Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
Csütörtök, 1953. május 15. ES ZAKMAli 1 ARORS Z AU „ JCczeiidntiL múl már az atileaeleuL...” Évröl-évre színesedő, kedves hagyománya ■van islcoláinkban a végzős diákok ünnepélyes búcsúzásának, a ballagásnak. De talán sehol sem tekinthet vissza olyan régi múltra, mint megyénk nagyhírű intézetében, a 427 éves Sárospataki Rákóczi Gimnáziumban. Mozdulni sem lehetett vasárnap délelőtt a széleshomlokú kollégium tágas udvarán. Közel kétezer főnyi érdeklődő tömeg gyűlt egybe az idei csengő- búcsúra. Nemcsak a tanárok, itt maradó diáktársak és az ősi diákváros lakosai vettek részt a negyedikesek búcsúünnepélyén, hanem eljöttek a szülök, nagyszülők, testvérek, rokonok is igen nagy számban a közeli és a távoli borsodi falvakból. Feketeruhás, kérgestenyerű dolgozó parasztok, a borsodi iparvidék bányászai, munkásai együtt köny- nyeztek boldogságukban, hogy valóra vált régi, melengetett vágyuk: fiúk befejezte a gimnáziumi tanulmányokat, s az érettségi után kiművelt fővel léphet majd az életbe. Az ünneplő közönség soraiban a városi párt- bizottságot Tóth Gyula titkár, a megyei tanács művelődésügyi osztályát dr. Dananay László, a községi tanácsot Juhász István képviselte a kedves ünnepen. A búcsúzók a lehajtott fejű diáklányok sorfala között vonultak a virágfüzérekkel díszített öreg csengő alá, majd felhangzott a régi pataki dal : »Válásra int immár az óra .. .<* A negyedikesek nevében Kovács Lajos KISZ-titkár lépett az emelvényre, és meghatott szavakkal búcsúzott el társai nevében az Alma Matertől, a kedves iskolakerttől, a diákotthonoktól, a városkától, amely oly sok tervezgetésüknek, édes emlékeknek volt a színhelye négy éven át. Visszamaradó társaiknak lelkűkre kötötte, nagyon szeressék tanáraikat és iskolájukat. Az itt maradók nevében Trócsányi Miklós harmadik osztályos tanuló, majd dr. Bertha Zoltán osztályfőnök vett búcsút a végzős diákoktól, s látta el őket jó tanácsokkal hosszú életútjukr a, hangsúlyozva, hogy sohase felejtsék el nagy pataki diákelődjüknek, Móricz Zsigmondnak a tanításéit: »Legyetek jók mindhalálig!« A búcsúszavak után Tóth András bácsi, az iskola főpedellusa megkongatta az öreg csengőt — utoljába. De szavára a negyedikesek már nem a tantermekbe vonultak, mint az elmúlt négy év alatt annyiszor, hanem a nagyporta felé. S ajkukon felcsendült a régi pataki búcsúdal: »Kezemben van már az utilevelem, Nem diák már Patakon az én nevem ...« Aztán a rácsos vaskapu szárnyai kitárultak előttük, s az öreg diákok kiléptek rajta az iskolából, — ki az életbe. fi (h. j.)-oooMájus 20-áu lép életbe a BIV összes utazási kedvezménye Már a befejezéshez közeledik a május 23-án megnyíló Budapesti Ipari Vásár lázas építkezése, rendezési munkája. A vásár, mely ezúttal az egész magyar ipar seregszemléje, az elmúlt évinek több mint kétszeres terjedelmére szökött fel és egyben alkalmat ad öt baráti állam reprezentatív bemutatójára is. A vásár érdekességeiről rövid helyszíni tudósítás keretében beszámolni szinte lehetetlen s csak a legfontosabb látványosságokra utalhatunk. Ezek között is első helyen áll a Szovjetunió által bemutatott anyag, amelynek keretében látni fogjuk a világ műszaki fejlődésének évszázadok óta történt legnagyobb szenzációját, a kétféle szputnyikot, az atomerővel hajtott jégtörő hajó kicsinyített mását, a békés munka szolgálatába állított szovjet atomerőtelep modelljét, továbbá a szovjet technika számtalan, közhasználatra szánt legújabb alkotását, új autótípusait, híradás technikai eszközeit stto. Nagy érdeklődésre tarthat számot Kína iparának és iparművészetének első nagyszabású bemutatkozása a magyar dolgozók előtt, éppúgy, mint Lengyelországnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és Romániának az ipari fejlődés legújabb csúcsteljesítményeit jelentő {kiállítási anyaga. A vásár iránt országszerte nagyfokú érdeklődés mutatkozik. A vidéki közönség vásárlátogatását az ország összes közlekedési vállalatainál jelentékeny menetdíj kedvezmények segítik elő. Ezek az egyúttal belépőjegyül is szolgáló vásárigazolvány alapján vehetők igénybe. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezménye és az összes egyéb menetdíjkedvezmény már május 20-án lép érvénybe. A közönségnek módja van tehát már a vásár megnyitása előtt is vásárigazolvány útján jelentékeny kedvezménnyel Budapestre utazni. A kedvezményeket június 5-ének 24. órájáig lehet igénybe vermi a visszautazásra. i-----------oOo----------A diósgyőrvasgyári művészegyüttes táncjáték-bemutatója A diósgyőrvasgyári művészegyüttes tánckara szerdán este a Lenin Kohászati Művek Művelődés Házában „Táncrahúzás,( címmel táncjátékbemutatót rendezett. A többórás művészi színvonalú műsor érdekessége volt, hogy a bemutatott táncjátékok közül többet, így például a „Bál után”, „Táncrahúzás” című meséjét borsodi népszokások nyomán helybeliek írták, ők készítették a koreográfiát és szerezték hozzá a zenét. A tizenkét számból álló táncbemutatónak nagy sikere volt. Íz ózdvidéki sziakkayikbii láttuk, kállaitok Néhány napon belül pótolják elmaradásukat as ósdi bányászok Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemei többévtizedes múltra tekintenek vissza. Bármilyen gazdagok is a jelenlegi bányák szén telepei, gondolni kell rá. hogy egyszer mégis kifogynak. Éppen ezért már most gondoskodnak róla, hogy megfelelő bányákkal biztosítsák újabb évtizedek múlva is a folyamatos széntermelést. Ezen meggondolások alapján kutatják a széntröszt területét — nem is eredménytelenül. A kutatások során a még működő borsodnádasdi bánya mellett két új bányát is előkészítenek. A Bánberkében lévő térségben egy lejtős-aknát és egy táros- bányaüzemet mélyítenek. Mindkét bányában elérték a szenet. Az 1—1.5 méter vastag széntelepben most az elővájásokat folytatják, s az év végén rendszeresen termelnek mindkét üzemben. Építik a kitermelt szén szállítására szükséges vasútvonalat is. Hogy mennyi szén van itt, arra jellemzőként csak annyit mondunk, hogy 4—5 év múlva ez a 'két bányaüzem naponta mintegy 100 vagon szenet termel. Hasonlóképpen gazdag, több millió tonna szénvagyont rejtő telepet találtak az egercsehi bányaüzemnél is; ezek feltárására két új lejtősáknát mélyítenek itt is. Lőcsei Lajossal, az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt igazgatójával beszélgetünk. Az üzemek munkájáról még nem tud sokat, mondani — még tájékozódik, mi történt azalatt, amíg ő távol volt. Egy magyar bá- nyásziküldöttséggel 16 napot töltött Lengyelországban. Felső- és Alsó- Szilézia bányáival ismerkedtek. A látogatás alatt csaknem 4000 kilométert utaztak be. — Rengeteget láttunk és sok haszpos tapasztalatra tettünk szert — mondotta Lőcsei Lajos igazgató. — A vendégszeretetről nem is beszélve, sok olyat láttunk, amit itthon is hasznosítani tudunk. Hogy csak egyet említsek: a felfüggesztett gumiszállitósza- lagos megoldás, amit eddig a mi üzemeinkben nem használtunk, nagyon ésszerű dolog. Ügy gondolom, hogy a somsályi vagy a királdi bányaüzemben mi is kipróbáljuk. Jelentősen olcsóbbá teszi a szállítást. Nemcsak ez az egyetlen „nemzetközi” kapcsolatuk van az ózdi bányászoknak. Jó viszonyban vannak — és jó a hírnevük is — a csehszlovák bányászoknál. Korábban történt, hogy a csehszlovákiai kékkői bányaüzem Dolinai-aknájában a széntelepet úszóhomokos vetők szabdalták össze. A dolinái bányászoknak nem volt gyakorlatuk ilyen vetők átha- rántolásában. Éppen ezért az ózdi bányászokhoz fordultak segítségért. Ribiánszky Sándor vezetésével a somsályi, farkaslyuki, putnoiki bányaüzemből hét bányász ment át segítségükre, akik .saját üzemükben már nem egyszer oldottak meg hasonló feladatot. Hónapokig dolgoztak a mintegy 16 méteres úszóhomokos vető átharántolásán, s emellett arra is volt idejük, hogy a dolinái bányászokat megtanítsák erre a munkára. A jó hírért nemcsak külföldön — idehaza is helyt kell állni. Ez a helytállás most egy kicsit csorbát szenvedett. A somsályi bányaüzemben az egyik front elvékonyodott — kevesebb szén kerül felszínre. Ez befolyásolja a tröszt termelését is. De néhány napon belül már nemcsak a tervet teljesítik, hanem a lemaradást is pótolják. Annál inkább dicséretre méltó az önköltség csökkentésében elért eredmény. Tavaly az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt az ország legdrágábban termelő bányája volt. Most azonban már eredményeket tudnak felmutatni. A megadott önköltségnél mintegy 3 forinttal olcsóbban termelik a szén tonnáit. Komoly műszaki felülvizsgálat, a fölösleges létszám megszüntetése és egyéb intézkedések vannak az eredmények hátterében. A tröszt vezetői nemcsak' pontos, becsületes munkát követelnek a bányászoktól, hanem kellő segítséget is nyújtanak nekik.. Tavaly a tröszt területén mintegy 700 lakás épült. Az emeletes szolgálati lakásokba már régen beköltöztek a bányászcsaládok. A kertes családi házakból pedig 150-et adtak el a tröszt dolgozóinak. Somsályon és Egercsehibén van még 4 mozik rrr ii r™™ Jl|uso RA BÉKE. Május 15—17: Bigámista. Olasz vígjáték. Kezdés: 4, 6, 8 óra. KOSSUTH. Május 15—21-ig: Bigámista. Olasz vígjáték. Uj kezdés: fél’ 5, fél 7, fél 9 óra. HÍRADÓ. Május 15—17: Bigamista. Olasz vígjáték. Kezdés: 10 óra. Kis filmek: Uj magyar híradó. Világhiradó. MÖHOSZ híradó. Tiszavirág. Szív. Körúti tánc. Költözik a hivatal. Vetítés: csütörtök, szombat: 12—háromnegyed 2-ig, péntek: 12—háromnegyed 3-ig. TÁNCSICS. Május 15—16: Mindig Veled. Német film. Kezdés: 5, 7 óra. FÁKLYA. Május 15—16: Halhatatlan garnizon. Szovjet film. Kezdés: fél 6, fél 8 óra. ERKEL. Május 15: Oké Néró. Olasz film. Kezdés: 5, 7 óra. •< HEJÖCSABA. Május 15—17: Akasztottak lázadása. Mexikói film. Csak 16 éven felülieknek. Kezdés: 5. 7 óra. M.-TAPOLCA. Május 14-15: Szerelem, ahogy az asszony akarja. Nyugatnémet film. 16 éven felülieknek. Kezdés: fél 8 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Május 15: Moszkvában találkoztunk. Szovjet film. Május 16: Dr. Danwitz házassága. Német film. Kezdés: 7 óra. PERECESBÄNYATELEP. Május 15—16: Elárult szerelem. Szovjet film: Kezdés: csütörtök: 5, 7, péntek: 6 óra. eladó bányász sájátház — rövidesen ezek is gazdára találnak. A trösztnél a korábbi években is szokás volt' hogy a bányászok gyermekeit nyáron csekély hozzájárulás ellenében, szinte a tröszt költségén nyaraltatták. Ezévben csaknem kétszeresére emelik a nyári nyaralta- tásban résztvevő bányászgyerekek számát. A tröszt Miskolc-Tapolcán lévő saját üdülőjében, valamint a Bükkben felállított sátortáborban ezen a nyáron mintegy 200 bányászgyereket üdültetnek 2—2 hétig. Tervbe vették, hogy a felnőtt dolgozók részére Hajdúszoboszlón 20 személyes sajátüdülőt létesít a tröszt, ahol elsősorban a vizes, reumatikus bántalmaknak kitett munkahelyen dolgozók üdülését és egyben gyógykezelését is biztosítják. Komoly gondok, nagy feladatok megoldása mellett telnek a napcik az Özdvidéki Szénbányászati Trösztnél. Megoldandó probléma mindig van, de a vezetőség higgadt, nyugodt, körültekintő megfontoltsága, a bányá- szoik lelkes becsületes munkája még mindig meghozta eredményét. Ez a magyarázata, hogy a nehézségeken mindig sikerül úrrá lenniök. (K. L.) SZÍNHÁZ K AMAR ASZIN UAZ. (Déryné utca 5.) Május 22-ig — hétfő kivételével — minden este 7 órakor: Nem vagyunk angyalok. Május 23-tól június 22-ig — hétfő kivételével — minden este 7 órakor: Koldusopera. MŰVELŐDÉS HAZA (Diósgyőrvasgyár). Június 15-ig (május 18 kivételével) minden csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este 7 órakor: A mosoly országa. A színházi évadot a Művelődés Házában június 15-én, a Kamaraszínházban június 22-én lezárjuk. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy 1953. május 18-án, vasárnap a diósgyőrvasgyári Művelődés Házában a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kulturális seregszemléje miatt a színház nem tart előadást. Az üzemi közönségszervezőknél elővételben megváltott színházjegyek a közönségszervezőknél cserélhetők át a „Mosoly országa” későbbi előadásaira. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA; 18.00: Hangos híradó. 18.10: Zugnak a gépek ... Ipari híradó. 18.18: Operettmuzsika. 18.28: Asszonyok műsora. 18.38: Szív küldi . . . 18.53: Az abaujszántói sajtüzemben. 18.56: Könyvekről. VIDÉKIEK, HELYBELIEK FIGYELEM! Rádió, vasaló, rezsó és egyéb villamossági cikkek gyors vagy azonnali javítását hathónapi garanciával vállalja a Villa- mosipari Ktsz 1-es részlege, Széchenyi u. 66. Tel.: 16-485. önkéntes biztosítások szerzésére üzletszerzőket felveszünk, a miskolci, ózdi, szerencsi, cdclényi és a sátoraljaújhelyi járások területére, fix- és jutalék javadalmazással. Jelentkezés önéletrajzzal, személyesen, az Állami Biztosító fenti járási fiókjainál. Csak a felsorolt járásbafi lakók jelentkezzenek. Termelők ! Terményfeleslegeiket piaci áron legjobban a Terményforgalmi Vállalat telepein értékesíthetik! ANDRIS NEM FELEL AZ IDŐ KÉSŐRE JÁRT. Az óra az éjfélt is elütötte, de az iskola irodájában még mindig égett a villany. Az asztalon, mint két kis téglaoszlop, emelkedett a sok bizonyítvány. A vizsgakörüli napok mindig mozgalmasak. Kovács Béla tanító alig győzte a sok munkát. A három legjobb bizonyítvánnyal már végzett. Az egyiket a főjegyző kisfia kapja, a második az orvos kislányáé lesz. A harmadikat pedig az iskolaszék elnökének az unokája fogja majd hazavinni. Tiszta kitűnő mindhárom. A jutalomkönyvet is ők kapják. (Kovács tanító félre is tette őket.) Ezek után következtek a bukottak. Ezekkel sem volt sok baj. Egyik a Sirató Ignác fia. Csupa elégtelen. (Miért iszik annyit az apja!) A másik pedig az özvegy Sa- mukáné gyereke. Ez még az előbbinél is rosszabb. Ami a többi bizonyítványt illeti, majd arányosan élosztja a legjobbak és a legrosz- szabbak között. De itt van ez a Mező Andris, ez a zsellérgyerek — vette kezébe a következő bizonyítványt a tanító, ezzel nem tud mit kezdeni. Ezt nem lehet csak »úgy« egyszerűen elsikkasztani a többi között. Tulajdonképpen ő az osztály esze. A tavalyi vizsgán is ő húzta ki az osztályt a »sárból«. Mert amíg a kérdés olyan volt, hogy rávezetett a feleletre, ment minden. De amikor a tanfelügyelő elkezdte »bogarászni« a naplót és itt-ott kérdéseket is tett fel, mindig Andrisnak kellett tisztázni az ügyet. Ennek ellenére julalomköny- I'fi nem kapott soha. Igaz — emlékezett vissza Kovács tanító — akkor ő annyit megtett, hogy az osztály előtt keze$ fogott a gyerekkel. Az idén azonban már nem teheti meg ezt a trükköt.. Amíg így gondolkozott, az igazgató lépett be. — Megint ez a fejtörés! — dorgálta a tanítót, amint meglátta töprengő arcát. — Hát igen — vakarta meg a fejét Kovács. — Ha ez a gyerek elém kerül, mindig aggályaim támadnak. — Ne csinálj magadnak problémát — vágta el a szót az igazgató. — Ügysem adják a szülei papnak. Alig várják, hogy a munkában segítsen. Legfeljebb felelteted még- egyszer és kész ... ... KOVÁCS TANÍTÓ elfogadta az igazgató ajánlatát. Másnap, amikor megkezdődött a tanítás, mindjárt elővette Andrist. — No fiam, te még tartozol egy felelettel. Fordulj szépen az osztály felé és mondd el, milyen hazai ásványokat ismersz? Az osztály meglepődött. Minden gyerek tudta, hogy Andris jegyét zárták le elsőnek. Neki volt a legtöbb felelete. De azt is tudták, hogy a kérdezett anyagot csak éppen átfutották. Részletesen csak a jövő évben tárgyalják. Mire azonban az osztály magához tért, Andris már sorolta is az ásványokat. — Milyen kalóriával bírnak a hazai szenek? — kérdezte újból a tanító. A kérdésre nagy csend lett. A gyerekek azonnal észrevették, hogy a tanító meg akarja »fogni« Andrist. És amíg Andris a padlón, meg a mennyezeten kereste a választ, addig a többiek visszafojtott lélegzettel várták az eredményt. A csend még mindig tartott, csak az apró, ijedt golyószemek mozdulatlansága mutatta a nagy feszültséget. — Szóval nem tudod? — emelkedett föl székéről Kovács tanító és a napló után nyúlt. De mire kinyitotta volna, Andris már megszólalt. — A kalóriaértékük átlagosan három-négyezer. Kovács tanító elengedte a naplót és mint aki fáradságot érez, leereszkedett a székre. Az osztály majdnem tapsolt örömében. Bár ok nem tudták, hogy Andris jól felelt-e, de Kovács tanító úr arcáról leolvasták, hogy a felelet, megközelíti a valóságot. ... Eljött a vizsga napja. Az asztal alig látszott a sok virágtól. A három kitűnő tanuló jutalomkönyve is ott pihent az asztalon, a virágok mellett. Lassan a vendégek is megérkeztek. A tanfelügyelő beléptével hivatalosan is megkezdődött az aktus. A tanító kérdésére hol bátran, hol lámpalázzal küzdve mindenki mondott valamit. De amikor a tanfelügyelő — szokás szerint — lapozgatni kezdte a naplót, egyszerre megakadt minden. A kérdezettnek sápadt lett az arca. — No Andris, mondd meg te! — szólt Kovács tanító, amikor látta, hogy a tanfelügyelő felszólítására egyik kislány már pityeregni kezd. ANDRISON MOST IS az a ruha volt, mint máskor, csak az ingét mosta ki az édesanyja, meg a haját fésülte le egy kicsit. Őnéki nem volt ünnep ez a nap. A kapáját még reggel kivitték a szülei a mezőre és azzal engedték el az iskolába, hogyha vége lesz a vizsgának, akkor — futás utánuk a mezőre! Andrist, ha felszólították, úgy ugrott fel, mint a gumilabda. Most meg szinte látszott rajta, únja az egészet. Szót sem lehetett belőle kihúzni. Csak állt némán, mint a szobor, lehajtott fejjel A helyzet már kezdett kínossá válni. Még a vendégek is idegesen mozogtak a széken. A tanító hiába próbálkozott vele... — Ülj le! — intett végül türelmét veszítve a tanfelügyelő, s máris másról kezdett beszélni. A tanítót — talán önérzetből, talán hiúságból, nem hagyta nyugodni az eset. — Miért tetted velünk ezt a szégyent? — kanta cl Andris gallérját, amikor magukra maradtak. A gyerek lesütötte szemét. — Mi az, nem tudsz beszólni?! — Tanító úr kérem! — szaladt le egy nagy könnycsepp a gyerek arcán. — En hiába felelek jól, né* kém soha nem adnak könyvet. Kovács tanító meglepődve nézett a gyerekre. Egyszeriben megsaj nálta. — Tudod mit? — mondta azutáni — Majd én a magaméból adok né* ked egyet. — Aztán bevezette szó* bájába, kinyitotta a könyves szekrényt. — No fiam, vegyél belőlük egyet. Azt sem bánom, ha a legdrágábbat választod. Andris nem keresgélt sokat. Kivett egy pirostáblásat, amelyik tele volt képpel. — Várj csak, fiacskám — nyúlt a könyv után a tanító. Tintát kerített elő, s néhány szót írt emlékezésként a belső borítóoldalra. ... Andrisnak útközben nem volt ideje belenézni a könyvbe. így is későn érkezett a mezőre. — Hol voltál ennyi ideig?! Andris nem szólt. Odament a fa alá, levetette a kabátját, rátétté a kapott könyvet és kapát fogott a kezébe. A NAP ERŐSEN SÜTÖTTi Könnyen száradt a per je. Andrisról folyt a víz. De azért nem akart szüleitől lemaradni. Csak amikor az apja. nem vette észre, akka lesett néha vissza. És ilyenkjt így- kedve nézte, hogy a jó hűvös fa. alatt kószáló szellöcskék milyet£ vígan lapozgatják a könyvet. Az o könyvét... Amit jutalmul kapott s amibe még a tanító úr is beleírta a nettst... CSOBOÜ ÁRPÁD
