

r Péntek, 1958. május 16. E8ZAKMAGYARORSZÄG Ez a módszer hibás ! A TAGGYŰLÉS egy volt MDP- tag ügyét tárgyalja. Tagjelölt felvé­telét kéri. A jelölt egyszerű,v becsü­letes, jól dolgozó munkásember. — Miért csak most kéri a felvé­telét? — szegezik neki a kérdést. — Arra vártam, hogy a vézetőség a szervezéskor felkeres és beszélget velem. Felém se néztek ... Az egyik pártvezetőségi tag, aki eddig mindenbe beleegyezően bóloga­tott, hirtelen haragra lobbant, s mint mondani szokás — »-kiborult«. — Szólni se akartam. De ez az elvtárs úgy nekünk rontott, hogy... Hát én is megmondom az igazat. Hadd tudja meg mindenki, hogy ki ez az ember. És ömlik a vád a szegény tagje­lölt fejére, hogy az MDP idején el­elmaradt a taggyűlésékről, s előfor­dult, hogy tagdíjat sem fizetett. És így tovább ... De hogy mi történt ezzel az em­berrel az ellenforradalom vihara alatt, hová, kihez állt, hogyan dol­gozik, él az ellenforradalom óta, be­lülről milyen változáson ment ke­resztül, öntudata fejlődött-e, vagy visszaesett? — arról egy szó sem esik. Az illetékes pártbizottság jelenlévő tagja azonban kissé megmossa a ber­zenkedő vezetőségi tag fejét. Meg­mondja neki, helyteleníti eljárását. A dolog így le is zárulna. Ám, ez az egyébként szinte jelentéktelennek lát­szó epizód csak felkelti az ember ér­deklődését. — Miért »borult« ki a vezetőség egy tagja? Ha a tagjelölt egy szóval sem em­líti a vezetőség hibáját, akkor a jel­zett vezetőségi tag őt nem forrázza le? Akkor hagyja, hogy menjen min­den a maga útján? A párt iránti ag­gódás emelte szólásra? Nyilván motoszkált benne az a gondolat, hogy a volt MDP-tag nem érdemel dicséretet azért, , amiért a legnehezebb időiben eltávolodott a párttól és csak most tért vissza. Le­het. De nem ez volt a döntő. Úgy érezte, őt is vádolják, s védenie kell saját tekintélyét. Találva érezte ma­gát, s úgy érezte, hogy az ő hatalma is csorbát szenvedett. Látszólag a párt tekintélyét védte, közben a ma­ga egyéni érdekeiért szállt síkra, s nem gondolt arra, hogy egy ember­nek csak a hibáit rajzolgatva, hamis képet ad a tagságnak a tagjelöltről. A tagság — szerencsére — tárgyi­lagos volt . ; : AZ EMBEREK minden cselekvé­sét ideológia vezeti. Minden ember­nek van világnézete. A mi életfelfo­gásunk és világnézetünk materialis­ta, és egyben ez a módszertanunk is, amelyet a marxizmus-leninizmus foglalt írott keretbe. Cél: az osztály­nélküli, a kizsákmányolás nélküli kommunista társadalom, amelyben minden ember az öntudat magasabb fokára ér, mentes minden vadhajtás­tól. önzéstől, igazi közösségi ember, ?— kommunista lesz. Naivság lenne azt állítani, hogy a kommunisták a fejlettség mai fokán már hibanélküli emberek, szavuk és tettük mentes minden idegen eszmei hatástól. A valóság az: míg kapita­lista környezet van és lesz, addig nemcsak a kjzsákmányolok ellen, ha­nem ezek ideológiája ellen is har­colni kell, piszén a burzsoázia — amíg létezik —, fertőzi az emberisé­get. A pártszervezet nem az »égből« hullott, nem külön világ, ahonnan ki van rekesztve minden idegen eszme. A párt a társadalomból nőtt ki, s a párttagok ki vannak téve különféle idegen eszmei sugárzások hatásának. A pártba különféle osztályokból, társadalmi rétegekből jönnek az em­berek, akik magukkal hoznak bizo­nyos torz felfogásokat. Az emberek nem tudnak máról-holnapra szakíta­ni, mondjuk, korábbi szokásaikkal. Hosszú-hosszú ön- és társadalmi ne­velésre, a környezet, a lét állandó formálására van szükség, hogy az emberek is formálódjanak gondolko­dásban, világnézetben. ... Kis kitérőt tettünk, hogy meg­értsük az előbbi indulatosság okát. Ez a vezetőségi tag — aki egyébként jó elvtárs — sem mentes ilyen beha­tástól. Ez esetben közvetett és köz­vetlen érdek indította útnak a sza­vait, szubjektive Ítélte meg a tagje­löltet. Az ilyen megnyilvánulás nem a kommunisták jellemzője, hanem a kommunisták apró tetteiben meg­nyilvánuló régi társadalmi hatás. Ez a vezetőségi tag is, mint annyi sok dolgozó ember, a Horthy időszakban az elnyomó társadalom igája alatt nyögött, az elnyomó társadalom cél­jai, tettei, eszméi körülölelték és — bizonyos értelemben — elfogadásá­ra kényszerítették, késztették. S eb­ből az elvtársból sem válhat máról- holnapra »hibanélküli« kommunista, illetve pártvezető. * A PÁRTTAGOK erről-arró! beszél­getnek. Egy pártmunkás neve hang­zik el. Ez a pártmunkás nem is olyan régen hibát követett el. Felelősségre vonták és új munkaterületre állítot­ták. Az egyik párttag — aki az ille­tő elvtárssal nem is találkozott át­helyezése óta — s nem is tudja, ho­gyan dolgozik azóta — kelletlen fintorral így szól: — Oda is állíthattak volna rende­sebb elvtársat! Hogy lehet ilyen em­berre vezetést bízni!..; — Miért — csodálkozik a másik — hiszen jól dolgozik!;;: — Ö? Ugyan ... ! íme, az egyik párttag dialektiku­sán, fejlődésében vizsgálja az illető vezető munkáiét. Minden személyi érdektől, érzéstől függetlenül fi­gyelembe veszi, hogy ez a vezető kö­vetett el uffyan hibát, amiért felelős­ségre vonták, új munkahelyre állítot­ták: de azt is mérlegeli, hogy az új munkahelyen szakított régi hibájá­val, nagvon jól dolgozik, s az illeté­kes pártbizottság nagyon helyesen tette, hogy nem »dobta el«. Ám a másik antidialektiknsan, a mozdulat­lanság. az elszigeteltség állaDotában vizsgálja az élet egves jelenségeit. Benne valamilyen ok miatt megra­gadt. az illegő vezetőről eav kéo, egv vélemény. Egyetlen hibából kiindul­va, magában úgy döntö+t erről a ve­zetőről: rossz káder! Es nála .ami rossz, az rossz! Az ő szemében ez az elvtárs. míg élni fog, mindig rossz káder lesz. Marában elkönweite azt is. hogy az illető nártbizot.tság nem jól ismeri a dolgokat, valami sus- must gyanít, de nincs annyi bátorsá­ga, hogy illetékes pártszerv előtt szó- vátegye. Az ilyen párttagok — talán akara­tuk ellenére is — sok kárt okoznak a pártnak. Jól dolgozó vezetőket já­ratnak le. éket vernék a vezetők és beosztottak közé, mérgezik környeze­tüket. s a csal'batatlanság nimbuszá­val élve úgy érzik, egvesegvedül az ő áPáspontjuk a helyes. Az ilyen em­berek nem egyszer — egyéni gyűlöle­tük miatt — elvi kérdések ürügyén állnak bosszút. * NEMRÉGIBEN A7 EGYIK kisebb beosztású vezetőt nyílt fórumon meg­bíráltak. Taggyűlés elé is vitték a dolgot, A taggyűlés megállaoította, hogy a bírálat — bár nem fedi min­denben a valóságot — általában igaz. De nem így az igazgató elvtárs, — aki az ellenforradalom előtt erős ba­losságával, azalatt erős jobboldaliság- gal tette nevét emlékezetessé — ek­képp szólt: — Ez nem más, mint ellenem indí­tott rágalomhadjárat. Minden szemé­lyi összeköttetésemet felhasználom, hogy ezt a bírálatot visszavonassam! Hát ennél a párttagnál is sántít egy kicsit az igazságérzet. Úgy lát­szik, valami olyasféle elképzelése van a világról, hogy csakis az a való­ságos, az az igazság, amit ő a maga »csalhatatlan« eszével és szemével megállapít. Ám az igazság »fütyül« a vezető, »fütyül« a beosztottak véle­ményére. Az igazság objektive léte­zik, attól függetlenül, hogy ez vagy az a párttag mennyit óhajt belőle látni. Ez az említett vezető nem bírja elviselni a nyers, sokszor kíméletlen valóságot. Nem tud emberekkel egyenjogúan bánni, nem törekszik más emberek érzéseinek, gondjainak megismerésére. Megszokta, hogy őt mindig felkarolják, futtatják; úgy hi­szi, ő különb mindenkinél és ha va­laki megmondja neki a véleményét, abban ellenséget sejt, s a hatalom, az összeköttetése felhasználásával akar igazságot tétetni, s eszébe sem jut, hogy — hátha ő is hibát követett el! Az embernevelés nem köny- nyű dolog, s nem könnyű do­log harcolni az elvi tisztaságért, a párt helyes politikájának érvényesí­téséért, mert sokszor a különféle ideológiai hatás — mint a példák mutatják — pusztán apró jelensé­gekben villan meg. Súlyos hiba len­ne, ha az ilyen hibás nézeteket han­goztató, vagy hibákat elkövető embe­reket ledorongolnánk, eltúloznánk a velük szembeni felelőségrevonást. Nem személyek ellen, hanem a hibás nézetek és módszerek ellen kell eré­lyesen fellépni. (De ha a körülmény úgy kívánja, természetesen a sze­mély ellen is!) Soha sem szabad elfe­lejteni a marxizmus tanítását, az embereket olyanoknak kell venni, amilvenek, és megismerve őket — formálni lehet. Az emberek gondol­kodásban, érzésben, világnézeti fel­fogásban átalakíthatok, formálhatók. * A HIBÁS MÓDSZEREK leküzdése nem egyszerű. Ellenszere: meg kell tanulni és másokat is megtanítani az élet jelenségeit dialektikus módon, összefüggésében vizsgálni és véle­ményt alkotni. Hosszú, hosszú hóna­pokon, éveken át tartó ön- és társa­dalmi neveléssel szoktassuk rá ma­gunkat, hogy — helyes vizsgálati módszerrel — helyesen értékeljük az élet folyását, emberek életét, tetteit, önneveléssel le kell küzdeni magunk­ban minden olyan vadhajtást, amely az egyéni érdeket a közösség érdeke fölé emeli. Ez szociálisba életünk és jövőnk sürgető parancsszava. Csorba Barna Vizalatti falbontás Tiszapalkonyán A tiszapalkonyai hőerőmű egyik igen fontos üzeme — a Tisza partján épült — vízkivételi mű. A több mint 11 méter mélységbe süllyesztett vas­betonszekrényébe eddig három Ganz gyártmányú Cs. V. 1.200-as szivaty- tyut helyeztek el — amelyek a fo­lyamból óránként 24 ezer köbméter vizet emelnek át az üllepítőmeden- cékbe. A negyedik óriásszivattyú szerelési munkái is befejezéshez kö­zelednek, s csütörtökön megkezdték a berendezés szívócsöve elé épített ideiglenes vízelzáró fal elbontását. Ezt a munkát nagyban meglassít­ja az áradó Tisza. A háromszor-há- rom méter nagyságú betonfalat ugyanis tíz méter mélységben a víz alatt bontják el. Fancsek György bú­vár légkalapáccsal vési szét a záró­falat és a betontörmeléket szinte szemenként távolítja el a vízből. Erre azért van szükség, mert a folyó medrében heverő betondarabokat az üzemelő szivattyú beszívná és azok tönkretennék a drága berendezést. A nagy szakértelmet és óvatosságot igénylő munka előreláthatólag 4—5 napig tart.-ooo­A Déli, Sark bátor kutatóinak hazatérése Nemrégiben érkezett haza a máso­dik szovjet délisarki expedíció 120 részvevője. Helyüket a harmadik expedíció tagjai foglalták el. A Szov­jet Tájékoztatási Iroda munkatársa megkérte Jevgenyij Tolsztyikovot, a hazatért expedíció vezetőjét, hogy mondjon néhány szót kutatómunká­juk eredményéről. *— Tizennégy hónapig tartózkod­tunk a Déli Sarkvidéken. Kutatá­sainkat rendkívül nehéz éghajlati vi­szonyok között végeztük, örülünk azonban, hogy. hozzájárulhattunk a Nemzetközi Geofizikai Év program­jának megvalósításához. A sarkvi­dék belsejében két tudományos ál­lomást létesítettünk — a „Komszo- molszkaja”-t és a „Vosztok^-ot. Leg­utóbb pedig 3.700 méter magasban állítottuk fel a „Szovjetszkaja” állo­mást. Expedíciónk nagyon sok értékes tudományos - anyagot gyűjtött’ és hasznos megfigyeléseiket végzett. Gazdag gyűjteményeinket múzeu­mainknak és tudományos intézmé­nyeinknek ajánljuk fel. Munkatár­saim körültekintő kutatásokat vé­geztek a jégtakaró vizsgálatánál. Megállapították, hogy á Déli Sarkon található jégmennyiség sokszorosan túlszárnyalja az eddig elképzelt számadatokat. Újabb felfedezéseket tettünk az Antarktisz feletti tropo­szféra és az alsó sztratoszféra légköri viszonyait illetően. Expedíciónk szoros kapcsolatot te­remtett a Déli Sarkot kutató ausz­trál, angol, amerikai, francia, japán és más nemzetiségű tudósokkal. Rendszeresen kicseréltük megfigye­léseink eredményeit s gyakran meg­látogattuk egymást. V. Rasztorbujev, expedíciónk időjelzője hosszú ideig a ..Little America4’ nevű amerikai állomáson, míg Gordon Cartright amerikai meteorológus a „Mirnij” megfigyelő állomáson tartózkodott.-ooo­Száz miskolci műegyetemista válalt gátépítési munkát a dunamentén-OOO­A Volga ostroma előtt A sztálingrádi vizáerőmű környé­kén mindenütt plakátok figyelmez­tetnek, hogy rövidesen elérkezik a Volga-meder elzárásának ideje. Az építők márciusban hozzáláttak, a gát kőpadjának feltöltéséhez, A földgát építése a jobbpart irányában halad élőre. Még az ősz beállta előtt meg­kezdődik a Volga ostroma. A folyót gát fogja átszelni — a víz szétterül és létrejön a sztálingrádi tenger. Az erőmű építőinek addig még csaknem 40 millió köbméter föld­munkát és több mint 1,600.000 köb­méter betonmunkát kell elvégezniük, s mintegy 40 ezer tonna fémalkat­részt kell felszerélniök. Az építési munkálatokról napokra és órákra felbontott pontos grafikont vezetnek. Az építők a napi előirány­zatok túlteljesítéséért versenyeznek. Régebben 10 nap kellett egy sztátor felállításához, most azonban A. Tyi­haskov. a szocialista munka hősé­nek szerelőbrigádja nyolc, hét, sőt néha hat nap alatt állít fel egy-egy sztátort. ■-----ooo----­I rodalmi est a TTIT-ben A TTIT irodalmi szakosztálya má­jus 17-én, este 7 órai kezdettel műso­ros irodalmi estet tart az Értelmiségi Klub helyiségében. Az est keretében városunk és megyénk Írói és költői mutatják be legújabb műveiket. Akác István, Füzes László, Kovács Lajos, Lakárdi Éva és Szigetlhy Fe­renc költeményeit, Fekésházi Géza, Tarbai Ede és Tóth Lajos novelláit a Miskolci Nemzeti Színház művészei mutatják be, a zenei műsort váro­sunk zenetanárai szolgáltatják. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói közül — a KISZ- bizottság kezdeményezésére — száz, nagyobbrészt KISZ-fiatal vállalt két hetes gátépítési munkát a dunamen­tén. Az első ötven főből álló csoport a vizsgák után julius közepén indul a Győr megyei Vének községbe. Nagyteijeslméoyű folyamatos acslöntőgépet készítenek a D MÁVfiO-íian a Lenin Kohászati Művek részére A Lenin Kohászati Művekben — a gyár műszaki és fizikai dolgozói­nak együttes munkája eredményér ként — már működik egy kisebb teljesítményű, kísérleti jellegű fo­lyamatos acélöntőmű. A korszerű és gazdaságos acélgyártás továbbfej­lesztése és megalapozása érdedé­ben — az országos acélgyártó kon­ferencia határozatának megfelelően — egy nagyobb teljesítményű fo­lyamatos acélöntő berendezés léte­sítését határozták el. Az új öntő­gépet a DIMÁVAG dolgozói készí­tik. s munkájukban felhasználják a kohászoknak ezen a téren szerzett tapasztalatait, műszáki segítségét. Az új öntőgéppel egyszerre két szálban, óránként 25 tonna acélt ön­tenek majd. Így a géppel évenként körülbelül ötvenezer tonna acélszá­lat állítanak elő, ami 12 ezer öntecs­nek felel meg. Az acélöntőberende­zés a jövő év elejére készül el és an­nak üzem behelyezésével — a számí­tások szerint — több mint tízmillió forinttal csokikén a hengereltacél elő­állítási költsége. a ra Illanja fényében ünnepük meg az idei gyermeknapot Oorsod ádafdon Megyénkben — a népek barátsága hónapjában — több mint 50 új béke­bizottság alakult, s kezdte meg mun­káját. A tömegszervezetekkel közösen tanyázóestéket, békebeszél vetéseket tartanak és lelkesen készülnek az idei gyermeknap megünneplésére. A borsodnádasdi békeharcosok például elhatározták, hogy szombaton este nagyszabású békebált rendeznék. A bál tiszta bevételét a gyermeknap előkészítésére fordítják. Az eddigi terv szerint május 24-én Borsodná- dasdon béke gyermekrajz kiállítás nyílik, másnap pedig fáklyás felvo­nulást és tűzijátékot rendeznek a fiatalok. A gyermeknapon tréfás já­tékokkal, vidám műsorral szórakoz­tatják az ünnepeiteket. ♦ HIRTELEN MELEGRE FORDULT »az idő. A fagyosszentek — most az X egyszer a névnapjukon alaposan *megizzadtak! 30 fokot mutat' a hő- X mérő — árnyékban. A legöregebb J ember sem emlékszik ilyen, meleg {májusra. A meteorológusok azt ♦ mondják, 70—80 évvel ezelőtt volt ♦ ilyen az időjárás. (Mit segít ez raj- l tunk, ha viszont most nincs eső — ♦ panaszkodnak a gazdák. Ügy len- \ ne jó, ho naponta, de legalább két­♦ no.ponként esne az eső, utána pedig ♦ kisütne a meleg napocska és nőne ♦ a vetés. Gazdag aratás lenne az t idén.) 1 Egyelőre azonban nem sok haj- I landóságot mutat kívánságaink tel- x jesífésére az időjárás. Szemernyi X felhő sincs az égen... i Egészen jólesik, amikor Kázsmárk, tCagyvendégi felé, „feljebb északon”, t hűvösebb levegő csapja meg az utast, t Azért persze itt sem panaszkodhg- *tunk. 25—26 fokra szökött tel a ho- j mérő hin any szála. ♦ Mondjó.k is a répaegvelő lányok, ♦ hogy maholnap nem tudják mibe öl- •főzzenek. Nézzük csak (nézaük is, \majd kiesik a szemünk) milyen pő- irére vetkőztek... No persze senki ne l gondol ion rosszat , arról van szó csu- %pán. hogy (egyelőre, amin itt va­♦ gyünk) a kardigánok kerültek le ró­luk és néhány percre elhallgatott a LEHI MOZAIKOK dal, amely így hangzik különben: „Kerek a káposzta, csipkés a leve­le ...” Odébb, egy másik táblán, műtrá­gyát szórnak — javítják a talajt. Az állami gazdaság versenyre kelt a megye többi gazdaságával — eddig is szépen gazdagodtak, remélhető (legalább is a kilátások szerint), most sem fognak lemaradni. A há­rom üzemegységben: Kázsmárkon, Diczházán és Gagyvendégiben fog­lalkoztatott 500 főnyi időszaki és állandó dolgozó nemcsak kenyér- kereseti, hanem lelkiismereti ügynek tekinti a gazdaság versenyét. És ez a legfontosabb, — mert mint a bri­gádvezető mondja: „aki úgy dolgo­zik itt is, olyan lelkiismerettel, mint­ha sajátjában lenne” —, akkor nincs hiba. A munkalendület, a tenni aka­rás tehát megvan és az időjárás is majdcsak igazodik hozzájuk. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG köz­pontjában is az időjárásra panasz­kodnak. Nem elég. hogy a tavasz ké­sett, (ennek ellenére ők időben el­végezték a. munkát), m-o.sf. ráadásul a hőmérséklet is felrvbk.ett. nagyon hiányzik az eső. Különösen a do­hánypalántákra kell a jó esővíz — mondja Balogh főkönyvelő elvtárs. Negyven hold dohányt ültettek, ami ősszel, ha szépen fejlődik, 60 ezer forint jövedelmet hoz majd a kasz- szába. Szépen fejlődik a gazdaság 12 holdas kertészete is. amelyből az üzemi konyha igényeinek kielégíté­sén kívül majd a piacra is szállíta­nak. Általában — ahogy a gazdaságban újságolják — szépen fejlődnek a ta­vaszi vetések. Megadták nekik, ami kellett — ami stílusosra fordítva annyit jelent, hogy lelkiismeretesen szántottak, vetettek és nem sajnál­ták a műtrágyát sem. Mégis — a legtöbbet ezekben a na­pokban az állami gazdaság juhállo­mányáról beszélnek, amely, hadd ír­juk ide mindjárt az elejére: előze­tes számítás szerint egv millió forint körüli hasznot hoz majd az idén. Bőgős Antal igazgató elv* ár s írta szerkesztősénünknek, mielőtt kérdé­seinkkel Balogh elvtársat felkeres­tük, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Állami Gazdaságok Főigazgatósága rendezésiben jvhte- nyésztési ankéton beszélték meg: hogyan fokozzák a mennyiségi gyap­jút crm elést. Az ankét előadója dr. Márkus József egyetemi docens, az állatorvosi főiskola tanszékének ve­zetője volt. A professzor előadása a megjelent szakembereken kívül a helyi állat- tenyésztőknek is igen sok gyakorlati tanácsot adott az utódellenőrzéshez, azoknak a helyes módszereknek fel­kutatásához, amelyek segítségével a gyanjutermelést örökléses úton fo­kozni lehet. Mintegy 6000 darab juha van most három üzemegység­ben az állami gazdaságnak, és a ju­hászok, szakemberek, az ankét után elhatározták, hogy a helyes módsze­rek bevezetésével növelik a mennyi­ségi gyapiv termesztést. Ily módon irányoztáJk elő az 1 millióhoz köze1 álló 900 ezer forint összeget, amit bizo­nyosan el is érnek. Van mivel dicsekedniük a tehené­szeknek is. Pillanatnyilag 150 darab tehenük a helyes, szakszerű ávolás és gondos takar maw ozás következmé­nyeként január elseje óta átlagosan 9.1 li+e"?.s istállóátlaggal jutalmazza a gazdaságot. AZ A MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a léhi áll-ami gazdaságban érvénye­sül a szakszerű vezetés, a gondos munka és minden bizonnyal kedvező helyezést érnek e1 a. versedéiben. (Ó'hodvári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom