Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

2 eszäkmagtahörsz^g Szombat, lf)58. május 1 fl. Kincsek a perkupái hegyek mélyén MÉG A MEGYÉBEN is alig ismer­jék a Boldva patak völgyében fekvő Perkupa községet — ha csak arról nem hallottak, hogy évente meg­áradt a falun keresztülfolyó kis pa­tak. A hegyek közé zárt, alig száz házból álló kis falu élte a maga mindennapos életét — míg 1951-ben furcsa szerszámokkal geológusok je­lentek meg. Vizsgálat alá vették a község mellett húzódó hegyeket, A vizsgálat eredménnyel járt — s a kö­vetkező évben már fúrótornyok emelkedtek, hogy felderítsék: milyen kincseket rejt a hegyek mélye. Bízvást kincsnek nevezhetjük, amit itt találtak, a .gipszet. Akinek szük­sége van rá, csalk bemegy a boltba, s kér egy fél kilónyit ebből a már- ványosan sima fehér porból. Arra már nem gondol, hogy milyen fá­radságos azt beszerezni. Mert ha­zánknak nincsen gipszbányája, kül­földről kellett és kell még ma is im­portálni. Pedig itt, a perkupái he­gyek mélyén annyi van belőle, hogy még dédunokáinknak is bőven jut. Kell is — mert felhasználása olyan széleskörű, hogy szinte cikklistát le­hetne írni róla. A FURÓSOK UTÁN kezdődött meg az új gipszbánya feltárása, alig pár lépésre a falu utolsó házától. Akik arra jártaik, maguk is elcsodál­koztak, mikor a föld mélyéből szür­ke és zöldessárga színű kőzetek ke­rültek felszínre, a szerpentin és a többi kisérőkőzet, melyek a levegőn szétmállottak. Pedig még ami a bá­nya feltárása során felszínre került, az is értékes kőzet volt. A szerpen­tint például a szappanba szokták te­lítőanyagnak elhasználni. A bánya sem olyan, mint amilyet általában elképzelnék. Négy szintje szilárd kőzetben halad előre. Nincs szükség biztosításra, nincs szükség ácsolásra. A kőzet maga megtartja a belé vágott folyosókat, úgy, akár csak egy borospincében. Itt, a kisérő kőzeteik között, a szerpentin és az anhidrit „társaságában4’ húzódik vé­gig, mint megkövesedett fehér fo­lyam: a gipszkristály. A bányába 38 méteres aknatorony által működtetett kasos aknában le­het leszállni az egymás alatt húzó­dó 6—8 méteres szintekbe. Száraz lábbal lehet végigmenni a folyosó­kon. Ott, ahol mégis csepegett a víz, magasnyomásos kompresszorokkal betont töltöttek a repedésekbe. SZÜKSÉG VOLT erre az óvintéz­kedésre, mert a gipszbányának egyik legnagyobb ellensége a víz. A karsz­tos vidéken soha sem lehet tudni, miikor és honnan tör elő, s akkor kellemetlen meglepetéseket okozhat. Éppen ezért zártak el minden repe­dést. De még ennél is többet tettek. Az egyes szinték közötti átjárókat három méteres vaspáncél ajtókkal zárják el egymástól, hogy az esetle­ges vízbetörést el tudják szigetelni. Lent, a bánya legmélyén pedig több ezer köbméteres falazott zsompot építettek, ahová beszivattyúzzák a vizet. A sók aprólékos munka azonban egyszer mégis végétért. Megkezdőd­hetett a próbafejtés. Hazánkban ed­dig nem bányásztak gipszet, a köze-, tét, a karszti vizek útját sem isme­rik még tökéletesen. Ennek kita­pasztalására kezdték meg a harma­dik szinten a próbafejtéseket, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján kezdődhessék meg az üzemszerű termelés. Ennek ideje pedig jövő év január 1. Addig azonban még bőven van tennivaló. Nem is annyira a bányá­ban, mint inkább a külszínen, öt vállalat mintegy 120 dolgozója szor­goskodik, hogy időben elkészüljenek a szükséges bekötőutak, a vasúti ál­lomásig a keskeny nyomtávú szál- lítóvasut, a szállító gépház, az új aknatorony és még számos más, a bánya üzemeltetéséhez szükséges külszíni építmény. Ezekre a célokra ebben az évben 1.6 millió forintot költenek. A GIPSZ EGYIK ÉRTÉKES kisé­rő kőzete az anhidrit. Van belőle bőven. Ezt a kőzetet megőrölve a mezőgazdaság műtrágyaként tudja igen jól felhasználni. Ezt az értéket sem hagyják veszendőbe menni. A gipszbánya szomszédságában már épül a törő- és őrlőmű, mely meg- őrli ezt a kőzetet, s aztán zsákokba csomagolva elviszik szerte az ország minden részébe, mint a természet­adta olcsó műtrágyát. Az őrlő- és törőmű felépítése 5 millió forintba kerül. Az épületek és a tároló bun­kerek nagyobb részben elkészültek, sőt már a vasszerelési munkákat is megkezdték. A Jászberényi Aprító­gépgyárból pedig az első gépegysé­gek is megérkeztek. A törő mellett Öt őrlőgép gyártja majd az anhidrit- műtrágyát. Itt is igyekezni kell a munkával, mert az elkészülési ha­táridő december 31. Mire a gipszbá­nya termelését megkezdi, az őrlőnek is dolgoznia kell, hogy a gipsszel együtt felszínre küldött anhidritet fel tudják dolgozni. A gipsz mellett még nagy meny- nyiségben előforduló zöldes-szürke szerpentin kőzet feldolgozására és hasznosítására most folynak a kísér­letek a veszprémi nehézvegyipari kutatóintézetben. Reméljük, hogy sikerrel, s ez az érték sem fog a fel­színen széjjelmállni. AZ EGYKOR CSENDES, nyugal­mas kis falu élete megelevenedett. Gépkocsik, dömperek robognak a falusi szekerek mellett, szegecselő­kalapácsok, dübörgő gépek zaja ve­ri fel a falu csendjét. A bányászok részére már felépült egy 60 szemé­lyes legényszálló, 10 bányászlakás, üzemi konyha. Betonkorlátos út ka­nyarog a hegyek oldalában az épülő üzemekhez. Ezzel azonban Perkupa építése nem fejeződött be. A távlati tervek­ben szerepel egy gipszgyár felépítése is, hogy a kitermelt .gipszet ne kell­jen messzire szállítani és úgy meg­őrölve kalcinálni, hogy elnyerje kö­tőképességét. A tervek szerint a gipszgyár építésére 1960-ban kerül sor. Mintegy 6 holdon folyik a munka, ekkora területen épül az új üzem. A mellette tovahúzódó domboldalak­ban, ahol eddig legfeljebb a községi csorda járt vagy néha fát vágni a falusi emberek, a geológusok most is tovább kutatnak. Nyomokban már konyhasót is találtak. Még nem any- nyit, hogy érdemes lenne kitermel­ni — de fáradhatatlanul kutatnak tovább, mert nem lehet tudni, mit rejtenek még a perkupái hegyek ... (K. L.) Huszonötezer részvevőt várnak a mezőkövesdi ünnepségre MEGYÉNK DÉLI RÉSZÉN nagy érdeklődés és készülődés előzi meg a holnapi napon kezdődő, mezőkövesdi járási „Matyó napok1’-at. Mint arról korábban már hírt adtunk: a népek barátsága hónap keretén belül megrendezendő „Matyó napok4’ egyik legnagyobb jelentőségű eseménye lesz a mezőkövesdi nagygyűlés, amelynek Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke lesz az előadója. Különösen erre az eseményre nagy az érdeklődés, amelyre nem kevesebb, mint huszonötezer részvevőt várnak a járás és a megye más területéről. Nem kisebb lelkesedéssel és várako­zással tekintenek a későbbi rendezvények elé sem. Május 18-án Szent- istvánon Prieszol József elvtárs, az MSZMP Borsod megyei pártbizottsá­gának első titkára, a Központi Vezetőség tagja, valamint Tardon, május 25-én Ortutay Gyula elvtárs, a Hazafias Népfront főtitkára mond beszé­det az ünnepi nagygyűlésen. Az ünnepségekkel kapcsolatban felkerestük a Hazafias Népfront megyei szervezeténél Szabó Béla elvtársát, a „Matyó napok” egyik aktív szervezőjét, aki kérdéseinkre elmondotta, hogy a mezőkövesdi nagygyű­lés után, a „Matyó napok” megnyitásával egyidejűleg nyitják meg az át­rendezett és igen sok értékes tárggyal gyarapodott mezőkövesdi Matyó múzeumot, amelynek dokumentációs és tárgyi anyaga teljes képet nyújt ö matyóság életéről, Mezőkövesd és a környező matyó népek múltjáról, (jelenéről. Ez alkalommal nyílik meg a helyi földművesszövetkezet ta­vaszi vására és kisgép bemutatója is, délután pedig változatos, gazdag sport- és kultúrműsor várja és szórakoztatja majd az ünnepség részt­vevőit. Fellép a három matyó népiegyüttes, amelynek különösen nagy érdeklődésre számottartó eseménye lesz a „Bogár Imre balladája” népi játék bemutatója, amellyel más, kultúrális seregszemléken sorozatosan nagy sikereket arattak. Hasonlóképpen gazdag program várja a „Matyó-napók”-on rész­vevőiket Szentistvánon és Tardon is. ahol — ez utóbbi községben maga Szabó Béla elvtárs, a népfront megyei munkatársa tart délután fél 2 órakor szociográfiai ankétot a tardi helyzetről. Tárd múltjáról, jelenéről, amelyről egyébként értékes tanulmányt is írt. A Hazafias Népfront megyei, valamint mezőkövesdi járási szer­vezete igen alapos körültekintéssel szervezte meg úgy a nagygyűléseket, mint i további programokat és az összesereglett részvevők majd felejt­hetetlen élményben részesülnek. Az erősödő testvéri barátságért AZ ELLENFORRADALOM követ­kezményeként a Borsodi Vegyikom­binátban is széthullott, szétziláló­dott a Magyar—Szovjet Társaság szervezete. A nehéz idők elmúlásá­val azonban a baráti társaság — amely az elmúlt évek során mélyen hozzánőtt az emberek szívéhez —, tavaly júniusban a kommunisták és az öntudatos pártonkívüli dolgozók kezdeményezésével új életre kelt. A napokban felkerestük a baráti kör rendezőbizottságának vezetőjét, Hal- mádi Balázs elvtársat, s elbeszélget­tünk véle tevékenységéről és felada­tairól. — A kezdet nem volt könnyű —- kezdte visszapillantását Halmádi elvtárs —, hiszen az ellenforradalmi demagógia, a szovjetellenesség itt is megfertőzte sok becsületes ember gondolkodását. Célkitűzéseinkben ép­pen ebből indultunk ki. Tevékenységünket azzal kezdtük, hogy pártszervezeteink segítsé­gével üzemünkben felkerestük azokat az embereket, akikről tudtuk, bogy szívükben él a szov­jet emberek iránti rokonszenv, s elbeszélgettünk velük, a szovjet —magyar baráti kör (hivatásáról. A kezdet sikerrel járt. Mintegy 40 olyan lelkes aktivista állt csatasor­ba, aki tevékenyen részt vállalt, a baráti kör mozgalmának munkájá­ból. Az első alkalommal mi, akti­visták, jöttünk össze, s magunk kö­zül egy kilenc tagból álló rendező- bizottságot választottunk. A rende­zőbizottság azóta időnként, rendsze­resen összejön, elgondolásokat hoz felszínre, s a pártbizottság és az ál­dozatkész lelkes aktivisták segítsé­gével önállóan tevékenykedik. AZUTÁN ARRÓL tájékoztatott Halmádi elvtárs, hogy eddig milyen tevékenységet fejtettek ki, s mivel mérhetők le az eredmények. — Első akciónk során a szovjet hadsereg katonáival jól sikerült is­merkedési estet rendeztünk, ame­lyet futballmérkőzéssel, kultúrmű­sorral és tánccal kötöttünk egybe. Ezen a találkozón, közel négyszázan vettek részt üzemi dolgozók, mely kedves, baráti hangulatot keltett a szovjet emberek iránt. A baráti szá­lak mélyülésében szerepet játszott az is, hogy viszonzásul a szovjet ka­tonák a baráti körön keresztül, szintén meghívták gyárunk dolgo­zóit közös találkozóra. A baráti kör rendezésében a szoviet emberekkel ünnepeltük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. TETTEINK EREDMÉNYEI közé tartozik az is — folytatta Halmádi elvtárs —, hogy 11 fővel — kezdők .................................ooo s zámára — orosz nyelvtanfolyamot! indítottunk. A múlt év augusztusá­ban, abból a célból, hogy dolgo­zóinkkal megismertessük a szovjet nép hatalmas alkotó munkáját, igaz törekvéseit, baráti segítő szándékát népünk iránt — aktuális íilmműsor- ral, szovjet filmhetet rendeztünk j Ezen túlmenően kisgyűléseken, valamint felolva­sások és beszélgetéseken, több esetben a Szovjetunió életével kapcsolatos kérdéseket ismertet­tünk. E találkozók és rendezvények együt­tesen jó hatást váltottak ki gyárunk dolgozói .körében, segítettek eloszlat­ni a szovjet nép iránti — az ellen­forradalom által keltett — bizalmat­lanságot. Ma már lényegesen más az emberek véleménye a Szovjet­unióról. A szovjet emberek iránti érzelem baráti szálai állandóan te­rebélyesednek, saját tapasztalatok is meggy őri k őket, a szovjet nép őszin­te, segítő szándékáról. Ez történt pl. akkor is* — miután Olasz- és Nyugat-Németország elutasító ma­gatartásával szemben — gyárunk dolgozói megtudták, hogy a Szovjet­unió a jobb termelés érdekében kompresszorok biztosításával siet a gyárunk segítségére. E tényből is vi­lágosan látják az igazi segítő-szán­dékot, s ez méginkább erősíti ben­nük a baráti szálak érzelmét. Most a barátsági hónap keretében is vannak terveik. A miskolci szovjet katonai hely­őrséggel együtt baráti találkozót terveznek. Szovjet filmhetet és könyvnapot rendeznek. A ba­ráti kör propagandista csoportja anyagot gyűjt a szovjet haza hő­si életének küzdelmeiből, s erről kis gyűlésed-: alkalmával az üzemekben beszámolókat tartanak. Népszerűsítik és terjesztik a Szov­jetunió című képeslapot is, amely segít megismertetni és hű képet adni a szovjet emberek mindennapos alkotó munkájáról. E célok mellett feladatul tűzték ki, hogy hatékony segítséget nyújtanak a béke város­ban is a Magyar—Szovjet Baráti Körnek életre keltéséhez. Lázasan készülnek és sokat várnak a Magyar—Szovjet Baráti Kör me­gyei választmányi ülésétől, amelyen a BVK-tól is mintegy öt lelkes kül­dött vesz részt. A megyei választ­mányi gyűlés, mely a mai nappal történik, minden bizonnyal ki ú* elégíti várakozásukat, s konkrét út­mutatást fog nyújtani számukra to­vábbi munkájukhoz. 1 Tál La jos Ä magyar gyermektanulmányi mozgalom története címmel tart tudományos nagy előadást a r, Értelmiségi Klubban (Miskolc, Széchenyi utca 16. s/..) folyó hó 20-án este 7 órai kezdettel Dr. Deák Gábor közgazdasági technikutni tanár, a Pedagógiai Tudomá­nyos Intézet, külső munkatársa. Már az első világháború előtt felmerült a szak­emberek előtt a magyar neveléstörténet megírásának gondolata. A Pedagógiai Tu­dományos Intézet egyik feladatának tűzte ki azt, hogy mielőbb pótolja a magyar pedagógiai tudományos irodalomnak ezt a hiányosságát. Dr. Deák Gábornak ju­tott az a feladat, hogy feldolgozza a ma­gyar gyermektanulmányi mozgalom tör­ténetet. A széleskörű és vonatkozású szak- irodalomból megtudjuk, hogy a század- elcji pedagógiai törekvések között, a nyu­gati kultúrától való függés idején elindult és a 20-as évek ún. „keresztény kurzusa’» idején is folyt egy olyan munkásság, melynek feladata a neveléselmélethez sa­játos hazai viszonyoknak megfelelő gyer­mekismereti alap feltárása, hogy ehhez mérjék a nevelési, oktatási eljárásokat és intézményeket. Mint minden mozgalom, ez is sokszor öncélúvá lett, átment a vi­rágzás korán, elsekélyesedett, de lénye­gesen hozzájárult ahhoz, hogy mai peda­gógiai gondolkodásunk is mind jobban követelje a nevelőktől, szülőktől a gyer­mek minél többoldalúbb megismerését. Ennek a problémakörnek a történeti fej­lődésével. maradandó eredményeivel és kritikájával foglalkozik dr. Deák Gábor előadása, amelyre szívesen látjuk az ér­deklődőket. TTIT pedagógiai szakosztálya 9 9 c/tz -HETI RÁDIÓMŰSORA HÉTFŐ május 12. Kossuth-rádjp: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.12: Riportműsor. 9.27: Filmzene. DL0.10: Óvodások műsora. 10.30: Vidám zenés műsor. 12.10: Népi zene. 13.00: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 13.15: Heti zenés kalendárium. — 14.15: Klasszikus francia operettek. — 14.55: Napirenden . . . 15.00: A Gyermekrádió műsora. 15.20: Iskolások társasjátéka. 15.40: Népi hang­szerszólók. 16.10: Lányok, asszonyok. ü.6.25: Kamarazene. 17.00: Könnyelmű lá- nyok — felelőtlen családapák. — 17.15: •ránczene. 18.10: Nagy mesterek muzsi­kájából. 18.45: Ifjúsági őrjárat. — 19.00: Huszka Jenő legszebb operettjeiből. — 20.20: Híres prímások — Magyari Imre. 21.00: Tudományos híradó. 21.15: Hang­verseny. 23.10: Tánczene. 23.38: Verses, zenés műsor. 0.10: Népi muzsika. Petőfi-rádió: 14.15: Ifjúsági műsor. 14.35: Zenekari hangverseny. 15.35: Hogyan mondjunk verset? 16.00: Bárdos Lajos kó- EL'usmüveiből, 16.30: Külpolitikai kalauz. 36.40: Bordaloik operákból. 17.10: Hattyú­dalok. Előadás. 18.10: Ivár története. El­beszélés. 18.35: A barátság hullámhosszán. 08.45: Verbunkosok, népdalok, csárdások. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Dalciklusok. 19.33: Gyermeknevelés. 20.00: Nyitányok. 20.40: Falurádió. 21.05: Könnyű zene. 21.40: Európa színházaiban és hangversenytermeiben. 22.00: Operett- anuzsdka. KEDD, május 13. Kossuth-rádió: 3.10: Népi muzsika. 9.40: Májusi dalok. 9.00: Dalol a május. 9.40: Szórakoztató orgonamuzsika. 10.10: Vála­szolunk hallgatóinknak. 10.25: Balettzene. ■11.00: .Kutyaszorító. Regény folytatások­ban. 11.20: A szűcsi, zirci és a novai álta­lános iskola énekkara népdalokat énekel. 01.40: Magyar siratóénekek. Előadás. 12.10: Könnyű zene. 13.00: A rémhalász. Elbeszé­lés. 13.14: Operarészlietek. 14.00: Szóra­koztató muzsika. 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Operettrészletek. 15.25: Na­pirenden. .. 15.30: Egy falu — egy nóta. 36.10: Árulás Budavárban. Rádiójáték. 17.00: Beszélgetés a mesterséges holdak vissza­téréséről. 17.15: Operahangverseny, 18.10: Szív küldi... 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Halványkék szerenád. 20.25: Varjú az ere­szen. Rádiódráma. 21.35: Párizsi képeslap. Előadás. 21.40: Schubert dalok. 22.15: Könnyű zene. 23.10: Zenekari hangver­seny. 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Kórusok. 14.40: Du- najevszkij filmdalaiból. 15.00: Nyolc évszá­zad olasz költészete. Könyvismertetés. 15.15: Zongoráművek. 15.50: János vitéz. Részletek. 16.45: Nemzetközi kérdések. 16.00: Pontosvessző. Elbeszélés. 17.00: Esztrádzene. 17.30: Rádió szabadegyetem. 18.00: Előadás Verdiről. 18.45: Virágéne­kek. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfo­lyama. 19.15: Toti dal Monte és Tito Schipa énekel. 19.15: Az ipar szerkezeté­nek megváltoztatása egy gyáron belül. Ankét. 20.00: Kovács Dénes és Wehner Tibor szonátaestje. 21.35: Csehszlovák mű­vészek operettdalokat énekelnek. 22.00: Művésziem ezek. SZERDA, május 14. Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operarész- letek. 9.00: Rádió szabadegyetem. 9.30: Népi muzsika. 10.10: A Gyermekrádió mű­sora. 10.30: Szimfonikus zene. 11.45: Kó­rusok. 12.10: Tánczene. 13.00: Lányok, asz- szonyok. 13.15: Operettrészletek. 14.05. Ze­nei műszavak nyomában. Előadás. 14.45: Orosz nyelvlecke. 15.05: Ifjúsági műsor. 15.30: Könnyű dalok. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Napirenden... 16.15: Szív küldi. 17.00: Hazai körkép. 17.20: Verbunkosok, néodalok. 18.10: Gyermek- kórus. 18.45: Mérsékelten ivók klubja. 19.00: Tánczene. 19.30: Az Ifjúsági Rádió műsora. 20.20 Menyassynyok — vőlegé­nyek. 21.50: Táncdalok. *2.25: Szimfónikus zene. 23.33: Könnyű zene. 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió mű­sora. 14.40: Horgászok ötperce. 16.00: Ke­ringő ritmusban. 16.30: Egy marék cukor­ka. Elbeszélés. 16.45: Operarészlietek. 17.30: A népek ezt akarják Előadás. 17.45: Fú- voszenekaraunk műsorából. 18.20: Rádió­egyetem. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelv- tanfolyama. 19.15: Starker János gordon- kázik. 20.00: Mazeppa. Részletek Csaj­kovszkij operájából. 20.40: Falurádió. 21.05: Amelita Galli Curci és Benjamino Gigli énekel. 21.25: Színházi beszámoló. 21.40: Szives emlékül. Zenés riport. 22.35: Verbunkosok, népdalok. CSÜTÖRTÖK, május 15. Kossuth-rádió: 8.10: Vidáman reggeltől — estig. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: If­júsági műsor. 9.52: Francia forradalmi dalok. 10.10: Rádióegyetem. 10.50: Borsay Pál zongorázik. 11.10: Címírók. Elbeszélés. 11.30: Népi muzsika. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Versek. 13.10: Német és olasz ope­rákból. 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Bairtók-kórusok. 15.10: Sakk-matt. 1.3.20: Ifjúsági riportműsor. 15.45: A Gyermek- rádió műsora. 16.10: Népszerű egyvelegek. 16.50: Gyári sziréna. 17.10: Népdalcsokor. 17.45: Gorkij írásaiból. 18.10: Könnyűzenei híradó. 18.45: Fórum. Az antiszemitizmus­ról. 19.00: Tavaszi tájak. 20.22: Mozart: Don Juan. Kétfelvonásos dalmű. 22.20: Emberek között... 0.10: Népdalok. Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Opera­részletek. 16.05: Történetek, mesék, da­lok a Matyóföldről. 16.50: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 17.20: Emlékezés Kuli eh Gyu­lára. 17.35: Filmzene. 18.10: Rádióegye­tem. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfo- ’yama, 19.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 19.25: Hilda Gueden operettdalokat éne­kel. 19.45: Állítsuk vissza az ipari szerve­zet szétzúzott lépcsőjét. Előadás. 20.00: Sennyei Vera énekéi. Túrán László zon­gorázik. 20.40: Falurádió. 21.05: Fúvószene. 21.30: Verbunkos muzsika. 21.50: Játék, mint gyógymód. Előadás. 22.00: Könnyű szimfónikius zene. 22.45: Versek. PÉNTEK, május 16. Kossuth-rádió: 8.10: Komáromi farsang. Részletek Kemény Egon rádió daljátéká­ból. 8.50: Kemény György szatirikus jegy­zetei. 9.00: Zenekari hangverseny. 10.10: Mesedélelött az óvodában. 10.30: A Pénz­ügyőrzenekar játszóik. 11.00: Rádióegyetem. 12.10: Tánczene. 13.00: Merre tart a ma­gyar mezőgazdaság? 13.15: Operarészletek. 14.10: Úttörő híradó. 14.35: Napirenden... 14.40: Népi muzsika. 15.13: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 16.10: Szív küldi... 17.00: Szá­zadunk zeneművészete. Előadás. 17.50: A dráma hőse és a szerző. — 18.10: Zenés műsor. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Bolondos állattan. 20.20: Nóta­csokor. 20.45: Zenei műsor. 21.20: Párizsi képeslap. 21.25: Rádiózenekar hangverse­nye. 23.05: Magyar népdalok. 23.30: Zenés műsor. 0.10: Sosztakovics: I. vonósnégyes. Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangver­seny. 13.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 15.13: Könnyű zene. 15.30: „Tegyük széppé a magyar tengert.” 16.00: Magyar nóták. 16.35: Emlékezés Henry Barbussere. 17.00: Szórakoztató fúvószene. 17.20: Tánc- zene. 17.35: Két komédia. 19.03: Hangver­seny a Rádióegyetem hallgatóinak. 19.43: Sporthír-adó. 20.00: Heti hangversenyka­lauz. 20.40: Falurádió. 21.03: Operettrészle­tek. 21.50: Moszkvai tudósítónk jelenti. 22.00: Tánczene. SZOMBAT, május 17. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: Úttörő híradó. 9.25: A Gyer­mekrádió műsora. 9.40: Spanyol dalok. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.20: A Rádió operettjeiből. 10.57: Részlet Ni­zami Leili és Nesnun című poémájából. 11.19: Kamarazene. 12.10: Népi muzsika. 12.50: Mi van a könyvesboltokban? 13.05: Opera részletek. 13.50: Szív küldi. 14.20: A Gyermekrádió műsora. 15.00: Hirdetőosz­lop. 15.10: A kórusirodalom mesterei. 15.30: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 15.45: Vécsey Ernő zongorázik. 16.10: Élőszóval — muzsikával. 18.15: Mo- zart-művek. 18.45: Emlékezés Krúdy Gyu­lára. 19.15: Könnyű zene. 20.25: Nézőpont kérdése. Előadás. 21.40: Sporthíradó. 22.13: Hanglemezek. Petőfi-rádió: 14.20: Az opera mindenkié. 15.20: Motorosok ötperce. 13.25: Fúvós­zene. 15.45: Zenekari hangverseny. 16.50: Zene- és előadóművészét. Előadás. 17.30: Kossuth és Petöli rádió 1958 május 12-től május 18-ig Északi tájaikon. Beszélgetés. — 17.30: Báthy Anna éneked — 18.10: Lá­nyok, asszonyok. — 18.25: Bing Cros­by énekel. 18.45: Zenei anekdoták. 19.05: Operarészletek. 19.40: Prágai tavasz. 22.00: Az abonyi földmüvesszö vetkezet életéből. 22.30: Operettrészletek. VASÁRNAP, május 18. Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életképek. 8.20: Egy falu — egy nóta. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Figyeljük a zenét. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: Csipke­rózsa. Rádiójáték. 11.00: Könnyű zene. 11.30: Magyar tájak. 12.13: Jó ebédhez szól a nóta. 12 30: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi... 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Zeneka­ri hangverseny. 15.05: Hét nap a külpoli­tikában. 15.20: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. 16.10: Hanglemezparádé. 16.43: Egy fa­lusi asszony története. 17.10: Kincses Ka­lendárium. 18.00: A Magyar Rádió táncze­nekara játszik. 18.53: Népek Barátsága Hónapja. 20.10: Köznapi dolgokról. 20.20: Lunátikus Debrecenben. Rádiójáték. 21.30: Szórakoztató zene. 22.35: Közvetítés az Astória-szálló étterméből. 23.00: Kamara­zene. 0.10: Ray Anthony zenekara játszik, Petőfi-rádió: 8.00: Michel Schneider Rach-műveket orgonái. 8.30: A római ka­tolikus egyház félórái a. 9.00: Néger da­lok. 9.30: Mislka bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi.... 10.50: A zeneirodalom klasz- szikusai. Verdi: 12.20: Barangolások Ber- da Józseffel. 12.50: Művészlemezek. 14.10: A Gyermekrádió műsora. 14.50: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 15.05: Mezei cso­kor. 15.25: Operettmelódiák. 16.10: A.% aranypolgár. Rádiójáték. 17.10: Tánczene». 17.45: Zenekari hangverseny. — 18.45* A szakma művésze. Riportműsor. — 18.55: Vidám népdalok. 19.25: Filmzene. 19.55: Emil Gilelsz zongorázik. 20.50: Idő­szerű műsor. 21.10: Tánczene. 22.00: Me- fistof elesz. Részletek Bői to operájából. (A műsorváltozás jogát a rádió igazgatósága fenntartja.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom